KUGLICS GÁBOR
Lakóhelyem, Püspökmolnári történetét kutatva bukkantam egy kis újságcikkre, ún. mínuszos hírre a Vasvári Ujság 1926. október 17-i számának 3. oldalán (1. kép).
1. kép
Mivel a családnévvel a községben eddig nem találkoztam, jelenleg sem él itt ilyen nevű személy, így érdekelni kezdett az illető. Rövid keresés után kiderült, hogy a csíkvándi tanító úr nem más, mint a Kossuth-díjas író, Kristóf Ágota (19352011) édesapja! (2. kép) Eszerint tehát az írónő családjának apai ága ebből a Vas megyei kisközségből származott.
2. kép
A Vasvári Ujság 1926. évi számait tovább lapozgatva Kristóf Kálmánnak néhány versére is ráakadtam. Elsőként a szeptember 12-i lapszámban (3. kép), majd pedig az egy héttel későbbiben (4. kép).
3. kép
4. kép
A Vasvári Ujság 1926. október 17-i számában a 3. oldalon pedig Kristóf Kálmán további zengeményét olvashatjuk (5. kép).
5. kép
Kristóf Kálmán nemcsak verseket, hanem elbeszéléseket, kisebb pedagógiai műveket is írt.1 Az 5. képen olvasható versében megfogalmazott vágya úgy tűnik teljesült, ugyanis a Győr(MosonSopron) megyei Csíkvánd kántortanítójaként 1933. szeptember 30-án Pápán feleségül vette turcsánkai és terestyénfalvi Turchányi Antóniát.2 A házasságból két fiú (Attila akit a családban Pötyinek hívtak és Jenő) és egy lány született. Lányuk a keresztségben egy jól értesültségről tanúskodó korabeli újsághír szerint3 az Ágota Zsuzsanna Gabriella keresztneveket kapta. Ő volt Kristóf Ágota, a későbbi Kossuth-díjas írónő, aki apai ágon tehát Vas megyéből, a mai Püspökmolnáriból származott, és az írásra való hajlamot is apjától örökölhette.
További kutatásokat folytattam a témában, és sok érdekes adatra bukkantam. Megtaláltam az írónő másod-unokatestvérét, az 1930-ban született és ma is Püspökmolnáriban élő Nagy Dezsőnét (szül. Rodler Julianna). Juci néni egyik nagyanyja Kristóf Julianna volt (férjezett neve: Szabó Jánosné), Kristóf Kálmán apjának testvére. Juci néni sok érdekességet mesélt a családról, illetve több fotót is a rendelkezésemre bocsátott.
Juci néni elmondása szerint Kristófék a mai Püspökmolnári Kossuth u. 152. szám alatti házából származtak. Csíkvándi, majd kőszegi tartózkodásuk idején nyaranta a család akár hosszabb időre is hazalátogatott a községbe, és ilyenkor a tanító úr a helyi gyerekeknek vallásfelekezetre való tekintet nélkül tanfolyamokat tartott. A fejben számolás, gazdálkodás, háztartástan, történelem szerepelt a témák között. A szülők aztán háztáji termékekkel (zsír, tejföl, tojás stb.) hálálták meg a gondoskodást. Néha olyan sok ajándékot kaptak, hogy a tanító úr nem is tudta egyedül hazavinni, így Juci néni segített neki a vonattal Kőszegre történő elszállításban. A néni visszaemlékezése szerint az ilyen hazalátogatások alkalmával a Kristóf-gyerekek sokat olvastak, szinte falták a betűket.
Végezetül egy érdekes történetet is leírok, amelyet Juci néni elmesélt a családról. Eszerint Kristóféknak a falu központjában, a mai presszó és a Horgász utca helyén is volt földjük, amit Kristóf Kálmán özvegye a három gyerek eltartásának, taníttatásának nehézségei miatt a tanácsnak akart eladni. A tanács azonban nem akarta megvenni... Erre Kristófné végső elkeseredésében állítólag Kádár Jánosnak írt levelet, akitől választ is kapott, amiben a pártfőtitkár támogatta az adásvételt. Az özvegy aztán ezt a levelet bemutatta a tanácson, amely így végül igaz, nyomott áron, de megvette a területet...
67. kép: A Kristóf család egy képeslapként felhasznált képen
A család (67. kép) akkoriban nehéz körülmények között élt. Kis lakásukban nem volt olyan tűzhely, ahol süthettek volna. Az özvegy üzent a püspökmolnári rokonoknak, és megkérte őket, hogy karácsonyra süssenek nekik kalácsot. Ezt a kalácsot kislányként Juci néni vitte ki a vasútállomásra, és adta fel a vonatra a Szombathelyről Zalaegerszegre hazautazó Ágotának. Az írónő a Svájcból történt hazalátogatások során, felnőttként már nem járt Püspökmolnáriban, de Juci néni emlékezetében ma is elevenen él másod-unokatestvére, a folyton könyveket olvasó kis Ági.
JEGYZETEK
1 | Lásd pl.: Evangélikus Népiskola, 1936. évi 12. szám 420. o., Evangélikus Népiskola, 1938. évi 10. szám 331. o., Evangélikus Népiskola, 1942. évi 1. szám 15. o., Evangélikus Népiskola, 1942. évi 5. szám 102. o., Evangélikus Népiskola, 1942. évi 6. szám 126. o., Néptanítók Lapja, 1942. évi 13. szám 639. o. vagy Néptanítók Lapja, 1944. évi 21. szám 787. o. |
2 | Pesti Hirlap, 1933. szeptember 29. 15. o. |
3 | Harangszó, 1935. november 24. |