KONDICSNÉ DR. KOVÁCS ÉVA
KÖRMEND
ÉS A KOSSUTH-KULTUSZ
---------------
1889-ben,
amikor a Kossuth Lajos állampolgárságát is veszélyeztető
ún. honossági törvény életbe lépett, országszerte
fellángolt a Kossuth-kultusz. Körmend függetlenségi érzelmű
fiatalsága képviseletében az Udvary-testvérek, Feri és Jenő
vasparipán (háromkerekű óriási kerékpár) elindultak, hogy
meglátogassák Turinban "a nagy hontalant". Udvari
Feri érdekes, könyv alakban megjelent beszámolót készített
párizs-turini útjukról, amelyben beszámolt a Kossuthtal való
találkozásról. A testvérpárnak jelentős része volt abban,
hogy Körmenden is megerősödött a Kossuth-kultusz. A városi
küldöttség 1894-ben tisztelgett Kossuth ravatalánál, az
1902. Évi centenáriumot pedig emlékezetes városi ünneppé
tették a körmendiek. A kossuthi hagyományok tisztelete
hozzájárult, hogy 1905-ben a körmendi választókerületből a
Függetlenségi és 48-as Párt jelöltje, Lukács Gyula került
a parlamentbe. Ennek a politikai győzelemnek a megkoronázását
jelentette a Kossuth-szobor emelése, amelyet 1907. Október
6-án Kossuth Ferenc avatott fel.