MÉSZÁROS ISTVÁN

MINDSZENTY 1945. ÉVI
"VÁLASZTÁSI" KÖRLEVELE

MAGYARORSZÁG 1945 ÁPRILISÁTÓL NOVEMBERÉIG

--------------------Ebben az időben hatalmas fizikai erejével jelen volt az országban a szovjet hadsereg; a legfőbb hatalmat a szovjet, angol, amerikai és francia tagokból álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság gyakorolta. Ennek elnöke Vorosilov marsall volt, lényegében ő határozta meg a bizottság tevékenységének irányát és tartalmát. Az 1944 decemberében Debrecenben alakult ideiglenes nemzetgyűlés és ideiglenes kormány illetékessége a szabad választás alapján létrejött nemzetgyűlés összeüléséig, az új kormány hivatalba lépéséig tartott.
-----A háború után a lakosság körében folytatta működését a háború előtt is létezett Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt; új alakulat volt a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt, valamint a jelentős szovjet segítséggel, széles körű agitáció eredményeként megszerveződő Magyar Kommunista Párt.
-----Közülük egyedül a Kisgazdapárt vallotta magát keresztény szellemiségűnek; a két munkáspárt kifejezetten egyház- és vallásellenes múlttal rendelkezett; a Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt vallási szempontból nem volt elkötelezett; antiklerikalizmust vagy vallási közömbösséget vallók egyaránt voltak tagjaik között. Hasonló koncepciójú volt a teljesen súlytalan Magyar Radikális Párt is.
-----A mintegy 6-7 millió katolikus hívő, illetőleg vezetőik, a püspökök számára ekkor a jövő eléggé bizonytalannak látszott, hiszen a magyar katolikus egyház helyzete gyökeresen megváltozott a háború előtti állapotokhoz képest. Akkor a magyar társadalomban a katolikus egyház tanítását, főpapjait, papjait, intézményeit az ország lakosainak nagyrésze tiszteletben tartotta, tekintélyesek és minden tekintetben elfogadottak voltak. 1944 decemberétől azonban megjelent hazánkban a nyílt egyházellenesség s az ateizmus nyilvános propagandája: ilyen még nem volt a magyar katolikus egyház ezeréves történetében. Megindult a vádaskodások hosszú, megszakítatlan sora az egyház tanítása, püspökei és papjai ellen; a baloldal kezében levő belügyminisztérium megszüntette egyesületeinek, sajtójának nagy részét, sok papját internálták, börtönbe vetették; a földreformnak is volt egyházellenes éle és hatása. Mindegyik párt, a folyamatosan közreadott deklarációiban, mindig az állampolgárok számára biztosított vallásszabadságról szólt, ugyanakkor a munkáspártok és társutas-szervezeteik széles körű egyházellenes támadásba kezdtek. Ez volt a helyzet már 1945 tavaszán, nyarán, őszén.
-----Mindebben élen járt a Magyar Kommunista Párt, amely hol rejtetten, hol nyíltan kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió példája nyomán hazánkban a "proletárdiktatúrát" akarja megvalósítani. S az is világosan látszott: a kommunista párt a hatalom erőszakos megragadására tör, a Szovjetunió által minden vonatkozásban - anyagilag is - bőkezűen támogatva, és maga mögött tudhatja a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (s az itt állomásozó szovjet hadsereget) is.

-----A két világháború között számos - nevében vagy szellemében - keresztény párt működött Magyarországon. Ezek azonban a háború vége felé szétzilálódtak, s a háború után nem voltak életképesek.

-----A szövetséges hatalmak jaltai nyilatkozata szerint Magyarországon is demokratikus, szabad többpárti választásokat kell tartani, amelyek nyomán azután minden tekintetben legitim, a győztes hatalmak által is elismert törvényes kormányzat vezesse az országot. Az ideiglenes magyar kormány - a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével - 1945. november 4-re tűzte ki a nemzetgyűlési képviselő választásokat. Országos helyi önkormányzati választásokról egyelőre nem rendelkeztek, viszont - a nemzetgyűlési választásokat megelőzően - október 7-én kellett megrendezni Budapesten a helyi törvényhatósági választást. Ezt nyilván próbának, tesztnek szánták: tudni akarták, hogy a pártok majd milyen támogatásra számíthatnak országos viszonylatban.
-----A felszínen minden rendjén valónak látszott: Magyarország ezáltal elindul azon az úton, hogy olyan többpártrendszerű, parlamentáris, demokratikus jogállam legyen, mint a többi nyugati demokratikus polgári ország. Itt is több párt működik. Ezek egyike a kommunista párt, amelyet éppen úgy kötnek a törvényesség keretei, mint a többi pártot; ahány szavazatot kap, annyi képviselője jut a parlamentbe, s ha részt vesz a kormányzásban, ennek arányában részesedik a miniszteri, államtitkári stb. tisztségekben. Úgy, ahogyan ez ekkortájt Franciaországban vagy Olaszországban történik: teljesen törvényesen sok képviselői helyet birtokolnak az ottani kommunista pártok a parlamentben.
-----A hazai polgári politikusok (akárcsak az ország lakói, főként az értelmiségiek) a háború előtt és alatt különféle híradásokból sok mindent tudtak a Szovjetunióról, annak sajátos, a nyugat- és közép-európaitól elütő belső állami-társadalmi berendezkedéséről, a kommunista diktatúráról, terrorról, koncentrációs táborokról, kegyetlen egyházüldözésről.
-----1945 tavaszán azonban minderre hirtelen homály borult, s a mindent elárasztó propaganda nyomán hazai polgári politikusaink legtöbbje hitt a hírverésnek: a szabadság, a jólét, a béke, a jövő követendő országa lett előttük is a világháború e győztes hatalma. Nyilatkozataikban elfogadták teljes értékű demokratikus pártnak a Magyar Kommunista Pártot, azt hívén, hogy ez is egészen olyan párt, mint nyugati kommunista testvérpártjai. Ez azonban teljesen téves álláspont volt: a Magyar Kommunista Párt nem nyugati, hanem szovjet típusú kommunista párt volt, amely - akárcsak a jaltai megállapodás nyomán a Szovjetunió érdekszférájába került többi országban - rövid úton, erőszakkal kívánta megteremteni egyeduralmát hazánkban. Megváltozott, "megjavult" tehát a Szovjetunió, demokratikus párt tehát a Magyar Kommunista Párt - vélték tévesen hazai polgári politikusaink 1945 tavaszán, nyarán, őszén. Vajon szűklátókörűség, kétszínűség, hiszékenység, naivitás, kényszer volt ennek az oka?

*

Kevesen voltak, akik világosan láttak.
-----Egyikük volt Mindszenty József bíboros, aki jól tudta, hogy mi a Magyar Kommunista Párt igazi szándéka és célja, s milyen ország a Szovjetunió, a követendő példaként elénk állított minta; hogy a magyar kommunisták teljes erővel, törvényes és törvénytelen eszközökkel - nagy külföldi segítséggel -, előbb rejtetten, majd teljes nyíltsággal dolgoznak a magyar proletárdiktatúra államának kiépítésén. Mindszenty ugyanis már az előző évtizedben alaposan tanulmányozta - erre éppen XI. Piusz pápa hívta fel 1937-ben a katolikusokat! - a kommunizmus elméletét; annak eszméit, elveit teljes egészében ismerte; s igen tájékozott volt annak szovjetunióbeli gyakorlati megvalósulása tekintetében.
-----Ezért emelte fel a szavát Mindszenty már a kezdet kezdetén a proletárdiktatúra kialakításának hazai kísérletei, megnyilvánulásai ellen, az egész magyarság és benne a magyar katolikusok védelmében. Lehet, hogy a polgári politikusaink között is voltak, akik látták, hogy mire készül a magyar kommunista párt és a Szovjetunió, de nem volt bátorságuk, hogy aggodalmuknak nyíltan hangot adjanak. Mindszenty hercegprímásnak volt erre bátorsága, s nem hátrált meg, bár ezzel kivívta maga ellen a teljes baloldal kegyetlen támadásait.
-----A mából, 2002-ből visszatekintve 1945 egyrészt reményekkel, másrészt aggódással, félelmekkel teli időszakára, megállapítható, hogy mindaz bekövetkezett, amitől Mindszenty bíboros tartott; minden úgy következett be, ahogy - kellő tájékozottság és tapasztalat birtokában - előre látta: a náci-nyilas diktatúra helyébe - a magyar kommunista párt és társutas-pártjai céltudatos tevékenysége nyomán - 1948-1950 között létrejött a magyar proletárdiktatúra, az egyházüldöző, majd egyházkorlátozó magyar kommunista állam, a Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió tükörképe. Polgári politikusaink 1948-ban, 1949-ben meglepetten kérdezték: ez hogyan történhetett? De akkor már vagy börtönben voltak, vagy Nyugaton.

-----Bibliás iskolázottságú emberek azt mondják: Mindszenty szerepe tipikus prófétai attitűd. Az ószövetségi zsidóság prófétái is világosan látták a jövőt, hangos szóval hirdették népüknek, hogyan kerülhető el a romlás bekövetkezése, de nem hittek nekik, nem hallgattak rájuk, nem követték tanácsaikat, sőt fogságba vetették, megölték őket.

KÉT VÁLASZTÁS

1945. május 24-én tartotta a magyar püspöki kar - egyéves háborús kihagyás után - a második világháború utáni első ülését.¹ Grősz József kalocsai érsek elnökölt, mert Serédi Jusztinián hercegprímás márciusban meghalt. Az ülésen a választási körlevélről nem esett szó, hiszen a választás időpontját ekkor még nem tűzték ki az illetékes hatóságok. A következő ülésre október 17-én került sor.
-----Közben október elején, október 7-én, vasárnap két jelentős esemény is történt. Ekkor foglalta el, ünnepélyes keretek között, érseki székét az esztergomi bazilikában Mindszenty József korábbi veszprémi püspök. S ugyanezen a napon tartották Budapesten a helyi önkormányzati választást. Ezen a kisgazdapárt 50,54%-os abszolút többséget kapott; ugyanakkor a szociáldemokraták és kommunisták közös listája a szavazatok 42,76%-át szerezte meg.

-----A főváros képviselő-testületében ennek megfelelően a mandátumok száma így oszlott meg: kisgazdák 121, szociáldemokraták-kommunisták 103, polgári demokraták 9, parasztpártiak 5, radikálisok 2 képviselő.

-----Óriási csalódás volt a két munkáspárt, főként a kommunisták számára ez az eredmény, hiszen előzőleg biztos győzelemre számítottak. Egyrészt hatalmas, minden más pártot lehengerlő agitációjuk miatt, melyben a "Horthy-fasizmus"-tól, a "keresztény kurzus" feudalizmusától való "felszabadítás" tényét, s egy hatalmas anyagi jólétet biztosító ragyogó jövő álomképét vetítették a teljes anyagi-gazdasági romlásban levő lakosok elé. Másrészt számítottak az általuk tudatosan keltett, az egész országban eluralkodó félelem hatásaira is: ezrek voltak börtönben, internálásban, tízezreket fosztottak meg választójoguktól, még többeket hagyva jövőjük felől teljes bizonytalanságban.
-----A budapesti választási vereség hideg zuhanyként érte a kommunistákat. Ezért október 8-tól minden korábbit túlszárnyaló, az egész országot átpásztázó hatalmas kampányba kezdtek, de most már nem közösen a szociáldemokratákkal, hanem önállóan, hogy a november 4-i nemzetgyűlési választásokon a hátrányukat behozzák, sőt hogy minél fölényesebben győzzenek. Ami akkor ritka kincs volt a propagandához, azzal ők nagy bőséggel rendelkeztek (mögöttük állt a szovjet hadsereg, s hallgatólagosan a Szövetséges Ellenőrző Bizottság): mikrofonok, elektromos erősítők, személyautók, teherautók, benzin s más effélék. És főként - ami akkoriban csupán szigorú hivatalos kiutalással volt beszerezhető, korlátozott mennyiségben - a kommunisták hatalmas papírkontingenssel rendelkeztek újsághoz, plakátokhoz, szórólapok százezreihez.
-----A korábbi budapesti kommunista választási propaganda ekkor már új érvekkel bővült: a földosztás érdemeit csakis maguknak tulajdonítva igyekeztek hatni a falusi földhözjuttatottakra és családjaikra; másrészt a munkások, a szegényparasztok elé fölfestették az anyagi felemelkedés szédületes perspektíváit. Nem szabad elfelejteni: Budapest 1945-ben még "kis-Budapest" volt, a munkáskerületek ("Vörös Csepel" s a többi) még nem tartoztak hozzá. Ezek, valamint a vidéki gyárvárosok, bányásztelepülések szavazói most fognak majd voksolni!
-----A kommunista párt magyarországi győzelme magától értetődő követelmény volt a Szovjetunió részéről. Megbízottai révén igyekezett is ennek érdekében beavatkozni a választások kimenetelébe. Vorosilov marsall, mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke (amely testületnek éppen a pártatlanságot kellett volna képviselnie) október 16-án arra szólította fel a választáson legerősebbnek bizonyult négy párt - kisgazdák, szociáldemokraták, kommunisták, parasztpártiak - vezetőit, hogy a választáson közös listával induljanak. Így ugyanis nem derülne ki, hogy melyik párt külön-külön mennyi szavazatot szerzett, s a választás után a kommunisták az erő pozíciójából - maguk mögött a szovjet segítséggel - nekik megfelelően oszthatták volna ki maguknak a hatalom legfőbb posztjait.
-----Ezt azonban Vorosilovnak nem sikerült elérnie, legfőképpen a Kisgazdapárt érthető ellenkezése miatt. Azt viszont kierőszakolta a szovjet marsall, hogy az említett négy párt közös nyilatkozatot, mintegy kötelezvényt tegyen közzé, amelyben a választások után létrehozandó koalíciós kormány programját körvonalazták. Tehát a választások előtt, amikor még semmit sem lehetett tudni annak eredményéről s a létesülő - koalíciós vagy nem-koalíciós - kormányról!
-----A Szabad Nép október 25-i száma közölte ezt, "A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártjának kiáltványa a magyar néphez" címmel. Benne e meglepő, a demokratikus politikai életben teljesen szokatlan megegyezéssel: "Az új kormány, amely lehetőleg mielőbb, de legkésőbb a választások után azonnal átveszi az ország ügyeinek intézését, csakis a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy nagy pártjának kormánya lehet". Hangoztatták az ország egységének szükségességét, és hat pontba foglalt kormányzási tervezetet adtak közre.

*

Mindszenty hercegprímás maga készítette el a november 4-én esedékes országos képviselő-választás alkalmával kibocsátandó püspökkari körlevél alapszövegét, alighanem már hivatalba lépése legelső napján, október 8-án. Majd szétküldte a püspököknek, véleményt kérve róla. Ezeket azután bedolgozva véglegesítette a szöveget.
-----Két hét sem telt el, és 1945. október 17-én összeült a budai prímási székházban az első püspökkari értekezlet, amelyen Mindszenty elnökölt.² Czapik Gyula egri érsek üdvözölte őt e magas tisztségében: "Mélységes tisztelettel és szeretettel köszönti Mindszenty József hercegprímás, érsek úr őfőméltóságát - olvasható a jegyzőkönyvben -, amikor vállaira vette a keresztet, amelyet ne a Golgotára, hanem a Feltámadás hegyére vigyen. Ígéri neki a püspöki kar nevében, hogy mindannyian készséggel és szeretettel állanak mellette nehéz hivatása útján."
-----Az ülés első napirendi pontja a választási körlevél ügye volt. Erről a jegyzőkönyv szerint így referált az elnöklő Mindszenty: szövegét "megbízásából az esztergomi káptalani helytartó megküldötte a konferencia tagjainak. A reá beérkezett észrevételek és kívánságok figyelembe vétettek."
-----A jegyzőkönyv nem szól arról, hogy ezen a napon a tervezett szöveg részletes megbeszélés tárgya lett volna, mert ez a következő napon, október 18-án történt. Erről emlékirataiban számolt be a prímás: "A püspökkari konferencia második napján tárgyaltuk választási körlevelünket. A készen vitt szöveget szakaszról szakaszra ismertettem a főpásztorokkal. Mindnyájan szükségesnek tartották az általam javasolt részletességet, s azt, hogy konkrét tényekre való hivatkozással tárjuk híveink elé a súlyos visszaéléseket is. Mindnyájuk tetszésével találkozott a nyílt, kendőzetlen hangnem és a határozott kiállás a keresztény világnézetű politikai program mellett."³
-----A főpásztorok ugyanis nagy hangsúllyal hívták fel körlevelükben a katolikus hívek millióinak figyelmét, hogy alaposan tanulmányozzák a kialakult hazai társadalmi körülményeket, a háború befejezése óta tapasztalt tényeket, s a katolikus társadalmi tanítás alapján, a tiszta demokrácia hazai kialakítását elősegítendő, csakis olyan képviselőjelöltekre szavazzanak, akik keresztény világnézetű politikai programot akarnak megvalósítani.
-----A körlevél tartalma a püspöki kar egészének véleményét foglalta magában, a testület teljes egységét tükrözte, tagjai közül senki sem képviselt más állásfoglalást.
-----Szándékuk az volt, hogy a választás előtti vasárnapon, október 28-án olvassák fel a katolikus templomokban a körlevelet. Ezért még október 18-án elküldték szövegét a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, hogy engedélyezze a kinyomtatást. Ez azonban - alighanem tudatos késleltetéssel - csak október 29-én érkezett meg a prímáshoz. De sikerült a rendelkezésre álló rövid idő alatt a körlevelet kinyomtatni és szétküldeni, s november 1-én, Mindenszentek ünnepén (amely ekkor még kötelező egyházi ünnep és állami munkaszüneti nap volt) az ország összes katolikus templomában a papok felolvasták azt a híveknek.

A PÜSPÖKÖK ÜZENETE

A körlevél négy közepes nagyságú nyomtatott oldal terjedelmű.⁴ Szerzői szigorúan logikus gondolatmenet alapján adják elő mondanivalójukat: egyrészt alapvető fogalmakat, elveket tisztáznak és fejtenek ki elméleti síkon; másrészt - kellő pszichológiai megfontolásokból - példaként bizonyos konkrét tényeket is szóbahoznak. A szöveg a jól érthető, világos magyarázat, a témához illeszkedő meggyőző érvelés, s az érzelmekre is ható ösztönzés jól egybeszerkesztett szerves egésze.
Hangvétele messze áll a hasonló funkciójú egyházi dokumentumok kenetteljességétől, jámborkodó, papos prédikációstílusától. Ehelyett a XX. század közepén hazánkban élő "civil" közbeszéd, az egymással való értelmes beszélgetés nyelvén szól.
-----Az első rész a képviselőválasztás tényének jelentőségét fejtegeti. Véget ért a testi, lelki, anyagi pusztulás szörnyűségeit nyújtó háború, le kell számolni az elhibázott múlttal, s "fáradságot, áldozatot sem kímélve kell felépíteni a jövőt". Nekünk, magyar katolikusoknak is ez a legfőbb feladatunk. A körlevél éppen erről szól: "hogyan kell felépítenünk az annyira várt békésebb és rendezettebb jövőt". A püspökök azért fordulnak híveikhez, "mert a jövő kialakításának egyik fontos, talán döntő fordulata elé érkezünk. Választások előtt áll a magyar nép." Nagyon sok függ attól, hogyan nyilvánítja ki akaratát az ország. "Lelkiismeretbevágó kérdés ez s éppen ezért kötelességünknek érezzük, hogy e fontos elhatározás előtt híveink segítségére siessünk. Nem avatkozunk be a választási küzdelmekbe, nem foglalunk állást egyetlen párt mellett sem, de az igazság és kötelesség elveit kifejtjük, hogy minden katolikus hívő szerintük válasszon" képviselőt.
-----A második részben a püspökök a demokrácia magasrendűségét méltatják. "Az állami élet jövő berendezkedése kétségtelenül csak a demokrácia elvei szerint történhetik." Szemléletesen részletezik, hogy mi volt a diktatúra, a zsarnokság a történelem folyamán. Majd leszögezik: "Természetesen nem az a demokrácia, mely az egyik emberi személy korlátlan uralma helyébe egy másikét állítja; nem az, amelyik az egyik embercsoport önző és féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan önző és féktelen hatalmaskodásával váltja fel." De hát mi a demokrácia? "Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, melyekhez soha semmiféle emberi hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad. Az igazi demokrácia arra törekszik, hogy ahol valamely ok folytán ezek a jogok uralomra nem jutottak, azok ott is minél előbb elismertessenek és tiszteletben tartassanak. Az igazi demokrácia a lelkiismereti szabadságot, a szülők jogait, a munkásnak szabad egyéniséggé való kialakulását, a munka rabszolgaságának megtörését írja zászlajára."
-----Határozottan kijelentik: "Mi örömmel fogjuk látni, ha majd a magyar népet az emberiség e nagy törekvésének szolgálatába állítják. Örömünk annál nagyobb lesz, mert a demokrácia ezen értelmezése tökéletesen megfelel azoknak a bölcs, mély és evangéliumi elveknek, melyeket XII. Pius pápa 1942. évi karácsonyi beszédében a jövő társadalmi berendezkedés alapjaiként mutatott be."
-----A harmadik rész röviden utal a korabeli hazai közélet néhány olyan konkrét esetére, amelyek a keresztény erkölcs szempontjából elfogadhatatlanok. Ezek a tiszta demokrácia elveivel ellentétben állnak. "Meg kell mondanunk, hogy ez az irányzat újabb veszélyekbe sodorhatja súlyosan megpróbált hazánkat. Meg kell mondanunk, hogy keresztény választó nem adhatja szavazatát olyan irányzatra, mely újabb elnyomást, újabb erőszakos uralmat, a természettörvények mellőzését felelőtlenül és sűrűn elköveti."
-----Ilyen a házassági-családjogi rendelet, amely igen megkönnyítette a válást, azután a földbirtokreform megvalósítása során észlelt számos törvénytelenség. Hangsúlyozzák: ezzel kapcsolatban "nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává".

-----De különféle nyilatkozatokból az hallható ki, mintha az "bizonyos társadalmi osztályok egyszerű gazdasági tönkretételét célozta volna"; hogy ez az intézkedés "büntetés a magyar birtokos osztály múltjáért". De vajon "helyes-e a kollektív igazságszolgáltatás elve? Szabad-e a jog és törvény uralmára törekvő társadalomban azt vállalnunk, hogy az ősapák nagyon kétséges mulasztásait szenvedje meg az unokák késői nemzedéke?" S a földosztás helyi gyakorlati kivitelezésénél kétségtelenül érvényesült a pártpolitika, megnyilvánult "a bosszúálló szellem"; a konkrét végrehajtás "nélkülözte a megfontoltságot", ezért "ennek az elsietett, szenvedélytől fűtött munká"-nak a következményeit hosszú ideig sínyleni fogja az egész lakosság, különösen a városiak.

-----Püspökeink súlyos nehezteléssel hozták szóba ártatlan emberek sokaságának törvénysértő fogvatartását. Ennek számos esetét sorolják fel. "Mindez lehet ugyan egyesek túlkapása, de e túlkapások megdöbbentően sokasodnak. S aligha következhetnének be, ha a kormányzat erős volna, ha a pártokat a törvénytisztelet szelleme hatná át." Ezekkel szemben "az erkölcsi rend igazságosabb és jogszerűbb alapján álló, a természet, valamint Isten törvényeit tiszteletben tartó kormányzást akarunk." Súlyos bajok vannak a közbiztonság terén, "rendőrségünk ugyanakkor papokat tart fogva szentbeszédeik miatt s védtelen polgárok internálására rendezkedik be."
-----De felpanaszolják a püspökök azt is, hogy egyes hivatalos szervek már nyíltan vallás- és egyházellenes magatartásúak. Például "a kormány egyik tagja a Szent István hetét használta fel, hogy a tanárok átképző tanfolyamán Szent István ellen kemény támadást intézzen, s hivatalos hatalommal fenyegesse meg azokat a tanárokat, akik másképp mernek érezni vagy gondolkodni, mint ő. Az átképző tanfolyam másik előadója nyíltan az istentagadást hirdette meg a jövő iskola irányító szelleme gyanánt."
-----Végül a főpásztorok a választáson való részvétel jelentőségét hangsúlyozzák a haza és az egyház szempontjából: "Fontoljátok meg szavainkat, s a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkra szállni, s képes lesz küzdeni e jelenlegi visszaélések ellen. Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetéseitől! Könnyebb egyszeri fenyegetést kiállni és elszenvedni, mint rálépni arra az útra, ahová meggondolatlan és lelkiismeretlen emberek csábítani akarják a magyarságot."
-----S ezt is megemlítették a magyar katolikus egyház vezetői, híveiket a választáson való részvételre buzdítva: "Örömmel üdvözöltük a győztes hatalmak vezetőinek ajkán elhangzott kijelentéseket, valahányszor az emberi személy méltóságának komolyabb megbecsülését jelölték meg a jövő demokratikus fejlődésének feladatául. Hisszük, hogy ezek az eszmék szebb világot teremthetnek..."

MIÉRT? MIÉRT NEM?

A hazai katolikus egyházmegyék élén álló püspökök az 1790-es évek óta alkottak folyamatosan működő szervezett testületet. Ettől kezdve már nem csupán saját egyházmegyéjük iránt volt felelősségük, ahogyan évszázadokon át azelőtt, de közösségbe tömörülve együttesen - mint püspöki kar - az egész magyar katolikus egyházra viseltek gondot.
-----1840-től adtak ki a magyar katolikus egyház híveinek egészéhez szóló közös körlevelet, évenként egyet, néha kettőt, amelyeket mindig a püspöki kar mindenkori elnöke, az esztergomi érsek, az ország prímása írt alá, a püspöki kar egésze nevében.
-----A körlevelek különféle témájúak voltak, legtöbbször a szorosan vett vallási és erkölcsi vonatkozású aktualitások adták a tartalmukat. Országgyűlési képviselőválasztás előtt a püspöki kar a XX. század közepéig még sohasem tett közzé körlevelet.⁵ Erre először 1945 őszén került sor.
-----Vajon ekkor miért adta ki a püspöki kar e "választási" körlevelét? Mi volt vele a célja? Vajon általa beleszólt-e a püspöki kar a hazai politikai életbe? "Politizált-e az egyház?" Beleavatkozott-e a választási pártharcokba? Nem, egyáltalán nem.
-----A püspöki kar - élén az esztergomi érsek-prímással - ekkor még hagyományos módon széles körű tiszteletet élvező, nagy erkölcsi tekintéllyel rendelkező, politikai pártokon felül álló testület volt hazánkban (de másutt is Közép-Európában: Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban). 1945 őszén mint ilyen szólt ez a testület az általa vezetett hívekhez, a mintegy 6-7 milliónyi katolikus közösséghez. Őket eligazítani a keresztény közéleti erkölcs ügyeiben alapvető lelkipásztori - és nem politikai! - feladata volt mindegyik püspöknek: tudatosítani bennük, hogy erkölcsi kötelessége minden katolikus állampolgárnak, hogy tevőlegesen, alakítólag vegyen részt a közügyekben. Ezért menjen el szavazni, és olyanokra adja szavazatát, akik hitelesen képviselik a közéletben az erkölcsi értékeket. Ez egy XX. századi demokratikus jogállamban egyáltalán nem különlegesség, ez minden tekintetben teljesen jogszerű és törvényes egyházi hivatásbeli eljárás volt.
-----A közelgő választás döntő fontosságú volt az egész ország jövőjét, ezen belül a magyar katolikus egyházat illetően is, hiszen az eredmény szorosan befolyásolta az ország majdnem háromnegyed részét alkotó katolikus hívek vallásos életének, erkölcsi világának jövőbeli lehetőségeit, kereteit, közegét. Ellentétben előző korokkal - most vallásellenes, ateista-materialista jövőt akaró erők pályáztak a győzelemre. A katolikus vallás, a keresztény erkölcs értékei minél gazdagabban legyenek jelen az újjáéledő, háború utáni Magyarország életében - ez nyilvánvaló követelése volt a magyar egyház összes tagjának. Ennek törvényadta kifejezésére hívták fel őket körlevelükkel a rájuk bízott, vallásos-erkölcsös életükért felelős főpásztorok.
-----Nem agitáltak egyik vagy másik párt, politikai áramlat vagy politikus személye mellett vagy ellen; a körlevélben egyetlen párt vagy politikus neve nem szerepel, de még rejtett, kódolt utalás sincs ilyenekre. A szöveg semmiféleképpen nem hozható kapcsolatba semmiféle konkrét párttal vagy konkrét személlyel. S már csak azért sem lehet "beavatkozás"-nak minősíteni a püspökök körlevelét, mivel annak tartalmát - az egyetemes egyház szociális tanítását - hirdették a nagy nyilvánosság előtt a választásokat megelőzően is, később is; nem csupán erre az egyetlen alkalomra szólt ez a tanítás.
-----Az viszont kétségtelen, hogy ha rájuk hallgatnak híveik, megszívlelik vallási-erkölcsi érveiket, s azok szerint cselekszenek a választás során, akkor nyilván több keresztény értékrendű jelölt kerül a parlamentbe képviselőnek, mint ateista, antiklerikális vagy éppen vallásilag közömbös gondolkodású honatya. Ily módon - ha mindenki tiszteletben tartja a demokrácia, a demokratikus választás törvényeit - sikerül hátrább szorítani az ateista-materialista kommunizmus fenyegető hazai kísértetét, legyűrni az egyház- és vallásellenes kommunista és társutas pártok baloldali hatalom-megragadási erőfeszítéseit. Ily módon, természetesen, közvetve politikai hatásai is voltak e püspökkari körlevélnek, de - ezt ismételni kell - a főpapok nem "politizáltak", hanem vallási-erkölcsi célú hivatásbeli feladatukat, kötelességüket teljesítették felvilágosító, ösztönző üzenetükkel.

*

1945. október 31-én délután a kommunista párt hatalmas kampánygyűlést tartott a budapesti Sportcsarnokban a szokásos látványos külsőségekkel, utcai demonstrációkkal.⁶ A főszónok, Rákosi Mátyás, a kommunista párt vezetője beszédének legnagyobb részében erős kritikával ostorozta az ország igen rossz gazdasági helyzetét, a fenyegető élelmiszerhiányt s hasonlókat. Feltűnő volt, hogy többféle okból is súlyosan elmarasztalta koalíciós partnerét, a Kisgazdapártot. Rákosi természetesen még nem ejthetett szót a püspökkari körlevélről, amelyet a következő napon, november 1-jén olvastak fel az ország templomaiban. Sehol semmiféle rendzavarás ezzel kapcsolatban nem történt.
-----Másnap, november 2-án a Magyar Kommunista Párt legfőbb szerve, a Politikai Bizottság nyilatkozat formájában minősíthetetlen hangú durva támadást intézett Mindszenty ellen, amelyet a Szabad Nép, a kommunista párt napilapja többszázezer példányban, november 3-i számában tett közzé. A szokásos kommunista pártzsargon (ma már komikus, de akkor halálosan komoly) kifejezéseivel a hazug vádak özönét zúdította Mindszentyre, amelyek lényege, hogy az érsek-prímás "reakciós", vagyis a magyar nép ellensége; s hogy "külföldi körök" azaz az "imperialisták" közreműködésével a "hazai reakciót" újra hatalomba akarja segíteni, ezáltal az országot újra romlásba akarja dönteni.
-----Önmagukkal kerültek ellentétbe a vádlók, amikor a körlevelet a választásba való beavatkozásnak nyilvánították "a reakció mellett, a munkáspártok ellen": csupán e két csoportba volt osztható a választáson induló hat demokratikus párt?
-----S ellentétben a váddal: a püspökök nem vették védelmükbe "a nemzetrontó nagybirtokosokat"; nem intéztek támadást a földreform ellen. A nyilatkozatot záró fenyegetés már előrevetítette az egyházakat sújtó későbbi konkrét megtorló pártintézkedéseket.
-----Íme, a kommunista párt Politikai Bizottságának nyilatkozata:
-----"Az ország katolikus templomaiban november elsején felolvasták Mindszenty József hercegprímás pásztorlevelét a küszöbön álló választásokról. A pásztorlevél a pártatlanság örve alatt, a tények meghamisításával, példátlan beavatkozás a választási küzdelembe a reakció mellett, a munkáspártok ellen. A pásztorlevél megtévesztéssel igyekszik befolyásolni a katolikus hívőket politikai álláspontjukban, egyben kísérlet arra, hogy felborítsa azt az egyezményt, mely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártja között a nemzeti egység, a reakció elleni kíméletlen harc, az ország előtt álló súlyos gazdasági kérdések megoldása érdekében létrejött. A pásztorlevél védelmébe veszi a nemzetrontó nagybirtokosokat, leplezetlen támadást intéz a demokratikus földreform ellen, mely a magyar parasztok százezreit földhöz juttatta és kezére játszik azoknak a külföldi köröknek, amelyek újból nyeregbe szeretnék segíteni a magyar reakciót.
-----Meg vagyunk győződve arról, hogy a katolikus hívők többsége, sőt az egyház képviselőinek [= a papoknak] számottevő része nem ért egyet Mindszenty Józsefnek ezzel a fellépésével, amely az egyházat a népellenes reakció eszközévé akarja süllyeszteni. Ez azzal fenyeget, hogy az egyház maga is pártharcok színhelyévé válik.
-----Megállapítjuk, hogy Mindszenty József pásztorlevele - amelyet sok helyütt a papok a kihirdetés alkalmával azzal egészítettek ki, hogy felhívták a hívőket egy bizonyos pártra való szavazásra - kérdésessé teszi a választások érvényességét.
-----A Magyar Kommunista Párt ismételten és ünnepélyesen kijelenti, hogy a teljes vallásszabadság híve, hogy tiszteletben tartja mindenki vallásos hitét. Leszögeztük azt is, hogy amennyiben a katolikus egyház nem fordul a demokrácia ellen, és a politikai harcban pártatlan magatartást tanúsít, tiszteletben tartjuk jogállását. Ezt változatlanul valljuk ma is. A történtek után azonban kijelentjük, hogy a jövőre nézve levonjuk a következtetést, és bizonyos egyházi körök támadását, amelyek a reakció segédcsapatává szegődnek, ugyanolyan eréllyel fogjuk visszaverni, mint a magyar demokrácia ellen intézett bármely oldalról jövő támadást."
-----A kommunisták vallásszabadság-ígéretének komolyságát már ekkor sem bizonyították a tények; a körlevél természetesen nem tette kérdésessé a választások érvényességét; s nem támadás volt a magyar demokrácia ellen, hanem éppen annak védelmében készült. S persze nem csupán Mindszenty hercegprímás műve volt, hanem a teljes püspöki karé.

*

A kommunista pártvezetőség nyomására, ugyancsak november 2-án, értekezletet tartottak a kommunisták, szociáldemokraták, kisgazdák, parasztpártiak és radikálisok pártvezetői a miniszterelnökségen, Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök részvételével. (A Polgári Demokrata Párt képviselői nem voltak jelen.) A püspökkari körlevelet ugyancsak hevesen támadó nyilatkozatukat szintén a Szabad Nép említett november 3-i száma közölte. Teljes szövege:
-----"A hercegprímás pásztorlevele példátlan és illetéktelen beavatkozás a napi politikába és a választások menetébe. A magyar demokrácia legnagyobb vívmánya: a földreform a magyar nép évszázados vágyait valósítja meg. A pásztorlevél azzal vádolja meg a demokratikus pártokat, hogy a földreformot a volt nagybirtokosok ellen érzett bosszúvágyból és büntetésként vitték keresztül. A pásztorlevél ezzel az igazságtalan és méltánytalan beállítással a népellenes reakció törekvéseit támasztja alá, s így a demokrácia ellen irányított nyílt támadásnak kell tekintenünk, amelyet a leghatározottabban visszautasítunk.
-----A pásztorlevél egyes általunk is elítélt jelenségeket általánosítva az egyre javuló közállapotokról helytelen képet fest, és nem veszi figyelembe a demokratikus pártok erőfeszítéseit, amelyeknek ez a javulás köszönhető. A háború és a fasiszta bűnösök által okozott zűrzavarból a demokratikus pártok emelték ki az országot, azoknak az intézményeknek a segítségével is, amelyekkel szemben a hercegprímás úr csak egyoldalúan a bírálat szavait hangoztatja.
-----A pártközi értekezlet nem vonja kétségbe az egyházaknak azt a jogát, hogy állást foglaljanak a közélet minden kérdésében. De veszedelmesnek tartja, ha a napi politika kérdéseibe avatkoznak bele, különösen a hercegprímás pásztorlevelében megnyilatkozó igazságtalan és türelmetlen módon, amely csak arra alkalmas, hogy még a különböző demokratikus pártokhoz tartozó hívek lelkében is zavart kelthessen.
-----A hercegprímás nem járt el méltányosan a demokratikus pártokkal, holott ezek eddig is féltő gonddal ápolták azt a zavartalan viszonyt, amely a demokratikus átalakulás óta az egyház és az állam között fennáll. Ez a pásztorlevél nem szolgálja sem az ország, sem a katolikus egyház érdekeit."
-----Az öt párt e közös nyilatkozatában szereplő vádak már ismerősek a kommunista Politikai Bizottság közleményéből. E nyilatkozat szerzői azonban nem vonják kétségbe, hogy az egyházaknak joguk van véleményt mondani "a közélet minden kérdésében", tehát választási ügyben is megszólalhatnak; de természetesen nem csupán dicséretet, elismerést, hanem kritikát is megfogalmazhatnak. E nyilatkozat szerzői elismerik, hogy a püspökkari körlevélben ismertetett negatív események igazak; nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk általánosításnak.
-----Azt állítják, hogy Mindszenty megsértette a demokratikus pártokat. De hát egyetlen pártról nem esik szó a körlevélben! Hamis vád "a népellenes reakció" támogatása, "a demokrácia elleni nyílt támadás": a püspökök éppen a demokráciát védik a demokráciát sértő tényezőktől. Végül: a pásztorlevél éppen az egész ország, benne a magyar katolikus egyház érdekében készült, azt szolgálta. A következmények azt mutatják: eredményesen.

*

A választásról rendelkező 1945. évi VIII. törvény nem írt elő kampánycsendet, még a választás napjára sem. Révai József, a kommunista párt egyik illusztris vezető személyisége írt a Szabad Nép november 4-i számába vezércikket "Kire szavazzunk?" címmel. Feltűnő, hogy nem említi a püspökkari körlevelet, de a szokásos frazeológiával teljes szélességben támadja "az ellenséget". Egy rövid bekezdés a cikkből, amelyből következtetni lehet a teljes, egészoldalas szövegre:
-----"Az, ami ma van, még nem népi demokrácia. Abból, ami van, lehet hátra és lehet előre menni. A harc akörül folyik, hogy előre menjünk-e a nép ellenségeivel szemben kérlelhetetlen demokráciához, kisöpörve a régi és az új szemetet; vagy visszafelé menjünk-e a nép ellenségei iránt még több megbocsátás demokráciája felé, és tűrjük, hogy ellepjen bennünket a szemét?"
-----Megborzongató érzés ma, 2002-ben olvasni ezt a kijelentést, a kommunisták egészen világos cél-megfogalmazását: ma már tudjuk, hogy milyen "a nép ellenségeivel szemben kérlelhetetlen demokrácia", amely oly messze van a demokráciától, mint Makó Jeruzsálemtől: az kétségkívül diktatúra.

-----Érdemes párhuzamként ideiktatni egy másik cikk-idézetet is, amely még a budapesti helyhatósági választás előtt jelent meg a szerző neve nélkül a Szabad Nép október 3-i számában "Miről döntünk október 7-én?" címmel. Ugyanarról beszél, mint Révai, de még egészen enyhe, szelíd, behízelgő hangvétellel. Rövid részlete:
-----"A választásokon nem úgynevezett világnézeti kérdésekről kell dönteni; nem arról, hogy szocializmus legyen-e Magyarországon vagy kapitalizmus; arról sem, hogy a vörös zászló szebb-e vagy a háromszínű. Dönteni a magyar demokrácia jobbszárnya és a balszárnya között kell."
-----Megtévesztő fogalmazás: bizony, világnézeti kérdésekről kellett dönteni; arról, hogy szocializmus, kommunizmus, proletárdiktatúra legyen-e Magyarországon vagy sem! S a demokráciának nincs jobbszárnya vagy balszárnya; csak demokrácia van.

-----Az Új Ember című katolikus hetilapban már szeptembertől kezdve igen sok cikk foglalkozott a demokrácia témájával, annak keresztény tartalmával, konkrét mivoltáról, megvalósulásáról a különböző nyugati országokban. Kiemelkedett közülük Badalik Bertalan két írása: "Keresztény erkölcsi elveken alapuló demokráciát akarunk" (szept. 30.), "Politika, politikai pártok, katolicizmus" (okt. 21.). Egyetemi jogprofesszor, teológiai és szociológiai szaktudósok s más szakemberek világították meg a lap októberi, novemberi számaiban a keresztény felfogású demokrácia lényegét.
-----E "választási" körlevél körüli vizsgálódások is cáfolják "a csakis saját feje után cselekvő, magányos, hóbortos, akarnok Mindszenty"-képet, amelyet kommunista támadói róla elterjesztettek, sokakban máig megmaradóan. E körlevél ügyében is teljesen egyetértett vele a püspöki kar; széles körű hazai szakmai véleményre támaszkodott; hasonlóan jártak el a szomszédos "szocialista" országok vezető katolikus főpapjai;⁷ de ami a legsúlyosabb: teljes mértékben azonosan gondolkodott és minden tekintetben helyeslően mellette állt a Szentatya, XII. Piusz pápa. Véleményével, álláspontjával Mindszenty nem volt egyedül, hanem jelentős tekintélyeket reprezentált, széles tömegeket képviselt.

*

1945. november 1-jén olvasták fel a templomokban a püspökkari körlevelet, november 3-án jelentek meg a kommunista párt, valamint a pártközi értekezlet elítélő nyilatkozatai a Szabad Nép többszázezer példányában, s november 4-én lezajlott az ország egész területén a nemzetgyűlési képviselő-választás.
-----A szavazati joggal rendelkező állampolgárok 94,4 százaléka vett részt benne.
-----Eredmény: a kisgazdapárt 245, a kommunista párt 70, a szociáldemokraták 69, a parasztpárt 23, és a Polgári Demokrata Párt 2 mandátumot szerzett az új nemzetgyűlésben.
-----Mindszenty hercegprímás kommentárja: "A választásokból 57,7 százalékos győzelemmel került ki a Kisgazdapárt, amely programjában a keresztény elvek védelmét és megvalósítását ígérte a marxizmussal szemben. Az eredmény valóban elsöprő és elemi erővel megnyilatkozó tiltakozás volt a kommunizmussal szemben."⁸

-----(El lehet játszani a gondolattal: vajon mi lett volna a választás eredménye, ha nem lett volna püspökkari körlevél?)

*

Már a választás után, november 5-én jelent meg a Magyar Kurír hírközlönyben az "Illetékes egyházi hely nyilatkozata" című közlemény a november 2-i pártközi értekezlet november 3-án megjelentetett nyilatkozatára.⁹ Szövege, amely nyilván Mindszenty hercegprímás véleményét tartalmazza, higgadt, nyugodt:
-----"Kötelességszerűen és hagyományos nyomokon járt el a püspöki kar, amikor most, mint annyiszor a múltban is, a közélet egyes panaszos kérdéseivel nyilvánosan is foglalkozott. Ezt a jogát a kormányok soha kétségbe nem vonták, nem tette ezt eddig a jelenlegi sem, sőt az állami tényezők a felszólalást mindig figyelmesen fogadták, kétségtelenül azért, mert a püspöki kar mindig csak orvoslási és segítési szándékkal emelt szót a nyilvánosság előtt. Most is ez a szándék vezette a püspöki kart.
-----Nem akart a pásztorlevéllel illetéktelenül beleavatkozni sem a napi politikába, sem pedig a választások menetébe. Ez a pásztorlevélben határozottan kifejezést is nyert: Nem avatkozunk be a választási küzdelmekbe, nem foglalunk állást egyetlen párt mellett sem, de az igazság és kötelesség elveit fejtegetjük. Nem napi politikába avatkozás ez. Az emberi alapvető jogok, azok sérelme, népünk gyötrelme nem napi politika. A nép nem mondhatja el fájdalmát, nem tárhatja fel sebeit. Az egyház köteles híveit védeni, ha ezt esetleg félre is értik. Különben is a hosszú pásztorlevélnek csak mintegy húsz sora szól a választásokról és az is mindig elvi magaslaton.
-----A pásztorlevélnek a demokrácia ellen nyílt támadási jelleget tulajdonítani túlzás és nem igazságos. A pásztorlevél tétele: Az állami élet jövő berendezkedése kétségtelenül csak a demokrácia elvei szerint történhetik. A pásztorlevél meghatározza a lényeget: Az igazi demokrácia alappillére, hogy sértetlen természetjogi elveket ismer el, melyekhez soha semmiféle hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad. A püspöki kar különben kezdettől bizalommal fogadta és üdvözölte a demokratikus gondolatot, és a zsarnokságnak minden fajtáját elítélte. Nem türelmetlen az egyház, hiszen téli, tavaszi, nyári bajok feltárásával nagy önuralommal és türelemmel október 18-ig várakozott.
-----Ha a pásztorlevél vétett volna az igazság ellen, annak gyors bebizonyítása új tényekkel felette kívánatos.
-----A földbirtokreformmal foglalkozva egyenesen hangoztatja a pásztorlevél: Nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává, ellenben felpanaszolja a végrehajtás hibáit és túlzásait, amelyeket maguk a kormánykörök sem tagadnak és a pártok sem tagadhatnak.
-----Ha valaki, úgy elsősorban a püspöki kar örül a közállapotok minden javulásának. De hogy még sok javítanivaló van, ki merné tagadni? A püspöki kar a sebekre való rámutatással segíteni kívánt, és a javulást siettetni akarta.
-----A tennivalókra pedig egyházi részről éppen azért látszott jónak, sőt szükségesnek rámutatni, mert erre feljogosította és kötelezte a demokratikus pártoknak és az államnak az egyházzal szemben ismételten hangoztatott figyelmessége is.
-----A pásztorlevél tehát végeredményben az ország és benne a katolicizmus érdekeit akarja szolgálni. Igazságosság és béke legyen magyar földön - ez az egyház legfőbb óhaja."
-----Az Új Ember katolikus hetilapban a főszerkesztő, Pénzes Balduin írt válaszcikket "Két nyilatkozat a hercegprímás pásztorleveléről" címmel.¹⁰ Ebben sorra cáfolja a kommunisták, illetve a Függetlenségi Front nyilatkozatának vádjait. Részletesen szól a földbirtokreform-ügyről, azután a közélet, a közbiztonság körlevélbeli negatív példáiról: "Annyi tény, hogy a háború befejezése óta fokozatos konszolidáció tapasztalható. De kérdés: mi ebben a természetes fejlődés szerepe és mi a pártoké. Igaza van a körlevélnek, hogy a kelleténél több a baj, és egyes pártok fokozottabb törvénytisztelete és önzetlensége meggyorsíthatná a fejlődést, megakadályozhatná a zűrzavart és az annyi könnyet okozó túlkapásokat."
-----Nem "a munkáspártok ellen" szóltak a püspökök: "A mai kormányzat minden sikerében osztozik, viszont minden hibájáért felelős minden politikai párt, amely a kormányzatban részt vesz. Tehát a bírálat szavai sem egyik vagy másik pártot érintik, hanem az összeset. A vádakat csak olyan mértékben kell az egyes pártoknak magukra venniük, amennyiben a szóbanforgó visszaélésekért felelősek."
-----Ami a lényeg: "A tények, amelyekről a körlevél beszél, ama sokszázezer ember előtt zajlanak le, akik a körlevelet hallották. Nyugodtan rájuk bízhatjuk annak eldöntését, hogy mennyi a prímás szavaiban a hamisítás, túlzás vagy általánosítás!"

*

November 8-án a választáson részt vevő hat párt - a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - vezetői pártközi értekezletet tartottak. Az erről szóló tudósítás részlete:
-----"A pártok - akár beváltak számításaik, akár nem - megelégedéssel vették tudomásul a választások eredményét, mert azt tapasztalhatták, hogy a választók akarata az egész országban szabadon nyilatkozott meg, sem a befolyásolásnak vagy a terrornak, sem a titkosság megsértésének sehol nyoma nem mutatkozott. Így a pártvezérek azzal az érzéssel ültek le a zöldasztalhoz, hogy joggal képviselik a mögöttük álló tömegeket, és tisztában vannak egymás erőviszonyaival."¹¹
-----Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési képviselő-választás a második világháború utáni első - és 1990-ig az utolsó - hazai szabad választás volt.

FÉLREÉRTELMEZÉSEK

E kétségtelen tényekkel szemben azonban a marxista történészek - akik az 1960-as évek elejétől kezdve foglalkoztak a második világháború utáni hazai történelem kutatásával - mindvégig a kommunista párt 1945. november 2-i nyilatkozata alapján fogalmazták meg e püspökkari körlevél szerepét és funkcióját. Vagyis: a magyar katolikus egyház vezetői e körlevelükkel illetéktelenül beavatkoztak a hazai politikai életbe, törvénytelen eszközökkel, erőszakkal befolyásolták a választást, megszólalásuk a magyar nép érdekei ellen történt. A marxista történészek szerint a püspökök a hazai és külföldi "reakciós" politikai nézeteket képviselő rétegek nevében és megbízásából adták közre körlevelüket, hogy megakadályozzák Magyarország anyagi és társadalmi felemelkedését. Marxista történészeink - semmi kétség - téves, hamis, a valóságnak meg nem felelő magyarázatot adtak e körlevél létrejöttéről, tartalmáról, céljáról, egészen az 1990-es évek elejéig.

-----A hazai marxista történettudomány akadémikusai és professzorai, tanárai és oktatói ezt tanították a katedráról; ez volt hallható a tudományos és az ismeretterjesztő előadásokban, rádióban, tévében; ez volt olvasható a tudományos könyvekben és tanulmányokban, tudományismertető lapokban, valamint mindegyik iskolatípus történelemtankönyveiben.

-----1962-ben jelent meg az "Egyház és állam" című kötet, szerzője Orbán Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa. Ez olvasható benne témánkról:
-----"E nevezetes október 18-i körlevél a fasizmushoz hasonlónak nevezi és gyökerében ítéli el a népi demokráciát. Nemcsak az Isten törvényeit tiszteletben tartó kormányzást kéri számon a rendszertől, de szót emel olyan fontos demokratikus vívmány ellen is, mint a földreform. Majd ugyanott istentagadással vádolja a demokratikus nevelést. Ez az irányzat újabb veszélybe sodorhatja szerencsétlen és súlyosan megpróbált hazánkat - folytatódik a körlevél, majd nyíltan felszólít arra, hogy keresztény választó nem adhatja szavazatát ilyenre. Befejező részében pedig a romlás apokaliptikus távlatait ecsetelvén, azt megelőzendő, ellenállásra szólítja a híveket a rendszer ellen: Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetéseitől. Az erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál... E körlevél nemcsak a világnézeti ellentéteket szította magasra, és nemcsak - mint sokan állították - egyszerűen valamiféle illetéktelen beavatkozás volt a választási küzdelembe. Ez nyílt támadás volt a népi demokrácia ellen."¹²
-----A tudós történész egyetlen állítása sem felel meg a valóságnak. S a körlevél nem támadás volt, hanem védekezés.
-----A XXI. századi olvasó számára megtévesztő a marxista történészek által 1945-1990 között használt "népi demokrácia" kifejezés, amely ezt jelentette: olyan demokrácia, amelyben már elkezdődött és egyre erőteljesebben érvényesül a proletárdiktatúra alkotórészeinek kialakítása. A "népi demokrácia" tehát nem demokrácia!
-----Neves kommunista tudós volt Molnár Erik. Ő a főszerkesztője a "Magyarország története" című terjedelmes két kötetnek, amely először 1964-ben, azután 1967-ben, majd 1971-ben jelent meg új kiadásokban. Lackó Miklós írta a témánkra vonatkozó részt:
-----"A Kisgazdapárt választási agitációját az isten, a haza és a magántulajdon szentháromságának jelszavával folytatta. A katolikus klérus nyíltan beavatkozott a választási küzdelembe. Mindszenty hercegprímás körlevelét, amely a népi demokráciát gyalázó kijelentések és a szemforgató vallási frázisok óreakciós keveréke volt, minden templomban felolvasták."¹³
-----Az egyik legtermékenyebb - e korszakkal foglalkozó - marxista történész Balogh Sándor, a budapesti ELTE professzora. Először a Századok című történettudományi szakfolyóirat 1970-i évfolyamában fejtette ki a körlevélre vonatkozó nézeteit:
-----"Mindszenty Józsefnek sem a politikai életben való szereplési vágya, sem a szereplése nem volt újkeletű dolog. De a választási küzdelembe való nyílt és drasztikus beavatkozása - a választások előestéjén - még így is minden képzeletet felülmúlt. A hercegprímás ebben az október 18-i pásztorlevelében lényegében egyenlőségi jelet tett a népi demokrácia és a fasizmus közé." "De Mindszenty nemcsak megfelelő intelmekben részesítette a hívőket, hanem egyenesen a népi demokráciával szembeni ellenállásra hívta fel őket: Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetésétől! A megrettentésre a prímás annál kevésbé látott okot, mert a szavazatok kikényszerítését csak az első és viszonylag enyhébb próbatételek közé sorolta, amelyeket annál súlyosabbak és borzalmasabbak követnek, minél kisebb lesz az ellenállás a hívők részéről."¹⁴
-----A legtöbb marxista szerzőnél felmerül a vád: a körlevél azonosította a "népi demokráciát" a fasizmussal. A püspökök azonban nem erről szólnak, hanem általános elvként szögezik le: az nem demokrácia, "amely az egyik emberi személy korlátlan uralma helyébe egy másikét állítja; nem az, amelyik az egyik embercsoport önző és féktelen uralmát egy másik csoport hasonlóan önző és féktelen hatalmaskodásával váltja fel." Nem hagyható figyelmen kívül, hogy 1945 októberében e személyi diktatúra még igen emlékezetes példája volt Hitler és Mussolini éppen úgy, mint Sztálin.¹⁵
-----Balogh Sándor e körlevél-értelmezése azonos szöveggel megtalálható két évtizeden keresztül a következő években megjelent különféle köteteiben: 1975, 1978, 1984, 1985, 1986.¹⁶ Ez utóbbiban már lerövidült a szöveg: "A pásztorlevél lényegében egyenlőségi jelet tett a népi demokrácia és a fasizmus közé, s egyenesen a baloldali pártokkal szembeni fellépésre szólította fel a katolikus szavazókat."

-----Az 1982-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent történeti kronológia idevonatkozó szócikke:
-----"1945. október 18. A katolikus püspöki kar körlevele. (Élesen támadja a népi demokrácia rendszerét és felszólítja a híveket, hogy a választásokon ne szavazzanak a baloldali pártok jelöltjeire.)"17

*

Egy másik sokat publikáló marxista történész, Balogh Sándor tanítványa: Gergely Jenő, az ELTE professzora. Először 1977-ben kiadott könyvében foglalkozott a körlevéllel:
-----"Az 1945. október 17-18-án ülésező püspökkari konferencia a kisgazdapárt támogatása mellett döntött. A püspöki kar nevében Mindszenty által aláírt körlevél nem szólt külön katolikus pártról, hanem az egyház érdekeit szem előtt tartó jelöltek támogatására szólította fel a katolikusokat." "A püspöki kar körlevele durva támadás volt a népi demokratikus átalakulás ellen..."¹⁸
-----Jegyzőkönyvének tanúsága szerint az okt. 17-18-i püspökkari értekezlet nem döntött semmiféle párt támogatása mellett, a Kisgazdapárt mellett sem. Tudományos közvéleménykutatás nélkül is természetesen mindenki előtt világos volt, hogy a nemcsak névleg keresztény, de vallásukat ténylegesen gyakorló katolikusok és más keresztények elsősorban a kisgazdapárt programjával rokonszenveztek. Ebből a szempontból azután a Polgári Demokrata Párt is előtérbe került, amikor 1945 októberében Pálffy József kereszténydemokratái és Slachta Margit keresztény női pártja hozzájuk csatlakozott. Erről mindkét pártvezető értesítette Mindszenty hercegprímást.
-----A Társadalmi Szemle, a kommunista párt folyóirata 1983-as évfolyamában Gergely Jenő többek között ezt írta:
-----"Mindszenty első jelentős politikai akciója a püspöki kar nevében 1945. október 18-án kiadott ún. választási pásztorlevél volt. Az 1945. őszi nemzetgyűlési választásokat nem elsősorban politikai döntésnek, hanem világnézeti és erkölcsi választásnak nyilvánította. 1945 őszén, amikor a magyar nép elé nemigen lehetett más programmal lépni, mint a demokráciáéval, a monarchista Mindszenty is a demokrácia elismeréséből indult ki. Ám a népi demokráciával szemben a kereszténydemokráciát, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat hirdette meg, mint egyetlen lehetséges alternatívát. A hívők erkölcsi kötelességévé tette az általa jónak tartott jelöltekre való szavazást... Ne rettenjetek meg a gonoszság fiainak fenyegetésétől - fújta meg a baloldal elleni harci riadót az első zászlósúr. Bár a választásokon induló egyetlen polgári párt, a Kisgazdapárt sem helyezkedett valláserkölcsi alapra, mégis ez a párt állt legközelebb a hívők szemében a keresztény ideálhoz." "A sikereken felbuzdulva Mindszenty mögé fölsorakozott a bukott világ itthon maradt minden ereje, előkelősége."¹⁹
-----Természetesen nem Mindszenty, netán a püspöki kar "nyilvánította" világnézeti-erkölcsi döntésnek a választást; nem ő, ők nyilvánították a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat jobbnak más társadalmi berendezkedési koncepcióknál, hanem ez volt az egyház, a pápák szociális tanítása. S hogy a monarchia nem zárja ki a demokráciát, arra 1945 októberében is számos példa volt Nyugat-Európában.
-----A Kisgazdapárt "valláserkölcsi alap"-járól: az 1945. szeptember 19-én kiadott kisgazdapárti választási felhívásból: a párt "a magántulajdon tiszteletben tartását, a családi élet tisztaságát, a hívő magyar élet lehetőségét" ígéri. A Kis Újság - a Kisgazdapárt napilapja - 1945. október 26-i vezércikkéből, amelyet Dessewffy Gyula főszerkesztő írt: "A hívő magyarok pártja vagyunk, nem osztálypárt, hanem zászlónk alá hívunk mindenkit, aki egy szabadságon felépülő demokráciának, egy korszerű magyar gondolatnak, független országnak törhetetlen híve, aki a magántulajdon elvének fenntartása mellett a szociális kiegyenlítődés harcosa, aki a magyarságot nem véralkatnak, hanem szellemi és lelki tartalomnak ítéli meg és magyarságáért minden áldozatra kész."²⁰
-----A tudós történész utolsó mondata durva rágalom: Mindszenty köré az ország java sorakozott fel, a lakosság nagyobb része. S ez nem a "bukott világ" volt...
-----A marxista egyházpolitika három évtizedes hazai történetét bemutató könyvében Gergely Jenő 1985-ben ugyanezt a szöveget hozza, de ezzel kezdi: "A püspöki kar által október 18-án elfogadott, de csak Mindszenty által aláírt választási körlevél már nyílt beavatkozás volt a politikai küzdelmekbe..." S így fejezi be: "Bár a választásokon induló egyetlen párt sem helyezkedett keresztény valláserkölcsi alapra, a keresztény rendpárt ideálhoz a Kisgazdapárt állt a legközelebb."²¹
-----A körlevél a teljes püspöki kar véleményét tükrözte, bár az évszázados hagyománynak megfelelően valóban csak Mindszenty írta alá. S vajon mi az a "keresztény rendpárt"? Az olvasó egy diktatórikusan megszervezett és irányított pártra gondol. De hát ilyen pártokat nem a keresztény oldalon lehetett akkoriban találni...
-----A rendszerváltás küszöbén, 1989-ben kiadott könyvében szerzőnk ennyit hagyott meg 1983-i szövegéből: "Mindszenty első jelentős politikai akciója a püspöki kar nevében 1945. október 18-án kiadott ún. választási pásztorlevél volt. Ebben a népi demokráciával szemben a kereszténydemokráciáért, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat hirdette meg, mint egyetlen lehetséges alternatívát."²²
Balogh Sándor másik tanítványa, Izsák Lajos egyetemi tanár a Századok 1985-i évfolyamában tette közzé első, e témába vágó tanulmányát. Többek között ezt írta:
-----"Az 1945. október 17-18-án ülésező püspökkari konferencia jobb hiányában - ahogy Mindszenty írta visszaemlékezéseiben - a Kisgazdapárt támogatása mellett foglalt állást. A konferencián elfogadott nevezetes választási körlevél megszövegezésénél - ismét Mindszentyt idézve - mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy híveink szavazás előtt világos útmutatást és bátorítást kapjanak s így megszűnjék náluk a tájékozatlanság és az ingadozás, amit a több hónapos fondorlatos ... választási agitáció eredményezett. A választási körlevél durva támadás volt a népi demokratikus átalakulás addigi vívmányai ellen; bírálat tárgyává tette és egyúttal kétségbevonta a népi demokrácia addig elért eredményeit. Meg kell mondanunk - hangzott a 'tiszta demokrácia' védelmében -, hogy ez az irányzat újabb veszélyekbe sodorhatja szerencsétlen és súlyosan megpróbált hazánkat ... keresztény választó nem adhatja szavazatát olyan irányzatra, mely újabb elnyomást, újabb erőszakos uralmat, a természettörvények mellőzését felelőtlenül és sűrűn elköveti. Ez utóbbi irányzat képviselői - Mindszenty szerint - elsősorban a Kommunista Párt és a baloldali pártok voltak..."²³
-----E konferencián egyetlen párt mellett sem foglalt állást sem Mindszenty, sem a püspöki kar. De az nyilvánvaló volt mindenki előtt, hogy a keresztény társadalmi elvekre a választáson induló pártok közül egyedül a Kisgazdapárt volt fogadókész, bár ezek az elvek - legalább megfontolásra - mindenkinek felajánltattak. Ezek egyetemes elvek voltak, nem egyetlen párt egyedüli tulajdonai.
-----Izsák Lajos fenti szövege olvasható ugyancsak 1985-ben megjelent könyvében, majd 1986-ban kiadott újabb könyvében, sőt egy évtized múlva, 1998-ban közreadott könyvében is. Igaz, ebből már kimaradt a középső mondat ("A választási körlevél durva támadás ... eddig elért eredményeit.").²⁴ Ez a szöveg szerepel a 2000-ben kiadott közös kötetben, valamint a 2001-i konferencia-kötetben is.²⁵
-----Végre az 1990-es években már nem csupán marxista értelmezésű történeti feldolgozások foglalkoztak ezeknek az éveknek az eseményeivel, köztük az 1945. évi őszi választásokkal.

SUMMA

A magyar püspöki kar szándéka az 1945. november 1-jén felolvastatott "választási" körlevéllel - mint szó volt róla - az volt, hogy a mintegy 6-7 milliós magyarországi katolikus közösséget eligazítsák a keresztény közéleti erkölcs ügyében; tudatosítsák bennük, hogy erkölcsi kötelessége minden katolikus állampolgárnak, hogy ténylegesen, alakítólag részt vegyen a közügyekben. Tehát menjen el szavazni, és olyanokra adja szavazatát, akik hitelesen képviselik a közéletben a keresztény erkölcsi értékeket. Ez alapvető lelkipásztori feladata, vallási-erkölcsi kötelessége volt mindegyik főpásztornak, s együttesüknek, a püspöki karnak.
-----Mindszenty hercegprímás a körlevéllel a proletárdiktatúra, a kommunizmus lelki-szellemi-erkölcsi kártevéseitől akarta megvédeni a magyar katolikus közösséget, az egész magyarságot. S bármennyire is támadták ezért ellenfelei, a körlevél eredményes volt: hallgattak rá egyházának hívei, mások is, és tanácsai szerint cselekedtek.
-----S e körlevélnek is köszönhető, hogy a magyar társadalom három évet nyert: 1945. november 4-én az ateista-materialista erők nem kerültek hatalomra demokratikus-törvényes keretek között. Erre csak 1948-1950 között kerül majd sor, de akkor a demokratikus-törvényes keretek megsemmisítésével, a proletárdiktatúra évek óta folyó rejtett, majd nyílt szervezésének befejezésével.
-----1945 decemberének elején Mindszenty hercegprímás Rómában járt, és személyesen adta át XII. Piusz pápának a "választási" körlevél több nyelvre lefordított szövegét. Ez volt a Szentatya véleménye: "Elolvastam, gratulálok neked és a püspököknek, hogy így megnyilatkoztatok. Meg kellett tennetek!"²⁶
-----S meglepő: a magyar püspökök e körlevelének gondolatai fél év múlva megjelennek XII. Piusz pápa 1946. június 1-jén mondott beszédében, amelyet a másnap, június 2-án tartott olasz és francia országgyűlési képviselő-választások alkalmával mondott, a magyar püspökökkel teljesen azonos célból: hogy "beavatkozzon"...²⁷
-----Hazai rendszerváltásunk kezdete óta mindegyik országgyűlési képviselő-választás előtt - 1990, 1994, 1998 - adott ki a püspöki kar választási körlevelet, követve az elődöket, bőven idézve az 1945-ös körlevélből. De a támadások mostanában sem maradnak el.

JEGYZETEK