KONDICSNÉ DR. KOVÁCS ÉVA

KÖRMEND ÉS A KOSSUTH-KULTUSZ

---------------1889-ben, amikor a Kossuth Lajos állampolgárságát is veszélyeztető ún. honossági törvény életbe lépett, országszerte fellángolt a Kossuth-kultusz. Körmend függetlenségi érzelmű fiatalsága képviseletében az Udvary-testvérek, Feri és Jenő vasparipán (háromkerekű óriási kerékpár) elindultak, hogy meglátogassák Turinban "a nagy hontalant". Udvari Feri érdekes, könyv alakban megjelent beszámolót készített párizs-turini útjukról, amelyben beszámolt a Kossuthtal való találkozásról. A testvérpárnak jelentős része volt abban, hogy Körmenden is megerősödött a Kossuth-kultusz. A városi küldöttség 1894-ben tisztelgett Kossuth ravatalánál, az 1902. Évi centenáriumot pedig emlékezetes városi ünneppé tették a körmendiek. A kossuthi hagyományok tisztelete hozzájárult, hogy 1905-ben a körmendi választókerületből a Függetlenségi és 48-as Párt jelöltje, Lukács Gyula került a parlamentbe. Ennek a politikai győzelemnek a megkoronázását jelentette a Kossuth-szobor emelése, amelyet 1907. Október 6-án Kossuth Ferenc avatott fel.