MÉSZÁROS ISTVÁN

A KATOLIKUS EGYETEMI IFJÚSÁG
12 PONTJA

DOKUMENTUM 1947-BŐL

----------------------------------------A közelmúltbeli marxista történelem-magyarázat szerint 1945-től 1949 nyaráig, a "sztálini alkotmány" létrejöttéig Magyarországon tökéletes, "szabályos" többpárti polgári demokrácia volt. Azután következett az ezt "meghaladó" fejlettebb fok: a "a szocialista demokrácia". Az alább bemutatandó dokumentum az 1947-ben létező hazai demokrácia állapotára világít rá.
-----Ma már világos: 1945-1949 között ugyan valóban léteztek hazánkban a demokratikus társadalmi berendezkedés bizonyos külső formái, de lényegében a kommunista párt és társutasai antidemokratikus túlhatalma volt a meghatározó, hátuk mögött a győztes Szovjetunió teljes támogatásával, a Vorosilov marsall által elnökölt Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal s a jelen levő szovjet hadsereggel. S már 1945-ben elkezdődött s a következő években folytatódott a tervbe vett "népi demokrácia", azaz proletárdiktatúra alapjainak előbb rejtett, majd nyílt "építése".

*

A baloldali politikai erők ennek érdekében többek között nagy energiával dolgoztak a különböző korosztályokba tartozó fiatalok világnézeti, s ezen keresztül politikai befolyásolása céljából. Különösen nagy szervezőmunkát végeztek a főiskolai-egyetemista ifjúság körében, a szándékaik szerinti jövő magyar értelmiségi rétegének kialakítása érdekében.
-----A korábbi felsőoktatási diákegyesületeket már 1945 tavaszán feloszlatták. Köztük volt az egyik legjelentősebb, a katolikus Emericana diákszervezet is. 1945 nyarán viszont megalakították a baloldali politikai erők rejtett irányítása alatt álló, MEFESZ rövidítésű Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége nevű szervezetet.¹ Ebbe integrálták - egyelőre meglevő nevükön - az ország különféle felsőoktatási intézményeiben működő helyi diákszervezeteket. A MEFESZ - mint tömegszervezet, csúcsszervezet - vezetői erőteljesen hangoztatták: egységes felsőoktatási diákszervezetre van szükség, amelyben bármilyen vallású és világnézetű, politikai felfogású vagy pártállású fiú és leány együtt dolgozik a jövendő új Magyarországért. Ez érdekvédelmi, diákjóléti, kulturális, szórakozási, sportolási lehetőségeket nyújtott, erőteljes baloldali politikai hatáskeltéssel kísérve. Az állami hatóságok más felsőoktatási ifjúsági tömegszervezetet nem engedélyeztek..
-----A "polgári demokrácia" éveiben a MEFESZ uralta a főiskolák, egyetemek belső életét; irányító szerepet vindikált magának minden felsőoktatási ifjúsági ügyben. Különleges szerepe volt a MEFESZ-nek a kollégiumokban, főként az ún. "népi kollégiumok"-ban. Ezek növendékeire a legváltozatosabb módszerekkel igyekeztek a materializmus-ateizmus világnézetét ráerőszakolni.
-----A háború utáni első években igen erős ellenzéki frontot alkottak a katolikus hallgatók a MEFESZ-en belül és kívül a hazai egyetemeken és főiskolákon.² Ebben jelentős segítséget kaptak a Mindszenty bíboros által korszerűsített és kibővített szervezetű egyetemi lelkészségektől.
-----1946 második felétől, s főként a MEFESZ 1947. február 10-én tartott központi intéző bizottsági ülése után azonban egyre jobban, majd kizárólagosan a baloldali pártokhoz tartozó egyetemi-főiskolai hallgatók kerültek fontos tisztségekbe és döntési helyzetekbe a MEFESZ-ben, a szervezetből a vallásos diáktömegek teljes kiszorítására törekedve.
-----A MEFESZ egyik fontos célja volt: küzdelem az "egyházi reakció" ellen. Ezt megvalósítandó, az egyetemeken és főiskolákon erőteljesen folyt a rejtett "átnevelés" különféle csatornákon: a vallási közömbösség, a vallástalanság, a materializmus, a "szelíd" és a "harcos" ateizmus népszerűsítése a hallgatóság körében. De a MEFESZ-en belül működött a vallásosság és a kommunizmus, marxizmus összeegyeztethetőségét, sőt szoros egybetartozását hirdető "haladó", "baloldali" katolikus egyetemisták kis sejtje is, a politikai baloldal teljes szimpátiájától kísérve.
-----A MEFESZ természetesen mindenben élvezte a felsőoktatási intézményekbe ekkor behelyezett kommunista, illetve baloldali beállítottságú professzorok segítségét. Az oktatók és a hallgatók körében a baloldaliak lettek a hangadók. S megkezdődött a főiskolákon, egyetemeken oktatott tananyag átpolitizálása is.

I.

Érseki szolgálatának legelső napjaiban, 1945. október 14-én, vasárnap délután Mindszenty bíboros több tízezres tömeggyűlésen találkozott a magyar ifjúsággal a budapesti Szent István Bazilika előtti téren. Itt kedves hangú beszédben szólt arról, milyennek szeretné látni a magyar ifjúságot; életszerű, reális, vonzó gondolatokkal buzdítva őket kereszténységük, magyarságuk hűséges megélésére.³ Ez után is többször került sor az ifjúsággal való közvetlen kapcsolatának alkalmaira.
-----Mindszenty bíboros evangelizációs programja alapján szervezték meg a Nemzeti Mária-kongresszust 1947 októberében.⁴ Ennek első napján - október 4-én - délután öt órára zsúfolásig megtelt a pesti Bazilika előtti hatalmas (a mainál akkor jelentősen nagyobb) tér: az újságírók százötvenezerre becsülték a katolikus ifjúsági nagygyűlés résztvevőinek, a diákoknak, munkás- és parasztfiataloknak a számát.
-----"Már mielőtt a kardinális megérkezett volna, lelkesült ének és lélekből fakadó ima töltötte meg a hatalmas teret és a környező utcákat. S az égbeszálló ima és ének szinte kupolát vont a hatalmas ifjú sereg fölé és az egész környék hatalmas székesegyházzá változott" - tudósított a Magyar Kurír.
-----A fiatalok nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadták a körükben megjelent Mindszenty bíborost és a vele együtt érkező többi főpásztort. A bevezető ének után Kaas Ervin egyetemi hallgató lépett a mikrofon elé.
-----Beszéde elején megállapította: "A katolikus ifjúság becsületesen állta a vihart az elmúlt esztendőkben, viszont a közömbösség és a gyávaság is jelentkezett." Öntudattal hansúlyozta: "Tudjuk, hogy a magyar jövőt mi, fiatalok hordozzuk. Lelkesítő, de súlyos feladat a miénk! A megvalósításhoz felmérjük a helyzetet és figyelembe vesszük a realitásokat. És mindenek előtt kijelentjük, hogy nemcsak barátai, de harcosai is vagyunk a demokráciának. Látjuk a társadalmi átalakulás világfolyamatának felgyorsulását; a földműves- és munkásréteg felemelkedését szükségszerűnek tartjuk és minden eszközzel szorgalmazzuk."
-----Ugyanakkor nyomatékkal fűzte hozzá: "De tiltakozunk bizonyos kísérő jelenségek ellen, amikor mindez csak propaganda-eszköz egészen más célok megvalósítására. Ennek a forradalomnak a szelét nem foghatják ki kalózhajók vitorlái! A Regnum Marianum eszméje van zászlónkra írva, magyarságunkat nem lehet szétválasztani katolikus mivoltunktól. Ennek a gondolatnak a jegyében indulunk Boldogasszony Évében a magyar jövő felé."
-----De rámutatott: "Az ünneplés kevés. A munka hétköznapjai várnak minket. Nem szürke hétköznapok, hanem lázasak és izgalmasak, ha rádöbbenünk feladataink nagyságára."
-----Egészen természetes, hogy a katolikus ifjúság együtt ünnepli 1848 centenáriumát az ország egész ifjúságával, bár ezt nehéz lesz megtennie: a katolikus ifjúság "egyesületeit és szervezeteit feloszlatták, sajtója nincs, mégis megünnepli 1848-at, megemlékezik a márciusi ifjakról, akik harcoltak az elnyomás ellen, harcoltak a szervezkedési és a sajtószabadságért is."
-----Az ifjú szónok szerint három nagy feladat áll a magyar katolikus fiatalság előtt. Egyrészt alapvető kötelessége, hogy a katolikus tanítást az eddiginél jobban elsajátítsa, magáévá tegye, megélje. Másrészt "a minőségre törekvés": a jövő számára kiválóan képzett katolikus szakemberek, vezető férfiak nagy seregére van szükség! A harmadik feladat: a katolikus ifjúság tartsa kötelességének közreműködni abban, hogy a krisztusi gondolat az egész társadalmat átjárja: egymás segítése testvéri kötelességünk.
-----Zárószavai: "Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor egy harcos világnézet küldte küzdelemre híveit, kiáltványában azt mondta, hogy ők ebben a harcban csak láncaikat veszthetik el, de megnyerhetik vele az egész világot. Mi, katolikusok, ebben a harcban legfeljebb ezt a világot veszthetjük el, végső esetben az életünket veszíthetjük el, de elnyerhetjük vele Krisztus országát..."
-----Ezután Kosztin Margit munkáslány szavalta el Toronyi-Németh István szombathelyi papköltő "Hitvallás" című versét, majd Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus püspök, a püspöki kar legfiatalabb tagja szólt a résztvevőkhöz.
-----Végül Mindszenty bíboros buzdítása hangzott el, "munkára és imádságra" lelkesítve a fiatalokat, így ünnepeljük az 1848-as szabadságharc centenáriumát. "Ha pro Deo et libertate, Istenért és a szabadságért így küzdötök, munkával és imádsággal, akkor rajtatok keresztül a Boldogasszony újból megkezdi nemzetünk életében kegyelmi munkáját és megint felemelkedik a máriás lobogó..."

II.

A Nemzeti Mária-kongresszus egyik kiemelkedő rendezvénye volt 1947. október 6-án a katolikus főiskolai és egyetemi ifjúság képviselőinek nagygyűlése a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában.⁵ (Ismeretes: ez az egyetem állami egyetem volt; a mai ELTE elődje.)
-----Az összejövetel légkörét és hangulatát meghatározták az említett, a hazai egyetemeken, főiskolákon folyó erőszakos baloldali ideológia-terjesztési törekvések, amelyek súlyos feszültségeket teremtettek mind az egyetemeken, főiskolákon belül, mind pedig a felsőoktatási intézmények és az egyházak között.
-----Az ország összes katolikus főiskolai-egyetemi hallgatóját képviselték a nagygyűlés résztvevői. Elnökölt Marczell Mihály, a hittudományi kar dékánja és Plank Jenő, a Műegyetem kémiaprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Részt vett az ülésen Kovács Sándor szombathelyi és Bánáss László veszprémi püspök.
-----Marczell Mihály megnyitójában egyenesen a témát exponálta: a katolikus főiskolai-egyetemi fiatalságot egyenlő jogok illetik meg másokkal. Utalt a helynek - az egyetem aulájának - sugallatára, ahol a gyűlés folyik: "Szent ez a hely, a tudományok csarnoka, ahol nem lehet helye a gyűlöletnek. Szent ez a hely, mert a legnehezebb időben is szembeszálltak itt minden olyan törekvéssel, amely ellentéteket, gyűlöletet akart szítani. Ezen a helyen a legnehezebb időben is avattak másutt megbélyegzetteket doktorokká. Védelmet nyújtott és szem előtt tartotta az emberi jogokat. És amilyen védelmet nyújtott akkor, olyan védelmet követelnek most is maguknak a fiatalok a katolikus öntudat megvalósításában."
-----Az egyetem - hangoztatta a gyűlés egyházi elnöke - annak idején megtagadta a nyilas-nemzetiszocialista pártvezetőknek azt a követelését, hogy zsidó származásúakat ne avassanak doktorokká; a doktoroktól pedig vonják meg tudományos címüket. Az egyetem ellenállt. S az egyetemnek most is a jog védőjeként kell fellépnie, amikor a keresztény ifjúság jogairól van szó.

*

A katolikus főiskolai-egyetemi ifjúság - követve 1848-as elődeit, a márciusi ifjakat - 12 pontban foglalta össze követeléseit, s ezt A magyar katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság kiáltványa címmel tette közzé ezen a nagygyűlésen.
-----Első szakaszában ez áll: "A magyar demokrácia alaptörvénye, az 1946. évi I. törvénycikk egyenlő jogokat és elbánást biztosít minden magyar állampolgárnak faji, vallási és osztálykülönbség nélkül, ha alkalmazkodik a demokrácia eszméjéhez. A katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság megállapítja, hogy ugyanazt a világnézetet vallja magáénak, amelyet a magyar alkotmány e legelső pontjában rögzít."⁶
-----Ennek következtében "a katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság a magyar alkotmány és az Universitas minden komolyan tanulni vágyó tagja számára egyforma szabadságot biztosító szelleme szerint teljesen egyenlő jogokat követel az ország minden más, hasonló szervezetével vagy csoportjával, vallási és világnézeti különbség nélkül".
-----Külön kiemelték a következő súlyos sérelmet: "Eddig sajnálatosan azt tapasztaltuk, hogy egyetemi-főiskolai ügyekben, különösen a kollégiumok és más diákjóléti szervek kezelésénél, de tanulmányi vonalon is, világnézeti és pártszempontok érvényesültek, ami súlyosan hátrányos helyzetet teremtett a katolikus egyetemi-főiskolai ifjúság számára."
-----(A szövegben diszkréten említett "világnézeti és pártszempontok" konkrétan a baloldali pártok materialista, vallásellenes pártszempontjait jelentették; az oda elkötelezett fiatalok minden tekintetben jogtalan előnyöket élveztek az egyetemeken, főiskolákon, kollégiumokban.)
-----Teljes egészében érdemes és szükséges közreadni magát a 12 pontot, mert a XX. század közepén a hazai művelődésben a baloldali politikai erők által teremtett "antidemokratikus" helyzet jellemző tanúja:

-----"Követeljük az 1848-as szabadságév századfordulóján az 1948-as demokratikus katolikus ifjúság nevében:
-----1. Az arányos részesedést magunk és mások számára az egyetemi-főiskolai szervezetek vezetésében.
-----2. A demokratikus és szabad választás jogát és végrehajtását diákképviseletek alakítására.
-----3. A keresztény világnézeti elvek megfelelő érvényesülését a - többségben keresztény világnézetű magyar nép áldozatából és adófillérjeiből, saját fiai és leányai számára létrehozott - állami és népi kollégiumokban.
-----4. Katolikus kollégiumok és minden más diákjóléti intézmény létesítését és fenntartását állami támogatás mellett. Egyes egyetemi intézményeink és vezetői ellen a gyűlölködés és támadás megszüntetését.
-----5. Az igazság keresésének szabad gyakorlása nevében a párttagság kérdésének gyökeres kikapcsolását az egyetemi-főiskolai élet minden vonaláról.
-----6. A pártpolitikának az egyetemen-főiskolán kívüli életre való korlátozását mind a tanári testületben, mind a diákság körében.
-----7. Követeljük a fentiek alapján az egyedüli és kötelezőnek előírt marxista szociológiai tanszék mellé második, keresztény világnézetű társadalom-bölcseletet hirdető katedra felállítását a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
-----8. Szabad és akadálytalan érintkezést az egyetemes katolicizmus nemzetközi diákszervezeteivel.
-----9. Egyforma és igazságos támogatást a nemzetközi érintkezésben minden más diákszervezettel. Ösztöndíjak arányos elosztását. Külföldi egyetemista-főiskolás kongresszusokon országos súlyuknak megfelelő képviseletet.
-----10. Katolikus egyetemi-főiskolai sajtó engedélyezését és papírellátását.
-----11. Új katolikus egyetemi-főiskolai szervezetek engedélyezését.
-----12. A feloszlatott katolikus egyesületek vagyonának az újonnan alakuló katolikus egyesületek részére történő átadását.

-----S a befejezés: "Nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni abban az országban, ahol a vallás szabad gyakorlása demokratikus alapjog. A magyar demokratikus alkotmány alapján kérjük a magyar kormányt, hogy jogos kívánságainkat teljesítse."
-----A kiáltványt az ifjúság nagy lelkesedéssel, egyhangúan elfogadta, s a fiatalok küldöttséget állítottak össze, amely a kiáltványt majd átnyújtja Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek.⁷

*

Ezután Bánáss László veszprémi püspök szólt a Pázmány Péter Tudományegyetem auláját, dísztermét zsúfolásig megtöltő fiatal hallgatósághoz.
-----"Ennek az ifjúságnak - mondta -, amely később a magyar katolicizmus vezetőségét fogja adni, nagy feladata van a mai korban, amelyet sokan a világ aposztáziája korszakának neveznek. Szükséges ezért tisztában lenni azzal - éppen ma, amikor ez az aposztázia az anyagelvűség alapjaiból indul ki -, hogy a valóságban hol az ember helye a világrendben."
-----E világrendben döntő szerepe van "a szabadakarattal elválaszthatatlanul egybekötött emberi személyiségnek, amely a családokból felépült társadalom elengedhetetlen kelléke."
-----Elutasította a püspök azokat az ideológiákat, amelyek - bár mást hirdetnek magukról - azt kívánják "téves elgondolásokból kiindulva, hogy gyári futószalagon nyáj-embereket neveljenek, mert nem a nyáj-emberek, hanem a felszabadult emberi személyiség képes arra, hogy a neki kiszabott történelmi hivatást teljesítse". Mindezt a természettudomány is igazolja és indokolja, ahogyan azt is, hogy az ember nem csupán egyéni hivatása teljesítésére rendelt önálló személyiség, hanem "a népiség szolgálatára és védelmére kötelezett" személyiség is.
-----Más meggondolásokból: a Gondviselés nem ok nélkül helyezte az embert arra a földre, ahol él. "Hiszem, hogy az Istennek a magyar néppel terve van és nekünk itt hivatásunk van." Éppen ezért "nem lehetünk kozmopoliták, akiknek ma itt, holnap ott a hazájuk, anyagi érdekeik szerint. Az ember nem ok nélkül különbözik más népekhez tartozó embertársaitól, s ha közben egy egységes szellemiségű terület több országra oszlik is, a szellemiség mégis egy marad."
-----Ami a magyarság orientációját illeti: "A magyarság keleti és nyugati vonásokat egyesít magában, és ezért nem tartozhat sem kelethez, sem nyugathoz, hanem mindig a magyar földre kell tekintenie, és mindig a maga magyar életét kell élnie. Csak így teljesítheti az Isten által kijelölt feladatokat."
-----Az embert a világrendben szemlélő felfogásból nem maradhat ki az ember szociális kötelezettsége. "A szociális kötelezettségek azonban nem arra valók, hogy szociális előnyökért bárkit megvásároljanak!"
-----Az ember lelke és teste elválaszthatatlan egységet alkot s így helyezkedik el az ember a világrendben. "A XX. század nagy aposztáziájának korszakában a katolikus ifjúságra vár a feladat, hogy ne engedje az embert az anyagi világban elsüllyedni, hanem védelmezze a lélek, a szellem jogait is."
-----A veszprémi püspök beszéde után az ifjúság a szomszédos Központi Papnevelő Intézet udvarába vonult át, s ott Szűz Mária szobra előtt egy egyetemi hallgató és egy hallgatónő felajánlotta az egész magyar egyetemista-főiskolás ifjúságot a Magyarok Nagyasszonyának.

III.

A katolikus fiatalok 1947-i jogos követeléseit - mint annyi más szükséges, jó kezdeményezést - hazai történelmünk ezutáni gyors átalakulása elsodorta.
-----1947. december 13-15-én rendezte a MEFESZ a IV. diákparlamentet, az egész országból jött egyetemi-főiskolai küldöttek részvételével. Ezek mintegy 20 százaléka a katolikus világnézet alapján képviselte a diákérdekeket. Részlet a diákparlament jegyzőkönyvéből:
-----"A klérus befolyása alatt álló küldöttek az októberi kiáltványban foglalt követeléseiket hangoztatták. A vallásos fiatalok nagy számára hivatkoztak, a szólás-, a vallás- és az egyesülési szabadságjogok gyakorlásáért szálltak síkra. A küldöttek többsége fellépett a jobboldali törekvések ellen, ellenezte követeléseik elfogadását, megállapították, hogy a MEFESZ-ben senki sem korlátozza a demokratikus szabadságjogok gyakorlását."⁸
-----A katolikus ifjak kiáltványának fogadtatását a résztvevők többsége részéről jól jellemzi Szabó Kálmán, a Közgazdászhallgatók Egyesülete elnökének hozzászólásából két mondat: "Aki a demokrácia ellen tör, akár a MEFESZ-ben, akár a karokon, annak pusztulnia kell közülünk! S jobban teszi, ha magától áll el az utunkból."⁹
-----Nem sokkal később tartotta a MEFESZ "A tanulmányi munka új feladatai" témájú konferenciáját. Részletek a MEFESZ központi vezetőségének referátumából:
-----"Révai József és Lukács György délelőtti előadásából megértettük, hogy céljaink - az egyetemisták céljai - azonosak a magyar nép céljaival. Lényegében két feladat áll előttünk: a szocializmus építésére akarunk felkészülni és közben készen kell állnunk arra, hogy azt, amit építettünk, a nép külső és belső ellenségeivel szemben meg is védjük." "A klerikális reakció és az Emericana ifjúsága a fasizmus ügynöke volt és maradt." "A MEFESZ is felismerte, hogy az egyetemek megújítása nem csak állami feladat, és nem végezhető el anélkül, hogy az egyetemeket és az egyetemistákat meg ne szabadítsuk a politikai reakciótól." "Nem rejtjük véka alá, hanem büszkén hirdetjük, hogy a leghaladottabb tudománynak a marxizmust-leninizmust tartjuk... Emlékezzünk arra, hogy mit mondott erről Lenin: kommunistákká csak úgy lehetünk..."¹⁰
-----A hazai egyetemisták-főiskolások nagyobb része azonban ekkor nem akart kommunistává lenni. Lenin helyett inkább Mindszenty bíboros szavát és példáját követték.
-----Ez a jól érzékelhető tény azonban a kommunista párt legfőbb vezetőinek nagy gondot okozott. A pártközpont - Rákosi Mátyásból, Révai Józsefből és Farkas Mihályból álló - úgynevezett "egyházi hármas bizottságá"-nak 1948. december 8-i ülésén a tárgysorozat 4. pontjaként ez szerepelt: "A katolikus Mindszenty-ellenes diákmozgalom kiszélesítése."¹¹ Tehát a katolikus diákmozgalmon belül igyekeztek egy Mindszenty-ellenes tábort létrehozni, nyilván a pártközpont által ekkor erőteljesen mozgósított "haladó baloldali katolikus" értelmiségiek szűk csoportja segítségével.¹² (Szegeden működött egy, tagjait Mária-kongreganistáknak nevező "haladó baloldali katolikus" egyetemista sejt.) A cél nyilvánvalóan az egységes magyar katolikus közösség megosztása, megbontása volt.
-----1948. december 17-én Mindszenty bíboros levelet írt Witz Béla budapesti érseki helynökhöz. Kérdésére a püspöki konferencia döntését közli: "az ifjúságnak az úgynevezett haladó katolikusok csoportjába való belépését nem tartja megengedhetőnek. Indoklás: csak római katolikusokat ismerünk."¹³

*

Hamvába holt volta ellenére az 1940-es évekbeli hazai felsőoktatás-történet értékes korfestő és tanúskodó dokumentuma "A magyar katolikus egyetemi és főiskolai ifjúság kiáltványa", benne követeléseik 12 pontjával. Helye van a kor hiteles művelődéstörténeti, felsőoktatás-történeti, ifjúságtörténeti szintézisében.

JEGYZETEK