(A további apró bejegyzéseket eddig nem sikerült megfejteni.)
BENDEFY ISTVÁN
A PLÉBÁNIA ANYAKÖNYVÉBEN KUTATVA
Aki még nem bogarászta több száz éves anyakönyvek lapjait, nem is hinné, hogy a keresztelési, házassági és halálozási bejegyzések mellett mennyi érdekes adatot, anyagot őriznek a sokszor nehezen kiolvasható matrikulák. Amikor családunk őseinek nyomát kutatva régi-régi plébánosok írásait böngésztem a szombathelyi plébánia anyakönyveiben, meglepő, első látásra egyáltalán nem oda tartozó szövegekre bukkantam. A könyvben lapozva egyszerre egy látszólag összefirkált lap került elém, közepén
felírással, ami nyilván egy új esztendő kezdetét jelzi. Az évszám fölött a "firkálást" szemügyre véve a lendületes, egyre nagyobb, néha hiányos, máskor félresikerült betűkkel írott sorokból egy kétségbeesett könyörgés bontakozott ki:
o en istenem bocasd meg
az en bűneimet
Serelmes istenem
nehagyel kírlek
Tiged is idesanam
Nehagy kirlek
Megdöbbentett a beíró rémült rimánkodása, és próbáltam rájönni, mitől volt ilyen halálosan megijedve. A választ az évszám adta meg: 1710-ben tört be Szombathelyre a pusztító pestisjárvány. Ettől a halálos kórtól retteghetett az, aki ezeket a sorokat leírta.
A pestisjárvány megjelenése messzire, az ókorba vezethető vissza, de többször is felbukkant Európa történetében. Az 1347–1351 között pusztító fekete halál jó okkal keltett rettegést az emberekben.1 Jelen esetben, a XVIII. század elején a még török uralom alatt álló Temesvárról terjedt át Erdélybe és Magyarországra. 1709 januárjában jelent meg az Alföld déli részein, majd a Felvidéken szedte áldozatait. Miskolcon 1709 novemberében 2500 ember halt meg, Lőcse 7000 lakosából 2000.2
(A további apró bejegyzéseket eddig nem sikerült megfejteni.)
Szombathelyre, alighogy a Rákóczi-féle szabadságharc viszontagságai elmúltak, 1710. június 1-jén érkezett meg a ragály. A pestis Szombathely környékén már június előtt kitört, s a város intézkedéseket tett, hogy a járvány behurcolását megakadályozza. 12 forint büntetést szabott ki mindazokra, kik oly helységekkel érintkeztek, vagy oly helységbeli emberekkel beszéltek, ahol a pestis már jelen volt. Továbbá elrendelték, hogy mindenki naponként isteni szolgálatra menjen könyörögni, hogy Isten a várost e csapástól megmentse.3 De mindhiába, a betegséget nem lehetett megállítani, és júniusban már a városba is betört.
A tanács június 29-én határozatot hozott: "Hogy mivel az pestis benn lévén az városunkban, azért a Doctorok mellé az fördős legény és az borbélyok nyolc napigh azoknak gyógyításokra az kiken van rendeltetnek." Július 4-én gróf Nádasdy Ferenc generális rendeletére, ki császári hadakkal volt a városban elszállásolva, hogy a katonaság a pestistől mentesíttessék, a betegek mind Szentmártonba vitettek ki, hol, mint a jegyzőkönyv megjegyzi: "Hegedűs házával már két ház Lazaritummá tétetett és a betegek hozzálátásokra és temettetésekre emberek és asszonyok deputáltattak."4
Július 13-ától kezdve a pestis legnagyobb mérvű dúlásai alatt, mivel úgy gondolták, hogy "mérgezett levegő" okozza a járványt, és terjedésének a kis helyre zsúfolt tömeg is kedvez, a templomi összejöveteleket felfüggesztették, a templomokat bezárták, az isteni szolgálatot, a misét pedig naponként nyílt téren, a piacon tartották. Erre vonatkozólag olvasható a jegyzőkönyvben: "Az pestis már igen regnált itt Szombathelyen azért az szent Egyházakbul kirekeszttettek az népek, az piac közepén kezeltetett a mise mondás. És választtatott, migh az mise az piarcon szolgáltatik Zabráky János Egyház fiának."5 Az elővigyázatossági intézkedések ellenére a járvány egyre tombolt. "Proponálta bíró úr, hogy mivel úgy hullnak embereink, hogy egy napon cir. 30 és 35 halottak vannak, az kik az pestises döghletességhben meghaltak, tisztellendő Páter Vargyassy András szombathelyi plébános is itthagyta plébániáját és az juhait, mint juhpásztor lelkökre nem vigyázván, és már a városnak három izbéli leveleit vette eő kegyelme, de csak imígy amúgy beszél, s nem emlékezik, hogy ide való plébános volna. Azért elvégheztetett, hogy köll irni püspök eő Nagyságának, hogy mivel Vargyassy András ezt cselekette és elhagyta plébániáját, más plébánost adjon semhogy annyi lölkök gyónatlanul meghaljanak. In tali casu necessitatis (ilyen szükség esetén) az város az hol talál arra való plébánost városunkban béhozza és jövendőben is meghtartatik".6 Már el is múlt a járvány, mire a kérés meghallgatásra talált.
A vész ugyan csökkent, de az óvatosság megmaradt. 1711. május havában királyi kommissió küldetett Szombathelyre, hogy a pestis után a házakat, ahol egyesek vagy többen elhaltak, megvizsgálják. A május 21-ei jegyzőkönyv erről az eljárásról a következőket írja: "Fölséghes Császár és Koronás király urunk commissiója mellett le gyüvén ide Szombathelyre bizonyos Commissarius uraimék investigálván secundum instructionem az várost, s per consecquens7 az házokat megjárván, néhai Mykey Szűcs Péternek maradott portékáit egy helett találván mellyeket pestissesseknek találtak lenny, azon okbul, ezen Szombathely várossy Forró utcay kapun kívül, megh irt commissarius uraimék elégettették."8
Még 1711-ben a piac azon helyén, hol a járvány alatt az isteni szolgálatot tartották, Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére, kiknek ünnepén kezdett a pestis dühöngése közel nyolc hónap után alább hagyni, a város fogadalmi kápolnát emelt. Az életben maradottak elhatározták, hogy ezentúl évenként gyertyás körmenetben emlékeznek meg a két szentről.
Szombathely után a ragály 1712 végén Bécsbe is betört, ahol Ritter György János soproni polgár krónikája szerint 1713 januárjától 1713 júliusáig 18 772 ember esett áldozatul, köztük 10 doktor és 50 borbély, akik a pestis alatt szolgálatot teljesítettek. A járvány itt 1714 januárjában szűnt meg.9
Az évszázad közepére a javuló higiéniai viszonyok folytán Európában megszűntek a pestisjárványok, de a bécsi kormány által 1582 óta rendszeresen kiadott "Ordo infectionis" új kiadásai mindenkor megemlékeznek róla, mint esetleges veszélyről. Hogy az 1700-as években végigsöpört járvány milyen mély nyomokat hagyott az emberekben, bizonyítja, hogy ezek a szigorú tisztaság ajánlása mellett mindig ismétlik a zsoltáros szavait is: "... quod Deus avertat ... Nisi DOMINUS custodiverit civitatem, frustra vigilant, qui custodiant eam..." vagyis: amitől Isten mentsen... Ha Isten nem őrzi a várost, hiába virrasztanak őrei.10 Látjuk tehát, hogy nem volt indokolatlan az ismeretlen személy rettegése, amikor könyörgését a lap üres részére zaklatott lelkiállapotát tükröző írással odavetette.
Ugyanez az anyakönyv őriz még egy érdekes emléket, mely talán szintén összefüggésbe hozható a pestis idején elrendelt mindennapos isteni szolgálatokkal. Tovább lapozva ugyanis ismét egy szokatlan lap tűnik szemünkbe: a 138. oldalt a kereszteltek felsorolása helyett folyamatos írás tölti be. A "Jesus Maria Joseph" címmel ellátott szöveg facsimiléje:
A kissé nehezen kiolvasható szöveg – saját olvasatomban – sorról-sorra a következő:
Jesus Maria Joseph
Bajot siralmatul, Martirok Aszonya, olvad szent szived, Szüszek
kiralnia, oh iai ha latnatok s hivek megh szanatok Szűz
Szent annyatok. Midon Jesus ki mult rá Maria leburult,
Szent fia megh holt, szűz szive el oslot. oh iai ha latnatok
Szelig galamb forma, szökög ides fiam, hogy kerest oltaran
látjg* vigso oran, oh iai ha latnatok s: hivek megh Szűz szent
Mint roszak barsonya, hervad Jesus Annya, hogy fiatul megh
valt, mariat Liliom sal oh iai ha latnatok s hivek megh szan"atok
Ah köserves Annya, Szüzek Leánya, altol verte szivit fiad terehies kinna
Sok kinbon el merulo, faidalmas Jesusom hol Szűz Annyad mel"et
ne hagy én christusom oh iai ha latnatok s hivek megh szanatok
Ah kerestin Lilek ate valcsagodiert Annya Szent fiaval Szűz
szenved ilted ért oh iai ha latnatok s hivek megh szanatok Szűz"
Hohér sidosagnal, koe minyeb sziveknek mondlak, hogy ha
nem sirs, faidolmin az Szűsznek oh iai ha latnatok s hivek"
Siriunk hat mind niaion és kövessuk sirvan ugy liszen
patronnák, mast es hultunk utan, oh iai ha latnatok s hi"
vek megh szannyátok szűz szent Annyatok Amen finis.
A refrénekkel szabálytalanul szabdalt szöveget megfelelően elrendezve a következő imádság bontakozik ki:
Jesus Maria Joseph
Bajot siralmatul, Martirok Aszonya, olvad szent szived, Szüszek kiralnia,
oh iai ha látnátok s hivek megh szanatok Szűz Szent annyatok.
Midon Jesus ki mult rá Maria leburult Szent fia megh holt, szűz szive el oslot.
oh iai ha latnatok
Szelig galamb forma, szökög ides fiam, hogy kereszt oltarán latjg vigso oran.
oh iai ha latnatok s: hivek megh Szűz szent
Mind roszak barsonya, hervad Jesus Annya, hogy fiatul megh valt, mariat Liliom sal
oh iai ha látnatok s hivek meg szan atok
Ah köserves Annya, Szüzek Leánya, áltol verte szivit fiad terehies kinna
Sok kinbon el merulo faidalmas Jesusom hol Szűz Annyad mel et ne hagy én christusom
oh iai ha latnatok s hivek meg szanatok
Ah keresztin Lilek ate valcsagodiert Annya Szent fiaval Szűz szenved ilted ert
oh iai ha latnatok s hivek meg szanatok Szűz
Hohér sidosagnal, ke minyeb sziveknek mondlak, hogy ha nem sirs, faidolmin az
Szűsznek
oh iai ha latnatok s hivek
Siriunk hat mind niaion és kövessuk sirvan ugy liszen patronnák, mast és hultunk utan,
oh iai ha latnatok s hivek megh szannyatok szüz szent Annyatok
Amen finis.
A csonka refrének kiegészítése és a szöveg mai nyelven történő értelmezése után a következő imádság alakul ki:
Jézus Mária, Szent József
Bajod siralmátul, Mártírok Asszonya, olvad szent szived, Szűzek királynéja
oh jaj, ha látnátok, s hívek, megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Midőn Jézus kimúlt, rá Mária leborult, Szent fia megholt, szűz szíve eloszlott.
oh jaj, ha látnátok, s hívek, megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Szelid galamb formán zokog, édes fiam, hogy kereszt oltárán látlak végső órán.
óh jaj, ha látnátok, s hívek, megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Mint rózsák bársonya, hervad Jézus Anyja, hogy fiátul megvált, maradt Liliom szál
oh jaj, ha látnátok, s hívek megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Ah keserves Anya, Szűzek Leánya, által verte szived fiad terhes kínnal
oh jaj, ha látnátok, s hívek megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Sok kínban el merülő, fájdalmas Jézusom, hol Szűz Anyád mellett ne hagyj én
Krisztusom
oh jaj, ha látnátok, s hívek megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Ah keresztény Lélek a te váltságodért Anya Szent fiával, Szűz szenved éltedért
oh jaj, ha látnátok, s hívek megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Hóhér zsidóságnál keményebb szívűnek mondlak, hogyha nem sírsz fájdalmán a
Szűznek
óh jaj, ha látnátok, s hivek, megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Sírjunk hát mindnyájan és kövessük sírván úgy lészen patrónánk, most és holtunk után
óh jaj, ha látnátok, s hívek, megszánnátok Szűz Szent anyátok.
Amen finis
Ebben a formában már teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy egy bizonyos fajta Mária-siralommal állunk szemben, amiről joggal feltételezhetjük, hogy a pestis járvány idején rendszeresen használták. Ez a mű azonban egyedi, mert különbözik a számos ismert Mária-siralomtól.11 Itt ugyanis nem maga Mária mondja el fájdalmát és sorolja el keserveit, hanem a pap hívja föl a hívek figyelmét a fiát elvesztett anya szenvedéseire: "Mint rózsák bársonya, hervad Jézus Anyja, hogy fiátul megvált..." A refrénben pedig buzdítja hallgatóságát, hogy szánja meg Máriát, mert "úgy lészen patronánk, most és holtunk után."
A forma azt sugallja, hogy az anyakönyv vezetője valakitől kölcsön kapta a szöveget, és azt sietve másolta be az éppen kéznél lévő anyakönyvbe – erre utal az, hogy nem bajlódott a refrének minden alkalommal való kiírásával, hanem az első és az utolsó kivételével megelégedett arra való utalásokkal.
Mindent összevetve örülhetünk, hogy a plébános vagy az anyakönyv egykori vezetője vette a fáradságot, hogy leírja és ezzel megőrizze az utókor számára ezt a szép, archaikus magyar nyelvű, áhítatos gondolatokat közvetítő költeményt.
JEGYZETEK
| * | Minden bizonnyal 'a' betű lehet – a sietségben lehúzott szárral. |
| 1 | FARAGÓ Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába. Digitális tankönyvtár. http://www.tankonyvtar.hu/ hu/tartalom/tamop425/0010_2A_09_Farago_Tamas_Bevezetes_a_torteneti_demografiaba/adatok.html |
| 2 | VEKERDI László: Néhány adat az 1708–1713-as magyarországi és erdélyi pestisjárványról. Orvostörténeti tankönyvek. http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.7.2/vekerdi_pestisjarvanyok_1708_1713.pdf |
| 3 | KUNZ Adolf: Szombathely–Savaria rendezett tanácsú város Monográfiája. I. és II. Szombathely, 1880, BERTALANFFY József ny. 117–118. old. |
| 4 | Uo. 117. old. |
| 5 | Uo. 117–118. old. |
| 6 | Uo. 118. old. |
| 7 | Előírás szerint megvizsgálták a várost, s következésképp... |
| 8 | KUNZ, i. m. 119. old. |
| 9 | VEKERDI László: i. m. 4. old. |
| 10 | ERNYEI József: Pestisjárványok hazánkban. Gyógyszerészeti Értesítő 6 (1898) No. 44. 723–729. old. |
| 11 | KILIÁN István: Magyar Mária Siralmak. In: Új Írás. 1981. április, 3–17. old. |