Jókai Anna
Rabságban is szabad
(Húsvéti gondolatok Mindszenty József életpéldájáról és időszerűségéről)

------------------------------Jókai Anna, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója, 2005. június 12-én a tihanyi apátságban rendezett Mindszenty-szimpóziumon mondta el gondolatait. A szerkesztett szövegben a keresztény életfelfogásáról, a spirituális, Krisztus-követő ember megpróbáltatásairól és a szenvedéstörténet metafizikai összefüggéseiről elmélkedik úgy, hogy minden alkalommal oda tér vissza, ahonnan elindult: Mindszenty József bíboros, hercegprímás életpéldájához és annak mély mai mondanivalójához.
-----Az előadás Krisztus, II. János Pál pápa és Mindszenty mondatain, cselekedetein keresztül kínál példát annak a keresztény embernek, aki nemcsak kereszténynek deklarálja magát, hanem valóban Krisztust követi életével és hitével.

Kuntár Lajos:
Mindszenty József Mária-tiszteletének ifjúkori dokumentuma

------------------------------Az Istenanya erős és mély tiszteletét Mindszenty bíboros a szülői házból hozta magával, s az egész életében elkísérte és segítette őt. A szombathelyi premontrei gimnáziumban 1910-ben előadást tartott A Mária-Kongregáció az ifjúság életében címmel. Előadásának szövegét a diákok Bimbófüzér című kéziratos folyóirata őrizte meg.

Soós Viktor Attila
"A kapcsolat Mindszentyvel"
(A szombathelyi egyházmegye bebörtönzött papjainak vallomásai Mindszenty Józsefről)

------------------------------A szombathelyi egyházmegye vezető papjait 1952-ben sorra letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. Ezek a papok a szombathelyi megyéspüspök - Kovács Sándor - közvetlen munkatársai voltak. Fogságuk során kihallgatták őket Kovács Sándorról, valutaügyekről, a Püspöki Kar tevékenységéről, emigrált papokról, kapcsolataikról.
-----A terrorszervezet tisztjei koncepciózusan vallatták őket a börtönben lévő Mindszenty József hercegprímással kapcsolatban is. A tanulmány e vallomások iratait dolgozza fel. A vallatott papokat nem sikerült megtörni; amit elmondtak, az már ismert volt a kihallgatóik előtt.

Kahler Frigyes: Tempora mutantur...
(Avagy gondolatok a Vatikán új keleti politikájáról,
Mindszenty József bíboros igazságáról és engedelmességéről)

------------------------------A XXIII. János és utódja, VI. Pál alatt kibontakozott, majd II. János Pál 1978-as beiktatásakor megtorpant ún. Ostpolitik újításának lényege az volt, hogy a kommunista országokkal való kapcsolatban kompromisszummal próbált előnyt elérni a Vatikán. A szerző kitér a kommunizmus elméletében Marx, Engels és Lenin óta benne rejlő egyház- és vallásellenességre, az ún. békepapi mozgalom működése, a '60-as és a '70-es évek magyar egyházpolitikájának különbségeire. A tanulmány bizonyítja, hogy a kommunista hatalmi mechanizmus működését jól ismerő Mindszenty bíboros-hercegprímásnak igaza volt abban, hogy az új keleti politikát a kommunista szuperhatalom és csatlós államai - amelyek egyházpolitikai hozzáállása semmit sem változott - ateista stratégiájuk további térnyeréséhez fogják felhasználni.
-----A tanulmány vizsgálja Mindszenty érseki széke megüresedettnek nyilvánítása körülményeit, és méltatja a bíboros engedelmességét, amely az általa helytelennek tartott lépés elleni lázadást megtiltotta számára.

Beke Margit
Mindszenty József pasztorációs tevékenysége 1945-1948 között

------------------------------Mindszenty József hercegprímás 1945. október 7-ei székfoglaló beszédében a pasztorációt nevezte legfontosabb feladatának. A pasztorációt szolgálta egyházkormányzói intézkedéseivel és nagyhatású beszédeivel egyaránt. 1948. decemberi letartóztatása után a "passzív pasztoráció", a magatartás pasztorációja kerül előtérbe.

Fejérdy András
A magyar sajtó Mindszenty-képe (1948-1989)

------------------------------A pártállami sajtóban a rendszer ellenségképének fő elemeit vetítették Mindszenty Józsefre. A bíborost kapitalista, reakciós, antidemokratikus és így a hazával, társadalommal és egyházával is szemben álló politikusként mutatták be, amelyet hatásosan egészített ki személyiségének, jellemének ellenszenves ábrázolása. Ennek a negatív képnek közvetítése elsősorban akkor jelentkezett a sajtóban, amikor a bíboros személye előtérbe került - különösen perének idején illetve az 1956-os forradalom kapcsán. 1949-1956 között, valamint a 60-as évektől a rendszerváltásig ellenben Mindszenty személyének feledtetése volt az elsődleges cél. Ezt szolgálta a bukott politikusként bemutatott bíboros szerepének kisebbítése, valamint a sajtóban tapasztalható egyre teljesebb hallgatás.

Baráth Magdolna:
Adalékok a szovjetek Mindszenty-képéhez

------------------------------A tanulmány vázolja az SZK(b)P KB magyar katolikus egyházat érintő 1945 utáni tájékozódásának csatornáit, az egyházról szóló jelentéseket, információgyűjtéseket, a Vatikán térségbeli befolyása csökkentésére kidolgozott stratégiákat. A magyarországi kommunisták 1947-es egyházpolitikai váltásának - az üldözés teljes kiépítésének - mikéntjét, Moszkva és Szviridov (a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tényleges vezetője) erre vonatkozó utasításait, valamint a Mindszenty-per alatti szovjet magatartást források, dokumentumválogatások és bő orosznyelvű szakirodalom alapján tárja föl a tanulmány.

Békés Márton:
Ellenforradalmiság vagy történelmi revolucionizmus
(Világnézeti gondolatok Molnár Tamás A jobb és a bal című könyve körül)

------------------------------A történelemben megnyilvánuló, filozófiailag értelmezett jobb és bal oldal ellentétes világfelfogásából ered mélyreható politikai különbségük. A tanulmány első része bemutatja Molnár Tamás filozófiájának csomópontjait, röviden elemzi idézett könyvének fő megállapításait, a második rész pedig eszme- és politikatörténeti, illetve történelemfilozófiai módszerrel vizsgálja a jobb és a bal oldali princípium különbségeit. Végül a szerző áttekinti azt a - külföldi és magyar - eszmetörténeti hagyatékot, amelyen egy mai markáns jobboldali gondolkodás és magatartás felépíthető.

Marosfalvi Antal
Egy történet folytatása
A Szent Flórián oltárkép sorsa

------------------------------1740. április 29-én tűzvész pusztított szombathelyen. Ennek emlékére 1749-ben az akkor mintegy 2000 lakosú város szent Flórián emlék-, illetve fogadalmi képet festett. A festményt az 1665-ben Széchenyi György győri püspök által épített vártemplom egyik mellékoltárán helyezték el. Ezt a templomot Szily János első szombathelyi megyéspüspök 1791-ben lebontatta és az oltárképet a városnak adta. A város közgyűlése 1793-ban a ferences templomnak adományozta.
-----A szent Flórián oltárképet immár 250 éves por és gyertyakorom borította, több felszíni sérülés torzította. Ezért a Rumi Rajki Műpártoló kör 2004-ben úgy határozott, hogy az értékes fogadalmi képet restauráltatja, különös tekintettel az egyedüli korabeli és hiteles városábrázolásra. A festményt és az alsó sávban látható városképet dr. Géfin Gyula kanonok 1931-ben Fábián Gyula és F. Biczó Ilona festőművészekkel lemásoltatta, a Vasi Szemle 1936. évi 3. számában pedig, hiteles források segítségével ismertette.