A feltörő víz Bükön.
Bernáth Lajos felvétele, 1957.
NÉMETH ISTVÁN
AZ 50 ÉVES BÜKI GYÓGYFÜRDŐ – A RENDSZERVÁLTOZÁS ÓTA
AHOGY ELKEZDŐDÖTT
OLAJ HELYETT VÍZ
A húszas években megkezdett és 1950-től intenzíven és tervszerűen folytatott szénhidrogén-kutatások Bük és Bő települések között 1957 őszén 1004–1282 méter közötti mélységben nagy menynyiségű, gyógyászati célra felhasználható ásványvizet tártak fel.
A kedvező szakvélemény alapján a csövezést bennhagyták a fúrólyukban, és cementdugózták. Az ötvenes évek végén Bük község tanácsa és társadalmi szervezetei erőfeszítéseket tettek a lefojtott kút megnyitására. 1960. december 6-án a cementdugó eltávolításával újra szabaddá tették a hévíz útját, és a hatalmas erővel, 10–12 bar nyomás mellett feltörő 65–70 méter magasságú gejzír a fúrótornyot is ledöntve került a felszínre. A kitörés 1961. január 24-én érte el tetőpontját, amikor a kút gázos vízhozama 9000 l/perc, hőmérséklete pedig 58 °C volt. Az 1960 decemberében az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott szakvélemény szerint az alkáliákat is tartalmazó, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvíz jelentékeny mennyiségű fluoridot is tartalmazott. A víz szabad szénsavtartalmánál fogva agresszív, oxigénfogyasztása 0,8 mg/l, a pH-érték pedig 6,76 volt.
A feltörő víz Bükön.
Bernáth Lajos felvétele, 1957.
1961 év tavaszán a feltörő hévizet a kútfejre szerelt tolózárral lefojtották mintegy 1100 l/perc vízhozamra, és az 54,5 °C-os elfolyó vizet közel másfél kilométer hosszúságú földcsatornán át a Répce folyóba vezették.
Nyugat-Dunántúl új hévízforrását – a csodás gyógyulások hírére – 1961 nyarán közeli és távoli vidékekről már több ezer látogató kereste fel, és ezzel elkezdődött a büki gyógyfürdő máig is folytatódó története.
FÜRDŐHELY SZÜLETIK
A hévízkút megnyitását követően a fürdő fejlesztése az 1961-ben elkészült rendezési tervnek megfelelően szabályozott keretek között indult el, meghatározva a területfelhasználás valamint a létesítményelhelyezés főbb irányait.
Az első, 500 m² vízfelületű, kétharmadában fedett medence és a kiszolgáló épületek átadására 1962. augusztus 19-én került sor, amikor is a fürdőzésre, illetve gyógyulásra vágyók első ízben hivatalosan is igénybe vehették a büki hévizet.
A fürdő 1962-től a községi tanács kezelésében üzemelt 1964-ig, amikor működtetésére a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kapott megbízást.
Gyógyító árokfürdő.
Bernáth Lajos felvétele, 1961.
A hévizes fürdő medencéjének rendelkezésre állásával egy időben, 1963-ban megindultak a víz gyógyhatásának tudományos igazolására és bizonyítására vonatkozó orvosi elemzések is. A 16 hónapon át tartó vizsgálatok befejezése után a szakemberek a dokumentációkból és a vizsgálati eredményekből megállapították, hogy a büki hévíz hatására a gyógyulások a vártnál gyorsabban következtek be. A szakbizottság véleményével egyetértésben a megyei kórház az orvosi vizsgálatok megállapításait a következőképpen összegezte: "A büki víz hatásos fürdőkúra formájában mozgásszervi betegségek esetében; ivókúra formájában gyomorsavtúltengésben, gyomor, bél-, és epehólyaghurutban; gyomor- és vékonybélfekélyben; inhaláció és orr–torok öblögetés formájában a légutak hurutjainak kezelésére". (NÉMETH I. 1997.)
A dokumentumok alapján az egészségügyi miniszter az ásványi anyagokban gazdag büki hévizet 33.729/1965. szám alatt gyógyvízzé minősítette. Ezután indult meg intenzíven a fürdő továbbfejlesztésének tervezése és idényjellegének megszüntetése. A bővítés jegyében 1966-ban megépült egy ovális alakú, 1200 m² vízfelületű medence a mellette lévő 40 m² vízfelületű gyermekpancsolóval. 1968-ban elkészült a második 500 m² alapterületű medence is a szükséges kiegészítő létesítményekkel.
Az állandó téli-nyári igénybevétel biztosítására az utóbbi medence lefedésével, a balneoterápiás kezelések megvalósítására további medencék, kád- és súlyfürdő megépítésével 1972-ben befejeződött a fedett gyógyfürdő létrehozása.
A FEJLŐDŐ FÜRDŐ
Az egyre fokozódó hévízfelhasználás pótlása érdekében 1972-ben elkészült az 1100 méter talpmélységű Bük–III. számú termálkút, amely a Bük–I. vizéhez hasonló kémiai összetételben a teljes biztonságot is megteremtette.
A már megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések, valamint a kedvező gyógyászati tapasztalatok figyelembe vételével a fürdőt a 202/GYF/1973. szám alatt az egészségügyi miniszter gyógyfürdővé nyilvánította.
A Vas Megye Tanácsa döntésével 1976. január 1. napjával létrehozott Büki Gyógyfürdő Vállalat által üzemeltetett fürdő a rendezési tervekben megfogalmazott elképzeléseknek megfelelően 1978-tól fokozatosan számos új létesítménnyel gazdagodott, így a gyógyfürdőt és annak több mint 67,5 ha területű környezetét a 116/GYF/1979. számú miniszteri rendelet gyógyhellyé minősítette.
A bővülő fürdőben 1980 júniusában vehették használatba a fürdővendégek a versenyek rendezésére is alkalmas 50 x 21 méteres úszómedencét, melynek 1650 m³ térfogatú 26 °C-os vizét 1984-től korszerű, 500 m³/óra kapacitású vízforgató berendezés folyamatosan tisztítja.
A négykazettás medence.
Forrás: Büki Gyógyfürdő Vállalat, 1991.
Elsődlegesen a gyógyvízkincs védelme, valamint a takarékos, célirányosabb vízgazdálkodás megvalósítása érdekében a gyógyfürdő területén új, 782 méteres talpmélységű kút lemélyítésére került sor. A felsőpannon rétegeket megcsapoló hévízkút – mint az elvégzett vizsgálatokból kiderült – Vas megye legjobb műszaki–hidrológiai paraméterekkel rendelkező hévízforrása lett. A búvárszivattyúval tartósan kitermelhető 540 l/perc mennyiségű, 41 °C-os ásványvíz további medencebővítésekre biztosította a hévízkapacitást. Ezen lehetőség kiaknázásaként épült meg 1991 júniusában a fürdő leglátványosabb és legkorszerűbb építőanyagokat felhasználó 4 kazettás medencekomplexuma.
Az 1990-es évek elejére Bükfürdő már Nyugat-Magyarország nemzetközi jelentőségű fürdőjévé fejlődött. A közel 14 ha fürdőkombinát parkterületén, valamint a fedett fürdőben már több mint 4100 m²-es vízfelülettel 4300 m³ víztérfogattal 14 db medence – köztük egy feszített tükrű, korszerű vízforgatóval ellátott úszómedence és két gyermekmedence – szolgálta a felüdülést, gyógyulást.
MÉRFÖLDKŐ A RENDSZERVÁLTOZÁS
A Büki Gyógyfürdő története két élesen elhatárolható korszakra bontható. Az első – az előző fejezetekben ismertetett – 1961-től 1993-ig terjedő szakasz, melynek során a fürdő fejlődését többségében állami finanszírozású és irányítású sikeres kiépítés, bővítés jellemezte.
A gyógyfürdő fejlődésében teljesen új fejezetet nyitott a rendszerváltozás és az azt követő privatizáció, melynek során a Vas Megyei Tanács által kezelt vagyont – az önkormányzati törvényben foglaltak érvényesítésével – a Vas Megyei Vagyonátadó Bizottság 20.025–3/92 határozata alapján 50–50 %-os részarányban Vas Megye Önkormányzatának, valamint Bük Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába adta.
MEGVÁLTOZOTT GAZDASÁGI KÖRNYEZETBEN
Az új tulajdonosok, mérlegelve a birtokukba került különleges vagyon által elérhető gazdasági lehetőségeket, és felismerve azt a turisztikai igényt, amelyre válaszolva a gyógyfürdő és a kapcsolódó – elsődlegesen – gyógyszolgáltatási kínálat révén fontos szerepet lehet vállalni a hazai turizmus piaci környezetének alakításában, döntést hoztak a közös vállalat korszerűbb gazdasági szervezetbe történő átalakítására. (ÁKOSHEGYI GY.–NÉ- METH I. 2006.)
Mindezek megvalósítására, valamint a vállalat felügyeletére, irányítására vezető testületként Felügyelő Bizottságot hoztak létre. A kilenc tagot számláló bizottság vezetésére Dr. Németh Istvánt, a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóhelyettes főmérnökét kérték fel, tagjai pedig Dr. Ajkai Aladár, Antalovits György, Dr. Árvai Imre, Barabás Miklós, Forgó Ferenc, Horváth Lajos, Gyurácz József, Pereznyák Zoltán lettek.
Az új szervezet gyors és hatékony munkával, 1992. december végére elkészítette a közös vállalat a tulajdonosok által is legmegfelelőbbnek ítélt új gazdálkodó szervezetté, részvénytársasággá történő átalakításának tervét, valamint az Alapító Okiratot.
A Vas Megyei Cégbíróság a 18-10-100542/02 határozatával jegyezte be a Büki Gyógyfürdő Részvénytársaságot, a következő alapítási jellemzőkkel, szabályozásokkal:
"Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése és Bük Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete, mint alapítók elhatározták, hogy az 1992. évi LV. Törvény előírásainak megfelelően a módosított 1998. évi VI. törvény szerinti részvénytársaságot alapítanak a büki gyógyfürdő vállalat átalakításával, annak általános jogutódjaként.
Az alapítók megállapodnak abban, hogy a társaságot zártkörű alapítással hozzák létre, a társaság összes részvényét maguk veszik át. A társaság az alapítást követően zártkörűen működik.
A társaságot az alapítók – 1992. december 31-i dátummal határozatlan időre hozzák létre.
A társaság tevékenységét 1993. január 01. napján kezdi meg." (ALAPÍTÓ OKIRAT 1992.)
Ezzel a döntéssel a részvényesek – a Vas megyei és a büki önkormányzat – a megváltozott piaci környezethez igazodva új gazdálkodási keretekben kívánták az Rt. tulajdonába adott vagyont eredményesen, hatékonyan működtetni azzal, hogy a termál- és gyógyvízellátást biztosító három mélyfúrású kút fele-fele arányban továbbra is az önkormányzatok tulajdonában marad.
Az új társaság tevékenységi körébe kiemelten a máshová nem sorolt szolgáltatások (fürdő, gyógyfürdő stb.) szerepeltek, de ide tartozik még: a hőtermelés és -ellátás; víztermelés és -kezelés; az egyéb kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás; garázsszolgáltatás; parkolás; járműőrzés; a saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása; hirdetési tevékenység; a járóbeteg-ellátás is.
Napjainkban az időközben bekövetkezett változásokhoz igazodva az elsődleges tevékenység a "Fizikai közérzetet javító szolgáltatás" lett, és a további tevékenységek köre is 38-féle szolgáltatásra bővült azzal a kiegészítéssel, hogy "A társaság működésének jellege és szolgáltatási tevékenysége alapján jelentős társaságnak minősül." (ALAPSZABÁLY 2011.)
A BGYRt. első közgyűlésén dr. Pusztai Gyula, Vas Megye Közgyűlésének elnöke és dr. Szele Ferenc, Bük Nagyközség polgármestere a részvényesek 50 % – 50 % arányú képviselőjeként megválasztotta a felügyelő bizottság, valamint az igazgatóság tagjait, és javasolta dr. Németh Istvánt az igazgatóság elnökének.
A társaság első igazgatóságának tagjai 1993–1994-ig az alábbiak voltak: elnök: Dr. Németh István, tagok: Dr. Csapó Tamás, Honfi József, Dr. Papp Endre, Pereznyák Zoltán. Az első felügyelő bizottság pedig így állt fel: elnök: Szidoly László, tagok: Dr. Fluck István, Szabó Kálmán.
Az új vezetésnek, menedzsmentnek természetesen teljesen megváltozott kihívásokkal kellett szembenézni, hiszen a vállalat privatizációjával a korábbi állami tulajdonon alapuló egészségügyi, üdültetési, szállásadói gyógyfürdő-kapcsolatokban szakadások, érdekeltségi változások következtek be.
A megváltozott körülmények függvényében az új gazdálkodó szervezetnek a megalapozott átalakítási, fejlesztési stratégia kimunkálásához körültekintő, alapos helyzetelemzést kellett végezni, melynek során a kedvező adottságok mellett hátrányos tényezőket, "örökölt" feltételeket kellett figyelembe venni.
Környezeti adottságok, tényezők:
– a fürdő devon dolomit rétegekből nyert 2046 m³/d mennyiségű minősített gyógyvize és 638 m³/d mennyiségű magas ásványianyag-tartalmú termálvize
– a fürdőnek "gyógyfürdő"-ként (202/GYF/1973), és környezetének "országosan kiemelt gyógyhely"-ként (116/GYF/1979) való minősítése
– előnyös földrajzi elhelyezkedés (a határ közelsége, kedvező klíma- és topográfiai adottságok)
– értékes, változatos természeti környezet (Répce-sík, Natúrpark)
– a történelmi múlt gazdag örökségei a régióban (Savaria, Kőszeg, Sopron)
– a fürdő-régió kedvező és még feltáratlan turisztikai értékei (pl. víztározó a Répce folyón)
– a fürdő településrészének szinte korlátlan területi fejlesztési lehetőségei (kellő távolság a lakótelepüléstől)
– a fürdő kül- és belföldi ismertsége
– a megközelíthetőség kivételével kielégítő és bővíthető infrastruktúra
– jól kiépült szolgáltató és vendéglátó hálózat
– kongresszusok, fesztiválok rendezésének lehetőségei
– folklór hagyományok, ünnepek feleleveníthetősége (Büki Ünnepi Napok)
– a sportolás, a kikapcsolódás meglévő létesítményei (tenisz, golf, sporttelep)
– új tulajdonosi szemlélet érvényesítésének lehetősége
A fürdő fejlesztési irányainak kijelölése során kedvezőtlen gazdálkodási feltételeket, hatásokat is figyelembe kellett venni, úgy mint:
– a szocialisztikus gazdaság örökségei: frissen kialakult, előzmények nélküli új piaci környezet; korábbi, főleg szubjektív megítélésű, tőkehiányos beruházások; eltúlzott állami irányítás, a tervgazdálkodás előnytelen hatásai
– az üzemelési feltételek hiányosságai: meghatározó létesítmények hiánya (víztároló, forgatók, vízutánpótlás); korszerű anyagok, berendezések alkalmazásának hiánya; a rendkívüli igénybevétel miatti elhasználódások pótlásának elmaradása, elhúzódása
– új közgazdasági környezet kialakulása: megváltozott vendégkör, megszűnt belföldi keresleti igények; a társadalombiztosítási támogatások bizonytalanságai; a fürdőszolgáltatásra kedvezőtlen hatású adórendszer bevezetése (pl. ÁFA); a turisztikai befektetések preferenciájának, ösztönzésének elmaradása (NÉMETH I. 1999)
A közgazdasági környezetbe történő sikeres illeszkedés támogatása, valamint az Rt. Igazgatósága határozataiban előirányzott feladatok eredményes megvalósítását biztosító érdekeltség elősegítésére a társaság közgyűlése 1994. december 18-án tőkeemelést hajtott végre, amelyet a társaság dolgozói által létrehozott Büki Gyógyfürdő Rt. MRP-szervezete jegyzett az 1988. évi VII. törvény 244.§.(4) bekezdésében előírtak alapján az Rt. Közgyűlése elé terjesztett Megvalósíthatósági tanulmányban foglaltak szerint. A törzstőkeemelés eredményeként a részvényesi arányok így alakultak: Vas Megye Önkormányzata 46,5 %, Bük Nagyközség Önkormányzata 46,5 %, Dolgozói Részvények 7%.
AZ ELŐREMENEKÜLÉS STRATÉGIÁJA
A korábbi szocialisztikus gazdasági környezetből örökölt hátrányos működési feltételek ellenére a Büki Gyógyfürdő Rt. 1993–1995. év közötti gazdálkodási eredményei olyan alapot hoztak létre, melyre a gyógyfürdő állami támogatás nélküli szinten tartásán túlmenően megalapozott fejlesztési stratégiát lehetett felépíteni.
A fürdő vonzerejének fokozása, turisztikai értékeinek növelése, a szolgáltatások korszerűsítése és a fejlesztés érdekében a társaság vezetése a következő főbb követelményrendszert jelölte ki: a kialakult szolgáltatási színvonal megtartása, fokozása; komplex szolgáltatások biztosítása; szelektív (minőségi) igények kielégítése; ciklikus attraktivitás megvalósítása; az anyag- és energiafelhasználás racionalizálása; a szabályozások szigorításának végrehajtása; az üdülőhelyhez, a régióhoz történő integrálódás gyorsítása.
A kitűzött célok elérése érdekében a társaság három fő irányban fejlesztett, korszerűsített:
– a fogadókészség fokozása, az arculatteremtés (image) fejlesztése, elsődlegesen a humán erőforrások minőségi változtatásával
– a létesítményrendszer, az eszköztár bővítése, felújítása jelentős saját tőkeforrások bevonásával
– a komplex gyógy-idegenforgalmi értéket növelő, fürdőhelyi, regionális integrációt gyorsító intézkedések
A sikeres végrehajtás útját keresve az Rt. Igazgatósága úgy foglalt állást, hogy a fogadókészség fokozása a fejlesztések viszonylag kis anyagi ráfordítással és leggyorsabban, látványosan megvalósítható köre. A fürdő fogadókészsége javul, vonzóbbá válik, ha a humán erőforrás (a munkaerő) jól képzett, képes elérni, hogy a fürdővendég "első benyomás"-élménye pozitív legyen, továbbá, ha korszerű, hatékony az irányítási (üzemeltetési) rendszer. A fürdő magas szintű működéséhez a fürdő személyzetével szemben alapvető követelmény: a kellő alapképzettség; a szakmai sokoldalúság, a biztos nyelvtudás; az igényes etikai készség; a vonzó megjelenés (formaruházat).
A fürdővendég komfortérzésének fokozásához pedig biztosítani kellett: a környezet rendezettségét, ápoltságát, esztétikáját (park, építmények, stb.); a szolgáltatások szervezettségét (információs rendszer, automatizáció stb.); a szolgáltatások körének szelektív elkülönítését (gyógyászat, rekreáció, strand stb.); kiegészítő szolgáltatások színvonalas megteremtését (vendéglátás, kereskedelem stb.); a fürdő higiéniája biztonságát (környezetbarát anyagok alkalmazása, ellenőrzési rendszer); az általános biztonságérzetet, a nagyobb közbiztonságot. (NÉMETH I. 1999.)
A fogadókészség előzőekben ismertetett meghatározói színvonalának folyamatos emelésével – a nagymértékű országos visszaesés ellenére – már az első években sikerült elérni azt, hogy az évi vendégforgalom meghaladta az előzetesen számítható értékeket, és a korábbi nyári csúcsterhelés az előnyösebb őszi-tavaszi kiegyenlítettebb igénybevétel irányába tolódott el. A fürdő látogatottságában pedig megnövekedett az utazási gyakoriságot és hosszabb tartózkodási hajlandóságot mutató, elsődlegesen németajkú vendégkör létszáma. (CSAPÓ T. –KOCSIS ZS. 1997.)
Mindezen stratégiai célok megvalósítása érdekében a gazdálkodó szervezetben való működés első évében, 1993-ban sor került a strand területén a korábban rendszertelenül telepített, építményeiben sem odaillő vendéglátás felszámolására és a gyógy- és fürdőszolgáltatástól elkülönülő, azt nem zavaró, kulturált, hat üzleti egységet felölelő új pavilonsor megépítésére. A meglévő hársfasor adottságaival élő, kényelmes, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó üzletek gyorsan kedveltté váltak a gyógyfürdő vendégei körében.
A másik rendkívül sürgős lépésre, a fürdő jellegtelen, funkciójának nem megfelelő főbejárati előtere átalakítására, bővítésére a fedett fürdő tervezője, Károlyi István elképzeléseinek megfelelően került sor, 1994-ben.
A közel 200 m² méretű bővítéssel, igényes belső építészeti megoldásokkal lehetőség nyílt az információs készség, a szolgáltatási szervezettség fokozására, és új büfé kialakításával a vendéglátás minőségi színvonalának lényeges változtatására.
A kedvező gazdálkodási eredmények adta lehetőségek keretében 1995-ben elkezdődhetett a termálfürdő strand területén lévő elavult szociális blokkok kiváltása. Első lépésként 1995-ben új, nagykapacitású szociális blokk, ún. "U" WC-csoport épült az uszoda keleti oldalától 70 méterre. A homokkő téglával burkolt épületben korszerű, részben automatizált szerelvényeket helyeztek el, építettek be.
Ugyanebben az évben, 1995-ben a szolgáltatások szelektív elkülönítése (gyógyászat, strand, rekreáció), valamint az egyre növekvő exkluzív igények kielégítése érdekében az Rt. Igazgatósága meghívásos pályázatot hirdetett egy minőségében a legkényesebb elvárásoknak is megfelelő kreatív fürdőlétesítmény-bővítés terveinek elkészítésére. A társaság igazgatóságából, a cégvezetésből és a meghívott külső szakemberekből összetevődő zsűri a Rónai Károly építészmérnök és Mihály Győző kertépítő mérnök vezette csoport által beadott pályaművet vásárolta meg, mint megvalósításra leginkább továbbfejleszthető változatot.
Az új létesítmény első ütemeként a fürdővendégek által már régóta hiányolt szaunakomplexum valósult meg. A különleges formájú és hatású 225 m² alapterületű épület közepét üvegkupola fedte. Az alatta lévő tartózkodó köré épültek a kiszolgáló egységek, a két szaunakabin, a szolárium, a szociális blokkok, valamint a 9 m³-es, kör alakú, víz alatti világítással és légbefúvással is működtethető merülő medence. A létesítmény szolgáltatási kínálata a későbbiek során gőzfürdő kialakításával bővíthető módon készült el. A szaunaépület szépen kiépített térburkolattal csatlakozott a környezetét övező igényes parkhoz.
A fürdő attraktivitásának és egyúttal higiéniai biztonságának fokozására, valamint az üzemeltetés szigorodó követelményeinek eleget téve újult meg 1996-ban a kör alakú gyermekmedence. A két koncentrikus egységből álló létesítmény feszített víztükörrel üzemel, vízhőfoka 28–30 °C. Az egyenletes vízminőséget vízszűrő és visszaforgató berendezés biztosította. A medencék vízmélysége 85 cm, illetve 14–40 cm volt, a mélyebbhez csatlakozott a 2 méter magasságú csúszda.
A fürdő fejlődésének ezen szakaszában külön fejezetet érdemel a legjelentősebb új létesítmény, a Rekreációs park. A park építése 1996 őszén kezdődött az 1991 óta üzemelő "négylevelű lóhere" elrendezésű medencecsoport köré. A szaunaépületet, egy büfét és egy cukrászdát, valamint 500 vendég számára szükséges szociális épületet magába foglaló "fürdő a fürdőben" komplexum 1997 tavaszára készült el.
Az igényesebb vendégkör részére kialakított park alaplétesítménye és fő látványossága a már meglévő medencecsoport volt. A négy önálló 110 m² felszíni méretű feszített víztükrű egységből álló komplexum tápvizét a Bük–4 jelű mélyfúrású kútból vezetett, elismert ásványvízként nyilvántartott kiváló minőségű termálvíz szolgáltatta.
A cserjék, bokrok, törpe fák alakjával, színével, virágaival díszített park gyönyörű környezetében kialakított napozóterek adták a pihenni, elkülönülni kívánó csoportok nyugalmát. A vendégek kényelmét fényvédő ernyők, ivóvizes és napenergiával fűtött zuhanyzók, valamint a látogatólétszámnak megfelelő számú igényes, többpozíciójú, korszerű pihenőágyak szolgálták. Az ellátás komfortját a jó színvonalú vendéglátás egységei, cukrászda és büfé, valamint a legkorszerűbb anyagokból készült, a legkorszerűbb technológiával működő szociális blokk biztosította.
A Rekreációs park üzemeltetése elsődlegesen a nyári strandidőszakra tevődött. Természetesen a Rekreációs park vendégei a gyógyfürdő valamennyi parkon kívüli strandmedencéjét és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vehették.
Az 1997–1998. évben a társaság további jelentős erőfeszítéseket tett az attraktivitás, a szolgáltatás színvonalának EU-konformmá tétele és a higiéniai biztonság érdekében. Ennek jegyében adott engedélyt egy külső vállalkozónak az Rt. vezetése, hogy a meglévő gyermekmedence mellett egy 36 méter hosszú, 8,5 méter magasságú hatpályás óriáscsúszdát építhessen. Az egyenes vezetésű, függőlegesen hullámvonalú csúszda az úszómedence vízforgató rendszeréhez csatlakozó 30 m³-es fogadómedencében végződött.
Ebben az időszakban, 1997-től kezdődött el a fedett fürdő elavult, szűk kapacitású szociális blokkjának átépítése. Az 1998-ban befejeződő munkálatok nyomán a komfort növekedése mellett 20 %-kal bővült a befogadóképesség.
Ugyancsak az 1997. évben kezdődhetett el az 1984-ben épült nagyobbik gyermekmedence átalakításának, vízforgatóval történő ellátásának kivitelezése, amely a meglévő 225 m²-es, csekély mélységű pancsolómedencét két részre osztotta. A 63 m²-es, 90 cm mélységű és a 151 m² vízfelületű, 15–40 cm mélységű medencék termál energiával fűtött vizét önálló épületbe telepített egyrétegű kavicsszűrős berendezés tisztította ill. tisztítja.
A kiegészítő kereskedelmi szolgáltatásokban jelentős előrelépést eredményezett a fürdő területén kívül, a nyári bejárathoz vezető ún. "tujasor"-on lévő kedvezőtlen megjelenésű sátras elárusítás felszámolása. Helyette 1997-ben valósult meg a díszburkolattal ellátott sétányra telepített, építészetileg is jól átgondolt üzletsor.
A gyógyfürdő hatékony energiaracionalizálása, energiatakarékossága ebben az időszakban megkívánta aa geotermikus hulladékenergiát hasznosító új hőközponti egység megépítését.
A társaság történetében jelentős esemény volt az, amikor a törzsrészvényesek elvárásának megfelelően a Büki Gyógyfürdő Rt. – a Mesteri községben lévő termálfürdő fenntartása érdekében – a helyi önkormányzat, valamint a Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal részvételével 45–45–10 %-os üzletrész aránnyal 1997-ben megalapította az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyont üzemeltető Mesteri Termál Kft-t. A tizennégy sikeres, eredményes működtetési évet követően 2011 áprilisában az Rt. a Kft-ben lévő üzletrészét eladta.
A Büki Gyógyfürdő szolgáltatásainak jövőjét meghatározó döntés történt a társaság 1998. év eleji rendkívüli közgyűlésén is, amikor Vas Megye Önkormányzata a Markusovszky Kórház kezelésében lévő szakrendelőjét 1998. március 1-jétől kezdődően a társaság tulajdonába apportálta. Ezzel a határozattal a fürdő gyógyhelyi, gyógyászati fejlesztésének régen várt felgyorsítására nyílt lehetőség.
A végrehajtott törzstőkeemelés természetesen megváltoztatta a részvénytulajdonok mértékét is, az új arányok: Vas Megye Önkormányzata: 46,92 %, Bük Nagyközség Önkormányzata: 46,92 %, dolgozói részvénycsomag: 6,16 %.
Az Rt. tulajdonába került építményt rekordidőn belül kellett felújítani, a fürdő meglévő gyógyászati egységeihez illesztve átalakítani, új szolgáltatások részére helyet biztosítani, műszerparkját kicserélni. A nyílászárók cseréjén túl, az épület felújító festése mellett felülvizsgálták a teljes elektromos hálózatot, és a folyosók is új energiatakarékos megvilágítást kaptak. Az egyes helyiségek funkciója pedig a megváltozott gyógyászati kínálathoz igazodott.
Az említett átalakításokkal, bővítésekkel lehetőség nyílt a korábbi kezelőhelyiségek megtartása mellett ún. 16 ágyas "nappali kórház", tornaterem, fogászat, thai masszázs és további gyógymasszázs helyiségek kialakítására.
A Fizioterápiás Intézet 1998. április 16-án történt ünnepélyes keretek közötti átadásával Bükfürdőn is teljesülhetett a gyógyfürdőkezelés alapigazsága, mely szerint a fürdőzés, a higiénia a test- és léleképítés, az öntisztulás, az öngyógyítás eszköze, melyhez segítő- gyógyító társ: az orvos. Így már teljes mértékben együttműködhetett a két tényező: "Medicus curat, natura sanat" – vagyis az orvos kezel, a természet gyógyít.
A Fizioterápiás Intézet kialakításával egyidőben megújult a korábbi rendelő épületét a fürdőterülettel összekötő átjáró folyosó is.
A létesítménykomplexum belépésével így az általános orvosi, a reumatológiai, a belgyógyászati, valamint a fogászati szakorvosi vizsgálatokkal feltárt betegségcsoportok kezelésére a következő fizioterápiás lehetőségek álltak rendelkezésre:
– Balneoterápia (gyógyfürdő és ivókúrák, iszapkezelések): gyógymedence fürdő; parafangó; ivókúra; szénsavas fürdő.
– Hidroterápia (vízgyógyászat): víz alatti vízsugár-masszázs; súlyfürdő.
– Mechanoterápia (gyógytorna, masszázs): gyógymasszázs; gyógytorna; extenziás gépi masszázs; sportmasszázs; frissítő masszázs.
– Inhalációs terápia (belélegeztetés gyógyvízzel vagy gyógyszerrel): inhaláció; oxigénterápia.
– Alternatív masszázsfajták: lábmasszázs; talpmasszázs; akupresszúra; thai maszszázs.
– Elektroterápia: galvánáram-kezelés; iontoforézis; ingeráram-kezelés; interferencia- kezelés; diadynamic-kezelés; soft lézer kezelés; ultrahangkezelés; elektromos kádfürdő.
Amint azt az előző felsorolás is mutatja, a Büki Gyógyfürdőn, a Fizioterápiás Intézetben a fizioterápia szinte teljes eszköztára a betegek rendelkezésére állt. Az említett eszköztár pedig a magas szakmai felkészültségű személyzettel a következő betegségcsoportok kezelésére adott és ad ma is lehetőséget:
– Mozgásszervi betegségek: kopásos jellegű ízületi betegségek (pl. csípő- és térdízület); gerincbántalmak (deformitás, porckorong-betegségek, lumbago, Bechterew-kór); lágyrész-reumatizmus (pl. teniszkönyök, ín- és ínhüvelygyulladás); krónikus ízületi gyulladások
– Nőgyógyászati betegségek: krónikus nőgyógyászati gyulladások; menstruációs zavarok.
– Légzőszervi betegségek: krónikus bronchitis; légutak idült hurutos megbetegedései.
– Emésztőszervi betegségek: gyomor- és nyombélpanaszok, mint gyomor- és bélhurut, gyomor- és bélműtét rehabilitáció, diszpepsia, gyomorneurózis, gyomorsavtúltengés, krónikus gyomor- és nyombélfekély; egyéb megbetegedések.
– Utókezelések: baleseti; idegrendszeri; műtéti.
– Idegrendszeri betegségek: idegfájdalmak; ideggyulladás; kimerültség; stresszes állapot.
– Fogászati betegségek: konzervatív fogászat (fogtömés, gyökértömés).
– Anyagcsere-betegségek: köszvény; hyperuricaemia.
Az 1998. év második felében került sor a fedett fürdő kis medenceterének korszerűsítésére. Az itt lévő ülőmedencék mélysége, vízfelülete megnövekedett, vízbetáplálása, vízcseréje pedig – a feszített víztükörré történő átalakítás következményeként – az előírt követelményekhez igazodott. A 37–39 °C és a 32–34 °C vízhőfokú gyógymedencék új üvegmozaik burkolatot kaptak.
Az 1998. év végéig megvalósult műszaki létesítmények körében feltétlenül meg kell említeni a fürdő üzemeléséhez kiépített számítógépes hálózati rendszert, amely megvalósította a korszerű ügyviteli szervezést, a jól kezelhető információs szolgáltatást, és alapja lehetett további automatizációs elképzeléseknek is.
A fürdő történetében nem szabad megfeledkezni a Szabadidő és Konferencia Központban történt fejlesztésekről, eszközbővítésekről sem. Az országos hírnévre szert tett konferenciaközpont az 1998. év végére már nagy értékű korszerű audio- és vizuáltechnikai berendezésekkel rendelkezett az egész évben zajló szakkonferenciák lebonyolításához.
1999. tavaszán elkezdődtek a lakóautós gyógy- és termálkemping előkészítő és kiviteli munkái. A 160 lakókocsit befogadó kemping a gyógyfürdő területén kívül, a Fürdő étteremtől délre, a gyalogos sétány mellett épült. A 2,3 hektár területű, akkor 20–25 éves fákkal borított erdő – melynek árnyékoló hatása jelentős – utakkal, közművekkel (ivóvíz, csatorna, elektromos áram stb.) ellátott. Két szociális épület, valamint a bejárati fogadóépület szolgálta a vendégek igényét.
Az 1990-es évek végére elfogultság nélkül megállapítható volt, hogy a Büki Gyógyfürdő több lábon álló – Gyógy- és Strandfürdő, Fizioterápiás Intézet, Termál Gyógykemping és Konferenciaközpont – szolgáltatásai olyan korszerű gyógyturisztikai kínálatot hoztak létre, amelyek a vendégigényeket a gyógyuláson kívül is sokoldalúan, szelektíven szolgálták, a terápiás és egészségmegőrzésre irányuló ajánlataik pedig a régióra jellemző magas minőségű turisztikai termékeket tartalmaztak. A működtető szervezet humánerőforrás-felkészültsége alkalmas volt a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelésére illetve bővítésére, és természetesen a felhalmozott tapasztalatok, szakértelem ismertetésére, publikálására is a médiában, valamint a tudomány világában.
Az ezredfordulóra szegmentálódtak az egészségturizmus célcsoportjai is: egyrészről azon beteg emberek körére, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségektől várták egészségi állapotuk javulását, másrészről pedig azokra az egészséges emberekre, akik a termálvizet vagy egyéb attrakciókat relaxációs vagy élvezeti lehetőségnek tekintették. Az is nyilvánvalóbbá vált, hogy bármely szolgáltatás széleskörű eszközrendszerének, szakmai felkészültségének piaci érvényesítésére, pozicionálására csak magas szintű, jól működő marketing- szervezettséggel van lehetőség. Az előzőekben említett követelményeket kielégítő szervezeti egységek, promóciós profilok kiépítése, fejlesztése a Büki Gyógyfürdő struktúrájában ebben az időszakban folyamatos volt.
E már megvalósult alapoknak köszönhetően erősítette meg az Rt. vezetése azt a célt, hogy az 1999. év végéig kiépült gyógyturisztikai bázison – a desztinációban Hévíz mellett – Bükfürdőn is létrehozható egy olyan egészségturisztikai centrum, amely kínálatában és minőségbiztosítását tekintve európai színvonalú, jelentőségében pedig meghatározó szereppel rendelkezik ("zászlóshajó"). Ennek megvalósításához pedig alapvetően szükséges volt a büki régió egészségturizmusa minőségének nemzetközi színvonalra emelése, a fürdő versenyképességének fokozása. A program megvalósítása érdekében a részvénytársaság igazgatósága úgy döntött, hogy az Armex Budapest Kft-vel, illetve a korábbi épületek tervezőjével, Károlyi István építésszel a létesítményi fejlesztéseket, korszerűsítéseket, bővítéseket tartalmazó új szolgáltatási arculatot is megcélzó fejlesztési koncepciót készített. A tervek elkészítéséhez az igazgatóság a fürdő-komplex rekonstrukciós fejlesztésének, bővítésének célkitűzéseként a következő részfeladatokat jelölte meg.
– Növelni kell a fedett létesítmények befogadóképességét, valamint a nyári időszakban szűkössé váló medence-vízfelületet.
– Tovább kell emelni a szolgáltatások minőségének színvonalát, a vendégek komfortérzetét, a korszerűtlen elrendezésű, kedvezőtlen építészeti megjelenésű épületek átalakításával, rekonstrukciójával.
– Szélesíteni szükséges a fürdő kínálatának bázisát képező gyógyszolgáltatások körét, volumenét.
– Mindezen elképzelések megvalósításának eredményeként a társaság a bevételek tetemes emelésével, valamint a foglalkoztatás jelentős növelésével számolt.
– Természetesen a nagy beruházási elképzelésekhez meg kellett teremteni azokat a kiegészítő feltételeket is, amelyek nélkül a nagymérvű komplex fejlesztést nem lehetett volna végrehajtani.
Ezt a törekvést bizonyítja, hogy a társaság a 2000. évben a vízellátás biztonságát növelve két új mélyfúrású kút (Bük–5; Bük-–6) lemélyítésével saját csúcs vízművet alakított ki. A napi 700 m³/d plusz vízmennyiség rendelkezésre állásával csökkent a helyi vízmű vízellátási kockázata, megszűntek a vízhiányok és a nyomásingadozások is.
Az időközben a Zrt. vezetése által kijelölt fejlesztési irányok – egybeesve a kormányzati elképzelésekkel – alkalmassá váltak a meghirdetett Széchenyi Tervben megadott pályázati lehetőségek kihasználására.
A 2001 májusában "A termálfürdők fejlesztése, illetve kialakításának támogatása", valamint a kapcsolódó "infrastrukturális és környezeti fejlesztés támogatása" pályázati körben beadott "A Büki Gyógyfürdő Rt. egészségturisztikai komplex fejlesztése" tárgyú SZ-TU-1/01/05/05. számú pályázatot 2001. augusztus 07-én a bírálók támogatásra ítélték, és ezzel megteremtődött, illetve kiegészülhetett a Büki Gyógyfürdő újjászületésének anyagi forrása is.
Az új medence látványterve. Forrás: ARMEX Kft. 1999.
A mérföldkőként is jellemezhető beruházás kivitelezési munkálatai 2001. szeptemberében kezdődtek el az építési területen lévő közművek kiváltásával, az elavult épületek lebontásával, azzal a feltétellel, hogy a tervezett 11 fejlesztési egység építése során a fürdő üzemeltetése, működtetése folyamatos és zavartalan lesz.
A több évre tervezett munkálatok körében elsőként a legsürgetőbbre: a meglévő fedett fürdő felújítására, bővítésére került sor.
A fedett fürdőben előirányzott fejlesztés részben a meglévő épület korszerűsítését, bővítését jelentette, másrészt pedig a közelben lévő gyógyvizes ülőmedence felújítását, új fedett tér kialakítását, valamint két új medencével történő vízfelület-növelést foglalta magába.
A beruházás keretében a fedett fürdő külső bejárata előtt meglévő és tervezett elemekből olyan, csoportok fogadására is alkalmas teret kellett kialakítani, amely rendet, egységet teremtve együttessé kapcsolja a meglévő és az átrium lefedésével kialakuló új épületrészeket. Így a szignál értékűre formált főbejárat olyan fogadócsarnokkal bővült, ahol a bútorozott terek mellett a "turinfo", a "hírlap" és az "ajándék" üzleti egységeit is el lehetett helyezni.
A megemelkedett, főleg őszi-tavaszi forgalom zavartalan, megfelelő komfortú lebonyolítása és a téli fürdőkapacitás 1500-ról 2300 főre növelése érdekében szükséges volt mind a vízfelület, mind pedig a pihenőterek bővítése. A meglévő gyógyvizes medence teljes egészében átépítésre került, új lefedést kapott, így korszerű, üvegezett folyosóval csatlakozik a fedett fürdőhöz, illetve az igényesen kialakított új pihenőtérhez. A fedett tér nyugati oldalán egy új kétrészes – fedett és félig fedett – úszófolyosóval összekötött temperált vízű, 370 m² felületű medence létesült, amely 1,15 m mélységével az átmeneti időszakban úszásra is alkalmas. Természetesen mind a felújított, mind pedig az új medencét korszerű hidraulikát tartalmazó víztechnológiai berendezésekkel kellett kialakítani, illetve ellátni.
2002. október végén sikeresen befejeződött a fedett medencetér rekonstrukciója is, melynek során új hő- és vízszigetelést kapott a dongaboltozat, hatékonyabbá vált a légtér hővisszanyeréses párátlanítása. A legjelentősebb változtatás azonban az 500 m²-es nagy gyógymedence átépítése volt, ami – az üzemeltetést tekintve célszerűbb módon – két új medencével a töltő–ürítő vízellátás hidraulikai követelményeit legteljesebb mértékig megvalósító rendszerré alakult.
Ugyancsak 2002-ben készült az a fürdőgyógyászati irányú létesítménybővítés, amely a Fizioterápiás Intézet komplettírozására is alkalmas volt, ugyanis a kétszintes, bruttó 840 m²-es épület szolgáltatásai túlnőttek az alapterületből adódó kapacitás-lehetőségeken. Ez a betegforgalom és a kezelések számának növekedése, illetve bővülése miatt vált halaszhatatlanná.
A részvénytársaság igazgatósága ezért úgy döntött, hogy egy újabb szint ráépítésével és a személyközlekedést segítő lifttel növeli meg az intézet kapacitását, és mindemellett növeli a szükséges kezelőberendezések, műszerek számát. A létesítménybővítés számolt az 1999-ben megépült, a fedett fürdő és az intézet hőenergiáját biztosító – földgázzal üzemelő – korszerű tetőkazánházzal, amely az emeletráépítés során a fennmaradó tetőterületen valósult meg.
2002 júliusában elindult a többcélú uszodakomplexum kialakítása, melynek kettős szerepet szánt az Rt. vezetése. Egyrészről azt, hogy a fedett uszodává történő továbbfejlesztés lehetőségeit is magában foglaló medence az üzembe helyezését követően évente hét hónapon keresztül a fürdővendégek rendelkezésére fog állni, másrészt – ha a teljes kiépítés megtörténne – szolgálhatná a kistérség (Bük, Csepreg, Simaság, Bő, Gór, Mesterháza, Tompaládony, Hegyfalu, Lócs, Szakony, Acsád stb.) tanmedence-igényét is. A megvalósított vízfelület-növelés célja elsődlegesen a nyári csúcsidőszakban tapasztalható zsúfoltság csökkentése volt, a vendégforgalom minél magasabb minőségű kiszolgálásával egyetemben.
A 25 x 16 méteresre épített, kétvízszintű (560 m³ felső szint, 400 m³ alsó szint) üzemeltetést is lehetővé tevő úszómedence ellátása ivóvízzel, víztisztító berendezéssel történik. A vízgépészeti technológiát a meglévő vízforgató épületben lehetett elhelyezni. A medence 24–28 °C-os vízzel való táplálását a Bük–5 megnevezésű, a részvénytársaság tulajdonát képező, ivóvizes kút biztosítja, a termálenergia hőcserélős hasznosításával.
A pályázati projekt keretében kerülhetett sor a fürdővendégek azon régi igényének teljesítésére is, amely a Rekreációs Park nyitvatartásának egész évre való kiterjesztésére irányult, hiszen a társaság igazgatósága a Rekreációs Park délkeleti részén egy olyan élményfürdő létesítését irányozta elő, mely egész évben üzemel, így egyben a fedett fürdőtől független, önálló szociális helyiségekkel, öltözővel bővíti a Rekreációs Park kapacitását. A tervek építményi megvalósításával, egy új árnyékoló, impozáns tetőszerkezet megépítésével megoldódott a meglévő medencecsoport téli üzemeltetése. Az így kialakított védőtető pedig ellátja két medencerész eső és nap elleni védelmét is.
Az új élményfürdő fedett épületében, a 491 m²-es medencetérben három medence helyezkedik el. A medencék mellett 160 m²-es pihenőtér létesült, ahol a vendégek kényelmét 187 pihenőágy illetve szék biztosítja. A 216 m²-es élménymedence átlagos vízmélysége 1,15 m, vízhőfoka 32–34 °C, s az elvárt vízminőséget folyamatosan üzemelő víztisztító berendezés garantálja. Az élménymedencébe különböző attraktivitások kerültek, úgymint vadvízi csatorna (sodrófolyosó), pezsgőágyak és több helyen padló- illetve ülőpadi légbefúvások színesítik a szolgáltatási kínálatot.
A kör alaprajzú 12 m²-es pezsgőmedence szabványos befúvásokkal üzemel. Az élményfürdő mellett külön vízforgatóval el lehetett helyezni egy gyermekmedencét is. A komplex szolgáltatást nyújtó épületben 150–150 fős váltókabinos, szekrényes öltöző épült szociális helyiségekkel, társalgóbüfével, valamint közlekedő terekkel kiegészítve. A létesítmény összes nettó alapterülete 1200 m² lett.
A 2002. évben kezdődtek el – a régi igénytelen bejáratot kiváltva – egy új, ún. nyári bejárati épületkomplexum építésének munkálatai is. Létesítését az a körülmény indokolta, hogy Bükfürdő forgalmi feltárásának egyik csomópontja a fürdő korábbi nyári bejáratának vonalában alakult ki, és ugyancsak ez a pont volt a strandterület gyalogosforgalmi fő irányainak találkozása is. Ez a tény tette szükségessé, hogy a meglévő és tervezett elemekből egy olyan, a fürdő építészeti jellegét, arculatát fokozó épületkomplexum alakuljon ki, amely együttessé kapcsolja a korszerű beléptetőrendszer telepítésére is alkalmas nyári bejáratot, az átalakított pavilonsort, valamint a fürdőétterem előirányzott fejlesztését.
A kétszintes, egyszerű négyzet alapú épületben a fogadótéri oldal szellős, levegős, fedett oszlopcsarnoka helyet adott a kapupontokban lévő pénztáraknak és a várakozótérnek, míg a fürdő felőli oldal helyiségeibe az elavult szolgáltatási épület felszámolásával helyüket elvesztő infrastrukturális szolgáltatások kerültek.
A második szinten valósult meg a külső ügyfélforgalom fogadására is alkalmas új irányítási bázis, a földszinten pedig a nyugodtabb környezetet igénylő speciális kínálatok (pl. szépségszalon stb.) üzlethelyiségei épültek meg.
Az új nyári bejárathoz remekül csatlakozik az aktív kikapcsolódás színtereit bővítő fedett oszlopsoros promenád, amely az évtizedekkel előbb épített, a fejlesztés során felújított, igényes üzletekkel kiegészített pavilonsor elé épült. Egyszersmind kontextusba helyezi a modern hangvételű épületek összegességét is.
Ugyancsak a 2002. évben kezdődtek a Széchenyi Terv keretein belül azok a medence-korszerűsítések is, amelyek közül az egyik legfontosabb volt a már nagyon "lelakott" nagy vízfelületű 700 m²-es ikermedence – részben nap és eső elleni – védelmének megoldása.
A külső gyógyvizes medence rekonstrukciójával a két medencerész hidraulikáját is fel kellett javítani. A túlfolyó és burkolati rendszer beépítésének célja a takarítás megkönnyítése, valamint a jó vízminőség fenntartása lett. A napvédelem és a szélárnyék biztosítása érdekében tetőhéjazat készült, ezáltal a medence nagyban függetlenedett az időjárási tényezőktől. Az egyik termálvizes medence továbbra is átfolyós rendszerű ülőmedence maradt, míg a másik medencerész fűtött vízzel töltve, folyamatos vízforgatással szabadabb mozgáslehetőség biztosításával kezdett üzemelni. A létesítmény déli oldalán a legteljesebb vízminőségi higiéniát biztosító vízforgató gépház épült meg.
A bővítések és az új létesítmények létrehozása mellett rendkívül fontos volt a kellő színvonalú, zavartalan üzemeltetés. A Büki Gyógyfürdő Rt. egyes létesítményeihez kapcsolódó közművek – elsősorban az ivóvíz és a hévíz vezetékhálózat – a fejlesztés időszakára már nem felelt meg a nemzetközi hírű gyógyfürdő egységes és biztonságos vízellátási kívánalmainak. Különösen igaz volt ez a Bük–3 jelű hévízkút 850 méteres tápvezetékére. A közel 30 éve földbe fektetett csővezeték kötéseinek öntöttvas elemei és csavarozott kötései az agresszív talajvízben teljesen korrodálódtak, ezért a vezeték teljes rekonstrukciója elengedhetetlenül szükségessé vált.
A hidegvizes ellátásban - a változó vendégforgalmi vízigénynek megfelelően, a rövidebb medencetöltési idők érdekében - nagyobb keresztmetszetű vezetéket kellett kiépíteni, és stabilizálni kellett a víznyomást is.
A Széchenyi Terv keretében végrehajtott beruházás utolsó egységeként a többfokozatú zónarendszerrel ellátott beléptetőrendszer valósult meg. A kor követelményeinek megfelelő színvonalú eszközök szabályozták a be- és kilépést. A rendszer alkalmas volt a mozgások regisztrálására valamint elszámolási adatszolgáltatásokra is.
A GYÓGYÍTÓ VÍZ "KOLOSTORA"
"Ahhoz, hogy egy emberi alkotás remekbe sikerüljön, s időtlen ragyogással kápráztassa és gyönyörködtesse az embereket, a téma, a kivitel tökéletessége mellett kell valami más is. A remekműben van valami tündéri elem is, mely csodálatos fényével átsugárzik az egészen, oly gyöngéden és megejtően, mint ahogy az éjszakai fény világít a nyári éjszakában, valószínűtlenül és mégis fényszerűen, mert látni és olvasni lehet mellette" – írta Márai Sándor.
A Széchenyi Terv keretében megvalósult, A Büki Gyógyfürdő Rt. egészségturisztikai komplex fejlesztése című pályázat összeállításához az Rt. Igazgatósága úgy kezdett hozzá – mint mindenki, aki tervez –, hogy a megálmodott létesítménykomplexum előirányzott funkciójában, arculatában, esztétikájában megközelítse a tökéletest. Ilyen természetesen nincs, de a 2003. augusztus 23-án – utolsó elkészült építménye, az élményfürdő ünnepélyes átadásával – a gyógyító és a szórakoztató víznek olyan "kolostora" valósult meg Bükfürdőn, amely azon túl, hogy teljességében elérte a funkcionális célokat – a naiv idegenkedéseket is elhallgattatva – a szakma által kiemelkedően elismert alkotás is lett.
Ezt bizonyította az a tény, hogy a büki gyógyfürdőbővítés 2004-ben hazánk ötven legkiválóbb építményének egyike volt. (ÉPÍTÉSZ ÉVKÖNYV, 2003–2004)
Az alkotó közösség olyan maradandó művet hozott létre, amelyről Esztergom város főépítésze Sári István 2004-ben a következőket írhatta:
"Ül az ember a medencében, testét átjárja a termálvíz okozta kellemes bizsergés, szemhéját »félárbocra« eresztve hallgatja a fürdővendégek soknyelvű duruzsolását, moraját.... A test pihen, a szellem szárnyal. Ilyenkor jönnek igazán a szabad gondolatok.
Ülök a medencében, és felnézek a jótékony árnyékot adó íves tetőre, kétcsuklós ívszerkezet, vélhetően a nyomatéki nullpont körül – szállítási okokból – teljes szélességben toldva a két szélső mező merevítésével. Sugárirányban kissé »felsliccelve«, megnyitva, mintha a lefedő szerkezet a föld mélyéből feltörő víz íveit folytatná... Szép. Nekem ezekről az ívekről Caracalla császár Thermái jutnak eszembe a római Termini pályaudvarral szemben, ahol a boltozatok belső oldala a falak korábbi beomlása következtében kívülről is látható.
A medencéből körültekintve jól látszik a ház közlekedési gerince, a belső oldalán körülfutó folyosó, amelyből mindig látható a medence, a benne zajló élet.
Ül az ember a medencében, hallgatja a sokféle nemzetiségű – osztrák, magyar, horvát, német, szlovén – fürdővendégek duruzsolását... Igen, ez itt Bükfürdőn már egy kis Európa." (SÁRI I. 2003.)
Természetesen a társaság igazgatósága tudta és egyértelművé is tette, hogy Bükfürdőn is csak azok az egészségturisztikai szolgáltatók képesek hosszú távon fenntartható sikereket elérni, akik a fogyasztók egyre növekvő – elsődlegesen minőségi – igényeinek meg tudtak felelni.
Ehhez pedig két alapvető fontosságú követelményt kellett kielégíteni. Meg kellett teremteni a minőségi színvonal folyamatos ellenőrzésének, minőségi termékek kialakításának feltételrendszerét, végrehajtásához pedig tovább kellett formálni a gazdálkodó szervezet jól tagolt, célirányos vezetési, működési struktúráját, valamint – a kiváló szakmai felkészültséggel rendelkező humán erőforrás létrehozásához – az országos gyakorlatot meghaladóan szigorítani kellett a képzési feltételeket, képesítési követelményeket. (NÉMETH I. 2010.)
Mindezen követelményeknek megfelelve a Büki Gyógyfürdő Rt. már 2002-ben a DEKRA Gmbh. (Stuttgart) bevonásával elindította az ISO minőségbiztosítási programját, amelytől a cég vezetése – az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN ISO 14001:1997 szabványban meghatározott követelmények teljesítésével – azt várta el, hogy a minőségbiztosítási és környezeti rendszer járuljon hozzá az Rt. gazdaságos, hatékony rugalmas, kiemelkedő minőségű működéséhez. Az integrált irányítási rendszer következetesen végigvitt megvalósításának eredményét a 2007-ben megkapott Csepregi Kistérség Gazdaságáért Díj, a 2008-ban átadott Nyugat-dunántúli Regionális Minőségi Díj, valamint a 2011-ben elnyert "Év gyógyfürdője" cím koronázta meg.
Az elért eredmény, a minőségi termék kialakításának lehetősége pedig azzal a kötelezettséggel járt, hogy a társaság erőforrásait koncentrálva azokat a lehető legmagasabb szintre emelje.
Természetesen a tárgyi infrastrukturális feltételek megteremése mellett alapvető tényező volt az is – a már említett, vendégekkel foglalkozó alkalmazotti követelménysor kielégítése mellett –, hogy a szervezeti egységek vezetői, irányítói szintén képesek legyenek a magas színvonalú igényeknek megfelelni és a gyorsan fejlődő tudományos eredményekkel lépést tudjanak tartani.
Sportnapon a büki csapat. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2007.
Az előzőek következetes szem előtt tartásával a társaság alkalmazotti állományában 1993-tól kezdődően gyökeres pozitív irányú változások következtek be. A tudatos személyzeti munka eredményeként a 90-es évek elején mindössze három főiskolai végzettségű alkalmazottal rendelkező fürdőn napjainkban a foglalkoztatottak közül 35 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ebből az egyetemet végzettek száma 11 fő. Az utóbbiak közül egynek tudományos fokozata van, egy pedig doktori iskolát végez.
A kellő nyelvtudással alkalmazottak aránya a szolgáltatásban 36,5 %, akik közül 51-en érvényes nyelvvizsga-bizonyítvánnyal is rendelkeznek.
Természetesen a fürdőszolgáltatások higiénés és egyéb biztonsága, a speciális műszaki, technológiai rendszere a végrehajtói körben is a kellő szakmai képzettség meglétét feltételezi.
Ezen elvárás társaságbeli teljesítését mutatja az, hogy a szükséges kiegészítő képzésekkel
is rendelkező szakképzett szakemberek aránya 88,6 %, és így a kisegítő, szakképzetlen
foglalkoztatottak száma elenyésző.
A részvénytársaság vezetése a hatékony szolgáltatási, üzemeltetési és alkotói tevékenység mellett a fürdő történetének ezen időszakában is törekedett arra, hogy koncepcióját, munkáját és természetesen eredményeit a szakembereknek, a közvéleménynek bemutassa, és az erre vonatkozó véleményekből megfelelő tapasztalatokat szerezzen. (NÉMETH I. 1999.)
A szakmai, a tudományos munkán, tevékenységen kívül természetesen fontos szempont volt mindig a dolgozói közösségek együvé tartozását erősítő, megvalósító összejövetelek, rendezvények megszervezése, leginkább a szórakozás, a kikapcsolódás területén. Ezt a törekvést bizonyítják a kiváló hangulatú társas rendezvények, az 1994. év óta minden évben megtartott nyugdíjas összejövetelek, a fehér asztal melletti "termelési tanácskozások" valamint a sikeres sporttalálkozók. Erre példa a 2012-ben Bükfürdőn 40. alkalommal megszervezett Öt vízmű sportnap rendezvénysorozat, amelyeken a 70–80 fős büki csapatok kimagasló helyezéseket értek el szinte minden alkalommal. A legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban is széles körben jöttek létre hagyományossá váló találkozások. Szívesen látogatott, látogat Bükfürdőre a magyar színészválogatott is.
Csapataink sikeresek voltak a különböző városi kispályás kupákban valamint a Magyar Turizmus Zrt. által megrendezett országos tornákon. Utóbbin férfi csapatunk 2010-ben országos 2. helyezést ért el, női csapatunk pedig aranyérmet szerzett 2011-ben.
Nem utolsó sorban meg kell emlékezni a jó hangulatú házi bajnokságokról, a "pörkölt kupákról" is, ahol az egyes egységek csapatai vívnak évente ádáz csatákat.
Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a 2012-ben már 19. alkalommal megrendezett országos hírű, hagyományos farsangi "Fürdőbál" sem.
TOVÁBB A MEGKEZDETT ÚTON
A Széchenyi Terv keretében 2004. évig magas színvonalon megvalósult rekonstrukciók, bővítések elsősorban a szűk keresztmetszetek, kapacitások növelését szolgálták, az így kialakult működtető rendszerek pedig szükségszerűvé tették az üzemeltetés legtakarékosabb, legbiztonságosabb elérését is.
A 2003-ban újjászületett fürdő az új csúszdakomplexummal. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2007.
Mindezek tudatában határozott úgy 2004-ben a társaság igazgatósága, hogy fejlesztési döntéseiben továbbra is az "előremenekülés" stratégiáját követi; egyrészről a szolgáltatások ciklikus attraktív megújítását tűzi ki célul, illetve az előzőekben említett biztonságra helyezi a fő hangsúlyt.
Ennek jegyében készítette el a társaság az üzembiztonságot, a takarékos vízfelhasználási és a környezetvédelmi kívánalmakat is kielégítő hét részes, közel 1000 m³ vizet befogadni képes tárolórendszer terveit. A 2005 szeptemberében már teljes kapacitással üzemelő tárolórendszer, a hatékony vízgazdálkodás megvalósítása mellett lehetőségeket adott további jelentős gázenergia-megtakarításokra. Mindezek pedig természetszerűleg nagymértékben hozzájárultak a fürdőkomplexum környezetértékének elvárt növekedéséhez is. (PUP V. 2006.)
A fürdőszolgáltatások körét szélesítette, színvonalát, biztonságát növelte az az új, 2005 augusztusában átadott többelemes játszótér, amely már a szigorú Európai uniós szabványok előírásainak is megfelelt.
A strandfürdő-szolgáltatások régen várt bővítésére került sor, amikor 2007 májusában átadásra került a családi fürdőzés lehetőségeinek növelésére alkalmas csúszdarendszer. A négy csúszdából – köztük a különleges "hagymacsúszda" – álló létesítményhez egy 1,2 m és egy 2,2 m vízmélységű medence, illetve vízgépészeti, elektromos, biztonságtechnikai, hangosítási, valamint felügyeleti kamerarendszerek kapcsolódnak.
A 2008. év kiemelkedő beruházása a korábbi években már jól előkészített, a szükséges engedélyekkel is rendelkező újabb termálkút lemélyítése, kiépítése volt. Az új Bük–8 kút 44,5 °C hőmérsékletű vizével megalapozta, megerősítette azon részvénytársasági elképzeléseket is, amelyek a büki gyógyfürdőnek további nagyléptékű, kreatív bővítését célozták meg.
Az Rt. Igazgatósága a Büki Gyógyfürdő számára az egészségturizmus trendjeit és a fürdő adottságait – így a gyógyvíz minősége és mennyisége, a gyógykezelés feltételei, földrajzi fekvése, térségi hatása, ismertsége, felhalmozott üzemeltetési tapasztalatai – figyelembe véve már 2005-ben elindított egy nagyszabású, tudatos, többfunkciós, 2013-ig tartó fejlesztési programot, amely a következő prioritásokat tartotta alapvető fontosságúnak:
– A gyógyfürdő további fejlesztése az elért eredményekre épüljön
– Büszkeség, tudatos szakmaiság, vendégközpontúság jellemezze a fürdő személyzetét és vezetését
– A stratégiai programok teremtsék meg a fürdő hosszú távú – 2020-ig tartó – fejlesztésének alapjait, kiemelve a potenciális vendégköröket, és megcélzásuk fontosságát
– A konzisztens szolgáltatásminőség magasabb ár/érték aránnyal párosuljon
– A gyógyfürdő humánerőforrás bázisa tovább erősítse kiemelkedő pozícióját, megkülönböztető erősséggé váljon mind a hazai, mind a nemzetközi versenyben
– Teremtődjenek meg hosszú távon a minőségi szálláshely-szolgáltatás alapjai (gyógyhotel), amelyek a fürdővel minőségi egységet alkotva ösztönzőleg hatnak a környezet minőségi követelményeinek általános emelkedésére.
A megfogalmazott versenystratégia valamint a bemutatott fejlesztési javaslatok révén azt vártuk, hogy a Büki Gyógyfürdő piaci pozíciójában megerősödik, és továbbra is Nyugat-Magyarország vezető gyógyfürdője marad, szolgáltatási minőségében, komplexitásában megelőzi versenytársait, illetve versenyben marad a külföldi fürdőkkel is.
A fejlesztési elképzelések ütemezett megvalósításához, a konkrét tervek kimunkálása előtt a társaság vezetése helyzetelemzést végzett, melynek főbb megállapításai a következők voltak:
– a fürdő a szűk keresztmetszetű fedett építményeiben kevés pihenőterülettel rendelkezik
– egyre nagyobb az igény a rekreációs, prevenciós, rehabilitációs, egészségmegőrzési célú, wellness jellegű szolgáltatások iránt, és a fürdő ezen a területen lemaradásban van
– a strandszolgáltatások attraktivitását bővíteni kell
– a fedett létesítmények vendéglátási kínálata korszerűtlen, szűk keresztmetszetű
– a fedett fürdő légtechnikai komfortja nem kielégítő
Ezen megállapítások figyelembe vételével készítette el 2006 decemberében a Mátis és Egri Tervező Kft. "A Büki Gyógyfürdő középtávú fejlesztési terve" témájú tervdokumentációt, amely a nagyközség rendezési tervéhez igazodva irányozta elő a korábban megfogalmazott céloknak megfelelő beruházási elképzeléseket.
A 2007. évben a rendelkezésre álló tervdokumentáció alapján a társaság igazgatósága úgy döntött, hogy – kihasználva az Európai Uniós pályázati lehetőségeket – fejlesztési pályázatot nyújt be a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Tanácshoz. A támogató nyilatkozat birtokában adta be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére a "Büki Gyógyfürdő fejlesztése" megnevezésű kiemelt programjavaslatot, amelyet a kormány 2007. november 28-ai ülésén nevesített, illetve elfogadott.
A Büki Gyógyfürdő középtávú fejlesztési terve
Forrás: Aquprofit Zrt. & Horwat Consulting 2005.
2008. április 16-án a részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen – a csekély 30 %-os támogatási intenzitást alapul véve – az igazgatóság előterjesztése alapján egy szűkített tartalommal kialakított megvalósítási programot fogadott el. A 2008. augusztusában aláírt pályázatban kimunkált fejlesztés – többek között – az alábbi elemeket tartalmazta:
– A szolgáltatási struktúra átalakításával a fürdő több önállóan is megközelíthető és üzemeltethető zónára "osztódik": Gyógy-, Strandfürdőre, Rekreációs Parkra (élményfürdővel), Szaunavilágra, Medical- Wellness egységre és Fizioterápiás Intézetre. Az önálló szolgáltatási egységek kialakításával lehetőség nyílik az eltérő funkciók adta lehetőségek kiaknázására (eltérő nyitvatartás, bevételek csoportosítása, kombinált jegyek kialakítása, gazdaságos üzemeltetés stb.)
– Az egyes egységek önálló megközelítése érdekében új bejárat létesül a fedett fürdő épülete és a Fizioterápiás Intézet között
– A kis kapacitású szauna helyett 180 fő együttes befogadására alkalmas "Szaunavilág".
– Az élményfürdő épületében új pihenőtér, beltéri óriáscsúszdák és új gyermekmedence.
– Új, nagy kapacitású, beltéri éttermi egység a különböző szerepű szolgáltatási területek metszéspontjában.
– A gyógyfürdő minőségi színvonalának emelése, az időszakos zsúfoltságát megszüntető, 800 fő befogadására alkalmas pihenőtéri épület.
– A rekreációs, rehabilitációs, egészségmegőrzési célú, wellness jellegű szolgáltatások növekedő igénye kielégítéséhez új Medical-Wellness egység kialakítása.
– A fejlesztés során elsődleges cél volt a gyógyfürdő funkció megtartása mellett a "családi fürdő" képének megteremtése, további erősítése. Az elmúlt években több olyan beruházás valósult meg, amelynek célja a fiatalabb generáció megszólítása, a fürdőbe "csalogatása" (pl.: csúszdarendszer, játszótér). A megvalósítandó beruházási elemeknél több rész - elem is a kisgyermekes családokra fókuszál (pl.: pelenkázó-helyiség, gyermek-felügyeleti helyiség, "játszószoba", beltéri családi csúszda).
– Légtechnikai rekonstrukció a fedett fürdő medenceterében és az öltöző blokkban.
– Új közlekedőterek átalakítása, vizesblokkok kiváltása, nyílászárócserék.
A projekt – a műszaki kialakítás, elrendezés, kivitelezés szempontjából – az alábbi három projektelemre illetve ütemre tagozódott:
I. Pihenőtéri épület építése
II. Bejárati egység, étterem, Medical-Wellness blokk, Szaunavilág építése és az élményfürdő bővítése
III. Légtechnikai rekonstrukció
Jól szolgálta a törekvéseket, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2008-ban megújította a gyógyvízzé minősített vizet adót kutak, a Bük–1; Bük–2; Bük–4; Bük–8 nyilvántartási adatait és "Szent Kelemen", "Felsőbüki Nagy Pál", "Bükaqua" valamint "Szent Imre" kút néven állította ki az új törzskönyveket.
Mindezen előzmények, adottságok birtokában 2008. augusztus 15-én írhatták alá "A Büki Gyógyfürdő fejlesztése" megnevezésű, a kormány által kiemelt projektként nevesített beruházás, fejlesztés támogatási szerződést.
Az új épület. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2010.
Az első projektelem, a pihenőépület impozáns építészeti különlegességeket mutat (egyedi forma, természetközeli arculat, élő növényzettel kialakított tetőszerkezet stb.), a 2910 m² alapterületű épület pinceszinti részen találhatók a dolgozói szociális helyiségek, 4 db 30 fős öltöző, illetve egy dolgozói étkező. Szintén a pinceszinten került kialakításra az a három 100–100 m³-es medencéből álló vasbeton víztároló rendszer, mely a termálenergia kihasználásával adja a fedett fürdő használati melegvíz-ellátásának biztonságát, az üzemeltetés gazdaságosságát, ésszerűbbé tételét. A földszinten pihenőterek és vizesblokkok találhatók, míg a második szinten a galériák és a szabadtéri napozók bővítik az építmény komfortját. A pihenő- és társalgóterek mellett pelenkázó helyiség és mozgáskorlátozottak számára vizesblokk is létesült.
A létesítményben 800 vendég részére tud az üzemeltető kényelmes, magas színvonalú aktív pihenési lehetőséget nyújtani (tv, internet, játékok).
Az építkezés elkezdésére 2010. július 30-án került sor. A jelentős előkészítési munkálatokat (növényzet eltávolítása, közműkiváltások) követően indult meg a kivitelezés, amelynek ünnepélyes kezdetét a 2010. 09. 28-án elvégzett alapkőletétel jelentette, amely alkalmat adott arra is, hogy méltó keretek között írják alá azt az együttműködési megállapodást, amely a Büki Gyógyfürdő Zrt-t a "Nyugat-Magyarországi Egyetem Oktató Intézményévé" minősítette. A kiemelkedő szakmai elismerést is adó, hét egyetemi kar érdekeltségét megnevesítő dokumentumot Prof. dr. Faragó Sándor rektor és Dr. Németh István, a Zrt. elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.
A Büki Gyógyfürdő Zrt. "Egyetemi Oktató Intézmény" címet kapott.
Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2010.
A 2011. július 4-éig tartó munkálatokban a szolgáltatási színvonal növelését, bővítését, a vendégközpontú szemlélet erősítését szolgálva a következő új építmények, szolgáltatási területek alakultak ki:
– Új bejárat, központi fogadó ún. "semleges" terület
Az új bejárat a fürdő főbejárata és a Fizioterápiás Intézet közötti területen található, amelyen keresztül az egyes szolgáltatási egységek (Gyógy- és strandfürdő, Élményfürdő, Szaunavilág, Medical Wellness Centrum) önállóan is megközelíthetőek.
Az új bejárat vezet a "semleges terület"-re, amelyet a Gyógy- és strandfürdő, az Élményfürdő, a Szaunavilág, az étterem és a Medical Wellness Centrum által határolt belső területet alakít ki. Erre a területre minden vendég beléphet, aki bármely szolgáltatásra érvényes belépővel rendelkezik.
– Az új "Szaunavilág"
A szaunázás szerelmesei számára a téli időszakban 180 fő, nyáron akár 300 fő együttes befogadására alkalmas komplex "Szaunavilág" épült, melyben tepidárium, gőzfürdők, infra- és finn szaunák, aromaszauna és kültéri ördögszauna várja a lazulni és felfrissülni vágyókat. A szaunázás utáni pihenésről a fedett szaunapihenő és a hangulatos szaunakertek gondoskodnak. A kültéri és beltéri hidegvizes merülőmedencéken túl Kenipp-medence, valamint kültéri és beltéri jacuzzik teszik tökéletessé a szaunázás élményét.
A különféle szolgáltatások: aroma gőzkabin; finn kőszauna; herbálkabin; kristály gőzkabin; tepidárium; aroma szauna; ördögszauna; finn erdei szauna; jégkabin.
A szaunavilág építményei között fontos szerep jut a mintegy 600 m² területű szaunakertnek, ahol az igényes, jól megtervezett parkban egy 55 m² méretű attraktív elemekkel ellátott élménymedence is megépült.
Az új létesítmény kivételes adottságait mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2012. február 25–26-án helyet adott a Szauna Szeánsz® Oscar döntőnek, ahol a Zrt. szaunamesterei közül Mikocsics Brigitta az országos versenyt megnyerve kapta meg az "Oscar Díjat", míg Tompek Attila országos harmadikként Média Díjat kapott.
– Medical Wellness Centrum
Az új kínálati elemként is kialakított épületrészben szakorvosok felügyelete mellett végzett wellness-fitness kezelések szolgálják az egészség megőrzését. A relax és egzotikus masszázsokon túl többek között állapotfelmérés, thermo spa kezelések járulnak hozzá a vendégek tökéletes kikapcsolódásához, a teljes harmónia eléréséhez.
A megújult, kibővült fürdőkomplexum. Forrás: Büki TDM Szervezet 2011.
A megnyílt új bejáraton keresztül a Medical Wellness Centrum önállóan is megközelíthető, mely a vendégek számára lehetővé teszi akár azt is, hogy csak a különleges kezeléseket vegyék igénybe.
A centrum szolgáltatásai: medical-fitness; masszázs helyiségek, sókabin.
– Élményfürdő
A megbővített fürdőrész új, tágas pihenőterekkel, 150 db további pihenőággyal szolgálja a vendégek pihenését. A gyermekek számára új 25 m²-es gyermekmedence és egy három elemből álló beltéri élménycsúszda-rendszer épült. A beltérből induló, és a fürdő falain kívül 8,5 m magasságból tekergő 162 m hosszúságú élménycsúszdákban fény- és színeffektek teszik még különlegesebbé és vidámabbá a száguldást.
A csúszdák csúszógyűrűkkel, csúszógumikkal is használhatók.
– Gyermekfoglalkoztató
A legkisebbek részére épült helyiség a "semleges" területről érhető el. A színes játékokkal felszerelt szobához egy kis udvarrész, valamint jól felszerelt teakonyha is tartozik.
– Beltéri étterem
Az új kibővített szolgáltatások sorát egy új reformkövetelményeket is kielégítő kínálattal rendelkező, 502 m² alapterületű, 200 fő egyidejű kiszolgálására alkalmas önkiszolgáló étterem teszi teljessé. Az igényesen kialakított belső térhez külső átrium és egy jól felszerelt szabadtéri terasz kapcsolódik. A raktárak, előkészítők, a korszerű konyhatechnológia elhelyezésére a pinceszinten megépített helyiségek adtak lehetőséget.
A fejlesztés harmadik projekteleme a "Légtechnikai rekonstrukció" megnevezésű munkafolyamat volt, amely elsődlegesen a meglévő fedett fürdő medenceterében kialakult légállapotok javítására irányult. Az 1972-ben megépített légtechnikai rendszer szellőzőgépei elavultak, energiafogyasztásuk pazarló volt. A nagy gázfogyasztás mellé a környezetkárosító, hasznosíthatatlan hőmennyiség is a szabadba került.
A 2010. július 29-én ünnepélyesen átadott épületkomplexum – bátran állíthatjuk – a legkényesebb európai mércével mért elvárásokat is kielégíti.
UTÓSZÓ A JÖVŐNEK
2012. augusztus 19-én 50 éves lesz a Büki Gyógyfürdő, újabb néven a Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum. Az ilyen kerek számú, tekintélyes jubileumok óhatatlanul arra késztetnek, hogy számba vegyük: a félévszázados történet során honnan indultak, és hová értek a jó szándékú törekvések, erőfeszítések, hogyan valósultak meg, mit eredményeztek a körültekintően megválasztott stratégiák, vagyis: mit mutat a leltár?
A fürdők történetének, működésének alakulását, fejlődését, eredményességét a következő releváns mértékadó tényezők, mutatók, adatok változása jellemzi a legplasztikusabb módon:
– a vízbázis és arra épülő vízgazdálkodási mutatók
– a létesítményi fejlődés, mint a szolgáltatásbővítés lehetősége
A víztermelő kutak jellemző adatai. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011.
– a korrekt alapon szerkesztett, nyilvántartott vendéglétszámok alakulásának trendje
– a gazdálkodó szervezet együttműködési, integrációs készsége, szakmai pozícionálása az ágazatban. A Büki Gyógyfürdő 50 éves – joggal megállapítható – sikertörténetét, kiemelkedő eredményeit szignifikánsan igazolják az előzőekben felsorolt és a következőkben részletezett mutatók, adatsorok.
Vízgazdálkodás
Napjainkban a fürdő vízfelhasználásának alapját képező 32 medencéjének évi 905 896 m³ mennyiségű vízigényét négy gyógyvízzé minősített termális ásványvizet, valamint két ivóvíz minőségű vizet adó mélyfúrású kút biztosítja. A fürdő teljes vízigénye 2011-ben a közüzemi átvételt is figyelembe véve 949 371 m³/év volt.
Az egyes kutak víztermelését, az értékes termálvizek felhasználásában a takarékosságra irányuló törekvéseket, illetve annak eredményességét relevánsan mutatja be az 1962–2011 évek közötti víztermelés változása.
A fürdő hévízfelhasználása 1962–2011 között. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012.
Természetesen az üzemeltetésre vonatkozó vízfelhasználásban jelentős szerepe
van a közüzemi hálózatról vásárolt vízmennyiségnek is, ami teljessé teszi a vízigények öszszesített
mértékét.
Létesítményfejlesztés
A Büki gyógyfürdő Zrt. tulajdonában lévő telekingatlanok összterülete 31,93 ha. A társaság fürdőszolgáltatásának létesítményei 18,8 ha területen épültek meg. Figyelembe véve az ezen a területen elhelyezkedő épületek 18 663 m² nagyságú alapterületét, akkor a beépítettség mértéke a gyógy- és strandfürdő területén 9,94 %-os.
A főbb szolgáltatási létesítmények legjellemzőbb mutatói:
– A fürdőmedencék száma: 32 (20 egész évben üzemel). A fürdőmedencék vízfelülete, köbtartalma: 5221,6 m²; 6116,7 m³
– A rendelkezésre álló pihenőbútorok száma: 1666 db
– A csúszdák összesített hossza: 300 m
– A fürdőgyógyászat, medical wellness kezelőhelyek száma: 105 db
– Szauna egységek száma: 10 db
– A fürdő megengedett napi befogadóképessége: nyáron 10 790 fő, télen 3083 fő
A Büki Gyógyfürdő medencéinek adatai. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012.
A vendéglétszám alakulása 1962–2011. között. Forrás: Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012.
A vendéglétszám
A büki fürdő 2010. május 29-én fogadta a harmincmilliomodik vendégét, és 2012- ben belép a fürdőbe a harminckettő-milliomodik vendég is.
A fürdővendégek nemzetiségi összetételében a fürdő egész történetében jellemző volt a külföldiek magas aránya, amely napjainkban sem változott lényegesen, hiszen mintegy 65 %-nyi vendég külföldről, közel 35 országból érkezik.
A fürdőbe 2003-ban látogattak a legtöbben, amikor a
vendéglétszám elérte a 969 727 főt.
Kapcsolatok, együttműködések
Az 50 éves történetben folyamatosan kiemelt jelentősége volt annak a törekvésnek, hogy az igen jelentős szellemi bázissal rendelkező fürdő a turisztikai desztináció formálója, motorja, integrálója legyen.
Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében tett sikeres erőfeszítéseket a társaság vezetése annak érdekében, hogy a kiemelkedő szakmai potenciál megkülönböztető erősséggé váljon továbbra is mind a hazai, mind pedig a nemzetközi versenyben.
Bükfürdő bemutatkozott Japánban.
Forrás: Napilap, Yokohama 2009.
Mindezeket egybevetve napjaink leltára azt bizonyítja, hogy az 50 éves, benne a 20 esztendős "újkori" múltjával rendelkező fürdő a megteremtett gazdasági alapok birtokában gyorsan és sikeresen alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, meg tudott felelni a piacgazdaság egyre szigorúbb kihívásainak.
Természetesen fejlődésének folyamatában megtett lépéseivel egyértelműen érzékeltetve azt, hogy a kiemelt országos gyógyhely tartalomnak megfelelően a fejlesztések fő irányának alapja mindig is az a vízkincs, az a gyógyászati adottság volt, ami – a jövő lehetőségeit is hordozva – a "medicus curat, natura sanat" – vagyis az orvos kezel, a természet gyógyít – igazsága jegyében jelenik meg Bükfürdőn.
A fürdők története valahogy az élet története, hiszen ezernyi szállal kötődnek az élethez, de a kultúra története is. Nincs ez másképp a Büki Gyógyfürdő esetében sem, hiszen ennek fél évszázados fejlődése, változása az egyes időszakok szokásbeli hordozója, az építészet kifejezésmódjának alakítója, a természethez illesztésének eszköze volt.
Bükfürdő sikertörténete méltó módon bizonyította mindezeket, hiszen mára kiemelkedő egészségturisztikai szerepköre lett a régió, de az ország turizmusában is, betöltötte azt a fontos pozíciót, amely Bük város, Vas megye, sőt hazánk kínálatának minőségi átalakításában, gazdasági hatékonyságában kulcsszerepet játszott.
IRODALOM