SÁGI FERENC
BEVEZETŐ GONDOLATOK
A FELSŐBÜKI NAGY PÁL
SZÜLETÉSÉNEK 225., ÉS
A HÁROM BÜK EGYESÜLÉSÉNEK
100. ÉVFORDULÓJÁN TARTOTT EMLÉKÜLÉSHEZ*
--------------------Bizonyára többekben is felvetődött, hogy
miért ma emlékezünk a XIX. század első felének
jeles politikusára, Felsőbüki Nagy Pálra, hiszen még
legújabb kiadású lexikonjaink is 1777. szeptember 7-ét
jelölik születésnapjának. Az igazság az, hogy Felsőbüki
Nagy egy hónappal később, októberben született - ezt a
szülőhely, Fertőszentmiklós plébániahivatala igazolta
számunkra anyakönyvi másolattal. Sajnos, az alapművekben
(NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedéki
táblázatokkal I-XII., I. pótkötet, Pest, 1857-1865., 1868.,
illetve SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái 1-14,
Bp., 1891-1914.) elírás vagy nyomdahiba miatt a szeptemberi
időpont található. Innen származik a téves időpont a
legtöbb későbbi műben.
-----A középbirtokos Felsőbüki Nagy Pál szónoki
tehetségével tűnt fel a XIX. század elején Sopron megye
közgyűlésein. Megyéje az 1807-es országgyűlésre
követévé választotta. A diétán elmondott beszédeiben
síkra szállt a magyar nyelv jogainak érvényesítéséért.
Másrészt pedig - követtársai jelentős részének
megrökönyödését kiváltva - felemelte szavát a jobbágyság
helyzetének javításáért és az adóterhek
csökkentéséért. Mivel élesen bírálta a kormány
politikáját, az országgyűlés után Bécsbe hívták, és
megrótták. 1808-ban és 1812-ben pedig megakadályozták
követté választását.
-----1822-23-ban, a nemesi ellenállás idején a
Sopron megyei ellenzék egyik vezére volt. 1825-ben ismét ő
képviselte vármegyéjét az országgyűlésen. 1825. november
3-án elmondott beszédének is szerepe volt abban, hogy az ifjú
Széchenyi birtokainak egyévi jövedelmét, s más birtokosok is
jelentős összegeket ajánlottak fel a Magyar Tudós Társaság
(az MTA elődje) létrehozására. (Nemrég november 3-át, az
akadémia megalapításának napját választották a Magyar
Tudomány Napjává.) Az 1827-ig tartó országgyűlésen is
kiállt a jobbágyok érdekeiért. Az ősiség
felülvizsgálatának és az örökváltság megvalósításának
követelésével sok későbbi reformkori politikusnak mutatott
irányt, s lett "tanítómesterük". Jelentős érdemei
voltak abban, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágytelken
ülő kisnemesek megadóztatását, megtörve ezzel a nemesi
adómentesség évszázados hagyományát.
-----Az 1830-as évek mindhárom országgyűlésén
részt vett megyéje követeként. Nagy Pál ezeken a diétákon
is azok közé tartozott, akik a jobbágyság helyzetének
javítása - beleértve az örökváltság kérdéskörét is -
érdekében a polgárosodó Magyarország fejlődését
kívánták felgyorsítani. Más témákban többször nem
támogatta az ellenzék álláspontját. Részben azért nem,
mert követutasításának megfelelően kellett szavaznia,
másrészt pedig az idősödő mester nem mindenben tudta
követni ifjú tanítványai egyre radikálisabb álláspontját.
Egyes állásfoglalások élét igyekezett tompítani, máskor
kompromisszumra törekedett, s igyekezett a nádor
közbenjárását elérni. (József nádorral még a napóleoni
háborúk idején került közelebbi kapcsolatba.)
-----A jobbágykérdésben elmondott 1807-es
beszédei közben többen rákiabáltak: "Ne bolondozzék
kend!" Berzsenyi és mások viszont dicsőítő verset
írtak róla. A napjainkra is jellemző mocskolódással a 30-as
években találkozott. Az ellene irányuló vádakat több
ténnyel igyekeztek kortársai összehozni és bizonyítani.
1830-ban fiágon kihalt a csepregi Tallián-család. Közel 500
holdas birtokukat Felsőbüki Nagy is adományban kérte a
királytól. Az adományozásra hosszú huzavona után csak
1842-ben került sor. Közben 1832-ben megkapta Pálffy Ferenc
gróf csődbejutott birtokának zárgondnokságát. E jól
jövedelmező, de komoly munkát is igénylő állást többen
irigyelték tőle.
-----Az utolsó országgyűlésen, amelyen részt
vett, egyre inkább háttérbe szorult a radikális új nemzedék
mellett. Ugyanakkor kiállt a bebörtönzött politikai foglyok,
báró Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és társaik szabadon
bocsátásáért. Később, még idősebb korában már
megyéjében sem játszott kiemelkedő szerepet. Lekötötték a
zárgondnoksággal kapcsolatos problémák és családi ügyei.
(Feleségétől és vele együtt élő lányától már korábban
különvált, élettársától, Klein Izabellától négy
gyermeke született.)
-----Az 1849-es fegyverletételt követő megtorlás
során még felemelte szavát az abszolutizmus túlkapásai
ellen. A Bécs melletti Inzersdorfban halt meg 1857. március
26-án. Holttestét a büki temető templom előtti részében
helyezték örök nyugalomra. Több mint egy évszázada ez az
egyetlen sír, mely a temető e részéből megmaradt a római
katolikus templom előtti parkban.
-----Nagy Pál halála után többen pozitívan
értékelték tevékenységét. A Sopronban is tevékenykedő
író, Frankenburg Adolf viszont negatív színben tüntette fel
1880-ban megjelent könyvében. A politikus fia, Felsőbüki Nagy
István, ki szintén országgyűlési képviselő lett, ennek
hatására védőiratot készített és terjesztett. Ehhez az
emigráns Kossuthtól is visszaemlékezést és véleményt
kért, mely pozitív volt.
-----A többévtizedes "per" lezárulni
látszott. Sopron megye szobrot készíttetett Nagy Pálról, s
azt a vármegyeháza dísztermében helyezték el. Ott is volt
1945-ig. Majd pincébe, múzeumi raktárba került.
-----Az 1960-as évek első felében dr. Barta
István történész a Századok 1963. évi 4. számában
átértékelte Felsőbüki Nagy Pál szerepét. A történészek
és történelemtanárok jelentős része körében ekkor még
divatos, árulózó történelemszemlélet jegyében megírta
"vádbeszédét". Végül is nem sorolta Nagy Pált az
árulók közé, de alaposan leszedte róla a keresztvizet.
-----Varga János, a Magyar Országos Levéltár
akkori főigazgatója éppen 15 éve, az egykori Felsőbüki Nagy
kastély dísztermében tartott tudományos emlékülésen más
véleményt fejtett ki. "Védőbeszéde" a Vasi Szemle
1987. évi 4. számában jelent meg. Ezt is figyelembe véve
összegeztem fentebb röviden Nagy Pál tevékenységét.
-----Mai konferenciánkon nem a vitát kívánjuk
folytatni. A legújabb kutatások eredményeit szeretnénk
bemutatni a Felsőbüki Nagy családdal és Nagy Pállal
kapcsolatosan. Ülésünk második felében pedig a három Bük
egyesülésére emlékezünk.
JEGYZET:
* | A Bükön, 2002. október 4-én megtartott emlékülésről 2002. évi 6. számunk 846-47. oldalán közöltünk rövid tudósítást. Az emlékülés öt előadásának tanulmány-változatát tesszük közzé most, míg a hatodikét alkalmasint egy későbbi számunkban. Összeállításunk megjelentetéséhez anyagi támogatást nyújt Bük Nagyközség Önkormányzata. Köszönjük! (A szerk.) |