BAKÓ BALÁZS
AZ ELLENFORRADALMÁR PÜSPÖK
ELJÁRÁS GRÓF MIKES JÁNOS
SZOMBATHELYI PÜSPÖK ELLEN 1918-19-BEN
----------------------------------------
-----Mikes János gróf ekkor már
hat éve állt a szombathelyi püspökség élén, ám ekkor
érkeztek el élete talán leginkább meghatározó hónapjai.
Nemcsak azért, mert komoly megpróbáltatásokat hoztak fizikai
értelemben is, hanem elsősorban azért, mert komoly erkölcsi
muníciót képeztek későbbi éveire. Ezekben a hónapokban
országosan ismert lett, mint kemény, elveiben megingathatatlan
főpap. A keresztény-konzervatív táborban ellenforradalmi
meggyőződése példaként szolgált, míg a baloldalon végleg
elkönyvelhették a "demokratikus" kormány
ellenfeleként. Így nem meglepő, hogy a Károlyi-kormányzat,
majd a proletárdiktatúra ellenségként kezelte. Ez
fejeződött ki az ellene indult eljárással, a püspöki vagyon
zárlatával, végül internálásával. A történeti irodalom
mindezt tényként kezeli, de az események feltárásával eddig
még adós volt. Erre vállalkozik ez a dolgozat.
-----Nem tudunk arról, hogy ezekben
a hónapokban a püspök naplót vezetett volna, így az
eseményeket újsághírek,2 közvetett leírások3
és néhány levél alapján próbáltam feltárni. Eközben
akadtam rá egy később lefolytatott bírósági per anyagára,
amely alapján rekonstruálni lehet a Károlyi-kormányzat
egyházpolitikáját, és ezen belül a Mikes elleni eljárás
menetét, mozgatóit. Ez a per - a Malcsiner-Persián per néven
- élénken foglalkoztatta a kor közvéleményét is.
-----1919. augusztus 16-án
Budapesten ülést tartott a Katolikus Írók és Hírlapírók
Országos Pázmány Egyesületének4 választmánya,
ahol felszólalt Malcsiner Emil lapszerkesztő.5
Kizárási indítványt terjesztett elő Persián Ádám ellen,
aki a Károlyi-kormány katolikus ügyekért felelős
kormánybiztosa volt.6 Azzal vádolta Persiánt, hogy
kormánybiztosként hozzájárult a katolikus egyház
üldözéséhez, hozzáértés nélkül működött, az
alsópapságot - a Papi Tanács szervezésével - a főpapság
ellen hangolta, és a bolsevizmus pártolására hívta fel,
illetve egyházfejedelmek üldözésével, valamint az egyházi
vagyon megcsonkításával a katolikus egyháznak károkat
okozott. Persián a választmányi ülésen elhangzottak miatt
büntető feljelentést tett a Budapesti Királyi Büntető
Járásbíróságon Malcsiner ellen 1919. augusztus 27-én.
Másnap, a Pázmány Egyesület újabb ülésén Persián
hozzájárult, hogy az egyesületen belül választott bíróság
alakuljon a tények megállapítására; addig is
feljelentésének tárgyalását elhalasztják. A választott
bíróság megalakulása azonban elhúzódott. Az Egyesületen
belül Turi Béla7 foglalkozott az üggyel. November
7-én levelet írt Szombathelyre, amelyben kérte, hogy nevezzék
meg azt a személyt, aki Mikes püspököt az eljárás során
képviselni fogja.8 A választás dr. Rogács Ferenc9
irodaigazgatóra esett, aki maga is részese volt a februári
eseményeknek. November 15-én Persián nyilatkozatot tett
közzé, amelyben sürgette az eljárás megindítását,
ellenkező esetben kilátásba helyezte a püspök
feljelentését. November 22-én Turi lakásán gyűltek össze a
felek10 (Persián, Malcsiner, Rogács, Turi és Vass
József), ahol az álláspontok semmit sem közeledtek: Malcsiner
fenntartotta állításait, Persián viszont tagadta azokat. Ezek
után nem meglepő, hogy az ügy valóban bírósági
tárgyalásra került. A Malcsiner-Persián per a sajtó élénk
érdeklődése mellett 1922-ig elhúzódott. Bár
kezdeményezője Persián Ádám volt, valójában ő és
kormánybiztosi tevékenysége volt a vád tárgya. A
közvélemény figyelmét az irányította rá, hogy a perben
számos, a korszakban meghatározó és érintett -
Magyarországon tartózkodó - politikus, egyházi személyiség
megszólíttatott. A perben gyakorlatilag a Károlyi-kormányzat
egyházpolitikai tevékenységét vizsgálták, és mint ilyen,
1920-22 között a kereszténynemzeti kurzus berendezkedése
idején nyilván bizonyos politikai céloknak is megfelelt. Hogy
mégsem lett "nevezetes per", az elsősorban annak
köszönhető, hogy Persián maga indította (megelőzendő egy
olyan pert, amelynek ténylegesen is ő lett volna a vádlottja),
illetve a per kimenetele egyik oldalnak sem hozott egyértelmű
győzelmet vagy vereséget.11 Az elhangzott
vallomások azonban rendkívül fontosak a magyar katolikus
egyház 1918-19 fordulóján megélt történetében. A per
anyagai Mikes püspök ügyének kutatásához nagy segítséget
jelentenek, hiszen Mikes személye központi szerepet kapott a
perben: két vádpontban is érintett volt.12 Az egyik
szerint Persián kormánybiztosként közreműködött a
szombathelyi püspök elleni eljárásban, és politikai okokból
internáltatta, a másik szerint pedig hűtlenül kezelte a
rábízott szombathelyi vagyont.
-----A per hosszan elhúzódott, sok
tanút vonultattak fel benne. Az 1922. február 7-én kihirdetett
jogerős ítélet13 nagy elégtételt jelentett a
püspöknek, hiszen elmarasztalta Persián Ádámot Mikes
politikai üldözésében való részvétele és a szombathelyi
javadalom megkárosítása, valamint a nyitrai püspök
félrevezetése miatt,14 de felmentette a katolikus
papság forradalmasításának tárgyában.
*
Az események a háború
befejeződésével és a Monarchia felbomlásával kezdődtek.
A szombathelyi püspök két körlevélben fordult a papsághoz
és a hívekhez, amelyekben a háború befejezését tudatta.15
Ezek semmiféle politikai utalást nem tartalmaztak, elsősorban
szociális jellegűek voltak, és a hazatérő katonákkal, a
sérült családokkal foglalkoztak. Nem ismerünk november
elejéről olyan iratot vagy bármilyen megszólalást, amely
utalna Mikes álláspontjára a bekövetkező változásokról,
csak sejthető, hogy nem támogatta a köztársaság
kikiáltását, és meglehetősen bizalmatlanul szemlélte a
Károlyi-kormány tevékenységét. Ebben az időben erősödik
azonban fel a keresztényszociális szervezkedés
Nyugat-Magyarországon, amelyben Mikes befolyásának biztosan
nagy szerepe volt. Ebben helyi támogatója Lingauer Albin, a Vasvármegye
szerkesztője volt.16 Országosan Simonyi-Semadam
Sándor volt néppárti képviselővel meglévő kapcsolata
sejteti ezt a vonalat, aki a keresztény-párti szervezkedés
egyik kulcsfigurája volt.17
-----1919. november 20-án az
ország függetlenné válása és a köztársaság kikiáltása
óta először ült össze a magyar püspöki kar. A fennmaradt
jegyzőkönyv18 tanúsága szerint a püspöki kar a
kialakult helyzetet akceptálva a kormány felé párbeszédre
késznek mutatkozott. Semmi jelét nem mutatta, hogy komoly
összeütközésre készülne a közeljövőben az új
kormánnyal. Tenniakarását a rengeteg megtárgyalt téma is
jól mutatta. Ezek között figyelemre méltóak azok, amelyek
azt a célt szolgálták, hogy függetlenítsék az egyházat a
politikai rendszer változásaitól. Nem véletlen, hogy épp
ekkor kap újabb lendületet a katolikus autonómia ügye, amely
biztosíthatja ezt a függetlenséget. Szintén ebbe a vonulatba
sorolható a nagyjavadalmak reformjának ügye is. A kalocsai
érsek javaslatára az alsópapság jövedelmének segéllyel
való kiegészítésére 50 millió korona értékű
alapítványt hoznak létre a nagyjavadalmak törzsvagyonából.
Az egyes javadalmakra eső részt kiszámító bizottság tagjai
közé Mikest is beválasztják. Nyilván szerepet játszott
ebben az, hogy közismerten jól oldotta meg egyházmegyéjében
az egyházi pénzek kezelését a takarékpénztár
segítségével.19
-----A püspökkari értekezleten
azonban történtek kellemetlen dolgok is. A tanácskozásra
hívatlanul és váratlanul betoppant Lovászy Márton vallás-
és közoktatásügyi miniszter Persián Ádám társaságában.20
A kormány nevében jöttek tárgyalni, és a püspöki kar
meglepődve bár, de nem elzárkózva fogadta őket. Legfontosabb
céljuk a püspöki kar támogatásának megszerzése volt. A
püspöki kar általánosságban ettől nem zárkózott el,
ugyanakkor válaszával el sem kötelezte magát. A hivatalos
jegyzőkönyv nem tartalmazza, de a perben tett vallomása21
alapján tudható, hogy Mikes felszólalt az ügyben. A kormány
támogatásától ő sem határolódott el, de aggályosnak
nevezte a támogatás megvalósítását, mert a kormány
nevében nyilatkozó Persián a hierarchián belül
feszültségeket keltett, amikor a katolikus egyház hivatalos
képviselőjének nem a püspöki kart, hanem a Papi Tanácsot
ismerte el. Ez a nyilatkozat a hatályos egyházi jogrendet
súlyosan sértette, így a püspöki kar nem fogadhatta el. A
jelenlévő Persián számára ez a szembesítés több volt mint
kínos. A másik ügy szintén kellemetlenül érintette. A
napirend szerint a püspökök ugyanekkor tárgyalták meg
Altenburger Gyula és ifj. Bordeaux Pál javaslatát, amely egy
központi katolikus pénzintézet felállítását tervezte. A
felállítandó bank részvényeit az egyházmegyei alapok, a
javadalmak és egyéb katolikus vagyonok jegyezték volna. A
jegyzőkönyv szerint Persián sürgette a javaslat
elfogadását, mert véleménye szerint erre a bankra bízná a
kormány az egyházi birtokok parcellázását, és nagyobb
biztonságot garantálna az egyházi földbirtokok eddigi
tulajdonosainak. Szintén Mikes vallomása tartalmazza, hogy a
püspöki kar az ügyet a szombathelyi püspöknek utalta
véleményezésre. Mikes tehát referált a javaslatról.
Szakértői véleményre hivatkozva kedvezőtlennek ítélte a
bankalapítás ügyét. Szakértőit nem nevezte meg, és nyomát
sem találni annak, hogy kik lehettek ezek. Talán
Simonyi-Semadam Sándor és környezete lehetett ez a kör.22
A püspöki kar értekezlete a jegyzőkönyv szerint az ügyet a
megalakuló Katolikus Tanács elé utalta, azaz a döntést
elodázta, a bankalapítást bizonytalan időre megakadályozta.
Mikes szerint ez közvetlenül is érintette Persiánt, aki
értesülése szerint érdekelve volt a bankalapításban. Ez a
két ügy komoly vereséget jelentett a kormánybiztosnak, s
mindkettőben Mikes volt az ellenfél. Nyilvánvaló, hogy
Persián ezek után nem gondolt szívélyesen Szombathely
püspökére.
-----Kettejük konfliktusát más
esemény is növelte. 1918. november 14-én a kormánybiztos
javadalmi kimutatás készítésére szólította fel az egyházi
nagyjavadalmasokat. Szombathelyről azonban nem érkezett meg a
kimutatás, ezért december másodikán megsürgette azt. A
püspöki iroda ekkor közölte, hogy az erre vonatkozó
körrendeletet nem kapta meg.23 December 21-én
Persián levélben sérelmezte, hogy még mindig nem kapta meg a
kimutatást. Mikes december 23-án kelt válaszában24
közölte, hogy a püspökség vagyona nem változott, ezért nem
tartja szükségesnek újabb kimutatás készítését,
másrészt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak külön
ügyosztálya van erre a feladatra, ahol a kért adatokkal
rendelkeznek. Ezt a választ azonban Mikes nem a
kormánybiztosnak, hanem a miniszternek címezte. Ezt az
eljárást Persián 1919. január 7-i levelében kifogásolta,
és január 20-ig adott haladékot a kimutatás beküldésére,
ami január 22-én érkezett meg a minisztériumba. Az eljárás
során szembetűnő, hogy Mikes kerülte az együttműködést a
kormánybiztossal, de jóhiszeműen cselekedett a kimutatás
ügyében, hiszen a december 23-i levélben megfogalmazta
álláspontját az ügyben, és ez jogilag teljesen helytálló
volt. Persiánnal szembeni magatartása azonban - bár
következetes volt - tovább fokozta a köztük meglévő
feszültséget, és feleslegesen - csaknem kihívó módon -
támadási lehetőséget nyújtott önmaga ellen.
-----Eközben a püspökkel szemben
újabb front nyílt. Obál Béla,25 Vas vármegye új
kormánybiztosa felkereste a püspököt, támogatását kérve a
közrend helyreállításában, különösen a megye déli,
vendek által lakott területén.26 Kérésére Mikes
február első hetében bejárta a Vendvidék településeit, de
Obál nem tartott vele, hanem feljelentette a püspököt.27
Vádja szerint Mikes pánszláv politikát folytatott, és
karhatalom szervezésébe kezdett. Persze ezek a vádak
alaptalanok voltak. Mikes a vendek által lakott falvak
látogatása közben kerülte az összeütközést az egyre
inkább a délszláv hatalom felé orientálódó helyiekkel, de
több helyen is biztatta a lakosságot, hogy maradjon hű az
integer Magyarországhoz.28 Ehhez képest pont őt
vádolták pánszláv politikával.
-----Persián és Obál akcióinak
hatására a kormány vagyonvizsgálatot rendelt el a
szombathelyi javadalomban. 1919. február 7-én pénteken este
érkezett Szombathelyre Persián a vizsgálati bizottsággal és
a Savaria Hotelben éjszakázott. A vizsgálat néhány óra
leforgása alatt február 8-9-én történt meg, amely ellen a
püspök tiltakozott. Szombat délelőtt, délután és másnap
délelőtt tartott a vizsgálat. Szombat délután a sorokmajori
épületeket vizsgálták meg, s azokat teljesen rendben
lévőnek találták. Persián február 9-én délben elutazott,
a püspökség többi birtokát nem vizsgálták meg.29
A kormánybiztos olyan jelentést készített, amely szerint a
javadalmat a püspök személye részéről veszély fenyegette.
Konkrétan azzal vádolta Mikest, hogy az ún. kisebb ingyenes
felszereléseket elidegenítette, a javadalomban szükséges
helyreállításokat pedig elhanyagolta. Számszerűleg a
jelentés szerint Mikes a püspökség törzsvagyonának 1 717
000 koronával tartozik. (Ezen belül a kisebb felszerelésekért
283 000, a nobilis fundusért 150 000, az elmulasztott
helyreállításokért 1 134 000 és avulási kár címén 150
000 koronával.) A jelentés alapján a köztársaság ideiglenes
elnöke 154/1919. sz. átirata alapján a szombathelyi püspöki
javadalmat február 17-én zároltatta, Persián kormánybiztost
pedig zárgondnokul nevezte ki.30 A püspök dr. Vass
János vallásügyi miniszterhez írt levelében tiltakozott az
eljárás ellen. A püspök a magyar és az egyházi
törvényekkel is ellenkezőnek tartotta a zárlat
elrendelését. Álláspontja szerint erre az 1723. LXXI. tc.
alapján csak a királynak, mint főkegyúrnak volt joga,
márpedig a köztársaság kikiáltása után ez a jog
visszaszállt a Szentszékre. Másrészt jogtalannak tekintette
az eljárást, mert arról a prímást nem tájékoztatták, és
a biztos kiküldéséről a püspököt nem értesítették. A
vagyonvizsgálatban a püspök képviselői nem vehettek részt,
ráadásul a zárlat elrendelésére azelőtt került sor, hogy a
teljes javadalmat megvizsgálták volna. A püspök
felkérésére dr. Rogács Ferenc, dr. Rhorer Ödön és Mersich
László részletes kimutatást készített a püspökség
vagyoni helyzetéről.31 A kimutatás pontról pontra
cáfolta a kormánybiztos jelentését. A kisebb felszereléseket
tévedésből valóban a bérlőknek juttatták, de ezt a hibát
(amit sem a püspök, sem a káptalan, sem a jóváhagyó
minisztérium nem vett észre) azonnal korrigálták, és 13 900
koronát a bérlőktől meg is kaptak. A nobilis fundusért a
püspök nem tartozott a törzsvagyonnak. A legnagyobb összeget
a helyreállítások tették ki. István Vilmos püspök
hagyatékából 250 960 korona 94 fillér szolgálta ezt a célt,
ebből 180 000 koronát használtak fel a sorokmajori és a
répceszentgyörgyi gazdasági épületek, a püspöki palota
belseje, melléképületei és a bérházak tatarozására. Nem
lett helyreállítva a székesegyház és a palota külseje, a
zalaegerszegi belső major, a novai plébánia, a zalaegerszegi
és a felsőszelestei templom. A fennmaradt 70 000 koronából az
adott gazdasági körülmények között a kimutatók szerint nem
lehetett felújítást végezni, egyébként a vallás- és
közoktatásügyi miniszter 107.651/1917. sz. rendelete
lehetővé tette a háború ideje alatt a helyreállítások
szüneteltetését. Az avulási kár a kimutatók szerint nem
érte el a 150 000 koronát. A kimutatás értelmében a
püspökség bruttó jövedelme 279 000 korona volt. A püspök
saját tulajdonát képező, a javadalomba beruházott vagyon
értéke Zalaegerszegen 900 000, Sorok-majorban 250 000,
Répceszentgyörgyön 60 000 koronát tett ki. A püspök a
halála esetére 200 000 koronás életbiztosítási kötvényt
helyezett el a székeskáptalannál a javítási kötelezettség
teljesítésére. Így a püspökség összes vagyona elérte az
1 500 000 koronát, amihez hozzászámítható volt a püspök
jelentős magánvagyona is. Az adatok tehát azt mutatták, hogy
a zárlat szükségtelen volt, a javadalmat nem fenyegette
veszély. Az események után egy évvel, 1920. február 12-én a
vallás- és közoktatási miniszter bizottságot küldött ki a
zárlat felülvizsgálatára.32 Ennek 1920. május
4-én kelt jelentése szerint "a zárlat elrendelése
szükséges nem volt, a püspökségi javadalom hiány nélkül
megvan, szabályszerű vagyoni kezelése és gazdaságvitele
ellen észrevétel nem tehető. Megállapítást nyert továbbá,
hogy a zárlat elrendelése Méltóságod [ti. Mikes] politikai
magatartása miatt indult ki, tulajdonképpen azért kerestettek
a javadalom vagyoni kezelésében is hibák, és ezért lettek az
elhamarkodva megállapított ezen hibák oly annyira kiélezve,
és hogy politikai üldözés további folyománya volt a
Méltóságod internálása is."
-----A zárlat elrendelése tehát
egyértelműen politikai üzenet volt a püspöknek (talán a
püspöki karnak is) és a Nyugat-Magyarországon egyre
erőteljesebben szervezkedő Keresztényszocialista Pártnak,
amelynek Mikes köztudomásúan lelkes támogatója volt.33
Közben a püspöki iroda a zárlattal kapcsolatos véleményét
megküldte a püspöki kar tagjainak. Az egri érsek és a győri
püspök válaszából ismerjük, hogy a püspöki kar
támogatásáról biztosította Mikest.34
-----A kormány Mikes tiltakozását
felhasználta ellene. Február 16-án Obál kormánybiztos
felkereste Károlyi Mihály köztársasági elnököt, s
beszámolt arról, hogy Mikes jugoszláv royalista körökkel
tart kapcsolatot, a javadalom jövedelmeit ellenforradalmi
propagandára használja, és "világfi" módjára él.35
Az előzőekben láttuk, hogy ezek hamis, rosszindulatú vádak
voltak, ráadásul jogilag nem is lehetett megalapozni őket.
A baloldali sajtó számára azonban lehetőséget nyújtottak a
Mikes elleni sajtótámadások megindítására. A Népszava már
február 14-én arról írt, hogy Mikes az egyházi vagyont
politikai célokra osztogatta.36 Másnap a Világban37
jelent meg egy cikk Hogyan gazdálkodott egy
mágnás-püspök? címmel, amely jól kifejezte az írás
egész hangvételét és irányultságát. A megyei lapok közül
először a szociáldemokrata Testvériség38
foglalkozott az üggyel, közölve a Népszava cikkét. A
támadásokra Mikes közleményben reagált már február 15-én:
"Az állítólagos ellenforradalom tárgyában nekem
tulajdonított nyilatkozatot sohasem tettem, és ezt a vádat a
leghatározottabban visszautasítom. Hogy pedig én a
püspökség vagyonából politikai mozgalmakat támogattam:
egyszerűen nem igaz."39 A baloldali cikkekre az
Alkotmány már február 15-én reagált, majd hozta Mikes
nyilatkozatát a püspökhöz közelálló Szombathelyi
Újság február 16-án, a Zalamegyei Újság pedig
február 22-én.40 A kormány Vass János vallomása41
szerint február 21-én több más ügy mellett tárgyalta a
szombathelyi püspök ügyét is. A gyöngyösi plébános ügye,
a székesfehérvári és a szombathelyi püspökök ügyei
közül végül ez utóbbit választották, amely alkalmas az
ún. ellenforradalmárok elleni lépésre. Az internálást Böhm
Vilmos terjesztette elő. A lapok megszerezték az információt,
mert Az Újság már február 25-én azt írta, hogy Mikes
internálása napokon belül megtörténik.42 Eközben
a püspök is lépéseket helyezett kilátásba. Február 20-án
az édesanyjának írt levélben43 politikai
célzatúnak minősítette az ellene indult eljárást, amelyet a
kormány irányított. Véleménye szerint azért választották
épp őt, mert a püspökök közül ő volt az, akit a
legkevésbé tudtak megfélemlíteni, másrészt a kormány
nagyon tartott az ellenforradalmi szervezkedéstől, és
köztudott volt, hogy a szombathelyi egyházmegye területén
erős a keresztényszociális ellenzék.44 Az ellene
folyó eljárást és kampányt levelében
"Kulturkampf"-nak nevezi, és elszántnak mutatkozik a
harc folytatásában. Arról a tervéről is ír, hogy Pestre és
Bécsbe utazik az ügy miatt. A levél utóiratában még
megjegyzi, hogy a püspöki javadalom természetesen teljesen
rendben van.
-----A pesti utazásra február
24-én került sor. Az volt a terve, hogy a kormánnyal
tárgyaljon, és végső esetben polgári pert indítson az
eljárás miatt.
-----Dr. Nagy Vince belügyminiszter
február 26-án rendelte el az őrizetbe vételt,45
ám Mikes hollétéről nem tudtak. A napilapok azonban hamar
kiderítették, hogy Mikes a Szent Imre Kollégiumban lakik a
Fehérvári úton.46 Ezen információ alapján
Pintér Imre rendőrkapitány délután három körül
személyesen vitte az internálásról szóló határozatot a
püspökhöz. Másnap a reggeli balatoni vonattal Mikest
Celldömölkre szállították a bencés apátságba.47
-----Az internálás indokaként a
zárlattal szembeni ellenszegülés és a köztársasági elnök
főkegyúri jogának tagadása szerepelt, amelyek a kormány
szerint az államrendet veszélyeztették. Egészen új indokok
voltak ezek a korábbi vádakhoz képest. A zárlattal való
ellenszegülés nem volt jogi kategória, hiszen azt tevőlegesen
nem akadályozta meg, csak a jogosságát vitatta, és ennek
nyilvánosan is hangot adott. Eme véleményét - amint láttuk -
a püspöki kar több tagja is osztotta. A főkegyúri jog
kérdése azonban teljesen új elem. A kormány álláspontja
szerint Mikes a zárlattal kapcsolatos állásfoglalásában a
köztársasági elnök eme jogának vitatásával valósította
meg az ellenforradalmi tevékenységet. Nos, ezen az alapon a
teljes püspöki kart internálni lehetett volna. Már
novemberben élénk vita bontakozott ki ugyanis arról, vajon a
királyság megszűnésével a főkegyúri jog átszállt-e a
köztársasági kormányra.48 Természetesen a
Károlyi-kormányzat - és képviselőjeként Persián - ezt az
álláspontot képviselte. A püspöki kar november 20-i
értekezlete nem foglalt állást az ügyben, de a kérdés
rendezését szükségesnek tartotta a Szentszék bevonásával.
A püspökök egyetértettek a prímással, hogy a főkegyúri
jog a királysággal együtt megszűnt, ezt az álláspontjukat a
Vatikán véleménye is alátámasztotta. Ezt képviselte Mikes
is. A főkegyúri jog kérdése a sajtóban is szerepelt, pro és
kontra születtek a cikkek. Mégis, ezen váddal csak Mikes ellen
indult eljárás, ami alátámasztja azt a véleményt, hogy
politikai hajsza folyt a püspök ellen, amihez ez a
mondvacsinált vádpont teremtett alapot.
-----Celldömölkön a püspök egy
hónapot töltött. Itt még viszonylag szabadon érintkezhetett
a külvilággal, látogatókat is fogadhatott. Több levelezőlap
is fennmaradt, amelyet Celldömölkről küldött az
édesanyjának.49 Fogva tartó tisztje előzékenyen
bánt vele, napi sétára is magával vitte. A katonák azonban
egyre inkább kellemetlenkedtek vele, főleg azután, hogy az
őrséget pestiekkel váltották fel. Március 7-én látogató
érkezett hozzá dr. Vass József személyében, aki arra kérte,
adjon ki olyan nyilatkozatot, amelyben elismeri
"tévedéseit".50 Ebben az esetben a
kormány módot találna ügye felülvizsgálatára. Mikes nem
vállalta ezt. Március 29-én este két nyomozó érkezett azzal
a paranccsal, hogy Mikest a fővárosba szállítsák. Másnap
délután érkeztek meg a budapesti főkapitányságra, ahol -
Mikes elmondása szerint - "egy 18-20 éves, göndörhajú,
cvikkeres fiúcska elé vitték".51
Kihallgatásra nem került sor, majd másnap autón a
gyűjtőfogházba szállították, ahol a 26-os zárkába
került. Visszaemlékezése szerint meglátogatta László Jenő,
a Forradalmi Törvényszék vádbiztosa, de továbbra sem
hallgatták ki.
-----Húsvét után a rabok élete
megváltozott, mert új foglyok érkeztek nagy számban. Ekkor
került a gyűjtőbe Simonyi-Semadam Sándor, Huszár Károly,
Haller István, Esterházy Móric, Lovászy Márton, József
Ferenc királyi herceg. A rabok élénk "társadalmi
életet" éltek, a beérkező híreket naponta megvitatták,
a tanácskormány túlélésének esélyeit latolgatták.
Állítólag többen is közbenjártak Mikes szabadon
bocsátásáért - a Szentszék, az olasz, francia, angol
missziók -, de hiába. A fogházban a mostoha körülmények
között arcán orbáncot kapott, ezért a svájci Vöröskereszt
közbelépésére a Park Szanatóriumba szállították, ahol
többek között Wekerle Sándor, Lánczy Leó és még számos
korábbi és későbbi politikust, katonatisztet tartottak fogva.
Itt látogatókat is fogadhatott, sőt az ellátása is jobb
lett. Komornyikja Posch Mihály budapesti vendéglőstől
szállította neki naponta az élelmet. Pünkösdtől kezdve
engedélyt kapott arra, hogy szobájában misézhessen. A június
24-i ludovikás puccskísérletről a foglyok tudomást
szereztek, ezért az esti órákban egy különítmény a
parlamentbe akarta szállítani őket, de a püspök javaslatára
a kórház egyik orvosa, Klima Ilona felhívta Haubrich József
népbiztos-városparancsnokot, aki megtiltotta, hogy az
engedélye nélkül a foglyokat kiadják. Július közepén
megjelent Mikesnél egy "fehér érzelmű" detektív,
aki szerint Mikes az elsők között szerepel a kivégzendők
listáján. Ez az információ késztette a későbbi szökésre.
Molnár komornyik hírekért járta a várost, Brenner János
civil ruhát, Kemenes Lajos52 színész álbajuszt,
Palló Imre53 pedig szemüveget hozott. A szökés
tervét egy Auer nevezetű főhadnagy és Nógrádi főkalauz
készítette el: eszerint gyapjút szállító vonattal
Pinkafőig utaznak, ahol átlépik az osztrák határt. A
szökés időpontját július 30-ában határozták meg.
-----Este 6 órakor vacsoraidőben
Mikes egy alkalmas pillanatban leszökött a fűtőházba,
amelynek a kulcsát napközben megszerezte. Innen jutott ki az
utcára, ahol az álruhában elvegyült a tömegben. Auer
főhadnagy kíséretében gyalog, majd konflison a Dunaparti
Rakodó-pályaudvarra mentek, ahol vasúti tisztviselőnek kiadva
magát jutott fel egy tehervonatra. Közben Molnár komornyik a
püspök vacsoráját vitte a szobájába, mintha még ott
tartózkodna. Ezt követően úgy búcsúzott el a püspöktől,
hogy a detektívek jól hallják a távozását. Ezt követően
őt is a főhadnagy kísérte a pályaudvarra. A szökést 7 óra
körül vették észre, és az olasz missziót gyanúsították,
mert Romanelli ezredes pár napja a püspöknél járt. A vonat
másnap reggel 6 körül indult Kelenföldről. Utazás közben
érkezett a Kormányzótanács bukásának híre, ezért az
eredeti tervet megváltoztatva Somlóvásárhelyen szálltak le,
ahol gróf Erdődy Sándor kastélyában szálltak meg. Másnap
innen Károlyházára mentek, ahol a csehimindszenti plébános
testvérének erdészlakában éjszakáztak. Vasárnap oda
érkezett meg Vépről gróf Erdődy Ferenc, aki a
proletárdiktatúra bukásának hírét hozta. Ezután kocsival
Csabrendekre mentek Meisel József pápai plébánoshoz, majd
vissza Somlóvásárhelyre, augusztus 5-én pedig Vépre. Másnap
reggel dr. Boda János püspöki helynök és Varga János
püspöki titkár meglátogatták a püspököt. Csak 20-án
hagyta el a kastélyt, amikor - a hívek kérésére - fényes
ünnepség közepette vonult be székvárosába, ahol Te Deumot
tartottak szerencsés megszabadulása alkalmából. Ezzel
fejeződött be Mikes püspök "Kulturkampfja".
*
Internálása után fél évvel térhetett csak vissza székhelyére a püspök. Az ellene felhozott vádak koholtak voltak, és politikai célzattal születtek. Ennek következtében az egész eljárás törvénytelen volt. Az eltelt hónapok azonban nem múltak el nyomtalanul személyiségén. Az elszenvedett sérelmek hatására megerősödött benne a kommunistákkal és szociáldemokratákkal szembeni ellenérzés. Erősebbé vált azon meggyőződése, hogy a keresztény elkötelezettségű emberek fokozottabb politikai szerepvállalására van szükség. Ugyanakkor új feladatokat is megkövetelt a történelmi helyzet, amennyiben fontosabb lett az ipari és mezőgazdasági munkásokkal való foglalkozás abból a célból, hogy körükben a baloldali eszmék ne hódíthassanak tért. Legitimista elkötelezettsége az idők során semmit nem változott, sőt tovább nőtt a királyság intézményébe vetett bizalma, amelyben biztosítékot látott a köztársaság "felfordulása" ellen. Az elszenvedett sérelmek a legitimista politikusok egyik meghatározó, hiteles vezetőjévé tették személyét; amely vezető szerep nem a formális, mindennapi politikai életben nyilvánult meg, hanem sokkal erőteljesebben hatott informális úton, a püspöki karon és a keresztény elkötelezettségű, a püspök köréhez tartozó politikusokon keresztül. Ez a befolyása egészen a király kudarcba fulladt visszatérési kísérleteiig (1921) - a Nyugat-Dunántúlon pedig még tovább - tartott. A püspöki karon belül vitathatatlanul IV. Károly legelkötelezettebb híve maradt. Ennek lett következménye, hogy a király visszatérési kísérleteiben oly fontos szerepet játszott.
JEGYZETEK
1 | Szombathelyi Püspöki Levéltár (SZPL), Mikes János iratai. 7. doboz, A Malcsiner-Persián per iratai, Mikes püspök tanúvallomása |
2 | SZPL, uo. összegyűjtött újságkivágások |
3 | GÉFIN Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. II. Martineum, Szombathely, 1929. 453-454. old; SZÉKELY László: Emlékezés gróf Mikes János szombathelyi megyés püspökről. Kézirat, SZPL, 1966. |
4 | Katolikus Írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete (1889-1946) a katolikus írók és hírlapírók érdekvédelmi szervezete volt, az 1896-os Országos Katolikus Nagygyűlés határozata alapján hozták létre. Célja a kat. szellemű írók és hírlapírók egyesítése, erkölcsi és anyagi támogatása, a katolikus értékek védelme. |
5 | Malcsiner Emil (1882-1942) teológiát végzett, de pappá szentelése előtt az újságírói pályát választotta, és több egyházi lapnak (Egyházi Közlemények, Katolikus Tudósító, Magyar Kurír) lett a munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője. 1917-től a Központi Sajtóvállalat igazgatói posztját töltötte be, a Tanácsköztársaság alatt politikai túszként tartották fogva. |
6 | Persián Ádám (1887-1934) ferences papnövendék, de 1907-ben kilépett a rendből és újságíró lett. Az Alkotmány parlamenti tudósítója, vezércikkírója, majd politikai rovatvezetője. Részt vett a Katolikus Néppárt szervezésében. 1918 novemberétől a katolikus ügyek kormánybiztosa, majd miniszteri tanácsos. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe, majd Pozsonyba emigrált. 1919 augusztusában tért haza. |
7 | Turi Béla (1875-1936) esztergomi kanonok, az Alkotmány szerkesztője, 1906-1911 között felelős szerkesztője, 1919-1924-ig a Nemzeti Újság felelős-, majd főszerkesztője, nemzetgyűlési képviselő, a Pázmány Egyesület alelnöke. |
8 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz |
9 | Dr. Rogács Ferenc (1880-1961) püspöki irodaigazgató, kanonok, Mikes egyik legközelebbi munkatársa, 1948-tól pécsi segédpüspök, 1958-tól püspök. |
10 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz |
11 | Másrészt a per nem érintette a Tanácskormány tevékenységét, mert abban Persián nem vett részt, 1919 márciusában Bécsbe emigrált. |
12 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz, A királyi büntető járásbíróság végzése B. IV. 15432/8. 1919. |
13 | Uo. A budapesti királyi büntető törvényszék ítélete, 1922. február 7. másolat |
14 | Az ítélet szerint Persián félrevezette gróf Batthyány Vilmos nyitrai püspököt, aki ennek következtében mondott le püspökségéről. |
15 | SZPL, Püspöki körlevelek, 1918. XI. és XIII. |
16 | Lingauerről bővebben lásd: BÉKÉS Márton: Egy vidéki "újságkirály" sorsa. I. In: Vasi Szemle. 2006. 1. szám, 15-34 old. |
17 | Simonyi-Semadam 1918. november 15-én a püspökhöz írt levelében a pártszervezést sürgős feladatnak minősíti, amihez a püspök támogatását és a püspöki konferencián való részvétel alkalmából személyes találkozót kér. SZPL, Mikes János iratai, 6. doboz, 1919. |
18 | SZPL, Mikes János iratai, 1. doboz, Jegyzőkönyv a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1918. november 20-i esztergomi konferenciájáról. |
19 | A Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár 1912-ben alakult meg Mikes kezdeményezésére. |
20 | Persián szerint a prímással előzetesen egyeztettek erről, amit Mikes lehetetlennek tartott a prímás betegsége miatt. SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz, Mikes vallomása |
21 | Mikes 1921. március 11-én tett vallomást. |
22 | Simonyi töltötte be a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. elnöki tisztét és más egyházmegyékben is ellátott hasonló feladatot. |
23 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz, 1217/1919. |
24 | Uo. 5836/1919. |
25 | Obál Béla (1881-1952) történetíró, újságíró, evangélikus teológiai akadémiai tanár, 1918-19-ben kormánybiztos, főispán, majd vármegyei direktóriumi elnök. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. |
26 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz, Malcsiner-Persián per iratai, Mikes vallomása |
27 | Vass János volt miniszter tanúvallomása a Malcsiner-Persián perben. In: Az Est, 1921. május 13. 4. old. |
28 | GÖNCZ László: A muravidéki magyarság 1918-1941. Lendva, 2001. 47. old. |
29 | GÉFIN, 454. old. A zalaegerszegi és répceszentgyörgyi birtokok vizsgálata csak február 17-én kezdődött, a zárlat kihirdetése után. |
30 | SZPL, Acta Cancellariae, 1253/1919. Mikes Püspök levele dr. Vass János vallásügyi miniszternek. |
31 | SZPL, Püspöki körlevelek, 1919. A szombathelyi püspökség vagyoni zárlatához válasz Persián Ádám nyilatkozatára. |
32 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz |
33 | Uo. Malcsiner-Persián per iratai, Mikes vallomása |
34 | Uo. Az egri érsek levele 1919. február 25-én, a győri püspöké február 22-én kelt. |
35 | Vass János volt miniszter tanúvallomása a Malcsiner-Persián perben. In: Az Est, i. sz. |
36 | Népszava, 1919. február 14. 2. old. |
37 | Világ, 1919. február 15. |
38 | Testvériség, 1919. február 16. 1. old. |
39 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz |
40 | Uo. |
41 | Vass János volt miniszter tanúvallomása a Malcsiner-Persián perben. In: Az Est, i. sz. |
42 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz, újságkivágás |
43 | Mikes édesanyja ekkor Münchenben tartózkodott, a levelet a püspök testvére, Sophie juttatta el hozzá. SZPL, Mikes János iratai, 6. doboz, 1919. |
44 | A Vasvármegye 1919. március 4-i vezércikkében a Mikeshez közelálló, vele azonos politikai nézeteket valló Lingauer Albin főszerkesztő szintén abban látta a püspök elleni eljárás okát, hogy ezzel a kormány a választások előtt csapást mér az erős keresztényszociális szerveződésre, és elijeszti a főpapokat is ennek támogatásától. |
45 | SZPL, Mikes János iratai, 7. doboz |
46 | Pesti Hírlap, 1919. február 28. |
47 | Mikes internálásának történetét feldolgozta: VARGA János: Mikes püspök fogsága. Martineum, Szombathely, 1921. 1-40. old. |
48 | SALACZ Gábor: A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között Magyarországon. Argumentum, Bp. 2002. 11-18. old. |
49 | SZPL, Mikes János iratai, 6. doboz. |
50 | Uo. 7. doboz, Malcsiner-Persián per iratai, Mikes vallomása |
51 | VARGA, 4. old. |
52 | Kemenes (Géfin) Lajos (1888-1925) színész, hírlapíró, szerkesztő, Géfin Gyula püspöki levéltáros testvére. |
53 | Palló Imre (1891-1978) operaénekes, Mikes gyakori vendége a répceszentgyörgyi kastélyban. |