PÁL FERENC

 

 

A POLITIKAI KATOLICIZMUS
KEZDETEI VAS MEGYÉBEN

 

 

A POLITIKAI KATOLICIZMUS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON

 

--------------------------------------------------------------------------------A katolikus egyház politikai szerepvállalásának Vas megyei kezdetei az egyházpolitikai küzdelmek idejére tehetők. A jelentősebb egyházpolitikai szervezkedéseknek, országos mozgalmaknak ugyanis általában megvoltak a maguk Vas megyei lecsapódásai is.
-----Ezeknek a szervezkedéseknek mozgató ereje a XIII. Leó pápa által 1891-ben kiadott Rerum novarum volt. A pápa munkájában két világnézettel kívánt leszámolni. Az individualizmussal, amit a kapitalista társadalom legfőbb hibájaként értékelt, és a kollektivizmussal, melyet a szocialista tanok jellemzőjének tartott.
-----A pápa mozgósítani akarta a hívő tömegeket az egyház támogatásával létrehozott szervezetek (szociális és kulturális egyesületek, hitbuzgalmi mozgalmak) segítségével, hogy a későbbiek során ezen szervezetek tagsága biztosítsa az aktív tömegbázist a katolikus politikai pártoknak. XIII. Leó ugyanis hamar felismerte, hogy a katolikus pártoknak az új polgári társadalmakban fontos szerepük lehet az egyház és hívei eszmei és anyagi érdekeinek védelmében.1
-----Magyarországon, a házasságról szóló 1894. évi 31., a gyermekek vallásáról szóló 1894. évi 34., illetve az állami anyakönyvezetésről szóló 1894. évi 33. törvény kiélezte az ellentéteket a liberális Szabadelvű Párt, valamint a katolikus egyház és annak hívei között. A püspökök már 1893-ban a katolikusok tömörülésére és tiltakozó megmozdulások szervezésére szólították fel a híveket. A felhívásnak eleget téve, 1894. január 16-án a Katolikus Püspöki Kar tagjai, valamint Esterházy Móric és Zichy Nándor grófok részvételével megtartották az első katolikus nagygyűlést.2 A katolikusok és az egyház érdekeinek védelme érdekében, illetve az egyházpolitikai harcban elszenvedett vereség következtében szerveződött politikai párttá a mozgalom. Erre az 1895. január 28–29-ei, az Esterházy-palotában, Zichy Nándor elnöklete alatt megtartott gyűlésen került sor.3 A párt politikai irányvonalának eldöntése vitákat váltott ki. Ebben végül Zichy Nándor és Esterházy Móric álláspontja diadalmaskodott, akik úgy vélték, az igazi katolikus politika csak udvarhű és konzervatív lehet.4 A párt programjában – az udvarhűség és konzervativizmus megtartásával – szerepelt az egyházpolitikai törvények revíziója, a katolikus autonómia, az egyház jogainak és szabadságának előmozdítása, a felekezeti iskolák védelme, valamint a közjogi kiegyezés (1867) elfogadása.5 A párt neve Katolikus Néppárt lett, amelyet később Országgyűlési Néppártra változtatott.
-----Részben a Néppárt tevékenyégével párhuzamosan, részben azzal ellentétesen alakult ki a Rerum novarum irányvonalát radikálisabban megtartó politikai irányzat: a keresztényszocialista mozgalom.
-----1893-ban Giesswein Sándor Győrben megalapította az ország első keresztényszociális egyesületét Győr és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesület néven.6 Ezzel szemben Gergely Jenő kutatásai szerint, 1903-ban Szombathelyen Herényi Jenő alapította meg az első keresztény munkásegyesületet.7 Giesswein 1898-ban egyesülete mellé megszervezte az első keresztény fogyasztási szövetkezetet. Az ezután sorra alakuló szövetkezetek 1899-ben Budapesten megalakították országos szervezetüket.8
-----A keresztényszociális egyesületek az 1904-es V. Katolikus Nagygyűlésen váltak országos jellegűvé. A tíz alapító keresztényszociális egyesület ekkor fogadta el az országos szervezet alapszabályát. Az alapszabály szerint a szövetség célja a fennálló magyarországi keresztényszociális egyesületek között, kölcsönös támogatás céljából, állandó kapcsolat és szoros összeköttetés létesítése, a keresztényszociális egyesületek működésének egységes irányítása által a hazai keresztényszociális mozgalom fellendítése.
-----Az alapszabály célul tűzte ki további munkásegyletek, iparos- és gazdakörök alapítását. Tagjait kötelezte a szociáldemokratákkal való együttműködés teljes megtagadására.
-----A szövetség elnökévé Giesswein Sándort tették. Alelnökök lettek Nagy Emil és Herényi Jenő (a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület elnöke!), valamint egy Szalánczy nevű gyári munkás.
-----1907-ben megalakult az Országos Keresztény-Szocialista Párt. A párt a többi párttól eltérően, nem közjogi alapon, hanem saját társadalmi, gazdasági és politikai reformjai alapján szerveződött.9 Programjában szerepelt a földadó leszállítása, a hitel és terményértékesítő szövetkezetek támogatása. Felvetette a földosztás kérdését is, amit a Katolikus Néppárt – arisztokraták, földbirtokosok markáns jelenléte miatt – igencsak került.10
-----Az 1910-es országgyűlési választásokon négy keresztényszocialista jelölt indult. Giesswein Sándor Magyaróváron, az akkori pártelnök Szapáry Pál Szentendrén, valamint Vas megyében (Szentgotthárdon, illetve Szombathelyen) két jelölt. Közülük csak Giesswein Sándornak sikerült bejutnia az országgyűlésbe.11

   

A KATOLIKUS NÉPPÁRT SZERVEZŐDÉSE ÉS ELSŐ SIKEREI VAS MEGYÉBEN

A katolikus egyház országos politikai szervezkedésével szinte egyidejűleg, ezzel párhuzamosan indult meg a papok, egyháziak, hívek megjelenése a politikai életben megyei, illetve egyházmegyei szinten. A politikai palettán való megjelenés kiváló eszköze volt a Szombathelyi Újság.
-----A Szombathelyi Újságot a szombathelyi püspök, elsősorban a katolikus egyház érdekeinek védelmében alapította és támogatta. De mivel a Néppárt az egyház érdekeinek hathatósabb védelme érdekében alakult, egyértelmű volt, hogy a kezdeti időszakban a Katolikus Néppárt szócsövévé vált a lap.
-----A lap támogatása azonban kevés lett volna Vas megyében a párt sikeréhez, a papság és a püspök segítsége és felajánlása nélkül. A püspök körleveleiben a Magyar Katolikus Püspöki Kar által kiadott körlevelet köröztette, mely a polgári házasság és az anyakönyvvezetés ellen szólalt fel.12
-----A püspök körlevele mellett nagy jelentősége volt az alsópapság szerveződésének. 1895. szeptember 25-én Stegmüller Károly elnöklete alatt a papság összejövetelt tartott Szombathelyen. Itt a 180 egyházmegyés papból mintegy 130 vett részt. A megjelentek elkötelezték magukat a Néppárt mellett, valamint ígéretet tettek arra, hogy a Néppárt szervezésében részt vesznek, illetőleg annak programját támogatják.13
-----A gyűlésen elfogadott elveknek megfelelően a papok, s velük együtt a katolikus néptanítók, sekrestyések (céhmesterek) nagy szerepet vállaltak a párt népszerűsítésében. Kihasználták a szószék, illetve az iskolai katedra adta lehetőségeket.
-----Mindezek mellett a néppárti lapok közül a megyében a Néplap, valamint a német nyelvű Volksblatt egyre nagyobb olvasótáborral bírt, tovább növelve így a Néppárt népszerűségét.
-----A Néppárt népszerűsítésében élen jártak a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok). Közülük is kiemelkedtek a vasvári domonkos kolostor szerzetesei. Maga a prior, Glasics Egyed élen járt a politikai szerepvállalásban. Szlovén származása, nyílt, energikus fellépése folyamatos támadási felületet kínált a szabadelvű sajtó számára.14
-----1895-ben a Néppárt célja az volt, hogy felkészüljön a következő évi választásokra, kiépítse bázisait, mozgósítsa a katolikus tömegeket. Minden választókerületben alakult végrehajtó bizottság, amelynek tagja volt egy elnök, alelnök, jegyző és pénztáros. A községekben községi pártmegbízottat választottak. Nagyobb településeken alakultak néppárti körök, amelyek leginkább a mai pártszervezetekhez voltak hasonlóak, összefogták az adott településen élő aktív pártszimpatizánsokat.15
-----A kezdeti időszakban a párt igyekezett népgyűlést tartani olyan helyeken, amelyeknek volt vasútállomása, vagy vasúthoz közel feküdtek. (A vasúthoz való közelség azért volt fontos, hogy minél nagyobb területet, minél gyorsabban meg tudjanak szólítani.)
-----Az első Vas megyei néppárti kör, amelyről tudomásunk van, 1895 júliusában alakult Pinkafőn, gróf Batthyány József védnökségével.16
-----Október 13-án, Vasváron tartott népgyűlést a párt, ahol körülbelül 500–1000 fő jelenhetett meg. P. Glasics Egyed domonkos atya, illetve Dobrovics László baltavári plébános tartott beszédet. Megválasztották a Vasvári Néppárti Kör tisztikarát, amelynek tagja lett Glasics Egyed, Novák János és Kákossy János.17
-----Október 21-én alakult meg a Rumi Néppárti Kör a helyi katolikus iskola termében. Ennek megszervezésében is tevékeny részt vállalt a helybéli plébános Könczöl István – ő tartotta a nyitó beszédet is –, de jelen voltak rajta kívül Kelemen István csehimindszenti, valamint Tegyei Ferenc rábakovácsi plébánosok, Batthyány Iván gróf pedig levélben üdvözölte a megjelenteket. A jelenlévők egy bizottságot választottak, amely a gyűlés elé tárta javaslataikat.18 Elnöknek Regensberger János gazdatisztet választották meg, társelnöknek tették meg Kelemen Istvánt, pénztárosnak pedig Könczöl Istvánt. A jegyző világi személy lett: Bóday Ödön.19
-----A Néppárt következő nagyobb, Vas megyei vonatkozású megmozdulása már 1896-ra esett. Ekkor a szomszédos megyében, Zalában szerveztek néppárti megmozdulást, amin több prominens Vas megyei egyházi vezető is megjelent. Ott volt Stegmüller Károly püspöki helynök, Horváth István prépost-plébános, valamint Gáal Sándor szentszéki jegyző. Hidassy Kornél megyéspüspök levélben köszöntötte a gyűlést.20
-----Vasváron volt a Katolikus Néppárt első, Vas megyében botrányba fulladt gyűlése. A terv szerint, úgy, ahogy máskor is történni szokott, szónoklatok hangzottak volna el. Az új rend és a Néppárt címmel Esterházy Miklós, A kisiparosok és a kisgazdák sorsa címen Rakovszky István és Kiknek a pártja a Néppárt? címmel Kálmán Károly tartotta volna meg beszédét. A botrány elsősorban a gyűlés szervezési hiányosságai miatt tört ki. A Szombathelyi Újság szerint a párt a rendezvényt a Varga téren akarta lebonyolítani, ami végül a Piac térre került. Az itt felemelt pódium bal oldalán – csendőri fedezet mellett – bekiabálások zavarták meg a gyűlést. A helyi liberálisok ugyanis mintegy 800 főt mozgósítottak az alkalomra.21 A főszolgabíró próbálta csitítani a felbőszült tömeget, amely ideiglenesen sikerült is neki, de mikor visszaadta a szót a rendezvény szervezőinek, a rendbontás tovább folytatódott, olyannyira, hogy kődobálásra, sőt késelésre is sor került!22 A dolog végül odáig fajult, hogy a népgyűlést magánterületen, a domonkos rendház zárt udvarán tartották meg.23
-----Vasvár után Kőszegen is botrányos körülmények között zajlott le a néppárti gyűlés. Az augusztus 9-ére meghirdetett rendezvény ellen a szabadelvűek ellentüntetést akartak szervezni, tervüket plakáton is hirdették, amit mint Kőszeg választókerületnek szabadelvűen gondolkodó, békét akaró polgárai írtak alá.
-----A Néppárt tagjai eközben nagy buzgalommal készültek a gyűlésre, s meg is kapták rá az engedélyt. A Szombathelyi Újság szerint Reiszig Ede főispán magához kérette Tripka kőszegi polgármestert és Porpáczy János városi rendőrkapitányt; elmarasztalta őket amiatt, hogy nem akadályozták meg a gyűlést, s követelte a rendőrkapitánytól, hogy tiltsa azt be. Ennek megfelelően a rendezvényt, az esemény napján be is tiltotta a kapitány. A főispáni iratokból kiderül, a betiltásra való hivatkozás alapja az volt, hogy Major János plébános nem a kőszegi polgármesternél, hanem a kőszegi rendőrkapitánynál kérte az engedélyeztetést, s így azt, alaki hibára hivatkozva, a rendezvény napján – nyilvánvalóan provokatív céllal – a polgármester betiltatta.24 Amikor gróf Esterházy Ferenc, akit vezérszónoknak hívtak meg, megérkezett, nagy tömeg kíséretében Major János esperes-plébános üdvözölte, s meghívta ebédelni. Az őket kísérő, mintegy 5500 fős tömeg azonban – a betiltás ellenére – nem akart feloszlani. Végül már a szervezők is felszólították támogatóikat, hogy távozzanak, közben viszont már a rendőrök elzárták a városba vezető utakat. Végül a tömeg a plébánia elé vonult, ahol Zelenyák képviselő mondott beszédet, aztán a gyűlést késő este a plébánia udvarán fejezték be a polgármester akadályoztatása mellett.25
-----A Néppárt, az ellene irányuló támadások ellenére sikeresen szerepelt Vas megyében az 1896-os választáson. A sárvári kerületben Förster Ottót, a rumi kerületben Buzáth Ferencet, míg a szombathelyi kerületben Major Ferencet indították. Érdekesség, hogy a rumi kerületben Prohászka Ottokárt, az akkor még székesfehérvári kanonokot, később neves szónokot és püspököt akarták indítani a Néppárt színeiben, de P. Glasics Egyed vasvári plébános javaslatára – aki azt mondta, hogy Prohászka nevét az egyszerű nép fiai nem tudják kiejteni, így szavazatuk érvénytelennek minősül – nem fogadták el, így lett jelöltjük Buzáth Ferenc.26
-----Buzáth Ferenc, valamint Major Ferenc megnyerte a saját kerületét. Major Ferenc győzelme különösen figyelemre méltó, ugyanis Wlassics Gyula volt kultuszminisztert győzte le úgy, hogy Szombathely városának szavazásra jogosult polgárai közül a 850-ből összesen 630-an szavaztak Majorra.27 Major győzelmét elsősorban a katolikus németek lakta Pornónak és Német-Gencsnek (a mai Gencsapáti része) köszönhette.28 Az új képviselő egyébként nem szombathelyi lakos volt, Székesfehérváron élt, ott volt elismert orvos.29 A kampány némi antiszemita élt is kapott, amelynek egyik jele volt a Wlassics ellen íródott következő röpirat: "Szégyen [és] gyalázat lenne miránk Szombathely püspöki város választó polgáraira nézve, ha szent vallásunkat lábbal tipró zsidó-miniszter lenne képviselőnk az országházban. Ezt nem tűrhetjük! Le Wlassicscsal! Wlassics nem kell nekünk, Wlassicsot a zsidó-minisztert meg kell buktatnunk!"30
-----A néppárti képviselők a politikai holtidényben sem feledkeztek meg választóikról. Visszajártak Vas megyébe elszámolni mandátumukkal. 1897-ben néppárti ülést tartottak Német-gencsen, 1900-ban pedig újfent Kőszegen. Itt felszólalt Kincs István, a város plébánosa, Bónitz Ferenc, az Alkotmány című néppárti lap szerkesztője, aki beszédét német nyelven mondta el, valamint Major Ferenc országgyűlési képviselő.31
-----Eredményesen szerepeltek Vas megyében a párt képviselői az 1901-es választásokon is, bár ekkor a szombathelyi kerületben nem szereztek mandátumot (a liberál-konzervatív szabadelvű Éhen Gyula ugyanis megverte Majort). Viszont újból bejutott a rumi kerületből Buzáth Ferenc, a sárváriból Förster Ottó, valamint a németújvári kerületből a későbbi miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor. Simonyi győzelme azért volt különleges, mivel a németújvári kerületben ellenfele, a szabadelvű Rosenberg Gyula már több mint tíz éve volt képviselő.32 Kőszegen ekkor Kincs István plébánost indították, de vele sem sikerült a Néppártnak Kőszegről mandátumhoz jutni.33 A Néppárt mérlege 1901-ben tehát öt jelöltből három képviselő, ami egyáltalán nem számított rossz eredménynek.
-----Az 1905-ös választáson megyei szinten is szervezkedésbe kezdett az egyesült ellenzék. Elnöküknek Stegmüller Károly kanonokot választották meg, aki azonban a választásokon nem indult. Liberális jelölt nem jutott be ekkor Vas megyéből az országgyűlésbe. Néppárti jelöltek közül bejutott Buzáth Ferenc a rumi kerületből, Sárvárról Förster Ottó, Németújvárról Simonyi-Semadam Sándor.34 Az 1905-ös év egyébként a Szabadelvű Párt legnagyobb vereségének éve volt Vas megyében. Egyedül Széll Kálmán jutott be, de őt együttesen jelölte a Szabadelvű Párt és az ellenzék. Az 1906-os választás a Katolikus Néppárt szempontjából nem hozott változást. Vas megyéből ugyanazok a képviselők nyertek, mint 1905-ben.
-----Az egyesült ellenzék kormányzása nem aratott osztatlan elismerést, mégis, 1910-ben Vas megyében nyert mandátumaik száma nem csökkent. Sárvárról Huszár Károly, Németújvárról Simonyi-Semadam Sándor bejutott az országgyűlésbe, sőt új helyen is képesek voltak győzni. Scherr Thoss Béla Kőszegen szerzett mandátumot a pártnak. Nagy veszteség volt viszont, hogy megbukott a rumi kerületben Buzáth Ferenc.35
-----Vas megyében a dualizmus korában elrendeződött erőviszonyok a korszak végére beálltak, nem történt különösebb változás bennük. A Katolikus Néppárt a szabadelvű Éhen Gyula által felvirágoztatott Szombathelyen nem volt képes tartósan berendezkedni. De a rumi, sárvári, németújvári kerületek általában a néppárti jelölteket támogatták. Megállapítható, hogy a Néppárt, a katolikus papok és szerzetesek segítségével, kiépítette bázisait Vas megyében, s ezeket a bázisokat jó ideig nem is veszélyeztette semmi. Amikor viszont a keresztényszocialisták is részt kívántak venni a politikai életben, a Katolikus Néppártnak mozgósítania kellett az őt támogató tömegeket.
-----A keresztényszocialista szakszervezetek megindulása előtt Vas megyében elindult egy figyelemre méltó mozgalom. Az egyház egy olyan területre kívánt lépni, amelyre addig még nem igen merészkedett. Vas megyében a századfordulón sorra jöttek létre a keresztény fogyasztási szövetkezetek, azzal a céllal, hogy a néha valóban a túlzott nyereségre törekvő, gyakran izraelita vallású kisboltosok számára konkurenciát támasszon. Volt ennek a kérdésnek egy csekély – s valóban csekély! – antiszemita vonatkozása is. Az ilyen szövetkezetek alapítóit ugyanis gyakran valóban az motiválta, hogy a mindenképpen szükséges kiadásokból származó haszon ne izraelita kereskedők, hanem a keresztény szövetkezeti tagok zsebébe vándoroljon. Ezeknek a szövetkezeteknek az elterjedése már a keresztény szakszervezet megalapítása előtt megtörtént. A későbbiek során pedig több jelből lehet arra következtetni, hogy szoros kapcsolat alakult ki a szövetkezetek, illetve a keresztényszocialisták között.
-----1899-ben Bánffy miniszterelnök jelentést kért a keresztény fogyasztási szövetkezetek alakulásáról, mondván: "Ily szövetkezetek alakulása nem véletlen jelenség, hanem tervszerű mozgalomnak következménye, melynek irányzata kiterjesztésre jutott a katholikus körök múlt év nyarán tartott országos kongresszusán, hol az ultramontán, clerikális és reactionárius katholikus propaganda egyik hathatós eszközének épen az ilyen keresztény szövetkezetek létesítését jelölték meg és el is határozták, hogy az országban mind sűrűbben állítanak fel ilyeneket."36
-----Az első Vas megyei keresztény fogyasztási szövetkezetet, amelyről tudomásunk van, Sárváron alapították meg 1897. márciusában, Köberl Lajos prépost támogatásával, Sárvár és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet néven.37 Lakásgondok miatt viszont kicsit később kezdte meg valódi működését. Október 11-től fogva még csak lisztet, október 18-tól pedig a többi árut is árusíthatták. A liberális sajtó kirekesztő magatartással vádolta a szövetkezetet és tagjait, mondván, náluk csak katolikusok vásárolhatnak, és katolikusok dolgozhatnak. Lehetséges, hogy a társaság ezért vett fel evangélikus segédet, és ezért alkalmaztak evangélikus beszállítót is.38 A különböző szervek akadályozásából kifolyólag a bolt nem kapott dohányárusítási engedélyt. A hivatkozás az engedély megtagadására az volt, hogy boltjuk túlságosan közel helyezkedett el a Gayer-féle üzlethez. A szövetkezet elnökségének véleménye szerint Schwarz és Deutsch boltja is közel volt, az a bolt viszont kapott engedélyt. A nehézségek ellenére a szövetkezet az év végére mintegy 573 Ft 13 krajcáros nyereséggel zárt.39 A következő évben a tagok hozzájárulásából tudtak új házat építeni. Ebben az évben új üzletvezetőt is választottak Saly István személyében. S erre az évre nyereségük elérte az 1158 Ft 45 krajcárt.40 1901-ben újból elnököt választottak Entzbruder János személyében.41 A szövetkezet tagjainak száma 1903-ra elérte a 300 főt.42
-----Talán a sárvári bolt keresztény mivoltának, valamint munkásbarát árainak volt köszönhető, hogy amikor Herényi Jenő megszervezte a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesületet, azzal egyidejűleg hozzákezdett megszervezni a Szombathelyi Keresztény Fogyasztási Szövetkezetet is.
-----A fogyasztási szövetkezet "Célja a tagok áruszükségletét közösen beszerezni vegyes kereskedést, áruraktárt esetleg mészárszéket felállítani, s abból a tagokat olcsó és jó minőségű cikkekkel ellátni s ezáltal a tagok jólétét biztosítani."43
-----Herényi megkezdte az üzletrészek árusítását, egy üzletrész ára 10 korona volt.44 Nem forrt egybe a két szervezet, de mindkettőt Herényi Jenő alapította és irányította. A Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület támogatta a szövetkezet tevékenységét.45 A szombathelyi szövetkezet már nem volt annyira népszerű, mint a sárvári. 1909-ben Mórocz István elnöksége alatt csak 192 részvényt adtak el, s a részvényeket mindössze 46 fő vásárolta meg. Ennek nyeresége meg sem közelítette a sárvári szövetkezet nyereségét. Mindössze 207 Ft 85 krajcár volt.46
-----1905-ben Szentlőrincen alakult fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Alapító elnöke a szervezetnek Rosenbühl Antal táplánfai esperes-plébános volt.47 Ezt követően Lékán alakult Keresztény Hitelszövetkezet, elnökének itt is a plébánost, Heisz Mátyást választották meg.48
-----A korszakban működött keresztény fogyasztási szövetkezet a már említetteken kívül Pecölben, Miskén, Jákon, Kenyeriben, Pápócon, Kecskéden, Vasváron. A legtöbb helyen a plébános, vagy a káplán tagja volt a szövetkezet elnökségének. A papság hasonlóan aktívan vette ki részét a keresztény fogyasztási szövetkezetek szervezéséből, mint ahogy kicsivel korábban tette azt a néppárti körök megszervezésével kapcsolatban.49
-----Az ebben az időszakban Vas megyében megalakult keresztény fogyasztási szövetkezetek megalapítását áthatotta a keresztényszociális szellem. Az alapítók meg akarták akadályozni a boltosok túlzott nyereségét, s igazságosabb árakat kívántak megszabni. Valószínűleg ez motiválta a Szombathelyi Keresztény Munkás Egylet alapítóit is, hogy egy fogyasztási szövetkezet megalakításával kapcsolják össze egyleti tevékenységüket.
-----S jóllehet egy főispáni jelentésből kiderül, "olyan hitelszövetkezet nincs, amelyet felekezeti vagy nemzetiségi izgatásra használnak fel",50 ez azonban nem jelenti azt, hogy politikai szimpátiát a szövetkezet tagsága ne tanúsított volna, illetve ne álltak volna szoros kapcsolatban a később megalakult keresztény munkás egyesületekkel.

   

A KERESZTÉNYSZOCIALISTA SZERVEZKEDÉS MEGINDULÁSA VAS MEGYÉBEN

1903 júniusában felhívást tettek közzé a Szombathelyi Újság hasábjain, Felhívás Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz címen. Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület néven kívántak a szervezők egy érdekvédelmi egyesületet alakítani. Céljaik között volt a munkások szellemi képzettségének elősegítése, keresztény szellemiségű könyvek, lapok terjesztése, a munkások számára takarékossági betét megalapítása, melybe hetente fizethet bizonyos összeget a tag, s azt kamatozás nélkül az egylet félreteszi. A befolyt tagdíjból fedezték a beteg, munkaképtelen, vagy éppen átutazó tagok megsegítését, támogatását, munkásgyerekek, elhagyottak gondozását, a tagok özvegyeiről való gondoskodást. A felhívásban közzétették, hogy az egyesület támogatta a Szombathelyi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet megalakítását. Az egylet tagsági díja 40 fillér volt havonta. A felhívást Herényi Jenő szombathelyi ügyvéd tette közzé.51 Az alakuló ülésre július 12-én vasárnap, a püspöki elemi iskola udvarán került sor.52 Itt többek között beszédet mondott Huszár Károly is, jelen volt továbbá Szabó Károly püspöki tanító, illetve Vörös Ferenc rendőrfogalmazó.53
-----Az egyesület tagjai rendszeresen tartották összejöveteleiket, szerdán és szombaton este 8 órakor. Sajnos az itt elhangzottakról a források hiánya miatt nincs tudomásunk.54
-----Az egyesület életébe jobb bepillantást nyerhetünk a hivatalos alapszabály segítségével. Eszerint:
-----"Az egyesület kitűzött czéljának eléréséhez a következő eszközök szolgálnak:
-----a) Isten és a magyar haza iránt való hűségnek és szeretetnek ápolása, előmozdítása.
-----b) Kölcsönös szeretet, összetartás és valláserkölcsi és társadalmi életben jó példaadás által való kölcsönös buzdítás.
-----c) Időközi összejövetelek közhasznú, tudásra érdemes dolgokról tartandó felolvasások, tanítások és előadások meghallgatására.
-----d) Kedélyes összejövetelek, kölcsönös érintkezés, szórakozás s a testi-lelki egészségre ártalmas mulatóhelyek elkerülése céljából.
-----e) Jótékony olvasmányok, lapok, könyvek és folyóiratok terjesztése.
-----f) A takarékosság előmozdítása a heti megtakarított bármily csekély összeg átvétele és gyümölcsöztetése által.
-----g) A beteg, munkaképtelen, átutazó egyesületi tagok segélyezése céljából az egyesület betegsegélyező pénztárt állíthat.
-----h) Gondoskodás az elhagyott munkás-gyermekek neveléséről és a munkások özvegyeiről.
-----i) Ingyenes jogi tanácsadás.
"55
-----Az egyletnek hamarosan ki kellett lépnie az érdekvédelmi harc színterére is. A szombathelyi Stricker-féle bőrgyár dolgozói közül bocsátottak el néhányat, az elbocsátottak részére az egylet segélyt szavazott meg addig, míg számukra nem találnak új munkahelyet.56
-----A következő év őszén Herényi Jenő, a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület elnöke Német-Gencsre látogatott. Beszédében a kisgazdák hatékonyabb védelme érdekében szólalt fel, javasolva a gencsieknek gazdakörök megalapítását.57 Beszéde hatására a gencsiek keresztény gazdakör megszervezését határozták el. Az alakuló ülést azonban később a Szombathelyi járás főszolgabírája, Szakonyi István betiltotta, hivatkozva arra, hogy az alakuló ülést az állami iskola épületében akarták megtartani, ott viszont pártgyűlést tartani tilos volt.58 A gazdakör esetleges további tevékenységéről nincs tudomásunk. Az is lehet, hogy az alakuló ülés sikertelensége folytán a kör talán meg sem alakult. Viszont az eset feltétlenül bizonyítja, hogy a Vas megyei keresztényszocialista mozgalom nyitni kívánt a falusi társadalom felé is.
-----A következő alapszervezet megalakítására Sárváron került sor. Itt mintegy 2000 fő részvételével tartottak alakuló ülést a szervezők. Az egyesület a Sárvár és Vidéke Keresztény Munkásegylet elnevezést kapta. Elnökének Kulcsár Gyula sárvári kőművest választották. A szervezetnek volt két védnöke is: az egyik Förster Ottó országgyűlési képviselő volt, a másik a város igen aktív és nagy közmegbecsülésnek örvendő plébánosa, Köberl János.59
-----1905-ben váltás történt a Szombathelyi Keresztény Munkás Egyesület vezetőségében. Herényi Jenő távozott, helyébe Szalay József került. Az egyesület titkára Pintér József, a Szombathelyi Újság főszerkesztője lett.60
-----1907-ben újabb keresztény munkásegyesület alakult, Jánosházán. Elnöke Sipos István szabó lett, alelnök Németh János földműves, valamint Szabó Endre ács.61
-----Közben fejlődött, épült a közösségi élet a szombathelyi egyesületben. 1907 augusztusában megalakult a közmunka-,62 valamint az építőmunkások és a vasmunkások szakosztálya. 63 Rendeztek színielőadásokat, és tartottak vitaesteket is. Tagjaik számára beteg- vagy munkanélküli segély formájában 1200 koronát osztottak ki. Alakult tanonc szakosztályuk is, mintegy 80 fővel. Ôket rávették arra, hogy megtakarított pénzüket az otthon takarékjában helyezzék el, s azt majd csak felszabadulásukkor kapják meg. Ezzel kettős célt kívántak elérni. Elsősorban azt, hogy felszabadulásukkor a gyerekek ne a semmiből induljanak, legyen egy kis kezdő tőkéjük. Másodsorban pedig takarékosságra akarták nevelni a fiatalokat, megelőzvén azt, hogy pénzüket italra vagy dorbézolásra költsék el.64
-----Októberben népgyűléseket szerveztek a választójog érdekében. A szónokok közt ott volt Huszár Károly, aki követelte az általános, egyenlő és titkos választójogot. A népgyűlést megzavarták a szociáldemokrata ellentüntetők, Szalay József kérésére – hogy énekeljék el a Himnuszt – a szociáldemokraták nem vették le kalapjukat, amire természetesen hatalmas verekedés tört ki.65
-----Kisebb-nagyobb incidensek megzavarták tehát a keresztényszocialisták életét, mindezek ellenére az egyletben komoly közösségi élet folyt. Télen minden vasárnap a tanoncotthonban előadásokat tartottak. November harmadikán Szent Imre ünnepélyt tartottak, s ezt követően kezdődtek el az előadások. Klerikalizmus, ultramontanizmus, magántulajdon, választójog szerepelt a témák között. Összesen 23 előadást tartottak.66
-----A sárvári keresztény szociális egyesületben 1907-ben a nyár kivételével minden vasárnap előadásokat tartottak az egyesület helyiségeiben. Ôk 100 koronát költöttek könyvtáruk felszerelésére, 300 koronát segélyekre, 500 koronát pedig zászlójuk elkészítésére fordítottak.
-----A keresztényszocialisták megnyerték fővédnöküknek a szombathelyi püspököt, Hidassy Kornélt is. A megyéspüspök a mozgalmat már valószínűleg jóval régebb óta támogatta, de csak ekkor jutott el addig a pontig, hogy azt hivatalos formában is kifejezze. A főpásztor megnyerése nagy fegyvertény volt a keresztényszocialisták számára, hisz a püspök tekintélye a katolikusok között jelentősen megnövelte a mozgalom népszerűségét.
-----1908-ban két új keresztényszociális helyi csoport alakult Szombathelyen. A famunkások és a szabók alakították meg országos szakszervezetük helyi csoportját.67
-----1908 júliusában a Szombathelyi Újság váratlan hírt közölt A ker. munkásegyesület újraalakulása címmel. Az elnök Modly István maradt, egyedül a név változott meg, Szombathely és Vidéke Keresztény Szociális Egyesületre.68 Az újjászervezés okát több tényezővel is magyarázhatjuk. Lehetséges, hogy a folyamatosan szerveződő, az egyesületben létező különböző csoportok számára az új név megfelelőbb volt, mint a régi, de ebben az esetben a lap nem azt a szót használta volna, hogy újjászervezése. Lehetséges, hogy belső ellentétek feszítették a csoportot, és ezért kellett magukat feloszlatni és újjáalakítani. A legvalószínűbb azonban számomra az a feltevés, hogy a szakszervezet ekkor tűzte ki magának célul a politikai szerepkör felvállalását, ehhez pedig szervezetüket feltétlenül át kellett szervezniük. Sajnos a cikk rendkívül szűkszavú, s később erre a kérdésre nem tér vissza, de valószínűleg nem is tartotta a szerkesztő – ne feledjük el, az akkori szerkesztő Pintér József, ekkor a keresztény munkásegyesület titkára – annyira lényeges információnak, hogy azt a címoldalon közölje.
-----Mindenesetre az szemmel látható, hogy az egyesület élete ezután az újságban háttérbe szorult, vidéki szervezeteiről szinte semmi hírt nem hoz a lap. A mozgalom háttérbe szorulásának egyik oka a Népszövetség szervezkedésének megindulása lehetett 1908-ban. Ezt Szinek Izidor kezdeményezte Celldömölkön,69 majd pedig hamarosan elindult a toborzás a Szombathelyhez közeli falvakban, Vasszécsenyben, Tanán, Lipárton, Kajdon.70 1909-ben szerveződik meg a népszövetség szombathelyi csoportja a Savaria Szálló nagytermében. Az alakuló ülésre mintegy 600-an jöttek el.71 Ezt követően megyei szinten egyre inkább erősödött a Népszövetség. 1910 novemberében a szövetség megyei értekezletén bejelentették, hogy már több mint 12 000 tagjuk van. Hogy ezt a számot növeljék, december 5-re agitációs vasárnapot kívántak szervezni.72 December 5-én Szentgotthárdon, Celldömölkön, Nyőgéren, Kőszegpatyon, Vasjobbágyiban, Ikerváron, Nagypösén és Vépen tartottak nagygyűléseket.73
-----Az egyház keretében a keresztényszocialista szakszervezetek szervezése kissé háttérbe szorult. Ebben talán közrejátszott az is, hogy a Néppárt mellett a keresztényszocialisták is megjelentek a politikai életben.
-----Az 1910-es választásokon a keresztényszocialisták két jelöltet indítottak: Szombathelyen Baránszky Gyulát, Szentgotthárdon Köhler Istvánt. Mindkét jelöltjük elbukott, ami nem is csoda. Sokat hivatkozott a kudarccal kapcsolatban a katolikus sajtó a kormánypárti visszaélésekre, de véleményem szerint az az igazság, hogy visszaélésekkel vagy anélkül, egyik jelölt sem nyert volna. Köhler István ugyanis – aki egyébként budapesti gyáros volt – csak május 21-én jelentette be jelöltetését.74 Párttársa, Baránszky Gyula pedig csak május 26-án, úgy, hogy a választásokra már június elsején sor került.75 Nem volt tehát túlontúl sok ideje kampányolni a két jelöltnek. Másrészről pedig a kormánypártnak olyan nagy volt a támogatottsága, és olyan erős volt a sajtója (rendelkezésre állt a Vasvármegye), hogy főképp a koalíciós kormányzás után, mikor a katolikus politikusok hitele is megcsappant, egy viszonylag friss, keresztény politikai szervezet, a kormánypárti Éhen Gyula városában, nem volt képes mandátumhoz jutni.
-----Köhler ellenfele ráadásul Széll Kálmán volt, aki évek óta Szentgotthárdról szerezte meg mandátumát. Nagy tekintélye volt, országos híre, és még a helyiek is kedvelték. Köhler Istvánnak nem volt tehát esélye vele szemben. Mindkét keresztényszocialista jelölt elbukott. Kudarcuk oka nem feltétlenül tömegbázisuk hiányában keresendő, hanem inkább a jelöltetésük körülményeiben. Számukra nem kedvező körzetekben indultak, és nem olyan jelöltet állítottak ki, aki megfelelő ismertséggel rendelkezett volna a megyében, ráadásul a katolikusok között nem volt teljesen világos a Néppárt és a keresztényszocialisták viszonya. Véleményem szerint a mozgalom olyan időpontban mérette meg magát, amikor maga sem állt szervezettségének tetőpontján.
-----1911-ben gróf Mikes János lett az új megyéspüspök, aki püspökké szentelése után hatalmas tettvággyal látott hozzá a katolikus egyház tömegbázisának újjászervezéséhez. Mikes sorra látogatta a különböző egyleteket, katolikus köröket, s ellátogatott a keresztényszocialistákhoz is. Ô is, akár csak elődje, támogatni kívánta törekvéseiket, de hamarosan bekövetkező betegsége és a világháború kirobbanása megakadályozta ebben.76
-----1913-ban A keresztény szocialisták címmel jelent meg a Szombathelyi Újságban egy cikk. Ebben a szerző elemzi a keresztényszocialisták lassan tíz éves tevékenységét. Neki 53 helyi csoportról volt tudomása, mintegy 6533 taggal, amit nagyon kevésnek tartott. A keresztényszocialisták feladata véleménye szerint nem a politikai életben való szereplés lett volna, hanem a keresztény munkások érdekképviselete. Ez pedig csak féligmeddig teljesült. Hibás elképzelésnek tartotta továbbá a szerző, hogy a mozgalom szembe került a Néppárttal, megosztva így a katolikus szavazókat.77
-----Meg kell jegyeznünk, hogy a mozgalom megítélése változott az egyházmegyei papság, és talán a hívek körében is. Az emberek elfogadták egy keresztény érdekvédelmi szervezet létrehozását – csökkentve így a szociáldemokrata veszélyt –, azt viszont már nem fogadta el a katolikus társadalom, hogy a Néppárttal szemben a munkásság érdekeit képviselve, feltűnjön egy hasonló – keresztény – értékrendet követő párt. Úgy hiszem, a Népszövetség terjesztésével valamelyest vissza kívánták szerezni a Néppárt népszerűségét, hogy igazi tömegmozgalommá szervezve a katolikus híveket, erélyesebben és hatékonyabban lépjenek fel az egyház érdekében.
-----A keresztényszocialista munkás egyesületek sok újat hoztak a korabeli politikai életbe. A szakszervezeti és politikai tevékenységet egyesítették a katolikus hitbuzgalmi tevékenységgel. A munkások művelése, számukra lelkigyakorlatok szervezése éppúgy beletartozott a tevékenységi körükbe, mint a politikai szereplés, illetve az eredeti cél, az érdekvédelem.

   

ÖSSZEFOGLALÓ

Annyit a fentiek alapján elmondhatunk, hogy bár a Vas megyei keresztényszocialisták politikai életben való szereplése nem volt sikeres, a munkások körében viszont, úgy látszik, népszerűek voltak. Vas megyében – csakúgy, mint az ország többi megyéjében – a politikai katolicizmus a XIII. Leó által kiadott Rerum novarum eszmeiségéből fakadt. Jelen munkánkban politikai katolicizmuson értettük az egyháziak részvételét a polgári állam politikai életében, csatáiban. A Rerum novarum iránymutatását követve, az országos zászlóbontással szinte egyidejűleg indult meg Vas megyében a Néppárt megszervezése. Vas megye a Néppárt számára erős bázisnak bizonyult, amelyet a párt, képes volt megtartani is, ez alól Szombathely, mint liberális fellegvár volt csak kivétel. A párt, támogatóinak kezdeti lelkesedése révén, valamint a szabadelvű sajtó és a megyei tisztikar provokálásain felülemelkedve képes volt megszerezni és megtartani is Vas megyének több kerületét. Sikerét elsősorban a szombathelyi egyházmegye elkötelezett papságának, a hitbuzgalmi társulatok által jól szervezett híveknek, valamint a jó sajtónak köszönhette. Ezek mellé társultak még a Néppárt türelmes nemzetiségi politikájának köszönhetően a Vas megyei nemzetiségek is.
-----A keresztény fogyasztási szövetkezetek is kezdetben – bár jogilag nem bizonyíthatóan – politikai-gazdasági céllal jöttek létre. A kispolgári, keresztény munkás és paraszti társadalom ezeknek a szövetkezeteknek segítségével próbálta meg saját ellátását megszervezni. Az izraelita üzlettulajdonosok természetszerűleg a szabadelvű jelölteket támogatták, ezért is láthattunk arra példát, hogy a helyi szervek a fogyasztási szövetkezeteket – minthogy azok konkurensei voltak a szabadelvűek támogatói körének, illetve mert politikai erőt sejtettek mögötte – akadályozták a megalakulásban.
-----A forrásokban felbukkanó, a modern történetíró számára antiszemitának tűnő megnyilvánulások magyarázata a zsidóság számának hirtelen emelkedésében kereshető. A Galíciából betelepült ortodox zsidóság ekkor még nem tudott, és többségük a későbbiek során nem is akart asszimilálódni a többségi társadalomba. Ráadásul a zsidóság gazdasági térnyerése, a liberális párt támogatása politikai kritikát váltott ki a konzervatív politikai elit egy jelentős részéből.
-----A tény, hogy Szombathelyen elsők között alakult keresztény munkás egyesület, szintén azt mutatja, hogy a katolikus egyház Vas megyében talán jobban, gyorsabban követte a társadalmi folyamatokat, mint az ország többi részében.
-----E háromféle szervezet segítségével Vas megyében a katolikus politikai erők jelentős szerepre tettek szert, amelyet a két világháború közti időszakban nemcsak megőrizni, hanem megerősíteni is képesek voltak.

   

   

Jegyzetek

1 SZABÓ Dániel: A Néppárt megalakulása In: Történelmi Szemle, 1977. 2. szám, 174. old.
2 SZÁNTÓ Konrád: A katolikus egyház története. II. Bp. 1984. 495. old.
3 SALACZ Gábor: A magyar kultúrharc története 1890–1895. Pécs, 1938. 358. old.
4 GERGELY Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903–1923. Bp. 1977. 29. old. (A továbbiakban: GERGELY, 1977.)
5 SZÁNTÓ, 497. old.
6 LÁSZLÓ T. László: Egyház és állam Magyarországon 1919–1945. Bp. 2005. 53. old.
7 GERGELY, 1977. 29. old.
8 LÁSZLÓ T. 53. old.
9 GERGELY, 1977. 42. old.
10 Magyarországi pártprogramok 1867–1919. Szerk.: Mérei Gyula–Pölöskei Ferenc. Bp. 2003. 237. old.
11 GERGELY, 1977. 60. old.
12 Szombathelyi Püspöki Levéltár, Püspöki Körlevelek, 1893. IV. körlevél, 234. sz.
13 Szombathelyi Újság, 1895. 40. szám, 2. old. A szombathelyi egyházmegye
14 Vas Megyei Levéltár, Főispáni elnöki ir. 1896/73.
15 VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/82.
16 Szombathelyi Újság, 1895. 31. szám, 6. old. Néppárti kör megyénkben
17 Szombathelyi Újság, 1895. 43. szám, 5. old. Néppárti gyűlés Vasvárott
18 Vasvármegye, 1895. 99. szám. 2. old. A néppárt szervezkedése a rumi kerületben
19 Szombathelyi Újság, 1895. 44. szám, 3. old. Néppárti nagygyűlés Rumban
20 Szombathelyi Újság, 1896. 24. szám, 5. old. Néppárti gyűlések
21 Vasvármegye, 1896. 57. szám, 1. old. A néppárt bukása Vasváron
22 VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/46.
23 Szombathelyi Újság, 1896. 27. szám, 5. old. A vasvári néppárti gyűlés
24 VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/57.
25 Szombathelyi Újság, 1896. 34. szám, 2. old. Néppárti gyűlés Kőszegen
26 Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvár, Bőle Kornél ir. P. GLASICS Egyed: A Vasvári Rendház legújabb története. [Kézirat]
27 Vasvármegye, 1896. 89. szám, 1. old. Szombathely gyászol
28 Szombathelyi Újság, 1896. 45. szám, 2. old. A szombathelyi választások eredményei
29 Szombathelyi Újság, 1896. 45. szám, 1. old. Tárca Major Ferenc
30 VaML, Főispáni elnöki ir. 1896/68.
31 Szombathelyi Újság, 1900. 23. szám, 4. old. Néppárti gyűlés Kőszegen
32 Vasvármegye, 1901. 126. szám, 2. old. Rosenberg Gyula veresége
33 Szombathelyi Újság, 1901. 40. szám, 2. old. Választások
34 Szombathelyi Újság, 1905. 2. szám, 4. old. Választások
35 Szombathelyi Újság, 1910. 23. szám, 4. old. Választások vidéken. Ld. ugyanerről: Vasvármegye 1910. jún. 2., 2. old. Győzött a város. Székely Ferenc, Szombathely képviselője.
36 VaML, Főispáni elnöki ir. 1899/11.
37 Szombathelyi Újság, 1897. 12. szám, 7. old. A Sárvár és Vidéke Keresztény fogyasztási szövetkezet megalakulása
38 Szombathelyi Újság, 1897. 45. szám, 3. old. Sárvári ker. fogyasztási szövetkezet
39 Szombathelyi Újság, 1898. 9. szám, 3. old. A Sárvár és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet évi közgyűlése
40 Szombathelyi Újság, 1899. 11. szám, 4. old. A Sárvár és Vidéke Keresztény Fogyasztási Szövetkezet II. évi közgyűlése
41 Szombathelyi Újság, 1901. 10. szám, 3. old. Szövetkezeti közgyűlés
42 Szombathelyi Újság, 1903. 11. szám, 5. old. Szövetkezeti közgyűlés
43 VaML, Szombathelyi Törvényszék Cégbírósági ir. T 359 Szombathelyi Fogyasztási szövetkezet
44 Szombathelyi Újság, 1903. 25. szám, 4. old. Felhívás Szombathely és vidéke munkásaihoz
45 Szombathelyi Újság 1903. 25. szám, 4. old. Felhívás Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz
46 Szombathelyi Újság, 1909. 18. szám, 6. old. A keresztény Fogyasztási Szövetkezet közgyűlése
47 Szombathelyi Újság, 1905. 14. szám, 6. old. A Szentlőrinci fogyasztási szövetkezet közgyűlése
48 Szombathelyi Újság, 1907. 30. szám, 8. old. Keresztény Hitelszövetkezet Lékán
49 VaML, Főispáni elnöki ir. 1899/11.
50 VaML, Főispáni elnöki ir. 1902/28.
51 Szombathelyi Újság, 1903. 25. szám, 4. old. Felhívás Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz
52 Szombathelyi Újság, 1903. 28. szám, 4. old. Szombathely és vidéke keresztény munkásaihoz
53 Vasvármegye, 1903. 112. szám, 3. old. A Keresztény Munkás Egyesület megalakulása
54 Szombathelyi Újság, 1903. 32. szám, 3. old. A Szombathelyi Keresztény Munkásegylet
55 VaML, Egyesületi alapszabályok, 174. sz.
56 Szombathelyi Újság, 1903. 47. szám, 6. old. Elbocsátott keresztény munkások
57 Szombathelyi Újság, 1904. 41. szám, 4. old. Keresztény szociális népgyűlés Németgencsen
58 Szombathelyi Újság, 1904. 47. szám, 4. old. Betiltott alakuló közgyűlés
59 Szombathelyi Újság, 1904. 49. szám, 8. old. A Sárvári és Vidéke Keresztény Munkás egyesület megalakulása
60 Szombathelyi Újság, 1905. 14. szám, 6. old. A keresztény munkásegylet új tisztikara
61 Szombathelyi Újság, 1907. 32. szám, 4. old. Jánosházi Kereszténymunkás-egyesület megalakulása
62 Szombathelyi Újság, 1907. 34. szám, 4. old. Szombathelyi Keresztény Munkásegyesület
63 Szombathelyi Újság, 1907. 2. szám, 3. old. Keresztény szocialista építőmunkások szervezkedése
64 Szombathelyi Újság, 1908. 5. szám, 5. old. A szombathelyi ker. munkásegyesület tevékenysége 1907-ben
65 Szombathelyi Újság, 1907. 40. szám, 2. old. Népgyűlések a választójog érdekében
66 Szombathelyi Újság, 1907. 43. szám, 4. old. A keresztényszocialisták téli programja
67 Szombathelyi Újság, 1908. 10. szám, 4. old. Két új ker. szoc. helyicsoport
68 Szombathelyi Újság, 1908. 28. szám, 6. old. A ker. munkásegyesület újraalakulása
69 Szombathelyi Újság, 1908. 17. szám, 7. old. Népszövetségi mozgalmak egyházmegyénkben
70 Szombathelyi Újság, 1908 18. szám, 4. old. Népszövetségi Mozgalmak
71 Szombathelyi Újság, 1909. 3. szám, 4. old. A kath. Népszövetségi csoport szervezése Szombathelyen
72 Szombathelyi Újság, 1909. 46. szám, 2. old. A Kath. Népszövetség megyei értekezlete
73 Szombathelyi Újság, 1909. 50. szám, 1. old. A vasmegyei Népszövetség agitációs vasárnapja
74 Vasvármegye, 1910. május 21., 1. old. Mozognak a keresztényszocialisták
75 Vasvármegye, 1910. május 26., 3. old. Politikai csodabogár
76 Szombathelyi Újság, 1912. február 4., 4. old. Főpásztorunk a keresztényszocialisták fővédője
77 Szombathelyi Újság, 1913. márc. 27., 1. old. A keresztény szocialisták