GÁL JÓZSEF

A SCHOLA CANTORUM
SABARIENSIS EMLÉKEZETE

----------------------------------------A XX. század első évtizedeinek egyik népszerű, sok embert mozgató művelődési, közösségalakító formája a dalárdamozgalom. Szinte nincs iskola, szakmai egyesület, város, amelynek ne lenne kisebb-nagyobb létszámú kórusa. Szombathely két, a megyehatáron túl is ismert népszerű kórusa ebben az időben a Dalosegylet és a Haladás dalárdája.
-----E számos kórust működtető énekesvilágban jelentkezik 1934 késő őszén a Schola Cantorum Sabariensis elnevezésű énekkar. Az új kórus régi idők dalait tűzte műsorára. A schola ugyanis a régi keresztény egyház énekes iskolája volt. A későbbi évszázadokban azonban már az egyházi, illetve a régi igényes zenét művelő kórusok elnevezése lett. Műsoruk gerincét polifon énekek alkották. Jellegzetességük, hogy minden szólamot férfiak és fiúk énekelnek.
-----Ilyen templomi kórus megszervezésével bízta meg Mikes János püspök Werner Alajost,* a fiatal székesegyházi papot, akit felszentelése után a római Egyházzenei Intézetbe küldött öt évre tanulni. Werner gregorián ének és kompozíció (zeneszerzés) szakot végzett.
-----Hazatérte után, 1933-ban kezdte meg a kórus tagjainak kiválogatását. A visszaemlékezők szerint Werner végigjárta a város elemi iskoláit, hogy a tanítók által javasolt 8-10 éves fiúkat meghallgassa. Közülük választotta ki azt a félszáz kisiskolást, akik a kórus női szólamait énekelték. A tenor és basszusszólamok megszólaltatására a város köztiszteletben álló férfiait - közel 40 főt - nyerte meg, akiknek volt énekkari tapasztalatuk. Közéjük tartozott például Gonda István, a vidék kardvívóbajnoka, Kőszegfalvi Flóris középiskolai, Raffai Jenő elemi iskolai igazgató, Bartos Viktor városi tűzoltó- és mentőparancsnok, továbbá egyházi személyek és más érdeklődők.
-----Werner legfőbb pedagógiai elve a szülőkkel való szoros együttműködés volt a munka minden fázisában. A kiválasztás után fölkereste őket, tájékoztatta elképzeléseiről, a gyerekek várható elfoglaltságáról. Az apróbb-nagyobb fegyelmezetlenségeket közösen oldották meg. A beteg gyerekeket mindig meglátogatta.
-----Szakmai munkájáról rendszeresen beszámolt szakmai folyóiratokban, előadásokon és a megyei napilapokban is.
-----A kórus - mint említettük - a klasszikus polifónia legszebb alkotásait tűzte elsősorban műsorára. Leggyakrabban Palestrina (1525-1594), Lassus (1532-1592), Victoria (1548-1611), Ingegneri (1545-1592) dalait énekelték. Mellettük régi magyar egyházi népénekek, valamint kortárs magyar szerzők (Bárdos Lajos, Harmath Artúr, Koudelka Géza, Werner Alajos) énekei és feldolgozások is repertoárjukba tartoztak.

*

A Schola Cantorum Sabariensis premierje hetven évvel ezelőtt, 1934. december 8-án volt a szombathelyi székesegyházban. A bemutatkozást intenzív sajtómunka előzte meg. A megye mindhárom lapja - Vasvármegye, Hir, Nyugatmagyarország - több alkalommal is részletes ismertetéseket közölt a kórusról és műsorukról.
-----A koncert fontos társadalmi eseménye volt a városnak és a vármegyének egyaránt. Ostffy Lajos főispán, Ujváry Ede polgármester, a Batthyány, az Erdődy, a Szécsén grófok mellett hivatalvezetők, szerzetesek, papok, a zenei élet vezetői és számos érdeklődő jelent meg a bemutatón. A kórus életre hívója, Mikes püspök viszont betegsége miatt távol maradt a szombathelyi kórusmozgalom ünnepéről.
-----A magas színvonalú koncerten a "klasszikus polifónia gyöngyszemei" hangzottak föl. A tíz műsorszám közül ötnek Palestrina, háromnak Victoria, kettőnek Ingegneri volt a szerzője. A későbbi önálló koncerteken is általában tíz művet énekeltek. Az énekszámok előtt a karnagy adott rövid ismertetőt a dalokról és szerzőikről. Több alkalommal írásos tájékoztatót is készítettek az egyes koncertekhez.
-----A bemutató hangverseny magas színvonalának híre elindítja a meghívásokat is. A premier után fél évvel - 1935. május 8-án - a zalaegerszegi plébániatemplomban hallgathatják meg az énekeseket az érdeklődők. A vendégszereplés olyan eseménynek számított, hogy különvonatot indítottak a vasi megyeszékhelyről Zalaegerszegre. Ez év novemberében Werner Szent Márton-mise című művének bemutatóján is fölhangzik a scholisták éneke.
-----1936-ban Szombathely ad otthont a XXIV. Országos Dalosversenynek. A június 28-29-ei találkozónak hatezer résztvevője volt. A Schola ezúttal nem résztvevőként, hanem önálló koncertadóként szerepelt. A bemutatón számos rangos zenei szakember, kórusvezető és érdeklődő vett részt.
-----Az 1937-es esztendő első programja a június 12-én tartott egyházzenei koncert volt, amelynek műsorán régi magyar egyházi népénekeket szólaltattak meg Bárdos Lajos, Koudelka Géza, Werner Alajos földolgozásában. Decemberben pedig első alkalommal szerepelnek Budapesten. Erre az alkalomra készült el a kórus attraktív formaruhája, amelyet Nagyajtay Teréz, a Nemzeti Színház későbbi jelmeztervezője készített. A formaruha szükségességét így indokolták: "a Schola belső értékét emeli a hasonló művészi egységes keret és ezzel is emeli a liturgia fényét, ünnepélyességét, áhítatát."
-----A formaruha "piros reverendaszerű, hosszú, bokáig érő ruhán bő újjú és bőven ráncolt magyar szádából készült fehér karing, amely elöl nyitott és ezáltal különlegesen szép esést és színhatást kölcsönöz a ruháknak." A formaruhát minden kórustag viselte fellépéseik alkalmából.
-----Ebben a látványos öltözékben mutatkoztak be Budapesten 1937. december 6-án a Szent István-bazilikában, 7-én pedig a Zeneakadémián. A budapesti koncert kivívta a fővárosi lapok (Új Magyarság, Pesti Hírlap, Nemzeti Újság, Pesti Napló) zenekritikusainak elismerését. Az Új Magyarság kritikusa szerint: "Erre az énekkarra világhír vár." A világhírt és a kórust is a háború és a háborút követő események, sajnos, elsodorták.
-----A fővárosból hazatérőben Székesfehérvár látta vendégül az énekeseket.
-----Az 1938-as esztendő kimagasló eseménye a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszuson való részvétel. Ezt a műsorukat előzetesen - május 8-án - a soproni Szent Mihály-templomban mutatták be. A budapesti föllépés május 25-e és 30-a között volt, négy alkalommal is: így a főpapi gyűlésen, a Bazilika lépcsőjén, a Hősök terén szabadtéri hangversenyt adtak, a körmeneten pedig a díszkíséret szerepét látták el. Júniusban avatták föl a szombathelyi Szalézi templomot, amelynek fölszentelése szintén a Schola énekeseinek közreműködésével történt meg.
-----1939-ben már harmadik alkalommal látja Budapest a kórust, ezúttal is a Bazilikában. A koncerten újra csak a polifónia klasszikusainak dalait énekelték. A fővédnöki tisztet Horthy Miklósné vállalta. Ezúttal a Pesti Napló kétoldalas fotómontázst közölt a Scholáról.
-----1940 tavaszán az ország egy részét - Vas és Zala vármegyéket is - árvíz sújtotta. Horthy kormányzó javaslatára országos gyűjtést indítottak az árvízkárosultak megsegítésére. A Schola két koncerttel is bekapcsolódott az akcióba. Az elsőt április 9-én, a másodikat június 1-jén tartották a Székesegyházban. Ez utóbbi tematikájában új volt: Mária-énekeket mutattak be. Ez a koncert a "Magyarok Nagyasszonyának, a Boldogságos Szűznek a hódolata" volt. Olasz, spanyol és német mesterek énekeit szólaltatták meg. Július 8-án a Mária-koncertet Zalaegerszegen is megismételték.
-----1941. március 9-én újabb jótékonysági műsort rendeztek a szegények megsegítésére a Kultúrházban.

1942. szeptember 25. A kórus megérkezik muraszombati vendégszereplésére

1944. május 7. Az - 1945-ben lebombázott - új gyöngyösszőllősi templom fölszentelésére bevonuló kórus

-----1942 is a mozgalmas évek közé tartozott. Május 3-án Sárvárott, 10-én Kőszegen koncerteztek. Műsoruk első részében klasszikus polifon dalokat, a második részben pedig magyar egyházi népénekeket mutattak be. Szeptember 25-én Muraszombaton vendégszerepeltek, késő ősszel pedig utazásaik legtávolabbi pontjára, Erdélybe utaztak. A háromnapos erdélyi program - november 23-25. - két állomása Kolozsvár és Nagyvárad. Az erdélyi műsort előtte bemutatták a fővárosi Szent István-bazilikában. A budapesti koncert hallgatóságának soraiban ott ült a korabeli zenei élet számos vezető személyisége, közöttük Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Harmath Artur is.
-----A háború eszkalációjának ideje alatt ritkultak a fellépések. A férfiak a "háborúval voltak elfoglalva". Így 1943-ban már csak egy föllépésükről tudunk. Június 5-én a vasi megyeszékhely alapításának 1900. évfordulóját ünnepelte. Ezen a napon egésznapos rádióközvetítés köszöntötte a ritka évfordulót. A programban kórusmuzsika is szerepelt, a kórusok között volt a Schola is. Egyik közös számukat Kodály vezényelte.
-----1944-ből ismét csak egy fellépésükről maradt fönn adat. Május 7-én szentelték föl a gyöngyösszőlősi templomot, amelyen a kórus is énekelt. Igaz, ezúttal már nem Werner vezényelt, hanem a kijelölt utód: dr. Radvány Mihály.
-----A templomot a fölszentelés után hamarosan bombatámadás pusztította el.
-----A háborút követő időszakból mindössze a Székesegyház 1947. szeptember 7-ei újraszentelésén való szereplésről maradt fönn adat.
-----A Schola az önálló koncertek mellett rendszeres résztvevője volt fennállása alatt az egyházi ünnepeknek, így az úrnapi körmeneteknek, illetve a nagyheti passiójátékoknak. Műsorukat több alkalommal is közvetítette a rádió.
-----A magas színvonalú szakmai munkát végző kórus tevékenysége méltó módon, sajnos, nem tudott kiteljesedni. 1938-ban Rómába kaptak meghívást, de a megváltozott politikai világ ezt már nem engedte megvalósulni. 1948. június 16-án a 33. sz. törvénnyel államosítottak minden egyházi iskolát. Az országban csak kevés, Szombathelyen és Vas megyében egyetlen egyházi iskola sem maradt. A több iskolából szerveződött, pap karnagy által vezényelt kórus további működéséről akkor nem lehetett szó.
-----Az alig másfél évtizedet "megélt" kórus maradandó hatását a még élő tagok emléke őrzi tovább.

Az emlékezés a szerző Schola Cantorum Sabariensis (Bartók Béla Zeneiskolai Alapítvány, Szombathely, 1996. 130 old.) című munkája alapján készült