SZÉLL KÁLMÁN
NYOMASZTÓ ÉVEK, PISLÁKOLÓ REMÉNYEK
(Családközpontú korrajz korabeli levelek alapján)
II. rész

------------------------------Dr. Széll Kálmán (1926–), az országosan ismert szombathelyi főorvos, tanár, író, közéleti személyiség az egyik legpatinásabb vasi családban nevelkedett. A család a II. világháború előtt a korábbinál már szerényebb körülmények között, de a nemesi eredetű középosztály hagyományos életformáját élte. Mint a leírásból is kiderül, szilárd erkölcsi elvek, szorgalom, népszeretet és emberi közvetlenség nem hiányoztak ebből az életből.

------------------------------A négy részben közlésre kerülő emlékezés különleges értékét részletessége és első kézből való hitelessége adja, amely a szerző szubjektív erényein túl annak köszönhető, hogy 791 db korabeli családi levél gazdag tartalmára támaszkodhatott forrásként. Az 1943 és 1954 közti, a család életében kulcsfontosságú, nehéz 12 év kronológiája határozza meg a mű szerkezetét. A szerző, továbbá ikertestvére és egész családja életének bemutatása során rendkívül gazdag tartalmú (pl. sok néprajzi vonatkozást is tartalmazó) korrajzot kapunk, amely egyszersmind vádirat a diktatúra ellen, az "osztályharc"-teória embertelenségének lelepleződése.

KAPILLER FERENC
"A MAGYAROK SZENVEDŐ KRISZTUSA"
(Hetényi József beszél)

------------------------------Az 1927-ben született celldömölki Hetényi József élőbeszéd-szerűen leírt emlékezéseinek foglalata ez az írás. Hetényi József egyike volt a szovjet "felszabadítók" által a Gulagra hurcolt ártatlan magyar fiatalok tíz- vagy tán százezreinek. Visszaemlékezése a Gulag-irodalom hosszú sorát gyarapítja, de egyéni vonásokkal. Az írás központi "szereplője" az a gróf Esterházy János (1901–1957), aki a szlovákiai Magyar Párt kiemelkedő emberségű vezetője volt, s aki majd a Gulagról való visszatérte után a csehszlovák kommunisták börtönében halt meg (s a mai napig nem rehabilitálták). Hetényi hosszú ideig együtt raboskodott a vállaltan mártír-sorsú gróffal, akire mindmáig hálával és szeretettel emlékezik, s "a magyarok szenvedő Krisztusának" nevezi.

ÁCS PÁL
FOERK ERNŐ ÉS TÓTH ISTVÁN MUNKÁSSÁGÁRÓL
(Haláluk 75. évfordulóján)

------------------------------Szombathely nagy fia, Tóth István (1861–1934) szobrászművész együtt munkálkodott a kiváló építőművésszel, Foerk Ernővel (1868–1934) két világháború közti építészetünk egyik kiemelkedő teljesítménye, utoljára épült nagytemplomunk, a szegedi dóm létrehozásán. Barátságuk, a kiemelkedő eredményt hozó együttműködés és mindkettejük halálának idei 75. évfordulója indokolja, hogy együtt emlékezzünk meg életükről és művükről.

TIBOLA IMRE
EMLÉKEK MOLNÁR-C. PÁLRÓL

------------------------------A szerző a szombathelyi ferences Szent Erzsébet-plébániatemplom káplánja volt 1955-ben, amidőn a templom számára szárnyasoltár-képeket festett Molnár-C. Pál (1894–1981), a XX. századi magyar festészet, egyházművészet kiemelkedő alakja. Ekkori és későbbi találkozásaikat idézi fel ez a szubjektív hangú írás, egyszersmind méltatja az elmélyült hit és a művészi szépség ama találkozását, amely Molnár-C. Pál szombathelyi munkáiban is tetten érhető.

BÍRÓ FRIDERIKA
A PÁVÁS SZÖVŐSZÉK
(Vasi Népművészeti Tár, X.)

------------------------------A néprajzkutató szerző az 1970-es évek gyűjtőmunkája során találta meg a Vas megyei – őrségi – Bajánsenyén azt az akkor már használaton kívüli szövőszéket, amelyet most bemutat. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban őrzött alkalmatosság szemöldökfája gazdagon díszített, homlokfáján két festett páva látható. A pompás tárgy részletes leírásával és értelmezésével a szerző a XIX. század közepén kivirágzott magyar népi díszítőművészet ismeretéhez járul hozzá. A pávás szövőszék motívumait színes képmelléklet szemlélteti.