SALAMON NÁNDOR

 

EGY SZENT ISTVÁN-SZOBOR
REINKARNÁCIÓJA

 

----------------------------------------Az Úr 1998. esztendejében - szinte párhuzamosan - két szobra készült első királyunknak Vas megyei szobrászok műtermében. Zsennyén - fogyó élete végső energiáinak összemarkolásával - Kiss Sándor a "művére" alátekintő öreg király alakjával viaskodott. Vadász György hatalmas fakeresztjének tövében magányos István királyunk azóta vigyázza a Somló hegyének magasából, erőt adóan, "maradék országa" szorgos népének jövőjét. Kőszegi műhelyében pályája nagy és különleges megbízásán dolgozott Tornay Endre András is. Csakhogy az ő vállalása merőben elütött a ma szokásos szoboralkotás gyakorlatától. Szombathelyen felállított Szent István-monumentuma egy majdnem feledésbe merült ideát testesített meg. Már elveszettnek hitt királyszobrot támasztott fel, megőrizve az új formában elődje alkotásának szellemiségét.
-----Tragikus elemek mindkét szobrunk történetéhez kapcsolódtak, a halál árnyéka vetült sorsukra. Kiss Sándort az avatás előtt pár nappal terítette le a gyilkos kór, s Rumi Rajky István álma is csak áttételesen, szobra reinkarnációjában valósult meg, évtizedekkel halála után. A szombathelyi szoborállítás nem mindennapi események láncszemeiből fűződött izgalmas művészeti históriává. "Végeredménye" a helyi Kálvária szakrális szellemterében áll több esztendeje, de nemcsak államalapítónk nemes tetteire, hanem néhány lelkes ember, egy cselekvési vágytól fűtött kis közösség erőfeszítéseire is emlékeztet.

 

SZENT ISTVÁN SZOBRA AMERIKÁBAN

A küzdelmes sorsú, Vas megyéből származó Rumi Rajky István élete utolsó éveiben két jelentős szobrán dolgozott. Az egyik - a pályázaton sikert aratott Szent Márton - érlelte meg számára a másik megbízást. Első, szent királyunk személyisége mélyen foglalkoztatta előbb is. Az egykori Ivánegerszegen (ma: Vasegerszeg része, a szerk.) családja körében pihenve, arról számolt be mentorának, Zalai Tóth Jánosnak, hogy három szentről - Bernát, Márton, István - olvasgatott.1 Szellemileg felkészülve vett részt a Posta-vezérigazgatóság pályázatán kilenc alakos Szent István-szobortervével. A zsűri nyolc pályázó közül mellette tette le voksát, a megbízást mégsem ő kapta. Sokszor megszenvedett sérelmeire gyógyírként hatott, hogy 1939-ben - pályázat mellőzésével - felkérték egy monumentális István-szobor megalkotására. Hitele olyan mértékű, "hogy még előzetes vázlatot sem kértek" a művésztől. "A Szent Márton szobrom volt a protektorom" - írta megelégedéssel,2 s tempósan munkához látott. A közel három és fél méteres alak két hónap alatt készült el, s csakhamar az első alumíniumból öntött magyar szobrok egyikeként New Yorkba szállították. Az 1939-es világkiállítás magyar pavilonjának homlokzatára rögzítették, a bejárati üvegfal szomszédságába. Leegyszerűsített formarendjével, méreteivel jól illeszkedett a bérelt, alig tagolt, geometrikus jellegű épület falsíkjához. Méltó jelképe volt a "Szent István országa" eszmének. Alkotója okkal remélte, hogy szerepét betöltve, hazatérve méltó közteret találnak számára. Első méltatója helyét is megjelölte, Szombathelyen a Szent István parkban.3
-----Ám a háború közbeszólt, a történelem másként rendezte a szobor sorsát. Előbb hadizsákmányként lefoglalták (hasonló sorsra jutott a Győr számára készült Remsey Jenő-falkárpit, a Győri csata is). 1948-ban az USA tett lépéseket a visszaadásra, de a magyar kormány nem kívánta a szobrot átvenni! Így az eltűnt a hazai művészet horizontjáról jó időre, de sugárzó ereje biztosította megmaradását: az amerikai és kanadai magyarság zarándokhelye alakult ki körülötte. "Új tulajdonosa" - Szobonya László - aukción jutott birtokába, New Yorkban szándékozott felállítani. Végül az erdélyi ferencesek központjában, az Ohio állambéli Youngstown-ban helyezték el. Az emlékhely középpontjában, kis fenyőerdő szélén magasodik a királyi lovag szobra. Kétoldalt a történelmi Magyarország megyéinek címerei, zászlói sorakoznak. A ligetben a Vasfüggöny mögötti keresztút (Vudy József műve), a közelben Kúr Csaba - egykori pápai diák - 56-os emlékműve emelkedik.4 A látványnak sem utolsó monumentumot 1960-ban avatták fel, s évtizedekig a kolostortemplom szerzetesei gondozták. A kilencvenes évek fordulóján azonban, amikor a magyar szerzetesek kolóniája elnéptelenedett, bizonytalanná vált a jövője. Ekkortájt ébred fel az érdeklődés Rumi Rajky István szülőföldjén a mester fő műve iránt.

 

KI VOLT RUMI RAJKY ISTVÁN?

Ismert művei alapján jobb sorsra érdemes szobrásza a harmincas évek magyar művészetének. Nagy alkotóerők feszültek benne, mindent megtett, hogy tehetségét, mesterségbeli tudását a köz javára kamatoztassa. Szerepelt a kiállításokon, számos pályaműve aratott sikert, de talán egyénisége akadályozta meg abban, hogy modern törekvésekhez közelítő műveivel kitörjön a művészetpolitika és a kortársak önző praktikáinak szorításából.
-----Pályája legfőbb adatait Genthon István foglalta lexikon-névcikkbe.5 Több tanulmányt szentelt munkásságának - perlekedve a lekezelő nézetekkel - Zalai Tóth János.6 Méltatói között volt Ybl Ervin, Elek Artúr, László Gyula, Supka Magdolna és mások. Szent Márton-szobrát kiemelkedő műként tartja számon a köztudat.

Rumi Rajky István: Szent István, 1939. A szobor Youngstown-ban
(Rajky Gyula hagyatékából)

-----Szülőházát emléktábla jelöli Rumban, ahol 1881-ben született földműves családban. Iskolás éveit nagy kitérők tarkították. Díszítőszobrásznak készült. 1905-ben a megye ösztöndíjával került a müncheni akadémiára, de pár hónapig dolgozott Párizsban a Julian Akadémián is. Akkor találkozott Rodin műveivel. Hazatérve, Stróbl Alajos mesteriskolájában faragta első szobrait. Számos díjat nyert akadémiai évei alatt, de nem hiányoztak az elismerések pályája kezdetén sem (pl. az Erzsébetvárosi Kaszinó díja, 1920.). Ígéretes jövőben bízva költözött haza Szombathelyre, ám csakhamar csalatkoznia kellett. Az újabb fővárosi korszak is inkább a kemény munkát, a művésztársak (Pátzay, Medgyessy, Ybl Ervin) elismerését, mintsem a megélhetést könnyítő megbízásokat gyümölcsözte. Amikor sorsa jobbra fordulhatott volna, a halál (1941) ütötte ki kezéből a mintázófát, a vésőt. Akkor éppen a Nemzeti Sportcsarnok reliefjén dolgozott.

 

MEGMOZDULT A SZÜLŐFÖLD

Halála után nemcsak sírját, mészkőbe faragott műveit kezdte ki az idő, élete, munkássága is kihullott a művészeti köztudatból. Hiába álltak szobrai - Szombathelyen a Pelikán, a Kürtös, a Szent Márton, a Harcosok, Jákfán a hősi emlék, a veszprémi vár kapujának fülkefigurái, az óbudai gimnázium domborművei -, alkotójukról alig esett szó. Besorolták a lezárt múlt rekvizitumai közé.

Az Ohio-i emlékhely a virágok képezte magyar címerrel (Rumi Rajky Egyesület archívuma)

-----Egyetlen ember nem nyugodott bele a méltánytalanságba: a szobrász unokaöccse, Rajky Gyula középiskolai tanár. A hetvenes évek elején szokatlan lendülettel fogott kutatásaihoz, hogy kiemelje a feledésből nagybátyja alakját, művészetét. Felkutatta, listázta alkotásait s mindazokat, akik a legcsekélyebb adat ígéretével kecsegtették. Levelezett, telefonált, utazott, kilincselt, javasolt, szakértőket ösztönzött megszólalásra. Maga sem volt rest fellelt adatait közölni, a sajtó rendelkezésére bocsájtani. Erőfeszítéseivel, kitartásával elérte, hogy megmozdult Rumi Rajky ügyében a szülőföld. Sétányt neveztek el róla, megszaporodtak a publikációk. A "tanár úr" tanulmányban foglalta össze kutatásai eredményét.7 Egy emlékkiállítás előkészítéséhez nyújtott támogatást László Gyula rokonszenvet ébresztő, elemző dolgozata.8 Az írásokban olvasható utalások irányították részben a figyelmet a "távolba szakadt Országépítő" szobrára. Lassan kirajzolódott "a történet", s a tájékozódáson túl lépéseket tettek esetleges hazahozatalára. E célt tűzte zászlajára a művészekből, műbarátokból, polgárokból 1991-ben szerveződött Rumi Rajky István Műpártoló Egyesület, a művészeti értékek mentésének, a hagyományápolásnak e lelkes helyi közössége. Rajky Gyula hirtelen halála - 1992 - után a névadó szellemi örökségének istápolását is teljes egészében magukra vállalták.
-----A tájékozódó levelekből ítélve világossá vált: a szobor hazahozatalának - függetlenül a költségek nagyságától - csekélyek az esélyei. A rendház és a templom egy időre olasz vezetés alá került, az erdélyi atyák hazatértek Csíksomlyóra, de az emlékhelyhez a rend és a kanadai-amerikai magyarság egyaránt ragaszkodott. Továbbra is ott rendezték találkozóikat, ünnepeiket.
-----Új elképzelésként merült fel ekkor a másolatkészítés ötlete. A szobrászok szerint megfelelő anyagokkal, technikai eszköztárral elvégezhető a feladat. Most már ez irányba mozdult az ügy, erősítve a hitet: 1996-ban felavathatják Rumi Rajky szobrának másolatát! Engedélyért folyamodtak az ismét magyar vezetésű rendházhoz, személyes és diplomáciai kapcsolatokat, támaszt kerestek, elhintve a szép gondolatot: "a két szobor szimbólumával vallhatnánk meg magyarságunkat a második évezred küszöbén".9 A kinti magyarok - okkal remélt - erkölcsi és anyagi segítségét így sem sikerült elnyerni, a megrendelt kivitelezési és költségvetési tételek ugyancsak a kétségeket növelték. A kérdés a sajtóban visszatérően ismétlődött: "Állít szobrot Szombathely 1996-ban?"10
-----Közben haladt az idő, túllépett a millecentenáriumi rendezvényeken, pedig a város önkormányzata is sorompóba állt, komoly pénzerőket mozgósított, de mindenki belátta: a másolat készítéséről sem sikerült megegyezni, le kell róla mondani.11 Nem így a Szent István-szobor állításáról!

 

FORMÁT, SZELLEMET IDÉZŐ ÚJ SZOBOR KÉSZÜL

A "harmadik megoldás", ha lehet, még merészebb, szokatlan változatnak ígérkezett. "Az amerikai magyarok közömbössége miatt"12 a kísérletek léket kaptak, így született a meghökkentő elhatározás: olyan Szent István-szobor készítendő, amely ugyan merőben új, mai szobrász műve, de emlékeztet Rumi Rajky Istvánra is.13
-----Tornay Endre András Munkácsy-díjas szobrászművész - némi töprengés után - vállalkozott az erőt próbáló, méreteiben imponáló mű megmintázására. A környezeti és építészeti terveket Heckenast János Ybl-díjas építészre bízták. Míg a másolatot - stiláris és szellemi összecsengés okán - a Szalézi-templom épületegyüttesének környezetébe képzelték el, az új szobornak - emlékezve Tóth János "álmára" - a Szent István park területén kerestek helyet. Segítette a megvalósítást, hogy az összekapcsolódhatott a park esedékes rekonstrukciójával. A helyváltozatok közül a Kálvária templom(domb) alatti terecske mellett döntöttek. Az enyhén megemelt térszín, a mögötte kapaszkodó két lépcsősor, balra a stációk s az ide vezető egyenes, kisvárosi hangulatú utca (itt volt a hajdani villamos végállomása!) minden szempontból alkalmasnak ígérkezett a nemzeti emlékhely kialakítására.

Tornay Endre András: Szent István, bronz (Szombathely, 1998).
(A képet Németh József hozzájárulásával közöljük)

-----"A szoborból talán mégis lesz valami, s így lesz Szent István-szobra Szombathelynek"14 - erősítette meg a hitet a helyi lap. Minden erőt mozgósítottak a műpártolók, a szobrász elkészítette az első gipszmodellt, körvonalazta a költségeket, megejtették a látványpróbát, s újabb esztendő múltán állt a kőszegi műteremben az agyagminta. Dicsérőleg áldását adta a zsűri: "Modern hangvételű, de történeti, középkori asszociációkat kelt. A drapéria kidolgozása különösen szép... az együttes ünnepélyes atmoszférát teremt.".15
-----Az álmokat, vágyakat, évekig tartó küzdelmeket megtestesítő, kettős célzatú "újra értelmezett Rumi Rajky-féle Szent István-szobor"16 - emlékezve honfoglalásunkra és a honalapítóra - felavatására 1998. augusztus 19-én került sor. Rajky Gyula szorgoskodását és a Rumi Rajky Kör kitartását, erőfeszítéseit siker tetőzte be. Tornay szobra - minden bizonnyal - kiemelkedő helyet foglal el az ezredvég vagy félszáz István-emlékműve között. S nemcsak imponáló mérete miatt!

 

SZEMBESÍTÉS

Összevetve a két szobrot, rögtön szembeötlenek a hasonlóságok és különbözőségek. Rumi Rajky korábbi kőszobrait az ellenirányú tömegek és mozgások hangsúlyozása, a formákat feszítő erő jellemezte. New York-i Országépítőjét, amely a magyar nemzettudat egyik fő oszlopát ábrázolja, egyetlen nézőpontra komponálta, a szilárdság, a nyugalom jelképét mintázta meg benne. Kétembernyi alakja alumíniumötvözetből nyert végleges formát, és az anyag viszonylagos merevsége kevésbé részletező munkára késztette a művészt. Fő iránya a függőleges, a mű az épület jellegéhez igazodó reliefnek hat. Formai megjelenése is erre utal: a drapériák ívei, az aláhulló párhuzamos redők a dekoratív megjelenést segítik, s átgondoltan vezetik a hangsúlyos testtájak domborulatai, az attribútumok között támpontokat kereső tekintetet.
-----Stílusa összetett, gyökerei a távoli múltban keresendők. A művész magyarázata így hangzott: "a megbízás pillanatában kész voltam tervemmel, amely korszerűen, korai román, kissé bizánci modorban, archaikusan ábrázolja Szent Istvánt a kettős kereszttel és almával".17 A végleges kivitelnél a kereszt latin változata mellett döntött, s módosult a fej és korona megjelenése. Elevenebbé tette az arc kifejezését a körszakáll érzékenyebb mintázásával s a "mai korona" helyett az ősibb változatú, koponyára boltozódó abroncsot választotta, mint előbb Pátzay, Ohmann Béla, a később győri szobrán Medgyessy.
-----Korabeli kritikai fogadtatásának nincs nyoma, hiszen elkészültét követően azonnal útra kelt az Újvilágba. Tüzetesebben később László Gyula mérlegelte történeti-szobrászi értékeit: "Románkori és bizánci emlékekkel átszőtt komoly mű: magas, szikár királyalakja méltóságával és komoly tekintetével köti le a szemlélőt. A lábakat takaró függőleges redők, oszlopszerű biztonságot sugallnak az egész szobor egy hatalmas, függőleges ornamentum, inkább csak a komoly tekintet teszi emberré".18 A törzs frontális beállítása, az alsó test enyhe kontraposztja bizonyos feszültséget támaszt, de azt az egész felületen uralkodó vonaljáték ellensúlyozza.
-----Tornay Endre András sikeresen birkózott meg az eleve vállalt kötöttséggel - a képekről ismert mű szellemének "átköltöztetésével". Harmadával kisebb szobra bronzból készült, közel azonos magasságú talapzatra nehezedik. Mögötte az apostoli kereszt negatívjával lezárt, homorú oszlop növeli, fokozza a figyelmet felkeltő függőlegességet. Az első megfogalmazás még erősebben kötődött a "mintához": "az ő modorában készítettem el a makettet" - számolt be a szobrász.19 A pásztorbotot és országalmát ő is számításba vette, de a frontalitást leszámítva, minden egyéb egy önálló jegyeket hordozó, új szobor ismérveit vonultatja fel. Idős, dúsabb szakállú, markánsabb arcú férfi fejét fogja körbe az abroncskorona, tekintete a távolt kémleli, szigort és emberséget sugároz. Hatalmas mellkas, széles váll hordozza a fejet. Egységes boltozatára egymást keresztező, a mozdulatokhoz és formákhoz igazodó drapériák sűrű szövedéke, ráncrengetege borul. Bal válláról általvetett, kürtszerűen szélesedő kendő hull alá, mintegy a függőlegességnek irányt adó elem, amely a deréktól lefelé akadálytalanul hullámzó redők kötegeiben sokasodva ismétlődik. A keresztet és országalmát tartó, a törzstől a térbe eltávolodó karokról, térdig keskenyedve, ugyancsak szeszélyes játékot produkáló köpenyszárnyak "hurkái" sorjáznak. A drapériáktól ölelt, takart, enyhén szétvetett, előre mozduló lábak hegyes csizmában végződnek. Érzékenyen mintázott, természetes tartású kézfej kulcsolódik a kereszt szárára, s kosárként ölelik ujjai az előre nyújtott balban tartott országalmát.
-----Tornaynak szándékát - "egy szép királyt akartam adni Szombathelynek" - sikerült megvalósítania.20 Olyan királyt, "aki keménykezű, határozott, tudja mit akar". Az ő műve, különösen a mintázása nemcsak szenvedélytől átjárt, hanem bravúros is, nem a stilizálás, az életszerűség felé vitte el "hőse" megformálását. A szobrászi rend összhangban van a szellemmel, a tartalommal, az ezredforduló Szent István-felfogásával. Kétségtelen, hogy - engedmények nélkül - olyan korszerű szobor született, "amelyet mindenki el tud fogadni".21

JEGYZETEK

1. Levél Zalai Tóth Jánosnak, 1937. aug. 2.
2. Levél ua. 1939. jan. 5.
3. TÓTH János dr.: Rumi Rajky István művészete (1881-1941). In: Dunántúli Szemle, 1943. július
4. Fabó Imre levele, 1993. máj. 19.
5. Művészeti Lexikon 4. k. 192. p.
6. Magyar Építőművészet, 1943. szeptember; Művészet, 1971. június
7. RAJKY Gyula: R. R. I. és életműve. In: Savaria, 1975-1978.
8. LÁSZLÓ Gyula: "A kígyóölő". In: Életünk, 1978. 6. sz.
9. Levél Kiss Máté házfőnöknek, 1995. szept. 22.
10. Vas Népe, 1995. máj. 10.
11. Jegyzőkönyv, 1996. dec. 10.
12. Vas Népe, 1997. ápr. 17.
13. Ld.: 11. sz. jegyzet
14. Vas Népe, 1997. ápr. 17.
15. Vas Népe, 1998. ápr. 17.
16. Savaria Fórum, 1998. aug. 20.
17. Lev. lap. Z. Tóth J. 1939. jan. 10.
18. LÁSZLÓ Gyula: i. m.
19. Vas Népe, 1997. ápr. 17.
20. Vas Népe, 1998. ápr. 17.
21. Lásd 20. sz. jegyzet