BÉKÉS MÁRTON:
EGY VIDÉKI "ÚJSÁGKIRÁLY" SORSA, I.
(Lingauer Albin [1877-1962] politikai pályavázlata és népbírósági pere)

------------------------------A helytörténeti munka Lingauer Albin életét és politikai pályáját dolgozza fel két részben. Lingauer a két világháború közötti szombathelyi és Vas megyei közélet jelentős személyisége volt: lap- és nyomdatulajdonos, politikus, 16 évig országgyűlési képviselő, az 1919. évi ellenforradalom résztvevője, legitimista, aki a 20-as-30-as évek során - mint politikus és lapszerkesztő - először az arisztokrata-királypárti körök felé tájékozódott, majd 1933-tól a mindenkori kormányokat támogatta.
-----A munka itt közölt, első részében a szerző tárgyalja Lingauer Albin életét, munkásságát, politikai szereplését, továbbá bemutatja Szombathely 1944-45-ös és a Vasvármegye újság szerepét.
-----A munka első része dokumentációjának gerincét a vasi megyeszékhelyen fellelhető sajtóanyagok alkotják, ezen kívül a szakirodalomra, Lingauer életére vonatkozó korabeli szombathelyi leírásokra és emlékezésekre támaszkodik a szerző.

SZÉLL KÁLMÁN - SZÉLL TAMÁS:
BARÁTUNK MÉSZÁROS JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ (1925-1979)
(Rendhagyó visszaemlékezés)

------------------------------Szerzők születésének 80. évfordulója alkalmából Mészáros József szombathelyi festőművészre emlékeznek, akivel kora gyermekkoruk óta baráti kapcsolatban álltak. A művész életútjának felelevenítésében kiemelkedő szerepet játszottak István bátyjának írt korabeli levelei, amelyekből a szerzők bőségesen idéznek. A tényszerű adatok mellett néhány kortörténeti érdekesség és személyes élmény is élénkíti az életrajzi visszaemlékezésüket.

KOVÁCS SÁNDOR IVÁN:
"EGY KÜLFÖLDÖN UTAZÓ MAGYARNAK
JÓ BARÁTJÁHOZ KÜLDETETT LEVELEI (Győr, 1793)"
(Sándor István útikönyve)

------------------------------Sándor István (1750-1815) földbirtokos a szlovákok lakta Váglukán született és Bécsben csinált tudósírói karriert, többek között külföldről dátumozott fiktív leveleivel, amelyek Győrben kerültek sajtó alá (1793). Ifjúkorában a szombathelyi jezsuitáknál tanult. Négy hosszabb utazása során járt Itáliában, Németországban, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Svájcban. Útleírása tiszta magyarságú, jó stílusú, ma is olvasható próza. Ízlés- és művészettörténeti, továbbá művelődéstörténeti megfigyelései érdekesek és jórészt máig érvényesek.

TÓTH FERENC:
TÖRÖK EMLÉKEK, TATÁR ÉLMÉNYEK
(Szemelvények François de Tott emlékezéseiből)

------------------------------Több mint 220 éve láttak napvilágot Amszterdamban a magyar származású francia diplomata és utazó, François de Tott (1733-1793) emlékezései Mémoires du baron de Tott sur le Turcs et les Tartares címmel. Ezt követően két év alatt még öt francia kiadása jelent meg a műnek, és négy másik nyelvre fordították le. Az itt közölt fordításrészeket a remélhetőleg hamarosan megjelenő első teljes magyar kiadás legérdekesebb szövegeiből válogattuk. Ezek a szerző krími konzuli időszakát, illetve az 1770-74-es orosz-török háború korszakát idézik.

LŐCSEI PÉTER:
WEÖRES-MOZAIKOK X.
"A viszály mindenképpen sajnálatos"
(Weöres Sándor és az Irott Kő)

------------------------------Az 1936-ban Szombathelyen megindított Irott Kő című folyóirat az irodalmi decentralizációi gényével született meg. A lap indulását Weöres Sándor Pécsről kísérte figyelemmel. A kialakuló helyi konfliktusok miatt az első két évfolyam számára nem küldött verset. Az 1942-ben megindított új sorozatban több műve is szerepelt. A dolgozatban a költő és a folyóirat kapcsolatát a megjelent versek (versváltozatok) mellett a róla szóló írásokkal és a korabeli levelezéssel együtt vizsgálja a szerző.