NÉHÁNY SZÓ
MINDSZENTY-SZÁMUNKHOZ
----------------------------------------
-----Erre a hármas
évfordulóra emlékeztünk idei első számunk élén Mészáros
István: A Mindszenty-jelenség 1975-2005 című
esszéjével, s emlékezünk jelen számunkkal.
Összeállításunk nem egységes és zárt egész - Mindszenty
bíboros monumentális életműve és személyisége nem is
tenné lehetővé a lekerekítést -; csupán kezdete egy sok
évtizedes méltánytalanság vasi jóvátételének, s egy
súlyos adósság törlesztésének. Mert azt talán a bíboros
személyének s szellemének ma sem fogyatkozó ellenfelei is
elismerhetik - s ennyiben létrehozható a gyakran misztikusan
kezelt "konszenzus" -, hogy vasi földijeink
között nincs senki, aki nagyobb szerepet töltött volna be a
magyar nemzet XX. századi történetében, aki nagyobb
hírnévre tett volna szert a nagyvilágban, s akit nyilvános
életében szélesebb körű és mélyebbről feltörő szeretet
és elismerés övezett volna, mint az egyszerű hegyháti
földművesek fiát, Mindszenty Józsefet. S ha hozzátesszük
ehhez azt a szomorú bizonyosságot, hogy a legtöbb
értetlenség is az ő törekvései körül homálylott, és a
legtöbb gyűlölet is az ő személye körül bugyogott fel,
akkor csak egy okkal több, hogy úgy érezzük: sok itt a
megismerni- és tisztáznivaló.
-----A
bíboros-hercegprímás előtti tisztelgés magában foglalja a
mi kis külön tiszteletadásunkat egykori munkatársunk emléke
előtt: Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános, majd
veszprémi püspök, az egyháztörténet tudós kutatója
1940-44 között tagja volt a Dunántúli (Vasi) Szemle
szerkesztőbizottságának, neve megjelent folyóiratunk
impresszumában.
-----Ezúton is
megköszönöm szerzőinknek, hogy lehetővé tették számunkra
ezt a tiszteletadást. A 432., 450., 482., 490., 528., 533. és
536. oldalon látható képek a bíboros-prímás egyik
testvérhúgának unokája: Fukszberger Imre
csehimindszenti polgármester családi gyűjteményéből valók.
Közlésük lehetővé tételéért neki mondok köszönetet.
Gyurácz Ferenc
főszerkesztő