TAKÁCS MIKLÓS

ÖTVENÉVES A SZOMBATHELYI
MEGYEI KÖNYVTÁR

KRÓNIKA AZ INTÉZMÉNY FÉLÉVSZÁZADOS MŰKÖDÉSÉRŐL

--------------------Jubileumi megemlékezésünk címe rögtön némi pontosításra szorul. A "megyei könyvtár" valóban ötvenéves, de a szombathelyi intézmény, amely 1952-ben kapta meg a "megyei" elnevezést, túl van már a centenáriumi évfordulóján is.
-----A városi könyvtár léte 1880-tól - bár fenntartói többször változtak; "múzeumi könyvtárként", "kultúregyesületi könyvtárként" is számon tartották - folyamatos volt. Működését a kényszerű költözések, a bombázások okozta károk, az 1945 utáni ideológiai indíttatású selejtezések, a hosszabb-rövidebb kölcsönzési szünetek többször gátolták, de az eredeti küldetését - a város közönségének könyvtári kiszolgálását - soha nem adta fel.
-----A városi közkönyvtárat azok hozták létre, akik az első könyvtárosi jelentésekben használóként ("könyvkivivőként") is szerepeltek: "asztalosok, ácsok..., ügyvédek, vendéglősök és zenészek".¹
-----Tevékenységének legsikeresebb korszakát Pável Ágoston irányítása alatt (1926-1941) érte el, amikor folyóiratokban és kiadványokban is Dunántúl legnagyobb közművelődési könyvtáraként hirdette szolgáltatásait.²
-----Ötven évvel ezelőtt ennek a nagymúltú gyűjteménynek lett a jogutódja a megyei könyvtár, amely a helybeni kölcsönzés folytatása mellett a falusi könyvtárak megszervezésének feladatát kapta. A megyei könyvtárakat a politika parancsára kellett létrehozni. Ez Szombathelyen - akárcsak a legtöbb megyeszékhelyen - az ún. körzeti könyvtár és a múltból örökölt városi könyvtár összevonásával valósult meg. (A körzeti könyvtárakat 1949-ben szovjet mintára - ugyancsak a lehengerlő ideológiai harc intézményeként - az ország nagyobb városaiban létesítették. Helyi szolgáltatásai nem voltak, kizárólag a kisvárosi, falusi könyvtárak megszervezését, könyvvel, szekrényekkel és egyéb könyvtári felszereléssel történő ellátását végezték.)
-----Figyelemreméltó, hogy a helyi közösség megkérdezése nélkül - mondhatni "erőszakosan" - megszervezett intézmény gyorsan elfogadottá vált, különösen a fiatalok körében. Indokolt feltételezni, hogy ebben a páveli könyv- és folyóiratgyűjtemény fokozatosan kölcsönözhetővé tett időtálló és értékes kínálata játszotta a főszerepet; ez vonzotta azokat az érdeklődőket, akiknek a tömegesen és aktuálpolitikai tartalommal közreadott brosúra-irodalom nem nyújtott elfogadható választékot.
-----Az összevont könyvtár csak kis részben feldolgozott állománya a Köztársaság tér (Fő tér) 15. sz. alatti épület földszinti részét foglalta el. Az eredetileg banknak és üzletnek használt helyiségek alapterülete meghaladta a 350 négyzetmétert. Közvetlenül a térre nyíló bejárattal helyet kapott itt a gyermekkönyvtár (helyi szóhasználatban: "ifjúsági könyvtár") és az olvasóterem is. Az olvasóteremben egy nagyméretű asztal mellett hat darab szék adta a helyben olvasási lehetőséget.
-----A "megyei könyvtáravató ünnepségre" szóló nyomtatott meghívót - 1952. augusztus 17-én 9 órára - Vas Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága küldte szét. Ünnepi beszédet Áldott Margit megyei elnökhelyettes mondott. Az ünnepség minden részlete magán viselte a kor politikai töltésű, ma már sokszor mulatságosnak tűnő külsőségeit. Az ünnepségre a környező falvakból lovasszekereken érkezett - a tudósítások szerint - a "falu népe", az épület előtt a felállított színpadon a bőrgyári tánccsoport mutatta be műsorát, és nem maradt el a térzene sem. A fényképek tanúsága szerint a könyvtár bejárata fölött békét követelő jelszavakat és a "bölcs vezér" munkásságát méltató szövegeket helyeztek el a rendezők.
-----Berzsenyi Dániel nevét négy évvel később, 1956. október 13-án vette fel az intézmény. Az 56-os forradalom kitörése előtt tíz nappal megrendezett ünnepség résztvevői bizonyíthatják, hogy a névadó személyének meghitt ünneplése hangulatában messze eltért az 50-es években megszokott és ritkán magyar személyiségekhez kötődő névadói ceremóniák hangulatától.³
-----Az 1952. évi avatást követő években a fejlődés látványos szakasza kezdődött el. Az első évben a 4107 kötetes állományból 2019 beiratkozott olvasó kölcsönzött, 1960-ban a feldolgozott állomány meghaladta a 43 000 kötetet, az olvasók száma 4393 volt. Az olvasási kedv magasra hágott, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond és Gárdonyi Géza művei éveken át vezették a legkeresettebb könyvek listáját. A megyei könyvtár munkája nyomán - a falvak könyvtári ellátása, a megyei hálózat viharos ütemű kiépülése, a művelődési autók munkába állása - az ingyenes olvasás lehetőségeit megyeszerte soha nem látott mértékben kibővítette. Önálló könyvkötészeti műhely fogott hozzá a tömegesen elhasználódó könyvek gyógyításához, létrejött a mikrofilmtár, a helytörténeti különgyűjtemény és a zeneműtár.
-----1961-ben a könyvtár nem kevés külső vita és belső ellenállás közepette elkezdte a szabadpolcos kölcsönzés előkészítését. A bizalmatlan politikai jelenlét az olvasókat féltette a szabad hozzáférésű könyvektől, az aggodalmas könyvtári szemlélet a közvetlen válogatásra kitett könyveket féltette az olvasóktól. A visszavonulásra kényszerülő szakmai körök nehezen mondtak le az olvasók nevelésének feladatáról is. "A nyugati könyvtárakban általános gyakorlat, hogy a szabadpolcos kölcsönzőkben keresgélő olvasók magukra hagyva választják ki könyveiket ...A szocialista könyvtárak nevelő célkitűzéseivel ez a gyakorlat teljesen ellentétben állna. Nálunk nem vitathatja senki sem, hogy az olvasóhoz a könyvtárosnak kell közelednie. A könyvtár nem bízhatja kizárólag a könyvekre olvasói irodalmi ízlésének, világszemléletének, műveltségének kialakítását" - vallotta a szaksajtó harciasabb része.⁴
-----A folyamatot azonban sem országosan, sem helyileg nem lehetett leállítani. A megyei könyvtár 1962. január 15-től mintegy 16 000 könyvét közvetlen válogatásra kihelyezte a kölcsönzői és olvasószobai térbe, és áttért az új szolgáltatási rendszerre.

A régi megyei könyvtár a szombathelyi főtéren (Repro: Garas Kálmán)

-----A 60-as évek végére az is derengeni kezdett - sőt nyilvánosságot is kapott -, hogy az ún. kulturális forradalom farvizén evickélő könyvtárügy helyzete nem is olyan rózsás. "A hősi korszaknak nevezett 1950-es évek elejét a többnyire dinamikus, de néha célt tévesztő tevékenység jellemezte. Nem voltak katalógusaink, de ajánlóbibliográfiákat szerkesztettünk a kenyér-csata sikeres megvívásához, nem tudtuk egész pontosan hány könyvünk van, de felolvasásokat szerveztünk a cséplőgépek mellett, az élen járó könyvtár pedig zenekart hívott életre, amellyel jeles emberek születés- és névnapján emelte a könyvtári rendezvények fényét. A végzett munkáról szóló beszámolóinkat több hónapig készülő, vaskos jelentésekben fogalmaztuk meg, amelyekben alátámasztottuk az olvasó nemzetté válásról egyéb helyen és gyakran elhangzó megállapításokat. ... az igényes olvasó szánalmat alig leplező mosolya és az ezt követő szégyenérzés döbbentett bennünket arra, hogy katalógus nélkül egy nagyobb könyvtárban nemcsak ismeretterjesztő vagy tudományos feladatok vállalásáról nem lehet szó, de még a napi kölcsönzés gondjait sem tudjuk zökkenőmentesen megoldani."⁵
-----Mindeközben a könyvtárban elképesztő méreteket öltött a zsúfoltság. A mennyezetig bepolcozott helyiségekben sem a könyvek, sem az olvasók nem fértek el, lassan már a levegő is elfogyott. A könyvtárosok állandósult jajveszékelésére legérzékenyebben a Megyei Tanács elnöke, Gonda György reagált, aki személyesen felügyelte és kísérte figyelemmel az új otthon megvalósítását. Javaslatára a megyei tanács 1963-ban határozta el, hogy új könyvtárat épít, 1967-ben készültek el a tervek és 1968-ban indult meg az építkezés.
-----Az új székház a Petőfi Sándor utcában, a régi városi tűzoltólaktanya helyén épült fel a 14 emeletes lakóházzal közös beruházásban. Hasznos alapterülete nyolcszorosan haladta meg a Fő téri helyiségek alapterületét. A könyvtárat 1970 decemberének második szombatján igen nagy számú vendégsereg előtt Gosztonyi János, Vas megyei származású művelődésügyi miniszterhelyettes adta át rendeltetésének. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, a Nemzeti Színház tagja Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban c. versének elmondásával tette emlékezetessé az ünnepséget. A szalag átvágása után a Szombathelyi Madrigálkórus művészi emelkedettséggel előadott műsora közben a vendégek elárasztották a könyvtár tágas tereit, és általános volt a vélemény, hogy a szombathelyi közkönyvtár történetének legszebb korszaka fog most elkezdődni.
-----Délután az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében nemzetközi könyvtárépítési konferencia nyílt meg, amelyen neves szakemberek cseréltek véleményt a magyarországi és európai könyvtárépítészet aktuális kérdéseiről.
-----A megnyitást követően hamarosan kiderült, hogy az intézmény ugyan a legszebb korszakát kezdte el, de egyben a legnehezebbet is. A fejlődés és a könyvtár igénybevételének növekedése ui. jóval nagyobb mértékű volt, mint amivel a tervezés számolt. Eredetileg és távlatilag évi 8000 olvasó kiszolgálásáról szólt a terv, ezzel szemben a működés második évében az olvasók száma már meghaladta a 10 000 főt.
-----Pár év múlva a könyv- és folyóiratállomány gyarapodása évente elérte a 85 000-90 000 db-ot. A raktári férőhelyek tragikus korlátozottsága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a könyvtárat - egyébként teljesítményeinek elismeréseképp - az országos irányítás megbízta a regionális feladatokkal.
-----1978. január 1-től Észak-Dunántúl regionális szerepkörű központi könyvtáraként fogadta, nyilvántartotta és részben raktározta a teljes magyar nemzeti könyvtermés kötelespéldány-sorozatát. Ezzel az évek során több százezer könyv és folyóiratszám, valamint aprónyomtatvány került Szombathelyre, illetve a régió nagyobb könyvtáraiba, természetesen ingyenesen. A regionális feladat vállalása a könyvtár és a város kulturális-tudományos életében ezért is volt meghatározó jelentőségű és a mai napig sajnálhatjuk, hogy 15 évvel később, a rendszerváltás utáni években a politikai és kulturális irányítás - a megyeszékhely egyéb térségi feladatainak korlátozásával egyidejűleg - ettől a szerepkörtől is megfosztotta a várost.
-----Eközben a könyvtár új otthona sok elismerést kapott kül- és belföldi látogatóktól, többször elnyerte országosan a "Kiváló könyvtár" minősítést, kimagasló kulturális munkássága elismeréseként a kollektíva megkapta a Derkovits Gyula Emlékérmet (1975), munkatársainak kezdeményezéseit és szakirodalmi munkásságát, évkönyveit nemcsak itthon, hanem a szomszédos országokban is számon tartották.
-----A tartósan magas forgalmi adatokban része volt annak, hogy az olvasószolgálat két műszakban dolgozott - nehéz és alig viszonzott áldozatra kényszerítve az anyaságot is vállaló kolléganőket - és az intézmény heti nyitvatartási ideje messze az országos átlag felett volt. (Ma is ott van!) A magyar közművelődési könyvtárak között az egész országban arra is alig találhattunk példát, hogy az intézmény átadása óta minden hétköznap este 8 óráig nyitva tartott. (Ma is nyitva tart!)
-----Az igénybevétel mértékére jellemző, hogy már a 70-es és 80-as években az évente kölcsönadott könyvek száma meghaladta a 300 000 kötetet, és az évi látogatók száma - fiókkönyvtárak nélkül - 140-150 000 között mozgott. A könyvtár országos szolgáltatásként végezte a nagy közművelődési könyvtárakban elkészült irodalomkutatások számbavételét és szétsugárzását. Ugyancsak országos szolgáltatásként évtizedeken keresztül itt készült a Középiskolai Tanulmányi Verseny pályatételeihez kapcsolódó irodalom bibliográfiája is.
-----A könyvtár 1974-ben a nemzetiségi lakosság anyanyelvű irodalommal való ellátása érdekében több megyére szóló nemzetiségi báziskönyvtári megbízást kapott, és elkezdődött az élénk cserekapcsolat a szomszédos országok közeli városainak nagykönyvtáraival.
-----A rendszeresen megjelenő könyvtári kiadványok (Vasi életrajzi bibliográfiák sorozata - közel 50 kötet -, a példás rendszerességgel közreadott Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, a negyedéves megjelenésű Vas megye irodalma c. bibliográfia és repertórium már a 150. számnál tart, és CD-lemezen is hozzáférhető stb.) ebben a korszakban indultak, és sok elismerést hoztak a könyvtárnak.

A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár épülete 1974-ben (Garas Kálmán felvétele)

-----Mindeközben megjelent és - lassabban ugyan, mint a könyvtárosok szerették volna - meghatározó szerepet kapott a számítástechnika, amelynek alkalmazásához a megyei könyvtár országosan is kezdeményező módon járult hozzá. 1974-ben a Művelődésügyi Minisztérium - a pénzügyi fedezetet is vállalva - megbízta az intézményt a kölcsönzés gépesítésének előkészítésével, a szükséges módszerek kidolgozásával. A SZÜV Szombathelyi Adatfeldolgozó Központjának közreműködésével elkészült a könyvtári munkafolyamatok egészét átfogó programterv, amelynek végrehajtását anyagi nehézségek miatt ugyan el kellett halasztani, de a szerzett tapasztalatok a későbbi fejlesztési tervekhez használható alapot nyújtottak.⁶
-----Meg-megújuló kezdeményezések után - ismét minisztériumi támogatással -, 1988-1990-ben elkészült az új programterv, majd - a folyamatos munka mellett - a kölcsönzési állományból közel százezer könyv kapott vonalkódot, és 1991-ben mind a gyermekkönyvtár, mind a felnőttrészleg áttért a számítógépes kölcsönzésre.⁷
-----Mindezek mellett és után a vázolt gyors fejlődésből fakadó egyre kínzóbb gondok és a szükségraktárak száma is gyorsan gyarapodott. A város különböző pontjain bérelt, minimális raktári komfortot is nélkülöző tárolóhelyeken a könyvek állapota katasztrofálisan romlott, az olvasók kéréseinek kielégítése - az 1980-as évektől kezdve - érdemben és időben is elérte az elviselhetőség határait.
-----A könyvtár már 1979-ben megfogalmazta a bővítés szükségességét. Vas megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága január 3-án elfogadta a benyújtott könyvtári jelentést, amelyben zárómondatként az szerepelt, hogy a továbblépés érdekében az intézmény "sürgetően igényli az alapterület növelését". A könyvtárigazgató jelentéshez fűzött hozzászólását egyes képviselők "lelkes kétségbeesésnek" minősítették, de a gondokat "orvoslandónak" tartották. A vita után hozott v. b.-határozat kimondta: "A könyvállomány gyors növekedése, a tömeges igénybevétel mértéke, valamint a regionális könyvtári feladatok vállalása következtében szükséges a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár épületének bővítése. Megbízza a v. b. a művelődésügyi osztályt, hogy az épületbővítés lehetséges változatait - a következő 20-25 év könyvtári szükségleteinek számbavételével - vizsgálja meg, és az anyagi lehetőségektől függően, vegyék figyelembe a VI. ötéves terv beruházási programjának összeállításánál. Határidő: 1979. december 31."⁸
-----A határozat végrehajtása azonban egyre halasztódott, majd a könyvtárosi reménykedések távoli perifériájára szorult. Ismételt és makacs kezdeményezések után csak 20 év múlva kerülhetett sor a könyvtár épületének kibővítésére. 2002. augusztus 17-én, napra egyezően a megyei könyvtár ötvenéves jubileumán, felavatták a kívül-belül megújult Petőfi Sándor utcai épületet. A beruházás több mint 900 millió forintba került. Az alapterület közel kétszeresére nőtt, és az intézmény a kor színvonalának megfelelő szakmai és műszaki felszerelést kapott. (Az építkezés előkészítéséről és a régi-új székház részleteiről szóló beszámoló a Vasi Szemle jelen számában jelenik meg.)
-----Bizonyosnak látszik, hogy a 122 éves városi könyvtárügy és az 50 éves megyei könyvtár életében - mind a tartalmi gazdagságot, mind a működési feltételek színvonalát tekintve - új korszak kezdődött.

JEGYZETEK