A szerző a 11-es huszárezred 250 éves alapítására emlékezve édesapja: Széll Elemér és nagybátyja: vitéz Széll Miklós csaknem 100 éves, az első világháborúból megmaradt tábori levelezését közli és értékeli. Ennek kapcsán röviden foglalkozik a huszárság történelmi szerepével, felvázolja a levelezés történelmi hátterét, rámutat az első világháború történelem-formáló, sorsfordító szerepére, pálcát tör a háború felett, hitet tesz a béke mellett, végül röviden ismerteti a levélírók életének további alakulását.

A király 1921. március 26-án este érkezett Szombathelyre a püspöki palotába, ahol Molnár József, Mikes János szobainasa – komornyikja – fogadta. Amíg a király Szombathelyen tartózkodott április 5-ig, ő volt megbízva a házi szolgálattal.

Az 1960-as években ezen írás szerzője a püspöki palotában együtt tartózkodott Molnár Józseffel, aki több alkalommal is elmondta közvetlen megfigyeléseit a nevezetes látogatásról. Mivel Kovács Sándor püspök nem tiltotta meg, hogy a visszaemlékezéseket magnófelvétellel megörökítsék, csak veszélyességére utalt, vállalták a dokumentum elkészítését. Az írás az akkori felvétel szerkesztett változata.

A Brenner-gyilkosság részleteit, körülményeit tárgyaló tanulmánysorozat harmadik része pertörténeti áttekintés. A szerző a dokumentumok alapján ismerteti a bírósági iratokban szereplő indítékot, a vádat és az ítéletet, valamint azt, hogy hogyan jellemezték az adott vádlottat és a meggyilkolt káplánt. A hatóság által rekonstruált történetben számos ellentmondást fedezhet fel a laikus olvasó is, s a kérdésekre, kételyekre, sejtésekre továbbra sincs igazi válasz. Az összeállítás mindenesetre pontos látlelet arról, hogy hogyan működött a letűnt kommunista rendszer, s benne adott esetben az "igazságszolgáltatás".

A történelmi Magyarország nyugati határvidékén a XVIII. század közepe és a XIX. század közepe közt a magyarok, németek és horvátok többféle stílusban hímezték a díszágyra való díszlepedők szélét. Az egyik különleges stílus a hienc nyelvjárást beszélő németek által lakott területről ismert, ehhez hoz négy példát a cikk. A bemutatott lepedővégeken gyapjú- és/vagy pamutfonallal, anyag- és munkaidő-takarékos öltésekkel varrtak ki a szokottnál nagyobb és erősebben stilizált motívumokat. Szerkezeti különlegességeik: az 1. és a 2. tárgyon a négy főmintát összekapcsolták egymással, a 3.-on és 4.-en pedig átkomponálták úgy, hogy középen három egész és kétoldalt két fél minta sorakozik.