A háromnyelvű tanulmánykötet a címben jelölt hároméves európai együttműködési projekt eredményeit teszi közzé. Maga a kötet valójában kétnyelvű (német és magyar, melyek közé ékelődik angol nyelven a résztvevő munkatársak és intézmények bemutatása: 150–158. oldal). A projektben hét országból (Ausztria, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Norvégia, Magyarország) tíz intézmény (régiónkból, illetve Vas megyéből a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága) vett részt. A projektet (2005 októberétől – 2008 szeptemberéig) anyagilag az Európai Bizottság támogatta a Comenius 2.1. program keretében.
           Az Előszóból megtudjuk, hogy a partnerintézményeket több közös vonás kötötte össze. Az egyik meghatározó tényező, hogy minden résztvevő intézmény, oktatással, neveléssel, illetve diákokkal (is) foglalkozik. A másik, bizonyos szempontból még meghatározóbb, hogy mindegyikük határrégióban fejti ki tevékenységét. "Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyrészt kutatják a határrégió kérdéseit, másrészt a határ túloldalán élőket is meg akarják szólítani programjaikkal, kínálatukkal.
           Az is összekötötte a partnereket, hogy mindannyian szükségét érezték annak, hogy új tanítási módszereket ismerjenek meg, amelyeket később mindennapi munkájuk során alkalmazni is fognak. Az új tanulási módszereket – nevezzük itt őket röviden 'gondolkodási képességek'-nek ('Thinking Skills') – több projekttalálkozó alkalmával, két partner intézmény szakembereinek segítségével ismerhették meg a résztvevők. Az új módszert alapul véve a partnerek tanítási feladatokat dolgoztak ki.
           A feladatoknak még két kritériumnak is meg kellett felelnie: egyrészt a tanárok és diákok figyelmét a határ és a határrégió kérdéseire kellett irányítaniuk, másrészt iskolán kívüli színtereket kellett felkutatniuk saját határrégiójukban. Ez a sokoldalúság a kooperációban is visszatükröződik: nemcsak tanárképző és továbbképző intézmények vettek részt az együttműködésben, hanem olyan intézmények is, amelyekben az iskolán kívüli tanulás megvalósulhatott, valamint egy kutatótársaság is." (165. oldal)
           Ez utóbbi szempont érvényesülésében kapott fontos szerepet a projektben a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve annak tagintézményei.
           A kötet első, általános része bemutatja az "Élni és tanulni a határrégióban" című projektet. Ez azért fontos, mert itt kap betekintést az olvasó abba, hogy milyen kontextusban jöttek létre a feladatok. A következő egységben megismerkedhetünk az úgynevezett "gondolkodási képességek" ("Thinking Skills") elméleti hátterével, amelyet a későbbiekben konkrét gyakorlati példák segítségével mutatnak be a szerzők. A feladatok egy része a – fentebb már hivatkozott – Comenius-projekt keretében készült el, másik részét a nijmegeni (Hollandia) és haldeni (Norvégia) partner már kipróbálta, és a projekttalálkozókon bemutatta.
           A második regionális részt a német–holland, lengyel–cseh és az osztrák–magyar határrégió együttműködő partnerei állították össze. Ez a rész olyan feladatokat tartalmaz, amelyeket az egyes regionális munkacsoportok a projekt ideje alatt készítettek el, és a projekttalálkozókon tesztelték is azokat a partnerek segítségével.
           A harmadik rész valójában egy függelék. Itt található az első és a második rész bibliográfiája, s itt ismerhetjük meg az adott regionális munkacsoport tagjait, valamint itt kerül sor a projektben résztvevő intézmények rövid bemutatására is.
           A hivatkozott szakirodalom minden bizonnyal elégséges, de föltehetően minden érintett régió tekintetében bővíthető, kiegészíthető. Azt azonban sajnáljuk, hogy sem általános, sem a benne található, közvetlen régiónkat érintő tanulmány vonatkozásában nem használták fel a Teppo Korhonen – Helena Ruotsala – Eeva Uusitalo (eds.): Making and Breaking of Borders. Ethnological Interpretations, Presentations, Representations. Helsinki, 2003. Studia Fennica, Ethnologica 7. című kiadványt. E tanulmánykötet kapcsán e könyvismertetés szerzője – főként a nemzetközi projekt lehetséges kapcsolatrendszere miatt – nem hallgathatja el azt az észrevételét sem, hogy hiányolja a magyar–osztrák–szlovén "hármashatár" (Tromedje – Dreiergrenze – Tromeda – Triple Frontier) kérdéskörében közzétett (magyar, szlovén, német, horvát és angol nyelvű) publikációinak említését.
           Egy többnyelvű kiadvány publikálása különleges figyelmet igényel a kiadótól, és a közreműködő munkatársaktól egyaránt. A nagyalakú kiadvány szerkesztése alapos, fordítása – kisebb magyartalanságoktól eltekintve – igényes, szöveggondozása figyelmes, tipográfiája gondos munkára vall. Az olvasó számára ugyan zavaró lehet, hogy bizonyos ábrák, képek, táblázatok stb. duplán szerepelnek a kötetben, de ez egy ilyen típusú munkában gyakorlatilag elkerülhetetlen. Az azonban vélhetően tévesztés, hogy a résztvevő munkatársak angol nyelvű bemutatása két helyen is előfordul (150–151. és 310–312.), magyar nyelven viszont nem, csakúgy, mint a résztvevő intézmények bemutatása sem.
           Személyes tapasztalataink szerint az ilyen típusú programoknál nem ritka, hogy a befejezést követő záró rendezvény/ek látványos prezentációja után feledésbe merülnek. Ez a veszély jelen esetben is fennállhat. Éppen ezért a figyelmet érdemlő nemzetközi vállalkozás és az annak eredményeit ismertető munka jó lenne, ha minél szélesebb körben ismertté válna. Ezt szolgálja jelen ismertetésünk is. Nem tudjuk azonban, hogy hány példányban jelent meg a kötet és főként nincs tudomásunk a terjesztés módjáról. Gyakorlati hatása azonban nyilván csak akkor várható, ha a hasznosításban érdekelt intézményekhez, azok munkatársaihoz, a pedagógusokhoz eljut.
 
Gráfik Imre