BOGNÁR BULCSU:
A GAZDASÁGI ELIT HATALMÁNAK STABILITÁSA A DUALIZMUSKORI SZOMBATHELYEN
(ADALÉKOK EGY TÖRTÉNETSZOCIOLÓGIAI KUTATÁSHOZ)

------------------------------A tanulmány Szombathely dualizmuskori társadalomtörténetének egy szegmensét vizsgálja. A város gazdasági elitjének elemzése során arra igyekszünk választ kapni, hogy milyen mértékben alakult ki a kapitalista átalakulás idejére egy tőkeerős, magas státuszú vagyoni helyzetét megőrizni képes új vállalkozói réteg. Ezt a történeti kérdést a tanulmány a virilis jegyzékeken szereplő polgárok listán való stabilitása alapján kutatta. A választott módszer forráskritikájának taglalása mellett a fejtegetés során az is megállapítást nyer, hogy az új vállalkozói réteg szerkezete nagyban függ a rendi társadalomban betöltött pozíciótól is.

GRÁFIK IMRE:
A NYERGES MESTERSÉG ÉS A NYEREGGYÁRTÁS EMLÉKEI VAS MEGYÉBEN (NYUGAT-DUNÁNTÚLON)

------------------------------A nyergeket, illetve a nyeregvázakat nyergesek, nyereggyártók, illetve nyerget is előállító szíjgyártók készítették. "Nyerges" szavunk személynévként 1359-től ismert, használatos volt a "nyereggyátó" megnevezése is, amire 1510 óta van adatunk. Vas megyében is több településen foglalkoztak nyeregkészítéssel. A nagyobb városokban céhes szervezetben működő nyerges iparosok tevékenykedtek. A nyugat-dunántúli térségből legkorábbról, a XVI. századból a győri nyergesekről van adatunk. Vas megyében egy kőszegi jegyzőkönyvi bejegyzéséből arra következtethetünk, hogy a városban 1626 óta a szíjgyártóktól elkülönült céhe volt a nyergeseknek. A tanulmány bemutatja az Észak nyugat-Dunántúl nyeregkészítésének tárgyi és dokumentum emlékeit, melyek köréből kiemelkednek az arisztokrácia tagjai által használt díszes nyergek. A nyerges mesterségre és a nyeregkészítésre vonatkozóan már 1912 óta rendelkezünk részletes technikai-technológiai leírást tartalmazó ismertetéssel. Frecskay János munkájában a nyerges és a szíjgyártó mestersége együtt tárgyalja, s általánosságban leírja a nyeregkészítés munkamenetét és eszközszükségletét, melyet kétnyelvű (magyar-német) szótár egészíti ki. A történeti és néprajzi dalok nagy különbség a Kárpát-medence nagytájainak középi, népi-paraszti szükségleteit kiszolgáló nyereggyártási gyakorlatában. Az általánosan elterjedt típus a tiszafüredi nyereg lehetett, illetve annak helyi változatai, mely a huszárnyereg alapjául is szolgált. Az újkor, illetve napjaink lovaglási igényeit az úgynevezett angol nyereg és annak speciális változatai elégítik ki.

NAGY LAJOS:
AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM - A SZABADSÁG PÉLDAKÉPE
(ALBERT CAMUS KÉT MEGNYILATKOZÁSA FORRADALMUNKRÓL)

------------------------------A Vas megyéből elszármazott, 1956-os emigráns szerzőre ifjú korában nagy hatást tettek Albert Camus-nek a magyar forradalmat dicsőítő megnyilatkozásai. Most, a forradalom évfordulója alkalmából elemzi ezeket - egy interjút és egy cikket. Célja a forradalom szellemének ébren tartása és az, hogy Camus szavával "soha, sehol - még közvetve se - igazoljuk a gyilkosokat."

BRENNER VILMOS:
MEDITERRÁN ÚTI ÉLMÉNYEIMBŐL
GONDOLATOK ÉS MEGFIGYELÉSEK
I. RÉSZ

------------------------------Az ismert polgárcsaládból származó szerző 1956 végén Ausztriába emigrált. Az azóta eltelt évtizedekben - feleségével sok-sok hajókirándulást tett a Földközi-tengeren, meglátogatta a medence számos partvidékét, Marokkótól a görög szigetekig, Mallorcától Alexandriáig. Kétrészes munkája művelődéstörténeti és néprajzi megfigyelésekben gazdag, élvezetes stílusban megírt útirajz.

BAJZIK ZSOLT:
VAS VÁRMEGYEI ASVÁNYVÍZFORRÁSOK ÉS GYÓGYFÜRDŐK TRIANON ELŐTT
II. RÉSZ

------------------------------A jelentős levéltári forrásanyagra és szakirodalmi bázisra épülő tanulmány az ókortól a XX. század elejéig tekinti át a történelmi Vas megye területén ismert ásványvízforrásokat és gyógyfürdőket. Leírja a régi korok fürdőhasználatának sajátosságait, ismerteti Mária Terézia és II. József idevonatkozó rendeleteit továbbá a XIX. század során végzett vízösszeírásokat és -elemzéseket. Végül az 1867 utáni korszak gazdag Vas megyei fürdőkultúrájába enged bepillantást. A megye legjelentősebb gyógy- és ásványvizei a trianoni békediktátum nyomán Ausztria és a délszláv állam területére kerültek.