MÉSZÁROS ISTVÁN
MINDSZENTY
1945. ÉVI
"VÁLASZTÁSI" KÖRLEVELE
MAGYARORSZÁG 1945 ÁPRILISÁTÓL NOVEMBERÉIG
--------------------
-----A háború után a lakosság körében folytatta
működését a háború előtt is létezett Szociáldemokrata
Párt és a Független Kisgazdapárt; új alakulat
volt a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata
Párt, valamint a jelentős szovjet segítséggel, széles
körű agitáció eredményeként megszerveződő Magyar
Kommunista Párt.
-----Közülük egyedül a Kisgazdapárt vallotta magát
keresztény szellemiségűnek; a két munkáspárt kifejezetten
egyház- és vallásellenes múlttal rendelkezett; a Parasztpárt
és a Polgári Demokrata Párt vallási szempontból nem volt
elkötelezett; antiklerikalizmust vagy vallási közömbösséget
vallók egyaránt voltak tagjaik között. Hasonló koncepciójú
volt a teljesen súlytalan Magyar Radikális Párt is.
-----A mintegy 6-7 millió katolikus hívő, illetőleg
vezetőik, a püspökök számára ekkor a jövő eléggé
bizonytalannak látszott, hiszen a magyar katolikus egyház
helyzete gyökeresen megváltozott a háború előtti
állapotokhoz képest. Akkor a magyar társadalomban a
katolikus egyház tanítását, főpapjait, papjait,
intézményeit az ország lakosainak nagyrésze tiszteletben
tartotta, tekintélyesek és minden tekintetben elfogadottak
voltak. 1944 decemberétől azonban megjelent hazánkban a nyílt
egyházellenesség s az ateizmus nyilvános propagandája: ilyen
még nem volt a magyar katolikus egyház ezeréves
történetében. Megindult a vádaskodások hosszú,
megszakítatlan sora az egyház tanítása, püspökei és papjai
ellen; a baloldal kezében levő belügyminisztérium
megszüntette egyesületeinek, sajtójának nagy részét, sok
papját internálták, börtönbe vetették; a földreformnak is
volt egyházellenes éle és hatása. Mindegyik párt, a
folyamatosan közreadott deklarációiban, mindig az
állampolgárok számára biztosított vallásszabadságról
szólt, ugyanakkor a munkáspártok és társutas-szervezeteik
széles körű egyházellenes támadásba kezdtek. Ez volt a
helyzet már 1945 tavaszán, nyarán, őszén.
-----Mindebben élen járt a Magyar Kommunista Párt,
amely hol rejtetten, hol nyíltan kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió
példája nyomán hazánkban a "proletárdiktatúrát"
akarja megvalósítani. S az is világosan látszott: a
kommunista párt a hatalom erőszakos megragadására tör, a
Szovjetunió által minden vonatkozásban - anyagilag is -
bőkezűen támogatva, és maga mögött tudhatja a Szövetséges
Ellenőrző Bizottságot (s az itt állomásozó szovjet
hadsereget) is.
-----A két világháború között számos - nevében vagy szellemében - keresztény párt működött Magyarországon. Ezek azonban a háború vége felé szétzilálódtak, s a háború után nem voltak életképesek.
-----
-----A felszínen minden rendjén valónak látszott:
Magyarország ezáltal elindul azon az úton, hogy olyan
többpártrendszerű, parlamentáris, demokratikus jogállam
legyen, mint a többi nyugati demokratikus polgári ország.
Itt is több párt működik. Ezek egyike a kommunista párt,
amelyet éppen úgy kötnek a törvényesség keretei, mint a
többi pártot; ahány szavazatot kap, annyi képviselője jut a
parlamentbe, s ha részt vesz a kormányzásban, ennek
arányában részesedik a miniszteri, államtitkári stb.
tisztségekben. Úgy, ahogyan ez ekkortájt Franciaországban
vagy Olaszországban történik: teljesen törvényesen sok
képviselői helyet birtokolnak az ottani kommunista pártok a
parlamentben.
-----A hazai polgári politikusok (akárcsak az ország
lakói, főként az értelmiségiek) a háború előtt és alatt
különféle híradásokból sok mindent tudtak a
Szovjetunióról, annak sajátos, a nyugat- és
közép-európaitól elütő belső állami-társadalmi
berendezkedéséről, a kommunista diktatúráról, terrorról,
koncentrációs táborokról, kegyetlen egyházüldözésről.
-----1945 tavaszán azonban minderre hirtelen homály
borult, s a mindent elárasztó propaganda nyomán hazai polgári
politikusaink legtöbbje hitt a hírverésnek: a szabadság, a
jólét, a béke, a jövő követendő országa lett
előttük is a világháború e győztes hatalma.
Nyilatkozataikban elfogadták teljes értékű demokratikus
pártnak a Magyar Kommunista Pártot, azt hívén, hogy ez is
egészen olyan párt, mint nyugati kommunista testvérpártjai.
Ez azonban teljesen téves álláspont volt: a Magyar
Kommunista Párt nem nyugati, hanem szovjet típusú kommunista
párt volt, amely - akárcsak a jaltai megállapodás nyomán
a Szovjetunió érdekszférájába került többi országban -
rövid úton, erőszakkal kívánta megteremteni egyeduralmát
hazánkban. Megváltozott, "megjavult" tehát a
Szovjetunió, demokratikus párt tehát a Magyar Kommunista Párt
- vélték tévesen hazai polgári politikusaink 1945 tavaszán,
nyarán, őszén. Vajon szűklátókörűség, kétszínűség,
hiszékenység, naivitás, kényszer volt ennek az oka?
*
Kevesen voltak, akik
világosan láttak.
-----Egyikük volt Mindszenty József bíboros,
aki jól tudta, hogy mi a Magyar Kommunista Párt igazi
szándéka és célja, s milyen ország a Szovjetunió, a
követendő példaként elénk állított minta; hogy a magyar
kommunisták teljes erővel, törvényes és törvénytelen
eszközökkel - nagy külföldi segítséggel -, előbb
rejtetten, majd teljes nyíltsággal dolgoznak a magyar
proletárdiktatúra államának kiépítésén. Mindszenty
ugyanis már az előző évtizedben alaposan tanulmányozta -
erre éppen XI. Piusz pápa hívta fel 1937-ben a katolikusokat!
- a kommunizmus elméletét; annak eszméit, elveit teljes
egészében ismerte; s igen tájékozott volt annak
szovjetunióbeli gyakorlati megvalósulása tekintetében.
-----Ezért emelte fel a szavát Mindszenty már a
kezdet kezdetén a proletárdiktatúra kialakításának hazai
kísérletei, megnyilvánulásai ellen, az egész magyarság és
benne a magyar katolikusok védelmében. Lehet, hogy a polgári
politikusaink között is voltak, akik látták, hogy mire
készül a magyar kommunista párt és a Szovjetunió, de nem
volt bátorságuk, hogy aggodalmuknak nyíltan hangot adjanak.
Mindszenty hercegprímásnak volt erre bátorsága, s nem
hátrált meg, bár ezzel kivívta maga ellen a teljes baloldal
kegyetlen támadásait.
-----A mából, 2002-ből visszatekintve 1945 egyrészt
reményekkel, másrészt aggódással, félelmekkel teli
időszakára, megállapítható, hogy mindaz bekövetkezett,
amitől Mindszenty bíboros tartott; minden úgy következett be,
ahogy - kellő tájékozottság és tapasztalat birtokában -
előre látta: a náci-nyilas diktatúra helyébe - a magyar
kommunista párt és társutas-pártjai céltudatos
tevékenysége nyomán - 1948-1950 között létrejött a magyar
proletárdiktatúra, az egyházüldöző, majd egyházkorlátozó
magyar kommunista állam, a Magyar Népköztársaság, a
Szovjetunió tükörképe. Polgári politikusaink 1948-ban,
1949-ben meglepetten kérdezték: ez hogyan történhetett? De
akkor már vagy börtönben voltak, vagy Nyugaton.
-----Bibliás iskolázottságú emberek azt mondják: Mindszenty szerepe tipikus prófétai attitűd. Az ószövetségi zsidóság prófétái is világosan látták a jövőt, hangos szóval hirdették népüknek, hogyan kerülhető el a romlás bekövetkezése, de nem hittek nekik, nem hallgattak rájuk, nem követték tanácsaikat, sőt fogságba vetették, megölték őket.
KÉT VÁLASZTÁS
1945. május 24-én
tartotta a magyar püspöki kar - egyéves háborús kihagyás
után - a második világháború utáni első ülését.1
Grősz József kalocsai érsek elnökölt, mert Serédi
Jusztinián hercegprímás márciusban meghalt. Az ülésen a
választási körlevélről nem esett szó, hiszen a választás
időpontját ekkor még nem tűzték ki az illetékes
hatóságok. A következő ülésre október 17-én került sor.
-----Közben október elején, október 7-én,
vasárnap két jelentős esemény is történt. Ekkor foglalta
el, ünnepélyes keretek között, érseki székét az esztergomi
bazilikában Mindszenty József korábbi veszprémi püspök. S
ugyanezen a napon tartották Budapesten a helyi önkormányzati
választást. Ezen a kisgazdapárt 50,54%-os abszolút
többséget kapott; ugyanakkor a szociáldemokraták és
kommunisták közös listája a szavazatok 42,76%-át szerezte
meg.
-----A főváros képviselő-testületében ennek megfelelően a mandátumok száma így oszlott meg: kisgazdák 121, szociáldemokraták-kommunisták 103, polgári demokraták 9, parasztpártiak 5, radikálisok 2 képviselő.
-----
-----A budapesti választási vereség hideg zuhanyként
érte a kommunistákat. Ezért október 8-tól minden
korábbit túlszárnyaló, az egész országot átpásztázó
hatalmas kampányba kezdtek, de most már nem közösen a
szociáldemokratákkal, hanem önállóan, hogy a november 4-i
nemzetgyűlési választásokon a hátrányukat behozzák, sőt
hogy minél fölényesebben győzzenek. Ami akkor ritka kincs
volt a propagandához, azzal ők nagy bőséggel rendelkeztek
(mögöttük állt a szovjet hadsereg, s hallgatólagosan a
Szövetséges Ellenőrző Bizottság): mikrofonok, elektromos
erősítők, személyautók, teherautók, benzin s más
effélék. És főként - ami akkoriban csupán szigorú
hivatalos kiutalással volt beszerezhető, korlátozott
mennyiségben - a kommunisták hatalmas papírkontingenssel
rendelkeztek újsághoz, plakátokhoz, szórólapok
százezreihez.
-----A korábbi budapesti kommunista választási
propaganda ekkor már új érvekkel bővült: a
földosztás érdemeit csakis maguknak tulajdonítva igyekeztek
hatni a falusi földhözjuttatottakra és családjaikra;
másrészt a munkások, a szegényparasztok elé fölfestették
az anyagi felemelkedés szédületes perspektíváit. Nem szabad
elfelejteni: Budapest 1945-ben még "kis-Budapest"
volt, a munkáskerületek ("Vörös Csepel" s a többi)
még nem tartoztak hozzá. Ezek, valamint a vidéki
gyárvárosok, bányásztelepülések szavazói most fognak majd
voksolni!
-----A kommunista párt magyarországi győzelme magától
értetődő követelmény volt a Szovjetunió részéről.
Megbízottai révén igyekezett is ennek érdekében beavatkozni
a választások kimenetelébe. Vorosilov marsall, mint a
Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke (amely testületnek
éppen a pártatlanságot kellett volna képviselnie) október
16-án arra szólította fel a választáson legerősebbnek
bizonyult négy párt - kisgazdák, szociáldemokraták,
kommunisták, parasztpártiak - vezetőit, hogy a választáson közös
listával induljanak. Így ugyanis nem derülne ki, hogy
melyik párt külön-külön mennyi szavazatot szerzett, s a
választás után a kommunisták az erő pozíciójából - maguk
mögött a szovjet segítséggel - nekik megfelelően oszthatták
volna ki maguknak a hatalom legfőbb posztjait.
-----Ezt azonban Vorosilovnak nem sikerült elérnie,
legfőképpen a Kisgazdapárt érthető ellenkezése miatt. Azt
viszont kierőszakolta a szovjet marsall, hogy az említett négy
párt közös nyilatkozatot, mintegy kötelezvényt tegyen
közzé, amelyben a választások után létrehozandó
koalíciós kormány programját körvonalazták. Tehát a
választások előtt, amikor még semmit sem lehetett
tudni annak eredményéről s a létesülő - koalíciós vagy
nem-koalíciós - kormányról!
-----A Szabad Nép október 25-i száma közölte ezt,
"A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártjának
kiáltványa a magyar néphez" címmel. Benne e meglepő, a
demokratikus politikai életben teljesen szokatlan
megegyezéssel: "Az új kormány, amely lehetőleg mielőbb,
de legkésőbb a választások után azonnal átveszi az ország
ügyeinek intézését, csakis a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Front négy nagy pártjának kormánya lehet".
Hangoztatták az ország egységének szükségességét, és hat
pontba foglalt kormányzási tervezetet adtak közre.
*
Mindszenty hercegprímás
maga készítette el a november 4-én esedékes országos
képviselő-választás alkalmával kibocsátandó püspökkari
körlevél alapszövegét, alighanem már hivatalba lépése
legelső napján, október 8-án. Majd szétküldte a
püspököknek, véleményt kérve róla. Ezeket azután
bedolgozva véglegesítette a szöveget.
-----Két hét sem telt el, és 1945. október 17-én
összeült a budai prímási székházban az első püspökkari
értekezlet, amelyen Mindszenty elnökölt.2
Czapik Gyula egri érsek üdvözölte őt e magas tisztségében:
"Mélységes tisztelettel és szeretettel köszönti
Mindszenty József hercegprímás, érsek úr őfőméltóságát
- olvasható a jegyzőkönyvben -, amikor vállaira vette a
keresztet, amelyet ne a Golgotára, hanem a Feltámadás hegyére
vigyen. Ígéri neki a püspöki kar nevében, hogy mindannyian
készséggel és szeretettel állanak mellette nehéz hivatása
útján."
-----Az ülés első napirendi pontja a választási
körlevél ügye volt. Erről a jegyzőkönyv szerint így
referált az elnöklő Mindszenty: szövegét
"megbízásából az esztergomi káptalani helytartó
megküldötte a konferencia tagjainak. A reá beérkezett
észrevételek és kívánságok figyelembe vétettek."
-----A jegyzőkönyv nem szól arról, hogy ezen a napon
a tervezett szöveg részletes megbeszélés tárgya lett volna,
mert ez a következő napon, október 18-án történt.
Erről emlékirataiban számolt be a prímás: "A
püspökkari konferencia második napján tárgyaltuk
választási körlevelünket. A készen vitt szöveget
szakaszról szakaszra ismertettem a főpásztorokkal. Mindnyájan
szükségesnek tartották az általam javasolt részletességet,
s azt, hogy konkrét tényekre való hivatkozással tárjuk
híveink elé a súlyos visszaéléseket is. Mindnyájuk
tetszésével találkozott a nyílt, kendőzetlen hangnem és a
határozott kiállás a keresztény világnézetű politikai
program mellett."3
-----A főpásztorok ugyanis nagy hangsúllyal hívták
fel körlevelükben a katolikus hívek millióinak figyelmét,
hogy alaposan tanulmányozzák a kialakult hazai társadalmi
körülményeket, a háború befejezése óta tapasztalt
tényeket, s a katolikus társadalmi tanítás alapján, a tiszta
demokrácia hazai kialakítását elősegítendő, csakis olyan
képviselőjelöltekre szavazzanak, akik keresztény
világnézetű politikai programot akarnak megvalósítani.
-----A körlevél tartalma a püspöki kar egészének
véleményét foglalta magában, a testület teljes egységét
tükrözte, tagjai közül senki sem képviselt más
állásfoglalást.
-----Szándékuk az volt, hogy a választás előtti
vasárnapon, október 28-án olvassák fel a katolikus
templomokban a körlevelet. Ezért még október 18-án
elküldték szövegét a Szövetséges Ellenőrző Bizottság
elnökének, hogy engedélyezze a kinyomtatást. Ez azonban -
alighanem tudatos késleltetéssel - csak október 29-én
érkezett meg a prímáshoz. De sikerült a rendelkezésre álló
rövid idő alatt a körlevelet kinyomtatni és szétküldeni, s november
1-én, Mindenszentek ünnepén (amely ekkor még kötelező
egyházi ünnep és állami munkaszüneti nap volt) az ország
összes katolikus templomában a papok felolvasták azt a
híveknek.
A PÜSPÖKÖK ÜZENETE
A körlevél négy közepes
nagyságú nyomtatott oldal terjedelmű.4 Szerzői
szigorúan logikus gondolatmenet alapján adják elő
mondanivalójukat: egyrészt alapvető fogalmakat, elveket
tisztáznak és fejtenek ki elméleti síkon; másrészt - kellő
pszichológiai megfontolásokból - példaként bizonyos konkrét
tényeket is szóbahoznak. A szöveg a jól érthető,
világos magyarázat, a témához illeszkedő meggyőző
érvelés, s az érzelmekre is ható ösztönzés jól
egybeszerkesztett szerves egésze.
Hangvétele messze áll a hasonló funkciójú egyházi
dokumentumok kenetteljességétől, jámborkodó, papos
prédikációstílusától. Ehelyett a XX. század közepén
hazánkban élő "civil" közbeszéd, az egymással
való értelmes beszélgetés nyelvén szól.
-----Az első rész a képviselőválasztás
tényének jelentőségét fejtegeti. Véget ért a testi,
lelki, anyagi pusztulás szörnyűségeit nyújtó háború, le
kell számolni az elhibázott múlttal, s "fáradságot,
áldozatot sem kímélve kell felépíteni a jövőt".
Nekünk, magyar katolikusoknak is ez a legfőbb feladatunk. A
körlevél éppen erről szól: "hogyan kell felépítenünk
az annyira várt békésebb és rendezettebb jövőt". A
püspökök azért fordulnak híveikhez, "mert a jövő
kialakításának egyik fontos, talán döntő fordulata elé
érkezünk. Választások előtt áll a magyar nép." Nagyon
sok függ attól, hogyan nyilvánítja ki akaratát az ország.
"Lelkiismeretbevágó kérdés ez s éppen ezért
kötelességünknek érezzük, hogy e fontos elhatározás előtt
híveink segítségére siessünk. Nem avatkozunk be a
választási küzdelmekbe, nem foglalunk állást egyetlen párt
mellett sem, de az igazság és kötelesség elveit kifejtjük,
hogy minden katolikus hívő szerintük válasszon"
képviselőt.
-----A második részben a püspökök a demokrácia
magasrendűségét méltatják. "Az állami élet jövő
berendezkedése kétségtelenül csak a demokrácia elvei szerint
történhetik." Szemléletesen részletezik, hogy mi volt a
diktatúra, a zsarnokság a történelem folyamán. Majd
leszögezik: "Természetesen nem az a demokrácia, mely az
egyik emberi személy korlátlan uralma helyébe egy másikét
állítja; nem az, amelyik az egyik embercsoport önző és
féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan önző és
féktelen hatalmaskodásával váltja fel." De hát mi a
demokrácia? "Az igazi demokrácia alappillére, hogy
sértetlen természetjogi elveket ismer el, melyekhez soha
semmiféle emberi hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad. Az
igazi demokrácia arra törekszik, hogy ahol valamely ok folytán
ezek a jogok uralomra nem jutottak, azok ott is minél előbb
elismertessenek és tiszteletben tartassanak. Az igazi
demokrácia a lelkiismereti szabadságot, a szülők jogait, a
munkásnak szabad egyéniséggé való kialakulását, a munka
rabszolgaságának megtörését írja zászlajára."
-----Határozottan kijelentik: "Mi örömmel
fogjuk látni, ha majd a magyar népet az emberiség e nagy
törekvésének szolgálatába állítják. Örömünk annál
nagyobb lesz, mert a demokrácia ezen értelmezése tökéletesen
megfelel azoknak a bölcs, mély és evangéliumi elveknek,
melyeket XII. Pius pápa 1942. évi karácsonyi beszédében a
jövő társadalmi berendezkedés alapjaiként mutatott be."
-----A harmadik rész röviden utal a korabeli hazai
közélet néhány olyan konkrét esetére, amelyek a keresztény
erkölcs szempontjából elfogadhatatlanok. Ezek a tiszta
demokrácia elveivel ellentétben állnak. "Meg kell
mondanunk, hogy ez az irányzat újabb veszélyekbe sodorhatja
súlyosan megpróbált hazánkat. Meg kell mondanunk, hogy
keresztény választó nem adhatja szavazatát olyan irányzatra,
mely újabb elnyomást, újabb erőszakos uralmat, a
természettörvények mellőzését felelőtlenül és sűrűn
elköveti."
-----Ilyen a házassági-családjogi rendelet,
amely igen megkönnyítette a válást, azután a
földbirtokreform megvalósítása során észlelt számos
törvénytelenség. Hangsúlyozzák: ezzel kapcsolatban
"nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat
tárgyává".
-----De különféle nyilatkozatokból az hallható ki, mintha az "bizonyos társadalmi osztályok egyszerű gazdasági tönkretételét célozta volna"; hogy ez az intézkedés "büntetés a magyar birtokos osztály múltjáért". De vajon "helyes-e a kollektív igazságszolgáltatás elve? Szabad-e a jog és törvény uralmára törekvő társadalomban azt vállalnunk, hogy az ősapák nagyon kétséges mulasztásait szenvedje meg az unokák késői nemzedéke?" S a földosztás helyi gyakorlati kivitelezésénél kétségtelenül érvényesült a pártpolitika, megnyilvánult "a bosszúálló szellem"; a konkrét végrehajtás "nélkülözte a megfontoltságot", ezért "ennek az elsietett, szenvedélytől fűtött munká"-nak a következményeit hosszú ideig sínyleni fogja az egész lakosság, különösen a városiak.
-----
-----De felpanaszolják a püspökök azt is, hogy egyes
hivatalos szervek már nyíltan vallás- és egyházellenes
magatartásúak. Például "a kormány egyik tagja a
Szent István hetét használta fel, hogy a tanárok átképző
tanfolyamán Szent István ellen kemény támadást intézzen, s
hivatalos hatalommal fenyegesse meg azokat a tanárokat, akik
másképp mernek érezni vagy gondolkodni, mint ő. Az átképző
tanfolyam másik előadója nyíltan az istentagadást hirdette
meg a jövő iskola irányító szelleme gyanánt."
-----Végül a főpásztorok a választáson való
részvétel jelentőségét hangsúlyozzák a haza és az
egyház szempontjából: "Fontoljátok meg szavainkat, s a
választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a
jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a
rend érdekében fog síkra szállni, s képes lesz küzdeni e
jelenlegi visszaélések ellen. Ne rettenjetek meg a
gonoszság fiainak fenyegetéseitől! Könnyebb egyszeri
fenyegetést kiállni és elszenvedni, mint rálépni arra az
útra, ahová meggondolatlan és lelkiismeretlen emberek
csábítani akarják a magyarságot."
-----S ezt is megemlítették a magyar katolikus egyház
vezetői, híveiket a választáson való részvételre
buzdítva: "Örömmel üdvözöltük a győztes hatalmak
vezetőinek ajkán elhangzott kijelentéseket, valahányszor az
emberi személy méltóságának komolyabb megbecsülését
jelölték meg a jövő demokratikus fejlődésének feladatául.
Hisszük, hogy ezek az eszmék szebb világot
teremthetnek..."
MIÉRT? MIÉRT NEM?
A hazai katolikus
egyházmegyék élén álló püspökök az 1790-es évek óta
alkottak folyamatosan működő szervezett testületet. Ettől
kezdve már nem csupán saját egyházmegyéjük iránt volt
felelősségük, ahogyan évszázadokon át azelőtt, de
közösségbe tömörülve együttesen - mint püspöki kar
- az egész magyar katolikus egyházra viseltek gondot.
-----1840-től adtak ki a magyar katolikus egyház
híveinek egészéhez szóló közös körlevelet,
évenként egyet, néha kettőt, amelyeket mindig a püspöki kar
mindenkori elnöke, az esztergomi érsek, az ország prímása
írt alá, a püspöki kar egésze nevében.
-----A körlevelek különféle témájúak voltak,
legtöbbször a szorosan vett vallási és erkölcsi
vonatkozású aktualitások adták a tartalmukat.
Országgyűlési képviselőválasztás előtt a püspöki kar a
XX. század közepéig még sohasem tett közzé körlevelet.5
Erre először 1945 őszén került sor.
-----Vajon ekkor miért adta ki a püspöki kar e
"választási" körlevelét? Mi volt vele a célja?
Vajon általa beleszólt-e a püspöki kar a hazai politikai
életbe? "Politizált-e az egyház?" Beleavatkozott-e a
választási pártharcokba? Nem, egyáltalán nem.
-----A püspöki kar - élén az esztergomi
érsek-prímással - ekkor még hagyományos módon széles
körű tiszteletet élvező, nagy erkölcsi tekintéllyel
rendelkező, politikai pártokon felül álló testület volt
hazánkban (de másutt is Közép-Európában: Ausztriában,
Csehországban, Lengyelországban). 1945 őszén mint ilyen
szólt ez a testület az általa vezetett hívekhez, a mintegy
6-7 milliónyi katolikus közösséghez. Őket eligazítani a
keresztény közéleti erkölcs ügyeiben alapvető
lelkipásztori - és nem politikai! - feladata volt mindegyik
püspöknek: tudatosítani bennük, hogy erkölcsi
kötelessége minden katolikus állampolgárnak, hogy
tevőlegesen, alakítólag vegyen részt a közügyekben.
Ezért menjen el szavazni, és olyanokra adja szavazatát, akik
hitelesen képviselik a közéletben az erkölcsi értékeket. Ez
egy XX. századi demokratikus jogállamban egyáltalán nem
különlegesség, ez minden tekintetben teljesen jogszerű és
törvényes egyházi hivatásbeli eljárás volt.
-----A közelgő választás döntő fontosságú volt
az egész ország jövőjét, ezen belül a magyar katolikus
egyházat illetően is, hiszen az eredmény szorosan
befolyásolta az ország majdnem háromnegyed részét alkotó
katolikus hívek vallásos életének, erkölcsi világának
jövőbeli lehetőségeit, kereteit, közegét. Ellentétben
előző korokkal - most vallásellenes, ateista-materialista
jövőt akaró erők pályáztak a győzelemre. A katolikus
vallás, a keresztény erkölcs értékei minél gazdagabban
legyenek jelen az újjáéledő, háború utáni Magyarország
életében - ez nyilvánvaló követelése volt a magyar egyház
összes tagjának. Ennek törvényadta kifejezésére hívták
fel őket körlevelükkel a rájuk bízott, vallásos-erkölcsös
életükért felelős főpásztorok.
-----Nem agitáltak egyik vagy másik párt, politikai
áramlat vagy politikus személye mellett vagy ellen; a
körlevélben egyetlen párt vagy politikus neve nem szerepel,
de még rejtett, kódolt utalás sincs ilyenekre. A szöveg
semmiféleképpen nem hozható kapcsolatba semmiféle konkrét
párttal vagy konkrét személlyel. S már csak azért sem lehet
"beavatkozás"-nak minősíteni a püspökök
körlevelét, mivel annak tartalmát - az egyetemes egyház
szociális tanítását - hirdették a nagy nyilvánosság előtt
a választásokat megelőzően is, később is; nem csupán
erre az egyetlen alkalomra szólt ez a tanítás.
-----Az viszont kétségtelen, hogy ha rájuk hallgatnak
híveik, megszívlelik vallási-erkölcsi érveiket, s azok
szerint cselekszenek a választás során, akkor nyilván több
keresztény értékrendű jelölt kerül a parlamentbe
képviselőnek, mint ateista, antiklerikális vagy éppen
vallásilag közömbös gondolkodású honatya. Ily módon -
ha mindenki tiszteletben tartja a demokrácia, a demokratikus
választás törvényeit - sikerül hátrább szorítani az
ateista-materialista kommunizmus fenyegető hazai kísértetét,
legyűrni az egyház- és vallásellenes kommunista és társutas
pártok baloldali hatalom-megragadási erőfeszítéseit. Ily
módon, természetesen, közvetve politikai hatásai is
voltak e püspökkari körlevélnek, de - ezt ismételni kell - a
főpapok nem "politizáltak", hanem vallási-erkölcsi
célú hivatásbeli feladatukat, kötelességüket
teljesítették felvilágosító, ösztönző üzenetükkel.
*
1945. október 31-én
délután a kommunista párt hatalmas kampánygyűlést tartott a
budapesti Sportcsarnokban a szokásos látványos
külsőségekkel, utcai demonstrációkkal.6 A
főszónok, Rákosi Mátyás, a kommunista párt vezetője
beszédének legnagyobb részében erős kritikával ostorozta az
ország igen rossz gazdasági helyzetét, a fenyegető
élelmiszerhiányt s hasonlókat. Feltűnő volt, hogy többféle
okból is súlyosan elmarasztalta koalíciós partnerét, a
Kisgazdapártot. Rákosi természetesen még nem ejthetett szót
a püspökkari körlevélről, amelyet a következő napon,
november 1-jén olvastak fel az ország templomaiban. Sehol
semmiféle rendzavarás ezzel kapcsolatban nem történt.
-----Másnap, november 2-án a Magyar Kommunista Párt
legfőbb szerve, a Politikai Bizottság nyilatkozat
formájában minősíthetetlen hangú durva támadást intézett
Mindszenty ellen, amelyet a Szabad Nép, a kommunista párt
napilapja többszázezer példányban, november 3-i számában
tett közzé. A szokásos kommunista pártzsargon (ma már
komikus, de akkor halálosan komoly) kifejezéseivel a hazug
vádak özönét zúdította Mindszentyre, amelyek lényege, hogy
az érsek-prímás "reakciós", vagyis a magyar nép
ellensége; s hogy "külföldi körök" azaz az
"imperialisták" közreműködésével a "hazai
reakciót" újra hatalomba akarja segíteni, ezáltal az
országot újra romlásba akarja dönteni.
-----Önmagukkal kerültek ellentétbe a vádlók,
amikor a körlevelet a választásba való beavatkozásnak
nyilvánították "a reakció mellett, a munkáspártok
ellen": csupán e két csoportba volt osztható a
választáson induló hat demokratikus párt?
-----S ellentétben a váddal: a püspökök nem vették
védelmükbe "a nemzetrontó nagybirtokosokat"; nem
intéztek támadást a földreform ellen. A nyilatkozatot záró
fenyegetés már előrevetítette az egyházakat sújtó
későbbi konkrét megtorló pártintézkedéseket.
-----Íme, a kommunista párt Politikai
Bizottságának nyilatkozata:
-----"Az ország katolikus templomaiban november
elsején felolvasták Mindszenty József hercegprímás
pásztorlevelét a küszöbön álló választásokról. A
pásztorlevél a pártatlanság örve alatt, a tények
meghamisításával, példátlan beavatkozás a választási
küzdelembe a reakció mellett, a munkáspártok ellen. A
pásztorlevél megtévesztéssel igyekszik befolyásolni a
katolikus hívőket politikai álláspontjukban, egyben
kísérlet arra, hogy felborítsa azt az egyezményt, mely a
Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártja között a
nemzeti egység, a reakció elleni kíméletlen harc, az ország
előtt álló súlyos gazdasági kérdések megoldása
érdekében létrejött. A pásztorlevél védelmébe veszi a
nemzetrontó nagybirtokosokat, leplezetlen támadást intéz a
demokratikus földreform ellen, mely a magyar parasztok
százezreit földhöz juttatta és kezére játszik azoknak a
külföldi köröknek, amelyek újból nyeregbe szeretnék
segíteni a magyar reakciót.
-----Meg vagyunk győződve arról, hogy a katolikus
hívők többsége, sőt az egyház képviselőinek [= a
papoknak] számottevő része nem ért egyet Mindszenty
Józsefnek ezzel a fellépésével, amely az egyházat a
népellenes reakció eszközévé akarja süllyeszteni. Ez azzal
fenyeget, hogy az egyház maga is pártharcok színhelyévé
válik.
-----Megállapítjuk, hogy Mindszenty József
pásztorlevele - amelyet sok helyütt a papok a kihirdetés
alkalmával azzal egészítettek ki, hogy felhívták a hívőket
egy bizonyos pártra való szavazásra - kérdésessé teszi a
választások érvényességét.
-----A Magyar Kommunista Párt ismételten és
ünnepélyesen kijelenti, hogy a teljes vallásszabadság híve,
hogy tiszteletben tartja mindenki vallásos hitét. Leszögeztük
azt is, hogy amennyiben a katolikus egyház nem fordul a
demokrácia ellen, és a politikai harcban pártatlan
magatartást tanúsít, tiszteletben tartjuk jogállását. Ezt
változatlanul valljuk ma is. A történtek után azonban
kijelentjük, hogy a jövőre nézve levonjuk a következtetést,
és bizonyos egyházi körök támadását, amelyek a reakció
segédcsapatává szegődnek, ugyanolyan eréllyel fogjuk
visszaverni, mint a magyar demokrácia ellen intézett bármely
oldalról jövő támadást."
-----A kommunisták vallásszabadság-ígéretének
komolyságát már ekkor sem bizonyították a tények; a
körlevél természetesen nem tette kérdésessé a választások
érvényességét; s nem támadás volt a magyar demokrácia
ellen, hanem éppen annak védelmében készült. S persze
nem csupán Mindszenty hercegprímás műve volt, hanem a teljes
püspöki karé.
*
A kommunista
pártvezetőség nyomására, ugyancsak november 2-án,
értekezletet tartottak a kommunisták, szociáldemokraták,
kisgazdák, parasztpártiak és radikálisok pártvezetői a
miniszterelnökségen, Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök
részvételével. (A Polgári Demokrata Párt képviselői nem
voltak jelen.) A püspökkari körlevelet ugyancsak hevesen
támadó nyilatkozatukat szintén a Szabad Nép említett
november 3-i száma közölte. Teljes szövege:
-----"A hercegprímás pásztorlevele példátlan
és illetéktelen beavatkozás a napi politikába és a
választások menetébe. A magyar demokrácia legnagyobb
vívmánya: a földreform a magyar nép évszázados vágyait
valósítja meg. A pásztorlevél azzal vádolja meg a
demokratikus pártokat, hogy a földreformot a volt
nagybirtokosok ellen érzett bosszúvágyból és büntetésként
vitték keresztül. A pásztorlevél ezzel az igazságtalan és
méltánytalan beállítással a népellenes reakció
törekvéseit támasztja alá, s így a demokrácia ellen
irányított nyílt támadásnak kell tekintenünk, amelyet a
leghatározottabban visszautasítunk.
-----A pásztorlevél egyes általunk is elítélt
jelenségeket általánosítva az egyre javuló
közállapotokról helytelen képet fest, és nem veszi
figyelembe a demokratikus pártok erőfeszítéseit, amelyeknek
ez a javulás köszönhető. A háború és a fasiszta bűnösök
által okozott zűrzavarból a demokratikus pártok emelték ki
az országot, azoknak az intézményeknek a segítségével is,
amelyekkel szemben a hercegprímás úr csak egyoldalúan a
bírálat szavait hangoztatja.
-----A pártközi értekezlet nem vonja kétségbe az
egyházaknak azt a jogát, hogy állást foglaljanak a közélet
minden kérdésében. De veszedelmesnek tartja, ha a napi
politika kérdéseibe avatkoznak bele, különösen a
hercegprímás pásztorlevelében megnyilatkozó igazságtalan
és türelmetlen módon, amely csak arra alkalmas, hogy még a
különböző demokratikus pártokhoz tartozó hívek lelkében
is zavart kelthessen.
-----A hercegprímás nem járt el méltányosan a
demokratikus pártokkal, holott ezek eddig is féltő gonddal
ápolták azt a zavartalan viszonyt, amely a demokratikus
átalakulás óta az egyház és az állam között fennáll. Ez
a pásztorlevél nem szolgálja sem az ország, sem a katolikus
egyház érdekeit."
-----Az öt párt e közös nyilatkozatában szereplő
vádak már ismerősek a kommunista Politikai Bizottság
közleményéből. E nyilatkozat szerzői azonban nem vonják
kétségbe, hogy az egyházaknak joguk van véleményt mondani
"a közélet minden kérdésében", tehát
választási ügyben is megszólalhatnak; de természetesen nem
csupán dicséretet, elismerést, hanem kritikát is
megfogalmazhatnak. E nyilatkozat szerzői elismerik, hogy a
püspökkari körlevélben ismertetett negatív események
igazak; nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk
általánosításnak.
-----Azt állítják, hogy Mindszenty megsértette a
demokratikus pártokat. De hát egyetlen pártról nem esik szó
a körlevélben! Hamis vád "a népellenes reakció"
támogatása, "a demokrácia elleni nyílt támadás":
a püspökök éppen a demokráciát védik a demokráciát
sértő tényezőktől. Végül: a pásztorlevél éppen az
egész ország, benne a magyar katolikus egyház érdekében
készült, azt szolgálta. A következmények azt mutatják:
eredményesen.
*
A választásról
rendelkező 1945. évi VIII. törvény nem írt elő
kampánycsendet, még a választás napjára sem. Révai
József, a kommunista párt egyik illusztris vezető
személyisége írt a Szabad Nép november 4-i számába
vezércikket "Kire szavazzunk?" címmel.
Feltűnő, hogy nem említi a püspökkari körlevelet, de a
szokásos frazeológiával teljes szélességben támadja
"az ellenséget". Egy rövid bekezdés a cikkből,
amelyből következtetni lehet a teljes, egészoldalas szövegre:
-----"Az, ami ma van, még nem népi demokrácia.
Abból, ami van, lehet hátra és lehet előre menni. A harc
akörül folyik, hogy előre menjünk-e a nép ellenségeivel
szemben kérlelhetetlen demokráciához, kisöpörve a régi és
az új szemetet; vagy visszafelé menjünk-e a nép ellenségei
iránt még több megbocsátás demokráciája felé, és
tűrjük, hogy ellepjen bennünket a szemét?"
-----Megborzongató érzés ma, 2002-ben olvasni ezt a
kijelentést, a kommunisták egészen világos
cél-megfogalmazását: ma már tudjuk, hogy milyen "a
nép ellenségeivel szemben kérlelhetetlen demokrácia",
amely oly messze van a demokráciától, mint Makó
Jeruzsálemtől: az kétségkívül diktatúra.
-----Érdemes párhuzamként ideiktatni egy
másik cikk-idézetet is, amely még a budapesti helyhatósági
választás előtt jelent meg a szerző neve nélkül a Szabad
Nép október 3-i számában "Miről döntünk október
7-én?" címmel. Ugyanarról beszél, mint Révai, de még
egészen enyhe, szelíd, behízelgő hangvétellel. Rövid
részlete:
-----"A választásokon nem úgynevezett
világnézeti kérdésekről kell dönteni; nem arról, hogy
szocializmus legyen-e Magyarországon vagy kapitalizmus; arról
sem, hogy a vörös zászló szebb-e vagy a háromszínű.
Dönteni a magyar demokrácia jobbszárnya és a balszárnya
között kell."
-----Megtévesztő fogalmazás: bizony,
világnézeti kérdésekről kellett dönteni; arról, hogy
szocializmus, kommunizmus, proletárdiktatúra legyen-e
Magyarországon vagy sem! S a demokráciának nincs jobbszárnya
vagy balszárnya; csak demokrácia van.
-----
-----E "választási" körlevél körüli
vizsgálódások is cáfolják "a csakis saját feje után
cselekvő, magányos, hóbortos, akarnok Mindszenty"-képet,
amelyet kommunista támadói róla elterjesztettek, sokakban
máig megmaradóan. E körlevél ügyében is teljesen
egyetértett vele a püspöki kar; széles körű hazai szakmai
véleményre támaszkodott; hasonlóan jártak el a szomszédos
"szocialista" országok vezető katolikus főpapjai;7
de ami a legsúlyosabb: teljes mértékben azonosan gondolkodott
és minden tekintetben helyeslően mellette állt a Szentatya,
XII. Piusz pápa. Véleményével, álláspontjával
Mindszenty nem volt egyedül, hanem jelentős tekintélyeket
reprezentált, széles tömegeket képviselt.
*
1945. november 1-jén
olvasták fel a templomokban a püspökkari körlevelet, november
3-án jelentek meg a kommunista párt, valamint a pártközi
értekezlet elítélő nyilatkozatai a Szabad Nép többszázezer
példányában, s november 4-én lezajlott az ország
egész területén a nemzetgyűlési képviselő-választás.
-----A szavazati joggal rendelkező állampolgárok 94,4
százaléka vett részt benne.
-----Eredmény: a kisgazdapárt 245, a kommunista
párt 70, a szociáldemokraták 69, a parasztpárt 23, és a
Polgári Demokrata Párt 2 mandátumot szerzett az új
nemzetgyűlésben.
-----Mindszenty hercegprímás kommentárja: "A
választásokból 57,7 százalékos győzelemmel került ki a
Kisgazdapárt, amely programjában a keresztény elvek védelmét
és megvalósítását ígérte a marxizmussal szemben. Az
eredmény valóban elsöprő és elemi erővel megnyilatkozó
tiltakozás volt a kommunizmussal szemben."8
-----(El lehet játszani a gondolattal: vajon mi lett volna a választás eredménye, ha nem lett volna püspökkari körlevél?)
*
Már a választás után,
november 5-én jelent meg a Magyar Kurír hírközlönyben az "Illetékes
egyházi hely nyilatkozata" című közlemény a
november 2-i pártközi értekezlet november 3-án megjelentetett
nyilatkozatára.9 Szövege, amely nyilván Mindszenty
hercegprímás véleményét tartalmazza, higgadt, nyugodt:
-----"Kötelességszerűen és hagyományos
nyomokon járt el a püspöki kar, amikor most, mint annyiszor a
múltban is, a közélet egyes panaszos kérdéseivel
nyilvánosan is foglalkozott. Ezt a jogát a kormányok soha
kétségbe nem vonták, nem tette ezt eddig a jelenlegi sem, sőt
az állami tényezők a felszólalást mindig figyelmesen
fogadták, kétségtelenül azért, mert a püspöki kar mindig
csak orvoslási és segítési szándékkal emelt szót a
nyilvánosság előtt. Most is ez a szándék vezette a püspöki
kart.
-----Nem akart a pásztorlevéllel illetéktelenül
beleavatkozni sem a napi politikába, sem pedig a választások
menetébe. Ez a pásztorlevélben határozottan kifejezést is
nyert: Nem avatkozunk be a választási küzdelmekbe, nem
foglalunk állást egyetlen párt mellett sem, de az igazság és
kötelesség elveit fejtegetjük. Nem napi politikába avatkozás
ez. Az emberi alapvető jogok, azok sérelme, népünk gyötrelme
nem napi politika. A nép nem mondhatja el fájdalmát, nem
tárhatja fel sebeit. Az egyház köteles híveit védeni, ha ezt
esetleg félre is értik. Különben is a hosszú
pásztorlevélnek csak mintegy húsz sora szól a
választásokról és az is mindig elvi magaslaton.
-----A pásztorlevélnek a demokrácia ellen nyílt
támadási jelleget tulajdonítani túlzás és nem igazságos. A
pásztorlevél tétele: Az állami élet jövő berendezkedése
kétségtelenül csak a demokrácia elvei szerint történhetik.
A pásztorlevél meghatározza a lényeget: Az igazi demokrácia
alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el,
melyekhez soha semmiféle hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem
szabad. A püspöki kar különben kezdettől bizalommal fogadta
és üdvözölte a demokratikus gondolatot, és a zsarnokságnak
minden fajtáját elítélte. Nem türelmetlen az egyház, hiszen
téli, tavaszi, nyári bajok feltárásával nagy önuralommal
és türelemmel október 18-ig várakozott.
-----Ha a pásztorlevél vétett volna az igazság
ellen, annak gyors bebizonyítása új tényekkel felette
kívánatos.
-----A földbirtokreformmal foglalkozva egyenesen
hangoztatja a pásztorlevél: Nem a földbirtokreformot tesszük
itt bírálat tárgyává, ellenben felpanaszolja a végrehajtás
hibáit és túlzásait, amelyeket maguk a kormánykörök sem
tagadnak és a pártok sem tagadhatnak.
-----Ha valaki, úgy elsősorban a püspöki kar örül
a közállapotok minden javulásának. De hogy még sok
javítanivaló van, ki merné tagadni? A püspöki kar a sebekre
való rámutatással segíteni kívánt, és a javulást
siettetni akarta.
-----A tennivalókra pedig egyházi részről éppen
azért látszott jónak, sőt szükségesnek rámutatni, mert
erre feljogosította és kötelezte a demokratikus pártoknak és
az államnak az egyházzal szemben ismételten hangoztatott
figyelmessége is.
-----A pásztorlevél tehát végeredményben az ország
és benne a katolicizmus érdekeit akarja szolgálni. Igazságosság
és béke legyen magyar földön - ez az egyház legfőbb
óhaja."
-----Az Új Ember katolikus hetilapban a főszerkesztő,
Pénzes Balduin írt válaszcikket "Két
nyilatkozat a hercegprímás pásztorleveléről"
címmel.10 Ebben sorra cáfolja a kommunisták,
illetve a Függetlenségi Front nyilatkozatának vádjait.
Részletesen szól a földbirtokreform-ügyről, azután a
közélet, a közbiztonság körlevélbeli negatív példáiról:
"Annyi tény, hogy a háború befejezése óta fokozatos
konszolidáció tapasztalható. De kérdés: mi ebben a
természetes fejlődés szerepe és mi a pártoké. Igaza van a
körlevélnek, hogy a kelleténél több a baj, és egyes pártok
fokozottabb törvénytisztelete és önzetlensége
meggyorsíthatná a fejlődést, megakadályozhatná a zűrzavart
és az annyi könnyet okozó túlkapásokat."
-----Nem "a munkáspártok ellen" szóltak a
püspökök: "A mai kormányzat minden sikerében osztozik,
viszont minden hibájáért felelős minden politikai párt,
amely a kormányzatban részt vesz. Tehát a bírálat szavai sem
egyik vagy másik pártot érintik, hanem az összeset. A
vádakat csak olyan mértékben kell az egyes pártoknak magukra
venniük, amennyiben a szóbanforgó visszaélésekért
felelősek."
-----Ami a lényeg: "A tények, amelyekről a
körlevél beszél, ama sokszázezer ember előtt zajlanak le,
akik a körlevelet hallották. Nyugodtan rájuk bízhatjuk annak
eldöntését, hogy mennyi a prímás szavaiban a hamisítás,
túlzás vagy általánosítás!"
*
November 8-án a
választáson részt vevő hat párt - a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Front - vezetői pártközi értekezletet
tartottak. Az erről szóló tudósítás részlete:
-----"A pártok - akár beváltak számításaik,
akár nem - megelégedéssel vették tudomásul a választások
eredményét, mert azt tapasztalhatták, hogy a választók
akarata az egész országban szabadon nyilatkozott meg, sem a
befolyásolásnak vagy a terrornak, sem a titkosság
megsértésének sehol nyoma nem mutatkozott. Így a
pártvezérek azzal az érzéssel ültek le a zöldasztalhoz,
hogy joggal képviselik a mögöttük álló tömegeket, és
tisztában vannak egymás erőviszonyaival."11
-----Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési
képviselő-választás a második világháború utáni első -
és 1990-ig az utolsó - hazai szabad választás volt.
FÉLREÉRTELMEZÉSEK
E kétségtelen tényekkel szemben azonban a marxista történészek - akik az 1960-as évek elejétől kezdve foglalkoztak a második világháború utáni hazai történelem kutatásával - mindvégig a kommunista párt 1945. november 2-i nyilatkozata alapján fogalmazták meg e püspökkari körlevél szerepét és funkcióját. Vagyis: a magyar katolikus egyház vezetői e körlevelükkel illetéktelenül beavatkoztak a hazai politikai életbe, törvénytelen eszközökkel, erőszakkal befolyásolták a választást, megszólalásuk a magyar nép érdekei ellen történt. A marxista történészek szerint a püspökök a hazai és külföldi "reakciós" politikai nézeteket képviselő rétegek nevében és megbízásából adták közre körlevelüket, hogy megakadályozzák Magyarország anyagi és társadalmi felemelkedését. Marxista történészeink - semmi kétség - téves, hamis, a valóságnak meg nem felelő magyarázatot adtak e körlevél létrejöttéről, tartalmáról, céljáról, egészen az 1990-es évek elejéig.
-----A hazai marxista történettudomány akadémikusai és professzorai, tanárai és oktatói ezt tanították a katedráról; ez volt hallható a tudományos és az ismeretterjesztő előadásokban, rádióban, tévében; ez volt olvasható a tudományos könyvekben és tanulmányokban, tudományismertető lapokban, valamint mindegyik iskolatípus történelemtankönyveiben.
-----
-----"E nevezetes október 18-i körlevél a
fasizmushoz hasonlónak nevezi és gyökerében ítéli el a
népi demokráciát. Nemcsak az Isten törvényeit tiszteletben
tartó kormányzást kéri számon a rendszertől, de szót emel
olyan fontos demokratikus vívmány ellen is, mint a földreform.
Majd ugyanott istentagadással vádolja a demokratikus nevelést.
Ez az irányzat újabb veszélybe sodorhatja szerencsétlen és
súlyosan megpróbált hazánkat - folytatódik a körlevél,
majd nyíltan felszólít arra, hogy keresztény választó nem
adhatja szavazatát ilyenre. Befejező részében pedig a romlás
apokaliptikus távlatait ecsetelvén, azt megelőzendő,
ellenállásra szólítja a híveket a rendszer ellen: Ne
rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetéseitől. Az
erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb
ellenállásra talál... E körlevél nemcsak a világnézeti
ellentéteket szította magasra, és nemcsak - mint sokan
állították - egyszerűen valamiféle illetéktelen
beavatkozás volt a választási küzdelembe. Ez nyílt támadás
volt a népi demokrácia ellen."12
-----A tudós történész egyetlen állítása sem
felel meg a valóságnak. S a körlevél nem támadás volt,
hanem védekezés.
-----A XXI. századi olvasó számára megtévesztő a
marxista történészek által 1945-1990 között használt "népi
demokrácia" kifejezés, amely ezt jelentette: olyan
demokrácia, amelyben már elkezdődött és egyre
erőteljesebben érvényesül a proletárdiktatúra
alkotórészeinek kialakítása. A "népi demokrácia"
tehát nem demokrácia!
-----Neves kommunista tudós volt Molnár Erik.
Ő a főszerkesztője a "Magyarország története"
című terjedelmes két kötetnek, amely először 1964-ben,
azután 1967-ben, majd 1971-ben jelent meg új
kiadásokban. Lackó Miklós írta a témánkra vonatkozó
részt:
-----"A Kisgazdapárt választási agitációját
az isten, a haza és a magántulajdon szentháromságának
jelszavával folytatta. A katolikus klérus nyíltan beavatkozott
a választási küzdelembe. Mindszenty hercegprímás
körlevelét, amely a népi demokráciát gyalázó kijelentések
és a szemforgató vallási frázisok óreakciós keveréke volt,
minden templomban felolvasták."13
-----Az egyik legtermékenyebb - e korszakkal
foglalkozó - marxista történész Balogh Sándor, a
budapesti ELTE professzora. Először a Századok című
történettudományi szakfolyóirat 1970-i évfolyamában
fejtette ki a körlevélre vonatkozó nézeteit:
-----"Mindszenty Józsefnek sem a politikai
életben való szereplési vágya, sem a szereplése nem volt
újkeletű dolog. De a választási küzdelembe való nyílt és
drasztikus beavatkozása - a választások előestéjén - még
így is minden képzeletet felülmúlt. A hercegprímás ebben az
október 18-i pásztorlevelében lényegében egyenlőségi jelet
tett a népi demokrácia és a fasizmus közé." "De
Mindszenty nemcsak megfelelő intelmekben részesítette a
hívőket, hanem egyenesen a népi demokráciával szembeni
ellenállásra hívta fel őket: Ne rettenjetek meg a gonoszság
fiainak fenyegetésétől! A megrettentésre a prímás annál
kevésbé látott okot, mert a szavazatok kikényszerítését
csak az első és viszonylag enyhébb próbatételek közé
sorolta, amelyeket annál súlyosabbak és borzalmasabbak
követnek, minél kisebb lesz az ellenállás a hívők
részéről."14
-----A legtöbb marxista szerzőnél felmerül a vád: a
körlevél azonosította a "népi demokráciát" a
fasizmussal. A püspökök azonban nem erről szólnak, hanem
általános elvként szögezik le: az nem demokrácia,
"amely az egyik emberi személy korlátlan uralma helyébe
egy másikét állítja; nem az, amelyik az egyik embercsoport
önző és féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan
önző és féktelen hatalmaskodásával váltja fel." Nem
hagyható figyelmen kívül, hogy 1945 októberében e személyi
diktatúra még igen emlékezetes példája volt Hitler és
Mussolini éppen úgy, mint Sztálin.15
-----Balogh Sándor e körlevél-értelmezése azonos
szöveggel megtalálható két évtizeden keresztül a
következő években megjelent különféle köteteiben: 1975,
1978, 1984, 1985, 1986.16 Ez utóbbiban már
lerövidült a szöveg: "A pásztorlevél lényegében
egyenlőségi jelet tett a népi demokrácia és a fasizmus
közé, s egyenesen a baloldali pártokkal szembeni fellépésre
szólította fel a katolikus szavazókat."
-----Az 1982-ben az Akadémiai Kiadónál
megjelent történeti kronológia idevonatkozó szócikke:
-----"1945. október 18. A katolikus
püspöki kar körlevele. (Élesen támadja a népi demokrácia
rendszerét és felszólítja a híveket, hogy a választásokon
ne szavazzanak a baloldali pártok jelöltjeire.)"17
*
Egy másik sokat
publikáló marxista történész, Balogh Sándor tanítványa: Gergely
Jenő, az ELTE professzora. Először 1977-ben kiadott
könyvében foglalkozott a körlevéllel:
-----"Az 1945. október 17-18-án ülésező
püspökkari konferencia a kisgazdapárt támogatása mellett
döntött. A püspöki kar nevében Mindszenty által aláírt
körlevél nem szólt külön katolikus pártról, hanem az
egyház érdekeit szem előtt tartó jelöltek támogatására
szólította fel a katolikusokat." "A püspöki kar
körlevele durva támadás volt a népi demokratikus átalakulás
ellen..."18
-----Jegyzőkönyvének tanúsága szerint az okt.
17-18-i püspökkari értekezlet nem döntött semmiféle
párt támogatása mellett, a Kisgazdapárt mellett sem.
Tudományos közvéleménykutatás nélkül is természetesen
mindenki előtt világos volt, hogy a nemcsak névleg
keresztény, de vallásukat ténylegesen gyakorló katolikusok
és más keresztények elsősorban a kisgazdapárt programjával
rokonszenveztek. Ebből a szempontból azután a Polgári
Demokrata Párt is előtérbe került, amikor 1945 októberében
Pálffy József kereszténydemokratái és Slachta Margit
keresztény női pártja hozzájuk csatlakozott. Erről mindkét
pártvezető értesítette Mindszenty hercegprímást.
-----A Társadalmi Szemle, a kommunista párt
folyóirata 1983-as évfolyamában Gergely Jenő többek
között ezt írta:
-----"Mindszenty első jelentős politikai akciója
a püspöki kar nevében 1945. október 18-án kiadott ún.
választási pásztorlevél volt. Az 1945. őszi nemzetgyűlési
választásokat nem elsősorban politikai döntésnek, hanem
világnézeti és erkölcsi választásnak nyilvánította. 1945
őszén, amikor a magyar nép elé nemigen lehetett más
programmal lépni, mint a demokráciáéval, a monarchista
Mindszenty is a demokrácia elismeréséből indult ki. Ám a
népi demokráciával szemben a kereszténydemokráciát, a
keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat
hirdette meg, mint egyetlen lehetséges alternatívát. A hívők
erkölcsi kötelességévé tette az általa jónak tartott
jelöltekre való szavazást... Ne rettenjetek meg a gonoszság
fiainak fenyegetésétől - fújta meg a baloldal elleni harci
riadót az első zászlósúr. Bár a választásokon induló
egyetlen polgári párt, a Kisgazdapárt sem helyezkedett
valláserkölcsi alapra, mégis ez a párt állt legközelebb a
hívők szemében a keresztény ideálhoz." "A
sikereken felbuzdulva Mindszenty mögé fölsorakozott a bukott
világ itthon maradt minden ereje, előkelősége."19
-----Természetesen nem Mindszenty, netán a püspöki
kar "nyilvánította" világnézeti-erkölcsi
döntésnek a választást; nem ő, ők nyilvánították a
keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat jobbnak
más társadalmi berendezkedési koncepcióknál, hanem ez
volt az egyház, a pápák szociális tanítása. S hogy a
monarchia nem zárja ki a demokráciát, arra 1945 októberében
is számos példa volt Nyugat-Európában.
-----A Kisgazdapárt "valláserkölcsi
alap"-járól: az 1945. szeptember 19-én kiadott
kisgazdapárti választási felhívásból: a párt "a
magántulajdon tiszteletben tartását, a családi élet
tisztaságát, a hívő magyar élet lehetőségét"
ígéri. A Kis Újság - a Kisgazdapárt napilapja - 1945.
október 26-i vezércikkéből, amelyet Dessewffy Gyula
főszerkesztő írt: "A hívő magyarok pártja vagyunk, nem
osztálypárt, hanem zászlónk alá hívunk mindenkit, aki egy
szabadságon felépülő demokráciának, egy korszerű magyar
gondolatnak, független országnak törhetetlen híve, aki a
magántulajdon elvének fenntartása mellett a szociális
kiegyenlítődés harcosa, aki a magyarságot nem véralkatnak,
hanem szellemi és lelki tartalomnak ítéli meg és
magyarságáért minden áldozatra kész."20
-----A tudós történész utolsó mondata durva
rágalom: Mindszenty köré az ország java sorakozott fel, a
lakosság nagyobb része. S ez nem a "bukott
világ" volt...
-----A marxista egyházpolitika három évtizedes hazai
történetét bemutató könyvében Gergely Jenő 1985-ben
ugyanezt a szöveget hozza, de ezzel kezdi: "A püspöki kar
által október 18-án elfogadott, de csak Mindszenty által
aláírt választási körlevél már nyílt beavatkozás volt a
politikai küzdelmekbe..." S így fejezi be: "Bár a
választásokon induló egyetlen párt sem helyezkedett
keresztény valláserkölcsi alapra, a keresztény rendpárt
ideálhoz a Kisgazdapárt állt a legközelebb."21
-----A körlevél a teljes püspöki kar véleményét
tükrözte, bár az évszázados hagyománynak megfelelően
valóban csak Mindszenty írta alá. S vajon mi az a
"keresztény rendpárt"? Az olvasó egy
diktatórikusan megszervezett és irányított pártra gondol. De
hát ilyen pártokat nem a keresztény oldalon lehetett akkoriban
találni...
-----A rendszerváltás küszöbén, 1989-ben
kiadott könyvében szerzőnk ennyit hagyott meg 1983-i
szövegéből: "Mindszenty első jelentős politikai
akciója a püspöki kar nevében 1945. október 18-án kiadott
ún. választási pásztorlevél volt. Ebben a népi
demokráciával szemben a kereszténydemokráciáért, a
keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat
hirdette meg, mint egyetlen lehetséges alternatívát."22
Balogh Sándor másik tanítványa, Izsák Lajos egyetemi
tanár a Századok 1985-i évfolyamában tette közzé
első, e témába vágó tanulmányát. Többek között ezt
írta:
-----"Az 1945. október 17-18-án ülésező
püspökkari konferencia jobb hiányában - ahogy Mindszenty
írta visszaemlékezéseiben - a Kisgazdapárt támogatása
mellett foglalt állást. A konferencián elfogadott nevezetes
választási körlevél megszövegezésénél - ismét
Mindszentyt idézve - mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy
híveink szavazás előtt világos útmutatást és bátorítást
kapjanak s így megszűnjék náluk a tájékozatlanság és az
ingadozás, amit a több hónapos fondorlatos ... választási
agitáció eredményezett. A választási körlevél durva
támadás volt a népi demokratikus átalakulás addigi
vívmányai ellen; bírálat tárgyává tette és egyúttal
kétségbevonta a népi demokrácia addig elért eredményeit.
Meg kell mondanunk - hangzott a 'tiszta demokrácia' védelmében
-, hogy ez az irányzat újabb veszélyekbe sodorhatja
szerencsétlen és súlyosan megpróbált hazánkat ...
keresztény választó nem adhatja szavazatát olyan irányzatra,
mely újabb elnyomást, újabb erőszakos uralmat, a
természettörvények mellőzését felelőtlenül és sűrűn
elköveti. Ez utóbbi irányzat képviselői - Mindszenty szerint
- elsősorban a Kommunista Párt és a baloldali pártok
voltak..."23
-----E konferencián egyetlen párt mellett sem foglalt
állást sem Mindszenty, sem a püspöki kar. De az nyilvánvaló
volt mindenki előtt, hogy a keresztény társadalmi elvekre a
választáson induló pártok közül egyedül a Kisgazdapárt
volt fogadókész, bár ezek az elvek - legalább
megfontolásra - mindenkinek felajánltattak. Ezek egyetemes
elvek voltak, nem egyetlen párt egyedüli tulajdonai.
-----Izsák Lajos fenti szövege olvasható ugyancsak 1985-ben
megjelent könyvében, majd 1986-ban kiadott újabb
könyvében, sőt egy évtized múlva, 1998-ban
közreadott könyvében is. Igaz, ebből már kimaradt a
középső mondat ("A választási körlevél durva
támadás ... eddig elért eredményeit.").24 Ez
a szöveg szerepel a 2000-ben kiadott közös kötetben,
valamint a 2001-i konferencia-kötetben is.25
-----Végre az 1990-es években már nem csupán
marxista értelmezésű történeti feldolgozások
foglalkoztak ezeknek az éveknek az eseményeivel, köztük az
1945. évi őszi választásokkal.
SUMMA
A magyar püspöki kar
szándéka az 1945. november 1-jén felolvastatott
"választási" körlevéllel - mint szó volt róla -
az volt, hogy a mintegy 6-7 milliós magyarországi katolikus
közösséget eligazítsák a keresztény közéleti erkölcs
ügyében; tudatosítsák bennük, hogy erkölcsi kötelessége
minden katolikus állampolgárnak, hogy ténylegesen,
alakítólag részt vegyen a közügyekben. Tehát menjen el
szavazni, és olyanokra adja szavazatát, akik hitelesen
képviselik a közéletben a keresztény erkölcsi értékeket.
Ez alapvető lelkipásztori feladata, vallási-erkölcsi
kötelessége volt mindegyik főpásztornak, s
együttesüknek, a püspöki karnak.
-----Mindszenty hercegprímás a körlevéllel a
proletárdiktatúra, a kommunizmus lelki-szellemi-erkölcsi
kártevéseitől akarta megvédeni a magyar katolikus
közösséget, az egész magyarságot. S bármennyire is
támadták ezért ellenfelei, a körlevél eredményes volt: hallgattak
rá egyházának hívei, mások is, és tanácsai szerint
cselekedtek.
-----S e körlevélnek is köszönhető, hogy a magyar
társadalom három évet nyert: 1945. november 4-én az
ateista-materialista erők nem kerültek hatalomra
demokratikus-törvényes keretek között. Erre csak 1948-1950
között kerül majd sor, de akkor a demokratikus-törvényes
keretek megsemmisítésével, a proletárdiktatúra évek óta
folyó rejtett, majd nyílt szervezésének befejezésével.
-----1945 decemberének elején Mindszenty
hercegprímás Rómában járt, és személyesen adta át XII.
Piusz pápának a "választási" körlevél több
nyelvre lefordított szövegét. Ez volt a Szentatya véleménye:
"Elolvastam, gratulálok neked és a püspököknek, hogy
így megnyilatkoztatok. Meg kellett tennetek!"26
-----S meglepő: a magyar püspökök e körlevelének
gondolatai fél év múlva megjelennek XII. Piusz pápa 1946.
június 1-jén mondott beszédében, amelyet a másnap,
június 2-án tartott olasz és francia országgyűlési
képviselő-választások alkalmával mondott, a magyar
püspökökkel teljesen azonos célból: hogy
"beavatkozzon"...27
-----Hazai rendszerváltásunk kezdete óta mindegyik
országgyűlési képviselő-választás előtt - 1990, 1994,
1998 - adott ki a püspöki kar választási körlevelet,
követve az elődöket, bőven idézve az 1945-ös
körlevélből. De a támadások mostanában sem maradnak el.
JEGYZETEK
1. | A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk. Beke Margit. Köln-Budapest, 1996. 27-51. |
2. | Uo. 52-53. |
3. | MINDSZENTY József: Emlékirataim. Bp., 1989. 98. |
4. | Közölte: VECSEY József: Mindszenty-okmánytár. I. München, 1957. 70-76.; Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei. Szerk. Beke Margit. I. Bp., 1991. 32-35. |
5. | A püspökkari körlevelek kronológiája és tematikája: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. II. Szerk. Beke Margit. München-Budapest, 1992. 485. |
6. | Részletes beszámoló a Szabad Nép november 3-i számában. |
7. | Közlemény a Magyar Nemzet 1945. november 7-i számából: "Amint ismeretes, Stepinac Alois zágrábi érsek pásztorlevelet adott ki, amelyben a jugoszláv kormány számos intézkedését bírálat tárgyává tette. A jugoszláv nép egyrésze a pásztorlevelet a Népi Front elleni támadásnak minősítette." |
8. | MINDSZENTY: i. m. 102. |
9. | Közölte: Új Ember, 1945. november 11., Magyar Nemzet, november 6., VECSEY: i. m. 78-79. |
10. | Új Ember, 1945. november 11. |
11. | Magyar Nemzet, 1945. november 9. - A kommunisták demokráciaellenes (a proletárdiktatúrát előkészítő) törekvéseinek jellegzetes példája, hogy a választások napjától egy héten át naponta ülésezett a hat párt vezetője: "Azt máris leszögezték, hogy a Függetlenségi Frontba tömörült pártok koalícióját feltétlenül fenntartják, és az egyes pártoknak jutó miniszteri tárcák számát nem a leadott szavazatok számaránya szabja meg." "Az új kormány megalakításánál, a miniszteri tárcák elosztásánál nem szabad a leadott szavazatok számarányához ragaszkodni, hanem mindenhová a legalkalmasabb és legmegfelelőbb, kellő szakértelemmel bíró politikust kell helyezni, úgy, hogy olyan kormány alakuljon, amely jelentős lépésekkel viheti előbbre az ország sorsát." In: Magyar Nemzet, 1945. nov. 4., nov. 6. |
12. | ORBÁN Sándor: Egyház és állam. A katolikus egyház és az állam viszonyának rendezése. 1945-1950. Bp., 1962. 87-88. |
13. | Magyarország története. II. Főszerkesztő Molnár Erik. Bp., 1964. 496. |
14. | BALOGH Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon. In: Századok, 1970. 5-6. sz. 1221. |
15. | Ebből a szempontból is figyelemre méltó a körlevél szövegközlésének két lényeges eltérése. Az 1945 őszén kinyomtatott, szétküldött és a papoktól felolvasott körlevél szövegéből ugyanis hiányzik két mondat a 7. bekezdés elejéről és végéről: "A legmélyebb fájdalommal kell igazat adnunk az angol külügyminiszter szavainak, hogy úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik totális szellemű zsarnokságot a másik váltotta volna fel." ... "Különös hatások folytán a magyar élet valóban az egyik totális zsarnokságból a másik felé sodródik." De szerepelnek ezek a Vecsey-féle 1957-es közlésben, valamint Mindszenty emlékiratainak 1973-i részlet-idézeteiben. Ezek minden valószínűség szerint benne voltak a körlevél legelső kéziratváltozatában, de azután még a püspökkari értekezleten, vagy a SZEB elnökének nyomására onnan kikerültek. - Még ezekben a keményebben fogalmazó mondatokban sincs azonosítva a népi demokrácia a fasizmussal, hanem azt közlik: úgy tűnik, mintha efelé tartana... |
16. | Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947. Bp., 1975. 97.; A magyar népi demokrácia története. 1944-1962. Bp., 1978. 60.; Választások Magyarországon 1945. Bp., 1984. 144-145.; Magyarország a XX. században. Bp., 1985. 273-274. (1986-ban második kiadás); Magyarország története. 1918-1975. Bp., 1986. 138. |
17. | Magyarország történeti kronológiája. Főszerk. Benda Kálmán. IV., Bp., 1982. 1023. E részt Vida István írta. |
18. | A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Bp., 1977. 250. |
19. | Politikuspályák: Mindszenty József. In: Társadalmi Szemle 1983., 4. sz. 83.; kötetben is: Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1984. 136. |
20. | "A reakciósok özönlöttek a kisgazdapártba. A kisgazdapárt népszerűséghajhászására jellemző volt, hogy választási plakátjain a kereszt, jelszavában az isten, a magántulajdon védelme tűnt fel." UNGER Mátyás-SZABOLCS Ottó: Magyarország története. Bp., 1965. 376. - Egy korabeli kisgazda-plakát képe: A magyarok krónikája. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1996. 643. |
21. | A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Bp., 1985. 42-43. |
22. | A Mindszenty-per. Szerk. Gergely Jenő és Izsák Lajos. 1989. 19. |
23. | A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon 1945-1956. In: Századok 1985. 431-432. |
24. | A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp., 1985. 59-60.; A koalíció évei Magyarországon 1944-1948. Bp., 1986. 80-81.; Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990. Bp., 1998. 51-52. |
25. | GERGELY Jenő-IZSÁK Lajos: A huszadik század története. Bp., 2000. 239-240.; A magyar államiság ezer éve. Szerk. Gergely Jenő, Izsák Lajos. Bp., 2001. 176. |
26. | A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk. Beke Margit. Köln-Budapest, 1996. 66. |
27. | GERGELY Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Bp., 1977. 250. |