PALLÓSINÉ TOLDI MÁRTA

MEGÚJULT
A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR

--------------------Szombathely és Vas megye könyvtárhasználó közönsége szerencsésnek mondhatja magát. Az "információs kor" küszöbén, három évtizeddel a könyvtári célra épített székházának birtokba vétele után - az Országgyűlés címzett támogatásának köszönhetően - az intézmény teljes megújulásra, az olvasókör pedig korszerű könyvtári ellátásra kapott lehetőséget.¹
-----Az információs kor fogalma több évtizede tudományos viták témája, ugyanakkor nemzeti stratégiai kérdés is. A jelenség mögött álló technológiai és kommunikációs forradalom ugyanis soha nem látott módon avatkozik be az információszerzés korábbi technikáiba, módosítja az olvasásról megszerzett tapasztalatainkat, alakítja át a kultúraközvetítő intézmények tevékenységét és a rászoruló társadalmi csoportok felzárkóztatása érdekében esélykiegyenlítő, a nemzeti kulturális örökség védelmére pedig támogató programok indítására készteti a kormányokat.²
-----Napjaink, de még inkább a nem is oly távoli jövő korszerű könyvtárára és annak fenntartójára nem kis feladat vár. Tradicionális szerepeit megőrizve be kell építenie szolgáltatásai közé az elektronikus/digitális erőforrásokat, valóságos tereit megújítva a virtuális világban is szolgáltatnia kell. A megismerhető és leírható olvasótábor a felhasználói kör egyre tágabb és személytelenedő mezőnyében ugyan változatlanul kitüntetett szerepű, de a valóságos közönségnek mindenképp csupán egyik csoportja. A könyvtár intézményi, gyűjteményi lényegében hasonlóképpen paradigmatikus változások zajlanak. Az autark könyvtár még soha nem volt olyan sebezhető, felhasználói köre olyan kiszolgáltatott, a rendelkezésre álló tudás esetleges, törvényszerűen hiányosan reprezentált készletével beérni kényszerülő, mint az információrobbanás legújabb korszakában.³ Könyvtári rendszer, információs infrastruktúra és telekommunikációs lehetőségek nélkül a könyvtári szolgáltatási kultúra kíméletlenül hasznavehetetlen kövületté merevedik.
-----Ezt a felismerést volt szükséges politikai akarattá transzformálni a Medvedt László tervei alapján épített, 1970. december 12-én átadott és létrejöttekor Kelet-Európa egyik legkorszerűbb nyilvános könyvtáraként elismert székház rekonstrukciós programjának megvalósításához.⁴ 1993-ban, amikor Vas Megye Közgyűlése elkészíttette az első engedélyes tervet a korszerűsítésre, a szakmai koncepció kizárólag a raktározási problémák megoldására koncentrált. Ez idő tájt ugyanis az intézmény - az országos kötelespéldány-részesedés következtében - már évtizedes raktározási gondokkal küszködött, gyűjteményének mind nagyobb hányadát volt kénytelen a központi könyvtártól távoli szükségraktárakban elhelyezni.⁵ Ma már szerencsének minősíthető, hogy a forrásteremtés első próbálkozásra nem volt sikeres. A 90-es évek közepére ugyanis teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a fent leírtak értelmében csupán egy komplex rekonstrukciós és bővítési programnak van értelme. A könyvtári szolgáltatás teljes körű modernizálásának igényével fellépő új szakmai stratégia, melyet Vas Megye Közgyűlése 1998. április 30-án hagyott jóvá, az alábbi célokat tekintette megvalósítandónak:
-----1. raktárak és olvasószolgálati terek bővítése
-----2. az elhasználódott épület rekonstrukciója és megfeleltetése az OTÉK normáknak
-----3. az energiaellátás és -felhasználás racionalizálása
-----4. modern információs és kommunikációs technológia kialakítása
-----5. az ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyek kialakítása
-----6. az épület- és vagyonvédelem erősítése
-----A szakmai elképzelés közgyűlési jóváhagyása azt is jelzi, hogy erre az időre eldőlt, bár felröppentek alternatívnak vélt gondolatok (Fő téri foghíj, szőlősi kastély), mégis legcélszerűbb eredeti helyén, rá- és hozzáépítéssel megoldani a könyvtár gondjait. A címzett támogatási igény 5049 m²-en 1,333 milliárd Ft költséggel számolt. A szakmai, funkcionális és építészeti szempontból egyaránt legjobbnak gondolt megoldás azonban - központi és helyi forrás hiányában - nem valósulhatott meg. Az egy évvel későbbi, végre kedvező kormánydöntés pedig kész helyzetet teremtett, miután 900 millió forintban határozta meg a várható támogatás maximumát. Terveinket át kellett dolgozni.⁶
-----A döntően központi finanszírozású átalakítás gyakorlatilag 2000. november 2-től 2002. augusztus 17-ig volt érzékelhető a felhasználók számára. E nem egészen huszonegy hónapból mindössze kilenc héten át szünetelt a szolgáltatás. Négy hétig a Szent Márton utca 40. alatti, alig több mint 1000 m² alapterületű átmeneti székházba költözés, majd öt hétig a visszaköltözés ideje alatt.⁷ Az engedélyes tervek birtokában és a három évre szóló finanszírozási ütemezés ismeretében a kivitelezésre öt nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett az építtető. Az első tender (építés, kiviteli tervek) győztesét 2000. december 21-én sajtótájékoztatón jelentette be Markó Péter közgyűlési elnök. A kiviteli tervek elkészítése a bontási munkák megkezdésével egyidejűleg, 2001. január-februárjában indult. A tervezés és végrehajtás teljes időtartama alatt, az előkészítés és a gyakorlati megvalósítás minden fázisában kiváló együttműködés valósult meg a könyvtári szakma, a lebonyolító, a tervezők és a kivitelezők között.8 Ennek köszönhetően minden szereplő közös teljesítményének tekinthetjük a megújult székházat. Biztosak vagyunk abban, hogy a pénzügyi keret, a téri megvalósíthatóság és a pályázati határidők korlátjai ellenére sikerült optimális, a funkcionalitást mindenek előtt figyelembe vevő megoldást találnunk.
-----A régi-új székház alaprajzi elrendezése, a belső tér tagolásának főbb arányai, a szolgálati terek és közlekedők határolásának módja követi az eredeti tervező elgondolását. Az épület tömege, homlokzata viszont - Medvedt László hozzájárulását élvezve - teljesen megváltozott. Miután a hozzáépítés tervét feladni kényszerültünk, csupán a szintek számának növelésével tudtuk kialakítani a távlatosan is elegendő, az óriási munkát időállóságával ugyancsak hitelesítő alapterületet. A megvalósítható 4493 m² lehetőséget kínált arra, hogy a differenciált közönségforgalomnak megfelelően alakítsuk ki a szolgáltatások színtereit, az igénybevételi tapasztalatok alapján helyezzük el a gyűjteményrészeket és felszámolhassuk az épületen kívüli kényszerraktárakat. Az épület külső megjelenése - az építészetkritika egy helyi művelőjének bírálata ellenére - döntően elnyerte a városlakók tetszését.⁹

A megújult könyvtárépület

-----A földszinten a lehetőségekhez képest tágas fogadóteret (hírlapolvasó, információ, kávézó, előadóterem, ruhatár) alakítottunk ki, és változatlanul itt működnek a műhelyek (kötészet, nyomda), továbbá az igazgatóság. Az első emelet a legnagyobb közönségforgalmat lebonyolító, flexibilisen változtatható tér. A nyugati szárnyban a rendezvényszobával bővült gyermekkönyvtár található. A nagyobb, keleti térfélen alakítottuk ki a felnőtteknek szánt kölcsönzési övezetet, a hírlap- és magazinolvasót, továbbá az Internet- és PC-sarkot. A közönségforgalmi terek közé helyeztük a közös olvasói és kölcsönzési nyilvántartást és a számítógép-központot. A második emelet a "csendes" zóna. A nyugati oldalon a zenemű- és videotár, a keleti épületrészben pedig az olvasótermek (általános olvasóterem és szakfolyóiratok, Savariensia helytörténeti gyűjtemény), kutatószoba várja a kutatókat, érdeklődőket. A tetőtérben kapott helyet az intézmény tápraktára. Hatezer polcfolyómétert kitevő gördíthető állványzata több évtizedre biztosítja a gyűjtemény szakszerű és biztonságos elhelyezését. A gyűjteménytároló szinteket teher- és személylift köti össze. A mozgáskorlátozottak akadálytalan közlekedése a nyilvános terekben biztosított. A megduplázott olvasótermi férőhely, a könyvtárhasználat motivációja szerint választható tartózkodási helyek, az elektronikus könyvtár követelményei szerinti technológia, a három évtizede változatlan, a felhasználók szabadidejéhez alkalmazkodó, hosszú (heti 69 óra) nyitvatartási idő igényes könyvtári ellátást tesz lehetővé.
-----Az enteriőr kialakításánál arra törekedtünk, hogy esztétikus és igényes bútorokkal, a világítással, az állványzat levegős elrendezésével nyugalmat és harmóniát, a tudás által megszerezhető emberi értékek megbecsülését, a könyvtári szolgálat folytonosan megújulni képes emlékezet-átörökítő erejét sugározzuk. Az augusztus 17-ei átadás óta eltelt idő és a használók visszajelzései alapján okkal remélhetjük, hogy a szolgáltatásait változatlan helyszínen, de új néven és postai címen újraindító közgyűjtemény média- és információs központként és közösségi színtérként is a könyvtárhasználó közönség kedvelt és megbecsült közintézménye lesz.¹⁰

JEGYZETEK ÉS HIVATKOZÁSOK