LŐCSEI PÉTER

 

WEÖRES-MOZAIKOK I.

--------------------Weöres Sándor életrajzának, életművének számtalan fehér foltja van. Bár sokan és sokat írtak pályakezdéséről, iskoláiról, nemzedéki kapcsolatairól, baráti köréről, köteteinek megjelenéséről és ezek recepciójáról, a tanulmányokban, monográfiákban gyakoriak a hiányok és a pontatlanságok.1 Sorozatunk - eddig feltáratlan dokumentumok közreadásával - a Weöres-filológiát szeretné árnyalni, gazdagítani.

 

ADALÉKOK WEÖRES SÁNDOR
KÖLTŐI INDULÁSÁHOZ

 

--------------------Weöres Sándor szombathelyi reáliskolai tanuló alig múlt 15 éves, amikor első műve megjelent a Hír hasábjain.2 A lírikusként ismert Weöres az Egyszer régen... című rövid prózával mutatkozott be szülővárosának napilapjában. Mestereinek (Pável Ágoston, Kosztolányi Dezső, Székely László stb.) több alkalommal is beszámolt novella- és regényterveiről.3 Ezek többsége aligha készült el. Lehet, hogy megírta őket, de nem tartotta méltónak a kiadásra. Egy részük nyilván a papírkosárban végezte, esetleg elkallódott. Az első novella közlésének évében már néhány költeménye is megjelent.
-----1929. március 10-én a Vasvármegyében szerepelt Budakeszi W. Sándor verse, Az égi vándor. (Ez kimaradt az Egybegyűjtött írásokból.) A költeményt e megjegyzés kíséri: "A szerző a szombathelyi főreáliskola VI. osztályú tanulója. Székely László dr. a Kultúregyesület mai irodalmi délutánján a fiatal vasi költő-tehetségekről tartandó előadásában róla is megemlékezik, mint a vasi irodalom egyik értékes ígéretéről."4
-----A diákköltő írásai ezután többször szerepeltek a "Kultúregyesület" rendezvényein, egyik-másik verse - részben utánközlésként - a szombathelyi sajtóban is napvilágot látott. A Vasvármegyében Budakeszi Weörös Sándor aláírással jelent meg a Himfy-strófák című vers.5 A Kisfaludy Sándor által használt forma a huszadik század második negyedében új életérzést hordozott. A hagyományos verselés és a modern tartalom közötti feszültségkeltés Weöres későbbi műveinek is egyik jellemzője lesz. (A Vasvármegyében közölt öt versszakból A Hideg van című kötetben csak a 2. és a 4. szerepel.) Két héttel később Weöres Sándor aláírással jelent meg A Percvonat,6 amely korábban Karácsony Sándor lapjában látott napvilágot. Az erős Ady-hatást mutató költemény tudomásom szerint később egyik kötetébe sem került be.
-----Weöres Sándor e korai versek megírásának és közlésének idején Pável Ágoston kosztos diákjaként Szombathelyen, a Faludi Ferenc utca 33. számú házban lakott. Szállásadójára, későbbi barátjára hálával emlékezett. Nekrológjában többek között ezt írta róla: "Őnála, az ő lényének érlelő melegében írtam első komolyan vehető verseimet. Sosem felejtem el, egyszer azt ajánlotta, írjak verset a verítékről, minden emberi fáradozás, kudarc, diadal kísérőjéről, írjam meg a munka és veríték apoteózisát. A vers el is készült, és a kéziratot így dedikáltam: >Pável Ágostonnak, a Diadalmas Munka emberének, akit egyedül illet ez a vers<. Így érlelődtem az ő kertész-keze alatt, mely inkább simogatni, rendezgetni tudott, mint nyesni."7 A Veríték Budakeszi Weöres Sándor költeményeként szerepelt a Vasvármegyében.8 (A Hideg van című kötetben helyesírási változata olvasható; a nekrológban említett ajánlás a nyomtatott változatokból hiányzik.)
-----A helyi lapok mellett a diákköltő írásai az országos folyóiratokban, újságokban is szerepeltek. Ebben támogató és késleltető szerepet is játszott Karácsony Sándor (1891-1952), a legendás reformpedagógus, egyetemi tanár, filozófus. 1922 és 1929 között ő szerkesztette Az Erő című ifjúsági lapot. Az "iskolai év alatt havonkint" megjelenő periodika kiadója a "Magyar Evang. Ker. Diákszövetség" volt, emiatt természetesen kiemelt helyet kapott benne a tanulók erkölcsi, vallási nevelése. De ne száraz egyházi propagandára számítson az, aki a kezébe veszi ezeket a 28-32 oldalas füzeteket! A sakkfeladványoktól a rejtvényekig, a természettudományi írásoktól a "Rádió-iskola" című rovatig nagyon változatos a számok tartalma. Sokszínű a lap irodalmi termése; a főszerkesztő számára a tehetséggondozás, az ízlésformálás és az olvasóvá nevelés is lényeges cél volt. A diákírókon, diákköltőkön kívül más folyóiratokban számon tartott, önálló kötetekkel rendelkező szerzők egész sora jelent meg itt. A fiatal Németh Lászlónak több esszéje is napvilágot látott a folyóiratban (Balassa Bálint; Csokonai; Petőfi Sándor). Vajthó Lászlótól, Gyallay Domokostól és Áprily Lajostól Szobotka Tibor 5. b osztályos tanulóig széles a skála. Megemlíthetjük Makkai Sándor, Karácsony Sándor, Komáromi János, Fehér Gábor novelláit, regényrészleteit, továbbá Marconnay Tibor, Bakó József, Képes Géza, Bóka László költeményeit. A lapban többször szerepelt verseivel Weöres Sándor rokona, levelezőpartnere, Pálffy István is.9
-----Karácsony Sándor a húszas évek végén (minden bizonnyal 1928-ban) került kapcsolatba Weöres Sándorral. Első felfedezői (és kritikusai!) közé tartozott. Szerkesztőként, pedagógusként rossz tapasztalatai lehettek a csodagyereknek kikiáltott tehetségekről. A_20szombathelyi diák verseit nem csupán a szerző koraérettsége miatt becsülte. Féltette őt az idő előtti sikertől, a szenzációtól. Szíve szerint késleltette volna színre lépését az úgynevezett komolyabb fórumokon. A támogatás, a korholás, az óvás egyszerre olvasható ki üzeneteiből.
Levélváltásuk első darabjairól nincs tudomásom. Elkallódtak vagy megsemmisültek. Egyelőre Weöres válaszai is ismeretlenek számomra. Tartalmukra Karácsony Sándor soraiból következtethetek.
-----Az Erő hasábjain 1928 őszén jelent meg Weöres Sándor négy verse: az Öregek, a Tájkép, a Szelek zenéje és A Percvonat.10 A publikálás előzményei homályba vesznek. Weöres Sándornak talán valamelyik tanára, az önképzőkör vezetője vagy éppen szállásadója javasolhatta, hogy küldje el verseit Karácsonyhoz. Az Erő gyakran közölt vidéki híreket, olvasói üzeneteket. Rendszeres szombathelyi tudósítója, versírója volt Kliment Gyula, a szombathelyi felsőkereskedelmi iskola diákja. Akár ő is közvetíthetett.
-----Karácsony Sándor első levelezőlapja 1929. II. 9-ei keltezésű. Arról értesítette Weörest, hogy megkapta levelét, és Himfy-verseit a Magyar Ifjúság 2. számában közölte.11 Az újabb szerkesztői levél két hét múlva íródott.12 Ebből rekonstruálhatjuk a diákköltő válaszát. Weöres a maga számára szűknek érezhette Karácsony lapját, és minden bizonnyal más folyóiratokhoz kért tőle ajánlást. Az önérzetes szerkesztőt ez sérthette, és aggodalommal tölthette el.
----------"Kedves Sándor!
----------(és nem Kedves dárdás!)13
-----Verseidről még ne essék említés egy darabig, jó? Én olvasom és köszönöm őket, nem kritizálom. Hidd el, azért küldöd el is, ha kritikus volnék, letagadnád azt is, ha valaha tollat fogtál a kezedbe. Ha baj lenne, úgyis szólnék.
-----A Magyarságnál14 szólhatok, ha akarod, mint ahogy a Napkeletnél15 is szólottam. De mielőtt megtenném, megkérdezem: komoly a szándékod, hogy csudagyerek légy? Valami nagyobb és szentebb ösztön sugja legbelőlrűl és legalolrúl, hogy tedd meg, mint játékos kedv, vagy kamaszdiadal, hogy komoly lapban nyomtatásban olvastad a nevedet? Mert én a Napkeletnél öt perc mulva letagadtalak, minekutána felfedeztek volt, látván, hogy nem azt bámulják rajtad az emberek, amit én szeretek: amit mondasz, tekintet nélkül arra ki-micsodás mondja, hanem azt, hogy mindez pedig egy tizenhat éves gyerek pennájából folyik. Ez nem existentia, gondoltam. Mi lesz, ha a fiatalember megszűnik exoticum lenni? Igy kellett aztán Hartman Jánosnak16 másfelől megközelíteni félig ismert tartózkodási helyedet.
-----De ha te mégis szeretnél komoly organum-ban megszólalni, csak írj, megtörténik.
-----Azt nagyon csudálom, hogy te Az Erőt ifjusági lapnak tartod s még hozzá (le)értékelő árnyalattal. Hiszen a te leendő olvasó gárdád a jelenlegi olvasóközönsége. Akik a felnőttek lapjait jelenleg olvassák, mind öreg zsidók és még öregebb paralitikusok lesznek már akkorra, mire a terád bízott nagy üzenet megteljesedik és manifesztummá érvényesül."
-----Ezt követően a diák kérdéseire válaszolt, végül levelének szótévesztését igazította ki:
-----"A predesztinálva szót rosszúl használod. Az tárgyak sorsára sohasem vonatkozhatik, emberek földi életére sem, mert predesztinálva az ember lelke lehet csak: kárhozatra vagy üdvösségre, még pedig függetlenűl attól, mit cselekedett, vagy mi történt vele ezen a földön.
-----Azt hiszem, minden kérdésedre feleltem. Szeretettel gondol rád és várja mindenféle formájú életnyilvánulásodat Sándor bátyád."
-----1929 tavaszán Novák Károly szombathelyi tudósító felhívta Bónyi Adorján figyelmét Weöres Sándor verseire. A fővárosi irodalmár a Pesti Hírlap április 14-ei (vasárnapi) mellékletében terjedelmes, elragadtatott hangú méltatást közölt a diákköltőről.17
-----Az országos felfedezésről "Szombathelyi diák-költő sikere" címmel azonnal beszámolt a Vasvármegye tudósítója: "A szombathelyi irodalmi életben sok szó esett már eddig is egy fiatal diákköltőről, budakeszi Weöres Sándorról, a szombathelyi reáliskola VI. osztályú tanulójáról. Mióta a >Vasvármegye< leközölte néhány versét, a kis diák nevével van tele a szombathelyi aeropág. Mindenkit megállított a versekben megnyilatkozó erős tehetség, sőt a Kultúregyesület szépirodalmi szakosztályának elnöke, Székely László dr. külön előadást tartott az egészen rendkívüli diákpoétáról. A kis Weöres Sándor neve azonban nem állt meg Szombathelyen, eljutott Pestre is. Egyik szombathelyi újságíró eljuttatta verseit Bónyi Adorjánhoz, a >Pesti Hírlap< irodalmi rovatvezetőjéhez, aki lapja vasárnapi számában >Mint csillag az égen< hat lábas tárcát írt a szombathelyi kisdiák poéziséről."18
-----A cikk megjelenésének napján Karácsony Sándor is tollat ragadott. Weöreshez szóló levelében azonban nem örömének, hanem aggodalmának adott hangot: "Irtad, küldjem el nálam lévő verseidet. Nem merem. Nem pedig azért, mert egy pontos címedre küldött levelem súlyosan megbírságolva azzal jött vissza, hogy te ott ismeretlen vagy. Nyugtass meg legalább egy lapon s akkor küldöm a csomagot hamarosan. Mély szomorúsággal olvastam a Pesti Hírlapban, hogy >fölfedeztek<, csudagyermeki pályád tehát visszavonhatatlanúl megkezdődött. Tudom, hogy hiába, de azért ideírom szelíd, halk, kérő szómat: ne arra, kisfiam; - szomorúan gondol rád, de azért szívből üdvözöl Az Erő."19
-----Májusban újabb üzenete érkezett Szombathelyre. Előzménye alighanem valamilyen küldemény elkallódása és egy ebből adódó félreértés, sértődés lehetett: "Kedves dárdás! Kétségbeesett vélekedéseidből persze nem igaz egy szó se. Fatalis és kényszerű véletlen volt, hogy se soraidat el nem olvashattam se természetesen nem válaszolhattam reájok.
-----Engesztelésűl egyszer lemegyek Szombathelyre érted magadért. Majd menesztek előre vagy egy lapot vagy egy sürgönyt, várj kint az állomáson. Ez az egyszer mostanában lesz. Majd akkor elmondom, amit nem tudhatsz."20
-----A személyes találkozásra rövidesen sor került. Karácsony nem akarta elidegeníteni magától és lapjától a szombathelyi diákot. Talán azt is gesztusnak tekinthetjük, hogy folyóiratának júniusi számában egy ceruzarajzot is közreadott róla. A portré alatt ez olvasható: "Fábián Mária VII. o. t. rajza: Weöres Sándor VI. o. t., Az Erő híressé vált csittvári krónikása."21
-----A következő Karácsony-levél22 ismét az aggodalmak (sértődések?) eloszlatásával kezdődik, és a koraérett költő értékelésével folytatódik: "Már megint tévedsz, mint mostanában annyiszor. >Összeköttetésünk< nem szakadt meg, mert Az Erő in partibus in fidelium23 is barátja minden igazi magyar diáknak.
-----Arról, hogy csodagyereknek tartanak-e az ujságírók vagy sem, épugy nem lehetett >alkalmad meggyőződni<, mint a hátad közepéről. Én nem >azt hiszem< vagy >ugy gondolom<, hogy csodagyereknek tartanak, hanem tudom. És azt is tudom, hogy az Irás nem téved, mikor azt mondja, hogy ócskát nem lehet újhoz varrni. De ez nem akar lebeszélés lenni csak magánvélemény.
-----Küldött három versedből kettőt közlök.24 A harmadik (Anziksz) nem sikerült. Szeretnék már egyszer megint találkozni veled. Légy szíves, ne csinálj többet olyan elméletet, amelynek keretében elkerülöd a házam táját. Mert én bizony nem tudom, mikor keveredem Szombathely felé megint. No szervusz! Jó vakációt a még hátralévő rövid időre.
-----Szeretettel gondol rád Sándor bátyád [...]"
A Vas Megyei Levéltár Weöres-gyűjteményében ez az utolsóként keltezett Karácsony Sándor-levél. Hogy kapcsolatuk folytatódott-e, és miként alakult tovább, azt az újabb kutatások tárhatják fel. Tény viszont, hogy a pedagógus-szerkesztő jogosnak feltűnő aggodalma Weöres esetében hiábavalónak bizonyult. Ebben a költő tehetsége mellett szerepet játszottak azok a tanárok, költők, szerkesztők is, akik mesterként, atyai barátként tartottak ki mellette. Weöres hálás volt nekik. Bizonyítsa ezt két ajánlás! Az első azon a fényképen olvasható, amelyet Pesti Hírlap-beli méltatójának küldött 1931. december 28-án: "Bónyi Adorján Szerkesztő Urnak, kedves pártfogómnak, hálás szeretettel a >felfedezett diákpoéta<".25 Egykori szállásadójának ekképp dedikálta első kötetét: "Pavel Guszti Bátyámnak, kedves nevelőmnek, akinek nagyon sokat köszönhetek - második apámnak W. Sándor 1934. III. 24."26

 

 

JEGYZETEK

1. A filológiai pontatlanságok némelyikére a közelmúltban elhunyt dr. Kovács Jenő hívta fel a figyelmemet. A sorozatban tételesen jelzem majd őket.
2. WEÖRES Sándor: Egyszer régen, Hír, 1928. (XIV. évf. 159. szám) július 15. vasárnap, 4. o. Schein Gábor a napilapot folyóiratként említi (SCHEIN Gábor: Weöres Sándor, Bp. 2001. 109. o.)
3. A regény- és novellatervekről lásd: WEÖRES Sándor: Egybegyűjtött levelek I. (szerk.: Bata Imre, Nemeskéri Erika); Bp. 1998. 14. o.; 132-133. o.; Holmi 2003/8. 955-985. o.
4. Vasvármegye, 1929. március 10., 4. o.
5. Vasvármegye, 1929. március 15., 5. o.
6. Vasvármegye, 1929. március 31., 5. o.
7. WEÖRES Sándor: Pável Ágoston emlékezete. In.: Pável Ágoston-emlékkönyv (Dunántúli Szemle 1949.; XI. évf. 7-8. szám) 57-58. o.
8. Vasvármegye, 1929. április 16., 4. o.
9. Pálffy István (egyes esetekben: Pálfy István) versei, beszámolói: Az Erő 1927. április, 32. o.; 1928. február, 29. o.; 1928. május, 21. o. 1928. november, 20-21. o.; stb. Weöres Sándorhoz írott levelei közül többet is őriz a Vas Megyei Levéltár (a továbbiakban: VAML WSLev. XIII. 43/7). Ezeket - irodalomtörténeti jelentőségük miatt - a Weöres-mozaikok sorozatban közlöm majd.
10. Az Erő, 1928. szeptember, 6-7. o.
11. Karácsony Sándor autográf levelezőlapja (Weöres Sándor; Ngs. Dr. Pável Ágoston tanár úr leveleivel; Szombathely Faludi Ferenc u. 33.); lelőhelye: VAML WSLev. XIII. 43/7 11.
12. Karácsony Sándor autográf levele Weöres Sándornak Az Erő levélpapírján ("Bpest, 929 II. 24."); borítékja nincs. Lelőhelye: VAML WSLev. XIII. 43/7 12.
13. Az Erő 1928. októberi számának lapszám nélküli belső borítóján a következő szerkesztői üzenet olvasható: "Magánlevél megy. A Diákinduló minden valószínűség szerint hamarosan sorra kerül. A dárdás (Szombathely)." Ez minden bizonnyal Weöres Sándornak szól. Alighanem ő küldhetett be ezzel a jeligével valamilyen írást. Évekkel később Az Erőben gyakran publikáló Fehér Gábor írótól kap ilyen megszólítással levelet: "Kedves Öreg Dárdásom!" Lelőhelye: VAML WSLev. XIII. 43/7 36-37.
14. Magyarság: Milotay István lapja (1920. decemberében indult.)
15. Napkelet: 1923-1940 között működő szépirodalmi, művészeti folyóirat.
16. Hartman János (1875-1943): irodalomtörténész, a Napkelet főmunkatársa, helyettes szerkesztője; az MTA tagja. Nevét Keményfire magyarosította.
17. BÓNYI Adorján: Mint csillag az égen. Újra közölte: Domokos Mátyás (szerk.): Magyar Orpheus. Bp. 1990. 34-41. o. Bónyi Novák Károlyt nevezte meg közvetítőként, Weöres Sándor egy interjúban Bata Gábornak tulajdonította a híradást: "Tizenöt éves voltam, amikor az említett Bata Gábor néhány versemet elküldte a Pesti Hírlap-nál Bónyi Adorjánhoz." (SIMON István: Írószobák. Bp. 1976. 233. o.; idézi Bata Imre: BATA Imre: Weöres Sándor közelében. Bp. 1979. 343. o.)
18. Vasvármegye 1929. április 16. 3. o.
19. Karácsony Sándor autográf levelezőlapja Weöres Sándornak ("Bpest, 929 IV. 16."); lelőhelye: VAML WSLev. XIII. 43/7 13.; Címzése: Weöres Sándor 6. o. tan. Pável Á. tanár úr címén Szombathely, Faludi Ferenc u. 33.
20. Karácsony Sándor autográf levelezőlapja Weöres Sándornak (Bpest, 929. V. 20.); lelőhelye: VAML WSLev. XIII. 43/7 14.; Címzése: Weöres Sándor 6. o. tan. Szombathely, Faludi F. u. 33.
21. Az Erő, 1929. 21. o. Fábián Mária (1912-1980): sárvári származású tanár, festő
22. Karácsony Sándor autográf levelezőlapja Weöres Sándornak (Bpest, 929 VIII. 29.) VAML. WSLev. 15.; Címzése: Weöres Sándor 7. oszt. tan. Csönge Vas m.
23. kitüntető, de semmire sem jogosító cím, rang
24. WEÖRES Sándor: Üzenet, Veríték. In: Az Erő, 1929. szeptember, 21. o. Az Anzixnak eddig nem találtam sem kéziratos, sem nyomtatott változatát.
25. WEÖRES Sándor: Egybegyűjtött levelek I. (szerk.: Bata Imre, Nemeskéri Erika); Bp. 1998. 343. o.
26. A kis méretű fekete-fehér dedikált fénykép S. Pável Judit tulajdona.