ÉVFORDULÓS
ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK ELÉ

------------------------------Amikor ezeket a sorokat írom - szeptember végén -, még nem tudni, hogy a kapitalista dzsungelben zárványként továbbélő nép-maradványok mozgolódása elég lesz-e arra, hogy komolyan megkérdőjeleződjék az a politikai paradigma, amely a Kádár-rendszer egyenes folytatásaként a magyar nemzeti közösség önfelszámolásának útját egyengette az elmúlt 17 esztendőben.
-----Nem tudjuk ezért azt sem, hogy amire eljön 1956 forradalmi napjainak ötvenéves évfordulója, és mire e számunk eljut előfizetőinkhez is, vajon ugyanazt jelentik-e még az emlékező és méltató szavak; - vagy pedig a jelen alakulások, ha a status quo-t netán nem is, de a múltat alaposan felforgatják, így valósítva meg a legkevésbé kockázatosnak látszó, de messzeható következményekkel járó szemantikai forradalmat.
-----Jelenleg azonban - egy-két disszonáns hangtól s némi megkopástól eltekintve - 1956 őszének nimbusza töretlen. Összeállításunk ennek jegyében, de elsősorban nem az ünneplés, hanem a jobb megismerés szándékával készült.
-----S - ellentétben tíz évvel ezelőtti emlékszámunkkal - szinte spontán módon szerveződött. S úgy alakult, hogy most a Vas megyéből 1956-ban elszármazott politikai emigránsokat is megszólaltathatjuk; az összeállítás elején álló négy írás szerzője képviseli őket. A további három írás - határon belüli - történészek munkája; a forradalom és szabadságharc alatti és utáni történések egy-egy érdekes részletéről lebbenti föl a fátylat, vagy ezek értelmezéséhez nyújt adalékokat.
-----Korunkban szinte mindenütt kamerák kereszttüzében és hangrögzítő készülékek hatókörében élünk, és mégis, a szeptemberi események azt mutatják, mintha valamelyest oldódnék végre a lelkekre kövesült félelem, a XX. század komor öröksége. Ha így van, és nemcsak vágyainkban van így, akkor talán most érnek célba, és most válnak végképp történelemmé az ötven évvel ezelőtti események.

Nagy Alajos
VAS MEGYE - A BUJDOSÓK MENEDÉKE
(Emlékek 1956 őszéről)

------------------------------A Vasszilvágyról származó szerző 1956 őszén Ajka városában a forradalom egyik vezetője volt. Október végén Szombathelyen járt. Forradalmi emlékeinek ismertetése után a szabadságharc leverése utáni menekülésének történetét írja meg. Rokonai segítségével jutott át a határon. A Nyugat-Európában eltöltött évtizedek alatt is számon tartotta a nagy számú vasi száműzöttet - akik legnevesebbje Mindszenty bíboros volt -, és az emigráció egyik vezetője lett. Ma ismét Magyarországon él.

Hellenbart Gyula
BOLYONGÁSOK A FORRADALOMBAN

------------------------------A Németországban élő - Sárvárról elszármazott - író 1956 őszén Budapesten élte át a forradalmat. Októberi-novemberi emlékeit és emigrálásának körülményeit írta meg ebben az írásban.

Hatz Csaba
A SZOMBATHELYI MÁV JÁRMŰJAVÍTÓ
MUNKÁSTANÁCSÁNAK MEGALAKULÁSA

------------------------------Az 1956-os Szombathely egyik legnagyobb üzemében, a Magyar Államvasutak (MÁV) járműjavítójában 1956. október 27-én jött létre a demokratikus önigazgatási szervezet, az ún. munkástanács. A szerző eredeti dokumentumok segítségével rekonstruálja az eseményt, és bemutatja a munkástanács forradalom napjaiban tett politikai nyilatkozatait.

Soós Viktor Attila
"BIZTOS JELENTÉS EGY BELSŐ EMBERTŐL "
(Farkas Dénes szombathelyi püspöki helynök jelentése az 1956-os forradalom eseményeiről, Kovács Sándor megyéspüspök és mások magatartásáról)

------------------------------Farkas Dénes (1905-1971) a pártállam által a szombathelyi püspök mellé helyeztetett püspöki helynök (1951-1956) az 1956-os forradalom leverése után részletes jelentésekben számolt be az állami egyházügyi hatóságoknak tapasztalatairól. Jelentéseinek forrás értéke van, miközben tudjuk: egy papi hivatásával és hazájával szembefordult ember tragikus következményekkel járó följelentései ezek a szövegek.

Balázs Géza
A CSÉNYEI KÁLVÁRIA

------------------------------A keresztút vagy kálvária (via crucis, via dolorosa, Krisztus szenvedésének útja) 14 stációból áll, a végén Krisztus és a két lator keresztjével. A római katolikus települések egyik szakrális helye. A húsvétot megelőző Nagyhéten itt végzik a keresztúti ájtatosságot. A Sárvár melletti, 650 lakosú Csénye község kálváriájára a művészettörténészek is felfigyeltek. A nyelvészprofesszor szerző ismerteti a csényei kálvária elhelyezkedését, történetét a stációk tematikáját, közli a naív festményekhez tartozó verseket. A csényei kálvária naív képei és szövegei a népi vallásosság megejtő példái.

Mórocz Zsolt:
A My LAKÓ-HELYEINK
(Részletek)

------------------------------A megjelenés előtt álló esszékönyv Vas megye művelődéstörténetének leggazdagabb fejezeteihez kalauzolja el az olvasót, a kelta és a római emlékektől egészen Weöres Sándor vagy Nagy Gáspár költészetéig. A szerző írja: "A táj lassan átitat bennünk valami mondhatatlan érzéssel, azután beszédessé válik. Vallani kezd szelleméről, történetéről, az önmagán túli világról. Mindössze követnünk kell a jelek útmutatását."

Békés Márton:
A MAGYAR VENDÉE

------------------------------A szerző kutatásai nyomán kialakult tézise szerint Vas megye politikai kultúrájának legerősebb eleme a konzervatív eszmeiség. Ezen belül különösen a magyar royalizmus vonulata szembetűnő, amelyet hazánkban legitimizmusnak is neveznek. Reformizmus, királypártiság, konzervativizmus: Az elmúlt 200 év sok-sok kiemelkedő vasi személyisége, politikai és kulturális fejleménye tartozik ebbe a körbe. Ennek folytán joggal nevezhető Vas megye a magyar Vendée-nek (utalva az ellenforradalmiság jelképének tekintett francia tartományra). A tanulmány második része a vasi legitimista politikus, gróf Sigray Antal (1878-1947) politikai eszméit elemzi.