Kovács Sándor Iván:

WATHAY FERENC
(1568-1609)

---------------Wathay Ferenc a török elleni harcok kiváló katonája a Sopron megyei Nagyvágon született, több dunántúli várban szolgált, 1602-ben Székesfehérvár hős védőjeként - mint vicekapitány - fogságba esett. Az értékes rabot Konstantinápolyba hurcolták, kiszabadulni azonban fantasztikus szökési kísérletei ellenére nem sikerült, hanem csak akkor, amikor 1606-ban egy vele felérő török főtisztért, aki Magyarországon raboskodott, kicserélték. A rabság unalma és sokoldalú tehetsége Wathay kapitányt költővé tette. Saját színes tollrajzaival, vízfestményeivel illusztrált kéziratos verseskönyve szerencsére ránk maradt. Wathay jobbára archaikus modorú verseket írt, poétikailag azonban tájékozott volt, korszerű költői ízlés jellemzi. Megírta önéletrajzát is. Börtönversei, börtönrajzai és képei egyedülállóak a magyar késő-reneszánsz irodalomban.

Bárdossy Péter:

A VAS VÁRMEGYEI
BÁRDOSSY CSALÁD TÖRTÉNETE

---------------A Vas vármegyei Bárdossy család a megye egyik legrégebbi nemesi családja. Nevét a Szombathely közelében lévő Bárdos községről kapta. Első okleveles említése 1368-ból való. Az évszázadok során a család több ágra szakadt és a megye különböző településein gazdálkodott birtokain. Ezen ágak közül emelkedett ki az ún. inczédi ág, melyből többen választották a közhivatalnoki pályát és töltöttek be jelentősebb pozíciókat a megyénél és Szombathely városánál. A család legismertebb tagja Bárdossy László, aki 1941-42-ben Magyarország miniszterelnöke volt.

Tamás Endre:

A HALLEI ORVOSI DIPLOMA
TÖRTÉNETE. (1945)

---------------A jelenleg Celldömölkön élő, nyugalmazott sebész főorvos szerző a II. világháború idején végezte tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. 1944 decemberében a közeledő front elől az orvostanhallgatókat és tanáraikat kitelepítették Németországba. A viszontagságokkal teli utazás leírása után a hallei időszakról szól a szerző (itt folytatódott a képzés és itt kapta meg diplomáját), majd első munkahelyén, egy németországi hadikórházban szerzett tapasztalatairól. Az amerikai hadsereg fogságába esett. A hadifogság és a szombathelyi kórház állományába való hazatérés elbeszélésével zárul az érdekes, történelmi-forrás értékű visszaemlékezés.

EGYHÁZÜGYI JELENTÉSEK VAS MEGYÉBŐL, 1952-1958.

Közreadja: Kövér István

I. KÖZLEMÉNY

---------------Az 1951-ben létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal feladata az volt, hogy megfigyelje és szigorúan ellenőrizze az egyházak működését, és mindent megtegyen a kommunista pártvezetés akaratának minél teljesebb érvényesüléséért ezen a területen is. A Hivatal megyei szervei élén álló titkárok rendszeres jelentéseket készítettek, amelyekben szóltak - többek között - a püspök és a papok magatartásáról, aktivitásairól és véleményeiről, a hitélet egyes jelenségeiről, illetőleg saját, közvetlenül beavatkozó intézkedéseiről, stb. Kövér István a Vas megyei jelentésekből ad közre válogatást.

Hende Tamás:

HÁBORÚ ÉS FORRADALOM KÖZÖTT
(Interjú Dr. Sill Aba Ferenccel)

---------------Az interjú részlet a fiatal szerzőnek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen díjat nyert pályamunkájából, amelyben a diktatúra 1945 utáni kibontakozását mutatta be Szombathelyen és környékén. Dr. Sill Aba Ferenc (1925-) plébános a magyar Ferences Rendtartomány főnöke, a szombathelyi egyházmegyei könyvtár igazgatója, helytörténész. Az interjúban személyes emlékeit idézi föl az orosz megszállásról és az azt követő több mint egy évtizedről, többek közt a negyvenes évek második felének élénk vallási életéről, majd a szerzetesrendek feloszlatásáról.

Ilon Gábor:

KORA VASKORI RITUÁLIS KÖZPONT
A BOZSOKI KALAPOS-KŐN?

---------------A Kalapos-kő egy 586 méter magasságban, a Kőszegi-hegység déli részén elterülő, 100x30 méter kiterjedésű, a környezetből 10-15 méterrel kiemelkedő sziklatömeg. Régi régészeti feltevés, hogy a velemi Szent Vid-hegy környékén őskori hatalmi központhoz tartozó kultikus szertartáshely lehetett itt. A szerző a Kalapos-kőn végzett régészeti szondázásainak eredményét közli, amelyek nem bizonyítják ezt a feltételezést, de további kutatásra ösztönöznek.