PÁL FERENC
A POLITIKAI KATOLICIZMUS
KEZDETEI VAS MEGYÉBEN
A POLITIKAI KATOLICIZMUS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON
--------------------------------------------------------------------------------
-----Ezeknek a szervezkedéseknek mozgató ereje a XIII. Leó pápa által 1891-ben kiadott
Rerum novarum volt. A pápa munkájában két világnézettel kívánt leszámolni. Az individualizmussal,
amit a kapitalista társadalom legfőbb hibájaként értékelt, és a kollektivizmussal,
melyet a szocialista tanok jellemzőjének tartott.
-----A pápa mozgósítani akarta a hívő tömegeket az egyház támogatásával létrehozott
szervezetek (szociális és kulturális egyesületek, hitbuzgalmi mozgalmak) segítségével,
hogy a későbbiek során ezen szervezetek tagsága biztosítsa az aktív tömegbázist a katolikus
politikai pártoknak. XIII. Leó ugyanis hamar felismerte, hogy a katolikus pártoknak az
új polgári társadalmakban fontos szerepük lehet az egyház és hívei eszmei és anyagi érdekeinek
védelmében.1
-----Magyarországon, a házasságról szóló 1894. évi 31., a gyermekek vallásáról szóló
1894. évi 34., illetve az állami anyakönyvezetésről szóló 1894. évi 33. törvény kiélezte az
ellentéteket a liberális Szabadelvű Párt, valamint a katolikus egyház és annak hívei között.
A püspökök már 1893-ban a katolikusok tömörülésére és tiltakozó megmozdulások szervezésére
szólították fel a híveket. A felhívásnak eleget téve, 1894. január 16-án a Katolikus
Püspöki Kar tagjai, valamint Esterházy Móric és Zichy Nándor grófok részvételével megtartották
az első katolikus nagygyűlést.2 A katolikusok és az egyház érdekeinek védelme
érdekében, illetve az egyházpolitikai harcban elszenvedett vereség következtében szerveződött
politikai párttá a mozgalom. Erre az 1895. január 2829-ei, az Esterházy-palotában, Zichy Nándor elnöklete alatt megtartott gyűlésen került sor.3 A párt politikai irányvonalának
eldöntése vitákat váltott ki. Ebben végül Zichy Nándor és Esterházy Móric álláspontja
diadalmaskodott, akik úgy vélték, az igazi katolikus politika csak udvarhű és konzervatív
lehet.4 A párt programjában az udvarhűség és konzervativizmus megtartásával szerepelt
az egyházpolitikai törvények revíziója, a katolikus autonómia, az egyház jogainak
és szabadságának előmozdítása, a felekezeti iskolák védelme, valamint a közjogi kiegyezés
(1867) elfogadása.5 A párt neve Katolikus Néppárt lett, amelyet később Országgyűlési
Néppártra változtatott.
-----Részben a Néppárt tevékenyégével párhuzamosan, részben azzal ellentétesen
alakult ki a Rerum novarum irányvonalát radikálisabban megtartó politikai irányzat: a
keresztényszocialista mozgalom.
-----1893-ban Giesswein Sándor Győrben megalapította az ország első keresztényszociális
egyesületét Győr és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesület néven.6 Ezzel szemben
Gergely Jenő kutatásai szerint, 1903-ban Szombathelyen Herényi Jenő alapította meg
az első keresztény munkásegyesületet.7 Giesswein 1898-ban egyesülete mellé megszervezte
az első keresztény fogyasztási szövetkezetet. Az ezután sorra alakuló szövetkezetek
1899-ben Budapesten megalakították országos szervezetüket.8
-----A keresztényszociális egyesületek az 1904-es V. Katolikus Nagygyűlésen váltak
országos jellegűvé. A tíz alapító keresztényszociális egyesület ekkor fogadta el az országos
szervezet alapszabályát. Az alapszabály szerint a szövetség célja a fennálló magyarországi
keresztényszociális egyesületek között, kölcsönös támogatás céljából, állandó kapcsolat
és szoros összeköttetés létesítése, a keresztényszociális egyesületek működésének
egységes irányítása által a hazai keresztényszociális mozgalom fellendítése.
-----Az alapszabály célul tűzte ki további munkásegyletek, iparos- és gazdakörök
alapítását. Tagjait kötelezte a szociáldemokratákkal való együttműködés teljes megtagadására.
-----A szövetség elnökévé Giesswein Sándort tették. Alelnökök lettek Nagy Emil és
Herényi Jenő (a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület elnöke!), valamint egy
Szalánczy nevű gyári munkás.
-----1907-ben megalakult az Országos Keresztény-Szocialista Párt. A párt a többi párttól
eltérően, nem közjogi alapon, hanem saját társadalmi, gazdasági és politikai reformjai
alapján szerveződött.9 Programjában szerepelt a földadó leszállítása, a hitel és terményértékesítő
szövetkezetek támogatása. Felvetette a földosztás kérdését is, amit a Katolikus
Néppárt arisztokraták, földbirtokosok markáns jelenléte miatt igencsak került.10
-----Az 1910-es országgyűlési választásokon négy keresztényszocialista jelölt indult.
Giesswein Sándor Magyaróváron, az akkori pártelnök Szapáry Pál Szentendrén, valamint Vas megyében (Szentgotthárdon, illetve Szombathelyen) két jelölt. Közülük csak Giesswein Sándornak sikerült bejutnia az országgyűlésbe.11
A KATOLIKUS NÉPPÁRT SZERVEZŐDÉSE ÉS ELSŐ SIKEREI VAS MEGYÉBEN
A katolikus egyház országos politikai szervezkedésével szinte egyidejűleg, ezzel párhuzamosan
indult meg a papok, egyháziak, hívek megjelenése a politikai életben megyei,
illetve egyházmegyei szinten. A politikai palettán való megjelenés kiváló eszköze volt a
Szombathelyi Újság.
-----A Szombathelyi Újságot a szombathelyi püspök, elsősorban a katolikus egyház
érdekeinek védelmében alapította és támogatta. De mivel a Néppárt az egyház érdekeinek
hathatósabb védelme érdekében alakult, egyértelmű volt, hogy a kezdeti időszakban a
Katolikus Néppárt szócsövévé vált a lap.
-----A lap támogatása azonban kevés lett volna Vas megyében a párt sikeréhez, a papság
és a püspök segítsége és felajánlása nélkül. A püspök körleveleiben a Magyar Katolikus
Püspöki Kar által kiadott körlevelet köröztette, mely a polgári házasság és az anyakönyvvezetés
ellen szólalt fel.12
-----A püspök körlevele mellett nagy jelentősége volt az alsópapság szerveződésének.
1895. szeptember 25-én Stegmüller Károly elnöklete alatt a papság összejövetelt tartott
Szombathelyen. Itt a 180 egyházmegyés papból mintegy 130 vett részt. A megjelentek elkötelezték
magukat a Néppárt mellett, valamint ígéretet tettek arra, hogy a Néppárt
szervezésében részt vesznek, illetőleg annak programját támogatják.13
-----A gyűlésen elfogadott elveknek megfelelően a papok, s velük együtt a katolikus
néptanítók, sekrestyések (céhmesterek) nagy szerepet vállaltak a párt népszerűsítésében.
Kihasználták a szószék, illetve az iskolai katedra adta lehetőségeket.
-----Mindezek mellett a néppárti lapok közül a megyében a Néplap, valamint a német
nyelvű Volksblatt egyre nagyobb olvasótáborral bírt, tovább növelve így a Néppárt népszerűségét.
-----A Néppárt népszerűsítésében élen jártak a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok).
Közülük is kiemelkedtek a vasvári domonkos kolostor szerzetesei. Maga a prior,
Glasics Egyed élen járt a politikai szerepvállalásban. Szlovén származása, nyílt, energikus
fellépése folyamatos támadási felületet kínált a szabadelvű sajtó számára.14
-----1895-ben a Néppárt célja az volt, hogy felkészüljön a következő évi választásokra,
kiépítse bázisait, mozgósítsa a katolikus tömegeket. Minden választókerületben alakult
végrehajtó bizottság, amelynek tagja volt egy elnök, alelnök, jegyző és pénztáros. A községekben
községi pártmegbízottat választottak. Nagyobb településeken alakultak néppárti
körök, amelyek leginkább a mai pártszervezetekhez voltak hasonlóak, összefogták az adott
településen élő aktív pártszimpatizánsokat.15
-----A kezdeti időszakban a párt igyekezett népgyűlést tartani olyan helyeken, amelyeknek
volt vasútállomása, vagy vasúthoz közel feküdtek. (A vasúthoz való közelség azért volt
fontos, hogy minél nagyobb területet, minél gyorsabban meg tudjanak szólítani.)
-----Az első Vas megyei néppárti kör, amelyről tudomásunk van, 1895 júliusában alakult
Pinkafőn, gróf Batthyány József védnökségével.16
-----Október 13-án, Vasváron tartott népgyűlést a párt, ahol körülbelül 5001000 fő
jelenhetett meg. P. Glasics Egyed domonkos atya, illetve Dobrovics László baltavári
plébános tartott beszédet. Megválasztották a Vasvári Néppárti Kör tisztikarát, amelynek
tagja lett Glasics Egyed, Novák János és Kákossy János.17
-----Október 21-én alakult meg a Rumi Néppárti Kör a helyi katolikus iskola termében.
Ennek megszervezésében is tevékeny részt vállalt a helybéli plébános Könczöl István ő
tartotta a nyitó beszédet is , de jelen voltak rajta kívül Kelemen István csehimindszenti,
valamint Tegyei Ferenc rábakovácsi plébánosok, Batthyány Iván gróf pedig levélben
üdvözölte a megjelenteket. A jelenlévők egy bizottságot választottak, amely a gyűlés elé
tárta javaslataikat.18 Elnöknek Regensberger János gazdatisztet választották meg, társelnöknek
tették meg Kelemen Istvánt, pénztárosnak pedig Könczöl Istvánt. A jegyző világi
személy lett: Bóday Ödön.19
-----A Néppárt következő nagyobb, Vas megyei vonatkozású megmozdulása már 1896-ra esett. Ekkor a szomszédos megyében, Zalában szerveztek néppárti megmozdulást, amin több prominens Vas megyei egyházi vezető is megjelent. Ott volt Stegmüller Károly püspöki helynök, Horváth István prépost-plébános, valamint Gáal Sándor szentszéki jegyző.
Hidassy Kornél megyéspüspök levélben köszöntötte a gyűlést.20
-----Vasváron volt a Katolikus Néppárt első, Vas megyében botrányba fulladt gyűlése.
A terv szerint, úgy, ahogy máskor is történni szokott, szónoklatok hangzottak volna el. Az
új rend és a Néppárt címmel Esterházy Miklós, A kisiparosok és a kisgazdák sorsa címen
Rakovszky István és Kiknek a pártja a Néppárt? címmel Kálmán Károly tartotta volna
meg beszédét. A botrány elsősorban a gyűlés szervezési hiányosságai miatt tört ki. A Szombathelyi
Újság szerint a párt a rendezvényt a Varga téren akarta lebonyolítani, ami végül a
Piac térre került. Az itt felemelt pódium bal oldalán csendőri fedezet mellett bekiabálások
zavarták meg a gyűlést. A helyi liberálisok ugyanis mintegy 800 főt mozgósítottak
az alkalomra.21 A főszolgabíró próbálta csitítani a felbőszült tömeget, amely ideiglenesen
sikerült is neki, de mikor visszaadta a szót a rendezvény szervezőinek, a rendbontás tovább
folytatódott, olyannyira, hogy kődobálásra, sőt késelésre is sor került!22 A dolog végül
odáig fajult, hogy a népgyűlést magánterületen, a domonkos rendház zárt udvarán tartották
meg.23
-----Vasvár után Kőszegen is botrányos körülmények között zajlott le a néppárti gyűlés.
Az augusztus 9-ére meghirdetett rendezvény ellen a szabadelvűek ellentüntetést akartak szervezni, tervüket plakáton is hirdették, amit mint Kőszeg választókerületnek szabadelvűen
gondolkodó, békét akaró polgárai írtak alá.
-----A Néppárt tagjai eközben nagy buzgalommal készültek a gyűlésre, s meg is kapták
rá az engedélyt. A Szombathelyi Újság szerint Reiszig Ede főispán magához kérette Tripka
kőszegi polgármestert és Porpáczy János városi rendőrkapitányt; elmarasztalta őket amiatt,
hogy nem akadályozták meg a gyűlést, s követelte a rendőrkapitánytól, hogy tiltsa azt
be. Ennek megfelelően a rendezvényt, az esemény napján be is tiltotta a kapitány. A főispáni
iratokból kiderül, a betiltásra való hivatkozás alapja az volt, hogy Major János
plébános nem a kőszegi polgármesternél, hanem a kőszegi rendőrkapitánynál kérte az
engedélyeztetést, s így azt, alaki hibára hivatkozva, a rendezvény napján nyilvánvalóan
provokatív céllal a polgármester betiltatta.24 Amikor gróf Esterházy Ferenc, akit vezérszónoknak
hívtak meg, megérkezett, nagy tömeg kíséretében Major János esperes-plébános
üdvözölte, s meghívta ebédelni. Az őket kísérő, mintegy 5500 fős tömeg azonban a
betiltás ellenére nem akart feloszlani. Végül már a szervezők is felszólították támogatóikat,
hogy távozzanak, közben viszont már a rendőrök elzárták a városba vezető
utakat. Végül a tömeg a plébánia elé vonult, ahol Zelenyák képviselő mondott beszédet,
aztán a gyűlést késő este a plébánia udvarán fejezték be a polgármester akadályoztatása
mellett.25
-----A Néppárt, az ellene irányuló támadások ellenére sikeresen szerepelt Vas megyében
az 1896-os választáson. A sárvári kerületben Förster Ottót, a rumi kerületben Buzáth
Ferencet, míg a szombathelyi kerületben Major Ferencet indították. Érdekesség, hogy a
rumi kerületben Prohászka Ottokárt, az akkor még székesfehérvári kanonokot, később
neves szónokot és püspököt akarták indítani a Néppárt színeiben, de P. Glasics Egyed
vasvári plébános javaslatára aki azt mondta, hogy Prohászka nevét az egyszerű nép fiai
nem tudják kiejteni, így szavazatuk érvénytelennek minősül nem fogadták el, így lett
jelöltjük Buzáth Ferenc.26
-----Buzáth Ferenc, valamint Major Ferenc megnyerte a saját kerületét. Major Ferenc
győzelme különösen figyelemre méltó, ugyanis Wlassics Gyula volt kultuszminisztert
győzte le úgy, hogy Szombathely városának szavazásra jogosult polgárai közül a 850-ből
összesen 630-an szavaztak Majorra.27 Major győzelmét elsősorban a katolikus németek
lakta Pornónak és Német-Gencsnek (a mai Gencsapáti része) köszönhette.28 Az új képviselő
egyébként nem szombathelyi lakos volt, Székesfehérváron élt, ott volt elismert
orvos.29 A kampány némi antiszemita élt is kapott, amelynek egyik jele volt a Wlassics
ellen íródott következő röpirat: "Szégyen [és] gyalázat lenne miránk Szombathely püspöki
város választó polgáraira nézve, ha szent vallásunkat lábbal tipró zsidó-miniszter lenne
képviselőnk az országházban. Ezt nem tűrhetjük! Le Wlassicscsal! Wlassics nem kell
nekünk, Wlassicsot a zsidó-minisztert meg kell buktatnunk!"30
-----A néppárti képviselők a politikai holtidényben sem feledkeztek meg választóikról.
Visszajártak Vas megyébe elszámolni mandátumukkal. 1897-ben néppárti ülést tartottak
Német-gencsen, 1900-ban pedig újfent Kőszegen. Itt felszólalt Kincs István, a város plébánosa,
Bónitz Ferenc, az Alkotmány című néppárti lap szerkesztője, aki beszédét német
nyelven mondta el, valamint Major Ferenc országgyűlési képviselő.31
-----Eredményesen szerepeltek Vas megyében a párt képviselői az 1901-es választásokon
is, bár ekkor a szombathelyi kerületben nem szereztek mandátumot (a liberál-konzervatív
szabadelvű Éhen Gyula ugyanis megverte Majort). Viszont újból bejutott a rumi
kerületből Buzáth Ferenc, a sárváriból Förster Ottó, valamint a németújvári kerületből a
későbbi miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor. Simonyi győzelme azért volt különleges,
mivel a németújvári kerületben ellenfele, a szabadelvű Rosenberg Gyula már több
mint tíz éve volt képviselő.32 Kőszegen ekkor Kincs István plébánost indították, de vele
sem sikerült a Néppártnak Kőszegről mandátumhoz jutni.33 A Néppárt mérlege 1901-ben
tehát öt jelöltből három képviselő, ami egyáltalán nem számított rossz eredménynek.
-----Az 1905-ös választáson megyei szinten is szervezkedésbe kezdett az egyesült ellenzék.
Elnöküknek Stegmüller Károly kanonokot választották meg, aki azonban a választásokon
nem indult. Liberális jelölt nem jutott be ekkor Vas megyéből az országgyűlésbe.
Néppárti jelöltek közül bejutott Buzáth Ferenc a rumi kerületből, Sárvárról Förster Ottó,
Németújvárról Simonyi-Semadam Sándor.34 Az 1905-ös év egyébként a Szabadelvű Párt
legnagyobb vereségének éve volt Vas megyében. Egyedül Széll Kálmán jutott be, de őt
együttesen jelölte a Szabadelvű Párt és az ellenzék. Az 1906-os választás a Katolikus Néppárt
szempontjából nem hozott változást. Vas megyéből ugyanazok a képviselők nyertek,
mint 1905-ben.
-----Az egyesült ellenzék kormányzása nem aratott osztatlan elismerést, mégis, 1910-ben Vas megyében nyert mandátumaik száma nem csökkent. Sárvárról Huszár Károly,
Németújvárról Simonyi-Semadam Sándor bejutott az országgyűlésbe, sőt új helyen is
képesek voltak győzni. Scherr Thoss Béla Kőszegen szerzett mandátumot a pártnak. Nagy
veszteség volt viszont, hogy megbukott a rumi kerületben Buzáth Ferenc.35
-----Vas megyében a dualizmus korában elrendeződött erőviszonyok a korszak végére
beálltak, nem történt különösebb változás bennük. A Katolikus Néppárt a szabadelvű Éhen
Gyula által felvirágoztatott Szombathelyen nem volt képes tartósan berendezkedni. De a
rumi, sárvári, németújvári kerületek általában a néppárti jelölteket támogatták.
Megállapítható, hogy a Néppárt, a katolikus papok és szerzetesek segítségével, kiépítette
bázisait Vas megyében, s ezeket a bázisokat jó ideig nem is veszélyeztette semmi. Amikor
viszont a keresztényszocialisták is részt kívántak venni a politikai életben, a Katolikus
Néppártnak mozgósítania kellett az őt támogató tömegeket.
-----A keresztényszocialista szakszervezetek megindulása előtt Vas megyében elindult egy
figyelemre méltó mozgalom. Az egyház egy olyan területre kívánt lépni, amelyre addig
még nem igen merészkedett. Vas megyében a századfordulón sorra jöttek létre a keresztény
fogyasztási szövetkezetek, azzal a céllal, hogy a néha valóban a túlzott nyereségre
törekvő, gyakran izraelita vallású kisboltosok számára konkurenciát támasszon. Volt ennek
a kérdésnek egy csekély s valóban csekély! antiszemita vonatkozása is. Az ilyen
szövetkezetek alapítóit ugyanis gyakran valóban az motiválta, hogy a mindenképpen szükséges
kiadásokból származó haszon ne izraelita kereskedők, hanem a keresztény
szövetkezeti tagok zsebébe vándoroljon. Ezeknek a szövetkezeteknek az elterjedése már a
keresztény szakszervezet megalapítása előtt megtörtént. A későbbiek során pedig több jelből
lehet arra következtetni, hogy szoros kapcsolat alakult ki a szövetkezetek, illetve a
keresztényszocialisták között.
-----1899-ben Bánffy miniszterelnök jelentést kért a keresztény fogyasztási
szövetkezetek alakulásáról, mondván: "Ily szövetkezetek alakulása nem véletlen jelenség,
hanem tervszerű mozgalomnak következménye, melynek irányzata kiterjesztésre jutott a
katholikus körök múlt év nyarán tartott országos kongresszusán, hol az ultramontán,
clerikális és reactionárius katholikus propaganda egyik hathatós eszközének épen az ilyen
keresztény szövetkezetek létesítését jelölték meg és el is határozták, hogy az országban
mind sűrűbben állítanak fel ilyeneket."36
-----Az első Vas megyei keresztény fogyasztási szövetkezetet, amelyről tudomásunk
van, Sárváron alapították meg 1897. márciusában, Köberl Lajos prépost támogatásával,
Sárvár és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet néven.37 Lakásgondok miatt viszont
kicsit később kezdte meg valódi működését. Október 11-től fogva még csak lisztet, október
18-tól pedig a többi árut is árusíthatták. A liberális sajtó kirekesztő magatartással vádolta
a szövetkezetet és tagjait, mondván, náluk csak katolikusok vásárolhatnak, és katolikusok
dolgozhatnak. Lehetséges, hogy a társaság ezért vett fel evangélikus segédet, és ezért
alkalmaztak evangélikus beszállítót is.38 A különböző szervek akadályozásából kifolyólag
a bolt nem kapott dohányárusítási engedélyt. A hivatkozás az engedély megtagadására az
volt, hogy boltjuk túlságosan közel helyezkedett el a Gayer-féle üzlethez. A szövetkezet
elnökségének véleménye szerint Schwarz és Deutsch boltja is közel volt, az a bolt viszont
kapott engedélyt. A nehézségek ellenére a szövetkezet az év végére mintegy 573 Ft 13
krajcáros nyereséggel zárt.39 A következő évben a tagok hozzájárulásából tudtak új házat
építeni. Ebben az évben új üzletvezetőt is választottak Saly István személyében. S erre az
évre nyereségük elérte az 1158 Ft 45 krajcárt.40 1901-ben újból elnököt választottak Entzbruder
János személyében.41 A szövetkezet tagjainak száma 1903-ra elérte a 300 főt.42
-----Talán a sárvári bolt keresztény mivoltának, valamint munkásbarát árainak volt
köszönhető, hogy amikor Herényi Jenő megszervezte a Szombathelyi Keresztény Munkás
Egyesületet, azzal egyidejűleg hozzákezdett megszervezni a Szombathelyi Keresztény
Fogyasztási Szövetkezetet is.
-----A fogyasztási szövetkezet "Célja a tagok áruszükségletét közösen beszerezni vegyes
kereskedést, áruraktárt esetleg mészárszéket felállítani, s abból a tagokat olcsó és jó
minőségű cikkekkel ellátni s ezáltal a tagok jólétét biztosítani."43
-----Herényi megkezdte az üzletrészek árusítását, egy üzletrész ára 10 korona volt.44
Nem forrt egybe a két szervezet, de mindkettőt Herényi Jenő alapította és irányította. A
Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület támogatta a szövetkezet tevékenységét.45 A
szombathelyi szövetkezet már nem volt annyira népszerű, mint a sárvári. 1909-ben Mórocz
István elnöksége alatt csak 192 részvényt adtak el, s a részvényeket mindössze 46 fő
vásárolta meg. Ennek nyeresége meg sem közelítette a sárvári szövetkezet nyereségét.
Mindössze 207 Ft 85 krajcár volt.46
-----1905-ben Szentlőrincen alakult fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Alapító elnöke
a szervezetnek Rosenbühl Antal táplánfai esperes-plébános volt.47 Ezt követően Lékán
alakult Keresztény Hitelszövetkezet, elnökének itt is a plébánost, Heisz Mátyást választották
meg.48
-----A korszakban működött keresztény fogyasztási szövetkezet a már említetteken
kívül Pecölben, Miskén, Jákon, Kenyeriben, Pápócon, Kecskéden, Vasváron. A legtöbb
helyen a plébános, vagy a káplán tagja volt a szövetkezet elnökségének. A papság hasonlóan
aktívan vette ki részét a keresztény fogyasztási szövetkezetek szervezéséből, mint
ahogy kicsivel korábban tette azt a néppárti körök megszervezésével kapcsolatban.49
-----Az ebben az időszakban Vas megyében megalakult keresztény fogyasztási szövetkezetek
megalapítását áthatotta a keresztényszociális szellem. Az alapítók meg akarták
akadályozni a boltosok túlzott nyereségét, s igazságosabb árakat kívántak megszabni.
Valószínűleg ez motiválta a Szombathelyi Keresztény Munkás Egylet alapítóit is, hogy egy
fogyasztási szövetkezet megalakításával kapcsolják össze egyleti tevékenységüket.
-----S jóllehet egy főispáni jelentésből kiderül, "olyan hitelszövetkezet nincs, amelyet
felekezeti vagy nemzetiségi izgatásra használnak fel",50 ez azonban nem jelenti azt, hogy
politikai szimpátiát a szövetkezet tagsága ne tanúsított volna, illetve ne álltak volna szoros
kapcsolatban a később megalakult keresztény munkás egyesületekkel.
A KERESZTÉNYSZOCIALISTA SZERVEZKEDÉS MEGINDULÁSA VAS MEGYÉBEN
1903 júniusában felhívást tettek közzé a Szombathelyi Újság hasábjain, Felhívás Szombathely
és vidéke keresztény munkásaihoz címen. Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület
néven kívántak a szervezők egy érdekvédelmi egyesületet alakítani. Céljaik között volt a munkások szellemi képzettségének elősegítése, keresztény szellemiségű könyvek,
lapok terjesztése, a munkások számára takarékossági betét megalapítása, melybe hetente
fizethet bizonyos összeget a tag, s azt kamatozás nélkül az egylet félreteszi. A befolyt tagdíjból
fedezték a beteg, munkaképtelen, vagy éppen átutazó tagok megsegítését, támogatását,
munkásgyerekek, elhagyottak gondozását, a tagok özvegyeiről való gondoskodást.
A felhívásban közzétették, hogy az egyesület támogatta a Szombathelyi Keresztény Fogyasztási
Szövetkezet megalakítását. Az egylet tagsági díja 40 fillér volt havonta. A felhívást
Herényi Jenő szombathelyi ügyvéd tette közzé.51 Az alakuló ülésre július 12-én
vasárnap, a püspöki elemi iskola udvarán került sor.52 Itt többek között beszédet mondott
Huszár Károly is, jelen volt továbbá Szabó Károly püspöki tanító, illetve Vörös Ferenc
rendőrfogalmazó.53
-----Az egyesület tagjai rendszeresen tartották összejöveteleiket, szerdán és szombaton
este 8 órakor. Sajnos az itt elhangzottakról a források hiánya miatt nincs tudomásunk.54
-----Az egyesület életébe jobb bepillantást nyerhetünk a hivatalos alapszabály segítségével.
Eszerint:
-----"Az egyesület kitűzött czéljának eléréséhez a következő eszközök szolgálnak:
-----a) Isten és a magyar haza iránt való hűségnek és szeretetnek ápolása, előmozdítása.
-----b) Kölcsönös szeretet, összetartás és valláserkölcsi és társadalmi életben jó példaadás
által való kölcsönös buzdítás.
-----c) Időközi összejövetelek közhasznú, tudásra érdemes dolgokról tartandó felolvasások,
tanítások és előadások meghallgatására.
-----d) Kedélyes összejövetelek, kölcsönös érintkezés, szórakozás s a testi-lelki egészségre
ártalmas mulatóhelyek elkerülése céljából.
-----e) Jótékony olvasmányok, lapok, könyvek és folyóiratok terjesztése.
-----f) A takarékosság előmozdítása a heti megtakarított bármily csekély összeg átvétele
és gyümölcsöztetése által.
-----g) A beteg, munkaképtelen, átutazó egyesületi tagok segélyezése céljából az egyesület
betegsegélyező pénztárt állíthat.
-----h) Gondoskodás az elhagyott munkás-gyermekek neveléséről és a munkások özvegyeiről.
-----i) Ingyenes jogi tanácsadás."55
-----Az egyletnek hamarosan ki kellett lépnie az érdekvédelmi harc színterére is. A
szombathelyi Stricker-féle bőrgyár dolgozói közül bocsátottak el néhányat, az elbocsátottak
részére az egylet segélyt szavazott meg addig, míg számukra nem találnak új
munkahelyet.56
-----A következő év őszén Herényi Jenő, a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület
elnöke Német-Gencsre látogatott. Beszédében a kisgazdák hatékonyabb védelme érdekében
szólalt fel, javasolva a gencsieknek gazdakörök megalapítását.57 Beszéde hatására a gencsiek keresztény gazdakör megszervezését határozták el. Az alakuló ülést azonban
később a Szombathelyi járás főszolgabírája, Szakonyi István betiltotta, hivatkozva arra,
hogy az alakuló ülést az állami iskola épületében akarták megtartani, ott viszont pártgyűlést
tartani tilos volt.58 A gazdakör esetleges további tevékenységéről nincs tudomásunk. Az
is lehet, hogy az alakuló ülés sikertelensége folytán a kör talán meg sem alakult. Viszont
az eset feltétlenül bizonyítja, hogy a Vas megyei keresztényszocialista mozgalom nyitni
kívánt a falusi társadalom felé is.
-----A következő alapszervezet megalakítására Sárváron került sor. Itt mintegy 2000
fő részvételével tartottak alakuló ülést a szervezők. Az egyesület a Sárvár és Vidéke Keresztény
Munkásegylet elnevezést kapta. Elnökének Kulcsár Gyula sárvári kőművest
választották. A szervezetnek volt két védnöke is: az egyik Förster Ottó országgyűlési
képviselő volt, a másik a város igen aktív és nagy közmegbecsülésnek örvendő plébánosa,
Köberl János.59
-----1905-ben váltás történt a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület vezetőségében.
Herényi Jenő távozott, helyébe Szalay József került. Az egyesület titkára Pintér
József, a Szombathelyi Újság főszerkesztője lett.60
-----1907-ben újabb keresztény munkásegyesület alakult, Jánosházán. Elnöke Sipos
István szabó lett, alelnök Németh János földműves, valamint Szabó Endre ács.61
-----Közben fejlődött, épült a közösségi élet a szombathelyi egyesületben. 1907 augusztusában
megalakult a közmunka-,62 valamint az építőmunkások és a vasmunkások szakosztálya.
63 Rendeztek színielőadásokat, és tartottak vitaesteket is. Tagjaik számára beteg- vagy
munkanélküli segély formájában 1200 koronát osztottak ki. Alakult tanonc szakosztályuk
is, mintegy 80 fővel. Ôket rávették arra, hogy megtakarított pénzüket az otthon takarékjában
helyezzék el, s azt majd csak felszabadulásukkor kapják meg. Ezzel kettős célt kívántak
elérni. Elsősorban azt, hogy felszabadulásukkor a gyerekek ne a semmiből induljanak,
legyen egy kis kezdő tőkéjük. Másodsorban pedig takarékosságra akarták nevelni a fiatalokat,
megelőzvén azt, hogy pénzüket italra vagy dorbézolásra költsék el.64
-----Októberben népgyűléseket szerveztek a választójog érdekében. A szónokok közt ott
volt Huszár Károly, aki követelte az általános, egyenlő és titkos választójogot. A népgyűlést
megzavarták a szociáldemokrata ellentüntetők, Szalay József kérésére hogy énekeljék
el a Himnuszt a szociáldemokraták nem vették le kalapjukat, amire természetesen
hatalmas verekedés tört ki.65
-----Kisebb-nagyobb incidensek megzavarták tehát a keresztényszocialisták életét,
mindezek ellenére az egyletben komoly közösségi élet folyt. Télen minden vasárnap a tanoncotthonban
előadásokat tartottak. November harmadikán Szent Imre ünnepélyt tartottak, s ezt követően kezdődtek el az előadások. Klerikalizmus, ultramontanizmus, magántulajdon,
választójog szerepelt a témák között. Összesen 23 előadást tartottak.66
-----A sárvári keresztény szociális egyesületben 1907-ben a nyár kivételével minden
vasárnap előadásokat tartottak az egyesület helyiségeiben. Ôk 100 koronát költöttek
könyvtáruk felszerelésére, 300 koronát segélyekre, 500 koronát pedig zászlójuk
elkészítésére fordítottak.
-----A keresztényszocialisták megnyerték fővédnöküknek a szombathelyi püspököt,
Hidassy Kornélt is. A megyéspüspök a mozgalmat már valószínűleg jóval régebb óta támogatta,
de csak ekkor jutott el addig a pontig, hogy azt hivatalos formában is kifejezze. A
főpásztor megnyerése nagy fegyvertény volt a keresztényszocialisták számára, hisz a
püspök tekintélye a katolikusok között jelentősen megnövelte a mozgalom népszerűségét.
-----1908-ban két új keresztényszociális helyi csoport alakult Szombathelyen. A
famunkások és a szabók alakították meg országos szakszervezetük helyi csoportját.67
-----1908 júliusában a Szombathelyi Újság váratlan hírt közölt A ker. munkásegyesület
újraalakulása címmel. Az elnök Modly István maradt, egyedül a név változott meg, Szombathely
és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületre.68 Az újjászervezés okát több tényezővel
is magyarázhatjuk. Lehetséges, hogy a folyamatosan szerveződő, az egyesületben
létező különböző csoportok számára az új név megfelelőbb volt, mint a régi, de ebben az
esetben a lap nem azt a szót használta volna, hogy újjászervezése. Lehetséges, hogy belső
ellentétek feszítették a csoportot, és ezért kellett magukat feloszlatni és újjáalakítani. A legvalószínűbb
azonban számomra az a feltevés, hogy a szakszervezet ekkor tűzte ki magának
célul a politikai szerepkör felvállalását, ehhez pedig szervezetüket feltétlenül át kellett
szervezniük. Sajnos a cikk rendkívül szűkszavú, s később erre a kérdésre nem tér vissza,
de valószínűleg nem is tartotta a szerkesztő ne feledjük el, az akkori szerkesztő Pintér
József, ekkor a keresztény munkásegyesület titkára annyira lényeges információnak,
hogy azt a címoldalon közölje.
-----Mindenesetre az szemmel látható, hogy az egyesület élete ezután az újságban háttérbe
szorult, vidéki szervezeteiről szinte semmi hírt nem hoz a lap. A mozgalom háttérbe
szorulásának egyik oka a Népszövetség szervezkedésének megindulása lehetett 1908-ban.
Ezt Szinek Izidor kezdeményezte Celldömölkön,69 majd pedig hamarosan elindult a
toborzás a Szombathelyhez közeli falvakban, Vasszécsenyben, Tanán, Lipárton, Kajdon.70
1909-ben szerveződik meg a népszövetség szombathelyi csoportja a Savaria Szálló
nagytermében. Az alakuló ülésre mintegy 600-an jöttek el.71 Ezt követően megyei szinten
egyre inkább erősödött a Népszövetség. 1910 novemberében a szövetség megyei értekezletén
bejelentették, hogy már több mint 12 000 tagjuk van. Hogy ezt a számot növeljék,
december 5-re agitációs vasárnapot kívántak szervezni.72 December 5-én Szentgotthárdon,
Celldömölkön, Nyőgéren, Kőszegpatyon, Vasjobbágyiban, Ikerváron, Nagypösén és Vépen
tartottak nagygyűléseket.73
-----Az egyház keretében a keresztényszocialista szakszervezetek szervezése kissé háttérbe
szorult. Ebben talán közrejátszott az is, hogy a Néppárt mellett a keresztényszocialisták
is megjelentek a politikai életben.
-----Az 1910-es választásokon a keresztényszocialisták két jelöltet indítottak:
Szombathelyen Baránszky Gyulát, Szentgotthárdon Köhler Istvánt. Mindkét jelöltjük
elbukott, ami nem is csoda. Sokat hivatkozott a kudarccal kapcsolatban a katolikus sajtó a
kormánypárti visszaélésekre, de véleményem szerint az az igazság, hogy visszaélésekkel
vagy anélkül, egyik jelölt sem nyert volna. Köhler István ugyanis aki egyébként
budapesti gyáros volt csak május 21-én jelentette be jelöltetését.74 Párttársa, Baránszky
Gyula pedig csak május 26-án, úgy, hogy a választásokra már június elsején sor került.75
Nem volt tehát túlontúl sok ideje kampányolni a két jelöltnek. Másrészről pedig a kormánypártnak
olyan nagy volt a támogatottsága, és olyan erős volt a sajtója (rendelkezésre
állt a Vasvármegye), hogy főképp a koalíciós kormányzás után, mikor a katolikus politikusok
hitele is megcsappant, egy viszonylag friss, keresztény politikai szervezet, a kormánypárti
Éhen Gyula városában, nem volt képes mandátumhoz jutni.
-----Köhler ellenfele ráadásul Széll Kálmán volt, aki évek óta Szentgotthárdról szerezte
meg mandátumát. Nagy tekintélye volt, országos híre, és még a helyiek is kedvelték.
Köhler Istvánnak nem volt tehát esélye vele szemben. Mindkét keresztényszocialista jelölt
elbukott. Kudarcuk oka nem feltétlenül tömegbázisuk hiányában keresendő, hanem inkább
a jelöltetésük körülményeiben. Számukra nem kedvező körzetekben indultak, és nem
olyan jelöltet állítottak ki, aki megfelelő ismertséggel rendelkezett volna a megyében, ráadásul
a katolikusok között nem volt teljesen világos a Néppárt és a keresztényszocialisták
viszonya. Véleményem szerint a mozgalom olyan időpontban mérette meg magát, amikor
maga sem állt szervezettségének tetőpontján.
-----1911-ben gróf Mikes János lett az új megyéspüspök, aki püspökké szentelése után
hatalmas tettvággyal látott hozzá a katolikus egyház tömegbázisának újjászervezéséhez.
Mikes sorra látogatta a különböző egyleteket, katolikus köröket, s ellátogatott a keresztényszocialistákhoz
is. Ô is, akár csak elődje, támogatni kívánta törekvéseiket, de hamarosan
bekövetkező betegsége és a világháború kirobbanása megakadályozta ebben.76
-----1913-ban A keresztény szocialisták címmel jelent meg a Szombathelyi Újságban
egy cikk. Ebben a szerző elemzi a keresztényszocialisták lassan tíz éves tevékenységét.
Neki 53 helyi csoportról volt tudomása, mintegy 6533 taggal, amit nagyon kevésnek tartott.
A keresztényszocialisták feladata véleménye szerint nem a politikai életben való szereplés
lett volna, hanem a keresztény munkások érdekképviselete. Ez pedig csak féligmeddig
teljesült. Hibás elképzelésnek tartotta továbbá a szerző, hogy a mozgalom szembe
került a Néppárttal, megosztva így a katolikus szavazókat.77
-----Meg kell jegyeznünk, hogy a mozgalom megítélése változott az egyházmegyei papság,
és talán a hívek körében is. Az emberek elfogadták egy keresztény érdekvédelmi szervezet
létrehozását csökkentve így a szociáldemokrata veszélyt , azt viszont már nem
fogadta el a katolikus társadalom, hogy a Néppárttal szemben a munkásság érdekeit képviselve, feltűnjön egy hasonló keresztény értékrendet követő párt. Úgy hiszem, a Népszövetség
terjesztésével valamelyest vissza kívánták szerezni a Néppárt népszerűségét,
hogy igazi tömegmozgalommá szervezve a katolikus híveket, erélyesebben és hatékonyabban
lépjenek fel az egyház érdekében.
-----A keresztényszocialista munkás egyesületek sok újat hoztak a korabeli politikai
életbe. A szakszervezeti és politikai tevékenységet egyesítették a katolikus hitbuzgalmi
tevékenységgel. A munkások művelése, számukra lelkigyakorlatok szervezése éppúgy
beletartozott a tevékenységi körükbe, mint a politikai szereplés, illetve az eredeti cél, az
érdekvédelem.
ÖSSZEFOGLALÓ
Annyit a fentiek alapján elmondhatunk, hogy bár a Vas megyei keresztényszocialisták politikai
életben való szereplése nem volt sikeres, a munkások körében viszont, úgy látszik,
népszerűek voltak. Vas megyében csakúgy, mint az ország többi megyéjében a politikai
katolicizmus a XIII. Leó által kiadott Rerum novarum eszmeiségéből fakadt. Jelen munkánkban
politikai katolicizmuson értettük az egyháziak részvételét a polgári állam politikai
életében, csatáiban. A Rerum novarum iránymutatását követve, az országos zászlóbontással
szinte egyidejűleg indult meg Vas megyében a Néppárt megszervezése. Vas megye a Néppárt
számára erős bázisnak bizonyult, amelyet a párt, képes volt megtartani is, ez alól Szombathely,
mint liberális fellegvár volt csak kivétel. A párt, támogatóinak kezdeti lelkesedése
révén, valamint a szabadelvű sajtó és a megyei tisztikar provokálásain felülemelkedve
képes volt megszerezni és megtartani is Vas megyének több kerületét. Sikerét elsősorban a
szombathelyi egyházmegye elkötelezett papságának, a hitbuzgalmi társulatok által jól
szervezett híveknek, valamint a jó sajtónak köszönhette. Ezek mellé társultak még a
Néppárt türelmes nemzetiségi politikájának köszönhetően a Vas megyei nemzetiségek is.
-----A keresztény fogyasztási szövetkezetek is kezdetben bár jogilag nem bizonyíthatóan
politikai-gazdasági céllal jöttek létre. A kispolgári, keresztény munkás és paraszti
társadalom ezeknek a szövetkezeteknek segítségével próbálta meg saját ellátását megszervezni.
Az izraelita üzlettulajdonosok természetszerűleg a szabadelvű jelölteket támogatták,
ezért is láthattunk arra példát, hogy a helyi szervek a fogyasztási szövetkezeteket minthogy
azok konkurensei voltak a szabadelvűek támogatói körének, illetve mert politikai
erőt sejtettek mögötte akadályozták a megalakulásban.
-----A forrásokban felbukkanó, a modern történetíró számára antiszemitának tűnő megnyilvánulások
magyarázata a zsidóság számának hirtelen emelkedésében kereshető. A
Galíciából betelepült ortodox zsidóság ekkor még nem tudott, és többségük a későbbiek
során nem is akart asszimilálódni a többségi társadalomba. Ráadásul a zsidóság gazdasági
térnyerése, a liberális párt támogatása politikai kritikát váltott ki a konzervatív politikai elit
egy jelentős részéből.
-----A tény, hogy Szombathelyen elsők között alakult keresztény munkás egyesület,
szintén azt mutatja, hogy a katolikus egyház Vas megyében talán jobban, gyorsabban
követte a társadalmi folyamatokat, mint az ország többi részében.
-----E háromféle szervezet segítségével Vas megyében a katolikus politikai erők jelentős
szerepre tettek szert, amelyet a két világháború közti időszakban nemcsak megőrizni,
hanem megerősíteni is képesek voltak.
Jegyzetek
1 | SZABÓ Dániel: A Néppárt megalakulása In: Történelmi Szemle, 1977. 2. szám, 174. old. |
2 | SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története. II. Bp. 1984. 495. old. |
3 | SALACZ Gábor: A magyar kultúrharc története 18901895. Pécs, 1938. 358. old. |
4 | GERGELY Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 19031923. Bp. 1977. 29. old. (A továbbiakban: GERGELY, 1977.) |
5 | SZÁNTÓ, 497. old. |
6 | LÁSZLÓ T. László: Egyház és állam Magyarországon 19191945. Bp. 2005. 53. old. |
7 | GERGELY, 1977. 29. old. |
8 | LÁSZLÓ T. 53. old. |
9 | GERGELY, 1977. 42. old. |
10 | Magyarországi pártprogramok 18671919. Szerk.: Mérei GyulaPölöskei Ferenc. Bp. 2003. 237. old. |
11 | GERGELY, 1977. 60. old. |
12 | Szombathelyi Püspöki Levéltár, Püspöki Körlevelek, 1893. IV. körlevél, 234. sz. |
13 | Szombathelyi Újság, 1895. 40. szám, 2. old. A szombathelyi egyházmegye |
14 | Vas Megyei Levéltár, Főispáni elnöki ir. 1896/73. |
15 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/82. |
16 | Szombathelyi Újság, 1895. 31. szám, 6. old. Néppárti kör megyénkben |
17 | Szombathelyi Újság, 1895. 43. szám, 5. old. Néppárti gyűlés Vasvárott |
18 | Vasvármegye, 1895. 99. szám. 2. old. A néppárt szervezkedése a rumi kerületben |
19 | Szombathelyi Újság, 1895. 44. szám, 3. old. Néppárti nagygyűlés Rumban |
20 | Szombathelyi Újság, 1896. 24. szám, 5. old. Néppárti gyűlések |
21 | Vasvármegye, 1896. 57. szám, 1. old. A néppárt bukása Vasváron |
22 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/46. |
23 | Szombathelyi Újság, 1896. 27. szám, 5. old. A vasvári néppárti gyűlés |
24 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/57. |
25 | Szombathelyi Újság, 1896. 34. szám, 2. old. Néppárti gyűlés Kőszegen |
26 | Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvár, Bőle Kornél ir. P. GLASICS Egyed: A Vasvári Rendház legújabb története. [Kézirat] |
27 | Vasvármegye, 1896. 89. szám, 1. old. Szombathely gyászol |
28 | Szombathelyi Újság, 1896. 45. szám, 2. old. A szombathelyi választások eredményei |
29 | Szombathelyi Újság, 1896. 45. szám, 1. old. Tárca Major Ferenc |
30 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/68. |
31 | Szombathelyi Újság, 1900. 23. szám, 4. old. Néppárti gyűlés Kőszegen |
32 | Vasvármegye, 1901. 126. szám, 2. old. Rosenberg Gyula veresége |
33 | Szombathelyi Újság, 1901. 40. szám, 2. old. Választások |
34 | Szombathelyi Újság, 1905. 2. szám, 4. old. Választások |
35 | Szombathelyi Újság, 1910. 23. szám, 4. old. Választások vidéken. Ld. ugyanerről: Vasvármegye 1910. jún. 2., 2. old. Győzött a város. Székely Ferenc, Szombathely képviselője. |
36 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1899/11. |
37 | Szombathelyi Újság, 1897. 12. szám, 7. old. A Sárvár és Vidéke Keresztény fogyasztási szövetkezet megalakulása |
38 | Szombathelyi Újság, 1897. 45. szám, 3. old. Sárvári ker. fogyasztási szövetkezet |
39 | Szombathelyi Újság, 1898. 9. szám, 3. old. A Sárvár és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet évi közgyűlése |
40 | Szombathelyi Újság, 1899. 11. szám, 4. old. A Sárvár és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet II. évi közgyűlése |
41 | Szombathelyi Újság, 1901. 10. szám, 3. old. Szövetkezeti közgyűlés |
42 | Szombathelyi Újság, 1903. 11. szám, 5. old. Szövetkezeti közgyűlés |
43 | VaML, Szombathelyi Törvényszék Cégbírósági ir. T 359 Szombathelyi Fogyasztási szövetkezet |
44 | Szombathelyi Újság, 1903. 25. szám, 4. old. Felhívás Szombathely és vidéke munkásaihoz |
45 | Szombathelyi Újság 1903. 25. szám, 4. old. Felhívás Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz |
46 | Szombathelyi Újság, 1909. 18. szám, 6. old. A keresztény Fogyasztási Szövetkezet közgyűlése |
47 | Szombathelyi Újság, 1905. 14. szám, 6. old. A Szentlőrinci fogyasztási szövetkezet közgyűlése |
48 | Szombathelyi Újság, 1907. 30. szám, 8. old. Keresztény Hitelszövetkezet Lékán |
49 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1899/11. |
50 | VaML, Főispáni elnöki ir. 1902/28. |
51 | Szombathelyi Újság, 1903. 25. szám, 4. old. Felhívás Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz |
52 | Szombathelyi Újság, 1903. 28. szám, 4. old. Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz |
53 | Vasvármegye, 1903. 112. szám, 3. old. A Keresztény Munkás Egyesület megalakulása |
54 | Szombathelyi Újság, 1903. 32. szám, 3. old. A Szombathelyi Keresztény Munkásegylet |
55 | VaML, Egyesületi alapszabályok, 174. sz. |
56 | Szombathelyi Újság, 1903. 47. szám, 6. old. Elbocsátott keresztény munkások |
57 | Szombathelyi Újság, 1904. 41. szám, 4. old. Keresztény szociális népgyűlés Németgencsen |
58 | Szombathelyi Újság, 1904. 47. szám, 4. old. Betiltott alakuló közgyűlés |
59 | Szombathelyi Újság, 1904. 49. szám, 8. old. A Sárvári és Vidéke Keresztény Munkás egyesület megalakulása |
60 | Szombathelyi Újság, 1905. 14. szám, 6. old. A keresztény munkásegylet új tisztikara |
61 | Szombathelyi Újság, 1907. 32. szám, 4. old. Jánosházi Kereszténymunkás-egyesület megalakulása |
62 | Szombathelyi Újság, 1907. 34. szám, 4. old. Szombathelyi Keresztény Munkásegyesület |
63 | Szombathelyi Újság, 1907. 2. szám, 3. old. Keresztény szocialista építőmunkások szervezkedése |
64 | Szombathelyi Újság, 1908. 5. szám, 5. old. A szombathelyi ker. munkásegyesület tevékenysége 1907-ben |
65 | Szombathelyi Újság, 1907. 40. szám, 2. old. Népgyűlések a választójog érdekében |
66 | Szombathelyi Újság, 1907. 43. szám, 4. old. A keresztényszocialisták téli programja |
67 | Szombathelyi Újság, 1908. 10. szám, 4. old. Két új ker. szoc. helyicsoport |
68 | Szombathelyi Újság, 1908. 28. szám, 6. old. A ker. munkásegyesület újraalakulása |
69 | Szombathelyi Újság, 1908. 17. szám, 7. old. Népszövetségi mozgalmak egyházmegyénkben |
70 | Szombathelyi Újság, 1908 18. szám, 4. old. Népszövetségi Mozgalmak |
71 | Szombathelyi Újság, 1909. 3. szám, 4. old. A kath. Népszövetségi csoport szervezése Szombathelyen |
72 | Szombathelyi Újság, 1909. 46. szám, 2. old. A Kath. Népszövetség megyei értekezlete |
73 | Szombathelyi Újság, 1909. 50. szám, 1. old. A vasmegyei Népszövetség agitációs vasárnapja |
74 | Vasvármegye, 1910. május 21., 1. old. Mozognak a keresztényszocialisták |
75 | Vasvármegye, 1910. május 26., 3. old. Politikai csodabogár |
76 | Szombathelyi Újság, 1912. február 4., 4. old. Főpásztorunk a keresztényszocialisták fővédője |
77 | Szombathelyi Újság, 1913. márc. 27., 1. old. A keresztény szocialisták |