HEGEDŰS ELEMÉR
KISS JÁNOS ALTÁBORNAGY ÉLETÚTJA
Kiss János az erdélyi Erdőszentgyörgy helységben, 1883. március 24-én született, római katolikus, nemesi eredetű székely katonacsaládban. A család a nemességet III. Károly német-római császártól, magyar királytól kapta. Anyja Karácsony Róza. Apja Kiss János, tisztviselőként dolgozott Marosvásárhelyen állami hivatalban, a Pénzügyi Igazgatóságon. 1876-ban alapított családot, négy gyermeke volt.
Nagyapja Kiss Antal (Kolozsvár 1826 – Gyergyószentmiklós 1904);1 a Katonai Mária Terézia Akadémia után 1836-ban, mint zászlóst, a 14. (1. székely) határőrezred I. zászlóaljához nevezték ki. Főhadnagynak 1844-ben lépett elő. Ezredével 1848. augusztusban a honvédsereghez csatlakoztak. 1848. december 5-től századossá léptették elő. A szabadságharc során a 85. sz. honvéd zászlóalj parancsnoka, őrnagy 1849. július 16-tól. Zsibónál tették le a fegyvert. A hadbíróság 16 évi várfogságra ítélte, 1852-ben kegyelmet kapott. A kiegyezés után 1869-től honvéd őrnagy, 1873-tól honvéd alezredes. 1876-ban helyezték nyugállományba. Dédapja Kiss Sámuel (Kolozsvár 1789–1860),2 a cs. kir. 51. gyalogezred tisztjeként részt vett a Napóleon elleni háborúban. Fogaras várparancsnoka, cs. kir. őrnagy 1848-ban. Leváltása után a honvédsereg tartalékállományában mint őrnagy szerepel. Zsibónál esett fogságba. A várfogságból 1854-ben szabadult.
Egyik nagybátyja, Kiss Ferenc (Csíkmadaras, 1825–Merán, 1873),3 az olmützi katonai iskolán végzett, és a cs. kir. 34. gyalogezredhez helyezték. A honvédsereghez átállt 34/II. zászlóaljnál százados, majd átvezényelték a honvéd utászezredhez. Őrnagyként a 3. utász zászlóalj parancsnoka. 1848. júliustól alezredes, a hadsereg utászcsapatainak főnöke. Világosnál került fogságba. A königgrätzi várbörtönből 1856-ban szabadult. A kiegyezés után a Közlekedési Minisztériumnál dolgozott. Másik nagybátyja, Kiss György (Csíkmadaras, 1821–1886),4 katonai nevelőintézetben, majd az olmützi katonaiskolán tanult. A 14. (1. székely) határőrezred tisztje lett. A szerb felkelők ellen harcolt a délvidéken. Áthelyezték a 76. honvéd zászlóaljhoz, százados 1848. márciusban, a besztercei hadosztályban. Désnél tette le a fegyvert a szabadságharc bukásakor. A várfogságból 1851-ben szabadult. Adó- és pénzügyi tisztviselő lett. A kiegyezés után százados a magyar kir. honvédségnél. Nyugállományba mint címzetes őrnagy került 1878-ban.
Kiss Jánost az elemi iskolái elvégzése után a család egyértelműen katonai pályára irányította. A nagypapa hatására és közbenjárására 1894 őszén Kassán, a katonai alreál iskolában kezdett tanulni. A katonai alreál iskolát 1881-ben alapították. Tantárgyai a polgári gimnázium első négy évfolyamának megfelelően voltak összeállítva, erősebb nyelvtanulással, sok testneveléssel, sporttal, lovaglással, vívással kiegészítve. Tanultak még tereptant, fegyverismeretet, lövészetet. Hetente tánc- és illemtanórákat is tartottak.5 Az iskola parancsnokát, Bauer Franz alezredest a hadsereg tiszti tartalékából, segédtisztjét, Hermann Alfrédot a cs. és kir. 27. hadosztály tüzérezredétől vezényelték. Kiss János az iskolán folyamatosan jól teljesített, így egyenes útja volt Nagyszebenbe, a hadapródiskolába. Felvételt nyert, és 1898. október 1-jén megkezdte tanulmányait. A hadapród (kadét) iskola alapvető célja a századbeosztott tisztek kiképzése a hadsereg gyalogos és vadász alakulatainak részére.
A nagyszebeni hadapródiskolát 1869-ben alapították, majd 1875-ben átszervezték. Az intézet négy éves képzés után bocsátotta ki a tisztjelölteket, akik hadapród tiszthelyettes, majd 1909-től zászlós rendfokozatban kerültek a csapatokhoz. Egy, esetleg két év szolgálat után léptek elő hadnagynak. Az iskolán katonai és polgári tárgyakat (a reálgimnáziumok 5–8. osztályos anyagát) egyaránt oktatták. A tisztjelöltek irodalmat, történelmet, földrajzot, matematikát, geometriát, vegytant, természetrajzot tanultak. A nyelvtanulásra nagy gondot fordítottak. A német, magyar, francia nyelv mellett egy, a monarchiában beszélt nyelv közül kellett választani. Kiss János a románt választotta, de nincs feltüntetve személyi anyagában, hogy milyen szinten sajátította el, valamint használta-e szolgálati ideje során. A német nyelvet tökéletesen bírta, franciául jól, olaszul gyengén beszélt. A katonai tárgyak keretében szolgálati szabályzat, hadseregszervezés, fegyverismeret, lövéstan, műszaki ismeret (aknász, utász, hidász, árkász), tereptan, haditaktika, hadseregrendelet-ismeret oktatása folyt. Gondot fordítottak a testnevelésre, sportra. Lovaglás, vívás, úszás, atlétika, kerékpározás szerepelt a tanrendben. Külön órákon foglalkoztak az egészségügyi ismeretekkel, a lóval történő bánásmóddal.6 Az éves tandíj 120 forint volt, mely alól Kiss János mentesült.
Az iskola parancsnoka 1898-ban Brander Arnold7 I. osztályú százados a cs. és kir. 68. sz. gyalogezredtől, 1902-ben Merbell Wilhelm alezredes a cs. és kir. 92. sz. gyalogezredtől. A tanárok a hadsereg alakulataitól kerültek az intézethez. A polgári tárgyakat a nagyszebeni gimnázium tanárai is oktatták. A négy év során a hallgatókat folyamatosan osztályozták. Az eredményeik alapján sorrendet állapítottak meg közöttük. A záróvizsga után az eredménytől függően kerültek előléptetésre. Kiss János az iskolán folyamatosan igen jó teljesítményt mutatott fel. Így 1902. augusztus 18-án hadapród tiszthelyettesi rendfokozatban hagyta el az intézetet. A cs. és kir. 11. vadász-zászlóaljhoz kapott kinevezést.
A TISZTI PÁLYA A BÉKEÉVEKBEN
Kiss János hadapród őrmester 1902. okt. 1-jén vonult be a cs. és kir. 11. vadászzászlóaljhoz Kőszegre. A zászlóalj parancsnoka, óhegyi Schwaab Alfréd alezredes8 fogadta, ismertette a zászlóalj történetét. A zászlóaljat 1813-ban alapították. A vadászokat különleges gyalogsági alakulatnak szervezték, előőrsi szolgálatra, hegyi, erdei harcokra alkalmazták. Az alapításkor huzagolt, elöltöltős fegyvereket kaptak, hogy célzott lövéseket tudjanak leadni. A zászlóalj hat századból állt, századonként 245 fővel. A további átszervezések során a századok száma négyre csökkent, létszámuk nem változott. Első parancsnokuk báró Ensch Franz őrnagy9 volt – a Katonai Mária Terézia-rend tulajdonosa –, aki tábornoki előléptetéséig, 1836-ig, 23 éven át vezette az egységet. A vadászzászlóalj a tűzkeresztségen 1814-ben, a Mincio folyó melletti ütközetben esett át. Itáliában harcolva Frimont tábornok hadseregében Nápolyig jutottak. A franciák elleni háború után Itáliában állomásoztak. Az utánpótlást a magyar királyság területéről, majd 1875-től a pozsonyi hadtest hadkiegészítő parancsnokságától kapták.
Az 1848–49-es itáliai háborúban Zsoldos Anton őrnagy vezetésével gróf Gyulay Sámuel tábornok (1803–1886) dandárjában harcoltak. Részt vettek Sona ostromában, küzdöttek Novara mellett. Solferinonál 1859-ben is Zsoldos Anton volt a parancsnokuk. Részt vettek a königgrätzi ütközetben báró Emanuel Saffron tábornok (1830–1900) dandárjában, a zászlóaljat Friedrich Schwab ezredes10 irányította. Emléküket Swiepwaldban tábla őrzi.
Kiss János érkezésekor a négy századból álló zászlóalj Kőszegen állomásozott. A tartalék század, a raktárak, a kancellária, a hadkiegészítés Győrben települt. A parancsnok lovag Flick Péter százados, a zászlóalj segédtiszt Cavallar Ernő főhadnagy11 volt. Schwaab Alfréd ezredes századszolgálatra osztotta be a hadapród tiszthelyettest. A következő évben, 1903. nov. l-jén előlépett hadnagynak. A zászlóalj új parancsnoka dömeházi Spanyik Emil alezredes,12 aki továbbra is századbeosztott tisztként, szakaszparancsnokként vette igénybe Kiss János szolgálatát.
A vadászzászlóaljaknál a negyedik századot átszervezték kerékpáros századnak.13 A kerékpárosokhoz osztották be Kiss János hadnagyot. 1906-ban továbbképzésre küldték Triesztbe, kilenc hónapra. A tanfolyam befejeztével, a közben (1907) ugyancsak Triesztbe vezényelt zászlóaljhoz vonult be. Anyagában feljegyezték, hogy 2100 korona adóssága van, melyet folyamatosan törleszt. A kölcsönt felszerelésre, a költözések miatti lakásberendezésekre vette fel. A határozott, jó fellépésű, nyílt, egyenes jellemű tisztet a zászlóaljban parancsnokai, beosztottai egyaránt kedvelték. Katonai tudása, a szolgálathoz való hozzáállása meghozta számára az előléptetést, a beosztásban való előremenetelt.14 A Jubileumi Keresztet a császár és király uralkodásának 60. évfordulója alkalmával, 1908. december 2-án vette át. A vadászzászlóaljat 1909-ben Gradiska (ma Bosznia-Hercegovina) helyőrségbe helyezték át. Frass Norbert őrnagy 1910-ben vette át a parancsnoki tisztséget. A kerékpáros század 1910-től már önálló zászlóaljként működött,15 más vadászzászlóaljaktól (cs. és kir. 20., cs. és kir. 24-., cs. és kir. 29.) érkezett kerékpárosokkal együtt. Többségében dél-tiroli területeken gyakoroltak. Főhadnagyi rendfokozatba 1910. május 1-jén nevezték ki, majd kerékpáros századparancsnok beosztásba helyezték. 1912-től Rouchiban (kisváros Trieszt mellett) állomásoztak. Dél-Tirolban, gyakorlat közben kapták az utasítást a mozgósításra. A 11. vadászzászlóalj kerékpáros százada vasúton tért vissza Győrbe. Kiegészítés és felkészítés után 1914. augusztus 12-én búcsúztak a várostól, indultak Galíciába. Győr város vezetése búcsúztatta a vadászokat. A zászlóra az alispán felesége – a város hölgyei nevében – tűzött virágot és szalagot. A zászlóalj sorozott állománya Győr és Sopron megyékből származott, túlnyomó részben. Kiss János főhadnagy százada még a többi, nagyon jól képzett vadászszázad közül is kiemelkedett. A parancsnoki állomány, a legénység, kellő képzettséggel és megfelelő felszereltséggel indult a háborúba.
A HÁBORÚS PARANCSNOK
A cs. és kir. 11. vadász-zászlóalj a cs. és kir. pozsonyi 27. dandár (parancsnoka: rényi Schariczer György tábornok),16 a cs. és kir. 14. pozsonyi hadosztály (parancsnoka: Martiny Hugó altábornagy),17 a cs. és kir. V. pozsonyi hadtest (parancsnoka: brlogi Puhalló Pál táborszernagy)18 állományába tartozott. A hadtest az I. hadsereg (parancsnoka: Dankl Viktor lovassági tábornok)19 alárendeltségébe került. A krasznyiki ütközetsorozatban, 1914. aug. 23-tól, már több esetben találkoztak az orosz erőkkel. Parancsnokuk, Frass Norbert alezredes a policnai harcokban elesett. A szeptemberi ütközetek után a kerékpáros századot újólag kivonták a zászlóaljból, másik három kerékpáros századdal együtt zászlóaljba szervezték át. Parancsnokuk schöndorni Schönner Odiló százados20 lett. A 11. vadászzászlóalj kerékpáros százada parancsnokának Kiss János főhadnagyot nevezték ki. A kerékpáros zászlóaljat, mint gyorsan mozgó alakulatot, mindig a legfontosabb helyekre irányították. Így 1914. november végén Krakkónál hadsereg-parancsnoki tartalékban voltak. December elején Tymbarkhoz vezényelték őket. Részt vettek az orosz lovas hadosztály bekerítő hadmozdulatainak megelőzésében. A támadó osztrák–magyar hadseregcsoport jobb szárnyára kerültek, és védelmi tevékenységet bíztak rájuk a lapanowi-limanowai hadjáratban. Kiss János 1915. január 1-jén lépett elő századosnak, a decemberi hadjárat értékelése után századparancsnoki tisztségében is megerősítették.
A galíciai ütközetek után, 1915 elején a főleg ló nélküli huszárok beosztásával újraszervezett kerékpáros századokat egyre több esetben küldték az első vonalba előőrsi szolgálatra, a támadó orosz alakulatok által visszavonulásra kényszerített osztrák–magyar csapatok haderejében keletkezett rések elzárására. A galíciai Wandalin (ma Lengyelország) melletti ütközet után, ahol hosszú ideig sikerült az orosz támadókat feltartóztatni, Kiss János századost 3. osztályú Katonai Érdemkereszt kitüntetésre terjesztették fel, melyet 1915. júniusban, már az olasz fronton kapott meg.
1915. május 25-én a cs. és kir. 11. vadászzászlóaljat és a kerékpáros vadászzászlóaljat kivonták az orosz frontról, és Olaszországba helyezték át őket. Első alkalommal Peteano mellett kerültek ütközetbe, az 1. isonzói csatában, ahol az olasz támadást kellett feltartóztatni. Az ütközet után Kiss János százados a Bronz Katonai Érdemérmet kapta meg elismerésül. Az olasz fronton Tirolban, Hét község fennsíkján, Assonnál és Asiágonál kerültek ütközetekbe. Az 5. isonzói csatában, 1916. március 18-án Novoledónál Kiss János századost az Ezüst Katonai Érdeméremmel tüntették ki, majd 1916. július 26-án történt Panangyió melletti ütközet után másodszor is az Ezüst Katonai Érdemérmet kapta meg hadiszalagon.21 A kitüntetéseihez 1917 után a kardokat is feltehette. A német (porosz) hadvezetés a 2. osztályú Vaskeresztet adományozta részére.22
1916. november 4-én századával állásokat építettek. Folyt a 9. isonzói csata a 2608. sz. magaslaton, ahol megsebesült, de kötözése után is az állásban maradt. A magaslat védelméért, illetve az utána következő támadás vezetéséért a 3. osztályú Vaskorona Renddel jutalmazták, hadi díszítménnyel, kardokkal. Az év végétől a kerékpáros zászlóalj parancsnokhelyettesi beosztásával bízták meg. Parancsnoka Schönner Odiló őrnagy volt. 1917. május hótól már a kerékpáros zászlóalj parancsnoka. A zászlóalj bevetésről bevetésre növelte hírnevét, ezért sok esetben kapott külön feladatot, résztvevői voltak a caporettói áttörésnek. Az év végén az 1108 méter magas Col d'Echelet kellett védeni. Az ütközet több napon át tartott. A folyamatos olasz tüzérségi tűz, repülők bombázása, rohamok ellenére a zászlóalj kitartott. Kiss János századost lábán lövés érte, gránátrepesztől pedig fej- és csípősérülést is szenvedett. Az ütközet befejeztével szállították el, majd Bécsbe, a Rudolf kórházba került. Az orvosi stáb a lábát megmentette, de kissé rövidebb lett, és enyhén bicegve tudott járni. A magaslaton való kitartásáért a Katonai Mária Terézia-rend Káptalanához került kérelme, melyet valamennyi elöljáró parancsnok támogatott. A Rendi Káptalan tettéért az Arany Tiszti Vitézségi Érmet adományozta részére, melynek okmányát I. (IV.) Károly osztrák császár, magyar király írta alá. A kitüntetést még a bécsi kórházi kezelés alatt kapta meg. Sebesülése után frontszolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. A Sebesülési Érmet két sávval viselhette. Frontszolgálata alapján a Károly csapatkeresztet is feltehette az eddigi kitüntetései mellé. A cs. és kir. 11. vadászzászlóalj 1918 elején készült sematizmusában a századosok között a második helyen sorolták fel, neve mellett valamennyi kitüntetésének feltüntetésével.
A HÁBORÚ UTÁN
Amikor a bécsi Rudolf klinika kapuján kilépett, Kiss János százados részére tulajdonképpen befejeződött a háború. Kőszegre ment, a katonai alreál iskolában kapott beosztást, nevelőtanárként. Földrajzot és történelmet is tanított 10–14 éves, katonának készülő fiataloknak. Az őrnagyi rendfokozatot 1919. májusban kapta meg. Előtte, 1919. április 7-én megnősült.23 Feleségül vette már a háború előtt megismert Bakó Ilona (Kőszeg 1880.) tanárnőt, aki a kőszegi leánylíceumban tanított. Házassági tanúi előző parancsnokai voltak, a Kőszegen nyugdíjasként letelepedett Spanyik Emil ezredes és Schönner Odiló alezredes.
A Tanácsköztársaság alatt határőr alakulat parancsnoki tisztet látott el. Ez évben ismerkedett meg Bajcsy-Zsilinszky Endrével,24 akinek segített Ausztriába átjutni a Tanácsköztársaság hatóságainak üldözése elől. Ettől fogva kapcsolatban maradtak. A kapcsolat barátsággá alakult át az évek során. Kiss János Bajcsy-Zsilinszky több nézetét átvette. Szolgálata során, a már magasabb parancsnoki beosztásokban e nézeteket esetenként hangoztatta is.
Lehár Antal ezredes25 1919. augusztustól kapott kinevezést szombathelyi hadosztály-parancsnoknak. Sopron, Vas, Zala megyékben toborozta legénységi állományát. Felszólította a területen a tiszteket csatlakozásra. Kiss János jelentkezett a Lehár hadosztályba. Részt vett a kőszegi zászlóalj szervezésében, a volt cs. és kir. 76. és 83. számú, valamint a magyar kir. 18. honvéd alakulatok katonái átképzésében, felfegyverezésében. A reáliskola nevelő és tanári tevékenységét sem hanyagolta el. Belépett a Nemzeti Hadseregbe, továbbra is Kőszegen teljesített szolgálatot. Előlépett alezredesi rendfokozatba, 1921. szept. 1-jén. Immár várományosa volt a magasabb parancsnoki beosztásnak. Kérte a vitézi címet, a Tiszti Arany Vitézségi Érem erre feljogosította. Jelentkezése során, miután több igazolást is leadott tevékenységéről, a Kormányzó 1922-ben vitézzé avatta. Sorolási száma: 166., anyag száma 150. Vitézi anyaga sajnos megsemmisült.26 Áthelyezték Inotára, ahol a tanezrednél közelharc-tanfolyam parancsnoki tisztét látta el. A tanezred e tanfolyamokon képezte ki a fiatal tiszteket a háború idején tapasztalt harci eljárásokra. 1924-ben Örkény-táborban a gyalogsági harcvezetés, a lövészet, a közelharc kiképzés vezetője lett. Az I. világháborús tapasztalatait jól tudta hasznosítani. Kitüntették a Magyar Koronás Bronzéremmel.27 Rövid ideig Sopronban a magyar kir. 5. gyalogezred parancsnokhelyettese. Innen 1925. augusztus 1-jén Esztergomba helyezték át. Megkapta első önálló csapatparancsnoki beosztását. A magyar kir. 3. kerékpáros zászlóalj parancsnokává nevezték ki. A zászlóaljnál érvényesítette a háború előtt és alatt megszerzett tudását, harci tapasztalatát. A zászlóalj az egyik legjobb kerékpáros egységgé vált a magyar kir. hadseregben. Tisztjei mindenben segítették, sokat tanultak tőle. Esztergomban 1927. november 1-jén lépett elő ezredesnek. A vegyesdandár parancsnoka minősítésében leírta, hogy kiváló szakértelemmel dolgozott a zászlóalj harcászati kiképzésének emelésén, fegyelmének megszilárdításán. Elöljárói elismerését több esetben is kiérdemelte. Esztergomból az Országos Testnevelési Tanács III. számú szakbizottságához28 került, beosztott törzstisztként. Hét hónapig volt a szakbizottság beosztottja.
A SOPRONI EZRED PARANCSNOKA
Kiss János ezredes Esztergomban átadta a kerékpáros zászlóalj parancsnoki tisztét, majd kis kitérő után megkapta kinevezését Sopronba, a magyar kir. 5. gyalogezred élére. A kinevezés 1928. szeptember 1-től állította az ezred parancsnoki beosztásába, szárazajtai Bartha László ezredest váltotta. A váltáskor az ezred parancsnoksága, a törzs és az 5/I. zászlóalj Sopronban, a József főhercegről elnevezett laktanyában állomásozott. Az 5/II. zászlóalj Szombathelyen, az 5/III. zászlóalj Kőszegen, az árkász század Magyaróváron települt. A diszlokáció 1932-ben, Kiss János ezredes távozása után változott meg.29
A Sopront már korábban megismerő ezredes a vármegye, a város vezetőivel, a városban állomásozó alakulatok parancsnokaival, elsősorban Malanotti Lajos ezredessel30 – a magyar kir. 3. huszárezred parancsnokával – jó viszonyt alakított ki. Szoros kapcsolatot tartott fenn a volt cs. és kir. 11. vadászzászlóalj Sopronban letelepedett parancsnokával, Mocsáry Jenő címzetes tábornokkal.31 A több, kardos kitüntetést viselő parancsnokot a tiszti és legénységi állomány nagyra becsülte. 1929 augusztusában részt vett Olaszországban az udinei hadtest gyakorlatán, és hamarosan megkapta az Olasz Korona Rend parancsnoki keresztjét.
Feleségével együtt hamar beilleszkedtek a város és az ezred életébe. Szinte minden évben volt olyan esemény, melyre készülni kellett, felkészíteni az állományt a jó szereplésre. Az ezredesnek a katonák kiképzése, tudásszintjük emelése volt a legfontosabb. Az ezred törzstisztjei, századosai szinte valamennyien részt vettek a Nagy Háborúban, kardos kitüntetésekkel voltak dekorálva. Felsőbb utasítást követve leírták ezredeik háborús hadicselekményeit. A beosztott tiszteknek, altiszteknek, legénységnek át tudták adni ismereteiket, tapasztalataikat. A parancsnoka magas szinten szervezte az ezred életét. A magyar kir. 5. gyalogezred szinte minden ellenőrzésen vagy gyakorlaton kiválóan teljesített. Elöljárói Kiss János ezredes katonai képességeit nagyra értékelték.32
Az ezred 1930-ban vette fel felső utasításra "Mátyás király" nevét. A névadó ünnepre külön felkészültek. Mátyás királyról, a Hunyadi családról a parancsnok vezetésével tanulmányt készítettek. A legénységi állománnyal is ismertették a kinyomtatott anyagot, annak rövidebb változatát mindenki megkapta. A kiképzés mellett gyakorolni kellett a díszmenetet, az ünnep lefolyását megszervezték, jól sikerült. Az ezred tiszti küldöttsége és egy díszszázad részt vett 1930. decemberben a limanowai emléknapon. Kiss János ezredes tisztjei élén koszorút helyezett el a volt cs. és kir. 9. huszárezred szobrának talapzatán Sopronban. Képviselte az ezredet a huszárezred házi ünnepén, ahol a volt cs. és kir. 9. huszárok átadták ezredük emléktárgyait a magyar kir. 3. huszárezrednek.
A következő évben, 1931. május 31-én megemlékeztek a magyar kir. 5. gyalogezred fennállásának 10. évfordulójáról. Erre az alkalomra tabló is készült az ezred tisztikaráról, közepén Kiss János ezredes fotója van elhelyezve.
A volt cs. és kir. 76. gyalogezred 1931-ben avatta fel Sopronban emlékszobrát. Az avatási ünnep katonai részét Kiss János ezredes szervezte tisztjeivel, Lichtneckert András ezredes állomásparancsnok pedig sikeresen levezényelte. Részt vett a soproni állomásparancsnokkal és Szepesi (Bugsch) Aladár tábornokkal együtt Csornán zászlóavatáson, ezredét egy díszszakasz képviselte.
Sopronban kezdett foglalkozni az I. világháború történetével, az osztrák–magyar alakulatok szerepével, tevékenységével, a volt cs. és kir. 11. vadászzászlóalj történetével.33 Felesége a tisztfeleségek között meg tudta valósítani az összetartozást, a közösségi életet. A Gyermekvédő Liga 1929. május 26-i pénzgyűjtő akcióján a fiatal tisztfeleségekkel a 4. sz. urna kezelését vállalta. Két karácsony során is megszervezte a tisztek, altisztek gyermekeinek az ünnepséget, illetve vendégül láttak a városból rászorult gyermekeket is.
Az ezredparancsnoki beosztást 1932. aug. 1-ig töltötte be. Ez idő alatt kapta meg a Háborús Emlékérmet karddal és sisakkal,34 valamint az osztrák Háborús Emlékérmet is.35 Sopronból Kaposvárra távozott, ahol a 4. sz. Határőrkerület parancsnoki tisztségét vette át.
A MAGYAR KIRÁLYI HADSEREG VEZETŐI KÖZÖTT
A kaposvári Vámőrkerület és a 4. sz. Határőrkerület parancsnoki tisztsége fontos beosztás volt, mivel a vegyes dandár harmadik ezredének katonai felkészítése volt a fő feladat. Az e beosztásban eltöltött idő – hét hónap – nagyobb mértékű tevékenységre nem adott lehetőséget. Kaposvárról Pécsre költözött, és 1933. március 1-jén átvette a vegyes dandár Baranya megyei Testnevelési és Népgondozási Felügyelőség vezetését. A vegyes dandár parancsnoka vitéz Littay András tábornok36 volt. Kiss János ezredes ezzel a beosztással alapvetően a második vonalba került, ezredesi megnevezése helyett főtanácsnok volt a rendfokozata. Főleg adminisztratív ügyek és kérdések megoldása volt a feladata. A leventeoktatás területén igyekezett újítani. Az itt eltöltött 2 év alatt újra előtérbe került hadtörténelmi tevékenysége.
A következő kinevezés Budapestre szólította, ahol az 1. vegyes dandárparancsnokságon a kerékpáros és a gyalogos alakulatok parancsnoki beosztását vette át az 1935. évben. A vegyes dandár parancsnoka vitéz Rátz Jenő37 altábornagy volt.
1936. május 1-jén megkapta tábornoki kinevezését, kitüntették a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével, és a Honvéd Főparancsnokság állományába helyezték át. A főparancsnok vitéz Sónyi Hugó (1883–1958) gyalogsági tábornok volt. A gyalogsági szemlélő mellett beosztott tábornoki feladatokat látott el, megbízták a gépkocsiszemlélői feladatokkal is. A gyalogsági főszemlélői beosztást 1938. júliusban vette át Böckl József altábornagytól, majd 1939. február 1-jén adta át Nagy Vilmos tábornoknak.38
Nyugdíjba 1939. május 1-jén került. Megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, csillaggal. (Rendeleti Közlöny 1939/1. szám) Ezt követően feleségével rövid ideig Budapesten éltek. Szavazó hadbírónak nevezték ki a délvidéki események miatt a Vezérkari Főnökség bírósága elé állított tisztek ügyében.
Nagy Vilmos 1943. június 8-án lemondott a honvédelmi miniszteri posztról. Bajcsy-Zsilinszky Endre javasolta a kormányzónak, hogy Kiss János nyugállományú altábornagyot nevezzék ki helyette. A javaslatot nem fogadták el. A miniszter csatai Csatay Lajos vezérezredes lett.
Horthy kormányzóhoz memorandumot terjesztett fel 1944 elején Kiss János altábornagy. Javasolta, hogy a magyar honvédséget az ország érdekében, az ország védelmében használják fel. A német megszállás után Kőszegre költöztek.
A NEMZETI FELSZABADÍTÁSI MOZGALOM
Bajcsy-Zsilinszky Endre a Szálasi-rezsim és a német megszállás idején ellenállási mozgalmat kezdett szervezni. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága néven létrejött a katonai szárny. A katonai rész szervezésére és irányítására Kiss János altábornagyot kérték fel. A Kőszegen élő altábornagy nyugdíjazásától kezdve naplót vezetett. Az első bejegyzések egyikében leírta: "Németország 1939 szeptemberében megkezdte és elvesztette a második világháborút."39
A hadsereg tisztikarának csak kis része vett részt a németellenes szervezkedésben. A résztvevők politikailag, világnézetileg eltérő álláspontot vallottak, de közös volt a németellenességük. Bajcsy-Zsilinszky és Kiss János a hadseregből kiinduló fegyveres felkelés előkészítésén dolgozott. A terveket Kiss János és szűk törzse dolgozta ki. Céljuk volt Budapest megmentése, a magyar fegyveres erők átállítása. E célból Budapestet négy körzetre osztották. Az ott lévő fegyveres alakulatok hadrafoghatóságát, létszámát, harci erejét vették figyelembe. Kidolgozták a németek elleni támadás tervét. Az ellenállási mozgalomba beszervezett tisztek vezetésével az előre megadott jel elhangzása után a honvéd alakulatok, a felfegyverzett munkások és polgárok segítségével elfoglalják a Ritz, az Astoria, a Wien szállodákban elhelyezett német parancsnokságokat. Feladat volt a pályaudvarok, a rádió, a posta elfoglalása, a nyilas párthelyiségek birtokba vétele. Kidolgozták a szovjet csapatokkal történő együttműködés módját, a harcászati összeköttetés megteremtésének részleteit. Kiss János altábornaggyal együtt tervezte, szervezte az ellenállási tevékenységet Nagy Jenő nyugállományú ezredes,40 Tartsay Vilmos vezérkari százados,41 Almássy Pál alezredes,42 Révay Kálmán huszárszázados.43 A szervezkedéssel, a tanácskozásokkal sok idő ment el, a katonai helyzet nem érte el még a kívánt állapotot. A konspiráció, az éberség hiánya, a túl sok ember bevonása és beavatása a titkokba, az ellenőrzések elmaradása, a belső árulás, a külső felderítés egyaránt okozta a vezetés lebukását. A Nemzeti Számonkérő Szék csendőrei letartóztatták a katonai vezetést. 1944. november 22-én Kiss Jánost Tárnok utcai lakásában fogták el. A letartóztatottakat hamarosan kihallgatták, fizikai kínzásnak vetették alá, hogy további beszervezett tisztek és polgári személyek nevét, valamint az ellenállási tervet megismerjék. A Vezérkari Főnökség rögtönítélő bírósága 1944. december 6-án kezdte tárgyalni ügyüket. A vád: hűtlenség volt. A tárgyalás elnöke Vargyassy Gyula altábornagy,44 tárgyalásvezető Dominich Vilmos hadbíró őrnagy volt. Kiss János altábornagy a vád szerint bűnös volt, hogy a mozgalom katonai vonalán vezető szerepet töltött be, törzset alapított. Intézkedéseket, elgondolásokat jóváhagyott. A szovjet-orosz haderővel való tárgyaláshoz küldöttet delegált, tárgyalásokat, megbeszéléseket folytatott.
A tárgyaláson december 8-án hirdettek ítéletet. A tizenegy vádlott közül Kiss Jánost, Tartsay Vilmost, Nagy Jenőt halálra ítélték, és az ítéletet még aznap végrehajtották. A többi vádlott börtönbüntetést kapott. A halálos ítélet után Kiss János elbúcsúzott feleségétől. "Bár inkább a harctéren haltál volna meg" – mondta neki a felesége. Az altábornagy azt válaszolta: "itt is a hazámért halok meg".
Kiss János altábornagyot 1945. március 15-én posztumusz vezérezredessé léptették elő. A kőszegi temetőben nyugszik.
AZ EMLÉKEZÉS
Kiss Jánost a Farkasréti temetőből a szovjet hadsereg közreműködésével szállították Kőszegre, ahol végakarata szerint temették el. Sírja fölé kriptát emeltek. Halála évfordulóján megemlékezést tartanak. 1972. december 2-án elhunyt feleségét mellé temették. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság sírját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Halálának 70. évfordulóján, 2014. december 8-án katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg az 1944. évi katonai ellenállásról, és annak vezetőjéről. A megemlékezésen elismeréssel illették a tábornok és társai tevékenységét, a haza sorsáért való áldozatukat, amit az adott politikai, katonai helyzetben nagyon kevesen vállaltak.
JEGYZETEK
| 1 | BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Zrínyi Kiadó, 1983. 198. old. |
| 2 | Uo.: 200. old. |
| 3 | Uo. 198. old. |
| 4 | BONA Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Zrínyi Kiadó, 1988. 313. old. |
| 5 | Dr. SZABÓ József: Tisztképzés az Osztrák–Magyar Monarchiában. Tanulmánygyűjtemény. Bp. 1996. |
| 6 | RÁSKAY Pál: Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Magyar Királyság katonai nevelő és kiképző intézetei. Tanulmánygyűjtemény. Bp. 1993. |
| 7 | Militärschematismus des Österreichischen Kaiserthumes für. Wien, 1898. |
| 8 | Óhegyi Schwaab Alfréd (1857–19..) ezredes 1904. május 1-től a soproni 18. honvéd gyalogezred parancsnoka. Altábornagy 1915. május 1-jén. |
| 9 | Báró Ensch Franz őrnagy (1778–1861) 1936-tól tábornok. Az Elisabeth-Terézia Rend kitüntetettje. |
| 10 | Lovag Schwab Friedrich (1813–1870) tábornokként ment nyugdíjba. |
| 11 | Militärschematismus des Österreichischen Kaiserthumes für. Wien 1903. |
| 12 | Dömeházi Spanyik Emil (1855–1934) ezredes nyugdíjazása után Kőszegen telepedett le. |
| 13 | Doromby József: A magyar gyalogos. A magyar gyalogos katona története. Bp. 1942. |
| 14 | Hadtörténeti Levéltár Tiszti anyakönyv, 2195. sz. |
| 15 | A vadász-zászlóaljak kerékpáros századai annak ellenére, hogy önálló kerékpáros zászlóaljat alkottak, létszám, adminisztráció, gazdasági szempontból az eredeti alakulathoz tartoztak. |
| 16 | Rényi báró Schariczer György (1864–1945) gyalogsági tábornok. A katonai Mária Terézia-rend lovagkereszt tulajdonosa. |
| 17 | Malastowi Martiny Hugó (1860–1940) vezérezredes. Az olasz fronton hadtestparancsnok. |
| 18 | Brlogi Puhalló Pál (1856–1926) vezérezredes. A Lipót Rend nagykeresztjének tulajdonosa. |
| 19 | Krasniki gróf Dankl Viktor (1854–1941) vezérezredes. A katonai Mária Terézia-rend parancsnoki kereszt tulajdonosa. |
| 20 | Schöndorni Schönner Odiló (1877–1958) ezredesként a soproni m. kir. 5. gyalogezred parancsnoka a háború után. Altábornagyként helyezték nyugdíjba. |
| 21 | Az Ezüst Katonai Érdemérem másodszori adományozása után a kitüntetés szalagjára ezüst, ismétlő pántot tűztek. A kardok a pántra kerültek. |
| 22 | KISS Sándor: Emlékeim Kiss János altábornagyról. Zrínyi Kiadó, 1979. |
| 23 | Kőszegi házasságkötési anyakönyv 1919/24. sz. bejegyzés. |
| 24 | Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) politikus és országgyűlési képviselő. Több alkalommal felszólalt a Hitler-barát háborús politika ellen. A Szálasi-rezsim Sopronkőhidán halálra ítélte és kivégeztette. |
| 25 | Lehár Antal ezredes (1876–1962) a Katonai Mária Terézia-rend lovagkereszt és a Tiszti Arany Vitézségi érem kitüntetettje. Tábornoknak 1921-ben, a visszatérést megkísérlő (I.) IV. Károly léptette elő. |
| 26 | A sorolási szám a Vitézi igazolvány és a Vitézi jelvény sorszámaival egyezik. |
| 27 | A Magyar Koronás Bronzérem az 1923-ban alapított kormányzói elismerés látható jele. Az előoldalon a kettős kereszt, a hátoldalon babérkoszorúban a Signum Laudis felirat. |
| 28 | SZAKÁLY Sándor: Az ellenforradalmi Magyarország (1919–1944) hadseregének felső vezetése. Adattár I. rész. A–K In: Hadtörténelmi Közlemények Bp. 1984. 2. szám |
| 29 | 1932-ben a magyar kir. 5. "Mátyás király" honvéd gyalogezredet Szombathelyre helyezték át. Helyére a magyar kir. 4. "Szent László" gyalogezred érkezett Győrből. A törzs 4/I. és 4/II. zászlóalj Sopronban, a 4/III. zászlóalj Veszprémben települt. Az árkász század maradt Magyaróváron. |
| 30 | Malanotti Lajos (1883–1948) tábornok, az 1928. évi amszterdami olimpia lovas versenyének résztvevője. |
| 31 | Mocsáry Jenő (1870–1948) tábornok, 1920-ban Sopron vármegye katonai parancsnoka, majd a megyei Népgondozó és Testnevelési Felügyelőség vezetője. |
| 32 | Hadtörténeti Levéltár: Personalia VII/187. jelzett szám 207. |
| 33 | Uo. |
| 34 | A világháborúban részt vett katonák részére 1929-ben alapított ezüstözött, platinázott bronzérem. |
| 35 | A közös alakulatoknál szolgálatot teljesítők részére, kérésre adományozták. |
| 36 | Vitéz Littay András vezérezredes (1884–1967), 1941–43. között honvédelmi miniszterhelyettes. |
| 37 | Vitéz nemes nagylaki Rátz Jenő (1882–1952) vezérezredes, vezérkari főnök 1936. okt. 5-től. |
| 38 | Nagy Vilmos (1884–1976) vezérezredes, honvédelmi miniszter 1942. 09. 21–1943. 06. 08. között. |
| 39 | DEZSÉNYI Miklós: Kiss János altábornagy. Vasi Szemle, 1959. 2. szám 1–12. |
| 40 | Nagy Jenő (1898–1944) vezérkari ezredes, a kassai hadtest vezérkari főnöke. 1945. március 15-én vezérezredessé léptették elő. |
| 41 | Tartsay Vilmos (1901–1944) vezérkari százados, a hadseregből 1940-ben leszerelt. A Felszabadító Bizottságban szervezési kérdésekkel foglalkozott. |
| 42 | Almássy Pál (1902–1985) alezredes, Sopronkőhidán raboskodott. 1945 után altábornagy, csoportfőnök a Honvédelmi Minisztériumban. |
| 43 | Révay Kálmán (1911–1950) huszárszázados, Sopronkőhidán raboskodott. 1945 után vezérőrnagy, 1950-ben halálra ítélték. |