MÉSZÁROS ISTVÁN

KIK "A BUKOTT RENDSZER
ÖRÖKÖSEI"?

ADALÉKOK MINDSZENTY ÉS NAGY IMRE VISZONYÁHOZ

----------------------------------------Mindszenty 1956. november 3-án este elmondott rádióbeszédében többször is említésre került ez a szókapcsolat: "a bukott rendszer örökösei". Mind az e témával foglalkozó szaktörténészek, mind az újságírók és politológus-kommentátorok kezdettől fogva máig úgy írtak, írnak erről, hogy a bíboros e kifejezéssel Nagy Imre reform-kommunista körét, illetve az 1956 októberében hatalomra került "Nagy Imre-kormányt", tehát "a forradalom vezérkarát" illette. S azt is hozzáfűzik, hogy a bíboros bizalmatlan volt Nagy Imrével szemben, s hogy beszédében az ő és munkatársai felelősségrevonását is követelte, a "bukott rendszerben" való tevékeny közreműködésük miatt.
-----A történészek és publicisták e tartalmi értelmezése azonban nem fedi a valóságot. A forradalom napjaiban ugyanis Mindszentynek semmi ellentéte nem volt Nagy Imrével, ennek semmi nyoma, semmi dokumentuma nincs. Ellenkezőleg: szimpátiával tekintett Nagy Imrére, a maga eszközeivel támogatta ekkor közzétett kormánytörekvéseit.
-----Az viszont kétségtelen tény, hogy Nagy Imre gyanakvással nézte Mindszentyt, őt riválisának, politikai ellenfelének, az ellentábor vezérének tartva.
-----Az alábbiakban Nagy Imre és Mindszenty 1956-os viszonyának megvilágításához szeretnénk néhány apró adalékkal hozzájárulni.

I.

Előzetesként szükséges néhány jól ismert tény felidézése. Hazai közelmúltunk történetében a Rákosi Mátyás kommunista pártvezető nevével "fémjelzett" korszak végérvényesen a Magyar Dolgozók Pártja 1956. július 18-21-én tartott központi vezetőségi ülésén ért véget. Ez a testület minden tekintetben elmarasztalta Rákosi pártvezetői, kormányirányítási, bel- és külpolitikai tevékenységét, de még a szocializmus építése általa diktált irányának helyességét is kétségbe vonta. A "Rákosi-korszak" tehát ekkor visszavonhatatlanul lezárult, a Rákosi-rendszer ekkor bukott meg, maga Rákosi ekkor tűnt el a magyar közéletből.¹
-----Egy lényegében azonos, de "megjobbított" szocializmus felépítésére kapott mandátumot Rákosi utóda, "örököse" a magyar kommunisták legfőbb pártvezetői székében: Gerő Ernő. Ő is régivágású "moszkovita" volt; munkatársait is a régi elvtársak közül választotta ki. A korábbi teljes kormánygarnitúra változatlan maradt, Hegedűs András - Rákosi régi embere - miniszterelnöksége alatt.²
-----Az 1956. július 18-a után következő "Gerő-korszak" három hónapjában egyre erősödött az országban az elégedetlenség, a párttal és a kormánnyal való szembenállás, a forradalmi hangulat. De a pártvezetés és a kormány nem mozdult, a helyzet nem lett jobb.
-----1956. október 23-án délután már - robbanásig feszült légkörben - fenyegető párt- és kormányellenes tömegmegmozdulásokra került sor a fővárosban. Este 8 órakor Gerő beszédet mondott a rádióban, és kemény fellépést helyezett kilátásba a felvonulók, tüntetők ellen. A budapesti rádió épülete előtt már a fegyverek is eldördültek.
-----A kommunista párt központi vezetősége 1956. október 23-án éjjel tartott ülésén javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy Nagy Imrét nevezze ki miniszterelnöknek. Nagy Imre október 24-én foglalta el hivatalát. Ugyanezen a napon kihirdették a statáriumot a felkelők ellen, s megjelentek a szovjet tankok Budapest utcáin, hogy részt vegyenek a "lázadás" felszámolásában.
-----A forradalom első hetében - október 23-ától 28-29-éig - a magyar kommunista pártvezetőség, Gerővel az élén, a felkelést erőszakkal akarta letörni, a hadsereg bevetésével igyekezett az ellenállást megsemmisíteni.
-----Október 25-én azonban a kommunista párt legfőbb szerve, a Politikai Bizottság leváltotta Gerőt az első titkári tisztségből.³ Rákosi Mátyás örököse, Gerő Ernő tehát csődöt mondott, mint a kommunista párt legfőbb vezetője; politikai pályafutása ezzel a kudarccal bevégződött.
-----A budapesti rádió október 26-án este 7 órakor elhangzott kommentárja így jellemezte Rákosi és utóda, Gerő két korszakát: "A rendezésre személyi garanciát jelent mindenekelőtt a Nagy Imre-kormány. Garanciát jelent a Nagy Imre-kormány abban a vonatkozásban is, hogy végérvényesen szakítottak nemcsak a hazánkra annyi bajt, dolgozó népünkre oly sok megpróbáltatást zúdító, Rákosi-féle népellenes politikával, hanem az azt követő halogató és hibát hibára halmozó politikával is, melyért sok tekintetben Gerő Ernő viseli a felelősséget."⁴
-----A forradalom napjaiban született sok kiáltvány, határozat, követelés-sorozat szerzői legtöbbször külön-külön említik a Rákosi- és a Gerő-"korszakot"; utóbbit főként a forradalom fegyveres leverésének szándékáért, a szovjet hadsereg beavatkozásának kieszközléséért, s a felkelők elleni statárium meghirdetéséért marasztalták el. Ezek tehát Gerő Ernő "speciális saját bűnei", igen friss szörnyűségek elkövetésének rémtettei, amelyek egészen konkrét és aktuális módon különböztek Rákosi bűnlajstromától.
-----A forradalom új szakasza kezdődött október 28-29-én: Nagy Imre miniszterelnök tűzszünetet kötött a felkelőkkel, s megkezdődött a szovjet csapatok kivonása a fővárosból. Úgy tűnt ekkor: győzött a forradalom.⁵
-----Összefoglalva: Rákosi kommunista rendszere 1956. július 18-án megbukott; s e "bukott rendszer örökösei" vagyis Gerő Ernő és pártvezetőtársai három és fél hónapon át, október végéig töltötték be a maguknak vindikált legfőbb ország- és társadalomirányítói funkcióikat.⁶

II.

Ekkor folyt le Mindszenty 1956-os négy napja. Felsőpetényi "kényszerlakhelyéről" kiszabadulva október 31-én, szerda reggel érkezett a budai prímási székházba. Ott töltötte a csütörtöki, pénteki és szombati napot, ahonnan november 4-én, vasárnap hajnalban távozott.
-----Vajon mit tudhatott Mindszenty ekkor, ezekben a napokban Nagy Imréről?
-----Legelső emléke róla alighanem 1948. június 16-ról való volt: a magyar országgyűlés ekkor döntött az egyházi iskolák államosításáról. Az ezt a törvényt megszavazó parlamenti ülést Nagy Imre vezette: ő volt ekkor a magyar országgyűlés elnöke.⁷
-----Majd hosszú évek elteltével felsőpetényi rabságában juthatott róla friss hírekhez a bíboros: 1956 elejétől ugyanis naponta megkapta a Szabad Nép és a Magyar Nemzet című újságokat (az első a kommunista párt, a másik a Népfront lapja volt). Ezeket rendszeresen olvasta.⁸ Egészen biztosan kellő ismeretekkel rendelkezett az 1956. július 18-21-i kommunista Központi Vezetőség-ülésről, a legfelső pártdöntésről, Gerő Ernő első titkárrá megválasztásáról. Pontosan tudta, hogy a kommunista párt első titkári tisztségének betöltője ezekben az időkben Magyarországon a legfőbb politikai tényező volt.
-----1956. november 4-én Mindszenty a budapesti USA-követség Szabadság téri irodaházában kapott menedéket. Sok itt keletkezett írásos feljegyzése maradt ránk. 1956 decemberében egy meg nem nevezett újság cikkéről írt, amely 1956. november 3-i rádióbeszédét szerinte meghamisítva kommentálta. Ebben többek között megmagyarázta az általa használt "a bukott rendszer örökösei" kifejezést:
-----"Ezek nem a Nagy-kormány tagjai. Rákosival bukott a rendszer, örökösei Gerőék, akiket nem vontak felelősségre" - szögezte le a bíboros a legnagyobb határozottsággal.⁹ Korrekt, pontos a megfogalmazás, amely az 1956-os év októberét megelőző hónapokban lefolyt politikai események alapos, sőt aprólékos ismeretét bizonyítja.
-----Érdemes e kétségtelen tény ismeretében végigolvasni Mindszenty beszédét. Az alábbiakban azokat a szövegrészeket emeljük ki, amelyekben szerepel a vizsgált szókapcsolat.
-----"...1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer [= a Rákosi-rendszer], amelynek örökösei [= Gerő, a július 18-21-i KV-ülés] most a megtagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak [= Rákosi-rendszer] minden porcikájára. A rendszert [= Rákosi-rendszert] az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök [= Gerő és elvtársai] ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén."
-----"...A bukott rendszer örököseinek [= Gerő és köre] eddigi visszatekintő leleplezései feltárták, hogy a törvényes felelősségre vonásnak minden vonalon és pedig független és pártatlan bíróság útján kell bekövetkezniük. Magánbosszúkat el kell kerülni, ki kell küszöbölni. A bukott rendszer részesei [= Rákosi és köre] és örökösei [= Gerő és köre] külön felelősséget viselnek saját tevékenységükért..."
-----"...De végezetül egy kérdés felvetése mégsem hagyható el. Mit gondolnak a bukott rendszer örökösei [= Gerőék, júliusi KV-ülés]? Ha az általuk megbélyegzett elődeik [= Rákosiék] valláserkölcsi alapon álltak volna, elkövették volna mindazt, aminek következményei elöl menekülni kényszerülnek [= Gerőék és körük]?..."

III.

Egy további fontos tény pontos ismerete is alapvetően szükséges e témához. Nem beszélhetünk általánosságban az 1956-os forradalom Nagy Imre-kormányáról. A forradalom két hete alatt ugyanis összesen három - egymástól különböző - Nagy Imre-kormány létezett.¹⁰
-----Nagy Imre első 1956-os kormánya október 24-én délelőtt lépett hivatalba: csupa korábbi kommunista pártpolitikusból állt. Ez a testület azonban csupán két napig létezett, mert a miniszterelnök október 26-án valamelyest átalakította kormányát, de pártpolitikai profiljának lényeges megváltoztatása nélkül. Új tény viszont két korábbi - félreállított, bebörtönzött - kisgazdapárti politikus bevétele: Tildy Zoltán államminiszter, Kovács Béla pedig földművelésügyi miniszter lett.
-----De a forradalmi közvélemény nyomására e második kormány sem maradt sokáig funkciójában. Kényszerhelyzetében ugyanis Nagy Imre rövidesen szokatlan megoldást választott: kormánya addigi összes tagját felmentette, s csupán két szakminiszteri helyet töltött be: maga lett - miniszterelnöksége mellett - a külügyminiszter, Maléter Pál pedig a honvédelmi miniszter. Rajtuk kívül tíz - különféle korábbi, 1945-1949 között működő, s most újraéledt pártot képviselő - politikus alkotta a kormányt. A következők: Kádár János, Losonczy Géza (kommunista párt), Kéthly Anna, Fischer József, Kelemen Gyula (szociáldemokraták), Tildy Zoltán, B. Szabó István, Kovács Béla (kisgazdák), Bibó István, Farkas Ferenc (parasztpárt), mindnyájan államminiszteri munkakörben.
-----E harmadik - tehát már többpárti - Nagy Imre-kormány november elejére alakult ki, hivatalba lépését Nagy Imre november 3-án kora délután, 1/2 2-kor jelentette be a budapesti rádióban.
A felsőpetényi fogságából szabadult Mindszenty Budára érkezése a harmadik Nagy Imre-kormány létrejöttének vajúdása idején, október 31-én, szerdán reggel történt. A fővárosba vezető útja Rétságtól, Váctól tömegek által kísért diadalmenet volt; a budavári prímási palota erkélyéről adott áldását ugyancsak nagy népsokaság fogadta. Világossá vált: a hőslelkű bíboros tisztelete - lefojtva, tiltva ugyan - mélyen élt a magyar nép körében, s ez most országszerte a felszínre tört.
-----Mindszenty nyilvánvalóan szólni kívánt a magyar katolikusok többmilliós közösségéhez, illetve az ország egész közvéleményéhez, mégpedig saját elhatározásából.¹¹ Sokféle ok motiválhatta őt ebben. Ezt fejezte ki a maga régies-barokkos, de az egyházi életben még a XX. század második felében is szokásos kifejezésével: "szózatot kívánok intézni a nemzethez" - üzente november 1-jén este a rádióban.
-----Nagy Imre ezekben a napokban Tildy Zoltán államminiszteren keresztül tartotta a kapcsolatot Mindszentyvel, aki többször meglátogatta őt a budai prímási székházban.¹² Nyilván sejtették, hogy a bíboros nem valami jámbor vallásos prédikációt fog tartani. Ezért Tildy arra kérte őt - nyilván Nagy Imre ösztönzésére -, hogy beszédében ne érintse az 1945-ben történt földbirtokreformot és kíméletesen szóljon a Szovjetúnióról. "Tanácsa nélkül is figyelemmel voltunk ezekre a szempontokra" - írta később emlékirataiban.¹³ E napokban személyesen tárgyalt budai palotájában Grősz József kalocsai érsekkel, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspökkel. Valószínűleg a beszéd tartalmáról is konzultáltak.¹⁴ Talán még az utolsó órákban is alakítottak rajta, mert a rádió november 3-án, szombaton délután 5 órára hirdette meg, de csak később, este 8 órakor került sor elmondására, "mert a püspöki kar tanácskozásai a késő délutáni időkbe nyúlnak".
-----Kiegyensúlyozott, visszafogott, segítő szándékú volt ez a mintegy 15 perces rádióüzenet; nem támadó vagy erőszakos, ugyanakkor határozott és szókimondó. Az új, demokratikus többpárti Nagy Imre-kormány melletti határozott kiállás volt ez.
-----A harmadik Nagy Imre-kormány szociáldemokrata államminisztere, "Kéthly Anna 1956. december 12-én a nyugatnémet Der Spiegel-nek adott interjújában védelmébe vette a prímást a kommunista rágalmakkal szemben. Mindszenty - mondta - támogatta a forradalmat, és esze ágában sem volt annak reakciós jelleget adni. Se Horthyt, se a kapitalizmust nem akarta visszahozni. Lojális volt... Amikor az amerikai követségen újságírókkal beszélt, határozottan leszögezte, hogy Nagy Imre kormányát támogatja."¹⁵
-----Így emlékezett maga Mindszenty: "Amikor 1956. november 3-án este felolvastam a rádióban a nemzethez intézett szózatomat, Tildy Zoltán helyettes miniszterelnök is mellettem ült. Könnyezett. Beszédem végén Nagy Imre és miniszterei nevében köszönetet mondott a nagy segítségért, amit szózatommal a nemzeti kormánynak nyújtottam. Különösen megköszönte a munkára szóló felhívást, a semlegesség helyeslését és követelését, a magánbosszú elítélését, a pártatlan bíróságok illetékességének kiemelését és a pártoskodás helytelenítését.¹⁶
-----November 5-én az USA-követségen tartott sajtókonferencián a következőket mondta az újabb "kényszerlakhelyre" került bíboros:
-----"Első kérdésük: Mit szólok az orosz agresszióhoz? - A legteljesebb mérvben elítélem.
-----A második kérdés: Melyik kormányt ismeri el Magyarország törvényes kormányának? Nagy Imre kormányát vagy a Kádárét? - Nagy Imre kormányát ismerem el Magyarország kormányának. Kádár Jánost idegen katonai hatalom erőszakolta az országra. Abszolút törvénytelennek tartom és elutasítom."¹⁷
-----Lojális volt Mindszenty Nagy Imre iránt: ezt bizonyítja november 3-i beszédének, annak tartalmának részletes összevetése Nagy Imre október 29-e után elmondott, közzétett beszédeivel, nyilatkozataival, amelyekben a miniszterelnök saját - és kormánya - jövőbeli politikai terveit, elképzeléseit, céljait vázolta.

IV.

Mindszenty és Nagy Imre viszonyát illető pillanatképet villant fel egy véletlen találkozáskor történt rögtönzött beszélgetés alábbi részlete.¹⁸
-----Mindszenty és Bibó István, a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere 1956. november 4-ének tragikus reggelén véletlenül összetalálkozott az országház kapujában. Bibó István 1977-ben adott interjújában - két évtized múlva - visszaemlékezett Mindszenty érdeklődő, jóindulatúan kapcsolatkereső ekkori kérdezősködésére, három konkrét kérdésére. Nem tudjuk, hogy Bibó akkor mit válaszolt ezekre, de az interjúban kommentálta e kérdéseket. Megjegyzéseiből - s az interjú többi részéből - kitűnik, hogy Bibó számára nem volt rokonszenves Mindszenty egyénisége: fölényesen, lenézően szól róla, érzékelhetően nem sokra becsüli gondolkodásmódját, életfilozófiáját, magyarságfelfogását.

-----Ez érthető. Két teljesen más habitusú férfi állt egymás mellett az országházi kapuszögletben tíz percen át azon a zűrzavaros reggelen: egy katolikus főpap, történelmi súlyú, erkölcsi tekintélyű tisztség viselője, amelyet a kommunista hatalom sem vehetett el tőle; és egy református jogászprofesszor, baloldal-közeli liberális politikai gondolkodó, akinek főpapi eszményképe alighanem apósa, Ravasz László református püspök volt. Lényegében kétféle történelmi múlt, kétféle kultúra, kétféle tájékozódási háttér, kétféle jövőfelfogás, kétféle politikai gondolkodás, kétfajta kommunizmus-megítélés, kétféle hivatásérzés ütközött ott akkor ezekben a viharos percekben, szelíden, békésen.

-----Íme, Mindszenty kérdezősködései s Bibó kommentárjai 1977-ből:
-----"Egy rövid beszélgetés volt ezalatt Mindszentyvel - emlékezett Bibó -. Három momentumra emlékezem: megkérdezte, hogy rokona vagyok-e Bibó Lajosnak, akinek ő az Anyám című regényét olvasta. Mondtam, hogy nem vagyok. Aztán megkérdezte, hogy - megvetés volt-e ebben vagy nem, azt nem tudom - csak azt kérdezte: ön melyik pártárnyalathoz tartozik? Ami körülbelül annyit jelentett, hogy ő az összes létező pártokat a kommunista párt árnyalatainak tekintette. És végül megkérdezte, hogy tulajdonképpen ki ez a Nagy Imre, amin enyhén elképedtem, mert ez alatt a három nap alatt, amióta ő kiszabadult, ha valamiről, hát egy dologról kellett volna tájékozódnia, tudniillik, hogy ki az a Nagy Imre. Hát tőlem megtudta azt, amit én el tudtam mondani neki. De a kérdésén nagyon csodálkoztam."
-----Érdemes elgondolkodni Bibó akkori hirtelen válaszreakcióin, amelyeket két évtized múlva is vállalt, megerősített. Vajon a "pártárnyalat" kifejezés tényleg csakis "kommunista árnyalatot" jelenthetett Mindszenty szóhasználatában? A valóban körülményeskedő "pártárnyalat" kifejezéssel nem egyszerűen "pártot" kérdezett? A számos párt közül melyik pártba tartozik ön? Hiszen éppen az volt az újdonság ebben az egynapos kormányban, hogy különféle pártok delegálták a minisztereket. S a tüzetesebb érdeklődés éppen Bibó körül egyébként is jogos lehetett: az egykori, 1945-1949 közötti Nemzeti Parasztpárt 1956. október 30-án - tehát csupán néhány nappal korábban - Petőfi Párt néven kelt új életre. Ennek programjáról a bennfenteseken kívül egyelőre valóban nem sokat tudhattak a kívülállók. Bibó e pártnak volt a delegált minisztere.
-----S Mindszenty valóban semmit sem tudott Nagy Imréről? Ez aligha hihető. Változatos, zegzugos életpályájának részleteiről nyilván nem volt tudomása, de tudta róla a legfontosabbat: azt, hogy kommunista politikus, aki most többpárti, demokratikus kormányt alakított, amelynek támogatására ő elmondta előző esti rádióbeszédét; aki ma hajnalban a rádión keresztül a világ nagy nyilvánossága előtt kinyilvánította Magyarország függetlenségét, s a világ közvéleményéhez fordult a szovjet hadsereg támadása ellen. És még számos konkrét aktualitást is tudhatott felőle, éppen Tildytől, a budai prímási székházban folytatott beszélgetéseik során. Bibó - úgy tűnik - nem vette észre Mindszenty neki szegezett provokáló kérdését: hát ön szerint kicsoda ez a Nagy Imre? Önnek mi a véleménye róla?

-----Egyébként Mindszenty szabadon töltött szűk néhány napjában valóban keveset foglalkozhatott az akkor éppen fent levő, gyorsan változó egyes politikusok káderezésével, mivel - hivatásából következően - főként egyházi és szociális-karitatív ügyek töltötték ki idejét, és szombat este előtt egyszer sem mozdult ki várbeli prímási házából.

V.

Bibó István a Mindszenty - Nagy Imre viszonyt sajátos görbe tükörben villantja fel ugyanabban az idézett 1977-i interjúban. Bibó 1957 májusa és 1963 márciusa között börtönben volt, s ott hallotta börtönőr-őrmesterétől az alábbi népmesei ízű és zamatú, Göre Gáboros adomává folklorizálódott Kádár-kori pártvéleményt:
-----"Miután megint csak elmondtam a börtönőrnek - emlékezett Bibó -, hogy [1956-ban] mit csináltam, azt mondta:
------ Nézze Bibó, hát maga miniszter volt a Nagy Imre kormányában, hát akkor magának tudnia kellett azt - érettségije van és miniszter volt -, tudnia kellett azt, hogy Nagy Imre az a Mindszentynek az utasításait követte, ezért figyelték őt [Nagy Imrét] már 1953-tól kezdve az operátorok. Operátorok alatt a nyomozókat kellett érteni. És Mindszenty, tudja maga, hogy az mit akart? Mindszenty a császárságot akarta helyreállítani, mert azt mondta, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré. És tudja maga, hogy mi volt a császárság? Az a Horthy-korszakban volt..."¹⁹
-----A korabeli hivatalos pártvélemény Nagy Imre és Mindszenty viszonyáról azonban halálosan komoly volt.
-----Közvetlenül a szabadságharc leverése utáni hetekben az uralmat megszerző Kádár-rezsim úgy magyarázta a helyzetet, hogy a lényegében jó szándékú, jót akaró Nagy Imrét az ellenforradalmi erők sodorták-kényszerítették a "népidemokrácia-ellenes" tevékenységre. Kádár János, a "munkás-paraszt kormány" miniszterelnökeként mondott első beszédében - 1956. november 12-én - így ítélte meg a történteket:
-----Az ellenforradalom "politikai vonalon nap mint nap jobbra tolta a kormányt, amelynek az állandó személycserék is mind jobboldalibb színezetet adtak. Nem kétséges, hogy az ellenforradalom rövid időn belül magát Nagy Imrét is felesleges és elavulttá vált holmiként kidobta volna a kormányból. Ezt Mindszenty bíboros politikai fellépése sok dolgozóval megértette."²⁰
-----Az "56-os ellenforradalmár Mindszenty" képét először a Népszabadság 1956. november 25-i számában megjelent - "Mindszenty bíboros jelentkezése az ellenforradalmi kísérletben" című - cikk vázolta fel. Ez élt és érvényes volt szinte az 1990-es évek elejéig.
-----A jót akaró, de elsodródott Nagy Imre-arculatot azonban Kádárék 1958 tavaszára megváltoztatták: ez kevés volt ugyanis a halálbüntetés megokolására. Az új - és az 1990-es évekig érvényes - megítélés szerint Nagy Imre maga is ellenforradalmár volt, tehát méltó a halálra. Ennek egyik legfőbb bizonyítéka: az egykori miniszterelnök kapcsolatban állt és "egyetértésre jutott" Mindszentyvel. Részlet a vádiratból:
-----"A Nagy Imre-féle összeesküvő csoport [saját] hatalmának biztosítására szövetséget kötött a legszélsőségesebb reakció más csoportjaival is. Ez a csoport a törvényesen és jogosan elítélt Mindszenty József volt hercegprímást is rehabilitálta, s felléptette a népköztársaság ellen. Miután Tildy Zoltán révén egyetértésre jutottak vele, november 3-án Mindszenty a rádióban meghirdette a kapitalista restauráció programját."²¹
-----S ki volt az a Mindszenty, akivel Nagy Imre kapcsolatban állt és "egyetértésre jutott"? Nagy Kálmán honvéd őrnagyot 1958 októberében letartóztatták és a hadbíróság 15 évi börtönre, lefokozásra és vagyonelkobzásra ítélte. A vád indoklása: a bíboros volt a forradalom "egyik legveszélyesebb irányítója":
-----Nagy Kálmán "önként vállalkozott és végrehajtotta Mindszentynek, az ellenforradalom egyik legveszélyesebb irányítójának - 1956. november 4-én, a szovjet felmentő seregek megérkezésekor, az ellenforradalom fegyveres felszámolásának időszakában - a kimentését és biztonságba helyezését a parlamentből az amerikai követségre." "Mindszenty biztonságba helyezésével lehetetlenné tette, hogy népi demokráciánk, a szocialista tábor, a kommunizmus legelszántabb, legsötétebb ellenségeinek egyike a kiérdemelt elbírálás alá kerüljön", vagyis hogy ismét bíróság elé állítható és újra elítélhető legyen.²² Akárcsak Nagy Imre.
-----E megállapítás ellenére 1962. december 28-án a Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el Mindszenty ellen, 1956-os szereplése - "hazaárulás, valamint az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette" - miatt. Eszerint is szorosan együttműködött az "ellenforradalom" vezetőivel:
-----"Az életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Mindszenty József az 1956. évi októberi ellenforradalmi események során megszökött a számára kijelölt büntetésvégrehajtási telepről, Budapestre jött és bekapcsolódott az ellenforradalom eszmei és gyakorlati irányításába. Összeköttetést teremtett az ellenforradalom belföldi és külföldi vezetőivel, nyugati fegyveres beavatkozást, a szovjet csapatok kiszorítását követelte hazánkból és ezek után Magyarország kiszakítását vette tervbe a szocialista államok közösségéből.
-----Mindszenty Józseffel szemben az eljárás lefolytatására nem kerülhetett sor, mert az ellenforradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére menekült, menedékjogot kért és azóta is ott tartózkodik."²³

VI.

Mindszenty számára alighanem rokonszenvessé tette Nagy Imrét annak 1956. október 28-29-i jóirányú "pálfordulása". A miniszterelnöknek a forradalmat "kezelő" politikája ugyanis ekkor 180 fokban, gyökeresen megváltozott. Korábban Gerőék harcostársa volt az "ellenforradalom" erőszakos-fegyveres leverésében. Október 28-án viszont fegyverszünetet ajánlott a felkelőknek, lépéseket tett a szovjet hadsereg kivonása érdekében és megvalósítandó politikai céljaként kezdte említeni a szabad parlamenti választást, a többpártrendszert, az ország függetlenségének szükségességét és hasonlókat.
-----Ezzel szemben Nagy Imrében - minden valószínűség szerint - a forradalom alatt is ugyanaz az ellenségkép élt az egyházat, vallást, Mindszentyt illetően, mint korábban: a bíborost és egyházát kétségtelenül politikai riválisának tekintette. Érdekes adatot közölt a közelmúltban ezzel kapcsolatban a korszak kutatója, Rainer M. János.
-----Vajon mi volt Nagy Imre miniszterelnök elgondolása az 1956 utáni, a győztes forradalmat követő jövőbeli hazai társadalmi berendezkedést illetően? Vásárhelyi Miklós egy későbbi visszaemlékezése szerint 1956 forradalmi napjaiban Nagy Imre terve "egy koalíciós rendszer volt, amelyben vannak pártok, és a pártoknak jelentőségük van, de a pártok lényegében a transzmisszió szerepét töltik be [a kommunista párt oldalán, annak szolgálatában]." Tehát a kommunista párt hegemóniája továbbra is megmarad; így volt ez ekkor - s egészen az 1980-as évek végéig - Lengyelországban, az NDK-ban s más "szocialista" országokban.
-----Vásárhelyi ekkoriban tanúja volt "egy rendkívül szenvedélyes vitának, ami Nagy Imre és Gimes Miklós közt folyt le ebben az ügyben. Gimes a maga szokásos szókimondásával és robbanékonyságával azt mondta, hogy érvényesüljön a magyar nép akarata: a népet vezesse az, akit a magyar nép alkalmasnak talál és erre kijelöl, illetve megválaszt magának. Erre Nagy Imre azt mondta: hát hogyan képzeli ezt maga? És ha a történtek után, emiatt az iszonyatos pártvezetés meg a hibák után egy szabad választáson a magyar nép Mindszentyt választja, akkor azt nekünk tudomásul kell vennünk?..."²⁴
-----Vagyis ha a Mindszenty által támogatott hazai politikai erők győznének a kilátásba helyezett szabad választáson, akkor abba belenyugodhatnak-e a kommunisták? Valamit tenniük kellene ez ellen?
-----Nagy Imre e gondolatmenetének logikus folytatásáról nem szólt a visszaemlékező.
-----Ide illik egy október 30-án lezajlott eset. A szolnoki Nemzeti Bizottság küldöttsége kereste fel e napon a parlamentben Nagy Imrét és Kádár Jánost. Vezetőjük, Bujáki Ferenc beszámolójából:
-----"Kértem, hogy teljesítsék a népnek azt a követelését, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímást eresszék szabadon és tegyék lehetővé számára, hogy a pápával felvegye a közvetlen kapcsolatot. Erre nézve azt a választ kaptam, hogy Mindszenty hercegprímás már szabad és a kormány semmiben sem akadályozza, hogy a magyar katolikus egyház vezetését elláthassa."
-----Bujáki kérésére a két legfőbb vezető írásbeli üzenetet küldött a szolnokiaknak. Ennek záró mondatai:
-----"Megszabadulva a múlt salakjától, bízzanak a kommunista eszme hívei a jövőben! Az igaz eszmét tiszta eszközökkel fogják szolgálni és a szocialista Magyarország győzni fog!"
-----Az üzenetet Nagy Imre is, Kádár János is aláírta.²⁵

VII.

Az egykori, Münchenben az Egyesült Államok kormánya által fenntartott és működtetett Szabad Európa Rádió történetét írta meg Borbándi Gyula a közelmúltban. Ebben sok Mindszenty-adalékot is közöl. Kiemelkedik közülük az egyik, amely még további kutatásokra vár.
-----Az 1956-os forradalom idején - írja Borbándi - amerikai politikai körök mindvégig bizalmatlanságot és idegenkedést tanúsítottak a kommunista elkötelezettségű Nagy Imre iránt. Ezért a Szabad Európa Rádió magyar adásai - amerikai politikai tanácsadóinak késztetésére - Nagy Imre népszerűségének lejáratásával párhuzamosan "egy új politikai vezér népszerűsítésére törekedtek. Ez megtaláltatott Mindszenty bíboros személyében. Az ötlet, amelynek a müncheni szerkesztőségben is voltak hívei, New Yorkból származott. Onnan érkezett a >>Build up Mindszenty<< jelszó azzal a céllal, hogy a felkelést megtestesítő személyiség, a forradalmi és szabadságharcos jelkép ne Nagy Imre, hanem Mindszenty József legyen. Ez ellen többen felszólaltak a magyar osztályon, nem azért, mintha nem értékelték volna a bíboros bátor fellépését Rákosi és társai ellen, és nem tisztelték volna a börtönből szabadult főpapot, hanem mert úgy tudták, hogy a kánonjogi előírások szerint a feladatának elvégzésében akadályozott püspök kötelessége, hogy amint visszanyerte szabadságát, azonnal foglalja el újból püspöki székét."²⁶
-----Tehát a cél: "Build up Mindszenty": megerősíteni Mindszentyt, kiemelni Mindszentyt, Mindszentyt az élre...
-----Az amerikai tanácsadók e zavaros, komolytalan ötlete, ennek megvalósítási kísérlete jól tükröződött a Szabad Európa Rádió magyar osztályának adásaiban ezekben a napokban. Csupán néhány szemelvény ennek dokumentálására:
-----1956. október 25. Mezőfy László (Lovas László) kommentárja Nagy Imre ellen, a forradalmárokkal szemben statáriumot hirdetett, halálbüntetéssel fenyegette a felkelőket. Gellért Andor jegyzetéből:
-----Nagy Imre megkezdte a forradalmárok felelősségre vonását, ő a szovjetek szövetségese; megtagadta, elárulta a felkelőket, részese volt a szovjet hadsereg behívásának. Ugyanezt fejtegette ezen a napon Gallicus, azaz Mikes Imre is.
-----Részlet Gellért Andor október 26-i kommentárjából: "Vajon az lenne a bölcs megoldás, hogy a nemzet kint pusztul a barikádokon, szemben vele Nagy Imre vörös tankjai, fölötte pedig Nagy Imre statáriuma? Nem megoldás ez, hanem árulás és mészárszék!"
-----Október 27-én Gallicus az új, második Nagy Imre-kormányról: tagjai mind a régi rezsim emberei. Október 28-án este Béry László jegyzetében Nagy Imre délutáni rádióbeszédét kommentálta, amelyben programját ismertette: üres frázisok.²⁷
-----Október 29. "Hol van Mindszenty bíboros, a magyar nép Mindszentyt akarja látni. Nyilatkozzon a kormány!" (12.50) - "Budapesten ül még a Nagy Imre moszkovita, addig nincs vége a harcnak." (15.45) - "A kommunista rendszert le kell küzdeni. Hol van Mindszenty bíboros?" "Hol van Mindszenty? Kivitték az országból? Hol van? Adják vissza a népnek! Nagy Imre moszkovita kormánya. A magyar nép Mindszenty bíboros azonnali kiszabadítását követeli." (19.00)
-----Október 30. "A magyar szabadságharcosok addig nem teszik le a fegyvert, amíg a nyugati demokráciát el nem érik. A megoldás Mindszenty bíboros kezében van." (9.40) - "Wyszynszky lengyel hercegprímás visszatért, a magyarok Mindszentyt akarják." (9.55) - "A megoldás Mindszenty kezében van, akit a kommunista bíróság ítélt el." (10.40) - "Mindszenty kezében a kulcs. A szabadság amíg nincs megszerezve, addig a fegyvert ki nem adni a kézből!" (18.50)
-----Október 31. "Az éjszaka folyamán kiszabadították nyolc évi fogság után Mindszentyt, a nép nagy örömmel látta viszont nemzeti hősét." (7.00)
-----November 3. "Egységnek kell lenni, mert különben szétzüllik a hősi harc. Az a baj, hogy nincs kimondott vezetője, ez a baj." (19.30)²⁸
-----Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan jutott el Mindszentyhez az amerikaiak terve, hogy őt valamiféle politikai vezérré tegyék. De az tény, hogy a Szabad Európa Rádió ez irányú akciója-agitációja csupán két napon át tartott: Mindszenty kiszabadulásakor azonnal megszűnt. Ez nyilván annak a jele, hogy Mindszenty elutasította a neki szánt, neki felkínált szerep elvállalását.
-----A tekintélyes angol rádió, a londoni BBC magyar adásainak történetéről szóló kötet az 1956-os forradalom idején elhangzott műsorszövegekből adott válogatást. Ezek között Mindszentyvel kapcsolatban három anyag található.
-----1956. november 1-jén hangzott el Hódi Sándor budapesti újságíró beszámolója a bíboros kiszabadulása utáni legelső nyilatkozatáról.
-----"Mindszenty hercegprímás nagyon mértéktartóan nyilatkozott. Fölvetettük előtte azt a kérdést, hogy egyesek őt politikai posztra, illetve államférfiúi poszton is szeretnének látni. Ő azonban ettől a leghatározottabban elzárkózott. Emlékszem, azt mondta, hogy nincs tiszta képe a forradalomról. Egyet mondhat csupán, hogy bebizonyították az eddigi események, hogy a magyar nép szinte egyértelműen elítélte az elmúlt politikai rezsimet. Különben az elől elzárkózott, hogy bármiféle politikai tisztséget vállaljon."
-----Ugyanezen a napon olvasta fel kommentárját Tarján György a londoni rádióban. Részlete:
-----"Magyarországon Mindszenty József bíboros döntő személyiség. Hétesztendős börtön és háziőrizet után tegnap diadallal vonult be Budapestre. Szóltak a harangok és a térdeplő nép az áldását kérte. A mai angol lapokban megjelent fényképe után ítélve a szenvedések semmiképp sem tudták megtörni, még testileg sem. Nem valószínű, hogy politikai szerepet vállal az új Magyarországon, erkölcsi befolyására azonban óriási szükség van, hogy a mai igen nehéz és kényes helyzetben az egyetértést és a mérsékletet előmozdítsa."
-----1956 decemberében a levert forradalomról Cs. Szabó László beszélgetett fiatal írókkal. Márton László ezt mondta:
-----"Rendkívül jól esett nekünk, hogy Mindszenty ebben a beszédében [= nov. 3-án este a budapesti rádióban] egészen más hangot használt, mint a régebbiekben. Általában azt a széles nemzeti programot vallotta magáénak, amit Nagy Imre és mások is. Ebben az időben mi úgy láttuk, hogy - mint mindenki, aki nagyon hosszú ideig törvénytelenül börtönt viselt - nem kíván sérelmi politikát folytatni, hanem elfogadja azt a helyes és mindenki által támogatott politikát, amelyet a Nagy Imre-féle koalíciós kormány képviselt."²⁹
-----Nagy Imre kormányában "a minisztertanácsban november 1-jén délelőtt esett először szó Mindszenty Józsefről. Az Egyesült Államok tájékoztatási hivatala sajtófőnökének nyilatkozatával - >>A kormány élére az amerikai kormány Mindszentyt tartja a legmegfelelőbbnek<< - nem foglalkoztak, az csak folyosói beszélgetésben volt téma."³⁰
-----Viszont foglalkoztak e furcsa felvetéssel a nyugati sajtóorgánumok. A Liberation című tekintélyes párizsi lap október 31-i számában jelent meg az USA tájékoztatási hivatala sajtófőnökének említett kijelentése: "a Nagy Imre-kormányt csak átmenetinek tekintik. Ezt követően vaskezű emigráns politikusok részvételével szervezett kormányt várnak, amely gyökeresen szakít a kommunista rendszerrel, megtisztítja az államapparátust, hogy Magyarország végül a nyugati táborba térhessen. Szerinte Mindszenty alkalmasnak látszana egy ilyen kormány vezetésére."
-----Az ugyancsak francia L'Aurore november 2-i számában arról írt, hogy "Magyarország már keresi a holnapi kormányt, amely újra megindítja az életet és megteremtheti a rendet... Ki láthatná el ezt a sürgős feladatot?" A cikkíró megemlíti Maléter ezredes, honvédelmi minisztert, "de akinek nem ismerik a politikai képességeit". És szóba hozza Mindszentyt, akit alkalmasnak talál arra, hogy Magyarországon "szövetségbe fűzze azokat a különböző pártokat, amelyek most támadtak fel hamvaikból".
-----Az angol Scotsman című újság szerkesztője így összegezett: "A körülmények ereje folytán Mindszenty lett a zendülés szellemi vezetője. Szavának nagyobb súlya volt, mint Nagy Imre valamennyi felhívásának."³¹
-----Később, 1958 tavaszán a Nagy Imre-per vádiratának szövegében így olvasható - lényegében ugyanolyan tartalommal - az esemény: "Az ellenforradalmi erők horthysta vezető rétege Mindszentyt mint >>pártokon felülálló<< s egyben a katolikus egyház mozgósítására is képes politikai vezetőt akarta, legalábbis átmeneti időre, a Nagy Imre-kormány félretolásával előtérbe állítani. Október 29-én és 30-án már nyílt agitációt folytattak egy >>Mindszenty-kormányért<<."³²
-----Napjaink Nagy Imre-kutatója így összegez: "A magyar kormányfő [Nagy Imre] iránt a nyugati vezetők nagy része még a forradalom utolsó napjaiban is szembeötlő ellenszenvvel viseltetett, jobb esetben nem tekintette jelentős tényezőnek (szemben például Mindszenty Józseffel)."³³
-----Nem tudható, hogy e bizarr terv amerikai kiötlői végső soron Mindszenty milyen konkrét politikai vezetői szerepvállalására gondoltak. De az biztos, hogy azt nem tudták, hogy rendes, békés körülmények között Magyarországon az esztergomi érsek pártokon és napi politikán felül álló erkölcsi vezető tekintély, sajátos kötelességekkel és felelősséggel (akárcsak a hasonló szinten álló főpap Bécsben, Prágában, Varsóban és másutt).
-----Elődjéhez, Serédi Jusztinián hercegprímáshoz hasonlóan, őt követve, Mindszenty is, mint az ország első főpapja, őrizte és védte 1945-1948 között a rábízott többmilliós katolikus közösség keresztény hitét és magyar nemzettudatát; őrködött azon, hogy a magyar társadalom egészében érvényesüljenek az emberi szabadságjogok, ne érje sérelem az ember - minden ember - emberi méltóságát; arra törekedett, hogy a nagy átfogó társadalmi célok és feladatok terén érvényesüljön a katolikus egyház szociális tanítása, érvényesüljenek az etikai elvek; s nagy határozottsággal hirdette a keresztény közéleti erkölcs értékeinek fontosságát. S amikor ezek sérelmet szenvedtek, felemelte szavát. Ez volt prímási hivatásából-hivatalából fakadó kötelessége és felelőssége.
-----Ahogyan a korunkbeli szakértő megállapította: Mindszenty, mint az ország prímása "arra fordította figyelmét, hogy erkölcsi elveket hirdessen a társadalmi renddel kapcsolatban is, és az Egyház tanítása alapján ilyen [= etikai] jellegű ítéletet mondjon bármely emberi dologról, amikor azt az emberi személy alapvető jogai vagy a lelkek üdvösségének szempontjai megkívánták. Ebben a tekintetben... Mindszenty tanítása sajátosan egybecseng a [második Vatikáni] Zsinat által ünnepélyesen megfogalmazott elvekkel."³⁴
-----Ugyanezt fejezte ki egyetlen szóban maga Mindszenty az 1956. november 3-án tartott budai sajtófogadáson. "Szerkesztőségünk munkatársa megkérdezte a hercegérsektől - írta az Egyetemi Ifjúság munkatársa -, mi a véleménye arról, hogy több párt és politikai csoportosulás őt kívánja a miniszterelnöki székben látni. Mindszenty hercegprímás erre ezt válaszolta: Hercegprímás vagyok - hercegprímás".³⁵

*

Mindszenty - kiszabadulása után - az első néhány napot a fővárosban töltötte. Itt tudta ugyanis megfelelőképpen lebonyolítani a számára ekkor legfontosabb, halasztást nem tűrő teendőit.

-----Egyrészt egyházi személyekkel tárgyalt a szétzilált katolikus egyházi élet újjászervezésének feladatairól, a lelki-erkölcsi károk helyrehozataláról, az ország erkölcsi-vallási felemeléséről, a békepapszervezet felszámolásáról. Másrészt arról tárgyalt másokkal, főként külföldi segélyszervek képviselőivel, hogyan lehet az ország népét anyagilag, élelmiszerrel, gyógyszerekkel, ruhaneművel s más egyebekkel segíteni. Kifejezett, konkrét politikai témákkal nem foglalkozott, egyetlen pártvezetőt sem fogadott.

Ekkor is, továbbra is az ország első erkölcsi-lelki-vallási vezetője, az ország prímás-főpapja kívánt lenni és maradni. Mint ilyen szólt az ország népéhez november 3-án este. Rövid összefoglaló beszédében a letűnt két hazai diktatúra romjain felépítendő, a "keresztény-konzervatív-nemzeti" irányultságú új Magyarország jövendőjének alapvető társadalometikai vonatkozásaira hívta fel az ország lakóinak figyelmét; mondanivalóját a katolikus egyház szociális tanításának fényében, a keresztény közéleti erkölcs értékeinek előtérbe helyezése alapján fejtve ki.
-----Tervei szerint másnap indult volna székhelyére, Esztergomba, hogy ismét elfoglalja jogos érseki székét, hogy folytassa 1948 végén megszakadt prímás-főpapi tevékenységét.³⁶ Nem így történt.
-----Talán feltételezhető, hogy az amerikai politikai körök 1956. november 4-e előtt Mindszentyt politikailag előtérbe állítani akaró törekvése is közrejátszott abban, hogy november 4-e tragikus hajnalán Tildy Zoltán, a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere a parlamentbe hívta a bíborost, illetve ennek köszönhető az a meglepő tény, hogy Mindszenty befogadása a budapesti USA-követségre feltűnően rövid idő alatt megtörtént, Eisenhower elnök közvetlen hozzájárulásával.
-----Később, amerikai lelkipásztori útja során Mindszenty 1974. május 23-án a Detroitban tartott sajtókonferencián többek között ezeket mondta: "1956. november 4-én reggel, amikor a szovjet tankok támadása elől - mint akkor gondoltam: ideiglenesen - menedéket kerestem az amerikai követségen, személyemben a magyar szabadság szimbólumát köszöntötte a követ. A volt Magyarország elmúlt, a történelem nem állt meg. Az eljövendő Magyarországnak az alapvető emberi jogokon, szabadságon, önrendelkezésen kell felépülnie..."³⁷

VIII.

A korabeli napi történéseknek erre az időhálójára érdemes ráhelyezni néhány olyan eset-adalékot, amelyet a témával foglalkozó kutatók eddig eléggé a háttérben hagytak.
-----A forradalom kitörése utáni napok - október 23-29. - fegyveres harcai közepette a hazai politikai vezetőknek aligha jutott eszébe a rab bíboros. Már csak azért sem foglalkoztatta őket Mindszenty sorsa, mert ha terveik szerint leverik a forradalmat, akkor továbbra is az addigi szigorú őrizet alatt folytatja majd tovább életét.
-----Viszont számos jel mutat arra, hogy a "nép" körében elevenen élt Mindszenty emléke, s az a meggyőződés, hogy hamis vádak alapján törvényellenesen ítélték el. S csak az alkalmat várták, hogy - ha véget ér Gerő és körének terrorja - nyilvánosan is követeljék szabadon bocsátását. Ennek lehetőségét Nagy Imre október 28-29-ei "pálfordulása" hozta meg.
-----Ezt megelőzően, október 27-én este Szigethy Attila, a Győr-Sopron megyei Nemzeti Tanács elnöke Győrben sajtótájékoztatót tartott külföldi - angol, holland, osztrák, német - újságírók számára. Itt elhangzott ez a kérdés is:
-----"- Mi a véleménye Mindszenty hercegprímás szabadon bocsátásáról?
------ Tudomásom szerint Mindszenty hercegprímás szabadon van. Úgy vélem, nem lehet és nem is lesz semmi akadálya annak, hogy elfoglalja letartóztatása előtti pozícióját."³⁸
-----Vajon a külföldi újságírók Mindszenty iránti érdeklődése kapcsolatban állt-e az amerikai "Build up Mindszenty"-kezdeményezéssel? (Mindszenty egyébként ekkor még nem volt szabad.)
-----Másnap, október 28-án juttatta el a miniszterelnökhöz követeléseinek huszonöt pontját a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány. Ebben a 18. pont: "Azonnal engedjék szabadon Mindszenty bíborost."³⁹
-----Ugyancsak október 28-án kelt Rómában XII. Piusz pápa levele, amelyben kemény szavakkal ítélte el a Magyarországon hatalmon levőket - vagyis a Gerő-rezsimet - a szabadságharc kegyetlen erőszakkal történő leverése miatt.⁴⁰ "A jelenben rettenetes mészárlástól vérző Magyarországról" szól, s a terjedelmes irat végén kifejezi reményét: "Isten kegyes segítségével a nagy fájdalmaktól gyötört, vérét ontó magyar nemzet, valamint Kelet-Európa vallási és polgári jogaitól megfosztott többi népei is igazságosságban, rendben, boldogságban és békességben építhetik újjá államukat". Apostoli áldását küldi papoknak és híveknek, "különösen pedig e népek azon tiszteletreméltó főpapjainak, akik vagy börtönben vagy őrizet alatt vannak"...
-----Számos hiteles adattal rendelkezünk a Szombathelyen ekkor történtekről.⁴¹ Ezek azt jelzik, hogy 1956 őszén a hazai egyházmegyei központok közül ebben a püspöki székvárosban álltak ki Mindszenty mellett a leghatározottabban a legnagyobb nyilvánosság előtt egyháziak és világiak egyaránt.
-----Itt a székesegyházi esperesi kerület papjai 1956. október 18-án tartották szokásos őszi értekezletüket. Ezen Nagy László káplán a magyar egyházat ért sérelmekről beszélt, többek között a bebörtönzött egyházi személyekről is. Kiemelte: "A mi egyházmegyénkből nőtt naggyá Mindszenty József hercegprímás, aki mindenki által tudott okokból még mindig őrizet alatt áll. Kérjük ezeknek a papoknak személyes visszahelyezésüket és becsületük helyreállítását."
-----Tibola Imre, akkor a püspök mellett szolgálatot tevő fiatal pap írja emlékezéseiben: Október 28-án, vasárnap "a Széchenyi utcába érve nagy csoportosulást láttam a püspökvár előtt. Amikor közelebb értem, láttam, hogy a megyeháza előtti rész is zsúfolásig tele van emberekkel. Ekkor egyik volt osztálytársam szólított meg: >>Nincs az egyháznak semmi követelése? Az egyház most is el van késve. Elvették a szemináriumot, a Martineum-nyomdát, Mindszenty börtönben van és az egyház hallgat!... Miért nem állítjátok össze a követeléseiteket?<<"
-----Ekkor ugyanis a különféle társadalmi csoportok, üzemek, testületek sorra állították össze követeléseik listáját, amelyet közzétettek, illetve eljuttattak a kormányhoz.
-----Tibola Imre a felszólítást követve megszerkesztette az egyházi követelések tíz pontját. Később a tüntetők követelésére a püspökvár erkélyére ment, s a tömeg hatalmas "Éljen Mindszenty!" kiáltással fogadta. Majd elkezdte sorolni: "1. Szűnjék meg a vérontás! 2. Mindszenty bíborost azonnal bocsássák szabadon és rehabilitálják!" S így tovább.
-----Hétfőn, október 29-én a déli órákban a MÁV Járműjavító dolgozói szimpátia-tüntetést rendeztek a forradalom mellett. Ekkor a püspökvár erkélyéről Szendy László székesegyházi plébános szólt hozzájuk "így fejezve be szavait: >>Adja Isten, hogy legyen eredménye kitartásotoknak és harcotoknak. Ha teljesül kívánságunk és eredményes lesz küzdelmünk szabadságunkért, akkor nemsokára erről a helyről fogja megköszönni kitartásotokat és hűségeteket egyházmegyénk nagy szülötte, Mindszenty hercegprímás is.<< Nagy ováció következett ezután."
-----A Szabad Szombathely Rádió a következő nap, október 30-án, délután 18.15-kor közzétette e követeléseket, így konferálva be: "Szombathely város katolikus társadalma, a keresztény igazság és felebaráti szeretet alapján az alábbiakat kívánja: ..."⁴²
-----A megyei napilap, a Vasi Hírlap is közölte ezt a tíz követelést, köztük Mindszenty bíboros szabadon bocsátását és rehabilitálását.⁴³
-----Ugyancsak Szombathelyen fogalmazták meg követeléseiket a kormánnyal szemben a Vas megyei Munkástanács tagjai. Ez is szerepel benne:
-----"Követeljük, hogy a legrövidebb időn belül tegye lehetővé Mindszenty József bíboros hercegprímás és más, hátrányt szenvedő egyházi személyek teljes rehabilitálását és biztosítsa ezen személyek egyházi funkciójukba való minél előbbi visszatérését." Ezt a felhívást a budapesti rádió október 30-án 17.10-kor tette közzé.⁴⁴
-----Ezen a napon, október 30-án déli 13 órakor a következő hírt mondta be a Szabad Szombathely Rádió: "A kormány visszahelyezte polgári jogaiba és egyházi méltóságába Mindszenty József bíboros hercegprímást. Most érkezett a hír, hogy Mindszenty Budapestre érkezett", reggel 9 órakor.⁴⁵
-----A magyar katolikus püspöki kar tagjai közül a pécsi egyházmegye főpásztora, Virág Ferenc megyéspüspök volt az egyetlen, aki körlevelet adott ki, hogy eligazítsa híveit a forradalom zajlásában. Ez október 29-i keltezésű, s benne XII. Piusz pápa előző napon a vatikáni rádióban sugárzott levelére hivatkozva fejtette ki útmutatásait. Az állami cenzúra alá már nem került körlevél e követelést is tartalmazza:
-----"Kívánjuk, hogy az elmúlt évek kirívó sérelmei haladéktalanul orvoslást nyerjenek. Nevezetesen: az ártatlanul bebörtönzött Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek helyeztessék szabadlábra, teljesen rehabilitáltassék és nyolc évi szenvedés után végre elfoglalja érseki székét."⁴⁶

IX.

A fővárostól távol eső Nógrád megyei falu, Felsőpetény Almásy-kúriájában őrzött Mindszenty körül október 28-án este jelentkeztek az országban már hat nap óta folyó forradalmi események hatásai. A bíboros ávós-őrségének parancsnoka ekkor kapott parancsot felsőbb helyről: Mindszentyt el kell szállítani eddigi őrzőhelyéről. A bíboros azonban megtagadta a távozást, nem volt hajlandó beszállni a rá várakozó autóba, bármennyire is erőszakoskodtak vele az ávósok.
-----Vajon hová akarták vinni? Jobban védett új titkos rejtekhelyre? Netán a Szovjetunióba? Vagy valamelyik politikai vezető elé kívánták állítani egyezkedésre? Segítsen lecsillapítani a forradalmárokat?
-----Másnap, október 29-én maga Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnöke érkezett "az új nemzeti kormány megbízásából" Mindszentyhez Felsőpeténybe. "Tolmácsolta Nagy Imre miniszterelnök álláspontját: Mindszenty békés és közös elhatározással, politikai rehabilitáció nélkül távozhat vagy az édesanyjához, vagy a Hittudományi Akadémiára. A prímás azonban csak teljes rehabilitációja esetén lett volna hajlandó elhagyni a házi őrizetet".⁴⁷
-----Ez még a régi hang, Rákosiék-Gerőék hangja volt: újra "kényszerlakhelyre" távozhat Csehimindszentre vagy a budapesti Papnevelő Intézetbe. De ami a leglényegesebb, amihez a bíboros 1949 február vége óta körömszakadtáig ragaszkodott: a kormány nem ad számára rehabilitációt. Vagyis nem ismeri el, hogy azok a vádak, amelyek alapján elítélték őt, hamis-hazug, nem bizonyított, kitalált vádak voltak, ezért elítélése, őrizet alatt tartása törvénytelen, mert minden vádpontban teljesen ártatlan. Nagy Imre küldöttének, a hírhedt Állami Egyházügyi Hivatal régi elnökének útja tehát kudarcba fulladt október 29-én.
-----A következő napon, október 30-án délelőtt Budapesten a parlamentben "Tildy Zoltán [államminiszter] egy munkásküldöttséget fogadott, s kijelentette előttük, hogy kívánatosnak tartaná, ha Mindszenty József hercegprímás visszatérne Esztergomba és a prímási teendők ellátásával részt venne abban a nemes küzdelemben, amely hazánknak ebben a történelmi napjaiban minden igaz hazafira vár."⁴⁸
-----A rádióhír szerint Tildy nem a jelenlevők egyikének kérdésére válaszolt, hanem úgy tűnik: kormánynyilatkozatot tett közzé mint illetékes államminiszter. Erre utal az a tény is, hogy a közzétett információban arról nem esik szó, hogy milyen munkásküldöttséghez szólt Tildy, milyen egyéb ügyekről beszéltek. Csakis a Mindszenty-téma szerepelt a híradásban, jelezve, hogy éppen ezt akarták a közvélemény tudomására hozni.
-----Feltűnő, hogy Tildy ugyanazt mondta, mint Nagy Imre és Kádár az őket felkereső szolnokiak képviselőjének ugyanazon a napon délelőtt, szintén a parlamentben: "Mindszentyt a kormány semmiben sem akadályozza, hogy a magyar katolikus egyház vezetését elláthassa" (ahogyan korábban idéztük).⁴⁹ Úgy tűnik, hogy Nagy Imréék így kívánták ellensúlyozni az amerikai "Build up Mindszenty"-kampány érvényesülését: a bíborosnak minden lehetőséget megadnak, hogy esztergomi prímás-érseki, vagyis az ország első főpapja tisztségét visszakapja és betöltse, de konkrét politikai szereplését megakadályozzák. De hát ettől maga Mindszenty is elzárkózott!
-----Ugyancsak ezen a napon, október 30-án délután Horváth János ismét személyesen járt a bíborosnál Felsőpetényben, beszélt vele, majd eltávozott. A következmények arra utalnak, hogy alighanem ekkor adta át a kormány, azaz Nagy Imre írásbeli határozatát Mindszenty rehabilitálásáról, valamint utasítását őrzésének megszüntetéséről, vagyis szabadon bocsátásáról.
-----Közben ugyanis megtörtént Nagy Imre "pálfordulása", ezért történhetett meg a váratlan és meghökkentő megoldás Felsőpetényben. Október 30-án este, Horváth elnök távozása után ugyanis az ávós őrség parancsnoka egyszerűen Mindszenty elé állt és bejelentette: őrzését befejezték, szabad embernek tekintik, ezért tehet, amit akar. S ami azelőtt elképzelhetetlen volt: szobájában fogadta a nyitott kapu előtt már korábban egybegyűlt falubelieket, s megható, bensőséges szavakkal mondott nekik köszönetet hűségükért.
-----Nagy Imre megváltozott álláspontját mutatja, hogy Mindszenty - korábban megtagadott - rehabilitálását most már teljesítette a miniszterelnök, hiszen e nélkül nem foglalhatta volna el újra az esztergomi érseki széket. Ennek hivatalos szövege:
-----"A magyar nemzeti kormány megállapítja, hogy 1948-ban Mindszenty József hercegprímás ellen emelt vádak minden törvényességet nélkülöztek. Ennek értelmében a hercegprímás ellen történt összes intézkedések megsemmisülnek és a hercegprímás minden eddigi polgári és egyházi tisztségét felveheti és szabadon gyakorolhatja. Nagy Imre miniszterelnök". Az írógéppel írt szöveg alján ott van Nagy Imre saját kezű kézjegye.⁵⁰
-----S nem sokkal azután, hogy október 31-én reggel Budára érkezett a bíboros, kézbe vehette XII. Piusz pápa október 31-én kelt hosszú táviratát, a Szentatya szívélyes, szeretetteljes üdvözletét, amelynek szövegét a vatikáni rádió nyomán az egész világ megismerhette. Mindszenty legfelsőbb szintű laudációja ez! A budapesti rádióban november 1-jén délután 3 órakor olvasták fel magyar fordítását; nyomtatásban az Egyetemi Ifjúság november 4-ei száma közölte.⁵¹ Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik jeles dokumentuma ez a napjainkban szinte teljesen ismeretlen pápai levél. Teljes szövege:

-----"Szeretett Fiunknak, Mindszenty József bíboros, esztergomi érseknek.
-----Ugyanazzal az atyai lélekkel, amellyel nyolc év előtt keserű fájdalommal megsirattunk, hogy székhelyedről igazságtalanul elragadtak és börtönbe vetettek és amelyet többször, főként a rendkívüli konzisztóriumon nyilvánosan felpanaszoltunk, most erős vigaszunkra van az értesülés, hogy szabadságodat az egész világ katolikusainak és hazádnak ujjongása közepette visszanyerted.
-----Bőséges hálát adunk Istennek, aki meghallgatta az összes keresztény hívő állandó könyörgését s akinek kegyelme segítségével hited és lelki erőd - Krisztusért viselt annyi és oly nagy szorongattatás közben megizmosodva - tündökölt. Legyen ez előjele annak, hogy a te és a többi kegyes főpásztor apostoli buzgósága folytán, amelyre híveitek készséges lélekkel felelnek, az igen kedves magyar nemzetben oly súlyos tévedések és vérontás után virágozzék és mindig tündököljék az a hűség, amelyet az Egyház és az Apostoli Szentszék irányában őseitől örökölt.
-----Miközben mindazok számára, akik e napok eseményei következtében életüket vesztették, az örök nyugodalmat esdjük, neked, kedves fiunk, aki mellett mindig ott álltunk könyörgéseinkkel és aggodalmunkkal, valamint a többi főpásztornak, nemkülönben a papságnak, továbbá az összes többi keresztény hívőnek, különösen azoknak, akiket a borzalmas csapások sújtottak, túláradó szeretettel küldjük a mennyei segítség kieszközlésére apostoli áldásunkat.

XII. Piusz pápa"

X.

A budapesti amerikai követség irodaházában 1957-től kezdte írni emlékiratait Mindszenty bíboros. Többször említi benne Nagy Imrét, s - szemben a többi kommunista vezetővel - róla mindig, kivétel nélkül kedves, elismerő szavakkal szól.⁵²
-----Nagy Imre belügyminiszter volt 1945. november 15-től néhány hónapig. Ekkor - írta Mindszenty - "néhány budapesti börtönben felkerestem a rabokat. Nagy Imre belügyminisztersége alatt még sikerült ilyen engedélyt kapnom, de utóda, Rajk László idején már akadékoskodtak."
-----"1946. február 1-jén a nemzetgyűlés megszavazta a köztársasági államformát. Első elnökké Tildy Zoltánt választották meg. Utóda a miniszterelnöki székben Nagy Ferenc lett, akinek kormányában a belügyminisztériumban a humánusabb Nagy Imrét Rajk László váltotta fel."
-----"Az 1956-os szabadságharc alatt a Nagy Imre-kormány, amelynek Kádár János is tagja volt, az igazságszolgáltatáson esett sérelmet is orvosolni akarta..."
-----"1956-ban Nagy Imre miniszterelnök bejelentette, hogy a felkelők követelésére a Magyar Államvédelmi Hivatalt (ÁVH) megszünteti."
-----Mindszenty a Conti utcai börtönből 1954. május 13-án a Gyűjtőfogház rabkórházába került. Akkor "azt sem tudtam még, hogy közben Nagy Imre lett a miniszterelnök és hogy valószínűleg ez a körülmény juttatott engem is emberségesebb bánásmódhoz."
-----"A forradalom alatt született új nemzeti kormány - Nagy Imre vezetése alatt - időről-időre tájékoztatott az ország sorsáról és a politikai helyzetről." Nyilván Tildy Zoltán által.
-----A november 4-én kapott USA-követségi menedékjogról: "Napok múltán azt olvasom a külföldi sajtóban, hogy előző nap, amikor a helyzet már végzetesnek kezdett látszani, Nagy Imre maga kérte volna nekem ezt a menedékjogot. A tiszt, aki hivatalos minőségben kísért, ezt nem említette. Hetek múltán arról értesülök a követségen, hogy valaki - egy kideríthetetlen valaki Budapestről - november 3-án számomra Washington-tól menedékjogot kért. Hogy ki volt az, később sem tudtam kideríteni, de ha Nagy Imre tette, nemes lelkületét mutatja."
-----Bár ez a feltételezés aligha fedi a valóságot, mégis kétségtelen: Mindszenty rokonszenvvel tekintett Nagy Imrére. November 3-i rádióbeszédével is támogatta őt, mert úgy gondolta, hogy gyökeresen akar változtatni az addigi kommunista politikán. A forradalom viharos négy napjában a bíboros nem tudhatta azt, hogy Nagy Imre továbbra is a kommunista párt hegemóniájára törekszik. Ezért jó emlékeket őrzött meg róla élete későbbi folyamán.⁵³
-----Ezt jelzi az amerikai követségen írt feljegyzéseinek - az ún. "Napi jegyzetek"-nek - számos sora:
-----"1958. március 13. Nagy [= Imre], Maléter veszélyben."
-----"1958. június 17. Nagy, Maléter, Gimes, Szilágyi kivégzése... Folytatódik a Nagy-per kapcsán Mindszenty emlegetése."
-----"1958. június 20. Nagy Imre megölése nem revízióért [= a kommunista párt megreformálásáért], hanem a forradalom [= kommunista-szocialista forradalom] megdöntéséért."
-----"1958. június 25. A Nagy-ítélet nem belső ügy, az egész nemzetközi közvéleményre is tartozik. (Neue Zürcher Zeitung VI. 23.)"
-----S öt évvel Nagy Imre kivégzése után Mindszenty ezt jegyezte fel 1963. november 5-én: "Imréim: ... Dr. Szabó Imre püspök ... ? Nagy Imre miniszterelnök..." Ezek Imre nevű ismerősei, akikről megemlékezett aznapi, Szent Imre-ünnepi szentmiséjében.
-----Tehát Nagy Imre neve elé keresztet tett; neve után kiírta törvényes tisztségét: miniszterelnök. És imádkozott az Istennél egykori ellenfele, majd harcostársa lelki üdvösségéért...

JEGYZETEK