KELBERT KRISZTINA

 

 

NŐI PORTRÉ

SZEMZŐ MAGDA, SZOMBATHELY LEGENDÁS HÍRŰ MAGYAR-FRANCIA
SZAKOS TANÁRA (1907–1988)1

 

 

 

Sokszor, sok helyütt, sok összefüggésben hallottam, láttam, olvastam Claude Roy ismert mondatát, amely szerint "Az irodalom teljesen haszontalan; egyetlen haszna, hogy élni segít." Ám soha, sehol, semmilyen kontextusban nem találkoztam olyan életpályával és olyan személyiséggel, akinek szinte minden perce ennek az igazságnak a jegyében telt volna el – akár amidőn szombathelyi gimnazista diákként Ádámot játszotta Az ember tragédiájában, akár a Pázmány Péter Tudományegyetem, majd a Sorbonne francia nyelv és irodalom szakos hallgatójaként, akár a szombathelyi leánygimnázium magyar és francia szakos tanáraként, akár a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) tagjaként irredenta verseket szavalva, akár önmaga s a "lagersisterek" életben tartását célzó "irodalmi esteket" tartva Auschwitzban, akár amikor megtörten hazatérve újra a tanítást választotta, akár a felnőtt társadalom irodalmi fejlődését és tájékozódását segítő körök tagjaként, akár irodalmi színpadok megálmodójaként és vezetőjeként, akár magántanítványokat fogadva, publikálva; korokon, rendszereken, rezsimeken keresztül halála pillanatáig. Tanulmányom egy állomása annak a kutatásnak, amely e kivételes sors minél mélyebb feltárására vállalkozik.

Szemző Magda Anna 1907. július 21-én a Vas vármegyei Kőszegen született, dr. Szemző Sándor ügyvéd és Kabos Szidónia második gyermekeként. A keresztségben a római katolikus hitet kapta.2

 

Szemző Magda (balról) és nővére, Szemző Klára.

1. kép: Szemző Magda (balról) és nővére, Szemző Klára.
Készítette: Axer J. Kőszeg. Dr. Görög Sándor tulajdonában

 

Az apa, Szemző Sándor, 1876-ban izraelita családban született Baján. Jogi tanulmányainak befejeztével Budapesten ügyvédjelöltként működött,3 majd 1903 decemberében a budapesti Terézvárosban feleségül vette Kabos Szidóniát.4 Egybekelésüket követően Kőszegre költöztek, ahol dr. Szemző megnyitotta ügyvédi irodáját,5 s virilis jogon városi képviselő lett.6 Ez idő tájt a család a Várkör 49. számú házban lakott.7 Az izraelita vallású szülők még házasságukat megelőzően vallást és nevet változtattak: az apa 1894-ben magyarosított Singerből Szemzőre, az anya pedig 1904-ben Kleinről Kabosra. Kikeresztelkedésük időpontja ismeretlen.8 Dr. Szemző Sándor kőszegi ügyvédi pályafutását az első világháború szakította meg: ekkor katonatisztként Sárvárra vezényelték.9 A család lakhelye ez időben ideiglenesen a sárvári Selyemgyár területén volt.10 A háborút követően, 1919-ben Szemző Sándor székhelyét Szombathelyre tette át,11 majd 1921 januárjában kérelmezte, hogy felvegyék Szombathely községi kötelékébe.12 Rövid idő alatt a város vezető s a megye egyik legkeresettebb ügyvédje lett. Irodáját pedig a Berzsenyi Dániel utcába, a Szombathelyi Takarékpénztár házába helyezte át.13 Az ügyvédi közéletben úgyszintén meghatározó szerepet vitt: hosszú ideig az ügyvédi kamara ügyésze volt, s az ő indítványára kezdeményezte a szombathelyi kamara azt az országos mozgalommá nőtt akciót, amely a magyar jogászságot hadrendbe állította a trianoni perújítás érdekében.14 Politikai síkon a liberális és keresztény eszmékhez vonzódott. 1926-ban a közgazdasági életbe is bekapcsolódott: ekkor választották meg ugyanis a Szombathelyi Takarékpénztár alelnökévé. Szakértelme a pénzvilágban is nagy tekintélyt biztosított számára.15 Mindemellett a város kulturális16 és közigazgatási17 életében ugyancsak aktívan közreműködött.

Az anya – a hagyományos női szerepeknek megfelelően – szintén vállalt közéleti, pontosabban egyleti és jótékonysági tevékenységet: alapító alelnöke volt a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége szombathelyi csoportjának,18 tagja a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szombathelyi fiókszervének;19 ugyanakkor számos helyi karitatív esemény támogatójaként is fellépett.20

 

2. kép: Szemző Magda (jobbról) és
nővére, Szemző Klára. Készítette:
Szilárd Tódor, Szombathely.
Dr. Görög Sándor tulajdonában

2. kép: Szemző Magda (jobbról) és nővére, Szemző Klára.
Készítette: Szilárd Tódor, Szombathely.
Dr. Görög Sándor tulajdonában

 

A Szemző gyermekek (Magda és másfél évvel idősebb nővére, Klára; 1–2. kép) neveltetése a betöltött társadalmi pozícióknak megfelelően és a keresztény vallás szellemében történt. Erről tanúskodnak egyrészt a lányok bálozási szokásai, másrészt iskoláztatásuk. A helyi sajtó tudósításainak köszönhetően nyomon követhetjük, hogy Magda édesanyjával és testvérével a város elit egyesületeinek báljait látogatta szívesen: leggyakrabban a Katolikus Jótékony Nőegylet,21 a Szombathelyi Leánykör,22 a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége,23 a Vasmegyei Kaszinó,24 a Sanitas Egylet25 és a hadviselt tisztek26 rendezvényein jelentek meg.

 

A Magyar Királyi Állami Leányközépiskola VI. osztálya 1923-ban.

3. kép: A Magyar Királyi Állami Leányközépiskola VI. osztálya 1923-ban. Szemző Magda a legfelső sorban jobbról a második.
Középütt Pável Ágoston osztályfőnök. Készítette: Knebel Jenő császári és királyi udvari fényképész.
A felvétel a Savaria Múzeum Néprajzi és Történeti Tára Történeti Fotógyűjteményében található: HP.2617

 

Magda alapfokú tanulmányait a domonkos rendi nővérek vezetése alatt működő kőszegi elemi leányiskolában kezdte 1913-ban: az első évfolyamban – az ének-zene elégségest és a kézimunka jelest leszámítva – minden tárgyból kitűnő eredménnyel végzett.27 Az irodalom és a színház iránti fogékonyságának jelei már itt, az első tanévében megmutatkoztak, hisz 1913 decemberében szerepelt a domonkosok rendezésében bemutatott Az irgalmasság anyja című színdarabban, amelyben a Szent Anna-zárda egy növendékét alakította.28 Majd, mivel édesapját az első világháború kitörésekor Sárvárra vezényelték, az elemi iskola 2–4. évfolyamait a sárvári római katolikus leányiskolában folytatta, szintén kitűnő bizonyítvánnyal.29 Sajnálatosan az 5–6. osztályos tanulmányairól nem áll rendelkezésünkre információ, ám annyi bizonyos, hogy 1919-től30 1921-ig, azaz a 7–8. évfolyamot Ausztriában, a Sacra Coeur apácarend pressbaumi internátusában végezte, ugyancsak dicséretes minősítéssel.31 Ezt követően a Szombathelyi Magyar Királyi Állami Leányközépiskola, majd Leánygimnázium diákja lett (3. kép), ahol is szinte kivétel nélkül kitűnő eredménnyel zárta valamennyi tanévét.32 Osztályfőnöke a kiváló néprajzkutató, nyelvész, költő, Pável Ágoston volt, aki nem csupán irodalomszeretetét, de az irodalom iránti életre szóló elkötelezettségét, szellemiségét is megalapozta. Magda ekként lett két évig a Pável Ágoston vezette Önképzőkör alelnöke,33 majd egy évig ifjúsági elnöke.34 (Kedves tanárával a későbbiekben is jó kapcsolatot ápolt, sőt tanulmányt is írt életéről a Pável-emlékkönyv hasábjain.35) Magda iskolai közéleti szerepléseiről és tanulmányai iránti elhivatottságáról tanúskodnak színházi fellépései,36 nyilvános beszédei37 vagy sorozatos könyvadományai38 is. Magda keresztény szellemben való nevelésének és hitének köszönhetően gimnáziumi évei alatt pénztárosa, majd első asszisztense volt a Kóbor István hittanár vezette, Árpád-házi Boldog Margit védnöksége alatt álló ifjúsági Mária Kongregációnak.39 1925-ben jeles minősítéssel szerezte meg érettségi bizonyítványát (4. kép).40

 

Szemző Magda érettségi tablóképe 1925-ből.

4. kép: Szemző Magda érettségi tablóképe 1925-ből.
Dr. Görög Sándor tulajdonában

 

Ugyanebben az évben felvételt nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol is természettan, mennyiségtan szaktanulmányokkal kezdte meg első évét. Majd 1926-tól magyar–francia–angol szakos hallgatóként folytatta tanulmányait olyan szaktekintélyek irányításával (a Magda által az adott professzornál hallgatott tárgyak közül néhányat emelek ki, s ezeket dőlt betűvel jelzem), mint dr. Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja (Magyar stílusgyakorlatok, Költői művek esztétikai fejtegetése, A tragikum), dr. Gombocz Zoltán nyelvtudós, az MTA tagja (Történeti magyar nyelvtan, A magyar nyelv latin és neolatin elemei, A magyar szókészlet története), dr. Eckhardt Sándor irodalomtörténész, nyelvész, az MTA tagja (Az újabb francia vígjáték története, A francia–magyar szellemi kapcsolatok története, Francia nyelvtörténet, Racine-magyarázatok), dr. Horváth János irodalomtörténész, az MTA tagja (A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bevezetés a magyar irodalomtörténetbe, A magyar irodalom a középkorban), dr. Zlinszky Aladár irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja (Poétika), dr. Pauler Ákos filozófus, az MTA tagja (Ethika), dr. Yolland Arthur irodalomtörténész (Shakespeare vígjátékai, A preraphaelita költészet, Ó- és Középangol nyelvtan, Byron költészete, Browning költészete), dr. Szinnyei József nyelvész (Finn nyelv, A finnugor nyelvek névragozása), dr. Melich János nyelvész, az MTA tagja (A kisebb magyar nyelvemlékek)...41 Magda kiemelkedő tanulmányi eredményeire való tekintettel 1929-ben elnyerte a francia kormány ösztöndíját, és a francia állam költségén két félévig tanulhatott a Sorbonne-on.42 Majd 1930. szeptember 23-án dicséretes és kitűnő minősítéssel szakvizsgát, 1931. május 21-én pedig pedagógiai vizsgát tett. Mindennek értelmében 1931-ben kézhez kapta 7173. számú magyar–francia szakos tanári diplomáját.43

 

Szemző Magda a leánygimnázium magyar-francia szakos tanáraként az 1940-es évek elején.

5. kép: Szemző Magda a leánygimnázium magyar-francia
szakos tanáraként az 1940-es évek elején.
Dr. Görög Sándor tulajdonában

 

A következő évben a Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium 1932. október 6-án kelt 33.674/V. sz. rendeletének értelmében Magdát magyar–francia szakos okleveles középiskolai tanárként egykori középiskolájába, a Szombathelyi Magyar Királyi Leánylíceumba helyezték, ahol is kezdetben óraadóként franciát és testgyakorlást, később magyar nyelv és irodalmat is tanított, továbbá osztályfőnök és a tanári könyvtár őre lett (5. kép).44 Majd 1938 nyarán a Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium 35.208/1938. V. 1. sz. rendeletével rendes tanárrá nevezték ki.45 Ezt követően a tanári értekezletek jegyzőjeként, az Önképzőkör tanárelnökeként, tanulmányi kirándulások vezetőjeként is működött.46 Pedagógiai elveinek publikációkban adott hangot.47

Ugyanakkor – munkája mellett – politikai, egyesületi, hazafias, kulturális, sőt a világháború kirobbanásával segélyező feladatokat is vállalt. 1933-ban választmányi tagja volt a Nemzeti Egység szombathelyi 13. körzetének,48 1936-ban elnöke a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége leánykörének49 (egy alkalommal a helyi sajtó is tájékoztatott arról, hogy irredenta versek szavalásával fellépett a leánykörben),50 továbbá 1939 és 1941 között rendes tagja Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesületének.51 Majd a háborús időkben részt vett házibeteg-ápolási kurzuson a Vöröskereszt Választmány rendezésében,52 később légoltalmi tanfolyamon is.53 Szívből jövő hazaszeretetét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy édesanyjával 1942 nyarán – a visszacsatolás miatt érzett országos eufória hatása alatt állva – Erdélybe utaztak.54

1944 tavaszán azonban már sem a katolikus kereszténység, sem a magyar hazafiság, sem más nem került mérlegelésre: a zsidótörvények nyomása alatt bezárult a kör. Szemző Magda – családtagjaival együtt –, mint "kikeresztelkedett", "zsidó származásúnak minősült", s 1944. május 16-án édesanyjával a Széchenyi István utca 1. szám alól beköltözött a szombathelyi gettó területére, a Thököly Imre utca 22. számú ház I. emeletére.55 Értékeinek töredékét Mörl Mária nyelvtanárnőre bízta.56 Erős és határozott keresztény hitét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindössze két nappal otthona elhagyását követően – hitsorstársai és a maga nevében – levelet fogalmazott meg Kovács Sándor püspöknek a gettóban való napi szentmise és áldozás lehetőségének ügyében.57 Kérelmére – Vados Pál rendi kormánytanácsos, plébános javaslatára – a megyéspüspök 1944. június 5-én engedélyezte, hogy "az első pénteken és hetenkint még egy hétköznap is lehessen szentmisét mondani a gettó területén".58

Ezután az egyéni sorsok csaknem teljesen homályba vesznek. 1944. július elején a hatóságok Vas vármegye összegyűjtött "zsidóságát" Szombathely külvárosába, az elhagyott Mayer-motorgyárba terelték, majd megkezdték Auschwitzba történő deportálásukat. A néhány napos leírhatatlan utazást követően az auschwitzi rámpán Magdát dr. Joseph Mengele – elszakítva családjától: édesanyjától, testvérétől s nővére gyermekétől, akikre azonnal a felfoghatatlan megsemmisítés várt – munkaképesnek minősítette, s jobbra intette. Magda körülbelül egy hónapot töltött Auschwitz–Birkenauban, majd a Kassel melletti Hessisch–Lichtenauba, a Dynamit-Nobel cég gránátgyárába vitték kényszermunkára, ahol nyolc hónapig kellett embertelen körülmények között robbanóanyaggal telített gránáthüvelyeket vagoníroznia: napi 10–11 órás munkaidőben 20–25 kilós, robbanóanyaggal megtöltött hüvelyeket kellett 100–120 méteres távolságra lévő vasúti kocsikba hurcolnia, sokszor havas–jeges úton, hiányos öltözékben, minimális élelmezés mellett. A lágert 1945. március végén számolták fel, lakóit – köztük Magdát – erőltetett menetben űzték Lipcsén és Drezdán át ismeretlen cél felé, mígnem amerikai csapatok a szászországi Würzenben felszabadították őket.59

Magda ebben a dehumanizált, kifosztott, véres valóságban nem csupán a szerencse vagy az isteni gondviselés közbenjárására tudott átlépni élet és halál határán: önmaga tett súlyos erőfeszítéseket annak érdekében, hogy "női stratégiák" mentén megkísérelje a lehetetlent. Ezek közé a női szocializációban gyökerező útkeresések, fegyver nélküli ellenállási módszerek közé tartoztak az egymást óvó, az egymásért felelősséget vállaló barátságok, amelyek lehetővé tették, hogy tagjaik a kölcsönös segítségnyújtás (az élelem, a ruházat, a kétségek megosztása) során kevésbé legyenek sebezhetőek.60 A "sisterhood (testvériség) intézményében" Magda is segítette a társakat, és őt is segítették a társak. A viszszaemlékezések tanúsága szerint Auschwitzban Magda számára rendkívül sokat jelentett egykori tanítványával, a szintén római katolikus vallású Polgár Gertivel való mély kapcsolata.61 Ugyanakkor a túlélésért folytatott szüntelen harcban hallatlanul nagy szerepe volt a háború előtti paradigmák, emlékek átmentésének: hihetetlen erőt adott a veszélyekkel teli, aljas valóságban a közelmúlt emlékeinek felidézése, akár mesékben, akár receptekben, akár művészi, irodalmi, nyelvi szövegek verbalizálásában.62 Számtalan visszaemlékezésben szembesülhetünk nők körében rendezett színházi darabok,63 zeneszámok előadásával,64 versmondó estekkel,65 sőt nyelvtanítással is,66 amelyek rövid ideig képesek voltak elmenekíteni a résztvevőket egy emberségesebb világba, s képesek voltak egy szebb jövő reményét táplálni a játszókban és hallgatókban egyaránt. Magda is játszott, verselt, tanított és talán világokat mentett. Többen emlékeznek ebbéli szerepeire, akik vele voltak, ott, s akik csupán később értesültek erről, itt, ebben a világban. Akik látták, úgy mesélik, Magda költészet iránti rajongását Auschwitz sem törte meg, s gyakran tartott – táplálva a lelket a magyar társaságban – versmondó esteket a lágerben.67 Vannak, akik úgy tudják, még franciául is tanított a táborban.68 Baráti kapcsolatain, irodalmi, nyelvi rejtekterein túl hite sem engedte a feladás, a magatehetetlenség útjára. Mély vallásosságáról Popper Ella szombathelyi túlélő, lichtenaui fogoly- és szobatárs ekképp tudósított: "... [Szemző Magda] Itt mindennap rózsafüzérrel imádkozott, nagyon vallásos volt és nem vette tudomásul, hogy zsidónak számít."69

Szavalt, tanított, imádkozott, túlélte a fájdalmakat, és segítette mások túlélését. Visszajött. Hazatért.

A visszaemlékezők tanúságtételei alapján, Magda Auschwitz borzalmait mélyen magába zárta; el kívánta rejteni az elrejthetetlent, élni kívánt az élhetetlennel: csupán sorstársaival, az át- és túlélőkkel – Polgár Gertivel70 és szomszédjával, a Birkenaut szintén megjárt Heumann Lászlónéval71 –, valamint nevelt gyermekével beszélt a történtekről. Rendkívül visszafogott volt, nem mesélt másoknak a sötét időkről, nem akart perekbe keveredni; ahogy S. Pável Judit hátratekint: mindez "...nemes gondolkodásától távol esett. Vigyázott arra, hogy szemrehányás, bosszú ne keletkezzen magában. Nemeslelkű volt."72 Görög Sándor is ekképp emlékezik nagynénje és a soá viszonyáról: "Francia–magyar szakos tanárként, egy humanistának emelkedett gondolat- és érzésvilágával vészelte át a holocaustot. Minden gyűlölet és elvakultság nélkül jött haza."73 Ugyanakkor P. Ozsvát Katalin lírai nekrológja megerősíti Magda felülemelkedettségét: "...szerettem volna megkérdezni: mi a titka annak, hogy mindvégig meg tudtad őrizni önmagadat, sőt, önmagad fölé emelkedtél, és valami hallatlan méltóság vett körül. Semmiféle bosszúvágy, harag, gyűlölet nem élt benned, a megtestesült humánum jellemzett, utánozhatatlan tartás, szeretet és jóság [...] A nácik fegyvergyárában, ahol rabruhában, megnyírva és megalázva dolgoztál az összeroskadásig... az Életért, a Reményt soha fel nem adva. Te, a Sorbonne volt növendéke, egyetemes műveltségű katolikus fiatal lány, milyen erős és bátor lehettél! Azt mondták rólad: 'a kikeresztelkedett'. Igen, mint ',kikeresztelkedett katolikust' vittek el, és visszajöttél keresztényként. Keresztény szívvel, bölcsességgel, munkavággyal, munkabírással, nagynagy lélekkel, Madame Madeleine..."74

Csupán egyetlen történet szól arról, hogy a '45 utáni diktatórikus rendszer atrocitásaival szemben egy alkalommal az ÁVH-s tisztek arcába vágta múltját: "Ő, amikor egyszer még 1950 előtt, egy [...] politikai-fegyelmi ügyben bevitték az ávóra, feltűrte karján a ruhát, megmutatta auschwitzi »azonosító számát«, és mondta: »Mit akarnak maguk énvelem?!«"75

Magda Istenbe vetett hite a történtek hatására még inkább elmélyült: vallásosabban tért haza Auschwitzból és Lichtenauból, mint amilyen elhurcolása előtt volt; ám ez a vallásosság a későbbi években rohamosan csökkent, s csakhamar teljesen elenyészett.76

Magda 1945 júniusában tért haza Szombathelyre, elhurcolt családjából egyedüliként. Édesanyja, nővére, nővére férje és leánya odavesztek. Ám keresztfia, testvére gyermeke, Görög Sándor, akit a deportálások elől a kőszegi verbita szerzetesek missziósházában rejtettek el, életben volt. Eztán a megmenekült fiú magához vétele s felnevelése jelentette Magda számára a legfontosabb és legtisztább célt. Mivel a Szombathelyt ért bombázások túlnyomórészt épségben hagyták a Széchenyi utcai lakást, Magda visszaköltözhetett korábbi otthonába, bár meg kellett ismerkednie a társbérlet intézményével.77 Munkahelyére is sikerült visszatérnie: kollégái és diákjai megrendülve, de óriási szeretettel fogadták. Erről tanúskodik dr. Bognár Béláné született Maróth Éva, Magda egykori tanítványának visszaemlékezése: "Meghökkentő élmény volt, amikor magyartanárunk Szemző Magda megérkezett a koncentrációs táborból. Nagyon vártuk, mert őt mindenki tisztelte és szerette. Hosszú üdvözlő beszéd készült a fogadtatására. S amikor belépett kölcsön kapott ruhában, lesoványodva, megőszülve, a gyönyörű beszéd helyett az egész osztály elkezdett zokogni. S ő szemét megtörölve ezt mondta: »Folytassuk lányok, a nagy írók, költők gondolataiban soha nem fogtok csalódni.« Petőfi hazafias költeményét olvasta fel, s mi megértettük – feldúlva, kifosztva, megalázva, ez mégis csak a mi hazánk."78 Magda ismét – szakos rendes tanári státuszban tanított, valamint az Önképzőkör tanárelnöki tisztjét is újra elvállalta.79 Visszatéréséről és lelkes munkaszervezéséről egy Görög Sándornak írt leveléből értesülünk: "A IV/B-nek maradtam az osztályfőnöke. Ott tanítok magyart, gazdaságtant és mindennapi kérdéseket, a többi osztályban végig franciát a VII. kivételével. Azonkívül az Önképzőkört vezetem. Sok dolgom volt vele mostanában, majd minden délután próbáltunk, mert holnap tartjuk az Arany-emlékünnepélyt, illetve Toldi-centenáriumot, hétfőn pedig az október 6-i gyászünnepélyt. A Toldi-ünnepély igen szép lesz – remélem legalábbis. Értekezéseken, előadásokon kívül »színre kerül« az egész II. és VIII. ének egy mesélővel és osztott szerepekkel. Különösen a VIII.-at igen ügyesen megtanulták a IV. B-sek, és királyi koronát, palástot stb. is szereztünk, úgyhogy egész kis színdarab lesz."80

 

Szemző Magda portréja az 1950-es években.

6. kép: Szemző Magda portréja az 1950-es években.
Dr. Görög Sándor tulajdonában

 

Az 1950-es évek eleje (6. kép) azonban Magda számára a munkájában óriási változásokat hozott: 1951-ben ugyanis áthelyezték a Koncz Endre igazgatása alatt megindított Ságvári Endre Szakérettségis Tanfolyamra, ahol annak megszüntetéséig, 1955-ig tanított. Bár kezdetben rendkívül fájlalta, hogy meg kell válnia a leánygimnáziumtól s szeretett tanítványaitól,81 e néhány évet ennek ellenére rendkívüli odaadással oktatta s nevelte végig. Pozitív szemléletéről, munkabírásáról, lelkesültségéről, kiváló eredményeiről Koncz Endre igazgató ekképp nyilatkozott 1955-ben: "Szemző Magda magyar–francia szakos középiskolai képesítésű tanár a szombathelyi Köztársaság-téri Szakérettségis Tanfolyam fennállása óta tanít intézetünkben. Nagyszerű képességeivel és felkészültségével mind az irodalom, mind a helyesírás és fogalmazás tanítása terén évről-évre kiváló eredményeket ért el. Legutóbb 1954. november hóban a magyar nyelvi szakérettségis felmérő dolgozatokkal egyik alacsony magyar-óraszámú osztályban országosan III. helyezést szerzett. Az oktatás mellett sokat foglalkozik a hallgatók nevelésével is, és szilárd, megnyerő egyéniségével erős hatást gyakorol a reábízott ifjúságra. Az irodalom tanításával és iskolánk ünnepélyeinek alapos megrendezésével hathatósan szolgálja a hazafias nevelést. Mint osztályfőnök minden évben az intézet legjobb kollektíváivá fejlesztette évenként váltakozó osztályait az által, hogy a hallgatók egyéni problémáit, hajlamait megismeri, növendékeit segíti egyéni nehézségeikben, hibáik leküzdéséhez pedig útmutatást ad. Jó kartárs, akit tanártársai tisztelnek és szeretnek. Sok társadalmi munkát végez a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatban, mint szervező, és nagyhatású előadásokat tart a Szabad Akadémiában, üzemekben stb. Tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának."82

A háborút és az 1948-as fordulatot követő új rezsimben a korábban meglehetősen apolitikus Magda is politikai tájékozódásra és állásfoglalásra kényszerült. Kollégája és barátja, Koncz Endre nézeteit követve a Nemzeti Parasztpártot választotta83 (tagsági igazolványának száma: 1234/948.84), amelyet azonban 1949-ben felszámoltak.

Később – szintén Koncz Endre hatására – Magda bekerült a Hazafias Népfront Városi Bizottságába, majd Országos Tanácsába;85 sőt a Hazafias Népfront Vas Megyei Bizottsága 1954-ben kongresszusi küldöttként is megválasztotta.86

Magda az 1956-os forradalom eseményeit szintén Koncz Endre oldalán élte meg. Ismert, hogy október 27-én Koncz Endre és Magda felkeresték a szovjet parancsnokságot, azzal a céllal, hogy a helyőrségparancsnoktól ígéretet kapjanak: 1957. január 1-jéig kivonulnak a szovjet csapatok.87 Ugyanakkor ´56 történéseiben Magda szerepe a diákság felvilágosítására és tájékoztatására is kiterjedt. A Savaria Gimnázium diákjainak és tanárainak tevékenységéről az igazgatóhelyettes ekképp nyilatkozott 1959. július 8-án az MSZMP Megyei Bizottsága részére: "A legszörnyűbb az volt, hogyan vitték bele az ellenforradalomba a gyermekeket a tanárok. Czapáry Endre, Novák Zoltánné, Szemző Magda, Mallus Ilona, Horn Miklósné összehívták őket, az egyes osztályok vezetőit, és kioktatták őket, hogy tartsanak ifjúsági gyűlést, összeíratták velük a pontokat, hogy miket követeljenek, és kergessék el a Rákosi-sztálinistákat az iskolából. Az eredmény meg is volt, mert másnap Szemző Magda felszólított, hogy hagyjam el az iskolát, mert az ifjúság ezt követeli..."88

Magdát "rendszerellenes" tevékenységéért 1957-ben letartóztatták, s néhány napig börtönben tartották.89 Ekkor már – pontosabban 1955-től – az újonnan létrehozott Savaria Gimnáziumban tanított, egészen 1968-as nyugdíjazásáig.

1957-ben Magda hathatós közreműködésével megindult a szombathelyi középiskolások irodalmi színpada, amelynek fő profilja egyrészt abban rejlett, hogy teret adott a tehetséges helybeli diákoknak és segítette fejlődésüket; másrészt finomította a diákok irodalmi ízlését, s egy fogékony és igényes hallgatóközönséget nevelt.

Magda az 1960-as évek elejéig központi szerepet játszott a színpad munkájában.90 Ugyanakkor nem csupán tanári tevékenységében mutatkoztak meg irodalmi ambíciói, de Szombathely kulturális közéletében is komoly feladatokat vállalt e téren. Tagja volt a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Irodalmi Körnek, amelynek célja az irodalom terjesztése, az irodalombarátok kezdeményezéseinek összefogása és irányítása, az író–olvasó kapcsolatok mélyebbé tétele volt.91

Pedagógusi munkája és közéleti szerepvállalása mellett magántanítványokat is rendszeresen fogadott. Sőt nyugdíjaztatását követően is vállalt különórákat: lételeme volt a tanítás. S. Pável Judit – aki még a leánygimnáziumból ismerte Magdát, és később francia társalgásra járt hozzá – ekként jellemezte tanári stílusát: "...olyan tanár volt, aki soha nem váltott ki indulatot a diákokból. Nem volt merev, élettelen a gyerekekkel szemben, megértő próbált lenni, szeretetet, tiszteletet váltott ki. Őt nem kellett cikizni. Nagy, abszolút nyugalom áradt belőle. Le tudta kötni az embert a tanítással. Érdekesen és jól tanított. Különleges egyénisége volt. Apám (Pável Ágoston) szeretete cikkében is visszhangzik. Magdára is ez volt jellemző. »Kerülhettek ki az ország különböző iskoláiból okosabbak, de olyanok nem, akik lelkesebbek.« – így értékelte Magda apámat, és ő is ugyanezt meg tudta valósítani. Meg tudta szerettetni a francia és a magyar nyelvet és irodalmat a gyerekekkel. Nem volt szőrszálhasogató."92 Magda nagyszerű tanári képességei az idő múltával sem merültek feledésbe: egy 60 éves érettségi találkozón így emlékeztek meg alakjáról: "...mindenkiben elevenen él a már összevont osztály vezető tanárnője, Mellus Ilona, aki szigorúan, ám eredményesen oktatta a történelmet. A fiatal tornatanár, Cica néni is emlékezetes maradt, no és persze Szemző Magda, aki franciát és magyart tanított – és akit mindenki szeretett."93 Berger Klára visszaemlékezésében szintén hálával és elismeréssel nyilatkozott egykori gimnáziumi tanáráról: "Hálás szívvel gondolok vissza tanárainkra; dr. Veszprémi Etelkára, Szemző Magdára, dr. Lázag Gizellára és dr. Horovitz József főrabbira. Magas szintű, a kultúra iránt érdeklődő, igényes oktatást nyújtottak."94 Görög Sándor ekként foglalta össze Magda tanári pályáját: "Nagynéném fantasztikus megbecsülést és szeretetet vívott ki magának. Szombathelyen a magyar és a francia irodalom szépségét generációkba oltotta bele."95 Magántanítványai közül Bárdosi Vilmos, az ELTE Francia Tanszékének professzora ekképpen összegezte Magdával való kapcsolatát és tanulmányait: "Meghatározó élményt jelentett számomra mindaz, amit a magyartanáromtól, Szemző Magdától tanultam. Amikor a gimnáziumban megszűnt a franciatanítás, csak oroszt és németet lehetett tanulni, megkérdeztem tőle, nem foglalkozna- e velem magánórákon, merthogy francia szakos is volt. Vállalta, naponta négy órát tanultunk, és két év alatt elvégeztük négy év anyagát. Belebolondultam a francia nyelvbe. Annyira lelkesedtem, hogy Szemző Magda szárnyakat kapott tőle, így egymást erősítettük. Neki köszönhetem, hogy azonnal felvettek az ELTE francia–német szakára."96

 

Szemző Magda nevelt fiának, Görög Sándornak gyermekével, Klárával.

7. kép: Szemző Magda nevelt fiának, Görög Sándornak gyermekével, Klárával.
Dr. Görög Sándor tulajdonában

 

Újságcikkek, interjúk, viszszaemlékezések: morzsák csupán, hogy Szemző Magda összetett személyiségére egyáltalán utalni tudjak. Hiába hívok "analógiákat" segítségül: hiába olvasom megrendülve Lénárt Franciska középiskolai tanárnő rendkívüli érzékenységű leveleit a pécsi gettóból;97 hiába próbálom a poklot versekben, regényekben, drámákban megélő Rózsa Ágnes naplóit citálni... Hiába igyekszem legalább Magda kedves költőit vagy irodalmi, bibliai alakjait felfedezni a visszaemlékezésekben (Örkény István, Illyés Gyula, Rimbaud, Mária Magdolna...), hátha rajtuk keresztül talán vezet valami út... Hiába, hiába, hiába: csak elképzelni tudom... Én nem ismerhettem ezt az irodalmi érzékenységet, finomságot, líraiságot és szelídséget, ugyanakkor ezt a páratlan erőt, lelkesedést, kitartást és szárnyalást. Én nem ismertem Szemző Magdát, Magdit, Magda nénit, Madame Madeleine-t, ahogy hívták... Én nem ismertem. Én nem érthetem. Nekem mindössze a morzsákba való kapaszkodás, a lelkiismeretes gyűjtés és rekonstruálás marad... És egy apró remény, hogy munkámmal rátalálok azokra, akik ismerték, értették; s ők általam talán valamely eddig feltáratlan eseményt fedezhetnek fel e kivételes életútban. És tán még valami: az idő múltával egyreegyre többen leszünk, akik már csak írott formában remélhetik felfedezését: én esetleg még segíthetek nekik... S. Pável Judit ekképp összegezte Magda egyéniségét: "Nagyon szolíd, kedves, kiegyensúlyozott, humoros, rendkívül finom, nőies nő volt. Volt benne valami, amit úgy fejeznék ki: szemérmes szolidság."98

Magda sosem ment férjhez, a családot számára a 11 éves korától általa nevelt fiú, Görög Sándor, majd később az ő családja jelentette (7. kép). 1988. március 10-én egy karosszékben ülve, csendesen hunyt el. A reá való, szívszorító megemlékezést, amelyen nagyon sokan tiszteletüket tették, március 18-án a szombathelyi Jáki úti temetőben tartották. 99 Hamvait a rákoskeresztúri köztemetőben helyezték örök nyugalomra.100

 

A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért és a fényképek közlési jogáért köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Görög Sándornak. A szóbeli közlésekért, interjúkért és a dokumentummásolatok felhasználásának engedélyezéséért hálás köszönettel tartozom S. Pável Juditnak, Végh Máriának, Kiss Károlynak és Prof. Dr. Széll Kálmánnak. Ugyanakkor szeretnék köszönetet mondani Mayer Lászlónak, a Vas Megyei Levéltár munkatársának és Kiss Beátának, az ELTE Egyetemi Levéltára levéltárosának.

   

JEGYZETEK

1 A Szemző Magda pályaképét feldolgozó jelen tanulmány Irodalmat tartva – Az irodalomtól tartva. Szemző Magda (1908–1988) élettörténete címmel 2011 januárjában II. díjat nyert a budapesti Holokauszt Emlékközpont A mi iskolánk – és akik hiányoznak című pályázatán. Ugyanakkor életrajzának egyes eseményei részleteiben olvashatóak a Múzeum Café 2012/3. számában: Kelbert Krisztina: Női (h)arcvonalak – Egy lehetséges múzeumi feladat vázlata. In: Múzeum Café 6. évfolyam 29. szám. 42–45. old.
2 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas megye állami anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye (továbbiakban: Áll. akvgy.) Kőszeg, születési (továbbiakban: szül.) anyakönyv (továbbiakban: akv.) 142/1907.
3 Szemző Sándor dr. halálosvégű vadász-szerencsétlensége. In: Vasvármegye (továbbiakban: Vvm) 1929. dec. 29. 3. old.
4 Vvm, 1904. jan. 3. 4. old.
5 Szemző Sándor dr. halálosvégű vadász-szerencsétlensége. Vvm, 1929. dec. 29. 3. old.; Vasvármegye és városai czimtára. Szombathely, 1904. 166. old.
6 Vasvármegye és városai czimtára. Szombathely, 1904. 163. old.
7 VaML Kőszegi Fióklevéltár. A Domonkos Rendi Nővérek vezetése alatt működő kőszegi elemi leányiskola iratai. Előmeneteli és mulasztási naplók. 1. osztály 1913/1914–1917/1918.
8 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27. A tanulmány elkészítésében nyújtott segítségéért köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Görög Sándornak, Szemző Magda kereszt- és nevelt fiának, aki 2011 tavaszán kiadta az Akadémiai Kiadó gondozásában Repkényszaggatás. Önéletrajz, családtörténet, korrajz a 20. századból című könyvét, amelyben a "Madi" című fejezet (92–104. old.) foglalkozik Szemző Magda történetével.
9 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
10 VaML VIII/124. A sárvári római katolikus leányiskola II. osztályának előmeneteli és mulasztási naplója az 1914/15. tanévre.
11 Szemző Sándor dr. halálosvégű vadász-szerencsétlensége. Vvm, 1929. dec. 29. 3. old.
12 Szombathely községi kötelékébe való felvételüket kérték. Vvm, 1921. jan. 21. 3. old.
13 Ügyvédi iroda áthelyezés. Vvm, 1921. márc. 10. 3 old.
14 A vasmegyei jogászok akciót kezdeményeznek, hogy az egész magyar jogászság kapcsolódjék bele a trianoni nagy perújításba. Szemző Sándor indítványa a szombathelyi jogászvacsorán. Nyugatmagyarország, 1928. dec. 10. 1. old. Az Ügyvédi Kamara közgyűlése. Vvm, 1929. márc. 24. 4. old.
15 Szemző Sándor dr. halálosvégű vadász-szerencsétlensége. Vvm, 1929. dec. 29. 3. old.
16 SZEMZŐ Sándor: Mozi vagy színház-mozi? Vvm, 1928. ápr. 12. 1–2. old.; SZEMZŐ Sándor: A szombathelyi Kulturegyesület Széchenyi-ünnepélye. Vvm, 1925. dec. 15. 2–3. old.
17 Szombathely, 1777–1927. Jubiláris emlékalbum. Szerk. FEHÉR Károly. Szombathely, [1927.]
18 Megalakult a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének szombathelyi szervezete. Vvm, 1926. máj. 18. 5. old.
19 FEHÉR 1927. 245. old.
20 Gyűjtés csecsemővédelmi célokra. Vvm, 1929. máj. 5. 6. old.
21 A katholikus nőegylet teaestélye. Vvm, 1925. jan. 27. 4. old. A szombathelyi katholikus nőegylet táncestélye. Vvm, 1926. jan. 26. 5. old. A Katholikus Jótékony Nőegylet teaestélye. Vvm, 1927. jan. 23. 3. old.
22 A Szombathelyi Leánykör táncestélye. Vvm, 1926. jan. 19. 4. old. A szombat-esti bálok. Vvm, 1929. jan. 6. 3. old.
23 A MANSZ bálja. Vvm, 1929. jan. 13. 4. old.
24 A szombati báli éjszaka. Vvm, 1926. jan. 24. 2. old. A tegnap esti bálok. Vvm, 1928. jan. 22. 3. old. A Vasmegyei Kaszinó bálja. Vvm, 1929. jan. 20. 3. old.
25 Sanitas bál. Vvm, 1926. jan. 31. 3. old.
26 A hadviselt tisztek bálja. Vvm, 1926. jan. 3. 2. old.
27 VaML Kőszegi Fióklevéltár. A Domonkos Rendi Nővérek vezetése alatt működő kőszegi elemi leányiskola iratai. Előmeneteli és mulasztási naplók. 1. osztály 1913/1914–1917/1918.
28 A kőszegi Szent Domonkos rendi apácák vezetése alatt álló római katholikus elemi és polgári tanítónőképző intézet és polgári leányiskola értesítője az 1913–1914. iskolai évről. Kőszeg, 1914. 16–17. old.
29 VaML VIII/124. A sárvári r. k. leányiskola II. osztályának előmeneteli és mulasztási naplója az 1914–1915. tanévre. A sárvári r. k. leányiskola IV. osztályának előmeneteli és mulasztási naplója az 1916–1917. tanévre.
30 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
31 VaML VIII/55/36 A szombathelyi m. kir. áll. leányközépiskola ötödik osztályának főnévkönyve az 1921–1922. tanévben. Sorszám: 22.
32 Szombathelyi Magyar Királyi Állami Leányközépiskola Értesítője (továbbiakban: Leányközépisk. Ért.) az 1921–1922. iskolai évről. Közli Tunner Károly. Szombathely, 1922. 15. old. Leányközépisk. Ért. az 1922–1923. iskolai évről. Közli Tunner Károly. Szombathely, 1923. 16. old. Leányközépisk. Ért. az 1923–1924. iskolai évről. Közli Tunner Károly. Szombathely, 1924. 13. old. A Szombathelyi Magyar Királyi Állami Leánygimnázium Értesítője (továbbiakban: Leánygimn. Ért.) az 1924–1925. iskolai évről. Közli Tunner Károly. Szombathely, 1925. 18. old.
33 Leányközépisk. Ért. az 1922–1923. iskolai évről. 7. old. Leányközépisk. Ért. az 1923–1924. iskolai évről. 6. old.
34 Leánygimn. Ért. az 1924–1925. iskolai évről. 7. old.
35 SZEMZŐ Magda: Pável Ágoston élete. In: Pável Ágoston-emlékkönyv. Szerk: Fáy F. Ervin. Dunántúli Szemle. XI. évf. 7–8. sz. 1949. 12–32. old.
36 A leánygimnázium Madách-emlékünnepe. Vvm, 1924. febr. 12. 3. old.
37 Leánygimn. Ért. az 1924–1925. iskolai évről. 4. old.
38 Leányközépisk. Ért. az 1923–1924. iskolai évről. 4. old.
39 Leányközépisk. Ért. az 1923–1924. iskolai évről. 2. old. Leánygimn. Ért. az 1924–1925. iskolai évről. 4. old.
40 Leánygimn. Ért. az 1924–1925. iskolai évről. 7. old.
41 ELTE Egyetemi Levéltár 2/B Questura. A Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak törzskönyvei, végbizonyítványai 1907–1970 és távozási bizonyítványai. 37. kötet: 1925–1926. I. félév. 46. kötet: 1926–1927. I. félév. 50. kötet: 1926–1927. II. félév. 56. kötet: 1927–1928. I. félév. 69. kötet: 1928–1929. I. félév. 75. kötet: 1928–1929. II. félév. Ezúton is szeretném megköszönni Kiss Beátának, az ELTE Egyetemi Levéltára levéltárosának segítségét.
42 Egy szombathelyi urileány kitüntetése. Vvm, 1929. szept. 7. 4. old.
43 ELTE Egyetemi Levéltár 14/C Újrendszerű tanárvizsgálati jegyzőkönyvek. 32. kötet.
44 A Szombathelyi Magyar Királyi Állami Leánylíceum Értesítője (továbbiakban: Leánylíc. Ért.) az 1932–1933. iskolai évről. Közzétette: Krisztin Ernő. Szombathely, 1933. 9. old., 31. p.; Leánylíc. Ért. az 1933–1934. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1934. 28. old.; Leánylíc. Ért. az 1934–1935. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1935. 13. old.; Leánylíc. Ért. az 1935–1936. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1936. 9. old.; Leánygimn. Ért. az 1936–1937. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1937. 13. old.; A Szombathelyi Magyar Királyi Állami Kanizsai Orsolya Leánygimnázium (továbbiakban: Kanizsai Orsolya Leánygimn.) értesítője az 1937–1938. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1938. 16. old.
45 A kultusztárca kinevezései hoztak a legtöbb örömet Vas megyébe. A vasmegyei és szombathelyi kinevezettek, előléptetettek. Vvm, 1938. júl. 9. 1. old.; Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1938–1939. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1939. 8. old.
46 Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1939–1940. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1940. 12–13. old.; Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1940–1941. iskolai évről. Közzétette: Kálmán Etelka. Szombathely, 1941. 22–23. old.; Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1941–1942. iskolai évről. Szerk. Jámbor Ferenc. Szombathely, 1942. 16–17. old., 19. old.; Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1942–1943. iskolai évről. Szerk. Jámbor Ferenc. Szombathely, 1943. 12–13. old.; Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1943–1944. iskolai évről. Szerk. Jámbor Ferenc. Szombathely, 16–17. old.; Szemző Magda önképzőkörbéli tevékenységéről lásd még: Vasi-notesz. Vvm, 1940. okt. 27. 4. old. Vasi-notesz. Vvm, 1941. okt. 5. 5. old. Vasi-notesz. Vvm, 1942. okt. 23. 4. old. A tanulmányi kirándulásokhoz lásd még: Vasi-notesz. Vvm, 1940. okt. 23. 3. old.
47 SZEMZŐ Magda: Az önállóságra való nevelésről. In: Leánygimn. Ért. az 1936–1937. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1937. 5–11. old.
48 A Nemzeti Egység 13. körzetének választmánya tartotta tegnap este alakuló ülését a Sabariában. Vvm, 1933. nov. 21. 3. old.
49 Leánylíc. Ért. az 1935–1936. iskolai évről. Közzétette: Keresztély Ernő. Szombathely, 1936. 10. old.; Továbbá: KELBERT Krisztina: "Társadalmi anyaság" és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége karitatív- szociális tevékenysége a két világháború közötti Szombathelyen. Savaria – a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 35. 2012. Megjelenés alatt.
50 A MANSz. Vvm, 1936. nov. 4. 4. old.
51 Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete rendes tagjainak törzskönyve. (1936–1941) Savaria Múzeum Néprajzi és Történeti Tár gyűjteménye. Nyilvántartási szám nélkül.
52 Huszonkilenc hallgató vett részt a szombathelyi házibeteg-ápolási tanfolyamon. Vvm, 1941. márc. 6. 6. old.
53 Az ország lakossága légoltalmának megszervezése. Vvm, 1942. máj. 14. 6. old.
54 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
55 Szemző Magda "gettóbelépő"-je, azaz a "Bejelentőlap az állandó lakás bejelentésére" című dokumentum fénymásolata Kiss Károly tulajdonában van. Megtekintéséért és felhasználásáért Kiss Károlynak tartozom köszönettel. Magda a 2729-es számon volt nyilvántartva a szombathelyi gettónévsorban. Lásd: Források a szombathelyi gettó történetéhez 1944. április 15 – 1944. július 30. Összeállította: Mayer László. Szombathely, 1994. 283. old.
56 A szombathelyi rendőrség elítélte a zsidóvagyont rejtegetők egy részét. Vvm, 1944. júl. 18. 4. old.
57 Szemző Magda Kovács Sándor püspökhöz intézett eredeti levelének másolata Kiss Károly tulajdonában van. Megtekintéséért és felhasználásáért Kiss Károlynak tartozom köszönettel.
58 Vados Pál (Szent Erzsébet Plébánia Hivatal Szombathely Ferencesek) felterjesztése és a megyéspüspök válaszának fénymásolata Kiss Károly tulajdonában van. Megtekintéséért és felhasználásáért Kiss Károlynak tartozom köszönettel.
59 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
60 KREMER, S. Lillian: Women's Holocaust Writing. Memory and Imagination. University of Nebraska Press, Lincoln and London, 1999. 9., 16–18. old. PÉCSI Katalin: A szenvedés neme. Női tapasztalat, női hang. In: Az eltűnt hiány nyomában. Az emlékezés formái. Szerk.: Gantner B. Eszter – Réti Péter. Bp., 2009. 147–148. old.
61 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27. Továbbá: S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21. Ezúton is szeretném megköszönni S. Pável Juditnak visszaemlékezéseit, akinek elmondása szerint, Magda Gertivel (aki a háború után Budapestre, majd nagynénjével Bécsbe költözött, ahol felvette a Holicke Gertrúd nevet) való kapcsolata a vészkorszak lezárultával sem szűnt meg. Gerti gyakran meglátogatta Magdát Szombathelyen, s Magda auschwitzi emlékeiről szinte kizárólag csak vele beszélt.
62 KREMER 1999. 19–21. old.
63 Példaként: FAHIDI Éva: Anima Rerum. A Dolgok Lelke. Bp., 2005. 196., 202–204. old. RÓZSA Ágnes: Jövőlesők. Nürnbergi lágernapló 1944–45. Bukarest, 1971. 26–29., 88–89., 101., 116., 134. old.; MAGYAR ISAACSON Judith: Köszönet az Életért. Egy túlélő visszaemlékezése. Bp., 1993. 127. old.
64 Példaként: KIRSTEN, Holm et al.: Buchenwald elfeledett asszonyai. A Har ma dik Birodalom koncentrációs táboraiba hurcolt női foglyok kizsákmányolása a hadi ipar ban. Ford. Fahidi Éva, Berger-Nagy Zsuzsánna, Győri Hanna. Bp., 2008. 76. old.
65 Példaként: RÓZSA 1971. 102. old.
66 Példaként: RÓZSA 1971. 70. old.
67 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
68 Végh Mária szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. június. Ezúton is szeretném megköszönni Végh Máriának visszaemlékezéseit.
69 "Nirvana": Zsidónak lenni Magyarországon. Kézirat. Az 1994-ben a Szombathelyi Zsidó Hitközség által kiírt pályázati anyag Kiss Károly tulajdonában van. Megtekintéséért és felhasználásáért Kiss Károlynak tartozom köszönettel.
70 S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21.
71 Heumann Lászlóné gyógytornász Magda szomszédja, barátnője és – rendkívüli nyelvi és irodalmi műveltsége okán – kiváló szellemi partnere volt. Dr. Széll Kálmán szíves szóbeli közlése. 2010. szeptember 6. S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21.
72 S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21.
73 GÖRÖG Sándor: Menedék a kolostorban. In: Akkor is Karácsony volt (1944). Szerk. Dobos Marianne. 275. old.
74 P. OZSVÁT Katalin: Szemző Magda, a "kikeresztelkedett". Madame Madeleine – Szemző Magda emlékére. In: A Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium Évkönyve a gimnázium fennállásának 75. évében. Szombathely, 1992. 50–53. old.
75 8+50 év – Egy kőszegi öregdiák visszaemlékezései – Dr. Görög Sándor. In: Bencés diákszövetség Almanach 2003. Pannonhalma–Budapest, 2003. 115. old.
76 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27. Magda hitének későbbi megrendüléséről S. Pável Judit is megemlékezett. S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21.
77 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
78 Dr. Bognár Béláné írott visszaemlékezése Mayer László (Vas Megyei Levéltár) tulajdonában van. Megtekintéséért és felhasználásáért Neki tartozom köszönettel.
79 Kanizsai Orsolya Leánygimn. évkönyve az 1946–1947. iskolai évről. Szerk. Jámbor Ferenc. Szombathely, 1947. 12–13. old.
80 Szemző Magda levele Görög Sándorhoz. A pontos dátum ismeretlen. Az eredeti levél fénymásolata Kiss Károly tulajdonában van. Megtekintéséért és felhasználásáért neki tartozom köszönettel.
81 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
82 Koncz Endre igazgató 1955. március 8-án kelt levele a Megyei Tanács Oktatási Osztályának. VaML XXVI/58/6 Ságvári Endre Szakérettségis Fiúkollégium és Tanfolyam Iratai. Bizalmas Iratok. B32/1955.
83 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
84 VaML XXVIII. 22/1 Nemzeti Parasztpárt Szombathelyi Városi Szervezetének Iratai 1946–1950. "Kívánatkönyv". Tagok névsora, 62. old.
85 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27. Továbbá: Szemző Magda: Berzsenyi Dániel (1776–1836) Vasmegye 1954. nov. 26. 4–5. old. A tanulmány aláírásánál a következő szerepel: "Szemző Magda, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja."
86 VaML XXVIII.4/4 A Hazafias Népfront Vas Megyei Bizottsága jegyzőkönyve, 1954.
87 KÖVÉR István: Forradalom és megtorlás Szombathelyen 1956-1960. Szombathely, 1996. 17. old.
88 KÖVÉR 1996. 56–57. old.
89 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27.
90 SZEMZŐ Magda: [A középiskolások irodalmi színpada] Neveljünk Együtt 1961. 1. évf. máj. 1. 21. old.
91 VaML XXVIII/13. A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Irodalmi Kör iratai 1955–1957.
92 S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21.
93 Újra iskolapadban. Vas Népe (továbbiakban: VN.) 2007. szept. 4.
94 Baljós a menny felettem. Vallomások a szombathelyi zsidóságról és a soáról. Szerk. Balázs Edit és Katona Attila. Szombathely, 2001. 230. old.
95 GÖRÖG 2003. 115. old.
96 Magyar Nemzet 2004. február 14. A forrásra dr. Görög Sándor hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.
97 SURJÁN Miklós: Bibliával a gettóba. Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46–47. 2001–2002. Pécs, 2003. 149–165. old.
98 S. Pável Judit szíves szóbeli közlése. Szombathely, 2010. május. 21.
99 Gyászhírek. VN, 1988. márc. 16. 7. old.
100 Dr. Görög Sándor szíves magánközlése. 2010. május 27