SALAMON NÁNDOR
EGY
SZENT ISTVÁN-SZOBOR
REINKARNÁCIÓJA
----------------------------------------
-----Tragikus elemek mindkét
szobrunk történetéhez kapcsolódtak, a halál árnyéka
vetült sorsukra. Kiss Sándort az avatás előtt pár nappal
terítette le a gyilkos kór, s Rumi Rajky István álma is csak
áttételesen, szobra reinkarnációjában valósult meg,
évtizedekkel halála után. A szombathelyi szoborállítás nem
mindennapi események láncszemeiből fűződött izgalmas
művészeti históriává. "Végeredménye" a helyi
Kálvária szakrális szellemterében áll több esztendeje, de
nemcsak államalapítónk nemes tetteire, hanem néhány lelkes
ember, egy cselekvési vágytól fűtött kis közösség
erőfeszítéseire is emlékeztet.
SZENT ISTVÁN SZOBRA AMERIKÁBAN
A
küzdelmes sorsú, Vas megyéből származó Rumi Rajky István
élete utolsó éveiben két jelentős szobrán dolgozott. Az
egyik - a pályázaton sikert aratott Szent Márton - érlelte
meg számára a másik megbízást. Első, szent királyunk
személyisége mélyen foglalkoztatta előbb is. Az egykori
Ivánegerszegen (ma: Vasegerszeg része, a szerk.)
családja körében pihenve, arról számolt be mentorának,
Zalai Tóth Jánosnak, hogy három szentről - Bernát, Márton,
István - olvasgatott.1 Szellemileg felkészülve vett
részt a Posta-vezérigazgatóság pályázatán kilenc alakos
Szent István-szobortervével. A zsűri nyolc pályázó közül
mellette tette le voksát, a megbízást mégsem ő kapta.
Sokszor megszenvedett sérelmeire gyógyírként hatott, hogy
1939-ben - pályázat mellőzésével - felkérték egy
monumentális István-szobor megalkotására. Hitele olyan
mértékű, "hogy még előzetes vázlatot sem kértek"
a művésztől. "A Szent Márton szobrom volt a
protektorom" - írta megelégedéssel,2 s
tempósan munkához látott. A közel három és fél méteres
alak két hónap alatt készült el, s csakhamar az első
alumíniumból öntött magyar szobrok egyikeként New Yorkba
szállították. Az 1939-es világkiállítás magyar
pavilonjának homlokzatára rögzítették, a bejárati üvegfal
szomszédságába. Leegyszerűsített formarendjével,
méreteivel jól illeszkedett a bérelt, alig tagolt, geometrikus
jellegű épület falsíkjához. Méltó jelképe volt a
"Szent István országa" eszmének. Alkotója okkal
remélte, hogy szerepét betöltve, hazatérve méltó közteret
találnak számára. Első méltatója helyét is megjelölte,
Szombathelyen a Szent István parkban.3
-----Ám a háború közbeszólt, a
történelem másként rendezte a szobor sorsát. Előbb
hadizsákmányként lefoglalták (hasonló sorsra jutott a Győr
számára készült Remsey Jenő-falkárpit, a Győri csata
is). 1948-ban az USA tett lépéseket a visszaadásra, de a
magyar kormány nem kívánta a szobrot átvenni! Így az eltűnt
a hazai művészet horizontjáról jó időre, de sugárzó ereje
biztosította megmaradását: az amerikai és kanadai magyarság
zarándokhelye alakult ki körülötte. "Új
tulajdonosa" - Szobonya László - aukción jutott
birtokába, New Yorkban szándékozott felállítani. Végül az
erdélyi ferencesek központjában, az Ohio állambéli
Youngstown-ban helyezték el. Az emlékhely középpontjában,
kis fenyőerdő szélén magasodik a királyi lovag szobra.
Kétoldalt a történelmi Magyarország megyéinek címerei,
zászlói sorakoznak. A ligetben a Vasfüggöny mögötti
keresztút (Vudy József műve), a közelben Kúr Csaba -
egykori pápai diák - 56-os emlékműve emelkedik.4 A
látványnak sem utolsó monumentumot 1960-ban avatták fel, s
évtizedekig a kolostortemplom szerzetesei gondozták. A
kilencvenes évek fordulóján azonban, amikor a magyar
szerzetesek kolóniája elnéptelenedett, bizonytalanná vált a
jövője. Ekkortájt ébred fel az érdeklődés Rumi Rajky
István szülőföldjén a mester fő műve iránt.
KI VOLT RUMI RAJKY ISTVÁN?
Ismert
művei alapján jobb sorsra érdemes szobrásza a harmincas évek
magyar művészetének. Nagy alkotóerők feszültek benne,
mindent megtett, hogy tehetségét, mesterségbeli tudását a
köz javára kamatoztassa. Szerepelt a kiállításokon, számos
pályaműve aratott sikert, de talán egyénisége akadályozta
meg abban, hogy modern törekvésekhez közelítő műveivel
kitörjön a művészetpolitika és a kortársak önző
praktikáinak szorításából.
-----Pályája legfőbb adatait
Genthon István foglalta lexikon-névcikkbe.5 Több
tanulmányt szentelt munkásságának - perlekedve a lekezelő
nézetekkel - Zalai Tóth János.6 Méltatói között
volt Ybl Ervin, Elek Artúr, László Gyula, Supka Magdolna és
mások. Szent Márton-szobrát kiemelkedő műként tartja
számon a köztudat.
Rumi Rajky István:
Szent István, 1939. A szobor Youngstown-ban (Rajky Gyula hagyatékából) |
-----
MEGMOZDULT A SZÜLŐFÖLD
Halála után nemcsak sírját, mészkőbe faragott műveit kezdte ki az idő, élete, munkássága is kihullott a művészeti köztudatból. Hiába álltak szobrai - Szombathelyen a Pelikán, a Kürtös, a Szent Márton, a Harcosok, Jákfán a hősi emlék, a veszprémi vár kapujának fülkefigurái, az óbudai gimnázium domborművei -, alkotójukról alig esett szó. Besorolták a lezárt múlt rekvizitumai közé.
Az Ohio-i emlékhely a virágok képezte magyar címerrel (Rumi Rajky Egyesület archívuma) |
-----
-----A tájékozódó levelekből
ítélve világossá vált: a szobor hazahozatalának -
függetlenül a költségek nagyságától - csekélyek az
esélyei. A rendház és a templom egy időre olasz vezetés alá
került, az erdélyi atyák hazatértek Csíksomlyóra, de az
emlékhelyhez a rend és a kanadai-amerikai magyarság egyaránt
ragaszkodott. Továbbra is ott rendezték találkozóikat,
ünnepeiket.
-----Új elképzelésként merült
fel ekkor a másolatkészítés ötlete. A szobrászok szerint
megfelelő anyagokkal, technikai eszköztárral elvégezhető a
feladat. Most már ez irányba mozdult az ügy, erősítve a
hitet: 1996-ban felavathatják Rumi Rajky szobrának másolatát!
Engedélyért folyamodtak az ismét magyar vezetésű
rendházhoz, személyes és diplomáciai kapcsolatokat, támaszt
kerestek, elhintve a szép gondolatot: "a két szobor
szimbólumával vallhatnánk meg magyarságunkat a második
évezred küszöbén".9 A kinti magyarok - okkal
remélt - erkölcsi és anyagi segítségét így sem sikerült
elnyerni, a megrendelt kivitelezési és költségvetési
tételek ugyancsak a kétségeket növelték. A kérdés a
sajtóban visszatérően ismétlődött: "Állít szobrot
Szombathely 1996-ban?"10
-----Közben haladt az idő,
túllépett a millecentenáriumi rendezvényeken, pedig a város
önkormányzata is sorompóba állt, komoly pénzerőket
mozgósított, de mindenki belátta: a másolat készítéséről
sem sikerült megegyezni, le kell róla mondani.11 Nem
így a Szent István-szobor állításáról!
FORMÁT, SZELLEMET IDÉZŐ ÚJ SZOBOR KÉSZÜL
A
"harmadik megoldás", ha lehet, még merészebb,
szokatlan változatnak ígérkezett. "Az amerikai magyarok
közömbössége miatt"12 a kísérletek léket
kaptak, így született a meghökkentő elhatározás: olyan
Szent István-szobor készítendő, amely ugyan merőben új, mai
szobrász műve, de emlékeztet Rumi Rajky Istvánra is.13
-----Tornay Endre András
Munkácsy-díjas szobrászművész - némi töprengés után -
vállalkozott az erőt próbáló, méreteiben imponáló mű
megmintázására. A környezeti és építészeti terveket
Heckenast János Ybl-díjas építészre bízták. Míg a
másolatot - stiláris és szellemi összecsengés okán - a
Szalézi-templom épületegyüttesének környezetébe
képzelték el, az új szobornak - emlékezve Tóth János
"álmára" - a Szent István park területén kerestek
helyet. Segítette a megvalósítást, hogy az
összekapcsolódhatott a park esedékes rekonstrukciójával. A
helyváltozatok közül a Kálvária templom(domb) alatti
terecske mellett döntöttek. Az enyhén megemelt térszín, a
mögötte kapaszkodó két lépcsősor, balra a stációk s az
ide vezető egyenes, kisvárosi hangulatú utca (itt volt a
hajdani villamos végállomása!) minden szempontból alkalmasnak
ígérkezett a nemzeti emlékhely kialakítására.
Tornay Endre
András: Szent István, bronz (Szombathely, 1998). (A képet Németh József hozzájárulásával közöljük) |
-----
-----Az álmokat, vágyakat,
évekig tartó küzdelmeket megtestesítő, kettős célzatú
"újra értelmezett Rumi Rajky-féle Szent
István-szobor"16 - emlékezve honfoglalásunkra
és a honalapítóra - felavatására 1998. augusztus 19-én
került sor. Rajky Gyula szorgoskodását és a Rumi Rajky Kör
kitartását, erőfeszítéseit siker tetőzte be. Tornay szobra
- minden bizonnyal - kiemelkedő helyet foglal el az ezredvég
vagy félszáz István-emlékműve között. S nemcsak imponáló
mérete miatt!
SZEMBESÍTÉS
Összevetve
a két szobrot, rögtön szembeötlenek a hasonlóságok és
különbözőségek. Rumi Rajky korábbi kőszobrait az
ellenirányú tömegek és mozgások hangsúlyozása, a formákat
feszítő erő jellemezte. New York-i Országépítőjét,
amely a magyar nemzettudat egyik fő oszlopát ábrázolja,
egyetlen nézőpontra komponálta, a szilárdság, a nyugalom
jelképét mintázta meg benne. Kétembernyi alakja
alumíniumötvözetből nyert végleges formát, és az anyag
viszonylagos merevsége kevésbé részletező munkára
késztette a művészt. Fő iránya a függőleges, a mű az
épület jellegéhez igazodó reliefnek hat. Formai megjelenése
is erre utal: a drapériák ívei, az aláhulló párhuzamos
redők a dekoratív megjelenést segítik, s átgondoltan vezetik
a hangsúlyos testtájak domborulatai, az attribútumok között
támpontokat kereső tekintetet.
-----Stílusa összetett, gyökerei
a távoli múltban keresendők. A művész magyarázata így
hangzott: "a megbízás pillanatában kész voltam
tervemmel, amely korszerűen, korai román, kissé bizánci
modorban, archaikusan ábrázolja Szent Istvánt a kettős
kereszttel és almával".17 A végleges
kivitelnél a kereszt latin változata mellett döntött, s
módosult a fej és korona megjelenése. Elevenebbé tette az arc
kifejezését a körszakáll érzékenyebb mintázásával s a
"mai korona" helyett az ősibb változatú, koponyára
boltozódó abroncsot választotta, mint előbb Pátzay, Ohmann
Béla, a később győri szobrán Medgyessy.
-----Korabeli kritikai
fogadtatásának nincs nyoma, hiszen elkészültét követően
azonnal útra kelt az Újvilágba. Tüzetesebben később
László Gyula mérlegelte történeti-szobrászi értékeit:
"Románkori és bizánci emlékekkel átszőtt komoly mű:
magas, szikár királyalakja méltóságával és komoly
tekintetével köti le a szemlélőt. A lábakat takaró
függőleges redők, oszlopszerű biztonságot sugallnak az
egész szobor egy hatalmas, függőleges ornamentum, inkább csak
a komoly tekintet teszi emberré".18 A törzs
frontális beállítása, az alsó test enyhe kontraposztja
bizonyos feszültséget támaszt, de azt az egész felületen
uralkodó vonaljáték ellensúlyozza.
-----Tornay Endre András sikeresen
birkózott meg az eleve vállalt kötöttséggel - a képekről
ismert mű szellemének "átköltöztetésével".
Harmadával kisebb szobra bronzból készült, közel azonos
magasságú talapzatra nehezedik. Mögötte az apostoli kereszt
negatívjával lezárt, homorú oszlop növeli, fokozza a
figyelmet felkeltő függőlegességet. Az első megfogalmazás
még erősebben kötődött a "mintához": "az ő
modorában készítettem el a makettet" - számolt be a
szobrász.19 A pásztorbotot és országalmát ő is
számításba vette, de a frontalitást leszámítva, minden
egyéb egy önálló jegyeket hordozó, új szobor ismérveit
vonultatja fel. Idős, dúsabb szakállú, markánsabb arcú
férfi fejét fogja körbe az abroncskorona, tekintete a távolt
kémleli, szigort és emberséget sugároz. Hatalmas mellkas,
széles váll hordozza a fejet. Egységes boltozatára egymást
keresztező, a mozdulatokhoz és formákhoz igazodó drapériák
sűrű szövedéke, ráncrengetege borul. Bal válláról
általvetett, kürtszerűen szélesedő kendő hull alá, mintegy
a függőlegességnek irányt adó elem, amely a deréktól
lefelé akadálytalanul hullámzó redők kötegeiben sokasodva
ismétlődik. A keresztet és országalmát tartó, a törzstől
a térbe eltávolodó karokról, térdig keskenyedve, ugyancsak
szeszélyes játékot produkáló köpenyszárnyak
"hurkái" sorjáznak. A drapériáktól ölelt, takart,
enyhén szétvetett, előre mozduló lábak hegyes csizmában
végződnek. Érzékenyen mintázott, természetes tartású
kézfej kulcsolódik a kereszt szárára, s kosárként ölelik
ujjai az előre nyújtott balban tartott országalmát.
-----Tornaynak szándékát -
"egy szép királyt akartam adni Szombathelynek" -
sikerült megvalósítania.20 Olyan királyt,
"aki keménykezű, határozott, tudja mit akar". Az ő
műve, különösen a mintázása nemcsak szenvedélytől
átjárt, hanem bravúros is, nem a stilizálás, az
életszerűség felé vitte el "hőse"
megformálását. A szobrászi rend összhangban van a
szellemmel, a tartalommal, az ezredforduló Szent
István-felfogásával. Kétségtelen, hogy - engedmények
nélkül - olyan korszerű szobor született, "amelyet
mindenki el tud fogadni".21
JEGYZETEK
1. Levél Zalai Tóth
Jánosnak, 1937. aug. 2.
2. Levél ua. 1939. jan. 5.
3. TÓTH János dr.: Rumi Rajky István művészete (1881-1941).
In: Dunántúli Szemle, 1943. július
4. Fabó Imre levele, 1993. máj. 19.
5. Művészeti Lexikon 4. k. 192. p.
6. Magyar Építőművészet, 1943. szeptember; Művészet,
1971. június
7. RAJKY Gyula: R. R. I. és életműve. In: Savaria,
1975-1978.
8. LÁSZLÓ Gyula: "A kígyóölő". In: Életünk,
1978. 6. sz.
9. Levél Kiss Máté házfőnöknek, 1995. szept. 22.
10. Vas Népe, 1995. máj. 10.
11. Jegyzőkönyv, 1996. dec. 10.
12. Vas Népe, 1997. ápr. 17.
13. Ld.: 11. sz. jegyzet
14. Vas Népe, 1997. ápr. 17.
15. Vas Népe, 1998. ápr. 17.
16. Savaria Fórum, 1998. aug. 20.
17. Lev. lap. Z. Tóth J. 1939. jan. 10.
18. LÁSZLÓ Gyula: i. m.
19. Vas Népe, 1997. ápr. 17.
20. Vas Népe, 1998. ápr. 17.
21. Lásd 20. sz. jegyzet