CSAPÓ TAMÁS

 

 

BÜK DEMOGRÁFIAI VISZONYAI ÉS
VÁLTOZÁSUK 1960-TÓL NAPJAINKIG

 

 

BEVEZETÉS

Tanulmányunkban (tisztelegve a 750. évfordulóját ünneplő településnek) be kívánjuk mutatni Bük város népességszámának alakulását, elemezni a népességszám változások mögött álló okokat, illetve részletesen az olvasók elé tárni a kisváros népességének szerkezetét, annak változását. Terjedelmi akadályok miatt a változásokat, az időbeli trendeket csak az elmúlt öt évtizedre korlátozzuk, így azokat 1960-tól kísérjük végig. Eredetileg a II. világháború végétől, 1949-től kívántuk az elemzést elvégezni, de az 1949. évi népszámlálási adatok hiányosak, nincsenek meg minden esetben a településszintű információk. Nem csupán a büki adatokat vizsgáljuk, azokat összevetjük az örök vetélytárssal, a szomszédvár Csepreggel, a megye kisvárosaival, valamint Vas megye egészével.

 

1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS VÁLTOZÁSA

Bük, Répcelak után a megye legkisebb területű városa, területe 2086 ha. Népsűrűsége 2011-ben 158,2 fő/km², amellyel a Vas megyei városok között középen helyezkedik el, a 12 város közül a 6. legsűrűbben lakott.

Bük lakónépessége 2011-ben 3301 fő volt, hazánk 328 városai közül a 290. helyen áll, azaz 38 hazai városnál nagyobb, ezzel egyértelműen hazánk törpevárosai közé tartozik. A Nyugat-Dunántúlon hét kisebb népességű város található, Bük a régió 28. legnagyobb városa. Vas megyében 12 városi jogállású település van, közülük három (Csepreg, Őriszentpéter és Répcelak) lakossága kisebb, vagyis Bük Vas megye kilencedik legnépesebb városa. A szomszédvárat, vagyis Csepreget 2011-ben hagyta le, lakónépessége 15 fővel nagyobb.

A város állandó népessége 3310 fő, amely mindössze kilenccel több, mint lakónépessége. Lakónépességnek nevezzük az adott területen/településen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező, valamint az ugyanezen helyen tartózkodási hellyel rendelkező személyeket. Állandó népességnek az adott területen/településen bejelentett, állandó lakással rendelkező személyeket jelenti, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett ideiglenes lakásuk. Az állami finanszírozás szempontjából az állandó lakosság száma a fontosabb, de egy település valódi népességét a lakónépesség fejezi ki jobban, nem véletlen, hogy az elemzők, a statisztikák mind ezzel számolnak. Bükön csaknem egybeesik a kettő, ami ritkaság a vasi és a hazai települések között.

Egy település valódi, naponta ténylegesen ellátandó népességét az úgynevezett nappali népesség fejezi ki a legjobban, de ezt a statisztikák általában nem jegyzik, kivéve a népszámlálásokat. Ám csak 1990 óta állnak rendelkezésre ilyen adatok. A nappali népességet úgy számolják ki, hogy megvizsgálják, mennyien mennek el máshová dolgozni és tanulni a lakónépességből, illetve más települések lakónépességéből mennyien mennek a vizsgált településre dolgozni és tanulni. Azaz a bejárók és eljárók egyenlegét is figyelembe veszik. Nos, ez Bük esetében pozitív volt már 1990-ben és 2001-ben is. 2001-ben 716 fővel többen jöttek Bükre dolgozni/tanulni, mint amennyien elmentek ugyanilyen célból, tehát a város nappali népessége 3800 fő volt. A 2011-ben még tovább nőtt a város pozitív egyenlege, nappali népessége már 4477 főt tett ki (részletesebben lásd később). Ha ehhez hozzászámítjuk a településen naponta tartózkodó üdülővendégeket, akkor Bük nappali (tényleges) népessége napjainkban átlagosan megközelíti a 8 ezer főt. Ez éves átlag, amely szezonálisan változik, még akkor is, ha a gyógyturizmusnál viszonylag kicsi a szezonalitás. Mértékadó becslések szerint a nyári időszakban a település nappali népessége meghaladja a 9 ezer, míg az év többi részében 7 és 7,5 ezer fő körül mozog. Ez azért lényeges, hiszen a fejlesztéseknél mindig a tényleges, vagyis a nappali népességgel kell számolni, ugyanis a város ellátórendszerének ennyi embert kell ellátnia, és erre kell tervezni.

Bük középkori népességéről szinte semmit sem tudunk. Az első megbízható, 1549. évi rovásadó-összeírás szerint Alsóbüknek mintegy 185–190 lakosa lehetett, feltételezve, hogy Közép- és Felsőbükön későbbiekben (is) mindig kevesebben éltek, a három település összlakossága 400 fő körül lehetett (GYURÁCZ F. é. n. [2004]). Az 1697. évi canonica visitatio jegyzőkönyve szerint a három Büknek összesen 717 lakója volt, ami egy cseppet sem kicsiny településre enged következtetni. Összehasonlítás végett 1704-ben, a már megyeszékhelynek számító Szombathelynek, mint mezővárosnak is csak mintegy 1600 lakosa volt.

A város népessége, mint az 1. táblázatból látható, a XVI. századtól a XIX. század közepéig egyenletesen, ám viszonylag lassan növekedett. A trendet csak a XIX. század elejei járványok okozta visszaesés törte meg. A település lakosságszámának mondhatni robbanásszerű növekedését döntően az 1860-as évek elején létesített cukorgyár, az iparosodás, a Sopron–Nagykanizsa vasútvonal 1865-ös átadása okozta. Mindezek hatására Bük népessége az első népszámlálásra (1870) csaknem megduplázódott, és meghaladta a 2900 főt, sőt rá tíz évre (1880) 3 ezer fő fölé emelkedett. Ezt követően, hiába egyesült a három Bük 1902-ben közigazgatásilag, a lakosság száma csökkent, és 1941-ig 2400 és 3000 fő között ingadozott. Különösen a két világháború között volt egy mélypont a népesség számában, ami elsősorban a trianoni békediktátum, a cukorgyár leégése (1917) és a világgazdasági válság következménye (CSÓKA J. L. 2001).

 

Év A lakosság száma (fő) Év A lakosság száma (fő) Év A lakosság száma (fő)
1549* 400 1880 3030 1949 2648
1697 717 1890 2791 1960 2683
1785 1349 1900 2848 1970*** 2548
1804 1192 1910 2965 1980 2721
1828 1415 1920 2804 1990 2904
1857 1624 1930 2552 2001 3084
1870** 2909 1941 2447 2011 3301

1. táblázat: Bük (lakó) népességének változása. Forrás: Gyurácz F. é. n.[2000], 2001. évi népszámlálás, Vas megye statisztikai évkönyve 2010, KSH
* becslés, ** jelenlévő népesség, *** nappali népesség

 

A település népessége a II. világháborút követően kezdetben lassan, majd az 1980-as évektől kezdve gyorsuló ütemben ismét növekedett, amely ekkor már egyértelműen a város egyre jelentősebb idegenforgalmi vonzerejével függ össze. Bük népessége 1880-at követően, rá 120 évre, 2001-ben haladta meg ismét a 3 ezer főt, de a legnagyobb növekedés az elmúlt dekádban történt (111,6%). Ha a település népességének változását 1870 és 2011 között vizsgáljuk, a növekedés nem túl jelentős, annak mértékét mind Csepreg, mind a Vas megyei kisvárosok (Szombathely nélküli városok) átlaga meghaladja (2. táblázat). Ha azonban az elmúlt 60 év népességszám-változását nézzük, úgy Bük lakossága 130 százalékkal növekedett, szemben a Vas megyei kisvárosok 117,8 százalékával. Csepreg lakossága pedig éppenséggel csökkent ezen idő alatt.

 

Megnevezés 1870 1880 % 1890 % 1900 % 1910 % 1920 %
Csepreg 3006 3630 120,7 3529 97,2 3733 105,8 3728 99,9 3838 102,9
Bük 2909 3030 111,8 2791 92,1 2848 102,0 2965 104,2 2804 94,6
Vas megyei kisvárosok 37487 42619 113,7 45436 106,6 52360 115,2 59081 112,8 63780 107,9
Vas megye 179738 198533 110,4 216087 108,8 240362 112,2 260427 108,3 275537 105,8
 
Megnevezés 1920 1930 % 1941 % 1949 % 1960 % 1970 %
Csepreg 3838 3789 98,7 3718 98,1 3939 105,9 3928 99,7 3564 90,7
Bük 2804 2552 91,0 2447 95,9 2648 108,2 2683 101,3 2548 95,0
Vas megyei kisvárosok 63780 63905 100,2 67376 105,4 64711 96,0 66931 103,4 70794 105,8
Vas megye 275537 281848 102,3 286381 101,6 283070 100,6 282728 99,9 277619 98,2
 
Megnevezés 1970 1980 % 1990 % 2001 % 2011 % 1870–2011 1949–2011
Csepreg 3564 3606 101,2 3547 98,3 3546 100,0 3286 92,7 109,3 83,4
Bük 2548 2721 106,8 2904 106,7 3084 106,2 3301 107,0 113,5 124,7
Vas megyei kisvárosok 70794 79718 112,6 80169 100,6 79820 99,6 76445 95,8 203,9 118,1
Vas megye 277619 285498 102,8 275944 96,6 268123 97,2 256629 95,7 142,8 90,7

2. táblázat: Bük népességszámának (lakónépesség) alakulása (1870–2011).
Forrás: 2001. és 2011. évi népszámlálás Vas megyei kötetei, KSH, Budapest

 

Minden település népessége, és annak változása a természetes szaporodástól és a vándorlási különbözettől függ. A természetes szaporodásnak két összetevője van, az élveszületés és a halálozás, a vándorlási különbözet pedig a bevándorlás és az elvándorlás egyenlegét jelenti. Magyarországon 1981-ig a természetes szaporodás pozitív volt, vagyis az élveszületések száma magasabb volt a halálozásoknál. A fordulópont 1982, az országban az ó ta természetes fogyás van. Mindez Vas megyében is megmutatkozott, itt is – akárcsak országosan – először csak a falvakban. Bükön a fordulat néhány évvel később, az 1980-as évek közepén történt. Bük esetében is csökkent az élveszületések, ugyanakkor növekedett a halálozások száma és aránya, hasonlóan a hazai és a Vas megyei trendekhez, de mindkettő kisebb mértékben. Sőt, az élveszületési ráta az elmúlt négy évtized mindegyikében magasabb volt Csepreg, és a megye kisvárosainak az átlagához képest (3. táblázat). Az élveszületés mértéke drasztikusan csökkent az 1970-es évekbeli 19,3%-ról a jelenlegi 9,9%-ra. Ez az arány igen magas a megyében, átlagosan egy százalékponttal magasabb mind a megyei, mind a kisvárosi átlagoknál. Mindeközben a halálozási ráta is csökkent 13,5%-ról 12,2%-ra. Ez mindenképpen örvendetes, hiszen kisebb a mortalitás a településen. A halálozási ráta kedvezőbb, mint Csepregen, illetve a kisvárosokban, és sokkal jobb a megye átlagánál, amelyet egyébként a falvak adatai rontanak le.

 

Megnevezés 1949–1960 1960–1970
élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet
Csepreg na. na. 7,7 –5,4 16,7 12,7 4,0 –5,0
Bük na. na. 8,0 –6,7 18,9 14,7 4,2 –8,5
Vasi kisvárosok na. na. 8,3 –3,9 17,3 14,2 3,1 1,7
Vas megye na. na. 9,1 –9,2 18,0 15,3 2,7 –5,1
 
Megnevezés 1970–1980 1980–1990
élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet
Csepreg 16,0 12,5 3,5 –2,3 12,5 13,6 –1,1 –0,5
Bük 19,3 13,5 5,8 0,9 14,1 12,5 1,6 5,1
Vasi kisvárosok 17,6 11,4 6,2 7,1 12,6 12,1 0,6 0,1
Vas megye 16,2 12,8 3,4 –0,5 11,9 13,6 –1,7 –1,7
 
Megnevezés 1990–2001 2001–2011
élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet élveszületés halálozás természetes szaporodás vándorlási különbözet
Csepreg 11,5 12,8 –1,3 1,3 8,6 12,5 –3,9 –3,4
Bük 12,7 13,6 –0,9 7,1 9,9 12,2 –2,3 9,3
Vasi kisvárosok 11,2 13,4 –2,2 1,7 8,7 12,5 –3,8 –0,4
Vas megye 10,9 15,4 –4,5 1,6 8,7 14,1 –5,4 1,1

3. táblázat: A népességszám-változás összetevői (%) Bükön 1949 és 2011 között.
Forrás: 1960–2011. évi népszámlálások Vas megyei kötetei, KSH, Budapest

 

Bükön a természetes szaporodás az 1950-es évtizedben volt a legmagasabb (8%), ez az élveszületési arány visszaesése következtében valamelyest csökkent a '60-as évtizedre. Az 1970-es évek népességpolitikai intézkedéseinek hatására kissé emelkedett 5,8 százalékra, majd ezt követően drasztikusan visszaesett, de az 1980-as években még pozitív maradt (1,6%). A fordulat a '80-as évek közepétől történt, azóta többen halnak meg a városban, mint amennyien születnek, azaz természetes módon fogy a népesség. Mértéke az elmúlt két évtizedben valamelyest megnőtt, de nem olyan nagyon, mint Csepregen, vagy a megye kisvárosaiban. A harmadik évezred első évtizedében 283 gyermek született és 341 ember halt meg Bükön, vagyis éves átlagban 28,3 illetve 34,1. A természetes fogyás mértéke az évezred első dekádjában –2,3%, míg Csepregen és a megye kisvárosaiban egyaránt –3,8 illetve –3,9%. Vas megye átlaga a falvak kedvezőtlen demográfiai mutatóinak következtében igen rossz, –5,4%. Mindenképpen leszögezhetjük tehát, hogy a demográfiai trendek az utóbbi három évtizedben kedvezőtlenek voltak Bükön (is), melynek hátterében egyedül az élveszületés nagyarányú visszaesése áll, de mégis jobbak, mint a megye egészében és a megye kisvárosaiban.

Bük vándorlási egyenlege 1949 és 1970 között még erősen negatív volt, azonban az elmúlt négy évtized mindegyikében már pozitív, vagyis többen költöztek a városba, mint amennyien elvándoroltak onnan máshová szemben például Csepreggel, ahol az egyenleg 1970 és 1990 között egyértelműen negatív volt. Igen kedvező, és Bük egyre nagyobb vonzerejére utal, hogy a város vándorlási egyenlege nem csupán pozitív, hanem dekádonként is egyre nagyobb értéket mutat. Amíg az 1970-es évtizedben az egyenleg csupán 0,9% volt, addig a '80-as évtizedben ez már 5,1%, a '90-esben már 7,1%, az elmúlt tíz évben pedig már 8,1%. Volt olyan év 2000 és 2010 között, amikor több mint 50 fővel nőtt a település népessége a vándorlás következtében.

Egyértelműen le lehet tehát szögezni, hogy a város népességszám-változását 1949 és 1970 között csak a természetes szaporodás, 1970 és 1990 között a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet együtt, míg 1990 óta csak a vándorlási különbözet befolyásolja, hiszen azóta természetes módon fogy Bük lakossága.

 

2. BÜK MUNKAERŐ- ÉS OKTATÁSI VONZÁSA, A TELEPÜLÉS NAPPALI NÉPESSÉGE

Mint azt az előző fejezetben kifejtettük, egy település tényleges népességét a nappal ott tartózkodók száma, vagyis a nappali népessége jelenti, hiszen egy településnek részükre kell biztosítania a legkülönfélébb ellátásokat. Általában a városok nappali népessége nagyobb, mint lakónépessége, hiszen egy városnak vannak központi funkciói, a melyek vonzó hatást gyakorolnak a környező településekre. Egy település vonzását, annak mértékét a statisztika évtizedenként egyszer méri, a népszámlálások alkalmával (de csak 1990 óta), még hozzá a munkavállalás és az oktatás vonatkozásában. Azt vizsgálják mennyi e két aspektusban a bejárók és mennyi az eljárók száma. Bükre 2001-ben más településről járt be dolgozni/tanulni 1245 fő, míg eljárt más településre 529 fő. A 2011-es népszámlálás szerint már 1884 fő a bejáró, 708 fő az eljáró, vagyis mindkettő növekedett a tíz évvel ezelőttihez képest, de a bejárók száma nagyobb mértékben. A bejárók tehát jóval többen vannak, mint az eljárók, a bejárókra jutó eljárók aránya 266,1%. Ugyanez Csepreg esetében csupán 58,7%. Másképp fogalmazva, a lakónépességhez viszonyítva eljáró 21,4%, míg bejáró 57,1% (4. táblázat). Mindennek eredményeképpen Bük nappali népessége 4477 fő, azaz 135 százalékkal több, mint lakó/éjszakai népessége. Ez jóval magasabb, mint a Vas megyei kisvárosok átlaga.

 

Megnevezés Lakónépesség Nappali népesség Nappali/Lakónépesség A lakónépesség közül
Eljáró Bejáró
Csepreg 3286 3150 0,96 25,5 12,4
Bük 3301 4477 1,35 21,4 57,1
Vasi kisvárosok 76222 90760 1,19 19,2 38,0

4. táblázat: A lakó- és a nappali népesség száma (fő), a bejáró és eljáró népesség aránya (%) 2011-ben.
Forrás: 2011. évi népszámlálás KSH Bp.

 

Mint említettük, az eljárók és a bejárók számát két aspektusban vizsgálhatjuk, a munkaerő- és az oktatási vonzás szempontjából. Bükön 2001-ben 1336 aktív kereső volt, ebből 965 fő (72,2%) helyben vállalt munkát, a többi 371 fő (27,8%) máshol dolgozik. ugyanakkor a városba 1177 fő jár be más településről, vagyis Bükön 2142 fő dolgozik, különböző cégeknél és intézményekben. Büknek tehát jelentős munkaerővonzása volt, amely a legújabb adatok szerint tovább növekedett. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Bükre 1671 munkavállaló jár be dolgozni máshonnan, ez közel 500 fős növekedést jelez. Ezzel szemben 548 fő jár el más településekre dolgozni, ez szintén növekedést mutat. Összesen 2652 embert foglalkoztatnak a városban található munkahelyek, ez 510-el több mint 2001-ben.

Mindez azt jelenti, hogy nagyjából háromszor annyian járnak be dolgozni, mint amennyien eljárnak, vagyis Büknek jelentős a munkaerővonzása (5. táblázat). Csepregnek ezzel szemben nincs, hiszen az aktív keresőknek a fele máshol dolgozik és a bejáró dolgozók csak harmadannyian vannak, mint az eljárók.

 

Megnevezés Helyben dolgozik Eljár Bejáró dolgozók az
eljárók százalékában
a helyben lakó aktív
keresők közül (%)
Csepreg 45,3 54,0 39,4
Bük 63,5 35,5 304,9
Vasi kisvárosok 65,2 36,9 143,7

5. táblázat: Munkaerővonzás, eljáró és bejáró dolgozók (2011-ben).
Forrás: 2011. évi népszámlálás KSH Budapest

 

A legtöbb bejárót a Nestlé (509 fő), a Gyógyfürdő ZRt (136 fő) és a Greenfield Szálloda (102 fő) foglalkoztatja. Az összes bejáró felét az ipari profilú cég ek, míg a másik felét az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások foglalkoztatják. A legtöbben Szombathelyről (219 fő), Csepregről (177 fő), Sárvárról (96 fő) és Bőből (88 fő) járnak Bükre dolgozni.

Az eljárók és bejárók másik aspektusa a tanulással kapcsolatos, amely egyébként megmutatja Bük oktatási vonzását is. A városban 2001-ben 464 tanuló lakott, közülük 306 fő (65,9%) tanult helyben, 158 fő (34,1%) pedig más településen, döntően Szombathelyen, Kőszegen, valamint Csepregen. Bükre mindössze 68 diák járt be máshonnan iskolába, ami azt jelenti, hogy jóval kevesebb volt a bejáró tanuló, mint az eljáró, annak 43,0 százaléka. Mindez azt jelentette, hogy a városnak oktatási vonzása csekély volt, amit a középiskola hiánya magyarázott. Csepregnek viszont valós oktatási vonzása volt, hiszen az ott lakó 743 fő tanulóból 584 fő (78,6%) helyben tanult, és csak 159 fő (21,4%) járt el máshová tanulni. Ezzel szemben 202 fő a bejáró tanuló, ez az eljárók 127,8 százaléka volt.

Napjainkra jelentősen változott a helyzet, egyrészt lecsökkent a városban lakó tanulók száma 464 főről 394 főre, másrészt beindult a településen a szakiskolai képzés a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában, mely tény jelentősen növelte a bejáró tanulók számát, ezzel együtt a település oktatási vonzását. Az intézménytől kapott adatok szerint a 394 helyben lakó tanuló közül 234 fő helyben tanul (59,4%), 160 fő (40,6%) pedig eljár középiskolába, más településekre (Szombathely, Sárvár, Kőszeg, Sopron, Csepreg, Győr). Ugyanakkor az általános iskolába 72 fő, a szakiskolába 141 fő, összesen Bükre 213 tanuló jár be más (összesen 42) településről (6. táblázat). Vagyis több a bejáró, mint az eljáró 2011/12-es tanévben.

 

Megnevezés Helyben tanul Eljár Bejáró tanulók az
eljárók százalékában
a helyben lakó tanulók
közül (%)
Csepreg 78,6 21,4 127,8
Bük 65,9 34,1 133,1
Vasi kisvárosok 84,1 15,9 184,3

6. táblázat: Oktatási vonzás, a máshol tanulók és a bejáró tanulók aránya 2011-ben.
Forrás: 2011. évi Népszámlálás HSH Budapest

 

3. A NÉPESSÉG SZERKEZETE

Bük lakosai közül napjainkban valamivel több a nő (1673 fő), mint a férfi (1628 fő), azaz nőtöbblet van, amit a feminitási index, vagyis az ezer férfira jutó nők száma fejez ki a legjobban. A népesség feminitási indexe 1028, amely az elmúlt évtizedek során valamelyest nőtt, de összességében alig változott, azonban az 1960-as évtizedben még férfitöbblet volt (7. táblázat). Összehasonlítva Csepreggel, vagy a megye kisvárosaival, illetve a megye egészével, megállapítható, hogy a nőtöbblet Bükön a legkisebb a városok közül, másképp fogalmazva a népesség nemi struktúrája csaknem kiegyensúlyozott. A nőtöbblet kialakulása és növekedése mögött csaknem minden esetben a népesség elöregedési folyamata áll. Ez így van Büknél is, de ennek mértéke, mint látni fogjuk kisebb, mint a többi vasi városban. A viszonylag kiegyensúlyozott nemi arányt a nagy vándorlási többlet is okozza, hiszen közismert tény, hogy a vándorlók többsége férfi.

 

Megnevezés Feminitási index (1000 férfira jutó nők száma Nők Férfiak
1960 1970 1980 1990 2001 2011 száma (2011)
Csepreg 979 1013 1141 1171 1160 1106 1726 1560
Bük 990 1033 1017 1008 1018 1028 1673 1628
Vasi kisvárosok 1091 1013 1047 1071 1070 1079 39674 36771
Vas megye 1041 1048 1046 1052 1075 1073 132829 123800

7. táblázat: A nemek aránya és változása (1960–2011).
Forrás: Vas megye népszámlálási kötetei 1960–2011, KSH

 

Hazánkat, ezen belül Vas megyét különösen sújtja a népesség elöregedése, amely napjaink egyik legnagyobb demográfiai problémája. E tény mögött egyértelműen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, jelesül az élveszületés csökkenése és a halálozás növekedése, vagyis az e kettőből fakadó természetes fogyás áll. Az elöregedés a falvakban általában nagyobb mértékű, maga a folyamat is a községekben érvényesül markánsabban, de a városokra is jellemző. Ezt a folyamatot jól mutatja a 8. táblázat, melyből egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt 50 évben a gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya a népességen belül milyen nagymértékben esett vissza, döntően az élveszületések csökkenése miatt.

 

Megnevezés 0–14 15–39 40–59 60–x Öregségi index
évesek, a népesség százalékában
1960
Csepreg 24,1 36,4 24,4 15,1 0.63
Bük 25,6 36,4 23,9 14,1 0.55
Vasi kisvárosok 27,2 36,2 22,5 14,1 0.52
Vas megye 26,6 34,9 23,9 14,6 0.55
1970
Csepreg 24,7 33,5 22,9 18,9 0.77
Bük 21,6 37,0 22,9 18,5 0.86
Vasi kisvárosok 23,7 37,4 21,5 17,4 0.73
Vas megye 21,9 35,4 24,4 18,2 0.83
1980
Csepreg 22,8 34,8 24,5 17,9 0.79
Bük 24,2 35,4 22,7 17,7 0.73
Vasi kisvárosok 26,0 35,8 22,9 15,3 0.59
Vas megye 22,4 34,6 24,5 18,5 0.83
1990
Csepreg 20,7 36,9 23,5 18,9 0.91
Bük 22,3 37,2 23,4 17,1 0.77
Vasi kisvárosok 22,7 37,6 24,6 15,1 0.67
Vas megye 20,4 35,7 24,4 19,5 0.96
2001
Csepreg 17,7 37,6 24,8 19,8 1.12
Bük 17,1 36,9 28,3 17,7 1.04
Vasi kisvárosok 17,0 35,2 29,7 18,1 1.07
Vas megye 16,2 34,6 28,7 20,5 1.27
2011
Csepreg 13,2 34,1 29,2 23,5 1.76
Bük 15,1 35,2 28,8 20,8 1.39
Vasi kisvárosok 13,4 33,1 30,1 23,4 1.73
Vas megye 13,4 32,0 29,3 25,3 1.89

8. táblázat: A korösszetétel (%) és változása.
Forrás: Vas megye népszámlálási kötetei 1960–2011, KSH

 

A gyermekkorúak aránya Bükön több mint 10 százalékponttal csökkent 1960 és 2011 között, ennek ellenére magasabb, mint Csepregen, vagy a megye kisvárosaiban. Bükön 2011-ben 498 gyermekkorú élt. Az időskorúak aránya ezzel szemben kissé (6,7%) növekedett, a kitolódó várható élettartam következtében, de ez a többi városhoz képest kedvezőbb, és a növekedés zöme az elmúlt évtizedre jutott. 2011-ben a népességnek nagyjából ötöde (687 fő) idős, ami a vasi városokénál alacsonyabb.

A népesség korösszetételét talán a legjobban az öregségi index, vagyis az időskorúakra jutó gyermekkorúak aránya mutatja. Az a jó, ha az index 1.0 alatt van, vagyis, ha több a 14 év alatti, mint a 60 év feletti lakos. E kedvező helyzet csak a ’90-es évek közepéig állt fenn, az elöregedés az elmúlt két évtizedben felgyorsult mind Bükön, mind a többi Vas megyei városban. A legújabb adatok további kedvezőtlen tendenciát sejtetnek, bár Bükön, mint említettük, a folyamat valamivel lassabb, mint más vasi városban (valószínűleg a vándorlási aktívum tompítja), hiszen a település öregségi indexe 2011-ben a megye városai közül a legalacsonyabb (1.39).

Az elöregedésből nem csupán az időskorúak egyre nagyobb száma/aránya, illetve az egyre kisebb gyermekkorú száma/aránya fakad, hanem van olyan pozitív hozadéka is, ugyanis kissé növekszik a munkavállalási korú népesség. Bükön 1980-ban még a népességnek 58,1 százaléka (1769 fő) volt munkavállalási korú, napjainkban ez már 64,0% (2116 fő). De nem jelenti automatikusan azt, hogy megnőtt volna az aktív keresők, az adózók száma, vagy aránya. ugyanis a fiatalok munkába állása jelentősen kitolódott, igen nagyarányú lett az idő előtti nyugdíjazás, megjelent a munkanélküliség, így a népességből a munkavállalási korúak arányának növekedése ellenére csökkent az aktív keresők aránya (lásd 12. táblázat).

Korábban láthattuk, hogy a vasi városokban, így Bükön is nőtöbblet van. Nagyon érdekes és sokatmondó, ha az elöregedést és a korszerkezetet nemek szerint vizsgáljuk meg. Az elején kell leszögezni, hogy igen nagy különbség van a nők és a férfiak koröszszetétele és öregségi indexe között. A nők sokkal inkább elöregedettebbek, mint a férfiak. Nem a gyermekkorúak arányát tekintve van nagy különbség a két nem között, hanem az időskorúaknál. A gyermekkorúak esetében az eltérés nem több 1–2 százaléknál, a 60 év felettieknél azonban a különbség 5–8% (9. táblázat). Bükön a különbségek a legkisebbek mind a két korosztály esetében. A 14 év alatti fiúk és a lányok aránya és száma csaknem megegyezik (14,7–15,3%, 242 és 256 fő), de a lányok vannak többen, s ez egyedülálló a vasi települések között. A 60 év felettieknél valamivel nagyobb az eltérés (17,8–23,9%, 377 és 505 fő), és markáns a nőtöbblet.

 

Megnevezés 0–14 éves 60–x éves Öregségi index
a népesség százalékában
Csepreg 13,0 27,7 2.13
Férfi 13,7 18,6 1.36
Bük 15,3 23,9 1.55
Férfi 14,7 17,8 1.21
Vasi kisvárosok 12,6 26,7 2.12
Férfi 14,4 18,8 1.31
Vas megye 12,6 27,9 2.21
Férfi 14,4 20,3 1.41

9. táblázat: A nemek szerinti korösszetétel (%) 2011-ben,
Forrás: 2011. évi népszámlálás, Vas megyei kötete, KSH

 

Csepregen és a vasi kisvárosokban a nők öregségi indexe már fölötte van a kettőnek, vagyis az öregek kétszer többen vannak, mint a gyerekek, ami nagyon nem jó. A férfiak indexe ezzel szemben sokkal alacsonyabb, 1.3 körüli, tehát itt is nagy a nők és férfiak közötti eltérés. Bükön sokkal kisebbek a különbségek az öregségi index esetében is (1.55–1.21). Összességében azt lehet tehát mondani, hogy a büki lakosság korszerkezete sokkal jobb, egészségesebb, mint Csepregé, vagy a Vas megyei kisvárosoké. Ez a megállapítás igaz a nemek vonatkozásában is.

A település 15 éven felüli népességének a családi állapot szerinti megoszlása kedvezőbb, mint a megye, a megye kisvárosi átlaga, valamint Csepreg hasonló mutatói. Az országos tendenciák, a házasságban élők arányának csökkenése és minden más családi állapot arányainak növekedése, Bükön is érvényesültek, de kisebb mértékben, mint a megyében és annak kisvárosaiban. Érdekesség, hogy az első nagy változás az 1960-as évtizedben történt, amikor kiheverve a háború okozta emberveszteségeket, rendkívül lecsökkent a nőtlenek/hajadonok, ugyanakkor ugyanilyen arányban megnövekedett a házasok aránya. A kedvezőtlen tendenciák 1990 és 2011 között tovább folytatódtak, a házasok rovására jelentősen megnövekedett az elváltak és az özvegyek aránya, elsősorban a nők vonatkozásában.

Hasonlóan a megye településeihez, Bükön is jelentős különbség van a nők és a férfiak családi állapot szerinti megoszlása között. A férfiak között több a nőtlen, de több a nős is, ugyanakkor a nők esetében nagyobb az elváltak és sokkal nagyobb az özvegyek aránya. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a legények aránya a 15 éven felüli férfiak közül bő egyharmadnyi (37,4%), ami közel négy százalékos növekedés. Ennél nagyobb mértékben, hét százalékkal esett vissza azonban a nős férfiak aránya, amely ma alig haladja meg a férfinépesség felét (10. táblázat). A nőknél hasonló kedvezőtlen változások mutathatók ki. A hajadonok aránya 2,6 százalékkal nőtt, 2011-ben a 15–x éves nők közül 23,7% ide tartozik, ezzel szemben csaknem hat százalékkal csökkent a férjezettek aránya (51,9%). Az elváltak aránya mind a nők, mind a férfiak között viszonylag alacsony, és hasonló, de a tendencia kedvezőtlen, hiszen jelentősen emelkedett, közel megduplázódott 2001-hez képest.

 

Megnevezés Férfiak Nők
nőtlen nős elvált özvegy hajadon férjezett elvált özvegy
1960
Csepreg 49,2 48,1 0,1 2,6 39,3 48,4 0,6 11,7
Bük 53,6 43,8 0,1 2,5 37,4 38,4 0,3 10,9
Vasi kisvárosok 49,1 47,9 0,4 2,6 41,3 46,3 0,7 11,8
Vas megye 48,4 48,3 0,4 2,9 41,1 46,6 0,6 11,7
1970
Csepreg 24,8 70,3 0,5 4,4 18,4 64,4 1,1 16,1
Bük 30,4 64,4 0,6 4,6 21,5 62,3 0,9 15,3
Vasi kisvárosok 27,0 68,7 1,0 3,3 21,0 62,7 1,7 14,6
Vas megye 28,5 66,8 1,0 3,7 20,7 62,7 1,5 15,1
1980
Csepreg 25,5 70,0 0,7 3,8 20,2 61,0 1,9 16,9
Bük 24,2 69,6 1,5 4,7 16,3 64,7 1,8 17,2
Vasi kisvárosok 26,5 67,6 2,0 3,9 16,1 65,9 2,9 15,1
Vas megye 24,7 69,6 1,7 4,0 16,3 64,7 2,6 16,4
1990
Csepreg 27,4 67,0 1,8 3,8 21,2 57,0 2,2 19,6
Bük 26,6 68,3 2,7 2,4 17,9 63,5 2,2 16,6
Vasi kisvárosok 25,4 67,4 3,8 3,4 16,6 60,0 6,6 16,8
Vas megye 26,9 65,8 3,4 3,9 17,3 60,9 4,5 17,3
2001
Csepreg 31,3 63,8 2,3 2,6 26,0 53,8 3,2 17,0
Bük 33,6 59,3 3,7 3,4 21,1 57,5 4,6 16,7
Vasi kisvárosok 31,9 59,1 5,7 3,3 22,4 53,8 7,4 16,4
Vas megye 32,9 58,1 5,3 3,7 21,9 53,1 6,6 18,4
2011
Csepreg 36,7 52,1 7,0 4,2 27,2 46,5 6,3 20,0
Bük 37,4 52,3 7,3 3,0 23,7 51,9 7,8 16,6
Vasi kisvárosok 37,4 51,0 8,0 3,7 25,4 46,5 10,2 17,9
Vas megye 38,2 49,9 8,1 3,8 25,5 45,6 10,0 18,9

10. táblázat: A 15–x éves népesség családi állapot szerinti megoszlása (%).
Forrás: 1990. 2001. és 2011. évi népszámlálás Vas megyei kötetei, KSH, Budapest

 

A legnagyobb különbség a nemek között, az özvegyek tekintetében van, ami egyértelműen a férfiak nagyobb mortalitásával, alacsonyabb születéskor várható élettartamával magyarázható. A 15 évnél idősebb nők hatoda (16,6%) özvegy, míg ugyanez a férfiaknál ötször kevesebb, csupán 3,0%. A férfiaknál egyedülálló módon, Bükön csökkent a 15 évnél idősebb férfiak körében az özvegyek aránya. Mindent egybevetve a népességnek már alig több mint a fele él házasságban, de a házasság, mint intézmény még mindig erős alapokkal rendelkezik. Az elmúlt évtizedben összesen 261 házasságkötés volt a városban, melynek száma évente hektikusan ingadozik 14 és 28 között, de szerencsére a tendencia nem csökkenő.

Bár a városban a népesség struktúrája a legtöbb mutatóban kedvezőbb helyzetű, mint Vas megye kisvárosainál, de az iskolázottság mértékében nem az. Annak ellenére, hogy az elmúlt 50 év alatt minden vonatkozásban (átlagosan elvégzett osztályok száma, középiskolát végzettek és diplomások aránya) javult a lakosság iskolázottsága, még mindig elmarad a vasi kisvárosokhoz képest (11. táblázat). A hét évnél idősebb népesség átlagosan 10,3 osztályt végzett el a 2011-es népszámlálás adatai szerint, ami 3,8 osztálynyi növekedés 1960-hoz képest, ennek ellenére ez elmarad mind a vasi kisvárosok, mind Vas megye mutatóihoz képest, ám magasabb Csepregénél. Bükön napjainkban már elenyésző az analfabéták aránya, mindössze 0,2%, ami 24 embert jelent. Lényegében csak azok tartoznak ide, akiket nem lehet megtanítani írni és olvasni. Meg kell jegyezni, hogy már 1870-ben a teljes népesség 57,2 százaléka tudott írni, olvasni, ami a 7–x évesekre nézve mintegy 70 százalékot jelent, és ez a korabeli viszonyokhoz képest igen magas arányt jelentett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a teljes népességből összesen 309 fő nem fejezte be az általános iskolát, és 844 főnek az általános iskola a legmagasabb iskolai végzettsége. óriási növekedés történt az általános iskolai végzettség tekintetében. Amíg 1960-ban még a 15–x éveseknek csupán a harmada, addig napjainkban már a döntő része (96,1%) minimum általános iskolát végzett, ám ez még mindig alatta van a kisvárosi átlagnak.

 

Megnevezés 7–x évesek
által
átlagosan
elvégzett
osztályok
10–x évesek
közül
analfabéta
15–x évesek
közül min. 8
osztályt
végzett
18–x évesek
közül min.
középiskolát
végzett
25–x évesek
közül
diplomás
a megfelelő korúak százalékában
1960
Csepreg 6,5 1,1 31,6 5,2 1,7
Bük 6,8 1,7 28,7 5,2 1,5
Vasi kisvárosok 6,7 1,1 33,9 7,1 2,0
Vas megye 6,5 1,2 32,4 6,9 1,2
1970
Csepreg 7,0 0,8 48,4 11,1 3,0
Bük 6,9 1,1 49,2 10,2 1,6
Vasi kisvárosok 7,3 1,0 53,1 15,0 4,1
Vas megye 7,2 0,8 51,5 13,7 3,5
1980
Csepreg 7,8 0,7 65,3 16,6 4,8
Bük 7,8 0,8 65,8 17,5 3,4
Vasi kisvárosok 8,3 0,6 66,9 22,1 6,4
Vas megye 8,1 0,6 66,2 21,9 5,7
1990
Csepreg 8,5 0,6 78,5 22,9 6,8
Bük 8,4 0,8 80,1 24,0 5,6
Vasi kisvárosok 8,9 0,6 80,9 24,9 9,0
Vas megye 8,7 0,7 79,2 28,3 8,3
2001
Csepreg 9,5 0,3 90,2 32,6 8,7
Bük 9,4 0,2 86,0 26,6 7,6
Vasi kisvárosok 9,8 0,4 91,3 39,8 10,9
Vas megye 9,7 0,4 90,3 35,8 10,6
2011
Csepreg 10,1 0,4 96,0 41,5 12,2
Bük 10,3 0,2 96,1 42,5 11,7
  - ebből a férfiaké 10,3 na. na. na. na.
  - ebből a nőké 10,2 na. na. na. na.
Vasi kisvárosok 10,5 0,3 97,0 47,3 14,4
Vas megye 10,4 0,4 96,5 45,8 15,2

11. táblázat: A lakosság iskolázottsága (1960–2011).
Forrás: 1960. 1970. 1980. 1990. 2001. és 2011. évi népszámlás

 

A legnagyobb változás a 18 évesnél idősebb népesség esetében, a (minimum) középiskolai végzettség esetében következett be. Ez 1960-ban mindössze 5,2% volt, napjainkban pedig 42,5%, de ez még így is elmarad a kisvárosi átlagtól. Bükön a 2011-es adatok szerint 736 főnek van ugyan középiskolája, de nem érettségizett, az érettségizettek száma 839 fő. Szintén többszörösére növekedett a diplomával rendelkezők aránya, 1,5 százalékról (1960) 11,7 százalékra (2011), ám a lemaradás a kisvárosi átlagtól ebben a kategóriában a legnagyobb. Napjainkban 308 diplomás ember él a városban, ami nem túl sok. Úgy tűnik, hogy a nagymértékű bevándorlás nem jelenik meg az iskolázottsági szint emelkedésében, azaz Bükre elsősorban nem a magas iskolai végzettségű emberek költöztek be, mint ahogy az a szombathelyi agglomeráció településeinél jellemző.

Bükön, mint általában a települések zömében is, kismértékű különbség van a nemek iskolázottsága között, a férfiak javára. A 7 évesnél idősebb férfiak átlagosan elvégzett osztályainak száma 10,3, a nőké 10,2. A többi adatot sajnos nem ismerjük, de valószínűsíthető, hogy nem változtak a 2001-es arányok, vagyis férfiak körében több a minimum általános iskolát végzettek és a diplomások aránya. Ezzel szemben a nők között a középiskolát végzettek aránya a magasabb.

 

4. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA, FOGLALKOZTATÁS

Hazánkban, összefüggésben a természetes fogyással, 1960 óta átalakult a népesség gazdasági aktivitás szerinti szerkezete. Ennek lényege az, hogy a csökkenő élveszületés miatt egyre kevesebb az eltartott, a népesség markáns elöregedése miatt pedig növekszik az inaktív keresők aránya, ezek eredőjeként pedig összességében kissé csökken a népesség gazdasági aktivitása, vagyis az aktív keresők száma és aránya. Ezek a változások Bükön az 1960-as és az 1990-es dekádban voltak markánsak, a trend az ezredfordulót követően részben megfordult. Az aktivitás a fenti két dekádban csökkent a legjobban, de az eltartottaké még nem. Az ezredforduló után kissé növekedett az aktív keresők száma és aránya, ezzel együtt csökkent az inaktívaké (ami jó) és az eltartottaké is (ami kedvezőtlen).

Napjainkban az eltartottakhoz (akiknek a zömét a kisgyerekek és a tanulók adják), a népesség szűk negyede tartozik, szemben a '60-as évekbeli 40 százalékkal, illetve a rendszerváltáskori egyharmaddal (12. táblázat). Ezzel szemben, a zömmel a nyugdíjasokat jelentő inaktív keresők aránya két és félszeresére nőtt 1960-hoz képest, és 2011-ben meghaladta a 26 százalékot. A legnagyobb változás az 1970-es és az 1990-es dekádokban történt. A munkavállalókat magában foglaló aktív keresők aránya változott a legkevésbé az elmúlt 50 évben. 1980-tól folyamatosan, de kismértékben csökkent, de az utolsó dekádban 3,5 százalékpontos növekedés történt, mértéke 2011-ben 46,8%, ami a megyén belül nagyon kedvező arány. Az igazsághoz tartozik, hogy közben megjelent a munkanélküliség, és a munkanélkülieket valójában az aktív keresőkhöz soroljuk. Velük együtt 1990-ben a népesség aktivitása 47,1%, 2001-ben 46,7%, 2011-ben pedig kereken 50% volt, vagyis javult közel három százalékkal. A kedvezőtlen demográfiai változások ellenére Bükön a népesség gazdasági aktivitása tehát javuló tendenciát mutat, egyértelműen kedvezőbb, mint Csepregen, vagy éppen a megye kisvárosiban.

 

Megnevezés 1960
Aktív kereső Inaktív kereső Eltartott Munkanélküli*
Csepreg 50,1 9,9 40,0 -
Bük 49,1 11,1 39,8
Vasi kisvárosok 50,9 10,2 38,9
Vas megye 51,6 9,0 39,4
1970
Csepreg 45,8 12,7 41,5
Bük 44,2 14,1 41,7
Vasi kisvárosok 47,2 12,8 40,0
Vas megye 47,7 12,8 39,5
1980
Csepreg 45,3 20,0 34,7
Bük 48,9 19,6 31,5
Vasi kisvárosok 46,3 18,5 35,2
Vas megye 46,6 20,4 33,0
1990
Csepreg 42,3 24,0 32,7 1,0
Bük 45,6 21,7 31,2 1,5
Vasi kisvárosok 46,5 22,6 30,1 0,8
Vas megye 45,2 24,3 29,8 0,7
2001
Csepreg 40,2 27,8 30,5 1,5
Bük 43,3 28,4 24,9 3,4
Vasi kisvárosok 44,5 27,5 26,0 2,0
Vas megye 42,8 29,6 25,5 2,1
2011
Csepreg 43,7 28,7 25,2 2,4
Bük 46,8 26,3 23,7 3,2
Vasi kisvárosok 44,6 29,4 22,5 3,5
Vas megye 43,4 30,0 22,9 3,7

12. táblázat: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (%).
Forrás: 1990. 2001. 2011. évi népszámlálások, KSH, Budapest.
* a munkanélküliséget 1990 előtt nem mérték

 

A munkanélküliség 1989-ben jelent meg a városban (BALOGH O. ET AL 2007). A regisztrált munkanélküliek száma a ’90-es évtized elején volt a legmagasabb, 1994-ben megközelítette a 10 százalékot. Azt követően a munkanélküliek száma 60–200 fő között ingadozott, az ezredfordulót követő néhány évben tartósan 100 fő alá csökkent. 2005-től ismét száz fő fölé emelkedett, a csúcsot 2009 és 2010-ben érte el. 2009-ben 163 munkanélkülit (7,2%) regisztráltak, 2010 végén 162 főt, majd 2011-től fokozatosan csökkent a számuk, 160 főről 2014 év végére 73 főre, amely 3,02% munkanélküliségi rátát jelent.

A regisztrált munkanélküliek 55,2 százaléka férfi, nagy részük (86,5%) fizikai munkakörben dolgozik. A pályakezdők aránya kevés (4,7%), a tartós munkanélküliek aránya pedig magas (32,9%) volt. Egyértelműen az alacsony iskolai végzettségű embereket veszélyezteti a munkanélküliség, ezt bizonyítja, hogy a regisztráltak közül 40,5% csupán általános iskolát végzett, harmada szakmunkásképzőt, míg az érettségizettek és a diplomások aránya alacsony (19,0, illetve 5,5%), bár mindkettő emelkedést mutat. A munkanélkülieknek több mint a fele (56,4%) 20 és 40 év közötti, örvendetesen kevés a 20 év alatti, viszont növekvő az idősebb, 50 év feletti munkanélküliek aránya. Viszonylag kevesen kapnak (16 fő) járadék típusú és relatíve sokan segély típusú ellátást.

Hazánk településeihez hasonlóan alapjaiban változott meg Bükön is az aktív keresők foglalkozási struktúrája, elsősorban a rendszerváltozást követően. Ez lényegében egy kétszeres foglalkozási átrétegződést jelent. Az első az 1960–1970-es években történt, amikor a szocialista iparosítás révén tömegek hagytak fel a mezőgazdasági műveléssel és helyezkedtek el az iparban. Hatására az agrárszektorban dolgozók aránya 1980-ra a felére csökkent. Ekkor még az országos és a megyei tendenciákkal megegyezően elsősorban az iparba mentek át és nem a szolgáltatásba. A második foglalkozási átrétegződés a rendszerváltozást követően történt, tömegesen mentek át az emberek a mezőgazdaságból döntően

A fenti változások eredményeképpen Bükön az aktív keresőknek mindössze 1,8 százaléka dolgozik az agráriumban, alig van napjainkban mezőgazdaságból élő dolgozó a városban. Ez az arány a vasi városok közül messze a legalacsonyabb (13. táblázat). Az iparban foglalkoztatottak aránya 1970-ben volt a legmagasabb (35,7%), az ezt követő két évtizedben csökkent a keresők ötödére. De a rendszerváltozás után (ellentétben a megye kisvárosaival) ismét növekedésnek indult, így 2011-ben magasabb, mint 1980-ban volt. Mindez összefüggött a település iparának megerősödésével, néhány nagyobb cég megtelepedésével. Bükön a szolgáltatásnak 1970-ig kisebb volt a jelentősége, mint általában a városokban. A szolgáltatói szektor 1970 után erősödött meg, elsősorban a termál- és gyógyfürdőre alapozott turizmus miatt (CSAPÓ T. – KOCSIS ZS. 1997). 1980-ban már a keresők többsége a tercier szektorban dolgozott, ezt követően is emelkedett, s napjainkban megközelíti a 70 százalékot.

 

Megnevezés 1960 1970
agrár ipari tercier agrár ipari tercier
szektorban dolgozik
Csepreg 50,4 21,0 28,6 46,4 31,5 22,1
Bük 43,1 22,9 34,0 29,9 35,7 34,4
Vasi kisvárosok 24,9 31,7 43,4 18,4 44,5 37,1
Vas megye 45,7 23,7 30,6 41,3 24,6 34,1
Megnevezés 1980 1990
agrár ipari tercier agrár ipari tercier
szektorban dolgozik
Csepreg 40,0 33,8 26,2 32,2 30,1 37,7
Bük 21,3 24,6 54,1 17,3 20,1 62,6
Vasi kisvárosok 11,0 47,1 41,9 13,1 41,6 45,3
Vas megye 19,7 40,5 39,8 18,4 36,3 45,3
Megnevezés 2001 2011
agrár ipari tercier agrár ipari tercier
szektorban dolgozik
Csepreg 6,6 45,2 48,2 5,1 38,3 56,6
Bük 3,4 29,1 67,5 1,8 29,0 69,2
Vasi kisvárosok 3,4 47,3 49,3 3,5 40,6 55,9
Vas megye 5,6 45,3 59,1 4,7 39,3 56,0

13. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete (%).
Forrás: 1960. 1970. 1980. 1990. 2001. évi népszámlálások Vas megyei kötetei, KSH, Budapest

 

Bükön tehát az aktív keresők foglalkozási szerkezete napjainkra egyértelműen posztindusztriális jelleget mutat. A keresők több mint kétharmada a szolgáltatásban, ezen belül leginkább a vendéglátásban, egészségügyben és az idegenforgalomban dolgozik, és ez jóval magasabb, mint bármelyik Vas megyei városban. Annak ellenére, hogy 1990-hez képest megnőtt az ipari foglalkoztatottak száma és aránya (29,1%), sokkal kevesebb, mint a megye városaiban. Összefüggésben a népesség átlagos iskolai végzettségével, valamint a városban lévő munkahelyek struktúrájával, Bükön az aktív keresők 70,5 százaléka fizikai, 29,5% pedig szellemi munkakörben dolgozik. Mindez nagyjából hasonló a Vas megyei kisvárosok adataihoz. A szellemi foglalkozásúaknak a fele vezető beosztásban dolgozik.

 

5. NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS

Bük a XVIII. század közepéig színmagyar település volt. Cigányok 1751-ben jelentek meg a városban, számuk a század végére megközelítette a 40 főt (az 1773-as cigányösszeírás hat családot említ), de a későbbi évtizedekben sem érték el a 100 főt. Egy 1938. évi adatgyűjtés során 73 cigány származású személyt számoltak össze. A zsidók, kiket 1949 előtt még nemzetiségként (is) számon tartottak, a XVIII. század közepéig nem voltak jelen a városban. Az első zsidó családot 1754-ben jegyezték fel. Számuk a politikai, a gazdasági és a vallási események változásait követve hektikusan változott a következő két évszázad során. Legtöbben 1813-ban voltak, amikor 202 főt írtak össze. Számuk a XX. század elején 60 volt, mely 1941-re 25 főre csökkent.

A német megszállást követően csaknem valamennyiüket elhurcolták a német koncentrációs táborokba, ahonnan csak néhányan tértek vissza, de közülük senki sem telepedett le a városban. A délszlávok (horvátok) és a németek a kapitalizáció kiváltotta iparosodás hatására jelentek meg Bükön. Számuk az 1880-as évtizedben volt a legtöbb, amikor 240 horvát és 305 német nemzetiségű polgárt regisztráltak. Nagy részük azonban csak hosszabb-rövidebb ideig dolgozott a településen, közülük kevesen telepedtek le. Számuk az elkövetkező évtizedek során folyamatosan csökkent, 1910-ben 53 horvátot és 48 németet, 1941-ben pedig csak öt horvátot és 10 németet írtak össze.

A nemzetiségek és az etnikai kisebbségnek minősülő cigányok együttes aránya a második világháborút követően minden esetben öt százalék alatt maradt. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 230 fő (7,0%) vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek, ugyanakkor magyarnak a lakosság 93,0 százaléka. A Vas megyei kisvárosok közül Bükön a legalacsonyabb a magyarok aránya, illetve a legmagasabb (Szentgotthárd és Kőszeg után) a nemzetiségeké.

Legtöbben a nemzetiségek közül a németek vannak, számuk 114 fő (3,5%), őket a cigányok követik 78 fővel (2,4%), a horvátok száma 26 (0,8%) (14. táblázat). A fentieken túl még 13 nem magyar nemzetiségűt regisztráltak, közülük hat románt, négy oroszt és három ukránt a városban. A kisebbségek érdekeinek képviseletére alakult meg Bükön a cigány és a horvát kisebbségi önkormányzat. 2010-ig működött még a német kisebbségi önkormányzat is, de belső viták miatt megszűnt.

 

Megnevezés Magyar Nem magyar A nem magyarok közül
cigány német horvát egyéb
1990
Csepreg 99,0 1,0 0,5 0,1 0,3 0,1
Bük 99,3 0,7 0,1 0,5 0,1
Vasi kisvárosok 99,1 0,9 0,3 0,1 0,1 0,2
Vas megye 97,5 2,5 0,6 0,2 1,0 0,7
2001
Csepreg 95,8 3,9 1,1 0,9 1,6 0,3
Bük 98,2 2,3 0,4 1,0 0,5 0,4
Vasi kisvárosok 95,7 3,6 0,6 1,1 0,5 1,4
Vas megye 95,9 3,7 0,6 0,9 1,2 1,0
2011
Csepreg 93,4 6,6 2,1 1,7 2,1 0,7
Bük 93,0 7,0 2,4 3,5 0,8 0,3
Vasi kisvárosok 93,7 6,3 1,4 2,4 0,6 1,9
Vas megye 93,4 6,6 1,1 2,3 1,4 1,8

14. táblázat: A népesség etnikai megoszlása (%).
Forrás: 2011. évi népszámlálás KSH Budapest

 

6. VALLÁSI MEGOSZLÁS, EGYHÁZAK

A város népessége a XVI. század közepéig egyértelműen római katolikus vallású volt, de a reformáció itt is teret nyert, a XVI. század végére többségbe kerültek az evangélikusok. 1595-ben már saját lelkészük volt, és 1605–1673 között az ősi templomot is birtokolták. A lakosság vallás szerinti megoszlását az 1697. évi, locsmándi főesperességben végrehajtott canonica visitatio jegyzőkönyve mutatja pontosan, miszerint a három településen együtt a 717 lakos közül 487 fő evangélikus (67,9%), vagyis a protestánsok kétharmados többségben voltak. A katolikus többség csak a XIX. század elejére állt vissza, az 1804-es adatok szerint a lakosságból 51,8% (618 fő) katolikus, 44,0% (525 fő) evangélikus és 4,2% (49 fő) izraelita vallású volt. Az 1910. és az 1949. évi népszámlálási adatokból kiderül, hogy a katolikus többség egyre jelentősebbé vált, hiszen az evangélikusok aránya alig haladta meg a 30 százalékot.

1949 után évtizedekig nem kérdeztek rá a népesség vallására, csak 50 év múltán, 2001-ben. A város lakói a történelem során mindig erősen vallásosak voltak, ezt mutatta még a 2001. évi népszámlálás is, hiszen a település népességének 94,1 százaléka mondta magát hívőnek, ami jóval több, mint a Vas megyei kisvárosok átlaga (15. táblázat). A bükiek erős hitét mutatta, hogy amíg az országban, de különösen a városokban nagyon visszaesett a vallásukat vállalók aránya, Bükön ez nem így volt. Akkor alig 4% nem válaszolt a kérdésre, és mindössze 2% nyilatkozta magáról, hogy nem vallásos. Az ezredforduló környékén a népesség döntő hányada, háromnegyede római katolikus volt, összesen 2309 fő, csupán négy ember vallotta magát görög katolikusnak. A protestánsok száma akkor 586 fő volt (19,0%), közülük az evangélikusok a meghatározóak (517 fő), 68 református és egy baptista élt a városban. A fentieken kívül három fő az ortodox vallás követője, izraelita pedig a 2001. évi népszámlálás szerint nem volt Bükön.

 

Év Római Görög Református Evangélikus Zsidó Egyéb
katolikus
1880 65,9 32,4 1,7
1890 65,4 0,1 33,2 1,4
1900 63,9 0,1 33,8 2,1 0,1
1910 67,7 0,1 30,9 1,2
1920 65,2 0,2 32,7 1,8 0,1
1930 63,2 0,4 34,9 1,6
1941 66,3 0,1 0,4 32,2 1,0
1949 68,2 0,1 0,6 30,6 0,1

15. táblázat: A népesség vallási megoszlásának (%) alakulása Bükön 1880-tól 1949-ig.
Forrás: Vallási megoszlás Magyarországon, KSH, Budapest, 1990

 

Sajnos 2011-ben már Bükön is érvényesültek az országos és megyei tendenciák. Jelentősen (közel 30 százalékkal) csökkent a magukat vallásosnak mondók aránya, amely így a lakosságnak alig ¾-ét tette ki. E mögött elsősorban az áll, hogy a lakosság 27,8 százaléka nem kívánt válaszolni erre a kérdésre. Így Bükön a magukat vallásosnak vallók aránya alacsonyabb a vasi kisvárosokénál és Vas megye átlagánál.

A 2011. évi népszámlálás szerint 1708 római katolikus, 399 protestáns és 26 fő más vallású élt Bükön. A protestánsok döntő többsége (350 fő) evangélikus. Az önbevallásos adatok szerint a római katolikusok 600 fővel, az evangélikusok pedig 169 fővel vannak kevesebben. Mindkét hagyományos büki egyházban jelentős veszteségek voltak, de a nagyobb (arányú) visszaesés az evangélikus egyházat/vallást érintette.

 

Megnevezés Vallásos Nem vallásos Nem ismert Római katolikus Református Evangélikus Egyéb
2001
Csepreg 92,5 1,5 6,0 88,5 1,1 2,6 0,4
Bük 94,1 2,0 3,9 74,9 2,2 16,8 0,2
Vasi kisvárosok 88,6 3,5 7,9 75,7 3,5 8,9 0,1
Vas megye 89,1 3,4 7,5 77,3 3,5 7,8 0,5
2011
Csepreg 70,9 4,1 25,0 67,9 0,9 1,6 0,5
Bük 65,1 7,1 27,8 51,7 1,5 10,6 1,5
Vasi kisvárosok 68,5 55,0 26,0 57,3 3,0 7,4 0,8
Vas megye 68,3 6,0 25,7 58,7 2,8 5,9 0,9

16. táblázat: A népesség megoszlása vallás és felekezet szerint (%).
Forrás: 2001. és 2011. évi népszámlálás KSH Budapest

 

ÖSSZEGZÉS

Bük népessége, több évtizeden át tartó stagnálást követően, az 1970-es évtizedtől kezdődően tartós növekedésnek indult, mely nagyobb ütemű, mint a vasi kisvárosoké. A népesség- növekedés mögött egyértelműen és kizárólagosan a jelentős mértékű vándorlási aktívum áll, mivel a város lakossága az 1980-as évtized közepétől természetes módon fogy. A település tényleges (nappali) népessége jóval magasabb a lakónépességnél, ami a város erős gazdasági és idegenforgalmi vonzásának köszönhető.

A népesség szerkezetében jelentős változások következtek be az elmúlt évtizedekben, melyek között pozitív és negatív trendek is vannak, ám összességében a változások kedvezőbbek, mint a megye kisvárosaiban. Kedvezőtlen változás a népesség elöregedése, a házasságban élők arányának és a gazdasági aktivitásnak a csökkenése, és a népesség hitének a gyengülése. Kedvezőnek mondható viszont, hogy viszonylag kiegyenlített maradt a nemek aránya, jelentősen javult a lakosság iskolázottsági szintje és posztindusztriálissá vált a keresők foglalkozási szerkezete.

   

IRODALOM

BALOGH O. ET AL. (2007): Bük Nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezésének dokumentációja. Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. Budapest, 152 p.
CSAPÓ T. – KOCSIS ZS. (1997): A büki gyógyturizmus és hatása a térségre. In: Vasi Szemle, LI. évf. 2. sz. Szombathely, pp. 197–210.
CSÓKA J. L. (2001): Bük története. pp. 45–60. In: Vasi Szemle LV. (2001)
GYURÁCZ F. (é. n. [2000]): Bük. Száz magyar falu könyvesháza. Száz magyar falu könyvesháza Kht. h. n. [Budapest], 199 p.