HERÉNYI ISTVÁN

A HÁROM FEJEDELEM ÉS KÍSÉRETEIK

KENDE, GYULA, HORKA (KÉKKENDEK, KÁLIZOK, HERÉNYEK)

--------------------------------------------------------------------------------A kilencedik században és a tizedik század első felében a magyaroknak két, illetve három fejedelmük volt.^l A kilencedik század elejétől 904-ig két fejedelem, a kende és a horka uralkodtak. Már egy korai arab forrás, Dzsajhani említi ezt a két fejedelemséget.² Később a bizánci és nyugati források is megemlékeznek a két fejedelemről.³ A kende 904-ben történt meggyilkolása után három fejedelme lett a most már kárpátmedencei országnak. A kettős királyság történelmi adatának hitelességét nem mindenki fogadja el a történészek közül. Vékony Gábor például az arab adatokat nem tartja kellően hitelesnek.⁴ Véleményét az is befolyásolhatja, hogy Anonymus az etelközi tartózkodás idejére rögzíti a vérszerződést. Ebben pedig Árpádot egyeduralkodóvá választják meg. Állásfoglalásában a bizonytalan Anonymusra és nem a keleti és nyugati forrásokra támaszkodik.
-----Ha azonban meggondoljuk, hogy Árpád vezérré választását csupán Anonymus írja le⁵, akkor kételkednünk kell. Nem ugyan magában a vérszerződésben, hanem annak helyében és időpontjában. A kettős fejedelemséget mind az arab, mind a bizánci, mind a nyugati források alátámasztják Anonymussal szemben. Ezért a vérszerződés etelközi megvalósítását nem tarthatjuk hitelesnek. Györffy György a Levedivel való tárgyalást ugyan lehetségesnek tartja, de azt nem, hogy egy sztyeppei fejedelem lemondana hatalmáról egy másik sztyeppei fejedelem javára. A legvalószínűbb, hogy a vérszerződés már a Kárpát-medencében történt, mikor Kurszánt és kíséretét, sőt hadseregét a bajorok megölték.⁶ (902 vagy 904) Ez annál is inkább így lehet, mert 894-ben még Arnulph királlyal köt szövetséget. 904-ben pedig Árpád számított már a legerősebb törzsfőnek. Szövetségesének mondhatta a horkák három törzsét és Tétény két törzsét. (Kér, Keszi) S miután nagy valószínűséggel mind a horkákat, mind Tétényt családilag is magához kötötte, egységesen tudott fellépni a vezér nélkül maradt Kurszán népével szemben.
-----Kurszán halála nagy változást hozott a magyar törzsszövetségben. Kurszán kende (Kont) valószínűleg a Tarján törzs élén állott. Őt támogathatta Ond a Kürt-gyarmat, Tas a Jenő törzzsel. Kurszán halála után Tarján népe a Kárpát-medencében szétszóratott, Ond és Tas pedig ezek után Árpádhoz csatlakozott. A tizedik század közepén Konstantin fejedelmi felsorolásából következik, hogy a nagyfejedelem az ország középső részét, a gyulák a keleti részét, a horkák a nyugati részét tartották hatalmuk alatt.⁷
-----A kabarok fejedelme volt a harka vagy horka. A honfoglalást megelőző időből forrás nem szól a harkáról. Először Konstantin művében értesülünk a harmadik fejedelemről, a karcháról.⁸ A honfoglalás előtti források valószínűleg azért nem foglalkoznak a harka méltósággal, mert az akkor még nem volt magyar intézmény. A kabarok három törzse közül a káliz volt a vezértörzs. Gyóni Mátyás Kazárok, kabarok, magyarok című könyvében és a Magyar Nyelv l928. évi évfolyamában hivatkozik egy héber forrásra a XV. századból. Ez Bulcsu horkát golc-nak (káliznak) mondja. Ha Bulcsu káliz volt és a horka méltóságot viselte, akkor a kabarok három törzsének vezértörzsét káliznak, fejedelmét harkának kell feltételeznünk.⁹ A harka méltóság csak a kende halála után épült be a magyar törzsszövetségbe. A kende halálával megürült helyére a kabarok három törzse került a harkák vezetésével. Azt tudjuk a De administrando imperio című műből, hogy Kál és Bulcsu is harka volt, s valószínűleg az általunk nagyapának ítélt Bogát is viselhette a harka méltóságot.^lO A magyar törzsszövetségben a honfoglalás előtt létezett a kende és a gyula főfejedelem és hét úr (törzsfő), valamint egy-egy törzsön belül a bők (nemzetségfők)¹¹ (ur – urság, ország, bő – bőség). A honfoglalás után, mint már említettük, a harka betagozódott a törzsszövetséget vezetők közé.¹²
-----Vessünk még egy pillantást a fejedelmek kíséretére is. Kétségtelen, hogy nemcsak a sztyeppei népeknél, de a germánoknál is létezett kíséret (nyőgér, Gefolgschaft) A kíséret kisebbik része a testőrség¹³. A török birodalmakban a kíséretet nyőgérnek hívták, később a kunoknál is voltak nyőkörök. Bizonyos, hogy a magyaroknál is a kíséretet nyőgérnek nevezték a honfoglalás idejében. Erre enged következtetni a Rába melletti Nyőgér és a Pápa melletti Nyőgér falu neve. A Rába melletti Nyőgér szomszédja Soltony (ma Sótony); ez a név Zoltára (Solt, Zoltán, Árpád legkisebb fiának a neve) mutat. A német forrásokban főembernek nevezik a nyőgéreket. A szlávoknál a kíséretet Dorozmának (Doszmat) hívták. Erre utal Kiskundorozsma és Dorozsma (Doszmat) helynév is. A három főfejedelem kísérete volt a kékkend, a káliz és a herény.^14,15

A KENDE

A kettősfejedelemségnél szóltunk már a kendéről. Maszudi a 870-es években világhistóriájában már említi a magyaroknál a kende méltóságot.¹⁶ A későbbi nyugati, bizánci és arab források ezt csak megerősítik.¹⁷ Vita van a történészek között is, hogy a kende a magyaroknál szakrális királyság volt-e? Megítélésünk szerint a korok között különböztetni kell. Annyi bizonyos, hogy ahol a kende (Kurszán) Árpáddal együtt hadvezérként szerepel, már nem szakrális fejedelem. Viszont nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy a kende eredetileg, talán még a kilencedik század elején is szakrális fejedelem lehetett. Nem lehet véletlen, hogy a Kurszán nemzetségéből származó pomázi Chikó és a sülyi Etele család címerében található angyal égi származásra utal, továbbá erre utal a kíséret kékkend neve is. A köktürk égi törököt jelent. Hogy mikor alakult át a szakrális királyság valóságos hadvezérséggé, arra forrás hiányában még csak nem is utalhatunk.¹⁸
-----Az bizonyosan felismerhető, hogy Kurszán, kende volt. Hogy Kurszán apjának titulált Kende személynév-e vagy méltóságnév, nehéz eldönteni. Győrffy felfogása szerint Levedi, az első vajda lehetett Kurszán atyja és a korabeli kende fejedelemség megtestesítője. Bár a Kende névnek személynévként való felfogása sem kizárt. (Példaként említjük, hogy Téténynek volt egy Horka nevű fia.)¹⁹
-----A kende név valószínűleg a kazár kender kagán méltóságra vezethető vissza.²⁰ (A kender kagán a kazár birodalomban a harmadik alfejedelem volt, a kagán és a pech után.) Hasonlóan a Tarján törzsnév is erre látszik utalni, a törökből magyarázható és alkirály jelentése van. Az Anonymus szerinti vezérnévsor közepén Kond kendére emlékeztet, aki lehet, hogy éppen a Tarján törzs vezére volt.^2l
-----A kendéről végeredményben a bizánci, török és nyugati források tükrében azt állíthatjuk, hogy legalábbis egyenrangú volt a kilencedik század végén Árpáddal, de mindig előbb említik Kurszán nevét Árpádénál. Nem zárható ki, hogy Kurszán jelentősebb volt Árpádnál.²²
-----Az bizonyos, hogy az általunk 904 utánra tett vérszerződés nagy változást hozott a magyarság életében. Az elhalt Kurszán birtokait és hatalmát Árpád vette át, kíséretét a határokra tették ki.²³ A kékkendek települései helynevekben ma is feltalálhatók. Kurszán népét pedig besorolták a többi törzs kötelékébe. (Tarján?) Megüresedett helyébe lépett a káliz horkák három törzse, talán Bogát horka vezetésével. A hét vezér idejében még hét törzs létezett a vérszerződéskor. Erre enged következtetni a magyar népmesék hetedhét országa. Árpád vezér a horkák három törzsével, meg Tétény törzseivel együtt a törzsek nagy részét tudhatta magáénak. A horkák nemzetsége és Tétény nemzetsége minden valószínűség szerint rokoni kapcsolatban állott az Árpádok nemzetségével. Erre mutat, hogy Bogát Tarhossal, Bulcsu Tormással és Taksonnyal is szorosan együttműködött. Tétény rokonságát az mutatja, hogy a Kurszán halálával megüresedett téli és nyári nemzetségi szállását Tétény kapta meg. (Nagytétény Pest megyében és Tétény Moson megyében.)²³
-----Kurszán téli szállása Óbudán a régi római amphiteátrumban volt, melynek ma is Kurszán Vár a neve. Innen vezetett az út a Duna felső szakaszán végig a Vas megyei Szarvaskendig, Kendszékig, Kurszán nyári szállásáig.²⁴
-----Kurszán törzseinek átrendezése után a Kurszán nemzetség nagycsaládi része Óbuda mellett maradt, itt volt a Kartal vagy Kurszán nemzetségnek a nemzetségi birtoka. A nemzetség egy része viszont az Alföldre költözött és Kaplony nemzetség néven erősítette Kelet-Magyarországot. Családjai közül a sülyi Etele és a pomázi Chikó család maradt fenn. Mára már mindkettő kihalt. Figyelemmel a sülyi Etele család nevére, Kurszán Attilától való származása sem kizárt.
-----Végül Kurszán kíséretével is kell pár szóval foglalkoznunk.
-----Azt már említettük, hogy a kendék kék neve égit jelent, tehát szakrális nevet viseltek. Ezzel alátámasztjuk azt a véleményünket, hogy kezdetben létezett egy szakrális kende, csak később lett hadvezér. (Dzsajháni 820?) Ha a "kende" tényleg a "kender kagánságra" vezethető vissza, akkor a kende a kazár birodalom harmadik fejedelme volt. S miután a kazár kagán kísérete kálizokból állott, talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy képzeljük, hogy a kender kagán is a kazár kagán udvarában élő kálizok közül választotta kíséretét. A kálizok egyébként alánok voltak. Harmatta különbözteti meg a chorezmi alánokat (kálizok) és a kaukázusi alánokat, az ászokat.²⁵ (Ász, oszlár, jász, oszét.) A kendék népéről még a XIII. században is van feljegyzés.²⁶ Totemállata a szarvas.

A GYULA

Mind az arab, mind a bizánci források említik a kende mellett a gyulát is. Nagy valószínűséggel az Ügyek, Álmos, Árpád "vonalhoz" köthető a gyula méltóság. A vérszerződés után az Árpád-ház nagyfejedelmi család lett, míg a gyula méltóságot átengedte a rokon Téténynek, az erdélyi törzsfőnek. Ha a gyulák történetét kívánnám megrajzolni, akkor az Árpád-ház egész történetét kellene vázolnom. Ma is vitatott kérdés, hogy Szabolcs unokája, Csák nem az Árpád nemzetségének egyik ága volt-e? (A krónikák Szabolcsot és unokáját az Árpádokhoz kötik.) Így a Csákokban talán még ma is az Árpádházat tisztelhetjük. A Csák nemből származó Mihály és Kisfaludy család tagjai ma is élnek. Persze francia ág kérdése is vitatott.²⁷
-----Bíborban született Konstantin császár a X. században három magyar fejedelemről szól. A horka méltóság 955-ben, Bulcsu horka halálával megszűnt. A Téténytől származó gyulák tisztségüket legfeljebb István király koronázásáig viselhették. (N.b. Gyula leánya, Sarolt volt István anyja.)
-----Az Árpádok téli és nyári szállása a Duna alsó szakaszán Csepeltől Pécsig terjedt. Ez azért fontos, mert csak így tudjuk megállapítani az Árpádok kíséretét. A mellékelt térképvázlaton bemutatjuk a kálizok szálláshelyeit, melyek legtöbbje éppen a Duna mellet az Árpádok téli és nyári szállásán található. A totemállatuk a turul volt.²⁸

A HORKA

Ez a méltóság egyedül Bíborbanszületett Konstantinnál jelentkezik a X. század közepén. Addig nincs forrás, amely ezzel a méltósággal foglalkoznék. Vajon mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy a három kabar törzs a honfoglalás előtt nem épült be a magyar törzsszövetségbe. Ez csak Kurszán halála után, a vérszerződésben vált lehetővé. A honfoglalás korában Bogát vagy annak apja lehetett horka. Konstantin szerint Kál és Bulcsu voltak a horkák. Konstantin Bulcsutól tudhatta, hogy Kál volt az apja. Anonymus azonban mást mond, Bogátot teszi meg Bulcsu apjának. A közeli rokonság azonban nagyon valószínű, mert Bogát, Kál és Bulcsu birtokai szomszédosak voltak egymással. Az augsburgi vesztett csata után, Bulcsu horka halálával véget ért a horkák uralma, birtokaik az Árpádokra szálltak. Bulcsu utódai még a XIII. században Vérbulcsu, vagy Lád nemzetségként említtettek. Kíséretük, a herények pedig, ahogy Kurszán esetében is láttuk, kitelepíttettek határőr szolgálatra. (A 24 db Heren, Herend helynév ezt bizonyítja.) A Szombathely melletti Bulcsu – Bucsu – mellett volt Bulcsu horka nyári szállása. Bucsu egyik oldalán Herény, másik oldalán Dozmat – Dorozmat fekszik. A két település közelsége Bucsuhoz Bulcsu testőrségére látszik utalni. A Dorozmat név a szlávból magyarázható, jelentése barát, kísérő.²⁹
-----A horkák téli szállása a Káli-medencében, nyári szállása pedig Szombathely vidékén volt (Győrffy). A bucsui és dozmati (herényi) regősénekek arra engednek következtetni, hogy a horkák totemállata a szarvas volt, mint a kendéknek. (Amott legelészik Csodafiú-szarvas...)
-----Befejezésül azt tudjuk elmondani, hogy a három fejedelem története az Árpádok egyeduralmáig vezetett bennünket. Az Árpádok szívós szervezéssel, néha erőszakkal megszüntették a másik két fejedelemséget. Istvánnak Ajtonyon aratott győzelme után létrejött a patrimoniális királyság.

Irodalom

FEHÉRTÓI Katalin: Árpádkori személynévtár (1000-1301) Bp. 2004. A továbbiakban: FEHÉRTÓI
GÖCKENJAN, Hansgerd: Hifsvölker und Grenzwachter in mittelalterlichen Ungarn. Wiesbaden, 1972. A továbbiakban: GÖCKENJAN
GYŐRFFY György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. A továbbiakban: GYŐRFFY I.
GYŐRFFY György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Kurszán vára. Bp. 1959. A továbbiakban: GYŐRFFY II.
HERÉNYI István: Nyugat-Magyarország az Árpádok és az Anjuk alatt. Velem, 2000. A továbbiakban: HERÉNYI
KARÁCSONYI János: A magyar nemzetségek a XIV. Század közepéig 1-3. köt. Bp. 1900. A továbbiakban: KARÁCSONYI
KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára 1-2. köt. Bp. 1988. A továbbiakban: KISS
Magyar Nyelv, 1916. XII. köt. Kékkendek (Jakubovich Emil)
Magyar Nyelv, 1916. XIII. köt. Kékkendek (Madzsar Imre)
NÉMETH Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. A továbbiakban: Németh
SÁNDORFI György: Korai helyneveink vizsgálata. Miskolc, 1989. A továbbiakban: SÁNDORFI
VÉKONY Gábor: Magyar őstörténet. Bp. 2002. A továbbiakban: VÉKONY

Jegyzetek