SZABÓ T. ATTILA
A NAGY ELŐDÖK PÉLDÁJA
TUDOMÁNYTÖRTÉNETI
KÖSZÖNTŐ
A BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLÁN SZERVEZETT
"KÖRNYEZETVÉDELMI NAPOK" ELSŐ ELŐADÁSSOROZATÁHOZ
TISZTELT HALLGATÓSÁG! KEDVES BARÁTAINK!
--------------------
-----Az út, amely idáig vezetett - és amelynek 14
éven át cselekvő, 2001-től pedig már inkább szemlélő
részese voltam, illetve vagyok - az 1980-as évek derekán, az
élettudományi oktatás szombathelyi megszervezésével indult,
az 1990-es években az egyetemi fejlesztések reményében,
egyebek mellett az "Örökléstani és Környezettudományi
Tanszék" megalakulásával folytatódott. Ebben az időben
indult meg a főiskolán - a Kémia Tanszék kezdeményezésére
- a környezettani oktatás. Nem rajtunk múlott, hogy csak most,
az új évezred első teljes tanévében nyílt meg a
környezettan tantárgy "teljes joggal" való
fölvételének lehetősége a biológusok mellett a kémia és
földrajz tanárjelölt hallgatók előtt is.
-----A kezdetek azonban időben messzebbre vezetnek, a
természet- és környezetvédelem gyökerei nemzetközi
szempontból is jelentős mélybe nyúlnak Vas megyében. Ezt
talán a nemzetközi szakirodalom jobban számon tartja, mint
azok, akik itt születtek, bár a vasi természetvédők
többnyire a saját hazájukban is próféták voltak.
-----Aki volt már Kőszegen, látta a
Festetics-Chernel-házon lévő emléktáblát, vagy járt a
kőszegpatyi temetőben, az tudhat valamit arról, hogy milyen
jelentős tudományos élet zajlott ebben a térségben a
reformkorban. Aki járt a Chernel-kert kis múzeumában, az az
eredeti dokumentumok fényében látta, hogy az 1800-as évek
második felétől Chernel Kálmán, Chernel István, Herman
Ottó és baráti körük jóvoltából olyan
kezdeményezések indultak Vas megyéből, mint az első Madarak
és fák napjának, vagy a magyar madártani intézetnek a
megszervezése. Azt is tudja, hogy Kőszeg - Herman Ottó révén
- egy évszázada közelebb volt Kolozsvárhoz - sőt talán
Budapesthez, Bécshez, vagy a tudomány más fővárosaihoz is -,
mint ma (SZABÓ és POZSIK 1989, 1990).
-----Ezen a ponton adjuk át a szót a Washingtonban
dolgozó R. L. HATCHERnek (1996), aki a világ fenntartható
fejlődésének kulcskérdéseit áttekintő, az Európai Unió
fővárosában, Brüsszelben kiadott ENSZ/UNESCO-kötetben (NATH
et al. 1996) egy ugyancsak amerikai szerzőre (NICOLSON 1978)
hivatkozva a következőket írja (idézzük angol eredetiben és
most frissen, erre az alkalomra készült magyar fordításban):
-----"Concern for the natural environment began to
grow during the late 19th Century. The first
conservation lobbying group, The Comons, Open Spaces and
Footpaths Preservation Society, was founded in Britain in 1865.
Four years later the British Ornithologists Union was formed out
of concern for birds, particularly seabirds that were experiencig
severe population decline at the hands of human hunters
(Nicholson 1978).
-----In 1878 the first national park in the world,
Yellowstone (USA), was founded, primarily for the purpose of
preserving a unique and aesthetically pleasing landscape. This
was the first time that land was set aside for protection from
human interference...
-----The first government agencies for nature
conservation were founded in two different countries in 1885. The
United States created the Fish and Wildlife Service, and Hungary
created the Centre for Research in Economic Ornithology .
Both sought generally to address human environmental impact.
Nature conservation reached the international stage as a result
of the Hungarian agency's initiatives. They first addressed
public concern that the massive sloghter of insectivorous birds
migrating through southern Europe would expose crops to major
insect demage (Nicholson 1978). Hungary was then instrumental
in initiating the first International Ornithological Congress in
1890, placing this issue on the international agenda.
...Public awareness was gaining momentum. In 1892 the Sierra Club
was formed as the first non-governamental organisation (NGO) for
political action on nature conservation."
-----A lényeget megőrző fordításban:
-----"A természeti környezet iránti aggodalom a
19. század vége felé kezdett élénkülni. A természet
megőrzéséért ügyködő első csoport a The Commons, Open
Spaces and Footpaths Preservation Society (Közterületeket,
Parkokat és Ösvényeket Megőrző Társaság) 1865-ben alakult
meg Nagy-Britanniában. Négy évvel később a madarak -
elsősorban az ember általi vadászat miatt rohamosan
fogyatkozó tengeri madarak - iránt érzett aggodalom
létrehívta a British Ornithologists Uniont, a Brit
Ornitológusok Egyesületét (Nicholson 1978).
-----1878-ban - főként az egyedülálló,
esztétikailag kellemes tájkép megőrzése céljából -
megalapították a világ első Nemzeti Parkját (Yellowstone,
USA). A először történt meg, hogy egy földterületet azért
különítettek el, hogy megőrizzék az emberi hatásoktól...
-----1885-ben megalapították az első
természetvédelmi kormányzati hivatalokat két különböző
országban. Az Egyesült Államok létrehozta a Fish and
Wildlife Service-t (Hal- és Vadvédelmi Szolgálat) és
Magyarország létrehozta a mai Magyar Madártani Intézet
elődjét. Mindkét hivatal általános célja a környezetre
gyakorolt emberi hatások vizsgálata volt.
-----A természetvédelem a magyarok
kezdeményezésére emelkedett nemzetközi szintre. Ők adtak
hangot először nyilvánosan annak az aggodalomnak, hogy a
rovarevő vándormadarak tömeges lemészárlása
Dél-Európában a termesztett növényeket sújtó rovarkárok
tetemes növekedését eredményezheti másutt (Nicholson 1978). Magyarország
úttörő volt az első Nemzetközi Madártani Kongresszus
szervezésében (1890), és ezzel a kérdés nemzetközi szintre
helyeződött. ...A közfigyelem erősödött. 1892-ben
megalakult a Sierra Club, az első nem kormányzati szervezet
(Non-Governamental Organisation, NGO), mely a természetvédelem
érdekében végzett politikai tevékenységet."
-----Eddig az idézet. Ebben nemcsak az a figyelemre
méltó, amit mond, hogy ti. "A_20természetvédelem a
magyarok" - jelesen mindenekelőtt a Vas megyei Chernelek
és baráti körük - "kezdeményezésére emelkedett
nemzetközi szintre", hanem az is, hogy ezt nem mi mondjuk,
hanem rólunk mondja a külvilág. A Környezetvédelmi Szakmai
Napokat talán ezért sem volna indokolatlan a jövőben
"Herman Ottó...", "Chernel...", vagy
éppenséggel "Gonda György Emlékelőadásoknak"
nevezni.
-----A Berzsenyi Dániel Főiskola elsőéves
környezettan szakos hallgatóit ugyanis az első évfolyamtól
kezdve egészen az új évezred küszöbéig az a Gonda György
ismertette meg az emberiség határokon átnyúló globális és
Vas megye sajátos, lokális és regionális környezeti
gondjaival, aki nemcsak az idők folyamán különböző neveket
viselő természet- és környezetvédelmi hivatal miniszteri
rangú államtitkára volt (egy szakmai szempontból igen fontos
időben), de "globálisan gondolkodó és lokálisan
cselekvő" ember, a legjobb értelemben vett lokálpatrióta
is.
-----Gonda György tudatos és önérzetes folytatója
volt a legjobb vasi természet- és környezetvédelmi
hagyományoknak. A hallgatók, a szak és a szakma nagy
nyeresége, hogy - megfontolt szakemberként, gyakorlati
tapasztalatokkal rendelkező politikusként és atyai
jóbarátként - az első lépésektől kezdve egészen 2000-ig
velünk lehetett.
-----Amikor megkértük utolsó előadásának
megtartására, és beleegyezését kértük, hogy ezt az
előadást kép- és hangszalagra vegyük, már nagyon beteg
volt. Sejtettük, hogy utolsó alkalommal ülünk ott együtt, de
örvendtünk és még reménykedtünk. Reményeinkben
csalatkoztunk ugyan, de az együttlét szép emlékével
gazdagabbak lettünk. Emlékezetünk tükrében még szebb,
hasznosabb, maradandóbb ez az immár megismételhetetlen
alkalom, mint amennyire azt a kép és a hang gépi eszközökkel
őrizni tudja... Hiányzik, örökre hiányzik, sokszor
nagyon-nagyon hiányzik a kép és a hang mögül az élő ember.
Aki szeretné őt felidézni, megismerni, az hallgassa meg,
legalább így, utolsó főiskolai/egyetemi előadását, vagy
legalább tekintse meg ennek egy-egy kiemelt részletét. Az
előadás - és annak szerkesztett változata - szándékunk
szerint rövidesen mindenki számára hozzáférhető lesz
(BÉRES és mts. 2001).
-----A Környezetvédelmi Szakmai Napok új sorozatának
ezen az első alkalmán ne csak a többé-kevésbé régi múltra
vagy a jövőre gondoljunk, hanem a jelenre, a kortársakra is.
-----A jókívánságok ugyanis mindig a kortársaknak
szólnak. Köszöntöm őket, a ma küszködőket, és kívánom,
hogy méltón folytassák nagy elődeik örökségét. Azokét,
akik "hozzáadták magukat a világhoz", és akiknek
okos és jóakaratú tettei révén gazdagodott a világ.
-----Az ebben a köszöntőben idézett vasi emberek
ilyenek voltak.
-----Veszprém, 2001. szeptember 23.
IRODALOM
----------BÉRES Cs., SZABÓ T. A. (szerk.), 2001, Gonda
György ny. környezetvédelmi államtitkár utolsó főiskolai
előadása. Bio Tár Electronic, Collecta Clusiana és Gramma
sorozatok (Video-felvétel és kézirat. Előkészítés alatt.
Világháló: http://genetics.bdtf.hu.)
----------HATCHER R. L., 1996, The Pre-Brundtland
Comission Erea. Chapt. 2:3.3.Into the 20th
Century. In: Nath et al., 1996, l. c.
----------NATH B., HENS L., DEVUYST D., 1996, Sustainable
Development. European Centre for Pollution Research, London,
The Free University of Brussels, UNESCO Paris. VUBPRESS,
Brüxelles. Pg. 65.
----------NICHOLSON M., 1978, The New
Environmental Age. Cambridge University Press, New York, NY,
USA.
----------SZABÓ T. A., POZSIK L., 1989, 1990, A
magyar genetika első tudományos emléke. Tudomány (a
Scientific American magyar kiadása) 1989 dec. 45-48. Idem: A
magyar genetika születése: Festetics Imre elgondolásai a
beltenyésztésről és a "Természet Genetikai
Törvényei"-ről. Természet Világa, 121, 2:50-56,
97-98.