A soproni népszavazás, mely módosította a trianoni döntést, éket vert az Ausztria által elgondolt Burgenland testébe. A magyarnak megmaradt terület gyakorlatilag kettészakította az Ausztriához rendelt nyugat-magyarországi terület északi és déli felét. Az államfordulat idején ezen a tájon sem jól járható közút, sem vasút nem vezetett. Őrvidék északi és déli része sokáig csak magyar területen tudott érintkezni, illetve osztrák földön nagy kerülővel. Ausztria részéről sokáig megvolt a szándék (és remény), hogy a Burgenlandnak elnevezett terület fővárosa az "elrabolt" Sopron legyen. A szerző ezt a sok évtizedes "perpatvart" járja körül – az 1945–46-os évekre fókuszálva.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XIII. törvény szerint Magyarországon azok a települések kaphatták meg az egyes borvidékekbe való besorolást, amelyek mezőgazdasági területének legalább 7%-án szőlőtermelés folyik. A törvényhez csatolt melléklet szerint Csepreg szőlőterülete a Soproni Borvidékhez tartozik. Ez a besorolás sok előnnyel jár a szőlősgazdák számára.

A helyi szőlőtermelés története a régmúltba vezet. A régiségben a boros gazdák között nem egy esetben fegyveres konfliktusra, "véres ütközetre" került sor a kilátástalanság és elkeseredettség miatt. A szerző sok adattal, részletes elemzéssel dokumentálja a mai, békésebb időszakot megelőző küzdelmes évszázadokat.

1944 nyarán több alkalommal is elérte a légi háború szele Balozsameggyes lakóit; első alkalommal július 26-án. A község plébánosa figyelemre méltó részletességgel jegyezte fel az eseményeket a Historia Domusba.

A "krónika" szerzője alapos levéltári kutatással, illetve amerikai, német és magyar hadtörténészek eredményeire támaszkodva összegzi a falu fölött lezajlott légi csata lefolyását – külön kiemelve a közelben lezuhant amerikai bombázó és az ejtőernyősök sorsát –, majd közli a szemtanú plébános leírásának e napra vonatkozó, izgalmas részletét.

Jelentéktelen vámügynek tűnő, de nemzetközi bonyodalmakat okozó esemény történetét ismerhetjük meg a tanulmányból: 1928 legelején gépalkatrésznek feltüntetett rejtélyes fegyverszállítmány érkezett Olaszországból - Ausztrián keresztül - Magyarországra. A szállítmány érkezése felvethette a trianoni Magyarország szerződésszegését, a tiltott fegyverkezés tényállását. (Érdekes és tanulságos, hogyan viszonyultak a történtekhez a kisantant tagjai és egyes nyugati államok.)

A Bethlen-kormánynak komoly diplomáciai erőpróbát jelentett, hogy a kényes ügynek ne legyenek súlyos következményei.

Életrajzából tudjuk, hogy a főúr kétszer járt Rómában. Második alkalommal 1665-ben húsvét ünnepére zarándokolt az örök városba, ahol magával a pápával is találkozott. Útjáról két levele ismert: egy Velencéből, egy Rómából. A tanulmány nyelvész szerzője röviden összefoglalja a két levél tartalmát, majd ismerteti azokat a nyelvtörténeti, nyelvjárási és helyesírási jelenségeket, amelyek a XVII. században keletkezett írásokra jellemzőek.