MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS
SZENTTÉ AVATÁSI ELJÁRÁSA

Mindszenty József bíboros gazdag életútját rövid mottókban is össze lehet foglalni, ismerünk is ezek közül jó néhányat. Főpásztori jelmondatát – Pannonia Sacra ("Szent Magyarország"¹) –, börtöni Krisztus-képének aláírását – Devictus vincit (Legyőzetve győz) vagy sírfeliratának a Mindszenty Alapítvány kiadványain gyakran megjelenő részletét: Fidelissimus in tribulatione pastor – Az üldöztetés idején leghűségesebb pásztor². Néhány évvel ezelőtt nagy örömmel fedeztem fel, hogy a főpásztori bevonulások alkalmával énekelt szentírási rész is mennyire illik rá: "Íme a főpap, aki életének napjaiban tetszett az Istennek, és igaz volt, s a harag idején engesztelésül szolgált."³

 

MINDSZENTY BÍBOROS ÉLETSZENTSÉGÉRŐL

Életében és halálában pápák, főpásztorok, papok és világi hívek, állam- és kormányfők sora méltatta személyét szerte a világon. A közelmúltban elhunyt Paskai László bíboros⁴ szavait Mészáros István történész kiemelkedő jelentőségű könyvéből idézem, melyet a Mindszenty-tisztelet 1975 és 2005 közötti időszakáról írt⁵. Legyen ez tiszteletadás az előtt a főpásztor előtt is, aki 1994 és 1996 között lefolytatta Mindszenty bíboros szentté avatási eljárásának egyházmegyei vizsgálatát, és ezzel megerősítette a – külhoni magyarsághoz képest a hercegprímást csak korábbi emlékeiből ismerő – magyar egyház közösségének boldoggá avatási szándékát.

"Szent Pál apostol vigasztaló szavait hallottuk az örök életről: »Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod? De legyen hála Istennek, mert ő győzelemre segít bennünket Jézus Krisztus, a mi Urunk által.«⁶

A mai napon különös tartalmat nyer a szentírási tanítás, amikor Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek hamvai visszatérnek székvárosába és végakaratának megfelelően az érsekek sírboltjában nyeri el végső nyugvóhelyét. Isten hosszú földi élettel ajándékozta meg. Egész életét az Evangélium hirdetésére, Isten országának építésére szentelte. Becsületes helytállással teljesítette papi és főpapi hivatását, a nehéz időkben pedig vállalta annak minden keresztjét a vértanúság lelkületével.

Sok értékes vonást lehet kiemelni megboldogult bíborosunk életéből, de főpapi lelkületének, lelkipásztori törekvéseinek a középpontjában az imádság és az engesztelés szelleme állt. Ezt szolgálta a Boldogasszony Éve, ezért fáradozott annyi más alkalommal. A Gondviselés úgy akarta, hogy főpapi munkáját a magyar Sion ormán csak három évig végezhesse. Utána következett a szenvedések, a mély engesztelés ideje a börtönben, a némaságban, a számkivetettségben. Emlékirata tanúskodik, hogy sorsát előre látva, már eleve felajánlotta minden rá váró szenvedését a magyar egyházért és a magyar népért. Felajánlását hűségesen teljesítette.

Azt a feladatot, amelyet Szent Margit ünnepén meghirdetett, teljes önátadással teljesítette. A Gondviselés csodás útját látjuk életében, amely a fegyház szenvedő magányában formálta belső lelki világát hasonlóvá az értünk szenvedő Krisztushoz. A számkivetés első körlevelében, 1971 adventjében ezt írta: »Az Isten gondolatai szerint viselt megpróbáltatás a hívő ember testében egészíti ki azt, ami híja van Krisztus szenvedéseinek, az ő teste, az Egyház javára«⁷. Szenvedésből született megváltásunk, és hisszük, hogy a Krisztussal vállalt áldozatok még földi viszonylatban sem hiábavalók. Ilyen szellemben írhatta Emlékiratában a fegyház szenvedő magányáról: »Sokat adott nekem a börtön.« A Gondviselés akaratából magára vállalta a szenvedéseket, és Szent Margithoz hasonlóan lett vezeklése, engesztelése, életáldozata a természetfeletti segítség biztosítója a hazáért.

Életében mindig vágyódott arra, hogy újra találkozhasson híveivel. A forradalom idején börtönéből való kiszabadulására emlékezve írta: »A fogoly Szent Pál is a reményt hangoztatja: Remélem, hogy imádságtokra Isten visszaajándékoz nektek. Megmaradok számotokra, előhaladástokra, hitbeli örömötökre.«⁸ Ez a kívánsága és reménye a forradalom idején csak rövid időre teljesedhetett. Véglegesen csak most, halála után tizenhat évvel történhet meg.

Tisztelettel, hálával fogadjuk a nagy magyar mártír főpapot. Amikor meghalt, csak csendes imádságban búcsúzhattunk tőle. Személyének tiszteletét és megbecsülését nyíltan csak a külföldön élő magyarok tudták ébren tartani. Közben felnőtt egy nemzedék, amelyik semmit vagy csak téves ideológiai kiértékeléssel hallott róla. Tisztelete és emléke mégis megmaradt közöttünk. Máriacelli sírját mind többen keresték fel hazánkból, a tisztelet kifejezése mellett kérve égi közbenjárását.

Amikor most koporsója Esztergomba megérkezett, kötelességünk köszönetünket kifejezni a máriacelli kegyhelynek és a templom elöljárójának, hogy őrizték a boldog emlékű bíboros emlékét, otthont adtak a Mindszenty Múzeumnak és szellemi hagyatékának, segítették azok feldolgozását. Máriacell mindig közel állt a magyarokhoz. Ez a nemes gesztus még közelebb hozta hozzánk a kegyhelyet.

Köszönettel tartozunk a külföldön élő magyar testvéreinknek is, akik a mártír főpap emlékét őrizték, személyéből erőt merítettek, és ezzel segítették, hogy lelki öröksége elevenen fennmaradjon. Amikor most a szétválasztó szellemi és fizikai határok leomlottak, a körükben megőrzött emlékezés hazai talajban is gyökeret ver. Esztergomi sírja legyen a világon szétszóródott magyarság lelki találkozóhelye, azoknak a vallási és nemzeti értékeknek az őrzője, amelyekért annyit fáradozott egész életében.

Amit a külső körülmények miatt halálakor nyilvánosan nem tehettünk meg, azt most ünnepélyesen megteszi az esztergomi főegyházmegye, sőt az egész ország. Imádságos lélekkel fogadjuk a nagy magyar főpapot, aki miénk volt egész életében: akkor is, amikor határozott bátorsággal küzdött az elnyomás ellen; akkor is, amikor híveitől elszakítva, szenvedéseivel imádkozott értünk, és akinek égi közbenjárását kérjük Egyházunk és hazánk megújulásáért. A miénk tanításával és életpéldájával, amely útmutató a jelen nemzedék számára is.

Végső nyugvóhelyére tér meg most az esztergomi bazilika érseki sírboltjában. Sírját vegye körül minél több imádkozó és engesztelő lélek! Forrásozzék sírjától minél mélyebb keresztény élet! A sírtábláján látható címerében Szent Margit alakja a tőle sürgetett imádságra és engesztelésre emlékeztet. Jelmondata pedig legyen számunkra is mindig figyelmeztetés: keresztény életünkkel és áldozatainkkal azért fáradozzunk, hogy a mai nemzedékünkben is valóság legyen Pannonia Sacra, Szent Magyarország."⁹

Paskai László bíboros ebben a rövid beszédében összefoglalta Mindszenty bíboros életszentségének leglényegesebb vonásait, és átvette nemcsak elődje koporsóját, de vele együtt életszentsége hírének az örökségét is. Kijelölte továbbá azt az utat, hogy milyen szellemben kell jobban megismernünk a hercegprímás életútját. Azért fontos ez az idézet, mert mondanivalójával szerves folytatása annak a páratlan lelkipásztori munkának, amit rendtársa, Füzér Julián atya¹⁰ az emigrációban végzett. Kettejük útmutatásának a lényege az, hogy a történelem Urába vetett hitünk nézőpontján át kell jobban megértenünk és megőriznünk a Mindszenty-örökségnek azokat a maradandó részeit, melyek egy mielőbbi boldoggá avatásnak és egy jövőbe mutató egyházi tiszteletnek a biztos alapjaivá válhatnak.

Visszatekintve a rendszerváltozás hajnalára, az lehet a benyomásunk, mintha ez a törekvés idehaza akkor még csak kis mértékben tudott volna kibontakozni. Túl közel voltak súlyos történelmi feszültségek, feldolgozatlan egyéni és közösségi traumák, melyekre gyors segítséget jelentettek Mindszenty bíboros lelki örökségének mélyebb és összetettebb felfedezése helyett az egyszerűbb megközelítések. A szentté avatási eljárás mai napig tartó elhúzódásában egyéb tényezők mellett ezt a körülményt tartom a legfontosabbnak. Paskai bíboros úgy fogalmazott, hogy a szétválasztó szellemi és fizikai határok leomlása után a külföldön megőrzött Mindszenty-örökség, az ő tanítása és életpéldája, a hazai talajban is gyökeret fog verni. Ez egy lassú folyamat, melynek ki-ki a tanúja, szereplője, formálója volt, és ma örömmel tapasztaljuk, hogy ez a gyökérzet még a külhoni alapoknál is erősebb lett, és végre megmutatkoznak a hajtásai és az első gyümölcsei. A XXI. század elején túljuthatunk végre azokon a megközelítéseken, amelyek a múlt században különösképpen is megpróbált közösségünk tagjait elválasztották egymástól, és a minden üldözőjének szívből megbocsátó és az örök otthonban teljes életet élő Mindszenty bíboros mellé szegődve így tudunk közelebb jutni Istenhez. Ez a küldetése minden szentnek, minden keresztény embernek is. Ezt teljesítette hősies fokon Isten Szolgája Mindszenty József bíboros, ezért – Egyházának hitéért, egységéért és szeretett hazájának békés, nyugodt életéért – imádkozik ma is. Engesztelő élete nem múltbéli sérelmek emléke, nem egyházi és nemzeti kötelességek sulykolása, hanem lelki–szellemi erőforrás a mindennapokban és a ránk váró nehézségek hordozásában, hogy őt követve mi is eljuthassunk a földi kereteket és kötöttségeket messze felülmúló örök hazába.

 

MINDSZENTY BÍBOROS SZENTTÉ AVATÁSI ELJÁRÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI

Már életében széles körben kibontakozott Mindszenty bíboros életszentségének híre idehaza is, de leginkább külföldön 1971 és 1975 között, és nem csak a magyarság körében. Halála után a híveknek ez a meggyőződése nem változott, sírja Máriacellben zarándokhellyé vált. Virágok, koszorúk lepték el a sírt, és a nemzeti színű szalagok hamar beborították az ideiglenes nyughelyül választott Szent László-kápolna kovácsoltvas kerítését. Ezek a szalagok valódi "hungaricumok", a Mindszenty-tisztelet legsajátosabb emlékei. Ezek "a szalagok beszélnek: a New York-i Magyar Ház, a venezuelai magyarok, Chicago magyarjai, a stockholmi hívek, Sydney, Johannesburg, Bogota, San Diego, San Francisco, Stuttgart, Belgium – metropoliszok és országok nevei. Világtérkép itt ez a koszorúerdő..." – számolt be élményéről Csonka Emil történész¹¹. Különleges színfoltot jelentettek a Magyarországról félig-meddig titokban érkező zarándokok sírnál hagyott emlékei. Ahogy életében a bíboros személye, halálában a máriacelli nyughely vált a magyar titkosrendőrség megfigyeléseinek egyik célpontjává, de ez nem korlátozhatta a Mindszenty-tisztelet megnyilvánulásait.

Szent II. János Pál pápa¹² először 1983. szeptember 13-án, Máriacellben rótta le kegyeletét Mindszenty bíboros sírja előtt. Másodjára, 1991. augusztus 16-án, az esztergomi prímási sírboltban kereste fel a hitvalló főpap végleges nyughelyét, hogy előtte imádkozzék. Tiszteletadása illeszkedett a "Nagy pápa" kanonizációs gyakorlatába, és fontos üzenetet közvetített: a bíboros személye körül kibontakozó egyéni "szenttisztelet" bátorítását.

 

Aláíró ívek "Mindszenty boldoggá avatásáért".
(1979, Magyarországi Mindszenty Levéltár, Budapest)

 

A szentté avatási eljárás előkészítője Füzér Julián ferences atya volt, az emigrációs Mindszenty-irodalom meghatározó képviselője. 1976-ban, az amerikai Philadelphiában megtartott Eucharisztikus Világkongresszushoz kapcsolódó magyar papi értekezleten, amelyen a Lékai László¹³ bíboros vezette magyar küldöttség is részt vett, szorgalmazta a hivatalos eljárás előkészítését. Munkatervének utolsó pontja így szólt: "Végül arra kérjük otthoni testvéreinket, elsősorban a magyar püspöki kart, hassanak oda, hogy Mindszenty otthon teljesen rehabilitáltassék és amint az emigrációban, otthon is dolgozzanak a szentté avatásán."¹⁴

1979. június 16–17-én, a máriacelli napok keretében, a Mindszenty Emlékmúzeum felavatása alkalmával világi hívek sürgetésére aláírásgyűjtés indult a remélt boldoggá avatás érdekében. Ennek érdekes eljárástörténeti oka, hogy régebben a szentté avatási perek kezdeményezéséhez hiteles személyek ajánlására volt szükség. 1985- től Julián atya írásos visszaemlékezések gyűjtésébe kezdett, a százkilencvenkét tanúságtétel "Szentnek kiáltjuk!" címmel nyomtatásban is megjelent.¹⁵ 1986-ban a Mindszenty Alapítvány kérte az eljárás elindítását a halál helye szerint illetékes főpásztortól, Hans Hermann Groër¹⁶ bécsi bíboros érsektől. 1988-ban kinevezték az eljárás posztulátorát, Szőke János szalézi szerzetest¹⁷. 1988-ban a bécsi szentté avatási irodába kerültek az iratok, az összegyűjtött méltatások és a folyamatosan gyarapodó imameghallgatási közlések.

 

MINDSZENTY BÍBOROS SZENTTÉ AVATÁSI ELJÁRÁSÁNAK
EGYHÁZMEGYEI LEFOLYTATÁSA

Bécsben gyűltek ugyan a dokumentumok, de az eljárás érdemben még nem kezdődött el, miközben Magyarországon lezajlott a rendszerváltozás folyamata, így remélni lehetett, hogy az éppen csak megkezdett munka itthon folytatódhat. Paskai László bíboros már az esztergomi újratemetést követő évben, 1992. március 28-án bejelentette, hogy folyamatban van az eljárás, 1993. február 26-án pedig a vatikáni Szentté Avatási Kongregáció jóváhagyásával a bécsi érsek átadta az ügyre vonatkozó főpásztori illetékességét Esztergom prímás-érsekének. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1993. december 16-i ülésén meghozott döntésével támogatta az eljárás magyarországi lefolytatását.

A hercegprímás szentté avatási eljárásának kezdeményezője (ún. actor) a Mindszenty Alapítvány¹⁸, a vizsgálattal összefüggő költségeket a hívek adományai segítségével ennek a szervezetnek kell viselnie. 2005 decemberében az ügy előmozdítására a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ún. pertársaságra lépett az alapítvánnyal, és így az eljárás társkezdeményezője (ún. coactor) lett. Az egyházmegyei eljárás posztulátora, Szőke János a Mindszenty Alapítvány ügyvivőjeként 1995-ben megalapította a Vértanúink–Hitvallóink című folyóiratot, e lap hasábjain rendszeresen beszámolt a Mindszenty-ügy állásáról.¹⁹

A magyarországi egyházmegyei vizsgálat legfontosabb szakasza 1994. március 19-én, Szent József ünnepén a szentté avatási bíróság megalakulásával és a szükséges eskütételekkel vette kezdetét. A Mindszenty-ügy jelentőségét mutatja, hogy az eljárásban Paskai László bíboros nem nevezett ki maga helyett püspöki delegátust, hanem személyesen töltötte be a bírói tisztséget. A rangos bíróság tagja volt Erdő Péter²⁰ ügyészként (promotor iustitiae) valamint a bíróság titkáraként Süllei László²¹.

A történész bizottság kinevezett tagjai Mészáros István, Szántó Konrád²² és Török József egyháztörténészek voltak, de a bíróság további hét szakértő munkáját²³ is igénybe vette az életút eljárási szempontból fontos részleteinek vizsgálatára. Az egyik legnagyobb munka, amit a történész bizottságnak, azon belül elsősorban Mészáros Istvánnak el kellett végeznie, a Mindszenty Iratkatalógus és Bibliográfia összeállítása volt²⁴. Az ún. dokumentum jellegű bizonyítékok mellett az egyházmegyei eljárás iratanyagának szakmai értékét hetvenkét tanúvallomás teszi teljessé. Paskai László bíboros 1996-ban zárta le az eljárás vizsgálati szakaszát, a teljes dokumentáció magyar és olasz nyelvű példányait lepecsételt csomagokban Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke és Szőke János posztulátor vitték Rómába. A Szentté Avatási Kongregáció titkársága 1996. október 17-én vette át a peranyagot.

 

MINDSZENTY BÍBOROS SZENTTÉ AVATÁSI ELJÁRÁSÁNAK RÓMAI SZAKASZA
ÉS JELENLEGI ÁLLÁSA

Rómában külön kérelmezni kell az átadott csomagok hivatalos felnyitását (ún. apertura), erre 1996. december 6-án került sor. 1997 júniusában a posztulátor már arról számolt be, hogy Rómában elkészült az ún. copia publica, az eljárás teljes anyagának fehér borítójú kötetekbe rendezett példánya. Bizonyos iratkiegészítéseket követően a Kongregáció 1999. november 8-án hivatalosan elismerte az egyházmegyei vizsgálat szabályszerűségét és az iratanyag formai szempontok szerinti teljességét (ez az ún. decretum validitatis).²⁵

Az egyházmegyei posztulátor a hatályos rendelkezések értelmében az eljárás római szakaszában már nem járhat el, ezért 1999-ben a Mindszenty Alapítvány kinevezett egy római posztulátort, a szentté avatási eljárásokban komoly tapasztalatokkal rendelkező Andrea Ambrosi olasz ügyvéd²⁶ személyében. A Kongregáció ugyanebben az évben Somorjai Ádám²⁷ bencés szerzetest nevezte ki a Mindszenty-ügy felelősévé (ún. relátorává), akinek az volt a feladata, hogy az akták tartalmi vizsgálata és szükség szerinti kiegészítése után a római posztulátorral együttműködve gondoskodjon az összegző vizsgálati anyag (ún. Positio) összeállításáról és kinyomtatásáról. A relátor felelőssége ebben a munkában az, hogy a bizonyító anyag elégséges legyen a történész konzultorok és a teológus szakértők testületi döntéseihez, előbbieknek az életút kellő mélységű feldolgozását, utóbbiaknak az életszentség megvalósulását kell elbírálniuk. Somorjai Ádám 2007-ig töltötte be relátori tisztségét, ezalatt több részletkérdés vizsgálatára, megnyíló levéltárak konzultálására²⁸ és iratkiegészítésekre került sor. A szentszéki főhivatal 2007-ben az eljárás meggyorsítása érdekében új relátort nevezett ki a Mindszenty-ügy gondozására, Vincenzo Criscuolo²⁹ kapucinus szerzetes, a Kongregáció főrelátora személyében. További részletkérdések és levéltári anyagok vizsgálata után³⁰ megkezdődött a Positio összeállításának régóta húzódó munkája.

A Positio latin elnevezése onnan ered, hogy méreténél fogva asztalra tehető, nem úgy, mint a több ezer oldalas és csak nehezen kezelhető és áttekinthető akták. A kongregációs előírások szerint a Positio öt tartalmi részből áll. Az első az ügy hivatalos és részletes bemutatása, melyet a relátor állít össze. Általános gyakorlat szerint a római posztulátor közreműködésével készül a második rész, az ún. Informatio, amely Isten Szolgája életét, tiszteletét és szentté avatási eljárását mutatja be. A Summarium nevű rész az eljárás lefolytatásával kapcsolatos engedélyeken kívül a tanúvallomások és az összegyűlt dokumentáció tartalmi kivonatát tartalmazza. A negyedik rész Isten Szolgája írásaiból és írásainak teológiai értékeléséből, végül az ötödik a különböző – római szakaszhoz kapcsolódó – vizsgálati anyagokból áll.

 

A bérmálást végző főpásztor.
(1944–1948, a tanulmány szerzőjének tulajdona)

 

2012-ig a Mindszenty-ügy öt kötetre tervezett Positio-jának két kötete készült el és került kinyomtatásra, sorszámuk szerint a II. és a III. kötet. Ezek az említett tartalmi egységek közül a Summarium nevű részt és Isten Szolgája írásait tartalmazzák. Egy további kötet szerkesztése is befejeződött, jelenleg a relátor és a római posztulátor a még hiányzó két köteten dolgozik. A munka befejezésének pontos idejét nem lehet előre meghatározni, a római posztulátortól több konkrét ígéretet is kapott már a Mindszenty Alapítvány³¹, de a munkálatok azóta is folyamatban vannak. Itthonról konkrét segítséget nyújtani csak a római felelősök által igényelt részfeladatokban lehet.

2012-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága hivatalosan újra megerősítette a bíboros boldoggá és szentté avatására irányuló magyar egyházi kérést. Habsburg-Lotharingiai Mihály alapítványi elnök és Szőke János vice-posztulátor³² több alkalommal jártak Rómában, hogy szorgalmazzák a Positio mielőbbi elkészítését. Legutóbb 2015 tavaszán Erdő Péter bíboros személyesen fejezte ki az elhúzódó munka befejezésére irányuló főpásztori kérését. A vizsgálati anyag összegzése ugyanis előfeltétele az érdemi elbírálásnak és a már említett szaktestületi döntések meghozatalának.

Ezután kerülhet az anyag a Kongregáció legfelső fóruma, a rendes (főpapi) gyűlés³³ napirendjére, a Kongregáció bíboros és püspök atyáinak pozitív döntése esetén pedig végül a pápa elé, aki egyedül illetékes abban, hogy elismerje a boldoggá és szentté avatásra jelölt személyek életszentségét, vagy vértanúságát, és a közbenjárásukra történt csodás imameghallgatásokat. Korábbi posztulátori közlés szerint³⁴ eddig két csodásnak tűnő gyógyulás egyházmegyei szintű kivizsgálására került sor, az egyikre az esztergom–budapesti, a másikra egy dél-franciaországi egyházmegyében. Ezek római értékelésére a hatályos rendelkezések értelmében csak az életszentség elismerését követően kerülhet sor.³⁵

 

ÖSSZEGZÉS

Azok számára, akik végigolvasták ezt a tanulmányt, az egyik legfontosabb kérdés – túl azon, hogy mi történt eddig Mindszenty bíboros boldoggá avatása érdekében – elsősorban az, hogy mikorra várhatók a hosszú folyamat eredményei. Ez minden posztulátor számára a legnehezebb kérdés, hiszen a folyamat alakulását – ahogy ezt láthattuk – rengeteg körülmény befolyásolja, az eredményét pedig nem lehet elővételezni vagy előre kijelenteni.

A közelmúlt boldog- és szentavatásai kapcsán azt is megtapasztalhattuk, hogy minden ügynek meg kell érnie és meg kell érkeznie az adott történelmi pillanat számára, amikor az Egyház helyi közösségei és elöljárói, valamint a római pápa és felelős munkatársai számára egyértelművé válik a beatifikáció vagy a kanonizáció lelkipásztori fontossága és időszerűsége. Mindszenty bíboros esetében is ez a legfontosabb. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Mindszenty bíboros emlékének – legalább a mértékadó többség gondolkodásában – meg kell szabadulnia mindattól, ami az Egyházon belül bármiféle megosztottság irányába hat. Könnyen belátható ennek szükségessége, hiszen boldogokat és szenteket nem igazságtételi szándékkal avat az Egyház, hanem a teljes közösség lelki épülésére.

Ezen a téren ma két fontos és egymással összefüggő feladatunk lehet: a Mindszenty-tisztelet közösségépítő ápolása és egy szemléletbeli "finomhangolás". Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a hercegprímásra három nézőpontból tekinthetünk: 1. a történeti kutatás alanyaként, 2. nemzeti hősként, 3. életszentség hírében álló főpásztorként. Ez a három megközelítés különböző kérdéseket vet fel, más és más vizsgálati módszerekkel dolgozik, és ami a legfontosabb, gyökeresen eltérő személyes, közösségi, lelki és szellemi érintettsége van.

Mindhárom megközelítés közös alapja a bíboros tisztelete és megbecsülése kell legyen, mert ez megilleti a hitvallókat az Egyházban, a nemzeti hősöket a társadalomban és az üldöztetések idején hősiesen helytállt történelmi szereplőket a történetírásban. A történettudomány művelőinek minél jobban meg kell érteniük vizsgálódásuk alanyának emberi tényezőit, és tekintettel kell lenniük az egyházi és nemzeti közösség túlnyomó többségének pozitív érzéseire, a bíboros iránti tiszteletére. Figyelembe kell venniük azt is, hogy Mindszenty bíboros egyike volt a XX. század legszigorúbban megfigyelt és legtöbbet rágalmazott főpásztorainak. A kiegyensúlyozottságra törekvő történetírásnak függetlenítenie kell magát ezektől. Nem sérülhet Mindszenty bíboros emberi méltósága és személyes szférája sem. A lehallgatott szentgyónásairól készített ügynöki jelentések, vagy a fizikai- lelki kínzatása idején keletkezett közlések például nem idézhetőek oly módon és nem vehetőek figyelembe ugyanúgy, mint a szabad akarattal és szűkebb vagy tágabb nyilvánosságnak szánt megnyilatkozásai. Hasonló önmérséklettel és szövegkritikával kellene kezelni minden olyan forrást, mely az üldözőitől vagy az őt nem ismerő és meg nem értő vagy róla politikai vagy diplomáciai okokból egyoldalúan nyilatkozó személyek tollából származik. A korábbi rágalmak szóhasználatát pedig semmilyen mértékben nem szabadna átvenni, vagy tovább alakítva használatban tartani.

Ámde amennyire fontos a Mindszenty bíborossal kapcsolatos történetírás tiszta szándéka és kutatói magatartása, annyira lényeges az is, hogy az egyházi és nemzeti közösség tagjai tiszteletben tartsák a történettudomány szabadságát, alapvető rendeltetését, szakmai módszereit és követelményeit: minél több forrás felkutatását, elemzését, értékelését, a szövegkritikai szemlélet érvényesítését és végül a minél árnyaltabb, sokrétűbb történelmi Mindszenty-kép kialakítását, és ennek nem statikus, hanem bizonyos mértékben folyamatosan változó szakmai gondozását. Ez pedig együtt jár a hercegprímás emberi hiányosságainak, tévedéseinek és hibáinak megismerésével és tárgyalásával, ebben nem szabad tiszteletlenséget látnunk. Inkább nekünk is tanulnunk kell ezekből, ahogy Egyházunkban a szentek hibáin is épülünk, és azokat nagyobb távlatokban szemléljük.

Egyetlen példával szeretném ezt a háromirányú megközelítést bemutatni. Szent István³⁶ király a történelmi tapasztalatok szerint alkalmatlan és a nemzeti érdekeket képviselni nem tudó trónutódot választott Orseolo Péter³⁷ személyében. Ez a tényszerű történettudományi megállapítás, melyhez hozzátartozik, hogy idős korában megrendült az egészségi állapota, és egyenes ági utódja nem maradt. Országát és népét viszont felajánlotta Szűz Máriának, akit e fontos történelmi hagyomány és lelki-szellemi örökség alapján Magyarország Védasszonyaként tisztelünk. Ez is a Szent István-i örökség része, ez pedig nem csupán a magyar katolikusok vagy keresztények számára, hanem az egész magyar nemzet számára olyan biztos alappá vált, melyre egy évezreden át tudott építkezni, és amely a mai magyarok életét és jövőjét is segíti, lakjanak bárhol a világon. Sok hasonló példát lehetne felidézni a magyar történelemből és a szentek élettörténetéből.

Ennek a párhuzamos és egymást kiegészítő látásmódnak minél szélesebb körben történő tudatosítása meggyőződésem szerint segíteni fog eloszlatni azokat a ma még meglévő feszültségeket, melyek nehezítik a három nézőpont összehangolását, az olyannyira szükséges párbeszédet és kiengesztelődést. Nem szabad Mindszenty bíborost bezárni történelmi, nemzeti vagy egyházi skatulyákba, inkább jó volna minél mélyebben felfedezni azt, hogy történelmi szolgálatából, nemzeti és egyházi örökségéből mik azok az elemek, melyek a mai magyar közösség életét, hitét vagy gondolkodását gazdagítják, és a jövőjét szolgálják. Túl kell tehát lépnünk minden esetleges egyéni vagy közösségi sérelmen, a kizárólagos igazságok keresésén, a jogi, történelmi vagy (egyház)politikai megközelítések korlátain, mert emberi gyengeségek és hiányosságok mellett ezek jelenthetik minden kanonizációs folyamat legnagyobb akadályát. Ne felejtsük el, hogy a megbocsátás és a kölcsönös megbékélés is része az engesztelés nagy művének, melyet Mindszenty bíboros oly fontosnak tartott, és hősies fokon gyakorolt egész életében.

Az elmúlt évek magyar és világegyházi megnyilatkozásaiból határozottan kiérezhető ennek a tisztulási folyamatnak az eredménye, és egyre közelebb jutunk a Paskai László bíboros által 1991-ben megfogalmazott célokhoz. Ebben a lelki-szellemi folyamatban minden aprónak tűnő lépés nagy segítséget jelenthet. Így az idei jubileumi rendezvények, alkotások és a Vasi Szemle tanulmánygyűjteménye is segítheti a mielőbbi boldoggá avatás széles rétegek által³⁸ remélt és régóta várt megvalósulását.

Erdő Péter bíboros elnökségének első évében lett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Mindszenty bíboros boldoggá és szentté avatási eljárásának társkezdeményezője, 2006 májusában a Szentszék illetékesei előtt lelkipásztori szempontból időszerűnek nyilvánította és sürgette a hercegprímás mielőbbi boldoggá avatását. Erdő Péter számos alkalommal nyilatkozik Isten Szolgája Mindszenty József életútjának a katolikus közösség számára az életszentség szempontjából fontos és időtálló örökségéről. Az idei sopronkőhidai Szent József-ünnepen a napi evangéliumhoz kapcsolódva párhuzamba állította Szent József és Mindszenty bíboros alakját. "Szent József életét a gondoskodó szeretet és az Isten iránti alázat jellemezte. Isten tervét akarta szolgálni akkor is, ha ennek a tervnek nem ő állt a középpontjában. Ez a gondoskodó szeretet Mindszenty József életét is végigkísérte. Emberi jószívűségéből is következett ez, ugyanakkor jelen volt benne az Isten titka és terve iránti felelősségérzet is. Az aggodalom vezette, hogy megszólaljon a pusztulás és az erőszak nyomait látva az országban.

Mindszenty bíboros osztozott Szent József küldetésében azáltal is, hogy sok nagy eseményben nem főszereplőként határozta meg a dolgok folyását, hanem mintegy alázattal elfogadta a helyzetet, amelybe hite és hűsége miatt került. Végrendeletében maga vall erről, amikor megjegyzi, hogy a prímási kinevezést abban a tudatban vállalta, hogy olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel. A hercegprímás Szent Józsefet követte gondoskodó szeretetével. Bízunk benne, hogy a Mennyei Atya házában ma is szeretettel imádkozik népünkért, Egyházunkért."³⁹

 

A tanulmányom bevezetőjében említett Mindszenty-mottókon kívül számos imádságot ismerünk, melyek röviden összegzik a hercegprímás hitvalló életét. Ezeket Mindszenty bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért vagy égi közbenjárását kérve rendszeresen szoktuk imádkozni. A magyar egyház közössége a Püspöki Konferencia vezetésével évről évre ünnepélyesen is elimádkozza a két hivatalos szentté avatási ima valamelyikét Esztergomban, a hagyományos május eleji országos engesztelő zarándoklat alkalmával. Legyenek ezek a fohászok ehelyütt is mindannyiunk szívből fakadó imái, és adja meg az Úr, hogy kérésünk minél hamarabb meghallgatásra találjon.

 

HIVATALOS IMÁK
ISTEN SZOLGÁJA MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS
BOLDOGGÁ ÉS SZENTTÉ AVATÁSÁNAK SZÁNDÉKÁRA

A HAGYOMÁNYOS, HOSSZABB VÁLTOZAT⁴⁰

Mennyei Atyánk!

Szívesen fogadod híveid áldozatait, amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel, hogy kiegészítsék, "ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, az Egyház javára" ⁴¹. Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait, áldozatait, amelyeket földi életében a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel. Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat Egyházunkért, hazánkért. Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal, áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért.

Ha szent akaratoddal megegyezik, add meg, kérünk, hívő magyar népednek, hogy József bíboros szolgádat egykor Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

A RÖVIDEBB VÁLTOZAT⁴²

Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője.

Hívő néped örömére, add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

   

MINDSZENTY BÍBOROS SZENTTÉ AVATÁSI ELJÁRÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI
ÉS FONTOSABB DÁTUM

1979. június 16–17.	Máriacellben közösségi összefogás alakul, aláírásgyűjtés indul a boldoggá avatás szándékára
1983. szeptember 13.	Szent II. János Pál pápa Mindszenty bíboros sírjánál tett első látogatása (Máriacellben)
1986	a szentté avatási eljárás bécsi kezdeményezése
1988	Szőke János posztulátori kinevezése
1991. augusztus 16.	Szent II. János Pál pápa Mindszenty bíboros sírjánál tett második látogatása (Esztergomban)
1993. február 26.	a bécsi érsek átadja illetékességét Paskai László bíboros, prímás, érseknek
1993. május 8.	az első országos Mindszenty-zarándoklat, amelyet ettől kezdve Esztergomban a bíboros égi születésnapjához (május 6.) kapcsolódóan minden évben megrendez a magyar katolikus egyház
1993. június 15.	a Szentszék nyilatkozata (Nihil obstat) rögzíti, hogy hivatalai semmi olyan adatot nem találtak, amely kizárná a szentté avatási eljárás megindításának lehetőségét
1993. december 16.	a Magyar Katolikus Püspöki Kar időszerűnek nyilvánítja, és egyöntetű támogatásáról biztosítja a szentté avatási eljárást
1994. március 19.	Budapesten, a Központi Papnevelő Intézet épületében kezdetét veszi a szentté avatási eljárás bírósági szakasza
1995	a Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat elindítása
1996. július 31.	a vizsgálat egyházmegyei szakaszának lezárulása
1996. október 17.	az iratok hivatalos római átadása
1999. november 8.	a Szentté Avatási Kongregáció elismeri az iratok hitelességét és az egyházmegyei vizsgálat szabályszerű, az egyházi előírásoknak megfelelő lebonyolítását
1999	Andrea Ambrosi római posztulátori kinevezése
1999	Somorjai Ádám relátori kinevezése
2005	Isten Szolgája Mindszenty József szentté avatási eljárásának előmozdítására a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pertársaságra lép a kezdeményező Mindszenty Alapítvánnyal
2006	a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Szentszék illetékesei előtt lelkipásztori szempontból időszerűnek nyilvánítja és sürgeti a bíboros mielőbbi boldoggá avatását
2007	Vincenzo Criscuolo relátori kinevezése, a Positio összeállításának kezdete
2012	a Positio II. és III. kötetének kinyomtatása
2012	a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Bizottsága hivatalosan megerősíti a bíboros boldoggá és szentté avatására irányuló kérését
2015	Mindszenty Jubileumi Év – papszentelésének 100., érseki székfoglalásának 70., égi születésének 40. évfordulója

   

JEGYZETEK

1	Értelmező fordításban: "hogy Magyarország szent legyen".
2	A sírfelirat latin szövegét Ladocsi Gáspár ny. tábori püspök állította össze, magyar fordítása: "Az élet megalázta – a halál felmagasztalta. A Szent Római Egyház és a Coelius-hegyi Szent István-templom presbiterbíborosa, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek, az üldöztetés idején a leghűségesebb pásztor MINDSZENTY JÓZSEF 1892. márc. 29. – 1975. máj. 6. A háború viharában szilárdan helytállt, a zsarnoki hatalom megkínozta és börtönbe zárta. Hazájának száműzöttje lett. Az Anyaszentegyház engedelmes fia volt. Hőn szeretett hazájának becsületét mindhalálig erősítette. Máriacellben temették el, halála után 16 évvel hazahozták. Itt békében nyugszik."
3	Sir 44,16–17; a római egyház rendkívüli rítusa szerint a hitvalló püspök ünnepén olvasott szentlecke részlete
4	Paskai László (1927–2015): bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. A szegedi piarista gimnázium elvégzését követően 1945-ben jelentkezett a ferences rendbe. 1951-ben szentelték pappá, 1978-ban püspökké. Rövid veszprémi püspökség és kalocsai koadjutor érsekség után 1987–2002 között esztergomi (1993-tól esztergom–budapesti) érsek, Magyarország prímása. 1988-tól bíboros. Nyugdíjba vonulása után haláláig tevékeny püspöki szolgálatot végzett. 2015. augusztus 22-én az esztergomi Prímási Bazilika érseki sírboltjában helyezték végső nyugalomra.
5	MÉSZÁROS István: Mindszenty. Egy "kultusz" a XXI. században. Budapest, 2005.
6	Kor I 15,55–57
7	Kol 1,24
8	Fil 1,25
9	Paskai László köszöntő beszéde az esztergomi Prímási Bazilikában felállított ravatalnál 1991. május 3-án. In: MÉSZÁROS István: Egy "kultusz" a XXI. században. Budapest, 2005, 121–123. old.
10	Füzér Julián (1915–2005): Héthalom községben született. Büszkén mesélte, hogy neki nem kellett otthon megküzdenie hivatása elfogadásáért, mert buzgó katolikus édesapja a legnagyobb örömmel fogadta, hogy ferences pap szeretne lenni. 1927-ben a pécsi Collegium Seraphicum növendéke lett, ahol az általa rajongva szeretett és később vértanúhalált szenvedett P. Kiss Szaléz segítette lelki-szellemi gyarapodását. 1933-ban lett Szécsényben novícius. 1936-ban kitüntetéssel érettségizett Jászberényben. A két filozófiai év után provinciálisa Rómába küldte teológiát tanulni. Ott lett örökfogadalmas, és ott szentelték pappá is. 1946-ban az elsők között lett a szociológia doktora. Az Egyesült Államokba kapott lelkipásztori megbízatást, ott teljesedett ki szerzetesi és papi élete: volt plébános, iskolaszervező és vezető, a De Witt-i lelkigyakorlatos ház alapítója, építtetője és irányítója, a New Brunswick-i Szent László plébániatemplom újjáépítője és lelki vezetője. 1984-ben megromlott a látása, ezért a plébánosságról lemondott, idejének nagy részét ettől kezdve Mindszenty bíboros szentté avatási ügyének szentelte. 1994-ben tért haza a budai Margit körúti ferences rendházba. Testileg egyre gyengült, lelke mégis szárnyalt, élete végéig tele volt tervekkel. 2005. június 14- én élete 91., szerzetessége 71. és papsága 64. évében hunyt el, teste a budai rendház kriptájában nyugszik.
11	CSONKA Emil: A száműzött bíboros. Mindszenty az emigrációban, München, 1976, 260. old.
12	Karol Józef Wojtyła (1920–2005): a lengyelországi Wadowiczében született. 1946. november 1-jén szentelték pappá. Két évig Rómában tanult, teológiai doktorátust szerzett. 1948-ban hazatért, egyetemi lelkész lett. 1953-ban a filozófia doktora, később szemináriumi tanár Krakkóban. 1958-ban XII. Piusz pápa nevezte ki krakkói segédpüspökké, 1964-ben Krakkó érseke lett, 1967-ben kreálta a pápa bíborossá. A bíborosi konklávé 1978. október 16-án választotta Szent Péter apostol 263. utódává. 2005. április 2-án, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján hunyt el. 2006. április 28-án utóda, XVI. Benedek pápa felmentést adott a kánoni törvények által előírt ötéves várakozási kötelezettség alól, hogy június 28-án hivatalosan megindulhasson boldoggá- és szentté avatási eljárása. Boldoggá avatására 2011. május 1-jén, szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján került sor a vatikáni Szent Péter téren.
13	Lékai László (1910–1986): Zalalövőn született. Rómában tanult és szerzett bölcseleti és teológiai doktorátust. Pappá szentelésére ugyanitt 1934-ben került sor. 1937–1944-ig a veszprémi szeminárium dogmatika tanára és prefektusa volt. Az új püspök, Mindszenty József nevezte ki titkárává és szertartójává. 1944-től címzetes esperes, püspöki tanácsos. Püspökével együtt négy hónapig a nyilasok foglya. A veszprémi püspökutód, Bánáss László alatt is megőrizte titkári beosztását egészen 1948-ig, amikor a kommunista hatóságok nyomására a balatonlellei plébániát bízták rá. 1956-ban irodaigazgató, majd a szabadságharc bukását követő évben zalaszentiváni plébános. 1972-ben szentelték püspökké. Rövid ideig veszprémi apostoli kormányzó, 1974-től esztergomi apostoli adminisztrátor, 1976-ban esztergomi érsek, két hónap múltán bíboros. 1986- ban hunyt el, az esztergomi prímási sírboltban nyugszik.
14	Idézi KÖZI HORVÁTH József: Mindszenty bíboros. München, 1980. 114. old.
15	FÜZÉR Julián: Szentnek kiáltjuk! Emigráns magyarok Mindszenty bíborosról halála 10. évfordulóján, Youngstown, 1987.
16	Hans Hermann Groër (1919–2003): bíboros 1986-tól 1995-ig volt Bécs érseke.
17	Szőke János (1927–2012): Csorváson született, szalézi szerzetesi fogadalmát 1950-ben tette le Torinóban. Pappá 1954. július 1-jén szentelték. 1958-tól Svédországban nyolc éven át a magyar menekültek lelkipásztora volt. 1965-ben Stuttgartba került. A befogadó német egyházmegyében hosszú éveken keresztül választott tagja volt a papi szenátusnak és a városi katolikus tanácsnak. Feladata volt a hétvégi magyar iskola és a cserkészmunka megszervezése. Megalapította az Életünk c. katolikus havilapot, amelynek hosszú éveken át gazdasági vezetője és főszerkesztője volt. Stuttgartból 1975-ben Rómába került, ahol az Üldözött Egyházak Segélyszervezete működött. Féléves római tartózkodás után a szervezet áttette székhelyét Königsteinbe. Itt lett a Keleti Osztály vezetője. 1988-ban vállalta el Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárásának posztulátori feladatait. Ezt követően több jeles magyar, köztük Boldog Scheffler János szatmárnémeti püspök, Boldog Bogdánffy Szilárd nagyváradi, titokban szentelt püspök, Boldog Romzsa Tódor görög katolikus ungvári püspök ügyét is elvállalta. Boldog Salkaházi Sára szociális testvér ügye mellett ő készítette elő Boldog Meszlényi Zoltán Lajos ügyének egyházmegyei vizsgálatát is. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány ügyvivőjeként alapítója és szerkesztője volt a Vértanúink–Hitvallóink című folyóiratnak, amely az alapítvány gondozásában a boldoggá avatási eljárások részleteiről tudósít, és harmincezer példányban jelenik meg magyar nyelvterületen. 1996-tól 2010-ig a Don Bosco Kiadó igazgatójaként számos szalézi művet ültetett át magyar nyelvre, több könyvet szerkesztett és írt. 2012. január 6-án hunyt el, a csorvási temetőben nyugszik.
18	Mindszenty József 1972. május 31-én hozta létre az alapítványt, hogy könyveit kiadja, és ezek bevételéből a keresztény magyar karitatív és kulturális intézményeket támogassa. Az első elnök maga a bíboros volt, aki általános örökösévé tette a liechtensteini Vaduzban bejegyzett alapítványt. Mindszenty József halála után az elnökséget Boldog Batthyány László fia, Batthyány Iván vette át. Őt követte Habsburg-Lotharingiai Rudolf, az ő hivatali idejének kiemelkedő eseménye 1991-ben Mindszenty bíboros földi maradványainak ünnepélyes hazaszállítása volt. 1994-ben Habsburg-Lotharingiai Mihály elnök vezetésével a vaduzi alapítvány itthon egy társszervezetet hozott létre, a Magyarországi Mindszenty Alapítványt, hogy tevékenységét ezen keresztül folytassa. Az alapítvány jelenlegi tevékenységét három törekvés határozza meg: 1. Mindszenty bíboros életszentségének, keresztény lelkiségének és magyar szellemiségének megismertetése; 2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával összefogva (ún. szentté avatási pertársaságban) a hercegprímás kanonizációs eljárásához az anyagi fedezet és a szükséges háttérmunka biztosítása, tiszteletének ápolása; 3. A Vértanúink–Hitvallóink című folyóirat kiadása, a XX. századi magyar vértanúk és hitvallók emlékének, tiszteletének és szentté avatási eljárásainak előmozdítása.
19	Vértanúink–Hitvallóink 1995. május I. évf. 1. sz. 9–10. old.; 1996. március II. évf. 4. sz. 8. old.; 1996. június II. évf. 5. sz. 2–3. old.; 1996. szeptember II. évf. 6. sz. 1–2. old.; 1996. november II. évf. 7. sz. 2–6. old.; 1997. március III. évf. 8. sz. 3. old.; 1997. június III. évf. 9. sz. 2–3. old.; 1998. június IV. évf. 13. sz. 3. old.; 1998. december IV. évf. 15. sz. 2. és 5. old.; 1999. március V. évf. 16. sz. 3–8. old.; 1999. szeptember V. évf. 18. sz. 4. old.; 2000. június VI. évf. 21. sz. 3. old.; 2001. március VII. évf. 24. sz. 7. old.; 2001. december VII. évf. 27. sz.; 2002. december VIII. évf. 31. sz. 3–5. old.; 2003. december IX. évf. 35. sz. 2. old.; 2004. március X. évf. 36. sz. 4–5. old.; 2006. március XII. évf. 44. sz. 14. old.; 2007. szeptember XIII. évf. 50. sz. 6–8. old.; 2008. március XIV. évf. 52. sz. 10. old.; 2008. szeptember XIV. évf. 54. sz. 17–19. old.; 2008. december XIV. évf. 55. sz. 10–11. old. 10–13. old.; 2009. március XV. évf. 56. sz. 2. old.; 2009. június XV. évf. 57. sz. 2. old.; 2009. szeptember XV. évf. 58. sz. 3–4. és 8–12. old.; 2010. június XVI. évf. 61. sz. 8–11. old.; 2010. szeptember XVI. évf. 62. sz. 7–9. old.; 2011. június XVII. évf. 65. sz. 5–7. old.; 2011. december XVII. évf. 67. sz. 5. old.
20	Erdő Péter (1952–): bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. A fővárosi piarista gimnáziumban érettségizett, 1976-ban Budapesten teológiából, 1980-ban a római Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogból doktorált. 1975-ben szentelték pappá. II. János Pál pápa szentelte püspökké 2000. január 6-án a vatikáni Szent Péter Bazilikában. A pápa 2002. december 7-én nevezte ki esztergom–budapesti érsekké, székfoglalására 2003. január 11-én került sor. Ez év októberében lett a Bíborosi Kollégium akkor legfiatalabb tagja. 2005 óta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 2006 októberétől az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke. 2007. május 7. óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
21	Süllei László (1968–): pápai káplán, c. prépost, protonotárius kanonok; az egyházmegyei eljárás éveiben (esztergom–budapesti) érseki szertartó, 2011 óta érseki általános helynök.
22	Szántó Konrád (1920–1999): ferences szerzetes (1942), áldozópap (1944), történelem–földrajz szakos tanár (1954), 1960 és 1962 között bebörtönözték, 1964-ben teológiából doktorált, 1965-től folytatott közép- és felsőfokú oktatói tevékenységet, 1978-tól 1990-ig volt a Hittudományi Akadémia levelező tagozatán az egyháztörténelem tanára.
23	Egyházi és világi szakértőkét, személyesen vagy korábbi publikációjukat felhasználva történettudományi, kánonjogi, jogi, levéltárosi és diplomáciai témákban.
24	Csak ez, a szakirodalomban MIB rövidítéssel szereplő összeállítás 386 oldal terjedelmű.
25	A Vértanúink–Hitvallóink erre vonatkozó korábbi közlése egy köztes állomásra utalhatott. Vö. 1998. június IV. évf. 13. sz. 3. old.
26	Számos ügye közé tartozott Szent XXIII. János pápa és Boldog IV. Károly magyar király szentté avatási eljárása.
27	Somorjai Ádám (1952–): bencés szerzetes (1974), áldozópap (1980), történelem–német szakos tanár (1980), az erkölcsteológia doktora (1987, Róma), 1987-től a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) munkatársa, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok szerkesztőbizottsági tagja. 1993 óta rendi beosztásban a római Szent Anzelm Prímásapátságban él, 1997 óta a vatikáni államtitkárság munkatársa.
28	Ezek közül a legjelentősebb az USA Nemzeti Levéltára, ezen belül a külügyminisztérium, a State Department Kelet-Európai Hivatalának Mindszenty bíborossal kapcsolatos iratanyaga. Vö. Vértanúink–Hitvallóink, 2002. december VIII. évf. 31. sz. 3. old.
29	Vincenzo Criscuolo (1950–): kapucinus szerzetes, áldozópap (1974), történelem szakon végzett a Gregoriana Pápai Egyetemen (1977), ugyanitt doktori fokozatot szerzett (1984). 1989 óta a Szentté Avatási Kongregáció konzultora, egyéb eljárások mellett Boldog Aviánói Márk szentté avatási ügyének posztulátora. 2008. október 10-i kinevezése óta a kongregáció főrelátora.
30	Egyebek mellett a Vatikáni Államtitkárság titkos levéltárában és Agostino Casaroli (1914–1998) bíboros államtitkár pármai hagyatékában.
31	Az elsőt 2009-ben; vö. Vértanúink–Hitvallóink, 2009. június XV. évf. 57. sz. 2. old.
32	Szőke János haláláig töltötte be ezt a tisztséget, utóda 2012. július 18-i kinevezése óta a jelen tanulmány szerzője.
33	Ez a klasszikus értelemben vett "kongregáció", azaz "tanácskozó gyűlés", amiből a szentszéki főhivatalok neve is származik.
34	Vértanúink–Hitvallóink, 2002. december VIII. évf. 31. sz. 5. old.; 2009. szeptember XV. évf. 58. sz. 3–4. old.
35	Németh László Imre: Mindszenty József a boldoggá avatás útján című tanulmányában (In: Hogy jobban értsük a XX. századot. Konferenciák 2012–13. A XX. Század Intézet évkönyve, Budapest, 2014, 97. old.) beszámolt arról a római posztulátori tájékoztatásáról, hogy "a két gyógyulás nem bizonyult tartósnak, az egyik személy meghalt, a másik pedig ismét megbetegedett, így Mindszenty bíboros boldoggá avatásához még szükség lesz egy csoda igazolására." Ezzel kapcsolatban a Mindszenty Alapítvány szeretné megvárni a Kongregáció későbbi, hivatalos állásfoglalását. Addig is kéri a híveket, hogy minden további imameghallgatás kegyelméről tájékoztassák az Esztergom–Budapesti Érseki Főhatóságot.
36	Szent (I.) István (972k.–1038) országalapító magyar király (1000/1001–1038).
37	Orseolo Péter (1011k.–1046k.) magyar király (1038–1041, 1044–1046).
38	A Mindszenty Alapítvány a rendszerváltozást követően alapítója főpásztori szándékát követve imamozgalmat hirdetett a világ magyarsága körében. A kezdeményezés a Magyar Püspöki Konferencia által a 2006. évre meghirdetett nemzeti engesztelő imaévben teljesedett ki. Erdő Péter bíboros augusztus 20-án bejelentette, hogy a Magyarországért és Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért imádkozók száma elérte, sőt jelentősen meghaladta a regisztrált egymilliót. Ez Mindszenty bíboros közösségeinkben élő lelki-szellemi örökségének és páratlan tiszteletének az egyik legfontosabb bizonysága.
39	Vértanúink–Hitvallóink, 2015. május XXI. évf. 2. sz. 2. old.
40	Jóváhagyta dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek; első közlése: Vértanúink–Hitvallóink, 1995. május I. évf. 1. sz. 10. old.
41	Kol 1,24
42	Jóváhagyta dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek; első közlése: Vértanúink–Hitvallóink, 2014. május XX. évf. 2. sz. 22. old.