Amikor még biztosnak látszott a jövő. Máté Csaba felvétele
TÓTH JÓZSEF
A SZOMBATHELYI KERTÉSZ MGTSZ TÖRTÉNETE
A Kertész Mezőgazdasági Termelőszövetkezet történetének feldolgozása során részben Dr. HORVÁTH Sándor A szombathelyi Kertész MTsz negyedszázada (1960–1985) című munkájára, részben pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárában megtalálható iratokra támaszkodtam. Sajnos a hanyatlást követő későbbi időszakokról kevesebb információ állt rendelkezésemre, különösen közvetlenül a megszűnéssel kapcsolatban. Csupán néhány csendes mondat, néhány véletlen utalás enged következtetni az összeomlásra. Természetesen ezek mind az ún. "rendszerváltás" anomáliáira utalnak. Így a felbomlás-megszűnés okaira csupán hipotéziseket tudok felállítani. De végül is nem ez tanulmányom célja, hanem, hogy a megismételhetetlen csoda, a Szombathelyi Kertész MTSZ, a "virággyár" megalakulásának, fénykorának és elmúlásának emléket állítsak. Rekviem a virággyárért.
A SZOMBATHELYI KERTÉSZ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET "ELŐÉLETE"
1950–1960 között több próbálkozás is volt városunkban egy kertész termelőszövetkezet megalakítására. A Magyar Dolgozók Pártja kollektivizálási programjának megfelelően 1950–1951-ben Szombathelyen megalakultak a Petőfi, majd a Felszabadulás, a Szabad Nép, a Dózsa, az Új Élet, a Béke, a Harcos, a Kossuth és a Szorgalom Tsz-ek.
A Szorgalom Tsz a kámoni városrészen működött, ott, ahol a legtöbb magánkertészet volt található. A megalakult szövetkezet 30 családdal és 40 taggal 203 katasztrális holdon működött. Elnöke Flór Mihály volt. A tsz növénytermesztés és állattenyésztés mellett kertészettel is foglalkozott. A Petőfi és a Felszabadulás Tsz-szel együtt tevékenyen részt vettek a város zöldségellátásában. A kertészeti tevékenység nagy részben volt köszönhető a belépett két magánkertésznek, Molnár Dezsőnek és Horváth Istvánnak. Kertészeteiket meghagyták irányításuk alatt. A két telepen 4 kat. holdon szántóföldi kertészetet működtettek, melyekben virágkertészetet, palántanevelést, paradicsom, paprika és káposztafélék termesztését végezték. A tsz kertészeti ága minden évben nyereséges volt, de fejlesztésre az állami támogatás hiánya és az alacsony árak miatt nem gondolhattak.
1953-ban a Nagy Imre-program hatására mindkét kertész kilépett a szövetkezetből, és attól kezdve magánkertészetként működtették telepeiket.
A Szorgalom Tsz tovább folytatta szabadföldi kertészkedését. 1960-ban Kummer Miklós, Mester István, Domonkos Ferenc herényi kertészek beléptek a termelőszövetkezeti csoportba, ahol 1964-ig dolgoztak, amikor is átléptek a már megalakult és szépen fejlődő Kertész Tsz-be. Ez időkben zöldségtermesztést folytattak.
1959–1960-ban, az újabb nagy tsz-szervezéskor felmerült a kertészek között egy csak kertészettel foglalkozó termelőszövetkezeti csoport megszervezésének igénye, mivel egyéb tsz-be nem kívántak belépni. A leendő termelőszövetkezet alapítói közül sok olyan magánkertész volt, akik kiváló eredményeket értek el termékeikkel a különböző kertészeti kiállításokon, és kiváló szaktudással és kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Többségük tagja volt az 1949-ben feloszlatott Vasvármegyei Kertészeti Egyesületnek is.
A SZOMBATHELYI KERTÉSZ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET MEGALAKULÁSA
Az első megbeszélést Horváth István lakásán tartották 1960. december elején. "Ő egyébként akkor a legismertebb kertészek közé tartozott, közéleti szereplésre alkalmas személy volt, aki a HNF városi bizottságának az elnöki tisztét is betöltötte."1 A megbeszélésen 18 kertész jelent meg.
A Kertész Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megalakulására lassan 55 éve, 1960. december 31-én került sor szintén Horváth István kertész kámoni lakásán. Az alakuló gyűlésen ott voltak az alapító tagok családtagjai is.
"Alapító tagok voltak:
| 1. Árvai János | Kertész u. 28. | 15. ifj. Kiss Gyula | Puskin u. 40. |
| 2. Baumgartner Géza | Kertész u. 9. | 6. Klimek Mihályné | Körmendi u. 23. |
| 3. Bilák János | Kárpáti Kelemen u. 23. | 17. Mayer János | Kárpáti K. u. 11. |
| 4. Bilik János | Kertész u. 9. | 8. Mayer Károlyné | Kárpáti K. u. 11. |
| 5. Bilik József | Öntő u. 27. | 19. Mayer Nándor | Dolgozók u. 9. |
| 6. Farkas Józsefné | Vörös Zászló u. 107. | 20. Molnár Dezső | Vörös Hads. u. 184. |
| 7. Gáspár Mihály | Szőllősi sétány 2. | 21. Nagy Jenő | Sztahanov u. 49. |
| 8. Geosits Lajos | Kárpáti K.u. 19. | 22. Németh Ferenc | Ják, Vörösm. u. 10. |
| 9. Hoós István | Béke tér. | 23. Schlögl István | Jáki u. 7. |
| 10. Horváth István | Vörös Zászló u. 10. | 4. Schlögl Józsefné | Jáki u. 7. |
| 11. Horváth Istvánné | Vörös Zászló u. 10. | 25. Sövegjártó Ferenc | Alsóhegy u. 4. |
| 12. Horváth József | Puskin u. 10. | 26. Szakács József | Borostyánkő u. 32. |
| 13. Horváth Miklós | Maros u. 25. | 27. Tóth János | Dolgozók u. 63. |
| 14. id. Kiss Gyula | Puskin u. 40. | 28. Tóth Vince | Dolgozók u. 83."2 |
"Az ülésen jelen voltak: dr. Zsigmond László országgyűlési képviselő mint levezető elnök, Rózsa József megyei főagronómus, Tiborcz János, a megyei pártbizottság munkatársa, a városi tanácstól Zsiray Jenő elnökhelyettes és Mitterstiller Lajos mezőgazdasági osztályvezető.
A választás során – amely akkor kézfeltartással történt – vezetőségi tagoknak Bilik Józsefet, Molnár Dezsőt, Baumgartner Gézát, Gáspár Mihályt, Árvai Jánost, elnöknek Horváth Istvánt választották. Az ellenőrző bizottság elnöke Sövegjártó Ferenc lett, könyvelő ifj. Molnár Dezső, agronómus Murai Antal a megyei tanács mezőgazdaság osztályáról, másodállásban és csak később főállásban. Működési célként tűzték ki »hogy feladatuk lesz Szombathely várost ellátó és a megye igényeinek kielégítésébe is besegítő zöldséghajtató és dísznövénytermesztő szövetkezeti gazdaság kialakítása.«
A különböző telepek vezetői és kultúrái a következők voltak:
I-es telep: Horváth Istvánné – pálma, plumóza
II-es telep: Baumgartner Gézáné – hortenzia, primula
III-as telep: Bilik Józsefné – muskátli, hortenzia
IV-es telep: Molnár Dezső – muskátli, hortenzia, és zöldségtermesztés.
Az elgondolás azért is jó volt, mert igazodott a város növekvő népességének zöldséggel és – akkor még kisebb mértékben – dísznövényekkel való ellátásához, s nem utolsó sorban az elképzelést támogatta a Megyei Tanács VB. A nagy mennyiségű zöldség termelése érdekében a kertészeti szövetkezet 50 holdnyi területen egy központi zöldségtermelő telepet hozott létre a Perint patak mentén. Tervezi, hogy ebben az évben 12 ezer négyzetméternyi nagyságú területen melegágyakban, illetve üvegházakban hajtatással állít elő zöldséget..."3
Az újonnan megalakult termelőszövetkezet elképzeléseiről, terveiről Molnár Dezső, aki sokáig vezette a tsz könyvelését, nyilatkozott. A nyilatkozat szerint április–május során 15 000 muskátlit exportálnak Svájcba, húsvétra hortenziát és primulát szállítanak Szombathelyre. Terveikben szerepelt, hogy a városban virágkereskedést nyitnak. A biztonságos termelés és a bővített újratermelés érdekében a központi telepen pár éven belül 10 000 m² üvegfelületű hajtatóházat építenek. 1961-ben 10–15 ipari tanuló foglalkoztatása volt a cél. Már ekkor kezdődött kapcsolatuk a város kertészképzésével, mely az üzem megszűnéséig gyümölcsöző volt, különösen Holper Ambrus elnöksége alatt. A végzett tanulók nagy része a Kertész Mtsz tagja, alkalmazottja lett. Saját tapasztalatom szerint (én is a kertészképzés tanára, oktatója voltam) egy idő után, ha az új tanulókat kivittem gyakorlatra, akkor a régi tanulókkal egyben "osztálytalálkozók" is voltak.
A konkrét szervezés 1961-ben kezdődött meg. Sorra járták a belépett kertészek telepeit, felleltározták az ott található növényeket és termelési eszközöket, hogy számon tudják tartani "ki, mit és mennyit vitt be". A leltározás adatai szerint a termelőszövetkezeti csoport 50 000 Ft értékű növénykészlettel, 4 teleppel és összesen 1 200 m² fűthető üvegfelülettel indult.
A közös munka 1961. február 6-án kezdődött. A városi tanács mezőgazdasági osztálya a központi telephely kialakítására a Szorgalom Tsz és több egyéni gazda által művelt területet, összesen 39 kat. holdat jelölt ki.
A telephelyeken előállított zöldséget és virágot a szombathelyi piacon értékesítették. A munkaidő ekkor reggel 6 órától este 6-ig tartott.
Az első beruházásokat saját erőből és állami beruházásokkal 1961 második felére befejezték. (1000 m² üvegházi blokk és 2000 db melegágyi ablak). Az épülőfélben lévő kazánházat 1961. november 7-én a hatalmas vihar, majd az utána lévő fagyok pusztították. A leomló kémény maga alá temette az épülő üvegház egy részét is, a bennük lévő növények elfagytak. A kár 300 000 Ft volt. A gondok ellenére – a négy telepet beszámítva – zöldséghajtatást és dísznövénytermesztést 1800 m² fűthető üvegfelületen és 3038 db meleg ágyi ablak alatt végeztek.
1962. május végén a Kertész Tsz-be látogatott Kádár János, ami növelte a közösség elismertségét. Az ünnepségen átadtak neki egy tortát 50. születésnapja alkalmából. A torta fényképét még szerencsém volt látni az 1980-as években.
Tanulóképzés is indult, de a mostoha körülmények miatt a kezdő 28 tanulóból karácsonyra 13-an lemorzsolódtak.
AZ 1962. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉS ÉS AZ ÚJ ELNÖK MEGVÁLASZTÁSA
A sok gond és nehézség, továbbá a tagok elégedetlensége az elnök személyét illetően két tag kilépését eredményezte, a termelőszövetkezet válságba került. Ezért többen felkérték Holper Ambrus kertészmérnököt a járási tanács mezőgazdasági osztályáról, hogy vállalja el az elnöki megbízatást, aki azt elfogadta. Megválasztására távollétében az 1962. év zárszámadó közgyűlésén, 1963. március 1-jén került sor. Horváth István hamarosan kilépett a tsz-ből, és magánkertészként folytatta tevékenységét.
"Holper Ambrus személyében új szemlélet kezdődött. Innovatív és kockáztató személyisége, korszerű szaktudása és vezetési stílusa hamarosan megmutatta eredményét. 1963. június 7-én a közgyűlésen jóváhagytak egy 7 millió Ft-os beruházást, melyben 4000 m² fűthető üvegfelület kazánházzal, gazdasági és szociális épületek felépítése szerepelt. Tervezték, hogy a telepet a városi szervek 200 kat. holdra fogják fejleszteni 250 fős fizikai állományú dolgozóval és kiépített öntözőberendezésekkel. A cél egy nagy városellátó kertészet kialakítása volt. Ekkor Celldömölkön művirág üzemet létesítettek, a telepen új öntözőrendszert építettek ki, trágyatárolót és 100 000 db-os virágcserép raktárat alakítottak ki. Fejeskáposztát, karfiolt, paprikát, paradicsomot, salátát és uborkát, a dísznövényekből begóniát, cikláment, fikuszt, gladióluszt, hortenziát, muskátlit, szanzavériát, vágott virágból szegfűt és rózsát állítottak elő."4 Összes árbevételük 2 361 000 Ft volt, melynek nagyobb részét már ekkor is a dísznövénytermesztés adta. Ebből vissza tudták fizetni a hiteleket is.
A FELVIRÁGZÁS ÉVEI 1964–1972
1964-től Zalay Etele kertészmérnök lett az új agronómus, míg a főkönyvelői munkakört Dr. Smidéliusz Jenő látta el.
1964-ben 40 kat. holdon 2500 m² fűthető üvegfelületen és 13 000 m² melegágyi ablakfelület alatt folyt a termelés 33 dolgozó taggal és 21 alkalmazottal. A tsz-ben ekkor 26 tanuló is végezte már gyakorlatát. Több szakember az NDK-ban és Bulgáriában fejleszthette tudását. 1965-ben 44 kat. holdon, 9000 mm² fűthető üvegfelületen és 10 000 db melegágyi ablakfelületen folyt termelés. A fejlődést rövid időre megszakítja az április 22–23-i nagy árvíz, mely mintegy 860 000 Ft kárt okozott.
A tsz az Oladi Szakmunkásképző Iskola (ma Herman Ottó Szakképző Intézet) gyakorló és bemutató gazdasága lett. "E kapcsolatrendszernek nagy támogatója volt a szövetkezet fogadókészsége mellett az iskola részéről Horányi Alajos tanár".5 Tervbe vették egy 11 000 m²-es üvegház felépítését is. A Magyar Külkereskedelmi bank devizahitelének elfogadásával át kellett alakítani a termelési struktúrát. 1968-ban a taglétszám 79, a Kertész MTSz-ben gyakorlatot szerző tanulók létszáma 22. Hortenziából az országban a legtöbbet állítottak elő, főleg a nagyhét-húsvéti időszakra virágoztatva. Pálmaállományuk 40 000 000 db. Szintén az ország legnagyobb pálmakészlete volt.
A nagy beruházás éve 1969 lett. "A beruházás a tervezett 16 millió Ft-tal ellentétben 21 943 000 Ft-ba került, ...melyből saját erőből 5 700 000 Ft, devizahitelből 5 328 000 Ft, állami támogatásból 10 915 000 Ft."6 A beruházás a FERRUNION Külkereskedelmi Vállalat segítségével valósult meg. Az 1 ha-os üvegházat a holland J. M. van der Hoeven cég szállította. 1970. január 17-én már üzemeltek az olajkazánok, és májusra az új üvegfelületet is 80%-ban betelepítették. Novemberben a házakból már export növények kerültek ki.
Az 1970. március 20-ai közgyűlésen megtörtént tisztújításon ismét Holper Ambrust választották elnökké. Elnökhelyettes Tóth János, az ellenőrző bizottság elnöke Molnár Dezső lett. A tisztújítás mellett kidolgozták a tsz új termelési stratégiáját is. A terv szerint a gyors hozamot adó növények – pl. szegfű – mellett szaporítóanyag-telepet kell létrehozni. A zöldségtermesztésben kevesebb zöldségfélével kívántak foglalkozni, de többet kívántak termelni.
Az 1970-es év volt a tsz fennállásának 10 éves jubileuma is. Az alapításkor az induló létszám 31 fő volt, 10 év elmúltával 173. Az árbevétel 10 év alatt 1,9 millió Ft-ról 11,2 millió Ft-ra növekedett. A tsz tiszta vagyona 1,5 millió Ft induló vagyonról a 10. év végén 19 millió Ft-ra emelkedett.
A kiváló munkát és a szaktudást számos kiállításon elért eredmény is bizonyítja. Az OMÉK-en 3. helyezést értek el. Gentben (Belgium) pálmáikkal nemzetközi aranyérmet érdemeltek ki. Osztrák–olasz–NDK szakmai körutat szerveztek, a fiatalok részt vettek az erfurti kiállításon és a tanulók mellé üzemi szakoktatót függetlenítettek Füleki Antal személyében, aki ezt a feladatot végig becsülettel és lelkiismeretesen látta el.
A Kertész Tsz rendelkezett az országban a legkorszerűbb központi fűtésű automata hőszabályzós üvegházzal. Az összes üvegfelület 22 000 m². Parképítő részlegük már a megyén túl is dolgozott.
1971-től Retkes József főmérnökkel erősödik a kiváló szakgárda. Saját erőből építenek egy 3000 m² felületű fűthető üvegházat, korszerűsítik a régi termesztő berendezéseket, kidolgozzák a növények egyedi, "testre szabott" termesztéstechnológiáit. Különösen nagy gondot fordítottak Déry Máté talajtani és növényvédelmi szakmérnökkel a megfelelő speciális termesztő közegek és egységföldek kidolgozására, valamint a korszerű, megelőző növényvédelmi munkákra.
A zöldséghozam csökkenését 1 ha-os üvegfelület alatt ipari primőrtermesztéssel és egy 1000 m²-es fóliasátor felépítésével kívánták megváltoztatni. Ennek ellenére a fokozatos profiltisztítás eredményeként a zöldségtermesztés fokozatosan háttérbe került, lassan megszűnt.
"A parképítés felvette a kapcsolatot a Szombathelyi Szépítő Egyesülettel, és megkezdődtek a virágvásárok és a balkonládák beültetése. Exportjuk elsősorban Ausztriába, NDK-ba, NSZK-ba, Csehszlovákiába és Jugoszláviába irányult. Tovább tartott a különféle kiállítások "éremesője is". Az új kultúra, a Cymbidium Orchidea pedig országosan és Közép-kelet-Európa-szerte közismertté tette a szövetkezetet. 1972-ben nagyszabású virágboltot nyitottak a Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Petőfi Sándor utca sarkán. Korszerűsítettek 3000 m² üvegházat, méregraktárat építettek, s elkezdték az új központi épület tervezését is."7
A KERTÉSZ MTSZ VIRÁGKORA: 1973–1985
1973-ban a tsz összes földterülete 28 ha volt, melyből 2,5 ha volt fűthető üvegfelület, 0,8 ha melegágyi ablakfelület. Tsz-tagként 214 főt, alkalmazottként 46 főt tartottak számon.
A dísznövénytermesztés továbbra is "sikerágazat", de csökkentik a szegfűtermesztést, viszont növelik az orchidea termesztő felületét. A zöldségtermesztés veszteséges, és a parképítők sem tudják hozni tervüket. A kereskedelmi tevékenység megfelelően alakult. Ebben az évben már az egész ország területére szállítottak nagykereskedelmi áron növényeket. Szombathelyen három, Kőszegen egy virágboltjuk volt. Folytatták a növényházfelújításokat, és hozzákezdtek egy 33 millió Ft-os új üvegház beruházáshoz is. A J. M. van der Hooven holland növényházgyártó cégtől megrendelt beruházás magában foglalta nemcsak az üvegházakat a teljes automatizáltsággal, hanem az energiaközpontot és az öntözőberendezéseket is.
1973–1974-ben tovább folyt az építkezés. Az 1972-ben az országban először munkába állított merisztéma laboratórium elsősorban az orchideatermesztést szolgálta. A bécsi Nemzetközi Floriádén egy aranyérmet, 17 ezüst és 23 bronzérmet érdemelt ki munkájuk.
1975-ben felhagytak az egyre gazdaságtalanabbá vált zöldségtermesztéssel, így a termelőszövetkezet egyetlen profiljává a dísznövénytermesztés vált. Befejezték a két éve kezdett építkezéseket (üvegházak és tartozékaik, központi épület).
"Külföldi kiállításokon 4 arany, 11 ezüst, 7 bronzérmet és 3 oklevelet nyertek, így a magyarországi kiállítóknak adott díjak 41%-át szerezték meg."8 "Már 1974-ben munkahelyi közösségek, szocialista brigádok alakultak.1975-ben ismét elnyerték a Kiváló Termelőszövetkezet címét, melyet ez után több alkalommal is elértek. Exportjukat ekkor már a Hungaroflor utódán, a MONIMPEXE-n keresztül folytatták. Dísznövényeikkel Olomucben, Erfurtban, Mannheimben, Gentben, Zágrábban és Sisakon vettek részt kiállításokon, ahol a magyarok által kapott 37 éremből 27-et (5 arany, 9 ezüst, 13 bronz) a Kertész Tsz kapott. Ősszel az OMÉK-on 7 arany-, 7 ezüst-, és 4 bronzérmet nyertek."9
1973–1975 között elkészült 11 927,8 m² üvegház, a központi épület (iroda és szociális helyiségekkel), és tovább folyt a növényházak korszerűsítése is.
Két kertészmérnök tanulmányútjának tapasztalatai alapján bevezették a páfrányok spóravetését és begónia szaporítását. Áttértek a tőzegkultúrás termesztésre. Növekedett exportjuk is. További kiállítások, további érmek. Új eljárásként jelentek meg a páfrányok spóráról szaporítása, és a begónia korszerű technológiája, mellyel a külföldről behozott szaporítóanyag-szükségletet csökkentették. Bevezették a szabad szombatot és a nyolcórás munkaidőt.
1977-től folytatódott a termelés bővülése és az export növekedése. 1977–1978-ban újabb üvegház-építkezések zajlottak. Meglátogatta az intézményt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke.
A dísznövénytermesztés szerkezetét ekkor már a nyugati országok piaci igényeihez alakították. A szövetkezetet, mint gyakorló gazdaságot a 70-es évek végétől a helyi szakmunkásképző és szakközépiskola tanulóin kívül az ország minden részéből egyre több szakiskola kereste fel, és itt végezték gyakorlataik egy részét tanulóik.
A Tsz és dolgozói ekkor is, később is szívesen adták át gyakorlati tudásukat. Igazi tanüzeme volt mindig az ország szakmai közép- és főiskoláinak, egyetemeinek. Ebben az évben itt tartotta tudományos dékáni ülését a Kertészeti Egyetem.
Nyereségük 17,8 millió Ft. Ekkor már jobban tudtak áldozni a dolgozók jólétére is. Az üzemi viszonyok fokozatos javítása mellett üdülésre, szakmai továbbképzésekre, utakra is tellett. Több iskola és óvoda stb. vezetője tudna mesélni jótékony és támogató tevékenységükről. (Pl. társadalmi munkák, felajánlások).
1977-ben kezdődött a Tsz történetének legnagyobb beruházása. Az első korszerű üvegházat (135 000 m²) három hónap alatt építették. Hátra volt még két blokk, melyet a következő évre terveztek befejezni.
A havi átlagmunkabér ekkor 3350 Ft volt. Ismét elnyerték a Kiváló Termelőszövetkezet címet.
1978-ban ismét Kiváló Termelőszövetkezet lett a kollektíva.
1979-ben viharfellegek gyülekeztek. Emelkedtek az energiaárak, kiesett a jugoszláv export. Ezt osztrák, nyugatnémet és egyéb tőkés piac megszerzésével próbálták ellensúlyozni.
1979-ben 2,5 millió cserepes növényt, 780 ezer szál vágott virágot és 211 ezer harang orchideát értékesítettek. Az elvesztett jugoszláv piac okozta veszteségeket hamarosan az NSZK, Ciprus, Svájc és újabb osztrák piacok megszerzésével pótolták. A kiállításokon elért eredmények mellett a továbbképzési és oktatási tevékenységükért a MÉM miniszter Nagyváthy János-emlékéremmel tüntette ki a szövetkezetet. Ez évben látogató volt pl. az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke.
1980-ban és ezt követően zajlott a harmadik nagyberuházás, melynek következtében 47 377 m² üvegházi felület épült kazánházzal, olajtárolóval. A kollektíva hitelállománya ezzel 126 millió Ft-ra emelkedett.
1981-ben a 350 fő dolgozó 78%-a szakképzett, az átlag életkoruk 33 év. Kidolgozták minden növényházra a növényházi forgót (mely növények az év során mikor és mekkora területet foglalnak el). Ennek következtében 10% energiamegtakarítással a tsz bevétele 30%-kal nőtt. A 80–90-féle növényből a fő kultúrák az orchidea (15,1 millió Ft), a pálmák (13,4 millió Ft), a broméliafélék (11,8 millió Ft), a fokföldi ibolya (6,1 millió Ft) és a muskátli (6,1 millió Ft). "Az Osztrák–Magyar Közös Vállalat bécsi virágcsarnokát saját árujukkal üzemeltetik".10 Munkájuk alapján immár ötödször nyerték el a Kiváló MTSz oklevelet. Több nemzetközi és hazai nagydíj, érem és oklevél támasztja ezt alá. Kertésztanuló képzésükben ekkor 65 szakközépiskolai és 32 NDK-s tanuló részesült. Az NDK-s kapcsolat később sem szűnt meg.
Ebben az évben látogatta meg az üzemet dr. Szentágothai János akadémikus.
1982. év: növekvő költségek, romló pénzügyi környezet, a tőkés export veszteségeket hoz, így a nyereség csökken. Díjakat ugyan nyernek, de nagyon nehéz körülmények közt kellett gazdálkodni. Belföldi virágvásárok tartásával, újabb üzletek, elosztók létesítésével próbálkoztak. Az oktatásügyben a Hevesi Ákos Szakközépiskolával (ma Herman Ottó Szki) közösen tervezték a később megvalósuló kertésztechnikus képzést.
Amikor még biztosnak látszott a jövő. Máté Csaba felvétele
A színvonalas termesztés elismeréseként több külföldi kertészdelegáció is meglátogatta a szövetkezetet.
1983-ban és 1984-ben kissé nyugalmasabb időszak következett. Túlteljesítették a tervet, bővültek a tsz kapcsolatai, a dísznövénytermesztés 130 500 000 Ft bevételt hozott, az export elérte a 30–40%-ot. 31 árubemutató, két újabb elosztó nyitása (Miskolc, Nyíregyháza) és a parképítő rész fellendülése jellemezte ezeket az éveket. Összes árbevételük 175 705,5 e Ft, 1984-ben az összes termelési érték 186 000 e Ft. Bevezették a 42 órás munkahetet.
1985-ben ünnepelte a szövetkezet 25 éves jubileumát. Ez az év az egyik legeredményesebb év is volt egyben. "Taglétszámuk összesen 255 fő, ebből dolgozó tag 222 fő, nyugdíjas és járadékos 69 fő, alkalmazotti létszám 103 fő.
Ekkor 6 brigád dolgozott a dísznövénytermesztésben. A szaporításért felelős Erdei brigád vezetője Varju István, aki kemény szigorúságáról volt ismert, mind dolgozóival, mind a gyakorlaton lévő szakmunkástanulókkal. A továbbtermesztést a Radnóti Miklós brigád, az Ambrózy-M. István, a Széchenyi I., a Lippai J. brigád végezte. Vezetői voltak Lakics Imre, Lehel György, Sásdi János, Kummer László. Külön említeném meg az Orchidea brigádot, mely a fő világhírnevet hozta meg a tsz-nek. Vezetője Füzesi Tamás volt.
Földterületük 23 ha, üvegházi felületük 80 000 m² lett, mivel ez évtől az I. sz. telepet is felszámolták.
Üvegfelületük alatt bromélia-félékből 11 fajtát, egyéb virágos növényekből 12 fajtát, cserepes zöldnövényekből 45-félét termesztettek. Jelentősebb dísznövényeik: orchidea, pálmafélék, bromélia, anturium, begónia, páfrány, fikusz, muskátli, fokföldi ibolya, szobafenyő. Az orchideaszaporítást merisztéma-szaporító laboratóriumban végzik. E főágazat árbevétele 148 893 ezer Ft volt."11
1985-ben a vezetőség felállása a következő: Holper Ambrus tsz elnök, Retkes József c. egyetemi docens, főmérnök, Nagy László üzemegység vezető, Pokornyi Józsefné kicsomagoló vezető, Sásdi János MSZMP alapszervezeti titkár, brigádvezető, Varjú István brigádvezető, Németh Ferenc gépkocsivezető előadó, Tóth János lakatos csoportvezető, Szekér József anyaggadálkodási előadó.
"A termesztés – a főmérnök irányításával – kertészmérnökök közvetlen vezetésével történik: Füzesi Tamás az orchideák, Lehel György az anturium és broméliák, Nagy László a termokultúrák, Németh László a zöldnövénykultúrák felelőse."12 Lehel György egyben a termesztőközegek megfelelő keverésével, elsősorban a különféle tőzegkultúrák kialakításával és alkalmazásával is foglalkozott, Déri Máté pedig a növényvédelem "atyja" volt.
A szaporítóanyagot legnagyobb részben saját maguk állították elő a "Varjú-tanyán" (saját elnevezésem) Varjú István vezetésével, de külföldi szaporítóanyagokkal is dolgoztak, pl. NDK-s gyökeres muskátlidugványokkal, chilei szobafenyő (Araucaria) magokkal. Utóbbi azért is jó volt, mert a szobafenyő-dugványozás nagyon lassú és körülményes, míg a több tíz-ezernyi mag szinte 100%-ban csírázott ki. Természetesen a pálmák magoncait is vagy vásárolták, vagy import magból állították elő. És – főleg – egyre nagyobb mennyiségben állítottak elő szép, egyöntetű, az anyanövények tulajdonságait 100%-ban megőrző növényeket – nemcsak orchideát, hanem egyéb növényeket is, pl. fikusz változatokat.
A fiatal növények egy részét továbbnevelték ún. "szoliter" nagyságúvá. Külön szakemberek foglakoztak a "mini üvegházak", a floráriumok összeültetésével is. Ez a későbbiekben is így volt, csupán sajnos a szaporítóanyagot külföldről, tőkés országokból, majd az EU államaiból szerezték be. Ez sajnos oka volt többek között a tsz hanyatlásának is. 1987-ben jelentősen bővült exporttevékenységük is, amit most már a MONIMPEX mellett még számos kisebb cégen keresztül is végeztek. Főleg Ausztriába, Jugoszláviába, Csehszlovákiába és Bulgáriába exportáltak.
Szombathelyen két virágboltot, Budapesten és helyben nagybani virágcsarnokot is üzemeltettek. A nagybani értékesítésre országos hálózatot hoztak létre, így célkamionjaik eljuttatták áruikat a pécsi, szegedi, gyulai, debreceni, szolnoki, kecskeméti, nyíregyházi, miskolci, salgótarjáni és siófoki csarnokokba is, melyeket helybeli cégek üzemeltettek. Több kedvezményes virágvásárt tartottak Szombathelyen kívül is.
1988. az elnökváltás éve: Az Állami Díjas Holper Ambrust nyugdíjba vonulása miatt szeptemberben felváltotta elnöki székében Nagy László kertészmérnök. A tsz 22 ha-on gazdálkodott, melyből az üvegfelület 81 ezer négyzetmétert tett ki. Az év során megkezdték a komplett üvegházak gyártását és értékesítését. Az üvegházakban 70–80 féle cserepes dísznövénnyel és orchidea szálvirágtermesztéssel foglalkoztak. A cserepesek közül a Broméliák, Anthuriumok, Azalea, Begonia-félék, Calceolaria, Erica, Jasminum, Kalanchoe, Pelargonium (muskátli)-félék, Poinsettia (mikulásvirág) és Saintpaulia (fokföldi ibolya) voltak jelentősebbek. A cserepes levéldísznövényeket az Ananas, Araucaria, a pálmafélék, a Codyaeum, a Dracaena, a Ficusok, páfrányok stb. vezették.
Az év során kezdték meg egy biotechnológiai laboratórium építését is. A tervek szerint itt évente 2–3 millió növényt tudnak előállítani. Újdonságként forgalmazták az ún. "mikroszortimenteket", melyek apró növénykékből összeállított tálcákat jelentettek, melyeket aztán a vásárló otthon tovább nevelve juthat fajtagyűjteményhez.
A kereskedelmi tevékenységet a Kertész MTSz megalakulásakor (1960 után Szombathely zöldség- és dísznövényellátását) az ún "piacozó részleg" végezte. 1963-tól ezt a részleget Klimek Mihályné vezette. Virágboltot nyitottak a Köztársaság (Fő) téren, s a MÉK-en keresztül "terítették" áruikat a megye és az ország lakosságához. A zöldségféléket egyre nagyobb részben szerződéses felvásárlással biztosították. Az exportot a HUNGAROFRUCT-on keresztül Ausztriába és Svájcba bonyolították le (muskátli, pálmák). Később üzleteik nyíltak Szombathelyen (temető), Kőszegen és részesként Budapesten. A termesztés növekedése kinőtte a szűkké vált kereteket, az 1970-ben elkészült holland üvegházak ontották a minőségi dísznövények tömegeit. A HUNGAROFLOR EXPORT–IMPORT IRODA révén nőtt az export. Így mind a rubel elszámolású (szocialista), mind pedig a tőkés országok vonatkozásában nyitott kereskedelmi politikát tudtak folytatni, mely eleinte inkább az előző, majd a szocialista országok gazdasági megtorpanása után az utóbbiak felé irányult. 1973-ban Vas megyében négy virágbolt üzemelt. Nagybani értékesítésüket az ország minden részébe, de külföldre is ún. "kamionjáratokkal" oldották meg 1975-től. A HUNGAROFLOR megszűnése után az export–import tevékenységet a MONIMPEXEN keresztül végezték. 1976-ban az újabb üvegházak beindulásával a kereskedelmi tevékenység is bővült, és előtérbe helyeződött a minőség, a csomagolás kérdése is. Virágcsomagolókat alakítottak ki. Az 1981-ben Ausztriával közösen alakított vállalat nem hozta a kívánt eredményt, ezért annak szerződését 1983-ban felmondták. 1983-ban a belföldi értékesítést kiszolgálandó Veszprémben és Miskolcon is új üzleteket nyitottak. Az árut fűtött kamionokban télen is eljuttatták mintegy 25–30 lerakatba, virágcsarnokba. A belföldi forgalomra nagy hatással voltak a nagyobb névnapok, a társadalmi és egyházi ünnepek. Az 1990-es években a kereskedelem egyre jobban önállósult, és sajnos egyre többet importáltak, különösen szaporítóanyagból, mely számomra ma is érthetetlen, hiszen a szaporítás kiválóan működött, míg az említett import tönkre nem tette. A kibocsátott szaporítóanyag és készáru növény is jobb volt, a hazai körülményekhez jobban alkalmazkodott.
A slágernövény: Cymbidium orchidea. Soós Péter felvétele
A parképítésről és -fenntartásról sem szabad megfeledkezni, bár szorosan nem csatlakozik a fő tevékenységhez. Az "1965. évi áprilisi nagy árvíz hatalmas károkat okozott a kertészet telepein. Szinte a megsemmisülés határán állt a szövetkezet."13 Holper Ambrus elnök javaslatára ekkor jövedelempótlásként és átmeneti munkahely létrehozása céljából elvállalták az SzSE pálya füvesítését, melynek sikere által jött létre az új részleg.
A virágcserépgyártás Jákon működött. Az 1970-es évhez (450 000) képest 1978-ra a termelés elérte az 1 370 000 db-ot, melynek nagy részét a szövetkezet maga használta fel. Később, a kedvezőtlenné váló gazdasági folyamatok hatására ez a szám 1985-ben 578 000 db cserépre és 8110 virágtálra esett vissza. Ezenkívül voltak kisebb jelentőségű tevékenységek is. Koszorúkeretet Szőcén, fóliatasakot a növények csomagolásához Csákánydoroszlón állítottak elő.
Az építőipari tevékenységet a nagyarányú fejlesztések igényelték. Az ágazat végezte az állóeszközök karbantartását is. A csúcsot az "üvegház-gyár" létrehozása jelentette, amely azonban már a szövetkezet leszálló ágában történt.
1961-ben a szállítást, fuvarozást egy pár lóval és szekérrel oldották meg, 1985-re az áruk, növények és egyéb anyagok szállításának felét sokszor menetrendszerű kamionjáratok végezték.
VÉGJÁTÉK. A "VIRÁGGYÁR" HANYATLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
1989. Az "utolsó békeév"? Abban a talán utolsó felhőtlen évben a Vezetőség még fejlesztésekben gondolkodott. A Javaslatok a Szombathelyi Kertész MTSz ötéves fejlesztési elképzeléseire 1989–1993 címet viselő dokumentum szerint Croton anyatelepet (színes levelű levéldísznövény) létesítenek (ez meg is történt egy régebbi építésű üvegházban, melynek erre a célra való hasznosítása kiválónak bizonyult). Ezenkívül 6000 m²-en az üvegházakban gördülő termesztő asztalokat helyeznek el a jobb hely- és az energia-kihasználás miatt. Tervbe vették a növényházak számítógépes vezérlését (megvalósult). Az export fejlesztésénél előnyben részesítették az NSZK-t, a Szovjetunió és annak balti államai felé irányuló kivitelt. A beruházási igény 1989-re 12 millió Ft.
1990-re már betervezték az új fűtési rendszer kialakítását (olajtározó vagy gázfűtéses kazánok beállítása), valamint 2 ha üvegház létesítését, és szociális helyiségek kialakítását. Ebből a fűtési rendszer 5 millió Ft volt, mely egyben a tsz eladósodási spiráljának kezdetét jelentette. 1990-ben a hitelállomány 34 000 e Ft, a hitelkamat éves összege 11 282 e Ft-ra rúgott.
Az 1991. évi küldöttgyűlés már gondokkal teli volt. Lukács Árpád kereskedelmi vezető felvetése szerint a kieső szocialista exportot a tőkés export bővítésével kellene bővíteni. Cserhalmi Sándorné főkönyvelő-helyettes hozzászólásában többek között az új beruházásokról (fűtéskorszerűsítés, energetika) az alábbiakat mondta el (részlet): "A tsz pénzügyi helyzetével kapcsolatban az 1990-es év rendkívüli helyzetet teremtett a tsz-nél. A tavalyi beruházáshoz hasonlót 1977-ben hajtott végre a tsz, csak az akkori gazdasági helyzet nem hasonlított a mostanihoz. A beruházás sokkolta a tsz pénzügyi helyzetét..."14 Az 1991. október 30-ai vezetőségi gyűlés már vitákkal teli. Többek közt szó volt a költségek csökkentéséről, az üvegházak kihasználtságának növeléséről, a tanulók hatékonyabb bevonásáról a termelő munkába. Létszámcsökkentést is terveztek, különösen a termesztési területen. Lukács Árpád szerint a szombathelyi virágcsarnokban "fekete eladások" is történtek. Nagy László elnök szerint a tsz-en belül a dolgozók kft. megalakításáról is beszélnek. Ez már a fegyelem lazulásának kezdete volt, minden szinten.
1992-ben ugyan befejezték a növényházgyártó csarnokot, melyet később leválasztottak a többi részről, ezzel is hozzájárulva a hanyatláshoz, gördülő növényházi asztalok készültek, és előre léptek a hővédelem területén. Az összes beruházási igény 40 millió Ft volt, a termelés is jól alakult, de a pénzügyi helyzet egyre kritikusabbá vált.
A Kertész MTSz átalakulása,1992. Erről többek között Nagy László elnök leveléből is értesülhetünk a számos dokumentum mellett: "Levelére válaszolva tájékoztatom Önt, hogy szövetkezetünk 1992. december. 11-én új típusú szövetkezetté alakult. Címünk: Kertész Mezőgazdasági Szövetkezet, Szombathely..."15 Az átalakítás folyamodványa révén később megtörtént a tsz vagyonának nevesítése is, ami újabb veszélyforrást jelentett.
1996-ban 264 foglalkoztatottja volt a szövetkezetnek. És közben tovább folyt az eladósodás a bankoknak. Csupán szemléltetés céljából néhány levél erről az időről:
Részlet Dr. Horváth Ferenc főkönyvelő hitelkérelmi leveléből a Magyar Hitelbank Rt-hez, 1995. november 6.: "A Szombathelyi Kertész Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága nevében a Tisztelt MHB Rt. Szombathelyi Igazgatóságához 20 millió Ft rövidlejáratú rulízoló módú hitelkérelemmel fordulok. Szövetkezetünk bevételei a folyó kiadásokat időszakosan nem tudják fedezni, ezért szövetkezetünk továbbra is likvid hitelfelvételre kényszerül a folyamatos fizetőképesség fenntartása érdekében..."16 A levél előtt már volt egy hitel-meghosszabbítási kérelem is 1995. február 15-én. A Kertész Mg. Szövetkezet igazgatósága nevében a szövetkezet vezetősége a MOL Rt, Bp. részére jelzálogbejegyzési hozzájárulást adott. 1996. december 9-én az MHB-tól újabb hitelhalasztási kérelmet juttatnak el 25 000 000 Ft értékben. Sajnos a válságot az is mélyítette, hogy ez idő tájt több cég, üzleti partner meg a Kertész MSz felé tartozott. A tárgyévben (szept. 30-áig) a nettó árbevétel 421.9012 eFt, a bevétel 541.073 eFt, a költségek 541,265 eFt, kamatok és kamatjellegű költségek 8.505 eFt.
Eközben a szakemberek, a dísznövénytermesztésben dolgozók tovább vitték a közösség hírnevét. Amint egy kitörni készülő vulkánt ellep a növényzet, úgy hullottak az érmek, oklevelek, díjak, nagydíjak a szövetkezetre. Díjak Keceltől Zágrábon át Olmützig, szinte minden kiállításon "aratott" a Kertész Mezőgazdasági Szövetkezet. Növények, főleg levéldísznövények, de Retkes József főmérnök nemesítései (pl. fokföldi ibolya), vagy a broméliák választékai, mind-mind a szakembergárda elismerését bizonyítják! A szövetkezet utolsó előtti elnöke Zalay Etele volt.
2005. január 27-én került sor a termelőszövetkezet rendkívüli közgyűlésére, melyet a tagok kívánságára hívtak össze. Az ekkor már két éve elnök nélküli üzem 145 tagja jelentős többséggel a négytagú igazgatóság és az öttagú felügyelőbizottság visszahívásáról döntött. "A közgyűlésen szerettek volna elnököt is választani a tagok, 108 vokssal meg is választották jelöltjüket, Agg Dezsőt." (Vas Népe, 2006. január 30.) A határozatképességhez azonban hiányzott 14 tag (csak 122-en szavaztak 136 helyett). Az indulatokkal terhelt közgyűlés röviddel 14 óra után kezdődött. "Elsőként Vassné Sebők Anna ismertette a szövetkezet jelenlegi vagyoni helyzetét. Mint elmondta, a 2004.,évi mérleg szerint 612 millió forintos adóssága volt a szövetkezetnek... Az igazgatóság a felszámolás elkerülése végett továbbra sem tett le az értékesítésről. Az eladott üvegházakat, laboratóriumot, diákszállót és irodaépületet magában foglaló 6 hektáros rész vételára nem publikus, információnk szerint 400 millió forintnál kevesebbet fizetett a vevő... Az értékesítésből befolyt összeget az adósság rendezésére fordították, ám szaporítóanyagot ősszel már nem tudtak vásárolni. A termelés decemberben állt le.
Az újra összehívott közgyűlés végül 2006. február 18-án most már törvényszerűen is megválasztotta Agg Dezsőt elnöknek. Így a szövetkezetnek két év után ismét lett elnöke. "A 271 tagból 112 jelent meg a szombati közgyűlésen. A titkos szavazáson az urnába 111 szavazócédula került, 107-en igennel, 4-en pedig nemmel voksoltak Agg Dezső személyére, így ő lett a Kertész Szövetkezet elnöke. Agg Dezső megköszönte a bizalmat, és arról tájékoztatta a tagokat, hogy a szövetkezet anyagi helyzete stabil, ám sem műhely-, sem irodaépület nincs már a tulajdonukban... Agg Dezső elmondta azt is, hogy a még tulajdonukban lévő üvegházakat mielőbb szeretnék bérbe adni, ám a szövetkezet működésére ő sem lát esélyt." (Vas Népe, 2006. február 20.)
Csend, halálos csend veszi körül "a virággyár" megszűnésének okait. Pedig az okok olyan egyszerűek, mint az állatorvosi ló. A szövetkezet megszűnése, összeomlása hasonló, mint a Sasadi, a Rozmaring és egyéb szocialista üzemek megszűnése. Egyik fő ok mindenütt az egyéni érdekek felülkerekedése a közösség érdekein. A másik külső ok a piacvesztés, az ország "rendszerváltásának" anomáliái, az eladósodás, de úgy látszik, a városnak sem volt szívügye az egyébként jól működő üzem megmentése.
Ma a virággyár helyén kies pusztaság, hasznosítatlan terület, modern Karthago áll.
FELHASZNÁLT IRODALOM
JEGYZETEK
| 1 | HORVÁTH Sándor: A szombathelyi Kertész MTSz negyedszázada 1960–1985. 1987. 21. old. |
| 2 | HORVÁTH Sándor: i. m. 22–23. old. |
| 3 | Szombathely mezőgazdasági fejlesztési terve a megyei vb. előtt. In: Vas Népe (a továbbiakban: VN), 1961. január 11. sz., vö.: HORVÁTH S.: 23–24. old. |
| 4 | TÓTH József–SOMKUTHY Ferenc: Szombathely város kertkultúrája a XIX–XX. sz.-ban. Szombathely, 2009. 96 old., 28–29. old. |
| 5 | HORVÁTH S.: i. m. 51. old. |
| 6 | HORVÁTH S.: i. m. 59. old. |
| 7 | TÓTH–SOMKUTHY: i. m. 29. old. |
| 8 | HORVÁTH S.: i. m. 77. old. |
| 9 | HORVÁTH S.: i. m. 74. old. |
| 10 | HORVÁTH S.: 89. old. |
| 11 | HORVÁTH S.: i. m. 97. old. |
| 12 | HORVÁTH S.: i. m. 153–154. old. |
| 13 | HORVÁTH S.: 180–181. old. |
| 14 | Részlet az 1991-es küldött gyűlés jegyzőkönyvéből, NLT, Szombathely, XXX.-684/13. |
| 15 | Nagy László elnök levele Dr. Kárpáti Lászlónak, 1992. |
| 16 | Dr. Horváth Ferenc főkönyvelő hitelkérelmi levele a Magyar Hitelbank Rt.-hez. 1995. nov. 6. |