„...AZ IGAZRÓL, A SZÉPRŐL, A JÓRÓL...”

Kőszeg nagy múltú egyesületekkel dicsekedhet. A Concordia – Barátság Énekegyesület 2009-ben ünnepelte, Kőszeg Város Koncert Fúvószenekara pedig 2016 nyarán „kürtöli világgá” 150. jubileumát. Ugyancsak patinás egyesületeink sorába tartozik az előbbieknél csak három évvel fiatalabb Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület¹ és a Kőszegi Polgári Kaszinó,² amely már a 180. évét is betöltötte. Ilyen előzmények után előhozakodhatunk-e a legifjabbakkal? Miért is ne? Főként, ha olyanokról szólhatunk pár gondolatot, mint a Kőszegi Művészeti Egyesület / Kőszeger Kunstverein (KME), amely szó szerint új színt hozott a mindennapokba.

 

Az egyesület logója – tervezte: Trifusz Péter

 

Ha a kisváros képzőművészeti életének előzményeit kutatjuk, értékes kincsekre bukkanhatunk. Említsük csak az 1798-ban induló „Rajzoló oskola” fellelhető alkotásait, vagy – hogy csak egy Európa-hírű művészt emeljünk ki – Bartha László harmincéves kőszegi tevékenységét.³ A velük is fémjelzett művészeti palettát színesíti 2005 óta a KME. Az alapító tagok – Prof. Erwin Birnmeyer művészettörténész-festőművész, prof. dr. Lőrincz Zoltán művészettörténész és Németh János festőművész – 2004. november 25-én már második alkalommal találkoztak a pártolók mintegy húszfős csoportjával. Ekkor fogalmazták meg felhívásukat, mely szerint január 11-én 18 órára a Csikar Csárdába várták „mindazokat, akik egyetértenek az egyesület megalakításával, /.../ céljaival, és sajátos lehetőségeikkel támogatják /.../ működését.”⁴

Az invitálásra sok és sokféle alkotó ember, érdeklődő jelent meg. A közösségteremtés izgalma, a tervek újszerűsége, amolyan addig ismeretlen, felfokozott „szellemi állapot” jellemezte a találkozót. A kezdetben kultúregyesületként aposztrofált közösség végül – Hauer Tamás alpolgármester javaslatára – Kőszegi Művészeti Egyesület elnevezéssel kezdte meg tevékenységét.

A több szempontból is különleges csoport megalakulásának pontos dátumaként tehát 2005. január 11-ét jelölhetjük meg. A találkozó alkalmával – közel háromórás egyeztetés után – huszonhatan aláírták a belépési ívet, majd lefektették munkatervüket. A KME hivatalos bejegyzése október 27-ére esett. Az egyesület első elnökének Lőrincz Zoltánt, alelnökeinek Erwin Birnmeyert és Németh Jánost választották.⁵

 

Erwin Birnmeyer, Németh János és Lőrincz Zoltán
Tóth Csaba (elöl) társaságában
(Németh Iván felvétele)

 

Az új kőszegi egyesület megalkotta szabályzatát, és a tagdíjak összegéről is döntött. A diákok és nyugdíjasok háromezer, mások ötezer forint éves tagdíjat fizettek.⁶ A művészeti csoport támogatás nélkül tartotta fenn magát. Minden kiállításhoz plakát készült, a vendéglátásról maguk gondoskodtak. A politikától és egyházaktól független művészetpedagógiai tevékenységet is vállaló csoportosulás egy évvel később már 80 tagot⁷ számlált. Működésük tátongó űrt töltött be Kőszeg civil szervezetei között. Az addig elszigetelten dolgozó alkotók szövetsége erős közösséget ajánlott a csatlakozni vágyók számára. A vezetőség lendülettel és hatékonyan végezte önként vállalt feladatait. Kevesebb mint három hónap elteltével nagyszabású képző- és iparművészeti promenád kiállítással mutatkoztak be. Az első évben tizenhat, a másodikban pedig ötvenegy rendezvénnyel gazdagították Kőszeg kulturális életét.

A 2005. április 16-a és a május 1-je közötti napok azon ritka alkalmak közé sorolhatók, amikor a kisváros utcáin érdemes volt nyitott szemmel járni, nem „csak úgy kirakatnézőben”, céltalanul sétálni. A párját ritkító tárlatsorozat plakátjára huszonnyolc alkotó nevét nyomtatták. Ekkor mutatkozott meg először az egyesület tagsága a nagy nyilvánosság előtt. Már az ünnepi megnyitón kirajzolódni látszott a tervek és a vágyak mögött: a végső cél akkor teljesül, ha Kőszeg Szentendréhez hasonlóan központtá válhat. Mint Lőrincz Zoltán egyesületi elnök megfogalmazta: „Nem kell hozzá más, csak a művészeti munka, a város, valamint egy jól működő mecenatúra.” „Merjünk nagyokat álmodni!” – hirdették és vallják ma is az egyesület vezetői. Óhajukat kifejezték még akkor is, amikor Kuntner Ferenc akkori polgármester megígérte, hogy a város meg fogja adni a lehetőséget, de a következőket is hozzáfűzte köszöntőjéhez: „Azt gondolom, fel kell ébredni, és úgy kell megkeresni a megvalósítás útját!” A hét kiállítótér mellett – Öregtorony, Chernel Kálmán Városi Könyvtár, Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Írottkő Natúrparkért Egyesület galériája, Brenner-ház, Jurisics-vár – ráadásként, a nyolcadik helyszín április 30-án nyitotta kapuit a Csillagteremben.⁸ Mindjárt az első bemutatkozás alkalmával az akvarell, olaj, kréta, kollázs, ceruza- és tollrajz természetes jelenléte mellett felvonultatták a digitális technikával készült alkotásokat, textilképeket, szobrokat és plasztikákat is. A grandiózus rendezvény átütő sikert aratott. Kőszeg képzőművészeti életének egyik legfontosabb eseménye volt ez.

 

A promenád megnyitója (2005) az Öregtoronyban
(Németh Iván felvétele).

 

Az álmodás, az álmodozás azóta is tart, csakhogy – mint tíz éve tapasztalható – az egyesülettel együtt álmodik a város és a városkörnyék: immár szellemi és fizikai határok nélkül! Az álmok pedig lassanként valóra válnak! Köszönhető ez annak a célkitűzésnek, amelyet Erwin Birnmeyer⁹ többször megfogalmazott: „Az egyesület célja az is, hogy bemutassa a Kőszegen és a Kőszeg környékén élő alkotókat besorolás, különbségtétel és minősítés nélkül.”

A professzor és az egyesület – nagyon bölcsen – az igazság, a szépség és a jóság hármas görög egységének felfedezését a műélvezőkre bízta és bízza. Ez a mentalitás természetesen veszélyeket is rejt, hiszen az efféle sokszínűség a művészi érték rovására is mehet, ugyanakkor széles teret biztosít a tagság összetétele révén – ennek számos előnyével együtt.

A Kőszegi Művészeti Egyesület a kezdetektől sajátos vonásokkal jellemezhető: az egység és az esetleges megosztottság lehetőségét egyaránt magába foglalja, hiszen „többnyelvű” csoportról beszélünk. A tagságot 2016-ra fele arányban magyar, fele arányban nem magyar anyanyelvűek teszik ki. A tendenciát már az első promenádbemutatkozás névsora is jelzi: Berényi Sándor, Birnmeyer Erwin, Bitter Gerhard, Bitter Hilda, Boross Lászlóné, Csabai Tibor, Förster-Romwinckel Marilies, Hütter Mária, Kamper Lajos, Kamper László, Kántor Sándor, Laing Johanna, L. Kiss Csaba, Marosfalvi Antal, Maruna Annamarine, Németh János, R. Horváth Ildikó, Schüller Arthur, Somorác Pál, Széplaki Balázs, Széplaki Tibor, Széplakiné Tamás Gabriella, Tamás Béla, Torjay Valter, Tornay Endre András, Török Márton Ibolya, Trifusz Péter és Vízi Sándor. Az egyesület bővülésével számos nemzet képviselője, osztrák, német, belga, amerikai, svájci és holland alkotó csatlakozott a kőszegiekhez, mutatta meg munkáit a kisvárosban.

 

A Promenád kiállítás plakátja (Tervezte Trifusz Péter)

 

A helyi társadalom olyan szellemi erővel lett gazdagabb, amelynek hatása városés országhatárokat ível át. Az európaiság egy újabb, olyan formája látszott kialakulni, amely a helyi érdekeket ellenérzés nélkül szolgálhatja, és ugyanakkor engedi a „nagyvilágot átölelve simogatni a (szűkebb) hazát”!¹⁰ Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy a többszínűség inkább előnyt jelentett még akkor is, ha voltak olyanok, akik éppen ezért maradtak távol, alakítottak újabb, hasonlóan tevékeny egyesületet.¹¹

Az elmúlt tíz év áttekintése – a terjedelmi határokat figyelembe véve – nem mellőzheti néhány kiemelkedő kiállítás számbavételét. Az első, promenádbemutatkozást már említettük. Ezt követően, 2006-ban a KME német származású, világlátott alelnökét egy önálló bemutatkozás alkalmával ismerhette meg a hazai közönség. Erwin Birnmeyer az Öregtoronyban (Zwingerben) kiállított harminc képével ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Az elnök, Lőrincz Zoltán ekkor mondta róla: „Új színt hozott a városba” az egykor zongoraművésznek indult alkotó. Hamar megismerték a kőszegiek. Feleségével 2002-ben költözött Kőszegre Balatonalmádiból. Sajnos már csak múlt időben szólhatunk róla: 2015. november 5-én elhunyt. Azok közé tartozott, akik – mint a „régiek” – kiültek a szabadba, és a „természetről a természetben” alkottak.

További rengeteg munka, rengeteg feladat... A kezdeti tapasztalatszerzés, a megmutatkozás után hamar megfogalmazódott a kérdés: „Mit tudunk kezdeni a különböző kvalitásokkal?” A választ sok más mellett a „nagy durranás”, az Öregtoronyban berendezett kiállítás¹² adta meg, melynek címe egyszerűen: Bartha László volt.

Laci bácsi szellemisége később – 2008 augusztusában – egy kiállítás címét kölcsönadva „visszatért”. Az újabb szenzáció, a Cirkusz téma égisze alatt összesen harminc művész szobrai és képei mutatták be a „porond”, az élet vidám és árnyékos oldalát.¹³

 

Bartha László (Tóthárpád Ferenc felvétele 1995-ből)

 

Nyilvánvalóvá vált, hogy kialakulni látszik egy Kőszeg központú szellemi (kis)régió, amelynek kereteit már nem az önkényesen kijelölt, a természetesen összetartozó kulturális és földrajzi egységeket lehetetlenné tevő határok „moderálják”.

De térjünk vissza a kezdetekhez! A 2006. évi decemberi közgyűlésükön megválasztott vezetőség régi és új tagokkal állt fel. Az elnök dr. Lőrincz Zoltán, alelnökök Erwin Birnmeyer és Németh János lett. A titkári feladatokkal Maurer Pétert bízták meg. (Őt követte Széplaki Réka, dr. Schrott Géza és Mareliese Förster-Romschwinkler.) A pénztárosi teendőket Rena Wörner (2012-től Wolfgang Koppermann) látta el. Ekkor fogalmazták meg konkrétan, hogy az egyesület tevékenysége ne csak a képzőművészetre szorítkozzon, hanem más művészeti ágak is jelenjenek meg programjaikban. A KME, amely az UNESCO által József Attila-évnek kinevezett esztendőben született, éppen a költészetnapi rendezvényeket tömörítő héten invitálta közönségét a második rendezvényére: a németújvári (Güssing) várban Konrád Györgyöt látta vendégül.¹⁴

 

A „Cirkusz” megnyitóján Erwin Birnmeyer Básthy Béla alpolgármesterrel (Németh Iván felvétele)

 

Az alkotóközösség a kezdetektől számos külföldi kapcsolattal rendelkezik, a különböző nemzetek képviselőinek, a társművészeteknek is teret ad. Az alábbi felsorolás mutatja – bár arányaiban elmarad a „testvérprogramok” jelentősége a képzőművészeti kínálattól –, hogy jelenlétük a kisváros életében nem elhanyagolható. Egyebek mellett felolvasó- és zenei estek színesítették a kisvárosi hétköznapokat. Néhány kiragadott példa: A vendégek között szerepelt kétnyelvű felolvasással Wilma Brauneis és Péterfi Ilona, és itt járt Dragomán György is. A „Reneszánsz éve” alkalmából és Bartha László életéről és munkásságáról Lőrincz Zoltán, Erwin Birnmeyer pedig Trifusz Péter munkásságáról tartott előadást. Ottlik Géza születésének 100. évfordulójára Wilma Brauneis (németül) és Péterfi Ilona emlékezett. Mesék és zene címmel közreműködőként szerepelt Wilma Brauneis, Péterfi Ilona, Ruth Patzelt és Helga Hamp. Zenélt a Camerata Pannonica, Christine Grafl és a helyiek közül Ágota Zoltán, Csárics Sándor és Maitz József triója, a Tóner Quartett, a Kőszegi Vonósok, énekelt Soskó András...

Ugyancsak 2007-től számítható az a jelentős változás, hogy az egyesület igazi otthonra talált a Chernel utca 18. szám alatti szecessziós házban (később Művészetek Háza), melyet térítésmentesen vehettek használatba.¹⁵ Azelőtt és a 2015-ös kényszerű kiköltözést követően a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban, a Jurisics-várban, az Öregtoronyban és a Csillagteremben kerültek falra a bemutatásra szánt műveik. (Találkozókat tartottak a Csikar Csárdában és a Kulacs étteremben is.) A saját kiállítótér jelentőségének hangsúlyozása mellett meg kell említeni, hogy – országos viszonylatban – a művészek számára nem jelentett nagy kihívást, különösebb vonzerőt a kőszegi Művészetek Háza. Ez azonban – mint látni fogjuk – nem akadályozta a „nagy nevek megszerzését” sem.

Az ötéves jubileumot egy újabb, sokadik kiállítással ünnepelték, amely a Fény címet kapta. A jeles alkalmon Básthy Béla alpolgármester is köszöntötte a megjelenteket, a kiállítást pedig Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Hasonlóképpen, de már a Művészetek Házából kiköltöztetve,16 a Csillagteremben idézték fel 2015. augusztus 29-én az elmúlt évtizedet – adta hírül a helyi újság, a Kőszeg és Vidéke.¹⁷ Kiállításmegnyitó, ünnepi megemlékezés, valamint kerti parti várta az egyesület tagjait és a barátokat. Németh János üdvözölte a megjelenteket. Szólt az elmúlt évekről, melyek 2004-ig vezetnek vissza. Ez alkalommal mutatták be azt a CD-t is, amelyen Németh Iván felvételei segítségével végigkövethetők az egyesület jelentősebb eseményei. A jeles alkalmon Lőrincz Zoltán köszöntötte a tagságot; emléklappal néven nevezte azokat, akik sokat tettek az alkotóközösség érdekében. Az alapító atyát, Erwin Birnmeyert állva tapsolták meg a jelenlévők. Huber László emléklappal díjazta az egyesület munkáját, a Kőszegi Vonósok pedig kitűnő muzsikával emelték az ünnep hangulatát.

Az elmúlt évtized egyesületi életéből ki kell emelnünk néhány momentumot. Minden csoportosulás működőképességének előfeltétele, hogy van, vannak olyanok, akik a „vállukon viszik az egészet”! Mások mellett a titkár, Lőrincz Zoltán kiterjedt szakmai ismeretségének, baráti kapcsolatainak köszönhető az elismert Kossuth-díjas művészek, köztük Bartha László (1908 – 1998), El Kazovszkij (1948 – 2008), Orosz István (1951 –) és Somogyi Győző (1942–) „jelenléte” a kisvároshoz mérten nagyszerű kiállítótérben. Jelentőségét tekintve ide kell sorolnunk a Művészetek Háza megnyitásának alkalmából (2007. március 15.) kiállított, Erich Lessing (1923 –) képeiből álló anyagot, amely az 1956 – Budapest címet kapta. Az egyesület a jeles esemény apropójából egy, a fotóművész ’56-os képeit tartalmazó CD-t is megjelentetett.¹⁸

 

Erik Lessing fiatalkori arcképe¹⁹ (Fotó: Leopold Museum)

 

A különleges együttműködés másfajta példája a KME, Kőszeg Város Önkormányzata és a Béri Balog Ádám Általános Iskola együttműködésének gyümölcseként megvalósult, magyar, osztrák, olasz, nigériai, türkmenisztáni résztvevőkkel létrehozott „multikulti” rendezvény. ²⁰

A kiemelt programok főszereplőinek említése mellett szólnunk kell azokról is, akik rendszeres jelenlétükkel, alkotásaikkal mozgásban tartják az egyesületet, akár művészek, akár „csak” pártoló tagok. Az alkotások létrehozása mellett az ő érdemük, hogy a képek a falakra kerülnek, hogy plakátok készülnek, hogy látogatási időt biztosítanak, hogy tiszta, rendezett miliő fogadja a látogatókat, hogy a társművészetek is megjelennek a megnyitókon, és az is, hogy finom falatok, italok kínálják magukat a vendéglátó asztalokon.

 

„Multikulti” 2014-ből (Németh Iván felvétele)

 

A KME munkáját kuratórium irányítja. Jelenlegi tagjai: prof. dr. Lőrincz Zoltán művészettörténész-elnök, Németh János festőművész és Ing. Gerhard Krutzler alelnökök. Pénztáros Wolfgang Koppermann, titkár Oroszné Kupi Terézia. Szakmai tanácsadók: Kamper Lajos, Petky Péter és Rónaszéki Linda.

A tízéves Kőszegi Művészeti Egyesület rendkívül magas, 122 fős taglétszámmal büszkélkedhet. A korábbi 60%-ban magyar anyanyelvű közösségben mára fele arányban vannak jelen és tevékenykednek a nem magyar anyanyelvű tagok. Ugyanez az arány mutatkozik a művészek számát (34 fő) vizsgálva is. A nemzetközi csoport számos álma valósult meg tíz év alatt, de számos álma továbbra is álom maradt.

 

Jubileumi ünnepség a Református Templomban 2015 nyarán (Németh Iván felvétele)

 

A KME keresi a helyét, elsősorban azt az otthont, amelyet véglegesen birtokba vehet, s talán helyet adhat egy kőszegi művészeti panteonnak is, hiszen újra és újra felmerül – egyelőre eredménytelenül – egy olyan kiállítótér létrehozásának a szükségessége, amely helyet adhatna Bartha László, Tornay Endre András, Kodolányi László és Erwin Birnmeyer munkásságának. (És miért ne lehetne ez a központ a kőszegi irodalmi panteon bölcsője is?) Reális álmok ezek az igazság, a szépség és a jóság triumvirátusa nevében. Költői a kérdés: szükség volna az említett hármas diadalára? Ars longa, vita brevis!²¹ Van tehát jó néhány sürgős tennivaló! Reméljük, hogy nem marad magára velük a kőszegi civiltársadalom e meghatározó csoportja, s a Kőszegi Művészeti Egyesület és a többi hasonló – zenei, irodalmi, kulturális – csoportosulás által talán megvalósulhat a nagy álom, hiszen, mint Lőrincz professzor úr is vallja: „Kőszeget az Isten is a művészetek városának teremtette!”

   

A KŐSZEGI MŰVÉSZETI EGYESÜLET / KŐSZEGER KUNSTVEREIN
KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSAI
(2005 – 2015)

Művészet – határok nélkül. Helyszín az oberpullendorfi (Felsőpulya) Szent István-ház;
Erwin Birnmeyer Absztrakt képek című tárlata

2005
április	Promenád kiállítás húsz kőszegi és régióbeli művésszel, valamint öt kőszegi és szombathelyi művész bemutatkozása a Hotel Írottkőben
június	Az egyesületi tagok bemutatkozása a városi könyvtárban A kék szín címmel
szeptember	Képek Európából – az egyesület kiállítása
november	Őszi kiállítás a könyvtárban (Ebben az évben összesen tizenhat rendezvénnyel léptek a nyilvánosság elé.)
2006
április	Bartha László (1908 – 1998) – kiállítás a Zwingerben (Öregtorony)
május	Kodolányi László szobrai az Öregtoronyban
június	A kék szín című kiállítás a könyvtárban
szeptember	Egyesületi kiállítás A portré ma címmel
október	Széplaki Gabriella üvegtárgyai
november	Az egyesület Őszi kiállítása (Az év folyamán összesen ötvenegy különféle rendezvény volt.)
2007
április	A Nagybányai Tájképfestő Telep bemutatkozása
június	Cirkusz– az egyesület tagjainak kiállítása
október	A százhalombattai SZAK Stúdió kiállítása
november	Őszi kiállítás az egyesület művészeinek munkáiból
2008
március	Ördög László emlékkiállítás
május	A Lelkes család kiállítása
június	Az egyesület művészeinek tavaszi kiállítása
július	Mészáros György kiállítása
július	Marosfalvi Antal műveinek tárlata és a Grazi szecesszió művészeinek bemutatkozása
augusztus	Bartha László születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából rendezett kiállítások
szeptember	A nagykőrösi Révay Gyűjtemény bemutatója
október	Kamper Lajos, Horváth Ildikó és Csabai Tibor tárlata, valamint az egyesület őszi kiállítása
2009
április	Petky Péter kiállítása
május	Találkozások – az egyesület tagjainak kiállítása
július	Máger Ágnes: Festészet és ofszet és Pannóniai sajátosságok című kézműves kiállítás (Kőszeg, Nikitsch);
szeptember	Bartha Ágnes22 és Takáts Márton kiállítása
2010
március	Fény című egyesületi kiállítás
április	Heimatgefühle Vaihingen an der Enz (Németország) művészeinek vendégbemutatója
június	Héléne Len Hagendoorn (Hollandia): az Idő sodrásában és 1945-től 2010-ig címmel Maria Elisabeth Förster-Romswinckel képei
július	Isztambul, kilátás az ablakomból23 – Erwin Birnmeyer képei Orhan Pamuk kísérőszövegével
szeptember	Fonalak és Formák – Tamás Béla és Petky Péter, valamint Bacchus Barátai – a Soproni Képzőművészeti Társaság tagjainak kiállítása
október	Őszi tárlat
2011
április	Víz24 – egyesületi kiállítás
május	Nyolcvanadik tavasz – Marosfalvi Antal képei
június	Hagyomány és modernitás között – kézműves kiállítás
július	Call & response – Ruth Patzelt (Ausztria), Otrebski Andrzej (Lengyelország) fényképei; Seierl Wolfgang (Ausztria) képei
augusztus	„...kössünk kardot az...” – Somogyi Győző munkáiból; Dialóg – festészet, grafika, líra Christine Grafl műveiből
szeptember	Ősz – egyesületi tárlat
október	Trifusz Péter Testbüfé című kiállítása Gergye Krisztián kortárs táncos-koreográfus közreműködésével
2012
április	Építészet – az egyesület tagjainak kiállítása
május	Találkozás – Len Hagendoorn és Annemarie Hollweck munkái
június	Formák, színek, évszázadok – Németh János képei
július	A Veszprémi Művészeti Céh kiállítása
augusztus	Sinan Gültekin bemutatkozása Emberek hazámból címmel Nazim Hikmet könyve alapján (Törökország); valamint 3 D címmel Elisabeth Holzschuster és Erhart Ehm kiállítása.
szeptember	Őszi tárlat
2013
április	Werner Schuster, Ernst és Hertha Weihs munkái Sugárzás és tűz címmel
május	Ördögh László és Naomi Devil Virtaura, valamint Színek és formák párbeszéde címmel Eva Klink, Otakar Sliva tárlata
június	A KUKMA Művészcsoport (Markt Allhau, Ausztria) Illúzió című bemutatója
július	In Memoriam Dóczi László és Tornay Endre András
augusztus	Az Ostromnapok rendezvényén a Törökország; Orosz István Paradoxometria című kiállítása
szeptember	Őszi egyesületi kiállítás a Zene témában
2014
április	Az egyesület tagjainak kiállítása Béke, ahogyan én képzelem címmel; In memoriam Krieg Ferenc
május	Marlies Wüntscher és a Béri Balog Ádám Általános Iskola kiállítása: Multikulti
június	Családi kör – Tóth Csaba, Varga Bernadett és Tóth Katalin bemutatkozója
június	Színek tobzódása – Kántor Sándor kiállítása
augusztus	A török iparművészet remekei
szeptember	Szín és fény – A KUKMA Művészcsoport rendezvénye, valamint az őszi kiállítás: „...in vino veritas...”
október	Kántor Sándor 70
2015
február
március	Visszapillantás – 10 éves a Kőszegi Művészeti Egyesület
május	Orgoványi Anikó Himnusz című kiállítása
június	Mil Vega (képek) és Anna Jenner (szobrok)
augusztus	Török mesék – A Kőszegi Jurisics Miklós Gimnázium diákjainak tárlata; valamint a 10 éves a Kőszegi Művészeti Egyesület – egyesületi tárlat
szeptember	Szervusz Kőszeg – a Mödlingerkünstlerbund kiállítása
október	Hanzl Klára grafikus-képzőművész és Gorza Péter fotós-képzőművész tárlata

 

A művészeti egyesület 2016-ra hét kiállítással készült, melyek közül több a város nagyrendezvényeihez kapcsolódik. Az egyesület rendezvényeiről folyamatosan tájékozódhatnak a www.koszegart.hu honlapon.

   

JEGYZETEK

1	BAKAY Kornél (szerk.): A Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület rövid története 1868–1993. Kőszeg, 1993, Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
2	TÓTHÁRPÁD Ferenc: A kőszegi kaszinó 170 éve – Adalékok a Kőszegi kaszinó(k) történetéhez (1832 – 2003). Kőszeg, 2003, Kőszegi Várszínházért Alapítvány.
3	Bartha László halálának napját több forrás tévesen jegyzi. (A helyes adat: 1998. február 5.)
4	Különfélék – Egyesületi hír. Kőszeg és Vidéke, 2004. dec. 17. 5. old.
5	Lőrincz Zoltán (1953–) kutatási területe a művészet és a vallás sajátos viszonyának, a reformáció és a művészet kapcsolatának összefüggései, különösen hazánkban, továbbá a protestáns templomépítészet kérdései, a szakrális tér és az építészet viszonya, az ikonográfián belül pedig Szent Márton alakja és ábrázolásai. Vö. http://artportal.hu/lexikon/muveszettorteneszek/lorincz-zoltan (2015. 12. 30.) Erwin Birnmeyer (1926–2015) világpolgár. 2016. március 15-én lett volna 90 éves. 2002-ben költözött Kőszegre, ahová absztrakt korszaka is köthető. Nagy tudásával, kultúraszervező tevékenységével a helyi társadalom véleményformáló részévé vált. Németh János (1937–) hitvallása: „Munkáimban a látványon túl azokat az esztétikai értékeket és humánus tartalmakat keresem, amelyek az ember és a természet örök kapcsolatára utalnak.”
6	(ni): Művészeti egyesület alakult – A tagok már készülnek az áprilisi bemutató kiállításra. Vas Népe, 2005. jan. 13. 7. old. Önkormányzati támogatást is reméltek, „ami az alakulás évében kiváltképp jól jönne”.
7	Számítógéppel írt egyesületi névsor (2006) a KME irattárából.
8	A református templom földszintjén létrehozott kiállítótér. Tervezte Csete György, átadták 1996-ban.
9	Az alapító atyával készített interjú megtalálható a Kőszeg és Vidéke 2006. évi áprilisi számában (14. old.). TÓTHÁRPÁD: Rückblikk – Visszatekintés – Erwin Birnmeyer kiállítása. Lásd még: KISS János: Kávészünet Erwin Birnmeyer művészettörténésszel. Kőszeg és Vidéke, 2009. júl. 10. 6. old.
10	Versrészlet. TÓTHÁRPÁD Ferenc: Ezredvég. In: TÓTHÁRPÁD Ferenc: Versus. Budapest, 2001, Uránusz Kiadó, 58. old.
11	2011 márciusában megalakult a Csók István Művészkör. Névadó ünnepségüket március 24-én a városi könyvtárban tartották.
12	Plakát: Bartha László – kiállítás a Zwingerben. A megnyitó 2006. ápr. 8-án volt.
13	Lásd még: TÓTHÁRPÁD: Ha cirkusz, akkor Bartha. Kőszeg és Vidéke, 2007. júl. 14. 10. old.
14	2005. május 27. Németújvár (Güssing)
15	A Művészetek Házává alakuló szecessziós ház bérmentes használata nem jelenti azt, hogy a fenntartás nem járt különkiadásokkal is. 2010-ben értesülhettünk arról, hogy az egyesület támogatókat keres, mert az épület lapostetője beázik, és a felújítás mintegy 1000 eurót tesz ki.
16	Az épületet a KRAFT program vette birtokba.
17	TÓTHÁRPÁD Ferenc: A művészetek városa. Kőszeg és Vidéke, 2015. szept. 17. 20. old.
18	Erich Lessing a forradalmat a kezdetektől végigfotózta, ezáltal az egyik legjobban dokumentált képi világ, amely az 1956-os eseményeket megörökítette, az ő nevéhez fűződik.
19	Erich Lessing fotográfiái – Leopold Museum. A Kőszegi Művészeti Egyesület DVD-je (2007)
20	Lásd még KISS János: Kiállítás a „multikulti” jegyében. Kőszeg és Vidéke, 2014. jún. 14. 20. old.
21	A művészet hosszú, az élet rövid!
22	Bartha Ágnes zománcművész–ékszertervező–ötvös, Bartha László lánya.
23	Ebben az évben (2010) Essen, Isztambul és Pécs voltak Európa kulturális fővárosai. Ez adta az ötletet a kiállítás megrendezéséhez, amely azért is aktuális volt a KME számára, mert a Nobel-díjas író – Orhan Pamuk – Isztambulnak ugyanabban a városnegyedében élt, ahol később Erwin Birnmeyer is.
24	A Kőszegi Művészeti egyesület eredeti szándéka az volt, hogy a négy őselem (a Föld, a Víz, a Tűz, a Levegő) mindegyike egy-egy kiállítástémaként szerepeljen, a sorozat azonban nem folytatódott.