PÁL FERENC
AZ 1868-AS TÖRVÉNY HATÁSA A VAS MEGYEI KATOLIKUS NÉPISKOLÁKRA

------------------------------A Magyarország és Ausztria közt megtörtént kiegyezés (1867) utáni évben bocsátották ki az Eötvös József nevéhez kötött népiskolai törvényt, amely kiterjedt az oktatás minden területére. Előírásai a népiskolák túlnyomó részét fenntartó katolikus egyházat oktatási munkájának javítására ösztönözték. A szombathelyi egyházmegye kivált Szabó Imre püspök idején – ugyancsak erőfeszítéseket tett a tárgyi felszereltség megteremtésére, az oktatás fejlesztésére, az analfabetizmus felszámolására. Így népiskoláit a kialakuló "kultúrharc" körülményei között is meg tudta tartani a II.világháború utáni időszakig.

GÁL JÓZSEF
A SZOMBATHELYI ZENEOKTATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI (1850–1916)

------------------------------A polgárosodás korának kedvelt művelődési, szerveződési kerete volt a dalárda-mozgalom, amely általában kiindulópontja volt az intézményes ének- és zeneoktatás iránti igény érvényre jutásának. Így volt ez Szombathelyen is. A tárgyalt korszak dalosegyleteinek alapszabályában rendre szerepelt a zeneoktatás megszervezésének szándéka. A szerző foglalkozik az ének- és zeneiskolák struktúrájával, az egyleti zeneiskolák jellemzőivel, majd az addigi legjelentősebbet, Balassa Kálmán XX. század elejei zenekonzervatóriumát tárgyalja. A Zenekedvelők Egyesületének 1909-től működő zeneiskoláját 1916-ban vette át a városi önkormányzat, s ezzel új korszak kezdődött a szombathelyi zeneoktatás történetében.

SZÉLL KÁLMÁN
NYOMASZTÓ ÉVEK, PISLÁKOLÓ REMÉNYEK
(Családközpontú korrajz korabeli levelek alapján)
I. rész

------------------------------Dr. Széll Kálmán (1926–), az országosan ismert szombathelyi főorvos, tanár, író, közéleti személyiség az egyik legpatinásabb vasi családban nevelkedett. A család a II. világháború előtt a korábbinál már szerényebb körülmények között, de a nemesi eredetű középosztály hagyományos életformáját élte. Mint a leírásból is kiderül, szilárd erkölcsi elvek, szorgalom, népszeretet és emberi közvetlenség nem hiányoztak ebből az életből.

------------------------------A négy részben közlésre kerülő emlékezés különleges értékét részletessége és első kézből való hitelessége adja, amely a szerző szubjektív erényein túl annak köszönhető, hogy 791 db korabeli családi levél gazdag tartalmára támaszkodhatott forrásként. Az 1943 és 1954 közti, a család életében kulcsfontosságú, nehéz 12 év kronológiája határozza meg a mű szerkezetét. A szerző, továbbá ikertestvére és egész családja életének bemutatása során rendkívül gazdag tartalmú (pl. sok néprajzi vonatkozást is tartalmazó) korrajzot kapunk, amely egyszersmind vádirat a diktatúra ellen, az "osztályharc"-teória embertelenségének lelepleződése.

BORSOS ZOLTÁN
ÓRIÁSFENYŐKET A KÖLTŐÓRIÁSNAK!
(Az egyházashetyei Berzsenyi Emlékpark)

------------------------------Az erdőmérnök szerző az 1980-as években jutott arra a gondolatra, hogy Egyházashetye nagy szülöttjére, Berzsenyi Dániel (1776–1836) költőre emlékeztető emlékparkot kellene létesíteni. A falu Malomrét nevű határrészén, a gyermek költő egykori játszóhelyén megüresedett, fél hektáros terület lett a park "lelke", Borsos Zoltán ide telepítette a különféle – sokfelől származó – fenyőfélékből kialakuló emlékpark legértékesebb részét. Az írás időjárási adatokkal, részletes fajlistával és színes képekkel mutatja be a ma már több mint 20 éves parkot, a kis falu egyik nevezetességét.

KESZEI BALÁZS
A JÁKFAI BIKAMEGYE-RÉT ÉS VÉDETT NÖVÉNYEI

------------------------------A dolgozat a jákfai Bikamegye-rét botanikai értékeire kívánja felhívni a figyelmet, annak tudatában, hogy az itt élő fajok nem unikálisak, a vegetáció nem kizárólag itt fordul elő. A terület azonban vezélyeztetett, a rétgazdálkodás megszűnése végleg eltüntetheti az itt élő fajokat. A tanulmányt térképvázlat, illusztrációk, fajlista és irodalomjegyzék teszik jól használhatóvá.

M. KOZÁR MÁRIA
"KENDŐ ÉS KÖTÉNY" – A SZLOVÉN NŐI VISELETBEN
(Vasi Népművészeti Tár, IX.)

------------------------------A szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum megnyitásának 25. évfordulójára (2008) készült kiállítás a XX. század első felében jellemző magyarországi szlovén női viselet két meghatározó darabját mutatja be tárgyak, rajzok és fényképek segítségével. A tanulmány e kiállítás anyagának felhasználásával készült. A tárgyalt ruhadarabok a szomszédos, magyar lakosságú Őrség női viseletére ugyanúgy jellemzőek voltak.