ID. TÓTH JÓZSEF – TÓTH JÓZSEF: AZ OLADI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG...

1756-ban a Batthyány-vizitáció érintette Sé községet is, mely akkor még nem tartozott Oladhoz. Ennek kapcsán megemlítendő, hogy temploma már akkor "Erős (murata) épület, zsindelyes, a szentélye boltíves... Egy Mária kőszobra is van a séi úton."⁹

1777. augusztus 19-én nagy ünnepe van Szombathely városának, amelyből Olad is kiveszi a részét. Ugyanis ezen a napon az első szombathelyi püspök, Szily János Rohonc felől érkezett Olad községen keresztül Zanatra, majd másnap foglalta el püspöki székét Szombathelyen. Olad község határában, Zeli majornál Horváth Ferenc alispánnal az élen fogadták. Természetesen a Mária Terézia által alapított új szombathelyi egyházmegye első püspöke, egyben első "szolgája" feladatának tartotta felmérni azt, mire is vállalkozott, azaz képet akart alkotni egyházmegyéje viszonyairól. Ezért rendelte el annak kánoni vizitációját.

Ennek során 1780. május 9-én jutott el Oladba. E látogatás jegyzőkönyvéből idézünk: "Szolid 2 negyedórányira van az anyaegyháztól. Földesura Skerlecz Ferenc királyi tanácsos... A templom 1660.-ban épült, hogy kinek költségén, nem tudjuk. Az építmény maga falazott, zsindellyel fedett, nagyon romos állapotban van. Kis szentélye, mintha más templomhoz tartozna, ezt 1660-ban építették. A padlózata téglából van, de ez nagyon rászorulna a felújításra. Nincs felszentelve, de Szent Bertalan apostol tiszteletére áldották meg. Homlokzati részén fatorony és ebben kis harang van..." (SILL Aba Ferenc 1990.) A folytatásban: A templomnak "egy oltára van, Szent Bertalan képével, faoltár. Fakórusa van, szószék, orgona nincs. 5 pad van puhafából. A torony homlokzatán fából készült kis tornyocska van, benne 50 fontos harang. Templom körzetén és a házakon kívül van a temető árokkal kerítve, középen feszület, melyet a község tart fenn. Oladon egy évben egyszer van mise, a védőszent napján."

Itt felvetődik a kérdés: az 1660-ban épült Szent Bertalan-templomot ki építtette? Igaz, hogy a legnagyobb földesúr Esterházy Mihály, de ő nem tartózkodik Oladon, birtokainak nagy része zálogbirtok. A korabeli okiratokban legtöbbet szereplő zálogbirtokos ebben az időben Rumy Farkas. Lehet, hogy ő és testvére, Kata, Babocsay Sándor özvegye volt az építtető? A Szent Bertalan névre felszentelt templom a temető közepén állt, amit az elmúlt időszakban végzett földmunkák során a felszínre került sírok is bizonyítanak.

A jelenlegi templom építésekor a temető áthelyezéséről nem tudunk, mint látni fogjuk, a lakosság panaszát Széchenyi Pál úgy orvosolja, hogy a meglévő temetőhöz még egy területet adott, az ún. Illés-dombot.

AZ EGYHÁZKÖZSÉG A SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM IDEJÉN, XVIII–XIX. SZÁZAD

Skerlecz Ferenc földesúr, királyi tanácsos és felesége, Nemeskéri Kiss Rozália 1793-ban megkezdi a régi, Szent Bertalan-templom helyére az új templom építését. Az új templomot a Szentháromság tiszteletére szentelik fel. A régi templom szobrait felhasználják az új templom díszítésére, s csak később, 1924-ben cserélik fel újakkal. A régi szobrok a templom padlására kerültek, s ezeket 1939-ben megtalálja Sztojalovszky Sándor oladi káplán, és a szombathelyi püspöki szeminárium tudós rektorának, Dr. Géfin Gyulának adja át.

A templom egyhajós félköríves szentélyzáródású épület. Tájolása északnyugat–délkeleti. Északnyugati homlokzatán található a gúlasisakos, toronyórás torony, melynek aljából nyílik a bejárat a hajóba. A templomot több ízben javították, bővítették, például a keleti oldalon hozzátoldott sekrestyével. A kórus 1924-ben karzattal bővült Hochholzer Ödön tervei alapján. Ennek költségét a hívek fedezték, míg az orgonát ugyanabban az évben Szirmay Géza kegyúr hozatta Bécsből. 1933-ban a szentélyhez délnyugati oldalon az ún. szentsír-kápolnát és a felette lévő kegyúri oratóriumot építették hozzá. Ezt az egyházközséggel kötött előzetes szerződés alapján Szirmay Géza építtette az egyházközség híveinek anyagi támogatásával. Ekkor a templomot teljesen kifestették, s a mai falfestmények is ebben az évben kerültek a kápolnai festményekkel együtt Stefek Albin szombathelyi festő ecsetjéből a templom díszítésére.

A templom legértékesebb kincse a Szentháromságot ábrázoló főoltárkép, amelyet Carl Bachmayer bécsi festő készített 1801-ben. A képet 1954-ben Kamarek János budapesti festőművész restaurálta. Ekkor az oltárképet kivették keretéből, s a vászon hátlapján a következő felírás vált láthatóvá: "Bachmayer Pingit 1801 lagina in der Stat in der Spigel galen in Casino in Wien." A bronz harangok 1927-ben Sopronban készültek. A legnagyobbat 1944-ben leszerelték, és elvitték háborús célokra.

Olad 1801-ben helyi káplánság lett, s ekkor kezdték építeni a plébánia épületét. Két filiája, Kis és Nagysé tartozott ide. 1803-tól plébánia.

Olad község jobbágyai 1815-ben, tekintettel "az drágaságára, és arra, hogy három fertály esztendeje pap nélkül vannak", az eddigi stolán és munkán kívül személyenként és esztendőnként ½ köböl gabonát ajánlanak fel a plébánosnak. Skerlecz Ferenc özvegye 1806-ban belátva, hogy a kincstár által fizetett évi 230 forint a plébánosnak nem elegendő, évenként 6 mérő búzát, ugyanannyi rozsot és árpát ajánl fel, valamint 6 öl tűzifát, 2 szekér sarjút és 3 szekér búzaszalmát. 1815-ben Szabó István plébános gróf Széchényi Páltól, az új kegyuraságtól 7 hold földet kap használatra.

A templom kriptájába temették el Skerlecz Ferenc kegyurat. A templom legrégebbi leírását az 1815. évi visitatio ismerteti. Az 1815. évi Canonica Visitatio Somogyiana, melyet Perlaki Somogy Lipót püspök (1806–1822) vezetett, Oladot szeptember 21-én érintette. A can. vis. két éven át (1814/15) tartott, melynek során a jegyzőkönyvek részletesen beszámolnak az egyházközségek, templomok, az anyaegyházak és fíliák hitéletéről, a templomok és az egyházi épületek állapotáról és azok felszereléséről, a plébános és egyéb "egyházi alkalmazottak", tanítók pénzbeli és természetbeni jövedelmeiről. Feltárják a hiányosságokat, és azok orvoslásának lehetőségeit. Az oladi egyházközségről többek között ezt olvashatjuk a 20–27. oldalon: "1801-ig Olad Szombathelyhez tartozott. 1801-től Kis- és Nagy Sével együtt helyi káplánság, 1803-tól plébánia. 2 filiája van: Nagy és Kis Sé. Az anyaegyházban 192 gyónóköteles és 71 köt. nélküli van. Kis Sében 45 és 21, Nagy Sében 65 és 31. – Az Anyaegyház és Kis Sé Széchenyi Pál grófé. Nem katolikus nincs, vegyes házasság nincs. Plébános Szabó István Hegyfaluból. 27 éves. Anyakönyvek 1801-ből vannak."

A can. vis. valószínűen az 1777. évi újonnan alapított szombathelyi püspöki egyházmegye, illetve az új oladi egyházközség idejétől vizsgálhatta az anyakönyveket, mivel a győri püspökség idejéről már 1741-ben is voltak anyakönyvek, feljegyzések, melyeket az oladi plébánián őriztek. Egy 2004-ben a Folia Anthropologica-ban megjelent tanulmány (Tóth Júlia tollából) az oladi egyházközség keresztnévadási szokásaival foglalkozik. (A keresztnévadás szokásait 1741-től 1948-ig vizsgálta. Ennek értelmében "Olad község ősi családai a következő vezetékneveket viselik: Hende (Séből), Héra, Németh, Szakály, Tóth. Az anyakönyvek alapján jól kimutatható, hogy a divatos nevek a legnépszerűbb szentek és bibliai személyek nevei.")

"A templom 1796-ban épült. Skerlecz Ferenc és felesége, Kis Rozália építtette. Szilárd kőanyagból zsindellyel. Kb. 400 ember befogadására alkalmas. Jó állapotban van, néhány repedésen kívül, amit a földesúr megjavíttatott. A Szentháromság tiszteletére van szentelve. Van főoltár, mellékoltár, kórus, szószék, orgona, kripta, 10 pad. Falazott tornya van 2 haranggal, a nagyobb 250 fontos, a kisebb súlya nem tudatik. A toronyban óra van, az előző földesúr költségén készült. Mivel nem gondozzák, kéretik a földesúr, hogy e célra a tanítónak adjon valamit. A templomhoz van építve a kőpadlós sekrestye gyóntatószékkel. A temető a falun kívül van, kerítése nagyon elhanyagolt, mivel alkalmatlan helyen fekszik, kéretik a földesuraság alkalmasabb helyet jelöljön ki. A templom földjei: Körtvélyesi dülő 1 hold, Kápolna a felső-Mező dülőben 3 hold és ugyanott ½ hold. Ezeket a hívek munkálják. Tőkéje nincs. Perselypénz évente 6 forint. A templom kiadása évente kb. 52 forint. Parochus jövedelmei: Plébániaház 3 szoba, konyha, kamra, pince, istálló 4 tehénre. Kocsiszín. Az építtető az uraság volt, fenntartói a hívek, 2/3 részben Olad, 1/3 rész pedig a filiák (Kis és Nagy Sé). A ház mellett összefüggőleg kert van, melyet a híveknek kell bekeríteniök. A vallásalapból évenként 3000 forintot kap a plébános. A földesúrtól kap 6 köböl (pozsonyi mérő) búzát, ugyanannyi rozsot és zabot, 2 kocsi sarjut, 2 kocsi búzaszalmát és 6 öl tüzifát. Az oladi községtől minden egyes jobbágytól ¼ mérő búza és ¼ mérő rozs jár. Ezen kívül a hívek tartoznak a gabonát a parochiára szállítani, a magukét és a kegyuraságét is. Minden igás jobbágy fél napra ekét ad, az iga nélküli pedig fél napig kaszál, vagy szénát gyűjt. Stóla avatás18 krajcár, temetés 15 krajcár, esketés 2 forint. Keresztlevelet, esketési vagy halotti levelet 1 forint 30 krajcárért ad ki. A plébánosnak a könyveket Tumitsek Antal, Széchenyi gróf házi káplánja adta. A falu bábája özv. Nagy Ferencné, szül. Podskoi Erzsébet."

A tanítómester háza elhanyagolt. A kánoni vizitáció természetesen kiterjedt Olad filiájára, Kis-Sére is: "A tizedik leányegyház Kis-Sé, ahol nincs templom... Sem templom, sem temető nincsen itt, a megholtakat Nagy Sé temetőjébe viszik eltemetni... A tanítómester ebben a leányegyházban az oladi tanító, Banga Jakab végzi a szolgálatot. A bábaaszszony Németh Erzsébet, 50 éves, katolikus, esküt tett, szükség esetén keresztelhet."

1841-ben Bőle András (1824–1843) püspök vizitációjára került sor az oladi egyházközségben. A lakosok mindnyájan katolikusok, a kegyúr Ernuszt Kelemen, plébános Vincze Sándor. Az oladi templom jó karban. A séi temető ekkor a templom körül.

A XIX. század vége felé Dr. Fischer Lajos esperes-plébános rendkívül gyakori "levelezőtársa" volt püspökének. Sok kérdésben, ügyben kérte engedélyét. Egyik máig is jelentőséggel bíró levelét a Rózsavár alatt álló, ma, mint akkor, szintén "botrányos állapotban lévő kép" ügyében írta.

1880-ban Dr. Fischer Lajos egy Jézus szíve-szobrot szerzett be, melyet a szentélyben lévő addig üresen álló fülkében helyezett el.

1896-ban Hidasy Kornél püspök írta: "Olad plébánia vezetésével Rátz Ferenc megbizatván Ernuszt Kelemen kegyúr értesíttetik." Ezen évben Babics Kálmán a segédtanítói állásban szintén megerősítést nyer.

A templom belseje, a szentély, a főoltáron a Szentháromság-oltárkép, a mennyezeten a Szeplőtelen Fogantatás ábrázolása
(Hende Tamás felvétele)

1900-ra a séi filiális templom olyan rossz állapotba került, hogy szükségessé vált bezáratása és egy új templom helyének kijelölése. Erről tanúskodik az oladi plébánoshelyettes jelentése a püspökséghez. A kegyuraságok természetesen kötelesek voltak mindenkor szívükön viselni a rájuk bízott egyházközség ingatlan és ingó vagyonának sorsát. Erről tanúskodik Rácz Ferenc plébános levele az egyházmegyei hatósághoz, melyben felsorolja, hogy a Húsvét előtt Ernuszt Ilkától kapott miseruhákat.

AZ EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETE A XX. SZÁZAD FOLYAMÁN

1901-ben a séi hívek panasszal éltek az oladi plébános ellen. Sérelmezték, hogy az oladi plébános eladta a régi szentségtartójukat. Miután a plébános megígérte, hogy újat szerez be, a jegyzőkönyv szerint nem volt többé ok elmozdítására, és a séiek is megbékéltek.

A különféle egyházi aktusok, pl. szobrok elhelyezése, felszentelése, körmenetek tartása a mindenkori püspök, püspöki hivatal engedélyével történt. Így volt ez akkor is, amikor 1903-ban az oladi plébániatemplomban a Gecse János és neje által felállíttatott Szent Antal-szobrot az oladi plébános megáldhatta. 1903-ban szükségessé vált az oladi plébániahivatal felújítása, illetve átalakítása. Az engedélyben leírták, hogy ki végzi el a munkálatokat, mennyiért és miből.

Feljárat a kórusba
(Hende Tamás felvétele)

1916-ban aktuálissá vált az oladi templom belső restaurálása is. A Rácz Ferenc benyújtotta kérelemre a püspökség az 1916. IX. 21-ei levélben válaszolt: "Az oladi templom belső helyreállítására vonatkozólag hozzám felterjesztett költségvetést és szerződést tudomásul veszem, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel a templompénztár kevés készlettel rendelkezik, az esetleg hiányzó összeget is gyűjtés utján igyekezzék megszerezni. A helyreállítás befejezése után a ker. esperes fogja a templomot benediktálni."

A vallási élet a trianoni békekötés után a magyarság számára lelki kapaszkodót is jelentett. Klebelsberg Kunó oktatási és vallásügyi miniszter mindent elkövetett, hogy a romokban heverő országban a megújhodás egyetlen lehetőségét, az oktatást, a tudást mindenki számára elérhetővé tegye. Hozzá társult Prohászka Ottokár püspök mozgalma is, mely az ifjúság keresztény és erkölcsös felemelkedéséért küzdött. Így adva volt a táptalaj a különféle vallási egyletek, körök, köztük a katolikus leány és ifjú egyletek megalapításának és működésének is. Az oladi egyházközségben sem volt ez másként. Rácz Ferenc (1920) levele a Püspöki hivatalhoz az oladi legényegylet megalakításáról tudósít, s egyben kéri engedélyezését. A válasz a levél hátoldalára íródott: "Oladi legényegylet alapszabályai jók."

1922-ben sor került az oladi köztemető bővítésére. Közben a ma is meglévő orgona beszerzése is sikerült. Finta Sándor tanító 1925. május 17-i levélben a püspökhöz fordul, hogy az új orgonán hangversenyt tarthassanak: "Méltóságos és főtisztelendő Gróf Megyéspüspök úr, Kegyes Főpásztorunk! A szombathelyi egyházmegyei tanítótestület szombathelyi körének folyó hó 28.-án Oladon tartandó tavaszi gyülése alkalmából szeretne egyesületünk az uj oladi orgonán művészi egyházi-zenei hangversenyt rendezni, hogy ezáltal az egyesület a Kántornevelési céljának is megfeleljen. A hangversenyt du. 4 órakor tartanók az oladi templomban Virágh Endre, vasvári, Uhlán Gyula celldömölki és Weker Ferenc szombathelyi barátok közreműködésével. A hangverseny számai mind egyházi jellegűek lesznek." Az engedélyt a hangversenyre megadták.

1925-ben bővíteni kellett a séi temetőt is. Erről Rátz Ferenc ír beszámolót a püspöknek.

Időközben, 1926-ban aktuálissá vált az akkorra már erősen leromlott oladi plébániaépület felújítása. Ekkor már Mezgár József a plébános, aki "nagy építkező" volt. Szorgalmazta az oladi templom "villamosítását" is. Ez meg is történt, amiért 1928. január 30-án kelt levelében köszönetet mondott a püspöknek az oladi hitközség képviselőivel (Hende Lajos, Koroknai József, Polgár István, Vida Ferenc, Kecskés Vince, Héra Vince, Győrvári József) egyetemben. 1929-ben Oladon május 18–21-ig 3 napos missziót tartottak Mezgár József szervezésével P. Molnár Arkangyal és P. Heidinger Jenő ferences atyák. "A plébánia hívei örömmel vettek részt az ájtatosságokon. A sz. misszióra kilenceddel készültünk. A hívek nagy buzgóságot tanusítottak a jubileumi búcsú elnyerésében a templomnak látogatásával a szent gyónásban és a szentáldozásban. Az áldozások száma 880 volt, az 1300 lélekkel bíró plébániába. Ily alkalommal tapasztaljuk, hogy templomunk nagyon kicsiny..."

Az 1932. évi január 28-án az oladi-séi egyházközség képviselőtestülete rendes közgyűléséről szóló jegyzőkönyvének első pontja nem éppen indulatmentes: "Élénk megbeszélés tárgya volt, hogy az egyházközségi adó és a plébános fizetése Sé községben egyik évben sem folyik be. Ennek okát nem a szegénységben kell keresni, mert azon időben sem fizettek a séiek, mikor a munka s így pénz is volt elég. A nem fizetés oka a gondok állítása szerint a lázítás..."

A séi leventék ügyében a plébános előadja, hogy "a séi leventék Toronyba járnak jó időben gyakorlatokra. A foglalkozás oly délelőtti időben tartatik, hogy a leventék nem tudnak visszajönni Sébe, hogy még az oladi szentmisére is elérjenek. Ezért a séi leventék több hónapon át nem járnak szentmisére, s természetesen az ismétlős fiutanulók sem. A plébánoshoz emiatt több szülő jött panaszra..."

Az oladi katolikus ház ügye szintén a napirendi pontok közé tartozott. "Általános a panasz a képviselők előadása szerint, hogy a faluban nincs hely, hol az ifjúság összejönne az esti órákban. Ezért helyben és Szombathelyen nemzetellenes szervezkedés martalékai lesznek. A plébános már kétszer meg akarta szervezni az ifjusági egyesületet, de alkalmas hely hiányában vagy csupán az előadások megtartásával eredményt elérni nem lehet. Már a legjobb családok fiaira is panasz van, hogy az esti órákat a városban töltik. A plébános felajánlja a kegyur beleegyezésével a téglából épült pajtáját egy ifjusági otthon céljaira, melynek évenként való bővítése alkalmat adna a kath. Olvasókör és női szervezetek, a kath. népszövetség és a kath. Ház elhelyezésére..."

Mezgár József "építői buzgalmát" bizonyítja a jegyzőkönyv további részlete is, mely az oladi templom bővítésének szükségességét hivatott bizonyítani: "hívek óhaját hozzák fel a képviselők, miszerint szeretnék a templom kibővítését... Első szentmisén nem férnek be a gyermekek, a másodikban a leventék. A plébános szerint nagyobb szabású bővítésről szó sem lehet. De alapos javításra nagy szükség van: a tető folyat és erősen meg van rongálva. A párkányok leszakadtak. A vakolat lehullott. Arról lehet csak szó egyenlőre, hogy a püspök úr Őnagyméltóságától kikérjük a templompénzt (1400 P.) és a kápolnaalapot (300 P.). És ha a hívek adó kivetése nélkül ezeket legalább 3000 p.-ős adománnyal kiegészítik, ugy lehetne építeni egy szentsír-kápolnát egy oratóriummal, melyre igen nagy szükség lenne. Szirmay Géza kegyur ezen építkezést egy alapos restaurálással szívesen fogadja. Az építkezéshez az összes faanyagot, föhenyt, homokot, fuvarral együtt megadja." A templombővítéssel kapcsolatban Mezgár József és a püspök között még több levélváltás is volt, de végül is elkészült a Szent Sír kápolna és a felette lévő oratórium is.

1933-ban az oladi r. k. Leánykör védnökévé választotta Etelka főhercegnőt, akit egyben zászlóanyává is fel kívánt kérni. Mezgár József ez ügyben írt levelet a püspöknek, aki válaszlevelében megígérte, hogy felterjesztésüket elküldi a főhercegnőhöz.

A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár, mint más egyéb ilyen jellegű levéltár is, több "megtérésről" őriz dokumentumokat. Az ilyen iratok általában a katolikus hitre viszszatért hívők esetéről szólnak. Példának kívánkozzék ide egy megtérés ismertetése, mely azért is érdekes, mert egy katolikus pap megtéréséről szól, ki a református vallásról kívánt visszatérni, miután már családot is alapított. Mezgár József (1935) levele a püspökhöz Molnár István és felesége, Michalecz Mária Magdolna oladi lakosok megtéréséről: "Molnár István és felesége Michalecz Mária Magdolna oladi lakósok, kik katolikus vallásról áttértek Böhönyén, 1929. évi szept. 24-én az ev. ref. vallásra, most visszatérni óhajtanak a kath. Vallásra... Kérem Nagyméltóságodat, hogy servatis servandis a visszavételt elrendelni kegyes legyen... Molnár István és családja rendesen jár templomba (3 gyerek). Megtört szombathelyi szövőgyári szövőmunkás. Sok gunynak van kitéve, sokszor megalázzák benne a papot... A nővel még együtt él, csak rendbe való visszavétele idején akarja életközösségét megszüntetni."

1939-ben szükségessé vált az orgona javítása, melynek költségeivel és lehetőségével a képviselőtestület foglalkozott.

1940-ben Komlós Anna az oladi templomban kívánja letenni a szalézi nővérek örök fogadalmát.

Kiss Mártont 1940-ben Grősz József megyei püspök nevezte ki oladi plébánosnak. Plébánossága egyáltalán nem volt nyugodalmas. 1939-ben kitört a II. világháború, melybe Magyarország is belesodródott 1941-ben. 1944-ben Kiss Márton esp. plébános a püspök engedélyével Jézus Szíve-, majd engesztelő körmenetet tart. A háborút követték az ugyancsak vészterhes koalíciós idők; majd a korlátlan hatalommal bíró Rákosi keménydiktatúra az államosításokkal, a "klerikális reakció", a "kulákok" és a ki tudja még milyen módon felcímkézett emberek meghurcolásával és egyházi és civil szervezetek, pl. a KALOT, a KALÁSZ, a Szívgárda és az ipari, polgári egyesületek beszüntetésével.

1945-ben megkezdődtek az államosítások, melyek az egyházi javakat, így az egyházközség és a kegyurak tulajdonában lévő földbirtokokat sem kímélték. Kiss Márton plébános az oladi földekkel kapcsolatban fellebbezéssel él, melynek alapján Kovács Sándor püspök levelet írt a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, 1945. május 18. keltezéssel:

"Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, Szombathely

Az oladi plébános fellebbezését a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, amelyben a földbirtokreform rendelet 50. §-ra való hivatkozással a községi Földigénylő Bizottság által egyhangulag megszavazott 50 kat. holdnak a kegyuri teher, a plébánia és templom részben való meghagyását kéri, pártolólag azzal küldöm meg a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, hogy az egyházközség kérelmének helyt adni szíveskedjék. A rendelet 50. §-ának hatálytalanításáról tudomásom szerint nem történt meg.

Szombathely, 1945. máj.18 püspök kézjegye"

Az 1951. aug. 7-i püspökkari konferencia döntése alapján "az egyházi javadalmi földek felajánlandók az Államnak 1951. IX.-ig, a Megyei Tanács VB. Mg.-i Osztályának, ellenérték nélkül." Az erről szóló, ezt kikényszerítő jogszabály: FM. Miniszteri rend. 8131/XX./52/51. Az egyházközségek csupán 800 n. öl-t tarthattak meg háztájiként.

Az oladi egyházközségi elemi iskola épülete
(Hende Tamás felvétele)

Oladon talán egyetlen olyan plébános sem volt, aki szinte teljes mértékben bírta hívei hódolatát. E plébánost szerencsém volt már nekem is ismerni (ifj. Tóth Józsefnek), a Mikulás-ünnepekkel kapcsolatban vele beszélni. Engedtessék meg egy rövid történet megírása: Mikulás napján, ahogy a "szentéletű püspök" távozott, megjelent nálunk Kiss Márton, aki érdeklődött a számunkra nagyon fontos eseményről és az ajándékokról. Mi akkor öcsémmel, Mihállyal együtt egy "Szurtos Peti" kártyát kaptunk, ahol természetesen a vesztes mindig a névadó volt. Esperes plébános urunk közénk ül, s valahogyan (ki tudja miért?) mindig ő lett a Szurtos Peti.

A séi filiális községben a falu villamosításával együtt történhetett meg a templom villamosítása, mégpedig a hívek adományai alapján.

Ezt követően több évtizeden keresztül az oladi egyházközség működéséről viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Ilyen pl. Dr. Bors Zoltánnak (1986), a Megyei Tanács elnökének levele dr. Lelkes Lajos ált. püspöki helynök részére a séi templom belső felújításáról (23-18/1986):

"Tisztelt Helynök Úr !

Ajánlása alapján elvi engedélyemet adom a séi filiális templom belső felújításához 198.000 (egyszázkilencvennyolcezer) költséghatárig. Fentiekről értesítést kap: Községi Közös Tanács elnöke, Torony.

Szombathely,1986. február 25. Tisztelettel Dr. Bors Zoltán."

Ekkor Bódis József volt az oladi plébános.

AZ EGYHÁZKÖZSÉG NAPJAINKBAN

Az oladi templom 1998-ban belső felújításon esett át, 2004-ben a külső felújítást fejezték be. 2006-ban felújították a toronyórát. A templom kertjében első világháborús emlékoszlop van, a torony oldalában lévő kőtábla a nyugat-magyarországi felkelőknek állít emléket.

Időközben a Szentháromság-templomot kinőtte Olad városrésze. Az oladi lakótelep Olad falu lakosságánál jóval nagyobb népességet foglal magában, s Molnár János plébánossága idején felmerült az igény egy a lakótelephez közeli templom építésére. Ez lett a Németh István tervezte, 2000-ben felszentelt Batthyány-Stratmannn László emlékére és a Fatimai Szűz Mária tiszteletére épült templom.

A lebontásra ítélt, több mint 200 éves paplak
(Hende Tamás felvétele)

A templom részben a hívek adományaiból, részben az egyházmegye és a Magyar Állam segítségével épült. Az épülethez Szombathely városa biztosította a telket. Az építkezést kezdettől fogva felügyelte, figyelemmel kísérte Molnár János akkori oladi esperes plébános. A tervező Németh István a templom kriptájában alussza örök álmát.

A templom szakít a szokványos kereszthajós elrendezéssel, és a II. Vatikáni Zsinat szellemiségét követve az egységes, nagy közösségi liturgikus tér kívánalmainak felel meg. 1500 hívő befogadására alkalmas, belterében 650 ülőhely található, altemplomában több mint 4000 urnahely van kialakítva, tornya 45 méter magas. A templomhoz 2012 óta közösségi ház is kapcsolódik. A jelenlegi plébános 2006-tól Gaál Sándor.

AZ OLADI SZENTHÁROMSÁG VEGYESKAR

1998. Húsvétja előtt Molnár János, akkori oladi esperes plébános megkérte az oladi egyházközség jól éneklő tagjait, hogy néhányan álljanak össze, és virágvasárnapon énekeljék el a Passiót, Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. A csoport Héra Andrea vezetésével összeállt, és a sok próba alatt májusra össze is kovácsolódott egy lelkes, vidám, tettre kész énekkarrá. 2004-ben vette át a Vegyeskar irányítását, és jelenleg is a közösség vezetője Darvas Zsolt. A kórus 2013-ban ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját.

Végül is nemcsak a régebbi időket idéző passiójátékot adták elő, hanem együtt maradva megalakult a kórus, mely a régi oladi templomról a Szentháromság nevet vette fel. Azóta a 27 tagot számláló egyesület számtalan fellépésen vesz részt, nemcsak az oladi egyházközség templomaiban, hanem idegen templomokban, kórustalálkozókon, fesztiválokon (pl. Budapest, Tapolca) az ország területén. Fellépéseiken elsősorban egyházi műveket adnak elő pl. virágvasárnapon, nagypénteki passiókon, adventi hangversenysorozatokon, valamint a kórus évadzáró ünnepségén, de repertoárjukban megtalálhatók világi szerzők művei is, pl. saját szervezésű báljaikon is. Így viszik szét egy lelkes kis közösség által az egész országban az oladi egyházközség hírnevét.

AZ EGYHÁZKÖZSÉG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FOGADALMI EMLÉKEK

Az egyházközségek életéhez kapcsolódtak a hitélet egyéb megnyilvánulásai is, így a hitélet "kőbe vésett emlékei", a különböző kegyképek, szobrok. A község lakosságának vallásos érzülete a település határában is tapasztalható volt. A községbe vezető utak mentén, a község határánál keresztek, kegyképek álltak, amelyek közül ma is – bár eléggé megrongált állapotban – több megtalálható. Sajnos felállításuk idejéről semmit sem tudunk.

1/ Az egyik "kereszt", amelyről írásos emlékünk van, a hegyközség közepén áll. A hegyközségi jegyzőkönyvek tanúsága szerint, és a szájhagyomány alapján tudjuk, hogy régen ott áll, s erre esküdtek a hegybírák. A jegyzőkönyvekből a kereszttel kapcsolatban említésre méltó a falu erkölcsi életét is bemutató néhány feljegyzés, viselkedési norma. Pl. kezdettől fogva az 1870-es évekig, aki a hegy területén káromkodott, 5 pengő-forintra és a XIX. század elejéig, 25 botütésre ítéltetett. Ha ismételten előfordult, a bűnöst kitiltották a hegy területéről. Aki másnak kisebb kárt okozott akár lopással, akár állatai tették a kárt, azt meg kellett térítenie, és a hegyközség pénztárába annyi pénzt vagy terményt kellett fizetnie, amennyit a "hütös emberek", a képviselőtestület megállapított. Ebből fizették ki a hegyközségért mondatott miséket, javították a keresztet.

2/ "Vörös kereszt". A Szombathelyről Rohoncra vezető országút mentén, a község határában áll ma egy kőkereszt. Sajnos ma már nem az eredeti helyén, mert az Árkádia bevásárlóközpont építtetőinek "útban volt" mind a kereszt, mind a mellette álló évszázados vadgesztenye- és magas kőrisfa is. Így, bár az építkezést és az utána következő térkialakítást sem zavarta, a fákat kivágták, az oladi hitközség tulajdonát képező keresztet lerombolták, és az árokba hajították. Csupán az MMIK akkori igazgatójának, Horváth Györgynek köszönhető, hogy lakossági bejelentésre a kereszt nem pusztult el, hanem jelenlegi helyére került (a volt Vízmű védőterületen). Sajnos a Fájdalmas Szűz fejét barbár kezek letörték, így az csonkán mutatja korunk igénytelenségét és hitetlenségét. Ezt a keresztet a felirat szerint 1873-ban állíttatta Olad közönsége. Itt már a régi időkben is kereszt állott, s erről kapta nevét, amelyet a mai napig megőrzött. Első írásos emlékünk az 1811. szeptember 19-én kelt, Széchényi Ferenc gróf jószágkormányzója: Tibolth Mihály által kiadott rendelkezésben olvasható: "uj kortsma a vörös keresztnél kováts lakással építtessék." A kereszt valószínűleg vörös tölgyből készült, s esetleg még piros festékkel is lefesthették.

3/ "Győri kép". A Rohonci út sé-bucsui elágazásánál áll egy kőkép. Terméskőből (csatári kő) és téglából építették. Eredetéről semmi írásos emlékünk nincs, csupán népmonda emlékezik meg róla. A széles, viszonylag magas kőépítmény ablakmélyedésében a Hétfájdalmú Szűz bádogra festett képe volt, amely a II. világháború végén súlyosan megrongálódott, majd eltűnt. Gondozójáról, a Győrvári családról, csak "Győri kép"-nek nevezik. Később itt volt a határsáv szélén egy ellenőrző pont.

4/ "Hende Lajos kipi". Az előzőtől északkeletre állt egy magányos fa, amelyre Hende Lajos egy kis fa keretben képet helyezett el. Ezt a nép a "Hende Lajos kipi"-nek (képének) nevezte. A háború során a kép is eltűnt.

5/ "Kip". Szombathelyről a Kárpáti Kelemen utcán Oladhoz közeledve, a "Lap"-ban, a Rózsavári-domb alatt áll egy kőkép. Vasrács védi a kőből készült Golgotát. Eredetéről semmit nem tudunk, a falu népe csak Képnek (Kipnek) nevezi, s ez a kifejezés meghatározza a helyet is. A háború után egy gépjármű ledöntötte a kőképet, s ezután az úttól kissé távolabb állították fel.

6/ "Mária-szobor". A kastély és az Aranypatak között az út szélén állt egy Mária-szobor. Eredetéről semmi közelebbit nem sikerült megállapítani. Északnyugat felé, az Aranypatak folyásával szemben állt, s a néphagyomány szerint az árvízveszélytől védte a falut. 1975-ben az utat megszüntették, s a szobrot a kápolna bejáratához, a templom kertjébe helyezték át.

7/ "Temetői kereszt". Az eredeti fából készült kereszten "pléh-Krisztus" volt, és a legrégibb időtől írások említik.

8/ Az 1928-ban épült iskola homlokzatán egy nagyméretű betonkereszt volt. Az iskola államosítása után a keresztet az iskola tatarozásakor levették, és a templom falában helyezték el.

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE

Az iskola 1948 júniusáig, az iskolák államosításáig egyházi iskola volt, mindenkori igazgatója a plébános, vezető tanítója a kántor.

Oladon már 1701-ben lehetett iskola, mert a hegyközségi jegyzőkönyvek vezetője ettől az időtől kezdve az iskolamester, a ludi magister. A jegyzőkönyvekben "coram me" után található az aláírásuk. Rekonstruálva a jegyzőkönyveket, 1701-től megállapíthatók az iskolamesterek nevei. Az 1754-iki can. visitatióban találkozunk az oladi tanító nevével, s annak jövedelmével. Az 1780. évi can. vis. szerint a tanító nemcsak magyarul, hanem németül is tud, s jövedelme 5 dénárral bővül, mivel "vihar elleni harangozásért" kap 5 dénárt.

Az 1815-ös visitatio-kor már két szobás, kőből épült háza van a tanítónak. Az 1841-es can. vis. szerint a tanító házát, gazdasági épületeit plébániabeliek kötelesek felépíteni és tatarozni. Ekkor Gosztonyi János a tanító, fia, Elek József pap lett, s ő készítette el, mint jegyző a teljes határleírást, s a templomról a következőket írja: "a mezőváros középpontjában áll a rk. Templom, melynek háta mögött D-ről a plébánialak van, ennek végében pedig az iskola és a mesterház."

A nyugat-magyarországi felkelők emléktáblája a torony oldalában
(Paszternák István felvétele)

Az iskolaépület átalakításra szorult. A tatarozás helyett a kegyúr (Ernuszt Kelemen) 1876-ban új helyet jelölt ki az iskolának a jelenlegi iskola helyén, miután az építkezés szükségességét az Egyházközség kimondta. 1878-ban megtörtént az építés. Téglából készült, cseréppel fedve. Két tanterem épült teljes felszereléssel, tanítólakással és segédtanítói szobával. Mivel Kis-Sé, Nagy-Sé és Petrócz Olad filiája, a gyerekek is ide járnak iskolába kezdettől fogva 1912-ig, a séi községi iskola megnyitásáig. Hétköznaponként a tanítók felváltva, vasár- és ünnepnap pedig együtt vezették a tanulókat sorban misére, illetve litániára. Az 1878-ban épült iskolába járó szegény sorsú gyerekek alapítványi segélyben részesültek egy oladi r. k. házaspár – Viszked István és neje – 1893. dec. 12-én kelt végrendelete alapján – 2000 korona értékben.

A tanítók választás útján nyertek alkalmazást, s az Egyházközség Iskolaszékével kötött megállapodás alapján végezték iskolai és egyéb munkájukat, szolgálatukat. A kántortanítók fizetése, jövedelmei mind pénzben, mind pedig természetben adódtak. Ezt bizonyítja egy, az 1878. évben az oladi kántortanítói állásra kiírt pályázat. A pályázat eredményeként Rigó Mihály néptanító nyerte el az állást.

Részlet a paplak pincéjéből
(Hende Tamás felvétele)

Az 1878-ban épült iskola helyén új iskolát építettek 1928-ban. Csak a földszinti nyugati fal és az utcai fal a padozatig maradt meg a régiből, a többit lebontották. Ugyancsak lebontották a gazdasági épületeket is (pajta, istálló). Az új iskola építési költsége 46 733 pengő volt. Építésze Káldy Ferenc. A földszinten három tanterem épült, az emeleten pedig három tanítói lakás. 1921-ben felavatták a templom mellett a háborús hősök emlékművét, amely Blész Miklós tanító nevével kezdődik. Horváth Gyula kántortanító hosszú hadifogságból 1922-ben tért haza, addig a kántori teendőket és a tanítást leányai: Erzsébet és Mária látták el.

Az új iskola 3 tanerős lett. Kántortanító Pados Ernő, II. tanító Réffy Antal, III. tanító Schiller Irma. Pados Ernő 1937-ben Szőlősbe távozott, s ettől kezdve 1937-től 1941. január 15-éig Tóth Erzsébet szalézi nővér tanított, a kántori teendőket pedig Komlós Anna szalézi nővér látta el. 1941. január 15-ével a kántortanítói állást meghívás révén Fehér József foglalta el. 1937-től 1943-ig a szalézi nővérek Oladon óvodát vezettek, amelyet az Egyházközség állami segéllyel tartott fenn. A IV. tanítói állást 1942-ben szervezték, amelyre 1943-ban Musits Jenő került. Közben eltávozott Réffy Antal, Réffyné Schiller Irma és Tóth Erzsébet. Helyüket Kántor Lászlóné, Varga Ilona és Horváth Margit töltötték be.

A háború alatt az iskola felszerelésének nagy része elpusztult. 1944 szeptemberétől a tantermeket német katonák, majd átvonuló hadifoglyok, harci alakulatok, s ezek előtt a Honvédelmi Minisztérium kitelepített tiszti családjai lakták. Az 1944/45. tanévtől vezették be a VII. és VIII. osztályt.

"Kip" a Kárpáti K. utcában. Mint Fischer plébános idejében,
ma is elhanyagolt (Tóth Józsefné felvétele)

Az iskolát 1948 júniusában államosították. Igazgatója Musits Jenő lett. Ezzel az – írásos emlékek szerint – közel 250 évig működő egyházközségi iskola megszűnt.

Az államosítás nem ment zökkenőmentesen. Az 1948. május hó 31-én tartott oladi képv. test. gyűlés 2-6/1948. Kgy. számú határozata "természetesen" az iskolák államosítása mellett foglalt állást. A megokolásban a felsorolt indokok mellett álságos módon megállapítják: "Az iskolák államosítása magukra az egyházakra is előnyös, mert az iskolafenntartás nehéz gondjai nem vonják el a lelkészt igazi hivatásától, a hitoktatástól." A község elöljárósága tehát teljesen egyhangúlag az államosítás mellett foglalt állást. De nem így a nép! A toronyi közjegyző 1948. május 31-én írja:

"...május 31.-én Olad községben délután 2 órakor. A képviselőtestület egyhangulag hozott határozattal foglalt állást az iskolák államosítása mellett. Utána szülői értekezlet keretében kívántam a felvilágosító tevékenységet folytatni, de főként az asszonyok tiltakoztak az iskolák államosítása ellen. Meggyőzni nehéz lett volna, sőt megállapításom szerint lehetetlen lett volna, az értekezlet eredménytelenül véget ért. Hivatalos ügyek intézése céljából a bíró házához mentem. Másnap értesültem róla, hogy az oladi Fékosz vezetője és néhány asszony között szóváltásra került sor. Az asszonyok állítólag demokráciaellenes kifejezéseket használtak. Ellenük az eljárás folyamatban van."

CALENDARIUM, 1777–2002

Az oladi egyházközségben született papok:

Dergovits József: szül. 1831. V., megh. 1904 I. Dergovits J. uradalmi tehenes és Szakál Anna fia.

Szakáll József: szül. 1875. jún. 19., megh. 1931. jan. 29. Sz. József kántortanító és Kardos Zsuzsanna (vagy Somogyi Erzsébet?) fia. Tóth István: szül. 1877. márc. 26., megh. 1805. jan. 18. T. István földműves és Tóth Marianna fia.

Hende Lajos (Hargitai Venánc): szül. 1915., megh. 1974. H. Lajos földműves és Szakály Mária fia. A Szt. Erzsébet templomban (Szombathely) szolgált. Az oladi temetőben nyugszik.

Az Oladban szolgálatot teljesített papok jegyzéke (időrendben):

Kartner Imre: szül. 1777. július 21. Szombathely, megh. 1845. máj. 9. Nyőgér. K. József és Eőrsy Erzsébet fia. Káplán volt Oladban 1801. szept. és 1805. febr. között, majd haláláig plébános Nyőgéren.

Zámbó Ferenc: szül. 1779. Hegykő, megh. 1861. febr. 10. Plébános volt Oladon 1806–1814 között.

Szabó István: szül. 1787. Hegyfalu, megh. 1855. máj. 17. Sz. Ferenc és Soós Éva fia. Plébános Oladban 1814. február és 1840. december között.

Vintze (Vince) Sándor: szül. 1814. okt. 24. Nárai, megh. 1849. aug. 11. Olad. V. Ferenc és Varga Anna fia. Az Ernuszt családnál nevelősködik, majd plébános Oladon 1840. dec.-től haláláig. Prédikációit 1879-ben kiadták. Mezőgazdasági munkája, mellyel pályázatot is nyert: Hogyan lehet rét nélkül istállózás mellett gazdálkodni.

Istóczy Lajos Vince: szül. Szombathely 1816. okt. 14. I. Imre és Sátory Magda nemesek fia. Káplán volt Oladban, Pecölben. A sematizmusok utoljára 1864-ben említik (GÉFIN Gyula, 1929).

Molnár József: szül. 1819. Söpte, megh. 1874. dec. 8. Olad. Oladon plébános 1849–1874. A nagy kolerajárvány idején hunyt el kolerában. Oladon temették el. Irodalmi munkásságáról is ismert volt.

Ernhoffer Ferenc: szül. 1845. nov. 22. Szombathely, megh. 1883. febr. 3. Vörösvár. E. Ferenc gazdaember és Brukner Julianna fia. Nevelő volt Zsédenyben, káplán Vörösvárott, pléb. Oladon 1874. dec.–1878. ápr.

Molnár János: szül. 1845. május 9. Beodva (Torontál vármegye), megh. 1901. aug. 9. Plébános Oladban 1878. április–1887. dec. között.

Fischer Lajos dr.: A leghányatottabb sorsú plébánosunk szül. 1836-ban Pusztarádócon, megh. 1908. febr. 20. F. János és Glück Franciska fia. Rövid ideig káplán, majd különböző családoknál nevelő. 1871-ben a filozófia doktora. Ezen évben kilép a papi rendből, Pesten magántanári képesítést szerez antropológiából, pszichológiából és logikából. Megismerkedve a szabadkőművességgel a pesti Korvinus Páholy tagja, majd a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy igazgatója. 1874-ben református hitre tér. Felébredt lelkiismerete azonban egyre jobban kínozza, ezért visszakéredzkedik a római katolikus egyházba. Hidasy Kornél 30 napos lelkigyakorlatot ír elő, melyet a jezsuitáknál kell letöltenie. Ennek következtében írja meg a Lelkigyakorlatok kézikönyvét (1888) – melyet több más mű követ. Miután visszaveszik az egyházmegyébe, több helyen is szolgál. Oladon 1888-ban adminisztrátor.

Törzsök Vilmos: szül. 1866. jan. 30. Koroncó (Győr vármegye), megh. 1940. jan. 29. adminisztrátor Oladon 1894. ápr. – 1896. ápr. között. "...felfüggesztetett ab ordine et officino (körl. 1899. V.1324.), káplán Jánosháza... ismét felfüggesztetett (körl. 1915. VII. 2160), majd a laikusok sorába visszahelyeztetett. Battonyán él" (GÉFIN Gyula,1929). Később polgári iskolában tanított, meghalt 1940. jan. 29. Battonyán.

Rácz Ferenc: szül. 1859. Szombathely, megh. 1933. júl. 19. Olad. Oladon 1896-1903. teljesített szolgálatot, először káplánként, majd plébánosként. Az oladi temetőben nyugszik.

Tamás Imre: szül. 1903. Sopron, megh. 1980. ápr. 4. Először hitoktató volt Szombathelyen a városi elemi iskoláknál 1925–1929-ig, egyidejűleg az Emberbaráti Kórház lelkésze. 1925. dec.-től 1926 májusáig Oladon káplán, ill. adminisztrátor. 1929-tól Kőszegpatyon kurátor. "Kőszegpatyon férfiak és nők, ifjak és leányok számára Jézus Szíve-szövetséget, a gyermekek számára Szívgárdát alapított és vezetett, eme egyesületekben a község lakóinak 98%-a bent van. Pusztacsón restauráltatta a templomot." (GÉFIN Gyula, 1929).

Mezgár József: szül. 1884. Szigetvár, megh. 1941. okt. 23. M. József vasúti munkás és Horvátics Mária fia. Oladon 1926–1940 közt esperes-plébános. Újjáépítette a három tantermes iskolát és tanítólakást, megnagyobbíttatta a templomot. Megszervezte a Kath. Ifjak Szövetségét, a Leánykört, az Oltáregyletet, a Credot és a Szívgárdát. 1933 őszén a szombathelyi felső esperesi kerület tanfelügyelőjévé neveztetett ki, és egyben az esperesi teendők végzésével is megbízatott. A Tanácsköztársaság alatt tevékenysége miatt internálták. Ő is nagy "építő munkás, mind anyagi, mind pedig lelki-szellemi szinten". Az oladi építkezések mellett GÉFIN Gyulát idézve Nagylengyeliben két iskolát épített, Ormándlakon megszervezte a katolikus iskolát. Zalaegerszegen a legényegylet anyagi helyzetét rendezte. Kercán saját pénzén renováltatta a templomot, majdnem egészében újra építette a plébániaházat.

Lantos István: szül. Körmend, 1909. aug. 20. Lakics József vármegyei irodatiszt és Szij Etelka fia. Hitoktató volt Szombathelyen, majd káplán Oladon 1934-től. (GÉFIN Gyula, 1929). Azóta újabb adat nincs.

Stojalovski Sándor: szül. 1912. márc. 14. Sólyombreza. Halálának időpontjáról nem tudunk. Káplán volt 1937–43 között Szentgyörgyváron, Bagodvitnyéden, Oladon és Körmenden.

Kiss Márton: szül. 1903. Pozsonyszentgyörgy, megh. 1961. Olad. Szülei K. János MÁV. főkalauz és Payer Magdolna. Kiváló hitszónok. Jelentős szerepet vállalt a felsőcsatári Szívgárda Otthon felállításában. Oladon 1940-től haláláig plébános. Itt is nyugszik.

Lukács Lajos: szül. 1926. júl. 27. Csepreg, megh. 1994. 1956–1959 között Oladon káplán. A Szalézi Szt. Ferenc rend tagja, ismert volt rendkívüli szociális érzékenységéről. Volt amikor csekély kápláni fizetéséből juttatott adományt megszorult családoknak. "Telekesen egészalakos szobrot állítottak egykori plébánosuknak, a tizenöt éve elhunyt szalézi atyának. A Szentháromság-templom bejárata mellett álló szobrot 2009. június 13-án kezdődő szentmise keretében áldotta meg Brenner József, a Szombathelyi Egyházmegye általános helynöke ...Lukács Lajos. mindent, amije volt, a szegényeknek adta, még utolsó fillérjeivel is a szegényeket segítette."

Végh József: szül. 1936. Celldömölk, megh. 1991. jan. 20. Ivánc. 1959 és 1962 között káplán Oladon. Ide újmisésként került.

Varga Lajos: szül. 1911. Zalaegerszeg, megh. 1998. Göcsej. Plébános Oladon 1962–1971 között.

Kónya László: szül. 1928. június. 11. Szombathely. 1969-ben viceadminisztrátor majd 1969–1971. között kisegítő lelkész Oladon.

Bódis József: szül. 1925. Szombathely, megh. 1996. aug. 7. Olad. Oladon plébános 1971–1973, ker. esp., majd Kőszegre kerül (1973–1981), másodszor is plébános Oladon 1981-től haláláig.

Lelkes József, dr.: szül. 1918. Budapest, megh. 2001. jan. 17. Közgazdasági doktor. Káplán 1941–46 között Letenyén, majd Szombathely főplébánosa. Püspöki számvevő 1946–57. 1959-ben Vámoscsaládon káplán. 1972–1981 között plébános Oladon, 1972–75 között a szombathelyi felső kerület esperese. 1973-tól püspöki helynök, 1974-től a püspöki gazdasági hivatal vezetője, 1977-től pecöli apát, 1980-tól a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan olvasó kanonokja és kőszegi főesperes. A nyugdíjasok részéről az egyházmegyei papi szenátus tagja. Ő helyezteti át az oladi templom közlekedésre veszélyes sekrestyéjét, renoválja a séi filiális templomot, a II. Vatikáni Zsinat szellemiségében átalakítja az oladi templom liturgikus terét (szemben miséző oltár). Az egyházmegyében csak "építő papnak" nevezik.

Molnár János (2.): szül. 1941. jan. 11. Királd. Plébános Oladon 1996-től 2006-ig. Nyugdíjazva 2013. aug. 10. Szintén "nagy építtető". Az ő ügyködése és felügyelete mellett épült az oladi lakótelepi templom, majd mint kőszegszerdahelyi plébános renováltatta a velemi Szent Vid-kápolnát.

Gaál Sándor: szül. 1964. jún. 6. Szombathely. Káplán Zalaegerszegen, majd Kőszegen és Náraiban szolgál. 2006-tól Oladon plébános. Az Egyházmegyei Ministrációs bizottság tagja.

JEGYZET

1 Vas megyei Régészeti Egylet 1872. II. 1. évi nyilvántartása

2 Batthyány canonica visitatio (1757). Szombathelyi Egyházi Levéltár (továbbiakban: SZEL). 1/45–137 jegyz., valamint SILL Aba Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Szombathelyen. 3. rész. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1988. 2. sz. 36–45. old.

3 Id. Tóth József kézirata, a SZEL alapján

4 FEHÉR Károly (1927): 1777–1927. Jubiláris emlékalbum. Hasonmás kiadás. Szombathely, 1997. 51. old.

5 Győri prépost és kísérete, 1733. In: Id. Tóth József kézirata, 1951.

6 SILL Aba Ferenc: i. m.

7 Uo.

8 Uo.

9 Uo.

FELHASZNÁLT IRODALOM

1 A püspökség vélelme Rácz Ferenc plébános (1916) oladi templombelső-helyreállításához. 1916. IX. 21., SZEL.752./1916 (SZEL: Szombathely Egyházmegyei Levéltár).

2 Balogh Kálmán (1926): kir. műszaki tanácsos levele a püspökhöz az oladi plébánia épületállagáról, 1926. VII. 5. SZEL.1565/192

3 Bors Zoltán, dr.(1986): levele a séi templom belső felújításáról dr. Lelkes József ált. püsp. helynöknek. SZEL.661/1986

4–8 Canonica visitatiók: Kazó vizitáció (1698) SZEL.802–811 jegyz. Batthyány (1754) SZEL.1/45–137 jegyz. Szily (1781) SILL Aba Ferenc (1990) Somogy (1815) SZEL.6/120–127. jegyz. Bőle (1841) SZEL.1/57–80. jegyz.

9 Csánki Dezső (1897): Magyar nemesi családok.

10 Fábián Árpád, dr. (1973): püspök levele a séi filiális templom külső restaurálásáról Lelkes József apostoli kormányzónak 52.554./1973. sz. alatt.

11 Fehér Károly (1997): Szombathely 1777–1927. Jubiláris emlékalbum (faximile).

12 Finta Sándor tanító (1925), egyesületi elnök levele a püspökhöz, hogy az új orgonán hangversenyt tarthassanak, 1925. V. 17., SZEL.23./1925

13 Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1889) levele a püspökhöz 1889. IX. 19. SZEL.2641/1889.

14 Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1889) levele a püspökhöz a Rózsavár melletti szobor ügyében nov. 6.-án SZEL.261/1889.

15 Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1890) levele a püspökhöz SZEL.87/1890.

16 Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1894) eltiltásának értesítése a püspökség részéről Fischer Lajos részére SZEL.34–35/1894.

17 Géfin Gyula (1929): A szombathelyi egyházmegye története I–II., Szombathely, a szerző kiadása

18 Géfin Gyula (1935): A szombathelyi egyházmegye története III., Szombathely, a szerző kiadása

19 Grősz József (1940): m.püspök kinevezési értesítése Kiss Mártonnak az oladi plébánia élére. SZEL. 1736/1940.

20 Jegyzőkönyv az 1932. évi január hó 28-án az oladi-séi egyházközség képv. test. rendes közgyűléséről. SZEL.534/1932.

21 Jegyzőkönyv 1948. május hó 31-én tartott oladi képv. testület gyűléséről. 2–6/1948.kgy.sz.

22 Jegyzőkönyv az 1948. évi június hó 12. napján az iskolák államosítása ügyében a Községi Nemzeti Bizottság és község népi szervei által megtartott közgyűlésről. Vas Megyei Levéltár (VML). Toronyi közjegyz. 9/1948.

23 Kiss Márton (1940) esp. pléb. levele a püspökhöz levente ügyben SZEL. 2817/1940

24 Kiss Márton (1944) esp. pléb. levele a püspökhöz engesztelő körmenet tartására SZEL. 2720/1944

25 Kiss Márton (1944) esp. pléb. levele a püspökhöz Jézus Szíve körmenet tartására, kérvény SZEL.430/1944.

26 Kiss Márton (1954) esp. pléb. 1954. július hó 14-ei levele a főtisztelendő egyházi hatósághoz SZEL.188/1954

27 Kovács Sándor (1945) m. püsp. levele a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz. 1945. máj. 18. SZEL.1074/1945

28 Lelkes József dr. (1975): esp. pléb. Kérelem a püspökhöz a szembemiséző oltár létesítésére, 1975. IV.14. SZEL. 15./1975.

29 Lelkes József dr. (1975): esp. pléb. Szoboráthelyezési kérelem, 1975. május 3. SZEL. 20/1975.

30 Mezgár József (1928), oladi pléb. levele a püspökhöz az oladi templom villamosításával kapcsolatban, 1928. jan. 30. SZEL. 291/1928

31 Mezgár József (1929). Levele a püspökhöz az oladi missziós napokról. SZEL. 10/10/1929

32 Mezgár József (1932). Levél a püspökhöz az oladi pléb. hiv.-nak 1932. évi április hó 24. közgyűléséről SZEL. 735/1932

33 Mezgár József (1933): pléb. püspökhöz a leánykörrel kapcsolatban. SZEL. 92/1933.

34 Mezgár József (1935) levele a püspökhöz Molnár István és felesége Michalecz Mária Magdolna oladi lakosok megtéréséről. SZEL.530/1935

35 Mezgár József (1940) levele a püspökhöz Komlós Anna szalézi nővér örök fogadalmának letétele Oladban ügyében SZEL. 251/1940.

36 Mikes János (1932) püspök levele az oladi templom kibővítésével kapcsolatban Mezgár József plébánosnak, 1932. V. 16. SZEL. 903/1932.

37 Oladi hegyközség jegyzőkönyvei.

38 Oladi római kat. Iskola kántortanítói állására kiírt pályázat eredménye 1878, SZEL. 1367/1878.

39 Oladi pléb. vezetésével Rácz Ferencz megbízatván Ernuszt Kelemen kegyúr értesíttetik. SZEL. 254/1896

40 Oladi templomban felállított Szt. Antal-szobor megáldásának felhatalmazása 1903. jan. 27.

41 PÁL Ferenc (2013): Szabadkőműves az egyházmegye papjai között?, Martinus, 2013., 7. sz. 8. old.

42 Rácz Ferenc (1901) pléb. levele az egyházmegyei főhatósághoz SZEL. 2073/1901.

43 Rácz Ferenc (1901) oladi pléb. hely. ellen a Seéiek által beadott panasz alapján teljesített vizsgálatokról a jelentés, 1901. VIII. 27. SZEL:.901/20073

44 Rácz Ferenc (1900) oladi pléb. hely. a seéi templom ügyében írt levele az Egyházmegyei hivatalnak. SZEL. 1308–1309/1900,

45 Rácz Ferenc (1901): pléb. levele az egyházmegyei hatósághoz, melyben felsorolja a Húsvét előtt Ernuszt Ilkától ajándékba kapott miseruhákat SZEL. 901/1901

46 Rácz Ferenc (1920) levele a püspöki hivatalhoz az oladi legényegylet megalakulásáról. SZEL. 71/1920.

47 Rácz Ferenc (1922) levele az egyházmegyei főhatósághoz az oladi köztemetőhöz hozzácsatolt területről, 1922. V. 13. SZEL. 1950/1922

48 Rendelet (1951) FM. Miniszteri rend. 8131/XX /52/51 Vas Megyei Levéltár.

49 SILL Aba Ferenc (1988). Batthyány József kánoni vizitációja Szombathelyen, 3. rész 36–45. Vasi Honismereti Közl. 2. sz.

50 SILL Aba Ferenc (1990): Szily János kánoni vizitációja 3. rész, Vasi Honismereti Közl. 1990/ 1–2 sz. Olad 122–125. old.

51 TÓTH József (id). (2000): Dozmat történetéből. Kiad. Dozmaton.

52 TÓTH Júlia (2004): Olad plébánia és Olad falu keresztnévadási szokásai az anyakönyvek alapján (1741–1948). Folia Anthropologica, BDF, Term.tud. Kar, 2004., Szombathely, 2. kötet, 81 old., 53., 60. old.

53 Vas megyei Régészeti Egylet 1872. II. 1. évi nyilvántartása.

54 Szobrot állítottak Lukács Lajos szalézi atyának.

Schematismusok
Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár

55	Schematismus Cleri Diocesis Sabariensis pro anno XVIII (1818), Sabariaie Typi 109 old.
56	Schematismus venerabilis cleri diocensis Sabariensis pro ann.a.Christo Nato MDCCCXXXI. (1831), Sabariae Typis Francisci perger, 166 old. 23. old.
57	Schematismus cleri diocesis Sabariensis pro ann.a. MDCCCXVVIII. (1848), Sabariae Typis Francisci Perger 109 old. 9. old.
58	Schematismus venerabilis cleri diocesis Sabariensis pro ann. (1860) Sabariae Typis, Emeriici Bertalanffy, 52 old., 13. old.
59	Schematismus (1868) Typis Emerisci Bertalanffy (1868): 159 old. 22. old.
60	Schematismus (1899) Szombathely, Egyházmegyei Nyomda, 226 old. 30., 205–206. old.
61	Schematismus (1906): A szombathelyi püspöki megye papságának névtára. 1906. Szombathely, Egyházmegyei Könyvnyomda, 217 old. 37. old.
62	A Szombathelyi Püspöki megye papságának névtára (1909): Szombathely, Egyházmegyei Könyvnyomda, 226 old. 35. old
63	A Szombathelyi Püspöki megye papságának névtára (1910): Szombathely, Egyházmegyei Könyvnyomda, 226 old. 33. old.
64	Schematis cleri Diocensis Sabariensis pro anno Domini (1914) Sabaria Typis Typhographhhiae Diocense 88 old. 30. old.
65	Schematismus cleri diocesis Sabariensis pro anno Domini (1923): 84 old. 9. old.
66	Schematismus cleri diocesis Sabariensis pro anno (1929) Sabariae Typis. A. Martineum 172 old. 29., 124., 146. old.
67	Schematisnus venerabilis cleri diocesis Sabariensis anno (1940): Sabariaensis Typis. S. A. Martineum 175 o. 18.,147. old.
68	Schematismus venerabilis diocesis Sabariensis et Administraturae Muravidk pro anno Domini (1943): Sabariae, Typis S. A. Martineum 189 old. 21., 157. old.
69	Schematismus venerabilis Cleri diocesis Sabariensis pro anno (1947). St. Martinus. 128 o. 21. old.
70	Schematismus Sabariensis (1972): Szombathely, 197–228. old.
71	A Szombathelyi Egyházmegye Névtára (1991): Sylvester Print kiadó, Szombathely, 223 old. 38., 131. old.
72	A Szombathelyi Egyházmegye jubileumi sematizmusa (2000): Szombathely, 2000 Szignatúra Nyomda és Kiadó Kft., 186 old. 23., 24., 52., 127., 139. old.
73	A Szombathelyi Egyházmegye névtára (1983): Sylvester J. Nyomda, Szombathely, 131 old. 32.,73., 87., 96., 101., 102. old
74	A Szombathelyi Egyházmegye névtára (2006): Szombathely, Egyházmegye, 68 old. 25. old.
75	A Szombathelyi Egyházmegye név- és címtára (2007): Szombathelyi Egyházmegye, Kapitális Kft., Debrecen, 168 old. 19. old.
76	A Szombathelyi Egyházmegye név- és címtára (2009): Martinus Kiadó, Szombathely, 72 old. 44. old.
77	A Szombathelyi Egyházmegye név- és címtára (2010): Martinus Kiadó, Szombathely, 72 old. 44. old.
78	A Szombathelyi Egyházmegye név- és címtára (2012–2013): Martinus Kiadó, Szombathely, 67 old. 34. old.
79	CALENDARIUM: A Szombathelyi Egyházmegye elhunyt papjai 1777–2002. (2002): Kiadja Gyürki László pápai prelátus, Körmend, Projekt Nyomda, Kőszeg

1	Vas megyei Régészeti Egylet 1872. II. 1. évi nyilvántartása
2	Batthyány canonica visitatio (1757). Szombathelyi Egyházi Levéltár (továbbiakban: SZEL). 1/45–137 jegyz., valamint SILL Aba Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Szombathelyen. 3. rész. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1988. 2. sz. 36–45. old.
3	Id. Tóth József kézirata, a SZEL alapján
4	FEHÉR Károly (1927): 1777–1927. Jubiláris emlékalbum. Hasonmás kiadás. Szombathely, 1997. 51. old.
5	Győri prépost és kísérete, 1733. In: Id. Tóth József kézirata, 1951.
6	SILL Aba Ferenc: i. m.
7	Uo.
8	Uo.
9	Uo.

1	A püspökség vélelme Rácz Ferenc plébános (1916) oladi templombelső-helyreállításához. 1916. IX. 21., SZEL.752./1916 (SZEL: Szombathely Egyházmegyei Levéltár).
2	Balogh Kálmán (1926): kir. műszaki tanácsos levele a püspökhöz az oladi plébánia épületállagáról, 1926. VII. 5. SZEL.1565/192
3	Bors Zoltán, dr.(1986): levele a séi templom belső felújításáról dr. Lelkes József ált. püsp. helynöknek. SZEL.661/1986
4–8	Canonica visitatiók: Kazó vizitáció (1698) SZEL.802–811 jegyz. Batthyány (1754) SZEL.1/45–137 jegyz. Szily (1781) SILL Aba Ferenc (1990) Somogy (1815) SZEL.6/120–127. jegyz. Bőle (1841) SZEL.1/57–80. jegyz.
9	Csánki Dezső (1897): Magyar nemesi családok.
10	Fábián Árpád, dr. (1973): püspök levele a séi filiális templom külső restaurálásáról Lelkes József apostoli kormányzónak 52.554./1973. sz. alatt.
11	Fehér Károly (1997): Szombathely 1777–1927. Jubiláris emlékalbum (faximile).
12	Finta Sándor tanító (1925), egyesületi elnök levele a püspökhöz, hogy az új orgonán hangversenyt tarthassanak, 1925. V. 17., SZEL.23./1925
13	Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1889) levele a püspökhöz 1889. IX. 19. SZEL.2641/1889.
14	Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1889) levele a püspökhöz a Rózsavár melletti szobor ügyében nov. 6.-án SZEL.261/1889.
15	Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1890) levele a püspökhöz SZEL.87/1890.
16	Fischer Lajos dr. esp. pléb. (1894) eltiltásának értesítése a püspökség részéről Fischer Lajos részére SZEL.34–35/1894.
17	Géfin Gyula (1929): A szombathelyi egyházmegye története I–II., Szombathely, a szerző kiadása
18	Géfin Gyula (1935): A szombathelyi egyházmegye története III., Szombathely, a szerző kiadása
19	Grősz József (1940): m.püspök kinevezési értesítése Kiss Mártonnak az oladi plébánia élére. SZEL. 1736/1940.
20	Jegyzőkönyv az 1932. évi január hó 28-án az oladi-séi egyházközség képv. test. rendes közgyűléséről. SZEL.534/1932.
21	Jegyzőkönyv 1948. május hó 31-én tartott oladi képv. testület gyűléséről. 2–6/1948.kgy.sz.
22	Jegyzőkönyv az 1948. évi június hó 12. napján az iskolák államosítása ügyében a Községi Nemzeti Bizottság és község népi szervei által megtartott közgyűlésről. Vas Megyei Levéltár (VML). Toronyi közjegyz. 9/1948.
23	Kiss Márton (1940) esp. pléb. levele a püspökhöz levente ügyben SZEL. 2817/1940
24	Kiss Márton (1944) esp. pléb. levele a püspökhöz engesztelő körmenet tartására SZEL. 2720/1944
25	Kiss Márton (1944) esp. pléb. levele a püspökhöz Jézus Szíve körmenet tartására, kérvény SZEL.430/1944.
26	Kiss Márton (1954) esp. pléb. 1954. július hó 14-ei levele a főtisztelendő egyházi hatósághoz SZEL.188/1954
27	Kovács Sándor (1945) m. püsp. levele a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz. 1945. máj. 18. SZEL.1074/1945
28	Lelkes József dr. (1975): esp. pléb. Kérelem a püspökhöz a szembemiséző oltár létesítésére, 1975. IV.14. SZEL. 15./1975.
29	Lelkes József dr. (1975): esp. pléb. Szoboráthelyezési kérelem, 1975. május 3. SZEL. 20/1975.
30	Mezgár József (1928), oladi pléb. levele a püspökhöz az oladi templom villamosításával kapcsolatban, 1928. jan. 30. SZEL. 291/1928
31	Mezgár József (1929). Levele a püspökhöz az oladi missziós napokról. SZEL. 10/10/1929
32	Mezgár József (1932). Levél a püspökhöz az oladi pléb. hiv.-nak 1932. évi április hó 24. közgyűléséről SZEL. 735/1932
33	Mezgár József (1933): pléb. püspökhöz a leánykörrel kapcsolatban. SZEL. 92/1933.
34	Mezgár József (1935) levele a püspökhöz Molnár István és felesége Michalecz Mária Magdolna oladi lakosok megtéréséről. SZEL.530/1935
35	Mezgár József (1940) levele a püspökhöz Komlós Anna szalézi nővér örök fogadalmának letétele Oladban ügyében SZEL. 251/1940.
36	Mikes János (1932) püspök levele az oladi templom kibővítésével kapcsolatban Mezgár József plébánosnak, 1932. V. 16. SZEL. 903/1932.
37	Oladi hegyközség jegyzőkönyvei.
38	Oladi római kat. Iskola kántortanítói állására kiírt pályázat eredménye 1878, SZEL. 1367/1878.
39	Oladi pléb. vezetésével Rácz Ferencz megbízatván Ernuszt Kelemen kegyúr értesíttetik. SZEL. 254/1896
40	Oladi templomban felállított Szt. Antal-szobor megáldásának felhatalmazása 1903. jan. 27.
41	PÁL Ferenc (2013): Szabadkőműves az egyházmegye papjai között?, Martinus, 2013., 7. sz. 8. old.
42	Rácz Ferenc (1901) pléb. levele az egyházmegyei főhatósághoz SZEL. 2073/1901.
43	Rácz Ferenc (1901) oladi pléb. hely. ellen a Seéiek által beadott panasz alapján teljesített vizsgálatokról a jelentés, 1901. VIII. 27. SZEL:.901/20073
44	Rácz Ferenc (1900) oladi pléb. hely. a seéi templom ügyében írt levele az Egyházmegyei hivatalnak. SZEL. 1308–1309/1900,
45	Rácz Ferenc (1901): pléb. levele az egyházmegyei hatósághoz, melyben felsorolja a Húsvét előtt Ernuszt Ilkától ajándékba kapott miseruhákat SZEL. 901/1901
46	Rácz Ferenc (1920) levele a püspöki hivatalhoz az oladi legényegylet megalakulásáról. SZEL. 71/1920.
47	Rácz Ferenc (1922) levele az egyházmegyei főhatósághoz az oladi köztemetőhöz hozzácsatolt területről, 1922. V. 13. SZEL. 1950/1922
48	Rendelet (1951) FM. Miniszteri rend. 8131/XX /52/51 Vas Megyei Levéltár.
49	SILL Aba Ferenc (1988). Batthyány József kánoni vizitációja Szombathelyen, 3. rész 36–45. Vasi Honismereti Közl. 2. sz.
50	SILL Aba Ferenc (1990): Szily János kánoni vizitációja 3. rész, Vasi Honismereti Közl. 1990/ 1–2 sz. Olad 122–125. old.
51	TÓTH József (id). (2000): Dozmat történetéből. Kiad. Dozmaton.
52	TÓTH Júlia (2004): Olad plébánia és Olad falu keresztnévadási szokásai az anyakönyvek alapján (1741–1948). Folia Anthropologica, BDF, Term.tud. Kar, 2004., Szombathely, 2. kötet, 81 old., 53., 60. old.
53	Vas megyei Régészeti Egylet 1872. II. 1. évi nyilvántartása.
54	Szobrot állítottak Lukács Lajos szalézi atyának.

AZ OLADI RÓMAI KATOLIKUSEGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE(1733–2013)

AZ OLADI RÓMAI KATOLIKUS
EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE
(1733–2013)