MÉSZÁROS ISTVÁN

 

EGY APRÓ WEÖRES-ADALÉK

WEÖRES ÉS MINDSZENTY

 

----------------------------------------A Weöres-jelenség bonyolultságát emlegeti a szakirodalom; ezt tapasztaljuk mi is, műveinek olvasói. Ehhez nyújt egy apró, új vonatkozást az alábbi, eddig ismeretlen dokumentum. Egy levél ez, Mindszenty József bíboros hercegprímáshoz.

-----Actio Catholica Országos Női Bizottsága
-----Budapest, IV. Ferenciek tere 1. III. lépcső II. em. 8.
-----Főtisztelendő Titkár Úr!
-----Nagyon kérem az alábbi ügyet terjessze alkalmilag Őeminenciája elé.
-----Weöres Sándor /Csönge, Vas m./ jónevű modern magyar költő, evangélikus vallású. Most ad ki egy verskötetet, melyet Őeminenciájának akart ajánlani. Sajnos ebbe a tervbe a kiadó nem ment bele.
-----Weöres Sándor, aki nagy tisztelője Őeminenciájának, nagyon kér egy kihallgatást, melyen valószínűleg átnyújtaná könyvét, mely most készül. Most még egy rövid ideig Budapesten tartózkodik, később megy vissza Vas megyébe, tehát igen jó volna, ha a kihallgatás a közeli napokban történnék meg. Esztergomba szívesen átmegy.
-----Weöres Sándort személyesen nem ismerem, de két teljesen megbízható, a Magyar Tudományos Akadémián dolgozó barátnőm ajánlotta őt, legteljesebb garanciával.
-----A lebonyolítás technikája: vagy nekem eljuttatni a kihallgatás dátumát, vagy ami sokkal egyszerűbb volna erre a címre: dr. Hartai Alice Bp. II. Zsigmond u. 23., ő ugyanis egyenesen Weöres Sándornak továbbítaná.
-----Nagyon szívügyem ez a kihallgatás, mert első kérés protestáns részről rajtam keresztül Őeminenciája felé /a két közvetítő is protestáns/. Nagy tisztelője mindegyik a Hercegprímás úrnak s nagy bizalommal várják válaszát.
-----Szíves intézkedését kérve vagyok őszinte tisztelettel:
-----Dr. Sprenger Mária Mercedes , az A. C. Női Bizottság országos titkár.

*

A levélen nincs dátum, s nem történik említés a benne szereplő könyv címéről, de mindkét adat kikövetkeztethető a levélszövegből.
-----A levél keletkezésének legtágabb időhatára: 1945-1948, Mindszenty érseki szolgálatának időszaka. Ezen belül 1945-1946: ekkor még Csöngén élt Weöres; 1947-től már Székesfehérváron, majd a fővárosban lakott; 1947/48-ban jelentős időt töltött Olaszországban.
-----1945-1946-ban a kövektező művei jelentek meg: "A teljesség felé" (gondolatok költői prózában, 1945.), "Elysium" (versek és drámatöredék, 1946.), "Gyümölcskosár" (gyermekversek, 1946.), "A szerelem ábécéje" (versek, 1946.). Az első kettő a Móricz Zsigmond Könyvkiadó Vállalatnál, a másik kettő a Singer és Wolfner Kiadónál jelent meg, tehát mind a négy Budapesten.
-----Témája kapcsán joggal gondolhatunk arra, hogy - kizárva a többit - A teljesség felé című, 154 oldalas, Illés Árpád illusztrációival kísért költői-prózai kötet szerepel a fenti levélben. Ez 1945 decemberében jelent meg. Mivel a hatalmas Weöres-életműből ez a kötet ma, napjainkban kevéssé ismert, ezért érdemes röviden bemutatni.
-----A költő monográfusa1 ezt írja tartalmáról: "A kötetnek öt fejezete van s minden fejezet csaknem aforizmatikusan tömör, rövid fejtegetésekből áll. Vajda Endre2 azt írta a könyvről, hogy afféle Vademecum, a régi szkolisták és misztikusok hasonló közhasznú írásaira emlékeztet, megszívlelendő igazságok parainezis-szerű gyűjteménye, s külsőleg csakugyan rokonságot tart régebbi korok ájtatos vagy éppen misztikus irodalmával, a bölcselmi útikönyvekkel és erkölcsi kalauzokkal, amiket már a tizenhatodik-tizenhetedik század magyar irodalma is jól ismert. A költőien apodiktikus fogalmazású gondolatok eredeti forrásvidéke pedig a régi keleti filozófiai rendszerekben, a középkor misztikus irányú irodalmában és a modern európai egzisztencializmusban található meg."
-----Az akkoriban széles körben népszerű Hamvas Béla hatása kétségtelen a kötetben; de az átélt háborús időszak tanulságait s az igen bizonytalannak látszó jövőre vonatkozó - később beteljesült - sejtéseit is beleötvözte kötetének költői prózájába a szerző.
-----A könyv első szövegoldalán cím nélkül ez áll:
-----"Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát.
-----E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokodba vehesd.
-----Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló. Aki forrásvidéken jár, mindig ugyane virágokból szedi csokrát."
-----A Befejezés című utolsó oldal:
-----"Amit itt olvasol: több, mint világnézet és kevesebb, mint vallás.
Több, mint világnézet, mert általa a dolgokat nem valamely irányból látod, hanem közös gyökerüknél tapintod.
-----Kevesebb, mint vallás, mert nincs benne szó az isteni misztériumokról, melyekről csak jelképekben lehet beszélni. Nincs benne szó Krisztusról, a testet öltött Istenről, aki szakadatlanul meghal, és poklot jár az emberért.
-----Az itt mondottaknak nem az a rendeltetésük, hogy elhidd őket, hanem hogy igazi lényedre, igazi világodra eszméltessenek."

*

E kötetről először 1945. május 7-én írt levelében tesz említést a költő: "már el is kezdtem egy kis próza-sorozatot írni". 1945. december 11-énkelt levelében közölte: elkészült a kötet, a kiadótól megkapta az első öt példányt. Elégedett vele: "igen szép kiállítású, nagy nívójú teljesítmény lett." Fogadtatásáról 1946. január 16-i levelében írt. (Weöres e leveleket Illés Árpád festőművésznek írta Csöngéről.3)
-----De a könyvről a fővárosi Esti Szabad Szó című újság 1945. december 7-i számában már recenzió jelent meg Kelemen János tollából. A kötet tehát 1945 decemberének első napjaiban került ki Budapesten a nyomdából.
-----1946 elején Csöngéről küldte szét a költő a dedikált példányokat, más kiadónál ekkortájt megjelent új könyveivel együtt.
-----1946. január 14-én írta Hamvas Bélának: "Kedves Mester, ezzel a levéllel egyidejűleg küldök Keresztes Bandi címére az új könyveimből dedikált példány-csomót. Neked három könyvet (A teljesség felé, Gyümölcs-kosár, A szerelem ábécéje)..."4
-----Keresztes András állt a Móricz Zsigmond Könyvkiadó Vállalat élén (ezek szerint ő volt az, aki nem járult hozzá, hogy Weöres könyvét Mindszentynek ajánlja.)
-----Takáts Gyulának január 21-én: "Pesten jártomban sikerült kiadatnom három könyvemet. Sajnos, csak az egyikből tudok példányt küldeni, kérlek, írd meg, hogy megkaptad-e. A másik két könyvet a Singer-Wolfner adta ki, nagyrészt a régi köteteimből válogatott versgyűjtemények, az ifjúságnak (Gyümölcs-kosár) és a publikumnak (A szerelem ábécéje)."5
-----Február 10-én küldte el a könyvet Csorba Győzőnek,6 február 17-én pedig Fülep Lajosnak.7 A teljesség felé című kötet - írta neki - "útmutató próbál lenni, a mai élet zűrzavaraiból a lelkiélet felé; általában az a vélemény erről a könyvemről, hogy csupa közhely; de hiszen örök-változatlan tételeket próbáltam benne mennél egyszerűbb módon átadni; hát nem is lehet más, mint közhely-gyűjtemény."
-----(Persze - tehetjük hozzá - ezek Weöres Sándor, a költő által megfogalmazott közhelyek!)
-----Közölt levéldokumentumunk megírása és elküldése ezek szerint 1945 decemberének elejére valószínűsíthető: akkor történhetett a költő fővárosi tartózkodása (amiről Takáts Gyulának írt: "Pesten jártomban...").
-----A kérés szerint Weöres Sándor "megjelenés alatt álló" könyvét Mindszentynek akarta ajánlani; szokás szerint bizonyára a kötet élére kinyomtatva az ajánlást. Ebbe azonban a kiadó - a Móricz Zsigmond Könyvkiadó Vállalat - nem egyezett bele. Most azonban a költő legalább az elkészült kötetet személyesen szeretné átadni a hercegprímásnak.

*

Vajon mi késztethette az evangélikus vallású költőt arra, hogy ily módon mutassa ki tiszteletét a katolikus egyházfő iránt? Hiszen ennek volt kétségtelen jele ez a gesztus.
-----Mindszenty hercegprímásra igen nagy várakozással tekintett az ország lakosságának nagy része attól kezdve, hogy 1945. október 7-én elfoglalta az esztergomi érseki széket. Azelőtt is, azóta is számos jelét adta, hogy teljes erejével kész megvédeni a magyarság és a kereszténység megtámadott értékeit, az emberi szabadságjogokat, a művelődés szabadságát. Baloldali ellenfeleinek ellene irányuló támadásai már ekkor elkezdődtek, majd szünet nélkül folytak. Mindszenty példamutató erkölcsi szilárdsága sokak tiszteletét váltotta ki.
-----A levél írója a korabeli hazai katolikus nőmozgalom ismert vezető személyisége volt: dr. Sprenger Mária Mercedes, világi hölgy, az országos katolikus közéleti szervezet, az Actio Catholica budapesti központjában a női bizottság titkára.
-----A címzett: dr. Zakar András, a hercegprímás titkára. A levél rendben a kezeihez érkezett; ma is megtalálható az esztergomi Prímási Levéltárban, a jelzet nélküli, nem iktatott anyagban (Mindszenty-magánlevéltár 17. sz. doboz).
-----Weöres Mindszentynek ajánlani szándékozott könyve - A teljesség felé - sajátos módon nem lett sikeres: elutasították mind a baloldali, mind a liberális kritikusok, mind a katolikusok képviselői.8 Rónay György minden tekintetben elmarasztaló bírálatot írt róla a Vigilia folyóiratba.9 E vélemények azonban ma már felülvizsgálatra szorulnak.10 Sőt, a szép kiállítású, értékes gondolatokban gazdag, de igen rossz minőségű háborús papírra nyomtatott kötetet érdemes lenne új, hasonmás kiadásban közreadni. Napjainkban sikerre számíthatna.

*

Nem ismeretes, hogy vajon mi lett a levélben kifejezett kérés sorsa? Vajon e nehéz időszakban - vallásra, irodalomra, költészetre egyaránt eléggé rossz előjelű csillagállás idején - találkozott-e egymással Vas megye két nagy szülötte, a költő és a bíboros?11

 

JEGYZETEK

1. KENYERES Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról. Bp., 1983. 91-92.
2. VAJDA Endre: Weöres Sándor új könyvei. Válasz, 1946. 278-279.
3. WEÖRES Sándor: Egybegyűjtött levelek. Szerk. Bata Imre és Nemeskéri Erika. Bp., 1998. I. 284., 286., 286-287.
4. Uo. II. 442.
5. Uo. II. 142.
6. Uo. II. 398.
7. Uo. I. 442-443.
8. Az idézett Weöres-levelek II. kötetének végén, Bata Imre zárótanulmányában (512-519. old.); A teljesség felé című kötetről írt recenziók felsorolása: Weöres Sándor. Összeállította Zimáné Lengyel Vera. Bp., 1979. 47.
9. RÓNAY György: A teljesség felé? Jegyzetek Weöres Sándor költészetéről. Vigilia, 1947. 494-501.
10. "A teljesség felé" kötet szövegét 1970 óta mind gyűjteményes kötetben, mind önállóan többször kiadták.
11. Érdekes analógiák: Jávor Pál, a neves színművész - akivel Mindszenty együtt raboskodott Sopronkőhidán - táviratot küldött Mindszentynek bíborosi kinevezéséhez gratulálva 1945 decemberében; elgondolkodtató Fedák Sári, a híres-hírhedt színésznő kihallgatást kérő levele; Fricsay Ferenc hasonló kérése ("...Napokkal ezelőtt tértem haza Salzburgból, ahol az ünnepi játékokon vezényeltem és nemsokára indulok újabb külföldi útjaimra..."); Fendrik Ferenc divatos színműíró, Feszty Masa festőművész levele. Ezeket közöltem: "Állok Istenért, egyházért, hazáért" Írások Mindszenty bíborosról. Bp., 2000. 59-68.