TÓTH FERENC
RÉSZT VETT-E VILLARS MARSALL BUDA OSTROMÁBAN?
(Avagy egy francia szemtanú ismeretlen levele a
Batthyány-Strattmann család körmendi könyvtárában)
---------------
A
Batthyány-Strattmann család hányatott sorsú körmendi
könyvtárában izgalmas francia levél került elő, amelynek
francia írója (bizonyos Villars) Buda visszavívása idején
vetette papírra ismeretlen címzettjének szánt gondolatait. A
tanulmány megvizsgálja azt a feltevést, amely szerint a
magyarországi hadműveletekben korábban már résztvett Villars
marsall lehetett a levél szerzője. A levél forrásértékét
is vizsgálja a szerző.
BALOGH JÁNOSNÉ HORVÁTH TERÉZIA:
LAKODALMI KÖSZÖNTŐ VERSEK CSEPREG MEZŐVÁROSBÓL
(Első közlemény)
---------------
Magyarországon
a parasztlakodalom világi szertartása, főleg a vacsora során,
a vőfélyek verseket szoktak elmondani. A könyv nélkül
(kívülről) elmondott szövegeket többnyire nyomtatott
könyvecskékből tanulják meg. De használtak olyan,
másolgatott, kézzel írt "vőfélykönyv"-eket is, amilyen
Csói Horváth János csepregi parasztember 1865-ben készült
füzete. Ezt mutatja be a jelen közlemény a baloldali
hasábban. A jobboldali hasábban fut a szöveg mai olvasata,
értelmezése. A tartalmi egységek: 1. Beköszöntés; 2. A
lakoma tréfás bevezetése; 3. Adománygyűjtés a
főzőasszonyoknak; 4. Bibliás oktatás a házasságról; 5.
Tréfás menü-konferálás; 6. A valóságban feltálalt kilenc
fogást konferáló versek.
KÖNCZÖL ANTAL:
A VESTERHÁZY CSALÁD A XV. SZÁZADBAN
---------------
Nyugat-Dunántúl
egyik ma is élő, kiterjedt nemesi családja a Mesterházy
(régebbi írásmód szerint Vesterházy) család. Első
említése 1420-ban történik. 1433-ban Vesterházy Miklós
adományul kérte Zsigmond királytól a Répce menti
Vesterházát (ma: Mesterháza). Valószínű, hogy a
Vesterháziak a Ládonyi családból származtak. Címeres nemesi
levelüket - amelyet ma is a család egyik tagja őriz -
1436-ban kapták Zsigmond királytól. A tanulmány bemutatja a
család címerét, áttekinti XV. századi említéseiket, és
helyreigazítja az eddigi családtörténeti irodalom néhány
tévedését. Közli a család "alsószeri" ágának XV.
századi leszármazási tábláját.
SZILÁGYI ISTVÁN:
ADALÉKOK LUDWIG SCHÖNE MUNKÁSSÁGÁHOZ
---------------
A
Szombathelynek dolgozó bécsi építészek közül Ludwig
Schöne volt az egyik legjelentősebb, az építészet- és
helytörténeti kutatás előtt élete és működése mégis
alig ismert. Két fontos szombathelyi épülete a zsinagóga
/1879-80/ és az evangélikus templom /1895-96/.
Az utóbbinak a terveit Petőfalván (Pöttelsdorf, Burgenland)
használták fel újra. Hasonlóan a zsinagóga másolata is
felépült a lengyelországi Bielsko-Bialában, az egykori
Bielitzben. Az adaptálásban egy ottani építésznek, Karl
Kornnak lehetett jelentős szerepe, aki a néhány eltérő
részletmegoldást tervezhette.
ILLÉS LAJOS:
EGY OSZTRÁK-MAGYAR ANTOLÓGIA TÖRTÉNETE
---------------
Az
osztrák-magyar irodalmi kapcsolatok emlékezetes eseménye volt
a "Der Ort, an dem wir uns befinden" (A hely, ahol most
vagyunk) című antológia megjelenése Bécsben, az 1985.
évben. Az Österreichischer Bundesverlag-nak ez a gyűjteményes
kiadványa a jelenkori magyar elbeszélőket mutatta be Déri
Tibortól Esterházy Péterig. 32 író szerepelt a vaskos
kötetben. Alois Brandstetter és Georg Sebestyén írók, az
osztrák szerkesztők mellé Illés Lajos József Attila-díjas
írót, irodalomtörténészt kérték fel, mint magyar
szerkesztőt a közreműködésre. Tanulmányában feltárja az
antológia elkészítésének előzményeit és ismerteti a több
évig tartó munkát. Érdekes dokumentumokat közöl és
felidézi a közös vállalkozás megvalósításának emlékeit.
Ő írta az antológia utószavát és állította össze a
részletes életrajzi és bibliográfiai jegyzeteket. 1985.
május 23-án mutatták be a bécsi Pálffy-palota
Figaro-termében a kész könyvet a közönségnek. Budapesten az
Osztrák Kulturális intézetben köszöntötték az értékes
antológia megjelenését.
KOVÁCS SÁNDOR IVÁN:
HAJNAL MÁTYÁS (1578-1644)
("Dunán inneni" íróarcok, V.)
---------------
Hajnal
Mátyás (1578-1644) élete nagy részét Esterházy Miklós
nádor kismartoni udvarában töltötte, mint magyar hitszónok,
gyóntató, térítő, nevelő, szinte bizalmas barát. A nádor
mindkét feleségét ő térítette át a katolikus hitre. Fő
műve, a Szíves könyvecske (1629) versek, emblematikus képek,
imák, elmélkedések szerves elegyítménye; egyik
méltatójával szólva "a misztikus gyönyör révületébe
ragadják az olvasót". Nehéz dolgokat ábrázolt különleges
írói könnyedséggel, mint például mennybemenetelt: Mária
Magdolna és Szent Ferenc "elragadtatását".
KOLLARITS KRISZTINA:
EGY ELFELEJTETT TÖRTÉNET
(Babits Mihály és a Napkelet kapcsolatáról)
---------------
A
politikai-ideológiai szempontok az elmúlt rendszerben erősen
rányomták bélyegüket az irodalomtörténet-írásra: így
jött létre többek közt az a hamis beállítás is, miszerint
a két világháború közti szellemi életet alapvetően
meghatározták volna az ideológiai, politikai, társadalmi
ellentétek, s az egyes csoportok között átjárás nem
létezhetett. A tanulmány tárgyát Babits életének egy olyan
- eddig feldolgozatlan - epizódja képezi, amely ennek
teljes egészében ellentmond: 1923, illetve 1927-29 során
kétszer is komolyabban felmerült, hogy Babits az
"ellentábor" lapjának, a Napkeletnek a munkatársa lesz. A
szerző írásában (levelezések és visszaemlékezések
elemzése révén) arra keresi a választ, hogy az ideológiai
megfontolások helyett milyen személyes, és irodalmi érdekek,
érzelmek, szimpátiák, sőt véletlenek motiválhatták Babits
döntését.