PÁNCZÉL HEGEDÜS JÁNOS:
"VÁRJUK A KIRÁLYT!"
(A magyar legitimizmus politikai küzdelmei a két világháború között és annak Vas megyei vonatkozásai)
II. RÉSZ

------------------------------A szerző hosszabb tanulmányának második részében a Legitim Királyság című királypárti folyóirat történetét elemzi tovább. A két világháború között a magyar legitimizmus a '30-as évek közepén éledt újjá, akkor, amikor igyekezett tömegpárttá szerveződni és a tömegkommunikáció eszközeit használni. A vasi megyeszékhelyen működő Legitim Királyság a radikális legitimizmus képviselője volt, s a királypárti mozgalom öndefiníciós kísérleteinek szerves részét alkotta.

HEGEDÜS ELEMÉR:
A KATONAI MÁRIA TERÉZIA REND ÉS VAS MEGYEI KÖTŐDÉSŰ VITÉZEI

------------------------------1757-ben Mária Terézia alapította az egészen az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig (1918) a legmagasabb katonai érdemrendnek számító és róla elnevezett kitűntetést. A Katonai Mária Terézia Rend több fokozatú, kiemelkedő harctéri teljesítményért adományozott érdemrend volt. A tanulmány a Vas megyei származású vagy valamilyen módon a megyéhez kötődő és a rend jelvényét viselő hat hadfi pályáját, köztük az érdemrend elnyerésének módját vizsgálja meg.

BAKÓ BALÁZS:
A SZOMBATHELYI PÜSPÖKI SZÉK 1911. ÉVI BETÖLTÉSE
(Boda János és Mikes János levelezése alapján)

------------------------------A szombathelyi egyházmegyében 1910 decemberétől 1912 januárjáig tartott a széküresedés (sedis vacantia). A szerző által felkutatott és itt közölt levelek az új püspök - gróf Mikes János - kinevezésének folyamatába adnak betekintést, amelyből kiderül, hogy milyen egyházkormányzati és politikai kapcsolatok működtek a széküresedés ideje alatt.

MOLNÁR ZOLTÁN MIKLÓS
IMRE SAMU (1917-1990) EMLÉKEZETE

------------------------------AA felsőőri (ma: Oberwart, Burgenland) születésű nagy magyar nyelvész, nyelvjáráskutató születésének 90. évfordulóján, Felsőőrben elhangzott előadásban a szombathelyi nyelvészprofesszor áttekintette Imre akadémikus életútját és sokrétű, értékes nyelvtudományi munkásságát. Hangsúlyosan szólt a felsőőri nyelvjárásra vonatkozó munkáiról és szombathelyi kapcsolatairól.

LŐRINCZ ZOLTÁN:
EMLÉKEK, TEMPLOMOK, EMLÉKTEMPLOMOK

------------------------------Csete György 70. születésnapjára írott tanulmányában a szerző az Ybl- és Kossuth-díjas építész által tervezett három református templomot elemzi. A szakrális építészet organikus változatát művelő alkotó a történeti sebek és tragikus fordulópontok megjelenítését végzi el templomain. Csete György a magyar népért aggódó építészként drámai hitelességgel és építészetileg is invenciózusan jeleníti meg a történeti sebeket - vallja a méltató.

SZERZŐINK

------------------------------Bakó Balázs (1974) történész, PhD-ösztöndíjas, Szombathely; Biró Zsolt (1969) fordító, tanár, Szombathely; dr. Botlik József (1949) történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Piliscsaba-Budapest; prof. Brenner Vilmos (1927) építészmérnök, író, Graz (Ausztria); Hegedűs Elemér ny. honvéd alezredes, Sopron; Horváth Katalin (1962) tanár, Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely; prof. dr. Kovács J. Attila (1944) botanikus, habilitált főiskolai tanár, Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF), Szombathely; prof. dr. Lőrincz Zoltán (1951) művészettörténész, habilitált főiskolai tanár, BDF, Szombathely; dr. Molnár Zoltán Miklós (1957) nyelvész, tszv. főiskolai tanár, BDF, Szombathely; Mórocz Zsolt (1956) író, Kőszeg-Rábafüzes; Pál Ferenc (1982) egy.hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (BTK); Pánczél Hegedüs János (1974) történész, a Miles Christi főszerkesztője, kereskedelmi vezető, Budapest-Veresegyháza; Salamon Nándor (1935) művészettörténész, Szombathely; Szatmári Józsefné (1954) fordító, főskolai tanár, (BDF), Szombathely; Takács Miklós (1928), a Berzsenyi Dániel Könyvtár ny. igazgatója, Szombathely; Dr. Tóth Endre (1944) régész, főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest; Tóth Zsuzsanna (1959) germanista, történész, tanár, Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest; Zelei Miklós (1948) író, újságíró, a Magyar Hírlap főmunkatársa, Budapest