BORSOS ZOLTÁN:
A VASI ERDŐK HATVAN LVE: 1944-2004.
A RABLÓGAZDÁLKODÁSTÓL AZ ÖKOLÓGIAI ALAPÚ ERDŐGAZDASÁGIG
I. RÉSZ

------------------------------Sok évtizedes tapasztalatokkal a háta mögött a szerző arra keresi a választ, hogy a vasi erdők az elmúlt hatvan esztendőben eleget tudtak-e tenni rendeltetésüknek, s gazdáik, az erdészek segítették vagy akadályozták őket ebben. A tanulmány első részében az erdők pusztításának korát, illetve az erdőknek az állami erdészetek megszervezése után bekövetkezett "aranykorát" mutatja be emlékeinek és kutatásainak tükrében.

KESZEI BALÁZS:
A TARKA SÁFRÁNY VAS MEGYEI ELŐFORDULÁSA ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÖKOLÓGIAI JELLEMZŐI

------------------------------Korábban ismeretlen tarka sáfrány (Crocus reticulatus STEV. EX ADAM) előfordulást fedezett fel 2001-ben Bokor Rudolf Vas megye északi szegletében. Ez Magyarországon ennek a növényfajnak legészaknyugatibb állománya. A termőhely vizsgálata során kiderült, hogy több értéket tekintve is eltér az irodalmi adatoktól, de nem mutat extrém szélsőségeket. Jelenlegi adataink szerint az előfordulás természetes, de ennek megerősítéséhez további botanikai és talajtani vizsgálatokra van szükség.

KRIZSÁN LÁSZLÓ:
MAGYAR LÁSZLÓ HITELESEN II.
AZ OUKANYAMA KIRÁLYSÁGÁBAN

------------------------------Magyar László 1852 nyarán teljesítette azt a kutatóútját, melynek eredeti célja a kontinens nyugatról keletre történő átszelése lett volna, de ennek maradéktalan végrehajtását a térségben dúló törzsi háborúk akadályozták. Utazása - a korlátozó tényezők ellenére - rendkívül jelentős adatokkal gazdagította Afrika tudományos megismerésének forrásbázisát. Közleménye az Afrika-irodalomban ősforrásnak tekinthető, mivel első fehér emberként járta be és írta le egy addig teljesen ismeretlen afrikai ország viszonyait. Magyar adatai, számos egyéb mellett, földrajzi, politikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásban nyújtanak tájékoztatást az európai hatalmak gyarmatosítását közvetlenül megelőző időszak belső viszonyairól Afrika egy térségében. Külön kiemelendő az a körülmény, hogy az európaiak megjelenése előtt a nemi betegségek minden fajtája ismeretlen volt a kontinens e térségében.

HERÉNYI ISTVÁN
A HORKÁK TÖRZSI ÉS NEMZETSÉGI SZÁLLÁSBIRTOKA

------------------------------A sok történeti adatot és néhány hipotézist is tartalmazó tanulmány a honfoglaló magyarokkal szövetséges három kabar törzs vezetői, a horkák szállásterületét kívánja meghatározni. Téli szállásuk a Balatontól északra, nyugatra és délre terült el, míg nyári szállásuk Szombathely és vidéke lehetett. A kabarok a 894-es hadjárat után maradhattak ezen a területen. Vezérük ekkor Bogát horka volt, akinek unokája, az utolsó horka: Bulcsu korának egyik legtöbbet emlegetett hadvezére. Halálával (955) a horka hatalma megszűnt, szállásai az Árpádok kezébe kerültek.

TÓTH GÁBOR:
EMBERTANI ADATOK ZSENNYE XIX. SZÁZADI LAKOSAIRÓL

------------------------------A történeti embertan területén belül a hazai 19. századi leletek vizsgálata eddig a történeti adatok nagy száma és a kegyeleti okok miatt háttérbe szorult. Ily módon a kor emberéről, annak biológiai tulajdonságairól, kevés a rendelkezésre álló információ. 1994-ben dr. Kiss Gábor régész (Savaria Múzeum Szombathely), Zsennye (Vas megye) kavicsbányájában feltárta a már részben elbányászott újkori evangélikus temető 15 sírját. A 15 sírból 17 csontváz vizsgálatát sikerült elvégezni. A 17 váz 5 gyermekhez, 10 nőhöz és 2 férfihoz tartozott. A maradványok tükrözik a korról kialakított embertani képet, illeszkednek a 20. századi lakosság biológiai jellemzőjéhez. A taxonómiai besorolás sem hozott eltérő eredményeket. A koponyákon és vázakon jellemző megbetegedések, halálok és sérülések vizsgálhatók.

BALÁZS GÉZA:
A MAGYAR NYELVKULTÚRA 13+1 HIÁNYA

------------------------------A nyelvi hiány fogalmát elsőként a szociolingvisták vetették fel. Ám a nyelvi hiány, deficit, korlátozottság, szegénység szélesebb körben értelmezhető, és meghatározása segítséget nyújthat nyelvtudományi tudományokhoz, szemléletmódhoz, valamint a nyelvi kultúra fejlesztéséhez. Beszélhetünk belső, nyelvi, szerkezetbeli, valamint külső, a nyelvhasználatból adódó hiányjelenségekről. A tanulmány a következő hiányjelenséget tárgyalja: 1. hangzásbeli hiány, 2. grammatikai (strukturális) hiány, 3. megnevezési hiány, 4. szövegtípus-hiány, 5. szaknyelvi hiány, 6. a fordítói norma hiánya, 7. a nyelvjárásművelés hiánya, 9. az informatikai nyelvre gyakorolt hatásvizsgálatának hiánya, 10. nyelvtechnológiai eszközök hiánya, 11. a nyelvi jogok ismeretének hiánya, 12. a köznyelvvel (sztenderddel) kapcsolatos megegyezés hiánya, 13. nyelvstratégiai elméletek hiánya, 13+1. a nyelvi kultúra integráló intézményének a hiánya.

ILLÉS LAJOS:
ÉSZAK-OLASZORSZÁGBAN A MAGYAR SZÉPPRÓZÁRÓL

------------------------------Észak-Olaszországban, Goriziában rendezte meg, az ott működő Közép-európai Kulturális Kutató Intézet előadás és vita-sorozatának II. konferenciáját, melynek témaköre a második világháború utáni kor szépprózája volt. E találkozón Bertha Bulcsu, Cseres Tibor, Fekete Gyula, Hermann István, Szeberényi Lehel, Thury Zsuzsa és e tanulmány szerzője: Illés Lajos, József Attila-díjas irodalomtörténész vett részt. Írásában ismerteti előadásának legérdekesebb részleteit, majd beszámol a konferencia idején és utána tett látogatásaikról s utazásaikról (Aquiela, Udine, Trieszt, Velence). Érdekes leírást ad útjuk során, a magyar írók közt lezajlott disputákról és civódásokról, amelyek még két évtized múltán is visszhangot keltenek egyesek könyveiben s emlékezéseiben. Időnként fel-felvillantak tanulmányában az e tájhoz fűződő, édesapjától hallott, első világháborús szomorú emlékképei.

KAPILLER FERENC
A BOR ISMERETE ÉS TANÍTÁSA
(ALAPKÖNYV A VASI KIADÓTÓL)

------------------------------Ambrus Lajos író, Csoma Zsigmond néprajzkutató és Somlósi Lajos fotóművész összefogásával, a szombathelyi B.K.L. kiadó jóvoltából nagyszerű könyv született 2003-ban, amely megmutatja a magyar bor külső és belső történetét. A külső a gazdasági / technikai/ technológiai és ökológiai változásokat követi. Belső története az aranykort őrzi a folyamatos jelenben.