GÁL JÓZSEF
KODÁLY ZOLTÁN
ÉS SZOMBATHELY
----------------------------------------
-----Ez nem jelenti azt, hogy
korábban már ne énekelték, játszották volna darabjaikat.
Kutatásra vár, hogy Bartóknak és Kodálynak1 mikor
és melyik műve hangzott föl először a megyeszékhelyen.
Kodály (és Bartók) kórusait bizonyára már az 1910-es
években énekelték, hiszen a dalárda-kultusz ekkoriban élte
egyik virágzó korszakát. A területi és országos
dalostalálkozókon2 a szombathelyi kórusok is
rendszeresen részt vettek, így nehéz elképzelni, hogy e
találkozókon vagy más műsoraikban legalább egy Kodály-dalt
ne énekeltek volna el. Az 1920-as évektől pedig már
gyakrabban fölhangzott egy-egy zenei alkotása is, például a
Kultúregylet 1926. február 20-ai koncertjén,3
1932-ben pedig az Iparosdalárda karácsonyi hangversenyén
szólaltattak meg részleteket a Háry Jánosból.4
-----Kodály és Szombathely
személyes kapcsolata 1933-ban kezdődött el s tartott 1967-ben
bekövetkezett haláláig. E kapcsolat állomásai olvashatók az
alábbi dolgozatban.
1933 - SZÜLETÉSNAPI KONCERT, PSALMUS HUNGARICUS
A Kodály-művekből, a
szerző jelenlétében és közreműködésével rendezett első
koncert időpontja: 1933. május 14. A társadalmi
eseményszámba menő hangverseny előkészületeiről
folyamatosan tájékoztatta a megye lakosságát a helyi sajtó.
Az első híradás 1933. január 22-én jelent meg. A
daloskerületi közgyűlésen5 Kőszegfalvi Flóris
daloskerületi elnök ismertette Kodály levelét, amelyben
közölte, hogy az 50. születésnapja tiszteletére rendezett
szombathelyi koncerten személyesen is részt vesz. Jelezte azt
is, hogy már az utolsó próbákra is eljön.6
-----A februári összejövetelen a
koncertprogramot tárgyalták meg a szervezők. Eszerint a
Kultúregylet és a honvédség egyesített zenekara mellett
három kórus mutat be Kodály-műveket. Ezek: a Faludi
Gimnázium kórusa Jarisch (később Jurányi) János
vezényletével, a Dalosegylet Kőrössy Tamás
dirigálásával, s erre az alkalomra egy vegyeskart is
szerveznek. A férfiak a Dalosegyletből, a nők a Cecília, a
ferencesek és a dominikánusok női karából állnak össze. A
vegyeskart is Kőrössy Tamás irányítja.7 Az
összejövetelről szóló tudósítás megismételte a januári
hírt, miszerint a zeneszerzőnek ismeretei vannak a város zenei
életéről, "ismeri annak nívóját, ezért személyesen
is dirigálni kíván".8
-----Egy márciusi híradás szerint
Baranyai Gyula a hangversenyről tárgyalt Kodállyal,
akitől ígéretet kapott arra, hogy a gimnazisták kórusának
új darabot ír.9
Április közepétől szaporodtak a hírek a Dalosegylet és a
Kultúregylet májusi díszhangversenyéről, amelyet az 50 éves
Kodály tiszteletére kívánnak megrendezni. A születésnapi
köszöntők már december 16-án, a Mester születésnapján a
fővárosban megkezdődtek. Ezt követte a szülőváros,
Kecskemét és a külföld tisztelgése. "A
rádióállomások is egymással versenyezve öntötték az
elektromos hullámok tengerébe... Kodály zenéjét."10
-----Április végén megjelentek az
utcákon a koncert plakátjai és a Kultúregylet vezetősége
levélben is megkereste a város és a megye "köz- és
társadalmi életének kitűnőségeit", hogy hívja őket
az ünnepi eseményre.11 Az előadók rendszeresen
próbáltak, a megalakult vegyeskar pedig kiegészült az
izraelita nők csoportjával.12
-----Május 2-án a Vasvármegye
hosszabb írásban ismertette a zeneszerző életét,
munkásságát, munkásságának jelentőségét. Heintz
Fülöp írása megemlítette, hogy Kodály legjelentősebb
művei közül a Psalmus Hungaricust már a világ minden
jelentősebb városában bemutatták. 150 helyen hallgathatták a
Háry-szvitet, a Marosszéki táncokat pedig a
korszak egyik jelentős karmestere, Toscanini (1867-1957)
is műsorára tűzte. Heintz írásában megismételte a korszak
publicisztikájában is rendszeresen visszatérő gondolatot, a
nemzettudat erősítésének, valamint a "szellemi erők
teljesítésének állandó kifejtését és fokozását",
amely az anyagi gyarapodás előföltétele. Indoklása szerint
erre azért van szükség, hogy "igazi becsületünk legyen
Európában", illetve azért, hogy "ébren tartsuk
magunkban magasabbrendűségünk és kulturális
hivatásunk tudatát." (Kiemelés G. J. )
Magunk-biztató kijelentéseinek egyike: "Az olyan ország,
melynek olyan kiváló és jelentős művészei vannak",
mint nekünk, az "egyenrangú bármely más országával a
világnak." Kodály ezen művészek közé tartozik.13
Majd így folytatja gondolatait: a bartóki és kodályi modern
magyar zene külföldi ismertetését elvégezték a külhoni
kritikusok, szakírók. A ránk váró nagyobb feladatot, a hazai
"zenei belpolitikában" való megismertetésükben
jelöli meg Heintz.14 Jelesül - ezt Kodály tíz
évvel későbbi szombathelyi előadásában maga is kifejtette15
- a hazai zenei művelődést az eddiginél szélesebb alapokra
kell helyezni, s "még nagyobb intenzitással kell
felvirágoztatnunk nemcsak a fővárosban, hanem az ország
minden jelentősebb városában és a magyar nép széles
rétegei között is."16 Azaz a magyar
népzenéből megújuló magyar zenét saját hazájában is
diadalra kell vinni.
-----A remélt diadalravitel
letéteményese pedig az ifjúság. Így természetes, hogy a
díszhangverseny szereplői között ott voltak a fiatalok is,
nevezetesen a Faludi Gimnázium 35 tagú gyermek- és 80 tagú
ifjúsági kórusa.17
-----Az előzetes hírek szerint 300
fős szereplőgárda áll majd a pódiumon. E népes
szereplőgárda hozzátartozói önmagukban is meg tudták volna
tölteni a nézőteret, mégis szükségesnek tartották a
szervezők az újabb közönségtoborzó megjelentetését. Ennek
egyik híre volt, hogy Kodályt Firenzében és Londonban is
ünnepelték, s a Mester "Londonból úgyszólván egyenesen
Szombathelyre jön", hogy meghallgassa az előkészületeket
és "személyesen dirigálja" műveit.18
-----A propaganda fokozásának
értelmezhető a Mester korábbi szombathelyi kapcsolatainak
kiderítése. A május 11-én megjelent Vasvármegye-beli
interjúban a zeneszerző rokoni kötelékeiről olvashattak az
érdeklődők. Az Óperint utcában lakó ötgyermekes Jalovetzky
Vilmos MÁV-főfelügyelő felesége "bizonyos Kodály nevű
vasutas leánya". Az e családnál vendégeskedő
fiatalemberrel való 30 évvel korábbi találkozóját
elevenítette föl Statzenberg Vencel székesegyházi
karnagy. A beszélgetést az emlékező szerint a nagynéni
vitte, aki arról panaszkodott, hogy a fiatalember, aki Kodály
volt, abba akarja hagyni bölcsésztanulmányait, és muzsikus
akar lenni. "Pedig hát - ítélkezett a nagynéni -
azokból a fantazmagóriákból, amiket komponál, nem lesz
semmi."19
-----E látogatást a próba
szünetében Kodály is megerősítette. Igaz, ő még gimnazista
korára emlékezett, illetve arra, hogy gyalog kiment Jákra.
(Egész életében szeretett túrázni.) E beszélgetésben
elismerően szólt a zenekarról is: "Remélni sem mertem,
hogy Szombathelyen ilyen egészen magas nívójú zenekultúra
van."20
-----Ugyanezen a napon a
Kodály-interjú mellett ismét olvashatott a leendő
koncerthallgatóság a zeneszerző munkásságáról. Ezúttal is
a szombathelyi zenei ismeretterjesztés fáradhatatlan
személyiségének, Heintz Fülöpnek a Kultúrházban megtartott
előadása kivonatát adta közre a Vasvármegye. A
tudósítás szerint az előadás "forró lélekkel adott
agitálás volt a legmagyarabb és jelenleg legnagyobb élő
magyar zeneszerző bemutatásán át az új zene
érdekében." Megállapította, hogy a magyar zene Kodály
föllépésével vált világhírűvé, akinek zenéje igazán magyar
és nem magyaros zene. Az ő megjelenése beleillik abba a
korszellembe, amelyre fölfigyel Európa". Ez a keletről
jött zene szolgáltatja az "új művészet felszabadító
formáit", ez az "új kelet-európai zene diadalmas
előretörése" segíti elő a régi formák és zenei
kötöttségek széttördelését. Az előadás végén
részleteket mutatott be az előadó Kodály legismertebb
zenedarabjaiból, "gyatra gramafonon".21
-----Május 13-án tartották meg a
főpróbát, amelyre a belépőjegy ára 1 pengő 20 fillér, a
díszelőadásra szólóké pedig 3, 2, illetve 1 pengő 50
fillér volt.22
A DÍSZELŐADÁS
A hónapokig tartó próbák a
Mesterhez méltó előadást eredményeztek. A napilapok tudatos
propagandája (ekkor ez volt az egyetlen több emberhez is
eljutó módszer) kellő módon fölkészítette a közönséget
az élmény befogadására.
-----A díszhangverseny kezdetén a
szombathelyi daloskerület nevében Kőszegfalvi Flóris, a Zala
megyei daloskerület öt tagú küldöttsége nevében pedig Tholvay
Zsigmond köszöntötte az 50 éves Mestert, aki a
"pódiumra támaszkodva, halk hangon, vallomásszerű"
köszönetet mondott a rendezésért. Látogatásának
emlékezetességét két körülménnyel indokolta. Az egyik:
"a komoly muzsikusok előtt a dalosszövetségek működése
nem látszott szerencsésnek, valahogy zsákutca felé mutatott
dalkultúránk, most azonban az ilyen estek reményt adnak a
gyökeres változásra." A másikról így szólt:
ötvenévesen..." megérhette, hogy egész zenei működése
legyökeresedik az intelligens vidéki szellemi
közönséghez." Metaforája szerint "mit ér a
virágzó fa, ha gyökere kőre fut, így mit ér a külföldi
siker elhalmozó koszorúja, ha a nemzet nem fogadja televény
földjébe fiát."23
Az 1933-as
díszhangverseny műsorlapja Kőrössy Tamásnak szóló Kodály-dedikációjával. (Ifj. Kőrössy Tamás tulajdona) |
-----
-----A műsor második része
zenével kezdődött: a Cselló-zongoraverseny adagió
tételét Baranyai Gyula és Kartner Gitta
játszotta. Mindkét művész "tudása legjavát adta...
Baranyai csellója mélyen, szívből szólt, a Mester iránti
mérhetetlen tiszteletét sugározta." A duót ismét
kórusmű, a Mátrai képek követte. A 120 tagú
vegyeskart is Kőrössy dirigálta. A rengeteg próba
"kicsiszolt, finom előadást" eredményezett.25
-----A koncertet a szvit zárta, a
"dús fantáziájú Háry János zenei illusztrálása sok
humorral, tele kedvvel és derűvel, csillogó álomképek,
örök emberi nosztalgiá[já]val telítve". A karmesteri
pálcát Kodály emelte föl, s dirigálása alatt a
zenekar "csillogva csengett, búgott, színesen adta a remek
képeket, de mélyen és szívhez szólt".26 A Hir
kritikusa is Kodály dirigálásának emlékezetességét,
egyéniségéből áradó szuggesztivitását jegyezte meg.27
-----A koncert után, 200 személyes
díszvacsorán Ujváry Ede polgármester a város és a
Kultúregyesület nevében fogadta és köszöntötte Kodályt,
az előadókat és a daloskerület képviselőit. A zeneszerző
elismeréssel szólt a közreműködőkről, különösen
Baranyai Gyula előkészítő, áldozatos munkájáról.28
Heintz Fülöp (1894-?) | Kőrössy Tamás (1888-1959) |
-----
PSALMUS HUNGARICUS
A Kodály-koncert nagy sikere
is bizonyára ösztönözte a Kultúregylet vezetőségét, hogy
a Mester iránti tiszteletét saját lehetőségei szerint is
kifejezze. Ennek megnyilvánulása volt irodalmi
szakosztályának, a Faludi Társaságnak 1933. október 4-ei
ülésén hozott határozata, amely a tiszteletbeli tagok sorába
iktatta Féja Géza, Herczeg Ferenc, Móra Ferenc, Móricz
Zsigmond mellett Kodály Zoltánt is.30
-----Az esztendő második felének
egyik fontos zenei eseménye volt a Dalosegylet alapításának
70. évfordulója, amelyen fölhangzott a nagyszabású
oratórikus Kodály-mű, a Psalmus Hungaricus.
-----Az ünnepet a szokásos
sajtópropaganda készítette elő. November 19-én Kőszegfalvi
Flóris, a Dalosegyesület elnöke adott áttekintést az
egylet történetéről, illetve a tervezett ünnepi programról,
amelynek legfontosabb produkciója a Psalmus Hungaricus
bemutatója. Erre meghívták Kodály Zoltánt is. A darab
szólóját Laurisin Lajos, az Operaház neves
szólistája énekli, s bemutatkozik a szombathelyi zeneiskola
új énektanára, Walter Margit is.31
-----Egy hét múlva a dalosok
karnagya, Kőrössy Tamás írt alapos ismertetést a Psalmus
keletkezéséről, a műről, az előadás nehézségeiről. A
mű Pest-Buda egyesítésének 50. évfordulójának
ünnepségeire készült. 1923-ban, a Vigadóban mutatták be.
Ezen az ünnepi koncerten a kor mindhárom magyar zeneszerző
kiválósága egy-egy darabbal szerepelt. A Psalmus mellett
Bartók Táncszvitje és Dohnányi Ünnepi nyitánya
is elhangzott. Az est karmestere Dohnányi Ernő volt. A
Kodály-mű elhangzása után az "elragadtatott közönség
olyan tapsviharban tört ki, amilyet a jó öreg Vigadó falai
keveset éltek át." E siker indította el a darab
világkarrierjét Amszterdamtól Buenos Airesig. A szerző
szerint Budapest után csak Sopronban mutatták be
Magyarországon a darabot, így a szombathelyi premier a harmadik
a hazai bemutatók sorában.32
-----A 70. évforduló ünnepsége
1933. december 3-án kezdődött meg a városháza
dísztermében. Szily Ferenc elnök röviden ismertette a
Dalosegylet történetét, majd emlékérmeket adott át a több
évtizede éneklő dalárdistáknak.33 Ezt követte
Kodály levelének felolvasása. A zeneszerző nem tudott
személyesen részt venni az ünnepségen. A kodályi program
lényegét alkotó léleknemesítő zene szerepéről vallott
írásos üzenetet Kőszegfalvi Flóris olvasta föl:
Igen
Tisztelt Igazgató Úr! -----Köszönettel vettem újabb szíves híradását. Lélekben ott leszek a holnapi előadáson és kérem, alkalmas időben tolmácsolja meghatott üdvözletemet az ünneplő együttesnek, igaz köszönetemet a szervezőknek és minden egyes közreműködőnek. -----Nagy dologban lettünk küzdőtársak s a szombathelyi dalosegylet példát ad az ország többi férfikarának. Az elmúlt félszázadot előkészítő szakasznak kell tekintenünk. A különcködő, egyesülni nem szerető magyart lassanként rászoktatták a közös munkára a dalárdák. De most kell jönnie a munka nagyobb felének: a magyar közönség lelkéhez közelebb hozni a magasrendű zene világát, ezt a magasztos világot, mely már nem éri be a férfikar szűkös hang- és hangulatkörével, hanem a teljes emberi életet, a vegyeskarok százszínű tömegeit kívánja méltó kifejező eszközül. -----Más lenne a magyar élet, ha otthonos lenne itt Bach, Händel s a többiek, a zene Michelangeloi és Raffaeljei, a Teremtő Eszme zenei megvalósítói. Legnagyszerűbb műveiket a magyar közönség nem ismerhette meg eddig. -----Nekem nagy tisztesség és nagy öröm, hogy az új korszak megnyitójául az én művemre esett a választás. Ha egyéb érdeme nem volna is, mint hogy a legnagyobbak szellemének kaput nyitni segít, már érdemes lett volna megírni. -----Azt kívánom: odaadó fáradozásukkal érjék el, hogy megnyíljanak a szívek s hogy ezentúl esztendőnként megkívánja a közönség, hogy a magasabb zene világa mindig jobban, mindig magasztosabb alkotásokban táruljon föl előtte. |
Kodály Zoltán34 |
-----
-----Este hangversenyt rendeztek a
Kultúrházban. A műsor két modern hangvételű megzenésített
verssel kezdődött. Kárpáti Sándor Bárdosi Németh János
egyik versére komponált zenét, amely "intim hatásokra
épített művészi alkotás - a kritikus szerint - de
tömegsikerre nem számíthat." A másik alkotás Ady verse,
zeneszerzője a királydíjas Jandl.36 A
műsorban fellépett a Kultúregylet és a honvédzenekar
Statzenberg Vencel vezényletével. Beethoven hegedűversenyét
játszották, a szólista Bárdos Alice volt. A műsorban
vendégként fellépett a Haladás Énekkar és az Iparosdalárda
is. A régi magyar dalokból szerkesztett "stílusos és
finom előadást" a közönség megújráztatta.
Bemutatkozott a zeneiskola új énektanára, Walter Margit is.37
-----Az est központjában a Psalmus
Hungaricus megszólaltatása állt. A kritikus elsősorban a
darab technikai megszólaltatásának nehézségeit ismertette. A
"hangzásbeli nehézségekkel zsúfolt mű egyforma
igényeket támaszt a kórussal, a zenekarral, valamint a
szólistával szemben. Ezt a művet csak abszolut biztos
tudással lehet sikerre vinni s a közönség megértéséhez
közelebb hozni. Kőrössy Tamás karnagynak és lelkes
gárdájának érdeme, hogy ezzel a súlyos feladattal
megbirkóztak."
-----A mű énekese az Operaház
népszerű szólistája, Laurisin Lajos volt, akinek
"csengő tenorja, melyhez kellemes orgánum mellett még
föltétlen muzikalitás és szívben gyökerező átélés is
párosul, a diadalmas siker egyik főfaktora volt."38
1934 - HÁRY JÁNOS
A Psalmus bemutatója után egy év sem telt el, máris újabb Kodály-mű bemutatására készült a város. A népies hangvételű magyar daljáték egyik remekét, a Harsányi Zsolt-Paulini Béla szövegére komponált Háry Jánost láthatta ekkor a közönség a két világháború közötti Szombathely és Vas megye legnagyobb kulturális seregszemléjén, az 1934-es Ünnepi Héten.39 A bemutató budapesti hivatásos művészek és szombathelyi műkedvelők példaszerű együttműködésének produktuma volt. Ennek az előadásnak nemcsak az énekesek (mint a születésnapi koncertnek), hanem a táncosok, zenészek "hada" is részese volt. A táncosokat Vészi Rózsi, az Operaház balerinája készítette föl.40 A kórus 60 lánytagja különböző női karokból verbuválódott, a férfiak (40 fő) pedig az Iparosdalárda énekesei voltak. Karmesterük Heintz Fülöp volt.41 A díszleteket Fülöp Zoltán tervezte, a kivitelezésben pedig Jaksa István jeleskedett. A kultúregyesületi és leventezenekar egészítette ki az Operaház muzsikusaiból alakult alkalmi zenekart, Roubál (Rubányi) Miklós dirigált. A rendezés irányítója Hont Ferenc, végrehajtója Szende László volt.
Az 1934. szeptember 1-jén bemutatott Háry János műsorlapja |
-----
-----A nagy sikert aratott
bemutatón a Vasvármegye43 és a Hir44
tudósítása szerint Kodály Zoltán és Paulini Béla is részt
vett. A Nyugat-Magyarország viszont ezt nem említette.45
A dolgozatíró kételkedik a szerzők megjelenésében, hiszen
akkor legalább egyetlen mondatnyi véleményt közöltek volna
tőlük a látottakról. A bemutatót követő díszvacsora
vendégei között sem említik a nevüket. A megjelenésükről
szóló (bizonyára nem ellenőrzött) híradás oka lehetett
Szende Lászlónak egy augusztus 26-án megjelent írása, amely
közli, hogy "a szerzők már jelezték érkezésüket.
Kodály levelében utalt arra, hogy Szombathely általa is ismert
hatalmasan fejlődött zenekultúrája kötelességévé teszi a
Háry János itteni bemutatóján részt venni, mert ez az
előadás emlékezetes útjelzője lesz műve
diadalútjának".46
-----A Háry-bemutatóhoz
még hozzá tartozik: két szabadtéri előadást terveztek a
rendezők. A második napi előadást azonban elsodorta a vihar
és az eső, ezért rögtönzött hangversenyt tartottak. Az
első részben a Háry dalait szólaltatták meg, a
második részben pedig Sebeők Sári és Orosz Júlia
operarészleteket énekelt.47
1943 - RÁDIÓSNAP
1943. június 9-én a Magyar
Rádió városokat bemutató sorozatában az alapításának
1900. évfordulóját ünneplő Szombathelyről adott
közvetítést. Az egész napos műsorban megszólalt - többek
között - a nagyhírű színművésznő, Márkus Emília,
az országos vidék-teniszbajnok Asbóth József.
Mindketten a város szülöttei. Beszélgetést hallhattak a
néhány évvel korábban föltárt Romkertről, a városban
működő repülőiskoláról. Több alkalommal is megszólaltak
a zeneiskola tanárai.
-----A délutáni órákban az
Éneklő Ifjúság hangversenyét hallhatták az érdeklődők.
A közvetítés helyszíne a Romkert volt. Az
összeállításban kizárólag Kodály-műveket énekeltek a
minden iskolatípust képviselő szombathelyi fiatalok.
-----A nyitószámot, a Nagyszalontai
köszöntőt a diákok egyesített kórusa szólaltatta meg Heintz
Fülöp vezényletével. A nyitószámot követő Carmen
Horatii című művet - az 1935. évi Középiskolai
Dalosünnep közös énekét - a középiskolák egyesített
kórusa énekelte Kodály dirigálásával.
-----A leánygimnázium és a
leánykereskedelmi iskola dalosai pünkösdölőt mutattak be.
Irányítójuk Heintz Fülöp. Az énekesek közül nem
hiányozhattak az óvodások sem. Dukai Takács Katalin
betanításában "énekelve játszottak és játszva
énekeltek" kétszólamú dalokat.
-----A Lengyel Lászlót -
akárcsak a tíz évvel korábbi koncerten - ismét hallhatta a
közönség. Ezúttal az elemi iskolások szólaltatták meg Auer
Gyula irányításával. A polgáristák Zobor-vidéki böjti
dalai a "régi falujáró magyar népszokások misztikus
hangulatát" idézték Enyedy István
betanításában.
-----A műsorban fellépett a város
két jelentős felnőtt kórusa, a Haladás kórus és az
Iparosdalárda is. Az előbbi karnagya Jurányi (Jarisch)
János, az utóbbié Heintz Fülöp volt. E két
kórus mutatta be először Szombathelyen a Gazdag Erzsi
versére komponált Balassa Bálint elfelejtett éneke48
című kórusművet. Az ének szövege erős rokonságot mutat a Psalmus
Hungaricus - Kecskeméti Vég Mihály verse -
gondolatvilágával. A "sokat szenvedett magyar nép siráma
zenében és szövegben megrázóan hatásos érzékelése az
emberi szenvedésnek".49
-----A koncert befejezéseként
Berzsenyi A Magyarokhoz című versét énekelte az
egyesített kar. A dirigensi pálca ismét Kodály kezében volt.
Az emelkedett hangú előadásról Fáy Ervin írta:
"Amint a lelkes tömeg ott énekelte az örök emberi
vágyakozását a szabadság felé, azt kellett
megállapítanunk, hogy nemcsak szimbólum volt Szombathely
ifjúságának kiállása az ősi Savaria romjain, hanem
valóság[os] komoly érzésből és akaratból fakadó igézet:
újat, szebbet építünk a régi romok felett."50
-----Ekkor még nem sejthette senki
a jelenlévők közül, hogy két év múlva, az 1945. márciusi
bombázások után nemcsak a régi romokat kell majd
újjáépíteni.
-----A romkerti ünnepségen Mészáros
Hugó polgármester köszöntötte Kodályt, aki válaszában
Szombathely zenekultúráját méltatva, külön is kiemelte a Werner
Alajos vezette Schola Cantorum együttesét.51
-----A rádiósnap az esti
kultúrházi koncerttel zárult. A műsorban Csiby József
zongoraművész és Járay József operaénekes
produkcióját hallhatta a közönség. A honvédzenekar és a
Zeneiskola egyesített zenekara Schubert Befejezetlen
szimfóniáját adta elő Balassa Kálmán
vezényletével. Az egyesített kórus pedig Franck Cezar
150. zsoltárát énekelte. A karnagy Heintz Fülöp volt.52
A Mester szombathelyi
vendégeskedésének még egy jelentős eseménye volt. A
főpróba napján (június 8.) előadást tartott a városháza
nagytermében a zenekultúráról.53 Kodály
Bartókkal együtt évtizedeken át küzdött a népi zenéből
építkező magyar zene meghonosításáért. Erről beszélt
már az 1937-es kőszegi látogatásakor is. "Az elárvult
magyar népi zene nagy értéket képvisel. A világ nem arra
kíváncsi, hogy mit tudunk utánozni, hanem hogy mit tudunk
hozzátenni az európai kultúrához. A magyar népzene a miénk,
ezzel büszkélkedhetünk. Diadalra kell juttatni a nemzet
lelkének igazi hangjait."54
-----E célkitűzés
megvalósításának alapjait az iskolai ének-zene oktatásban
látta. A felismerésig eljutó folyamatról, az oktatás
megreformálásának szükségességéről így szólt
nagyszámú hallgatóság előtt a szombathelyi városházán: Az
első világháború utáni kulturális életben kialakult
látszólagos rend és látszólagos kiegyenlítődés csak
látszat és áltatás. Itt a "kultúra csak olyan virág,
mint a nyári vendéglő előtt a leander-bokor, deszkába van
ültetve, fahordóba és csak nyáron virágzik és amikor jön a
tél, be kell vinni, hogy meg ne fagyjon. Nem a talajából nőtt
ki és nem magyar vér kering leveleiben. Az egész valami
mesterséges világ".
-----Majd így folytatta: a háború
előtti 50 év elhibázott, kapkodó kultúrpolitikájának
következményeként a "magas művészet művelőinek egész
tömegét termesztettük, azonban senki sem gondoskodott arról,
hogy az általuk produkált művészetnek fogyasztói is
legyenek". Ezért "az itt végzett növendékek,
ahelyett, hogy a magyar állam javára fejtették volna ki
tevékenységüket, külföldre mentek." Az itthon
maradottak pedig "állami szubvenciójuk" emelésére
törekedtek.55
-----Ekkor kezdte tanulmányozni a
zeneoktatás helyzetét és összehasonlítani azt más
országokéval: "nem volt nehéz hamarosan megállapítani,
hogy itt is tovább működik a háború előtti önáltatás,
öncsalás, az egymás szemébe való porhintés, a szólamok
szavalása és a kultúrfölény (kiemelés G.J)
szakadatlan hangoztatása. A sokat gyalázott utódállamok
sokkal többet fordítottak a zenei nevelésre, "mint
mi". Az átvételkor (ti. az országrészek
visszacsatolásakor) egy csomó énektanár munka nélkül maradt
és azt kérdezték, mi lesz velük..."
-----"Ekkor kezdtem lapozni az
énekgyűjteményeket s egyre jobban elhűltem és egyre jobban
megértettem ezeket az állapotokat... más eredmény nem is volt
várható, mint társadalmunk általános attitűdje a zenével
szemben, különösen a középosztálynak tökéletes zenei
járatlansága és tapasztalatlansága a zene iránt,
kíváncsiságának is teljes hiánya, hiszen olyan iskolából
kerültek ki, ahol a zene soha szóvá nem került."56
-----Előadásában fölidézett egy
tanítónőképzős osztállyal való találkozást. A lányok
énekének hallatán keserűen állapította meg, hogy
"teljesen zenei nevelés nélküli szűkölködő tömeg
kerül ki az életbe, melynek vajmi kevés köze lesz a
zenéhez".
-----Ez a fölismerés késztette
arra - mondta -, hogy elfogadja a miniszter fölkérését egy
iskolai zenei gyűjtemény összeállítására. Olyan újabb
összeállításokat is szorgalmazott, amelyeket - másokat nem
kizárva - maguk, a zene művelői szerkesztenek.
-----Befejezésül hangsúlyozta,
hogy a felnőttek és a kicsinyek zenéje között "helyre
kell állítani a testi-lelki azonosságot, mert máskülönben
nem várható, hogy az iskolából kikerült gyermek, azután
kint az életben is azt terjessze, amit tanult."57
-----A rádiósnap alkalmat kínált
arra is, hogy Géfin Gyula, a papi Szeminárium rektora
vendégül lássa a Kodály házaspárt. A találkozóra
emlékezik az alább következő levél.
Főtisztelendő Rektor Úr! Még telve az új -
régi - Szombathellyel, amire[!] lekötelező és
"mélyrevilágító" magyarázatai oly közel
hoztak, nem mulaszthatom el hogy mindkettőnk
köszönetét mégegyszer ne ismételjem. Soká fogunk
mindenre gondolni, amit láttunk, s amit meglátnunk
segített. |
Kész híve Kodály Zoltán58 |
1966 - TÍZÉVES AZ ÉNEK-ZENE TAGOZAT
A következő - egyben utolsó - látogatására közel negyedszázadot vártak tisztelői. 1966-ban a szombathelyi Hámán Kató (ma Paragvári Utcai) Általános Iskola ének-zene tagozata elindításának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget tisztelte meg jelenlétével a Mester.
Kodály Zoltán
levele Géfin Gyulának. Az 1943. júniusi romkerti
koncert alkalmából Géfin Gyula vendége volt a zeneszerző. Egyházmegyei Könyvtár, Géfin-hagyaték (földolgozatlan) |
-----
-----Az indulás körülményeire dr.
Horváth Sándor, Vas Megye Tanácsának akkori (1954-1960)
elnökhelyettese így emlékezik vissza:
Schmidt Mihálynak, a Hámán Kató Általános Iskola igazgatóhelyettesének címzett levél 1966 februárjában |
-----
-----A Kokas Klárával való
találkozás után gyorsan meg is indult a szervezés. A városi
tanács pénzügyi és oktatási osztályainak vezetőivel
megbeszéltük egy tanulócsoport indításának anyagi
feltételeit és a leendő színhelyet. A választás azért
esett a Hámán Kató iskolára, mert ott lényegében adottak
voltak a személyi feltételek, tanterem is és a további
fejlesztés lehetősége is. Kokas Klára kezdte tanítani a
szolfézst.
-----A kodályi zeneoktatási
koncepció, ti. hogy óvodás kortól az érettségiig tartson az
ének-zene tanítása, új épületigényt is jelentett. Óvoda
már az 1910-es évektől működött az iskola
elődintézményében, a középiskolát pedig a Hámán iskola
melletti telken képzeltük el fölépíteni. Ez az iskola az
1960-as években készült el Entzbruder Dezső Gimnázium
néven, amelyben csak évek múlva kapott helyet a középszintű
zenei tagozat.
-----Az 1956. évi koratavaszi
döntést követően gyorsan megkezdtük az indításhoz
szükséges feltételeket - így a néptáncoktatás személyi
feltételeit is - megteremteni. Hamarosan szükség volt
hangszerekre is, amelyeket darabonként tudtunk csak beszerezni.
A tagozat rövid idő alatt nagyon népszerű lett, sok
jelentkezőt kellett a felvételi során visszautasítani.
-----Félévente számot adtunk a
szülőknek és másoknak is a gyerekek haladásáról, zenei és
énekbemutatókat tartottunk.
-----1966-ban, az alapítás 10.
évfordulóján pedig Kodály Zoltán és a város társadalma
előtt is megmutatták az iskola diákjai és tanárai, meddig
jutottak el az általa elképzelt ének-zene tanulásban."
-----A május 14-ei jubileumi
koncert előkészületei közé tartozott az iskola kórusának
Kodály Zoltánról való elnevezése. Az engedélyt Schmidt
Mihály igazgatóhelyettes levélben kérte a Mestertől. Kodály
1966. február 3-ai keltezéssel válaszolt a kérésre.
Bpest. febr. 3 (1966) |
Kedves h. igazgató Úr, csak habozva
adhatok választ szives levelére. A nevemet viselő
kórusok régiek, még a személyi idők előttről. Nem
szivesen adok alkalmat sz. kult.-vádra. |
Szives köszöntéssel Kodály Zoltán60 |
Az 1966-os
szombathelyi látogatás. A Művelődési és Sportház
nézőterén feleségével és Gazdag Erzsivel. A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola tulajdona |
A jubileumi koncert színhelye
az 1963-ban fölépült Művelődési és Sportház. A
hangverseny előtt a Megyeházán fogadta Kodályt és
feleségét Erdélyi Béla, a Vas Megyei Tanács
elnökhelyettese és Gyurátz János, Szombathely Város
tanácselnöke.
-----A délutáni koncert előtt
nagy tömeg várta a Mestert. Kiss Vilmos, a Városi
Tanács Művelődési Osztálya vezetőjének rövid
köszöntője után óvodások éneke, tánca fogadta a
zeneszerzőt.61 Az előadás előtt ismét Erdélyi
Béla köszöntője hangzott el, majd az iskola kórusának
három dalosa lépett Kodály elé és kérte, hogy kórusuk
viselhesse az ő nevét. Kodály válaszában lényegében
megismételte az iskolának küldött levelét. Ekként szólt:
"Nem szivesen adom a nevemet, mert azt a látszatot kelti,
hogy személyi hiúság keresése áll mögötte. E név
fölvétele nem jelenti azt, hogy a mi műveinket fújjátok
örökké. Hidat akarunk verni a zenei Shakespeare-k,
Michelangelo-k felé.
-----A név kötelez és viselője
semmi rossz zenét nem adhat elő. Miért kell a zene nagyjait
hallgatni? Hogy az emberiséget egy jobb, egy emberibb létre
kalauzoljátok. A zenét könnyű más országokba elvinni. Ez
vár rátok, mint cél és kötelesség. Akkor ti is boldogok
lesztek és boldogok lesznek utódaitok is."
Kass János illusztrációja a Psalmus Hungaricushoz |
-----
-----A dalok előadásának
erőssége a szép hangzás, tiszta intonáció volt. A hatodik
osztályosok "hangulatos szép mozdulatokkal" a Fehér
liliomszál-t, a hetedikesek pedig kalocsai táncokat
mutattak be.
-----A jubileumi műsorban még
másik négy szombathelyi iskola énekesei is fölléptek s
együttesen hirdették - akárcsak 1943-ban - a Berzsenyi-versre
komponált dalt, a Forr a világ bús tengere címűt.63
-----A koncert után rövid ideig a
Művelődési és Sportházban működő Művészpresszó
vendége volt Kodály és társaságában lévő felesége.
Ezután a Megyei Tanács bozsoki üdülőjében pihent meg a
házaspár. Másnap Kőszeg és Szombathely nevezetességeivel
ismerkedtek.64
*
60. születésnapja alkalmából az Írott Kő című folyóiratban Heincz Jenő méltatta Kodály munkásságát. Sorai napjainkban is helytállóak: "Forradalmár volt: különös ember, merész szellemi újító, ki meg nem alkuvó határozottsággal követte a benső parancsot, melyet legköltőibb, legtisztább álomlátásaiban megfogalmazott. S erre a parancsra, erre az elhivatásra rátette életét, mert érezte, tudta, hogy a maga életében embermilliók életét éli."65
JEGYZETEK
1. | A Kodályról a Vas megyei sajtóban megjelent írásokat, híradásokat Vörösné Adler Erika, a Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársa összegyűjtötte. Az anyag földolgozás előtti állapotban van. | |||||||||
2. | A nemzeti kultúra és
társadalmi élet szervezésének, ápolásának egyik
fontos színtere volt a XIX. század második, a XX.
század első felében az énekkari élet. Szervezete, az
Országos Magyar Dalárszövetség 1867. augusztus
12-én, a harmadik országos találkozón (első: Pécs,
1865, második: Pest, 1865) alakult meg Aradon. A
szövetségnek ekkor 16 egyesület volt a tagja. Az
1890-es évektől indult meg a mozgalom kiteljesedése,
folytatódtak az országos dalostalálkozók. Az első
szombathelyi országos találkozót 1905. augusztus
12-15-én tartották meg. Ez sorrendben a 16. volt. Erről lásd (továbbiakban l.) Az Országos Magyar Daláregyesület és az országos dalosversenyek. = Magyar dalosok emléklapja. Lung György... elnökségének 15 éves... jubileuma és az 1905. aug. 12-15. napjain Szombathelyen tartott 16. Országos Dalárdaverseny alkalmából. Szerk. GÖNDÖCS István. Budapest, 1905. Petri Könyvnyomda Részvénytársaság. |
|||||||||
3. | B. I.: Bárdos Alice hangversenye. In: Vasvármegye (a továbbiakban Vvm), 1926. február 21. 4. old. | |||||||||
4. | Az Iparoskör Dalárda hangversenye. In: Vvm, 1932. december 28. 4. old. Szombathely zenei életének nagy fejlődése. In: Hir, 1932. december 25. 5-6. old. | |||||||||
5. | 22 pengő 95 fillér az V. Daloskerület vagyona. Kodály Zoltán személyesen vesz részt a jubileumára rendezendő koncerten. In: Vvm, 1933. január 22. 6. old. | |||||||||
6. | L. 5. sz. jegyzet. (továbbiakban jegyz.) | |||||||||
7. | Kodály vezényli szombathelyi jubileumi koncertjét. In: Vvm, 1933. február 14. 4. old. | |||||||||
8. | L. 7. sz. jegyz. | |||||||||
9. | Kodály új gyermekkórust ír a szombathelyi reálgimnáziumnak. In: Vvm, 1933. március 2. 4. old. | |||||||||
10. | -S- : Az ötven éves Kodály Zoltán. A Kultúregyesület és a Dalosegylet díszhangversenye. In: Vvm, 1933. április 19. 2. old. | |||||||||
11. | Sőt, gyalog kimentem Jákra. Kodály Zoltán Szombathelyen. In: Vvm, 1933. május 12. 3. old. A Kultúregyesület meghívólevelének egyik passzusát közli a cikk. "Visszás jelenség volna, ha az új magyar kultúra egyik legnagyobb és kifelé reprezentáló értékét mi magunk sem karolnók fel igaz magyar lelkesedéssel. Ezért fordulunk Önhöz, hogy a nagyjelentőségű megmozdulás objektív értékelésével úgy a maga részéről, mint a vezetésére hivatott intézmény tagjai útján a hangversenyen való nagyszámú megjelenésével tegyék lehetővé, hogy a magyar lelkiség nagy megújhodásának egyik megmaradó emlékű momentuma lehessen ez a páratlan értékű és városunk zenei kultúrájára nagyon hízelgő rendezés." | |||||||||
12. | Az új Szombathelyi vegyeskar bemutatkozása a Kodály hangversenyen. = In: Vvm, 1933. május 7. 3. old. | |||||||||
13. | HEINTZ Fülöp: A Kodály-hangverseny margójára. In: Vvm, 1933. május 2. 2. old. | |||||||||
14. | L. 13. sz. jegyz. | |||||||||
15. | L. 13. sz. jegyz. | |||||||||
16. | L. 13. sz. jegyz. | |||||||||
17. | A reálgimnázium (Faludi Gimnázium G.J) gyermekkara a Kodály hangversenyen. In: Vvm, május 9. 4. 20old. | |||||||||
18. | Kodály Zoltán szerdán Londonból Szombathelyre jön és személyesen dirigál. In. Nyugatmagyarország (a továbbiakban Nym) 1933. május 8. 4. old. | |||||||||
19. | SZITÁR: "Kodály fiú muzsikus akar lenni." Harminc év előtti séta a szombathelyi parkban Kodály Zoltán bölcsészhallgatóval meg a tantijával. In: Vvm, 1933. május 11. 3. old. | |||||||||
20. | L. 11. sz. jegyz. | |||||||||
21. | L. 13. sz. jegyz. | |||||||||
22. | A Kodály hangverseny nyilvános főpróbája. In: Vvm, 1933. május 13. 4. old. | |||||||||
23. | SZENDE László: Kodály Zoltán díszhangverseny a Kultúrházban. In: Vvm, 1933. május 16. 4. old. | |||||||||
24. | L. 23. sz. jegyz. | |||||||||
25. | L. 23. sz. jegyz. | |||||||||
26. | L. 23. sz. jegyz. | |||||||||
27. | dr. P. I.: A Kodály hangverseny hatalmas sikere. In: Hir, 1933. május 16. 2. old. | |||||||||
28. | L. 23. sz. jegyz. | |||||||||
29. | L. 23. sz. jegyz. | |||||||||
30. | A Faludi Társaság szezonnyitó szakosztályi ülése. In: Vvm, 1933. október 5. 2. old. | |||||||||
31. | KŐSZEGFALVI Flóris: A Szombathelyi Dalosegylet 70 éves jubileuma. In: Vvm, 1933. november 19. 3. old. | |||||||||
32. | KŐRÖSSY Tamás: A "Psalmus Hungaricus". In: Vvm, 1933. november 26. 4. old. Nem volt módomban ellenőrizni, hogy valóban a szombathelyi bemutató volt-e a harmadik Magyarországon. (G. J.) A bemutatóról l. még BREUER János előszavát: Psalmus Hungaricus, Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltára. Zenéjét írta Kodály Zoltán op. 13. Zeneműkiadó, Budapest, 1977. | |||||||||
33. | A szombathelyi dalosegylet közgyűlése és ünnepi hangversenye. In: Nym, 1933. december 4. 4. old. A Dalosegylet soraiban elsősorban a városi középosztályhoz tartozók találhatók meg. Ezt igazolja az emlékéremmel jutalmazottak névsora. Az 50 éves tagságért aranyérem: Bartos Pál tűzoltóparancsnok. 30 éves tagságért ezüstérem: Markovits Simon kereskedő, dr. Polgár István MÁV-titkár, Eigner Imre tisztviselő, Müller Lajos tanár, Kőrössy Tamás karnagy. 25 éves tagságért bronzérem: Lázár István tisztviselő, Fischer Lajos kereskedő, dr. Kőszegfalvi Flóris igazgató, Nagy Ferenc pü. tisztviselő, Plech József népműv. titkár, Szily Ferenc ügyvéd. Rajtuk kívül a tíz éve éneklő tagokat is díszoklevéllel tüntették ki. | |||||||||
34. | Kodály levele KÁRPÁTI Sándor: A Szombathelyi Dalosegylet jubileuma című írásában olvasható. In: Vvm, 1933. december 5. 4. old. | |||||||||
35. | L. 33. sz. jegyz. | |||||||||
36. | A Dalosegylet 70 éves jubiláris hangversenye. In: Hir, 1933. december 2. 3. old. | |||||||||
37. | L. 34. sz. jegyz. | |||||||||
38. | L. 34. sz. jegyz. | |||||||||
39. | A Szombathelyi Ünnepi Hét 1934. szeptember 1-től szeptember 10-ig. A Rendező Bizottság hivatalos tudósítója. Szombathely, 1934. Sabaria Ny. 8 old.; Festwoche Szombathely 1-10 September. 1934 Program. Szombathely Rend. Biz. (1934) Martineum Buchdruckerei 13 old. | |||||||||
40. | Háry János az előkészületek lázában. In: Vvm, 1934. augusztus 30. 2. old. | |||||||||
41. | -lász: Ötnegyed óra a Kodály muzsikás Ferences rendházban. In: ? | |||||||||
42. | A Háry János műsorlapja. A szerző tulajdona. | |||||||||
43. | Wa: Háry János a szabadtéri színpadon. In: Vvm, 1934. szeptember 2. 5-6. old. | |||||||||
44. | Szabadtéri előadás és rögtönzött hangverseny. In: Hir, 1934. szeptember 4. 2. old. | |||||||||
45. | Háry János a szabadban és a Kovácsban. In: Nym, 1934. szeptember 3. 1. old. | |||||||||
46. | (Szende L.) A "Háry János" előkészületei. In: VVm, 1934. augusztus 26. 2. old. | |||||||||
47. | Wa.: Hangverseny. A második napi... In: Vvm, 1943. szeptember 4. 2. old. | |||||||||
48. | GAZDAG Erzsi: Balassa
Bálint elfelejtett éneke. In: Üvegcsengő, Vasi Szemle
könyvtára, 1938. 28-29. old.; A megzenésített
változat: KODÁLY Zoltán: Kórusok II. Vegyeskarok
Szerzői kiadás, Budapest, 1951. 77-84. old.; A mű
premierje 1943. április 18-án, Kolozsváron. Erről
emlékezik GAZDAG Erzsi: Így láttam Kodályt. A
kérdező Horváth Rezső. In: Vasi Szemle, 2000.
6. sz. A beszélgetés a Berzsenyi Dániel Tanárképző
Főiskolán hangzott el 1982. november 24-én.
|
|||||||||
49. | FÁY Ervin: Az 1900 éves város a rádióban. Az egész ország figyelme Szombathely felé fordult a tegnapi "Rádiónap" alkalmából. In: Vvm, 1943. június 10. 3-4. old. | |||||||||
50. | L. 49. sz. jegyz. | |||||||||
51. | L. 49. sz. jegyz. | |||||||||
52. | L. 49. sz. jegyz. | |||||||||
53. | Kodály Zoltán előadása a magyar népi zene kérdéseiről. In: Vvm, 1943. június 9. 3. old. | |||||||||
54. | Kodály Zoltán elmondja, milyen élmények vezették el a népiskolai énekoktatáshoz. A középosztály zenei tájékozatlansága és a múlt helytelen kultúrpolitikája. In: Írott Kő, 1943. 11. sz. 10-11. old. | |||||||||
55. | L. 54. sz. jegyz. | |||||||||
56. | L. 54. sz. jegyz. | |||||||||
57. | L. 54. sz. jegyz. | |||||||||
58. | Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár. Földolgozatlan Géfin-hagyaték. A levélre Dobri Mária hívta föl figyelmemet. Köszönet érte. | |||||||||
59. | NÉMETH Györgyi: 50 év Kodály szellemében: a zenei tagozat élete képekben és dokumentumokban. 71-88. old. In: Emlék-évkönyv a Paragvári Utcai Általános Iskola centenáriumára 1905/06-2005/06. Szerk. Fülöp Katalin. Paragvári Úti Általános Iskola, Szombathely, 2006. | |||||||||
60. | Kodály Zoltán levele Schmidt Mihályhoz. In: A Paragvári Utcai Iskola Kodály-albuma. Köszönöm az iskola igazgatónőjének segítségét. G. J. | |||||||||
61. | BERTALAN Lajos: Kodály Zoltán Szombathelyen, a zenei általános jubileumi hangversenyén. In: Vas Népe, 1966. május 15. 1. old. | |||||||||
62. | BÉKEFI Antal: Három kiemelkedő tavaszi hangverseny. Az összeállításban Kodály Zoltán látogatása. In: Vasi Szemle, 1966. 3. sz. 443-446. old. | |||||||||
63. | L. 62. sz. jegyz. és: Hangverseny a tizedik évfordulón. Megvalósulnak Kodály zenepedagógiai eszméi. In: Vas Népe, 1966. május 17. 3. old. | |||||||||
64. | L. 62. sz. jegyz. | |||||||||
65. | HEINCZ Fülöp: Kodály Zoltán 60 éve. In: Írott Kő, 1942. 12. sz. 15-16. old. |
Köszönet dr. Hajba Ferencnek szakmai tanácsaiért, a dokumentumok és fotók közléséhez való hozzájárulást Dobri Máriának, ifj. Kőrössy Tamásnak és Kőváriné Fekete Mariettának, a rajzot Kass János Kossuth-díjas grafikusművésznek.