Zsámbéki Monika:
A BATTHYÁNY HERCEGEK ŐSANYJA, STRATTMANN ELEONÓRA
(Egy regényes életút vázlata)

------------------------------A tanulmány Strattmann Eleonóra (1672-1741) életútját vázolja fel, úgy mutatva be őt, mint a Batthyány-család hercegi ágának ősanyját, mint nőt és korának jeles szereplőjét.
-----Strattmann Eleonóra előkelő Rajna-vidéki arisztokrata családból származott, 1693-ban ment feleségül Batthyány II. Ádámhoz, akinek életét szintén bemutatja a szerző. A korán megözvegyült asszony fiai vezető katonai és államigazgatási feladatokat láttak el a Habsburg Birodalomban. A szerző Strattmann Eleonóra diszkrét magánéletéről is szól (Bécsben gyakran mutatkozott vele Savoyai Jenő), majd precízen ismerteti a grófnő birtokait és építkezéseit.

Illés Péter
A VASI-HEGYHÁT TÖRTÉNETI FOGALMÁNAK KÉRDÉSÉHEZ
(A "Hegyhát" mint földrajzi köznév és a vele kapcsolatos tájnév kialakulása)

------------------------------A földrajzi tulajdonságokat kifejező tájelnevezések közül a Vasi-hegyhát neve és pontos földrajzi meghatározása régóta a tudományos kutatás homlokterében áll. A szerző sikeres kísérletet tesz arra, hogy összegyűjtse a jellegzetes vasi kistájra vonatkozó elnevezéseket, amelyek alátámasztják a "hegyhát" szó alkalmazásának autentikus és indokolt voltát.

Brenner Vilmos:
SAJÁT SORSUNKAT ÉLTÜK MEG
(Ötven év Ausztriában - sem távolban, sem idegenben. 1956-2006)

------------------------------A szerző 1956 telén hagyta el családjával Magyarországot, és a szomszédos Ausztriába távozott, hogy ott kezdjen új életet. A Graz-ban letelepedett magyar család megtalálta számítását, és úgy lett osztrák állampolgár, hogy nem fedte el gyökereit, de nem is különült el a befogadó közösségtől. A visszaemlékezés egy európai polgár történeti visszatekintése, számadás az európai örökség fenntartóiról és elvesztegetőiről.

SIGRAY ANTAL NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1919-ES SZEREPÉRŐL
(Közzé teszi: Békés Márton)

------------------------------Gróf Sigray Antal (1879-1947) itt közölt szövegében, amely négy cikket számláló írásbeli hagyatékának első darabja, az 1919-ben rá bízott kormánybiztosság területe megvédésének sokrétű problematikáját vázolja. Sigray szövege az ellenforradalom legszínvonalasabb, bár csupán 1920-1921-ben kiadott lapja, az Új Magyar Szemle hasábjain jelent meg, 1920 szeptemberében. A lap, amellett, hogy az ellenforradalom tanulságait vonta le, történelmi, irodalmi, művészeti, közgazdasági szemleként is funkcionált.
-----Sigray írása nem csak azért érdekes, mert a helytörténet tovább gazdagodik egy nehezen elérhető forrás közzététele által az egykori kormánybiztos mérsékelten és jól megírt autentikus emlékével, hanem mert Sigray realitásérzékét is bemutatja.

Lakner László:
SEMMELWEIS IGNÁC, "AZ ANYÁK MEGMENTŐJE"

------------------------------Semmelweis Ignác (1818-1865) nagyszerű, valóban anyák ezreinek életét megmentő, a világ orvostörténetében kiemelkedő jelentőségű felfedezése iránt korábban legalább annyian voltak ellenérzéssel, mint ahányan ma elfogadják azt. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy a helyzet a korszakalkotó felfedezése idején a mostani ellentéte volt. Nem csoda, ha Semmelweis - a szerző beállításában - "sokat szenvedett, nagysága szenvedéssel járt", s maga ellen hívta ki a sorsot. A kiváló orvos élete alkonyán szellemileg is árnyékba került, az elembetegség egyre fokozódó tünetei és kollégái gyilkos rosszindulata végzett vele.