SÁGI FERENC

BEVEZETŐ GONDOLATOK

A FELSŐBÜKI NAGY PÁL SZÜLETÉSÉNEK 225., ÉS
A HÁROM BÜK EGYESÜLÉSÉNEK
100. ÉVFORDULÓJÁN TARTOTT EMLÉKÜLÉSHEZ*

--------------------Bizonyára többekben is felvetődött, hogy miért ma emlékezünk a XIX. század első felének jeles politikusára, Felsőbüki Nagy Pálra, hiszen még legújabb kiadású lexikonjaink is 1777. szeptember 7-ét jelölik születésnapjának. Az igazság az, hogy Felsőbüki Nagy egy hónappal később, októberben született - ezt a szülőhely, Fertőszentmiklós plébániahivatala igazolta számunkra anyakönyvi másolattal. Sajnos, az alapművekben (NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedéki táblázatokkal I-XII., I. pótkötet, Pest, 1857-1865., 1868., illetve SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái 1-14, Bp., 1891-1914.) elírás vagy nyomdahiba miatt a szeptemberi időpont található. Innen származik a téves időpont a legtöbb későbbi műben.
-----A középbirtokos Felsőbüki Nagy Pál szónoki tehetségével tűnt fel a XIX. század elején Sopron megye közgyűlésein. Megyéje az 1807-es országgyűlésre követévé választotta. A diétán elmondott beszédeiben síkra szállt a magyar nyelv jogainak érvényesítéséért. Másrészt pedig - követtársai jelentős részének megrökönyödését kiváltva - felemelte szavát a jobbágyság helyzetének javításáért és az adóterhek csökkentéséért. Mivel élesen bírálta a kormány politikáját, az országgyűlés után Bécsbe hívták, és megrótták. 1808-ban és 1812-ben pedig megakadályozták követté választását.
-----1822-23-ban, a nemesi ellenállás idején a Sopron megyei ellenzék egyik vezére volt. 1825-ben ismét ő képviselte vármegyéjét az országgyűlésen. 1825. november 3-án elmondott beszédének is szerepe volt abban, hogy az ifjú Széchenyi birtokainak egyévi jövedelmét, s más birtokosok is jelentős összegeket ajánlottak fel a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődje) létrehozására. (Nemrég november 3-át, az akadémia megalapításának napját választották a Magyar Tudomány Napjává.) Az 1827-ig tartó országgyűlésen is kiállt a jobbágyok érdekeiért. Az ősiség felülvizsgálatának és az örökváltság megvalósításának követelésével sok későbbi reformkori politikusnak mutatott irányt, s lett "tanítómesterük". Jelentős érdemei voltak abban, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágytelken ülő kisnemesek megadóztatását, megtörve ezzel a nemesi adómentesség évszázados hagyományát.
-----Az 1830-as évek mindhárom országgyűlésén részt vett megyéje követeként. Nagy Pál ezeken a diétákon is azok közé tartozott, akik a jobbágyság helyzetének javítása - beleértve az örökváltság kérdéskörét is - érdekében a polgárosodó Magyarország fejlődését kívánták felgyorsítani. Más témákban többször nem támogatta az ellenzék álláspontját. Részben azért nem, mert követutasításának megfelelően kellett szavaznia, másrészt pedig az idősödő mester nem mindenben tudta követni ifjú tanítványai egyre radikálisabb álláspontját. Egyes állásfoglalások élét igyekezett tompítani, máskor kompromisszumra törekedett, s igyekezett a nádor közbenjárását elérni. (József nádorral még a napóleoni háborúk idején került közelebbi kapcsolatba.)
-----A jobbágykérdésben elmondott 1807-es beszédei közben többen rákiabáltak: "Ne bolondozzék kend!" Berzsenyi és mások viszont dicsőítő verset írtak róla. A napjainkra is jellemző mocskolódással a 30-as években találkozott. Az ellene irányuló vádakat több ténnyel igyekeztek kortársai összehozni és bizonyítani. 1830-ban fiágon kihalt a csepregi Tallián-család. Közel 500 holdas birtokukat Felsőbüki Nagy is adományban kérte a királytól. Az adományozásra hosszú huzavona után csak 1842-ben került sor. Közben 1832-ben megkapta Pálffy Ferenc gróf csődbejutott birtokának zárgondnokságát. E jól jövedelmező, de komoly munkát is igénylő állást többen irigyelték tőle.
-----Az utolsó országgyűlésen, amelyen részt vett, egyre inkább háttérbe szorult a radikális új nemzedék mellett. Ugyanakkor kiállt a bebörtönzött politikai foglyok, báró Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és társaik szabadon bocsátásáért. Később, még idősebb korában már megyéjében sem játszott kiemelkedő szerepet. Lekötötték a zárgondnoksággal kapcsolatos problémák és családi ügyei. (Feleségétől és vele együtt élő lányától már korábban különvált, élettársától, Klein Izabellától négy gyermeke született.)
-----Az 1849-es fegyverletételt követő megtorlás során még felemelte szavát az abszolutizmus túlkapásai ellen. A Bécs melletti Inzersdorfban halt meg 1857. március 26-án. Holttestét a büki temető templom előtti részében helyezték örök nyugalomra. Több mint egy évszázada ez az egyetlen sír, mely a temető e részéből megmaradt a római katolikus templom előtti parkban.
-----Nagy Pál halála után többen pozitívan értékelték tevékenységét. A Sopronban is tevékenykedő író, Frankenburg Adolf viszont negatív színben tüntette fel 1880-ban megjelent könyvében. A politikus fia, Felsőbüki Nagy István, ki szintén országgyűlési képviselő lett, ennek hatására védőiratot készített és terjesztett. Ehhez az emigráns Kossuthtól is visszaemlékezést és véleményt kért, mely pozitív volt.
-----A többévtizedes "per" lezárulni látszott. Sopron megye szobrot készíttetett Nagy Pálról, s azt a vármegyeháza dísztermében helyezték el. Ott is volt 1945-ig. Majd pincébe, múzeumi raktárba került.
-----Az 1960-as évek első felében dr. Barta István történész a Századok 1963. évi 4. számában átértékelte Felsőbüki Nagy Pál szerepét. A történészek és történelemtanárok jelentős része körében ekkor még divatos, árulózó történelemszemlélet jegyében megírta "vádbeszédét". Végül is nem sorolta Nagy Pált az árulók közé, de alaposan leszedte róla a keresztvizet.
-----Varga János, a Magyar Országos Levéltár akkori főigazgatója éppen 15 éve, az egykori Felsőbüki Nagy kastély dísztermében tartott tudományos emlékülésen más véleményt fejtett ki. "Védőbeszéde" a Vasi Szemle 1987. évi 4. számában jelent meg. Ezt is figyelembe véve összegeztem fentebb röviden Nagy Pál tevékenységét.
-----Mai konferenciánkon nem a vitát kívánjuk folytatni. A legújabb kutatások eredményeit szeretnénk bemutatni a Felsőbüki Nagy családdal és Nagy Pállal kapcsolatosan. Ülésünk második felében pedig a három Bük egyesülésére emlékezünk.

JEGYZET: