Lőcsei Péter: A nevek birodalma - a képzelt
birodalmak nevei
(Weöres Sándor kiadatlan vázlatai, térképei a Vas Megyei
Levéltárban)
II. rész
------------------------------
A költő világokat teremtő képzeletét
dokumentálják azok a kéziratban maradt időrendi táblázatok,
népszámlálási kimutatások, térképek, amelyeket a Vas
Megyei Levéltárban őriznek. A második világháború utolsó
éveiben Weöres egy képzeletbeli nép irodalomtörténetét,
művelődéstörténetét vetette papírra. Az itt közölt
szemelvények minden
bizonnyal ennek a költői játéknak, teremtésnek a megmaradt
dokumentumai.
Bariska István:
A Fehde-jog intézménye és Nyugat-Magyarország
------------------------------
A tanulmány a
Fehde-jog nyugat-magyarországi érvényesülését elemzi. Ez a
kifejezés nehezen fordítható magyarra. Olyan jogintézményről van szó, amelyet a német
feudális jogközösség tagjai élveztek. Voltaképpen az elégtételvétel fegyveres vagy
erőszakos formájáról van szó. Megengedett volt akár
uralkodókkal szemben is, de a nemesek, a városok között is,
amennyiben azok az adott jogközösség tagjai voltak. Feltétele
az volt, hogy be kellett tartani eme magánháború
indításának kötött (írásos) formáit (hadüzenet, szüneteltetés, békekötés,
stb.). A megerősödő feudális állam - pápai
közreműködéssel - 1945-ben végleg betiltotta, amikor örök
birodalmi békét hirdettek. A dolgozat azért tárta fel a
Fehde-jelenség XV. századi történetét Nyugat
Magyarországon - ezen belül a Habsburg-zálogra került
nyugat-magyarországi birtokon -, mert éppen ennek a
jogintézménynek a révén került számos krajnai, stájer,
alsó-ausztriai, cseh, stb. zsoldos és hivatalnok család Nyugat-Magyarország jelentős részének
birtokába.
Lakner László:
Markusovszy Lajos emlékezete
------------------------------
A szombathelyi Markusovszky Kórház
főigazgatójának beszéde Vasegerszegen hangzott el
2005. március 15-én, a kórház névadója, a nagy XIX. századi magyar honvéd-orvos,
orvos-szervező, az Orvosi Hetilap alapító szerkesztője:
Markusovszky Lajos (1815-1893) emléktáblájának és
síremlékének megkoszorúzása alkalmából.
Molnár Zoltán
Miklós: A "nagyanya" fogalmának megnevezése
Szombathely és Lendva térségében
------------------------------
A szóban forgó szociodialektológiai
vizsgálat anyaga a nyugati magyar nyelvterületről, benne
Szombathelyről és Lendváról, valamint körzetükhöz tartozó
szavakból származik. Az
elemzés előbb arra irányul, hogy a "nagyanya"
fogalma milyen szókészleti egységekkel, ezek milyen gyakoriságában neveződik meg az adott
térségekben; majd a korpusz szociolingvisztikai (életkor-
és nembeli) összefüggéseit is
számba veszi. Végül tanulságot von le azzal kapcsolatban,
hogy a hagyományőrzés és újítás milyen szerepet
játszik az említett nyelvföldrajzi egységek és társadalmi
csoportok nyelvhasználatában.
Brenner Vilmos:
"Tu felix Austria!"
(Az osztrák államszerződés
ötvenedik évfordulójára - tények és tévhitek)
------------------------------
Ötven éve, 1955.
május 15-én írták alá az osztrák államszerződést, egy nappal a Varsói
Szerződés megkötése után. Ausztria ezzel megszabadult a
szovjet katonai megszállástól, katonailag semleges státuszt
kapott, és megindult a gazdasági fejlődés útján.
Magyarország sorsa ugyanekkor évtizedekre megpecsételődött. Az
1956 óta Ausztriában élő szerző
- aki mindkét országot hazájának tartja - esszéisztikus
tanulmányában elemzi az osztrák államszerződés
megkötésének előzményeit, továbbá következményeit
mindkét ország számára.
Bodonczi
László: Javaslat Vas megye új, botanikus szempontú
tájfelosztására
(I. Dél-Vas megye tájfelosztása)
------------------------------
A jelen munka most megjelenő, első része
Vas megye déli részének felosztását taglalja, egy későbbi
cikkben - társszerzőkkel - a megye északi része is
feldolgozásra kerül. A szerző legfőbb célja az volt, hogy
legyen egy megfelelő léptékű, teljes lefedést nyújtó,
vonalas tájelhatárolás, mely alapján bármely terepi pontot egyértelműen besorolhatunk
egy tájba. A szerző elsősorban növénytani alapú
tájfelosztást készített, mely több országos
tájfelosztás és helyi vagy regionális munka elemzésére
támaszkodva, figyelembe véve saját tíz éves terepbotanikai
tapasztalatait és sok más szempontot. A legfontosabb alapmunka,
amelyet felhasznált, Bokor Péter Vas megye
természetföldrajzi tájbeosztása című, a Vasi Szemle 1989.
évi 1. számában megjelent, igen sokoldalúan elemző tanulmánya volt. Eredeti -
digitálisan is elkészült - tájelhatárolása 1: 25 000 léptékű, de itt ez technikai okok
miatt lényegesen kicsinyítve jelenik meg. A tanulmány öt kistájat
határoz meg. A tájhatárokat térképen és szövegesen is
megadja, indokolja, a tájakat röviden jellemzi, és felsorolja
a tájakhoz tartozó községeket.