SZÁVAY ISTVÁN:
FELSŐBÜKI NAGY PÁL VÁLTOZÓ POLITIKAI MEGÍTÉLÉSE

------------------------------Felsőbüki Nagy Pál a reformkori magyar történelem egyik legellentmondásosabb, legvitatottabb alakja, már politikai pályafutása során mindvégig megosztotta kora közvéleményét, és személye ellentmondásossá vált az utókor megítélésében is. Konzervatív vagy opportunista volt-e? – tették fel sokan a kérdést, amelyre a szerző is igyekszik válaszolni.

NÉMETH ILDIKÓ:
ADALÉKOK FELSŐBÜKI NAGY PÁL CSALÁDI ÉLETÉHEZ

------------------------------F elsőbüki Nagy Pál politikai szerepe viszonylag jól ismert, míg családi életének számos fontos részlete homályban maradt. Ugyan igaz, hogy erre csupán utalások, nehezen hozzáférhető levéltári adatok és visszaemlékezések vonatkoznak, de rekonstruálása mégis szükséges ahhoz, hogy az egész Nagy Pált megismerhessük.

BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA
DARUVÁRI JANKOVICH IZIDOR ÉLETE ÉS TEVÉKENYSÉGE

------------------------------A magyarországi és horvátországi birtokokkal rendelkező, a reformkor idején közismert Daruvári Jankovich Izidor életének és tevékenységének részletes elemzéséből kiderül: a horvát származású, de magyar nyelvű földesúr két nagy birtoktömböt örökölt, az egyik Horvát-Szlavóniában feküdt, a másik a szorosabb értelemben vett Magyarországon. Ez utóbbiak közül egyik az egykori Sopron megyében terült el (Csepreg és majorjai). Keménykezű, korszerűen gazdálkodó, kultúrát pártoló és a politikában is jeles személy volt.

SÁGI FERENC:
FELSŐBÜKI NAGY PÁL ÉS DARUVÁRI JANKOVICH IZIDOR KAPCSOLATA

------------------------------Felsőbüki Nagy Pál és Daruvári Jankovich Izidor kapcsolata a reformkor elejétől datálható, s a kettejük közötti bonyolult birtokperekig nagyon ígéretesen fejlődött. A birtoktesteik gyarapítását szem előtt tartó, és némi politikai ellentétbe is kerülő két uraság viszonya a ’40-es évek közepétől romlott meg végleg. A kapcsolatukat elemző tanulmány nagy alapossággal mutatja ki, hogy a reformkori, egymással anyagi természetű ellentétbe kerülő politikusok között milyen törésvonalak alakulhattak ki.

LESZ ÉVA:
AZ IKERVÁRI VÍZIERŐMŰ EGY ÉVSZÁZADA (1895–1995)

------------------------------Az Ikerváron működő vízierőmű Magyarország első ilyen ipari létesítményei közé tartozik. Az erőmű száz évét tekinti át a gazdaságtörténeti tanulmány, amelyből kiderül, hogy a Batthyány-uradalom területén magyar és külföldi tőkével létrehozott és folyamatosan fejlesztett erőmű a XX. századi vasi energiaszolgáltatás fontos központja volt.