SALAMON NÁNDOR
ÚJ SZENT
ISTVÁN-SZOBROK
NYUGAT-PANNÓNIÁBAN
--------------------
-----Képzelt szemlét tartva a köztereken álló
monumentumok körében, feltűnő, hogy a XIX. században
típusos jelekkel, jelképekkel eszményeit megfogalmazó
emlékműszobrászatunk kevéssé foglalkozott országépítő
királyunk alakjának megmintázásával. Az 1896-os millenniumi
év időkörnyezetében született reprezentatív szoborművek is
inkább a honfoglalásra helyezték a hangsúlyt. A kétségtelen
mesterségbeli fölénnyel mintázott monumentális művek,
műcsoportok megítélése - annak ellenére, hogy megőrződtek,
a főváros exponált pontjait meghatározó jelképekké
időtlenedtek! - a mai napig ellentmondásos. Egy markánsan
elmarasztaló kritika szerint "a kor művészetpolitikája
az ezeréves Magyarország öntömjénezésének, a hősi magyar
múlt megidézésének eszközeként használta fel a
monumentális szobrászatot".2 A századvég
visszatekintő szakértője nem volt jobb véleménnyel a XX.
század kezdetén felállított első Szent István szoborról
sem. Az Ady ellenszenvét is kihívó lovasról, Strobl Alajos
1906-ban elkészült alkotásáról megállapította, hogy az
"a Halászbástya kulisszái közé telepített,
túldíszített kompozícióval emlékezett meg"3
első királyunkról.
-----A "szentistváni gondolat", a fokozódó
német veszély előérzetének hatására, a harmincas évek
végén erősödött fel. Ebben nyilván szerepet játszott a
történelmi szituációkban felismert hasonlóság, a két
korszak között kimutatható párhuzamok. E meglátás
szellemében hirdették meg István halálának 900.
évfordulója tiszteletére a Szent István Évet.
Reprezentációjává, jelképévé a székesfehérvári lovas
királyszobor - Sidló Ferenc alkotása - emelkedett,
amely a keleti kellékeket, hatásokat ötvözte az erőt
kifejező hősies kiállással. Ispánky József
terméskőből faragott István és Gizella szoborpárját a
veszprémi vár meredélye fölé emelte. A román stílus
formajegyeit felhasználó munka voltaképpen idézet: a
koronázási palást alakjait formálta újjá, a méretekkel
emelve, fokozva történelmi jelentőségüket.
Medgyessy Ferenc szobra |
-----
-----Másik példánk Medgyessy Ferenc Győrött,
a várbástya előterébe elhelyezett lovasszobra. A város
hajdani felkérése nyilván összekapcsolódott az emlékév
eseményeivel, s kapóra jött az ember és ló
egybeszerkesztésével évtizedek óta viaskodó művésznek.
Két évig dolgozott a végleges megoldáson, de a háború és
következményei meghiúsították a terv kivitelezését. Az
öntésre váró minta osztozott Leonardo lovasszobrának
sorsában: durva kezek - kábelfektetők5 -
szétverték. A megmenekült feles mintáról öntött kisebb
változatot 1960-ban állították fel. Elfogulatlan vélemények
szerint az "ország egyik legszebb szobra", alkotója a
"magyar Gattamelátának" nevezte, élete fő művének
szánta. László Gyula szerint a "népmeséink jó
királya" elevenedik meg a szoborban.6 Számunkra
azért fontos, mert máig egyedüli lovasszobra Szent Istvánnak
régiónkban. Kő Pál lukácsházi szép kis fülkeszobra
ugyanis nem tekinthető annak a fogalom hagyományos
értelmében.
-----A mögöttünk múlttá ridegült fél évszázad
nemcsak a "szent" jelzőtől fosztotta meg "I.
Istvánt"! Más jelképhordozók foglalták el a
köztereket, a szobrászok megbízásai között csak elvétve
fordult elő az államalapítás eszméjét hordozó mű
megformálásának igénye. Mostanában olvasott megállapítás,
de különösen érvényesnek, igaznak érezzük az említett
korszakra vonatkoztatva: "Szent István alakját kockázatos
megközelíteni. Lényét a vallási szentség mellett a nemzeti
érzés szakralitása övezi, lévén ő a vitathatatlanul
legnagyobb magyar államférfi".7 Medgyessy
szobrának felállítása - két példányban8 - vagy Varga
Imre Szent István és Boldogasszony kompozíciója a
vatikáni magyar kápolnában9 - a kivételek közé
tartozik. Fordulat a kilencvenes évek közepétől figyelhető
meg. Első "hullámban" - a honfoglalás 1100.
évfordulója jegyében - inkább a kopjafaállítás vált
már-már eltúlzott mértékű szokássá, az ősök iránti
tiszteletadás, főhajtás és megemlékezés mozzanatává. Csak
elvétve készült egy-egy szobor történelmi
személyiségeknek, részben anyagi megfontolásból, részben
pedig azért, mert a honszerzők emlékműveinek 1896-os
reprezentációja meghaladhatatlannak látszott. Szent István
alakja azonban - évfordulóktól függetlenül - "örök
témaként" foglalkoztatta a művészeket -, a mi
vidékünkön élőket ugyancsak.
Németh Mihály szobra a sárvári r.k. plébániatemplomban |
Gömbös László műve Őriszentpéteren |
-----
-----A fővárosban élő, őrségi származású Gömbös
László Őriszentpéter számára faragta fába István
király mellszobrát. Anyagát a szülőföldi erdők adták. A
katolikus templom közelében, kis dombon, fából ácsolt
védőtető alatt álló arcmás a XIII. századi kalocsai
királyfej adaptációja, köpeny-részlettel kiegészülve, az
anyag természetéhez igazodva. Három kis emlékmű mellett e
"negyediket" 1995-ben avatták fel. Később a
turulmadarat ábrázoló kerek domborművel egészítette ki a
művész, de az emlékhelyet nem tekinti befejezettnek.
Kiss Sándor Somló hegyen álló szobra |
-----
-----Az "előfutárok" közül a vállalkozás
nagysága, az elkészült alkotások mérete, a művészi
teljesítmények esztétikai minősége okán különös
figyelmet érdemel Tornay Endre András szombathelyi és Kiss
Sándor (1925-1999) Somló hegyen álló, egész alakos Szent
István-szobra. Tornay kőszegi, az idős mester zsennyei
műtermében mintázta meg alkotását, s felavatásukra 1998-ban
került sor.
-----Tornay különleges feladatra vállalkozott, amikor
a Rumi Rajky Műpártoló Kör ösztönzésére megmintázta
királyunkat. Bizonyos kötöttség és a szabad komponálás,
megformálás egyensúlyát kellett megvalósítania.
-----A szombathelyi műpártolók névadójuk, a XX.
század első felében élő szobrász hagyatékát gondozva -
Rajky Gyula kutatásaira építve - kísérletet tettek a már
említett, az Ohio-állambeli Yougstowban fellelt 1939-es
alumíniumszobor hazamentésére. A felmerülő leküzdhetetlen
akadályok ismeretében, később másolat készítését
fontolgatták, de ez sem bizonyult kivihetőnek. A léket kapott
próbálkozások után egy új Szent István-szobor
felállításának gondolata fogalmazódott meg. A támasztott
kritériumok nemcsak szokatlanok voltak, hanem komoly
merészséget igényeltek és feltételeztek. Olyan szobrot
képzeltek el, amelyet mai szobrász mintázott, de bizonyos
mértékig idézze meg a távolba szakadt mű szellemét, s
emlékeztetnie kell Rumi Rajky István művészetére is. Tornay
már korábban emlékérmet készített a Rajky-szobor
adaptációjával, így némi tépelődés után munkához
látott. Több vázlatot készített s ezek jól mutatják az
utat, amely a kiinduló ponttól a maga törvényeit,
felfogását megvalósító "új szobor"-hoz vezetett.
A rokonvonások és eltérések könnyen felismerhetők a
Kálvária út tengelyében álló, részletekben gazdag,
expresszíven mintázott, bronzba öntött életszerű figurán.
-----A két szobor története, összefoglaló
analízise külön tanulmány tárgya,10 arra itt most
nem térünk ki. Mindössze Tornay Endre András alkotásának
rövid jellemzésére szorítkozunk. A háború idején Zalai
Tóth János még abban reménykedett, hogy "a New York-i
világkiállítás magyar Szent Istvánja is hazakerül
Szombathelyre, a Szent Istvánparkba".11 A mai
szobor alkotói részben ezt az ideát valósították meg,
amikor kiválasztották helyét. A posztamentumot Heckenast
János építész tervezte. A kis tér közepén magasba
törő építménye a koronázódombot jelképező kerek halom
közepén áll. A szakrális jelleget a Kálvária
architektúrája, a fák alatti szobrok is erősítik. Maga a
több kívánalomnak megfelelő alak harmadával kisebb, mint a
"távolba szakadt előd". Az inkább mai férfi ideált
modelláló testalkatú figura vállairól hull alá a dúsan
redőzött palást, a földig érő ruházat. Fejét az I.
András-féle abroncskorona ékesíti. Jobbjában előre döntve
tartja a keresztet, baljában hasonló helyzetben az
országalmát. A kompozíció egésze, a homorú,
kettőskereszttel áttört háttéroszloppal nyomatékosítva a
függőleges irányt, az emelkedettséget hangsúlyozza.
Tartása, kiállása, tekintete határozottságot, erőt
sugároz.
Tornay Endre András szobra (Szombathely) |
-----
-----Az elöljáró, szórványos mozdulások után
látványosan, szinte robbanásszerűen változott meg a helyzet
a Szent István megkoronázása, a hivatalos magyar
államalapítás évezredes jubileuma alkalmából meghirdetett,
országos jellegűvé szélesedett mozgalom keretében. A nemzeti
összetartozást erősítő 2000-2001. évi millenniumi
ünnepségek alkalmával az emlékállításból a városok és
kicsi falvak illő részt kértek és vállaltak. Komoly
erőforrásokat mozgósított az állami költségvetés,
pályázatokkal ösztönözték a közösségeket a méltó
megemlékezésre. Komoly megbízásokhoz jutottak a
képzőművészek, így a szobrászok is. Lázas alkotómunka
kezdődött a műtermekben, s a megtervezett program szerint,
rendre avatták fel az ezer esztendő előtt tisztelgő
monumentumokat. Az erőforrásokból hol csak egy ácsolt kettős
keresztre, egy domborműre, régebbi művek, műemlékek
megújítására futotta, hol pedig tereket szervező
monumentális szobrokra is tellett. A műfajok, témák
változatos sűrűjében Szent István személyisége dominált,
de megjelentek a talapzatokon a templomalapító Boldog Gizella,
Szent Imre, az Árpád-ház uralkodói, szentjei s az egyház
kiemelkedő személyiségei. Két esztendő alatt - mint azt Nemeskürty
István kormánybiztos összegezte - 62 Szent István-szobrot
állítottak föl az országban. Külön utalt arra, hogy nemcsak
a katolikus Dunántúlon, hanem a kálvinista Alföldön is
rokonszenvre talált a gondolat.12
Kiss Sándor és Vadász György Szent István-emlékműve a Somlón |
-----
*
Mielőtt a valóban
"új", a koronázási millennium gondolatköréből
fakadó Szent István-emlékműveket részletesebben
bemutatnánk, szükséges szemlélődési körünk
behatárolása. Vizsgálódásunk a Dunántúl nyugati felét
magába foglaló régióra, a manapság már
"hivatalosan" emlegetett Nyugat-Pannóniára
szorítkozik. Elvileg három megyére kiterjedő figyelmünk
bizonyos mértékig korlátozott, mert Zala megyéről nagyon
hiányosak az adataink. Viszont Király Ferenc lendvai
szobráról - mint egyetlen muravidéki magyar monumentumról -
alkotója többszörös idekötődése okán szükségesnek
tartottuk a megemlékezést. Az "elképzelt
régióhatár" vonalát meglehetős önkényességgel
húztuk meg, végpontjait egy-egy mű - a lendvai Szent
István-szobor és a győri Boldogasszony-kő - jelöli. Ahol
"megtörik" - a Somlón -, ugyancsak királyunk alakja
áll őrt ezeréves múltunk fölött. Az egyenes átszelte
Zalában, természetesen, ugyancsak készültek István királyt
megjelenítő plasztikai művek. Egyebek mellett Nagykanizsán,
Zalakaroson. Zalaegerszegen némi "vihar" is támadt a
"hivatal" és "szakma" eltérő
véleményéből fakadóan. Könnyen megeshet, hogy itt a
"hivatalos" szobor mellett magánkezdeményezésből
felállítják majd a lektorátus által támogatott Szent
Istvánt, Fischer György szobrászművész munkáját is.
-----Számvetésünk végösszegeként a Nemeskürty
említette szoborművek negyede minden bizonnyal e három megye
területén található, igazolva az e tájék lakói körében
élő Szent István-kultusz folyamatosságát. Különösen
feltűnő az ezt tárgyiasító emlékállítás igénye a
részletesen tárgyalandó Vas és Győr-Moson-Sopron megyében.
Mindezen túl, örvendetes, hogy az alkotók jelentős hányada
az itt élők köréből verbuválódott. Az ápolt hagyomány, a
megrendelői igény és a színvonalas művészi munka eredménye
nem egy esetben az egyéniesítés jegyeit hordozó művekben
kulminálódott, függetlenül a már-már konvencionálisnak
tekinthető témakör feldolgozásától.
-----Vizsgálódásunk közben, a időrendi bemutatáson
túl, igyekszünk e sajátságokat összehasonlítással
kiemelni. Szempontjaink között ott vannak mindama jellemzők,
amelyek a jó szobrászi produktumot, a monumentális igényű
emlékművet értékké emelik. Elemzésünk során egyes
esetekben visszanyúlunk a kilencvenes évek korábbi
eredményeihez, sőt időben távoli példák felemlítését sem
zárjuk ki az analógiák közül. A nagyobb ívű összevetés
megkönnyíti a konkrét művek minősítését, elhelyezését
az egyetemes művészet értékrendjében.
*
Az egész esztendőt
átfogó ünnepségsorozat fő eseményei, így a Szent
István-emlékművek zömének avatása a 2000. év
augusztusában sűrűsödött. A hónap elejétől egymást
követték a zászlóátadással összekapcsolt, világi-egyházi
szertartással igazi örömnappá emelt események.
-----A sort Gömbös László (1926) kétrészes bronz
domborműve nyitotta, amelyet Kondorfa részére mintázott. A
szegmensív boltozású fali fülke formáját követő
kompozíciók a templom torony alatti bejáratát fogják közre.
A pogányság-kereszténység átmenet négy szereplőjét
ábrázolta a művész. Géza és Sarolta reliefje archaizáló,
erősen frontális jellegű, a Szent Istvánt és Gizellát
ábrázoló mintázása, formáinak elrendezése mozgalmasabb
látványt mutat. A "műegyüttest" többszörös
szimmetria alakítja kiegyensúlyozottá, méltóságteljessé. A
fő tengelyt a kapu fölé rögzített domborműves korona tűzi
ki, amely egyben kapcsolatot létesít a két szárny között.
Az ősi viseletű fejedelmi pár "alapját"
vízszintes, keskeny párkány alkotja. Testtartásuk,
végtagjaik csaknem tükörképei az életfával külön is
megerősített vertikális másik oldalának. A "királyi
táblán" rejtettebb, de nem felismerhetetlen a
"tengely", amelynek sarkalatos pontja Gizella kézfeje,
irányát pedig a templom-modell tornya s István dús
redőzetű, aláhulló köpenyének határvonala jelöli ki. A
domborművek belső tagolását vízszintes osztások
élénkítik. Az epitáfiumokra, sírfedő kövekre emlékeztető
részen könnyen ráakadunk a vonalakra, folytatásuk az
uralkodó pár domborművén már kevésbé szabályos, nem
annyira egyértelmű. Hogy léteznek, azt Gizella megbillent
feje, elforduló válla, a behajló láb ellenpontozása, az
István jobbjától kiinduló vonal játéka sejteti. Ez utóbbi
a ruhák takarta térdeknél ismétlődik, így ér el
életszerűbb művészi megjelenítést. A formai-szerkezeti
eltérések jól érzékeltetik, mintegy jelképpé emelik a két
korszak, életfelfogás, történelmi helyzet s a vállalt
szerepek eltérő jellegét.
-----Szokatlan körülmények között született a
Bajánsenyén felszentelt Szent István-büszt.16 A
Kárpátalján, Ungváron élő Kopriva Attila bronz
arcmása a közismert ikonográfiai példatárból merített: a
koronás, szakállas, leomló fürtű, szigorú tekintetű
uralkodót emelte márvány talapzatra. A lendületes mintázás
- egyetlen éjszaka formálta agyagba! - jó megelevenítő
készséget árul el. A fej szenvedélyesebb, feszültségtől
vibráló elevenségét a köpennyel fedett váll nyugalmasabb
domborulata egyenlíti ki. A szimmetriát a harcot és hitet
egyesítő lándzsa-kereszt kombinációból kialakított, a
kerek posztamensre erősített jellel hangsúlyozza.
-----A Vashosszúfaluban püspöki közreműködéssel
avatott egész alakos Szent István-szobor elkészítésére Kiss
Sándor vállalkozott.17 Számos egyéb terve mellett
ennek befejezése sem adatott meg számára. Az elkészült
vázlatok alapján, végső formájának kialakítása Lesenyei
Márta közreműködését igényelte, aki megőrizte a mű
alapkoncepcióját. Talán csak a fej részletezőbb
kimunkálásában, a szobortest összefogottabb
felületkezelésében tér el attól. Arányaiban, a testre
simuló köpeny díszítésében - a galgóci tarsolylemezről
származó szalagfonatos háló mintáját kölcsönözve! -
rokon somlói "társával". Karjai szorosan a
mellkashoz tapadnak. A szétvetett lábfejek biztos támaszt
nyújtanak a mozdulatlan tömegnek. A királyi jelvények közül
a "szent koronát", a jogart és az országalmát
használta fel attribútumként. A szobor monumentalitását
tekintélyes méretű, csonkolt obeliszk növeli meg jelentősen.
-----Kiss Sándor sorsára emlékeztetve utaltunk rá,
hogy súlyos örökség maradt ezen kívül is a feleségre,
Lesenyei Mártára. "Véglegesítenie" kellett a
Borgáta községnek készült IV. Béla-emléket és a nem
kisebb gondot jelentő, Pásztón felállított, Szent István
felajánlja a koronát Máriának című kompozíciót.
-----Kiss Sándor "őszikés" aktivitásának
bizonyítéka az 1994-ben mintázott, 2000-ben Magyarnádalján
elhelyezett Szent István-dombormű. A méretes kősztelére
rögzített, alig fél négyzetméteres, bronzba öntött,
kifejező érzékenységgel formát nyert portré alapvetően nem
tér el a hagyományos ábrázolástól. A tárgyszerűen
leképezett korona a dús szemöldökök
"párkányára" támaszkodik. A fej enyhén balra
fordul a tengelytől. Hegyes, hajlított gerincű orr, tágra
nyitott szempár, lehajló, keskeny bajusz, rövid körszakáll,
a vállra ereszkedő hajhullámok változatai számos
István-ábrázolásról ismertek. Eltérő a palástot
összefogó, csomókban végződő, hármas zsinórköteg
alkalmazása. Bekarcolt glória és az antikva "Szt.
István" felirat teszi kétségtelenné az ábrázolt
kilétét.
-----Az ünnepi készülődés utolsó napjaiban
leplezték le a muravidéki Lendván Király Ferenc Szent
István-szobrát.18 A szobrászt - tudtunkkal az
egyetlen magyar e nemben arrafelé! - erős rokonszenv és
szakmai szál köti régiónk művészeti életéhez. Számos
kiállítását rendezték itt (Szombathely, Zalaegerszeg stb.),
szervezte és részt vett a lendvai nemzetközi művésztelep
több, határon áthozott kiállításán. Vezetőként számos
magyarországi művészt hívott meg a várban működő
művésztáborba, s komoly érdemei vannak művészeink
szlovéniai kiállításainak megrendezésében. Szobra áll
Lentiben, "mellesleg" világot járt, nemzetközileg
ismert szobrászként jegyzik Szlovéniában. Gyökereinek,
nemzeti hovatartozásának bizonyítéka, egyben a muravidéki,
töredéknyi magyarság élni- és megmaradni akarásának,
hitvallásának bronzba foglalt szimbóluma e Szlovéniában
egyedüli monumentum.
-----A Szent Katalin-templom közelében álló,
nagyjából másfeles magasságú alkotás a szobrászt
személyesen ismerők számára meglepetést tartogat: a királyi
arcmásban - a korona alól vállra bukó hajzatot leszámítva -
Király Ferenc arcvonásait ismerhetjük fel. Többször látott
életmű-válogatásai alapján könnyű belátni, hogy egyéni
stílusa kétségtelenül más jellegű. A neves történelmi
személyiség megidézéséhez a részletekre súlyt helyező
klasszikus ábrázolás kelléktárából kölcsönzött. Nem
elképzelhetetlen, hogy alaposan tanulmányozta a lendvai
születésű Zala György attraktív művészetét is.
"Királya" nyugodt tartású, szerkezetileg és
formailag csaknem teljesen kiegyensúlyozott figura. Testhez
simuló, földig érő köpenye közepén gazdagon
"hímzett" paszpollal záródik. Hasonló
szegélyszalag díszíti azonos tartású karjain a megtörő
koronázási palástot. Magas nyakban záródó ruházatát
sokszögű rátétes gallér és görög kereszt ékesíti. A
textilek anyagszerű alakításához hasonló a korona
kivitelezése. Baljában az aranyalmát, jobbjában enyhén
megdöntött, a királyi jelvények közé tartozó rövid
lándzsát tart. A talpazat vörös gránitból faragott tagolt
forgástest. A lábak alatti szegélyen "I. Szent
István" felirat olvasható, míg a kúpos részre, Szent
István pannonhalmi kiváltságlevélen található monogramját
véste a művész.
Kiss Sándor és Lesenyei Márta Szent Istvánja, Vashosszúfalu |
-----
-----Az avatás során elhangzott, hogy "mindig
meglepetést szereznek a munkái"21, s ez
érvényes most e kisplasztikai mutatókat alig meghaladó
bronzára is. Kő Pál szakít a hagyományos "lovát
megülő lovas" felfogással: régi stílusú nyergéből
leszállítja, földre állítja hős lovagját, aki nem
uralkodói gesztusait gyakorolja. Inkább a fiatal apaszerepből
adódó, az utódlás gondjait eligazító feladatára
összpontosít. A ló tomporához támaszkodó férfiú -
arcvonásait az egykori fiatal szobrásztól kölcsönözte! -
nyugodt tartású. Öltözete rövid, korabeli zubbony, lábra
simuló harisnya, hegyes orrú cipő. Erős karjaival az
egytornyú templom-mintát öleli magához. Fejét körbevágott
haj, abroncskorona takarja. A hátteret képező paripa testét
palmetta-díszítésű, földre érő takaró fedi, rajta ősi
formájú csigás nyereg. A két figura összetartozását a
"gazda" felé forduló ló fejének mozdulata erősíti
meg. Szimbólum jelentése van a harang körvonalát követő,
áttört falfülkét magába foglaló falazott, fehér
képoszlopnak. A fülke ilyetén megnyitása gyakorlati célt is
teljesít: lehetővé teszi, hogy a kis kompozíció valódi
körszoborként funkcionáljon.
-----A mosoni ispáni várat alapító első királyunk
iránti tiszteletüket a városrész lakói kultikus jellegű
emlékhely kialakításával fejezték ki. A pályázat útján
megbízást elnyert győri Lebó Ferenc szobrász azon
művészeink közé sorol, akiket szinte pályájuk kezdetétől
foglalkoztatott Szent István alakja, történelmi öröksége. A
téma első megfogalmazásaival a különböző
éremkiállításokon találkoztunk. Stephanus Rex emlékpénze
1990-ben szépségverseny I. díját nyerte az USÁ-ban. A
mosonmagyaróvári szoborral azonos időben annak egy variánsát
Nagyatád részére készítette el. A csurgóiak számára pedig
mozgalmas, narratív jellegű domborművet mintázott.
Kő Pál szobra Lukácsházán |
-----
-----A szobortól néhány lépésre hasonló kőtömb
egészíti ki az "emlékművet". Ezen réztáblák -
Lebó nem először választja e megoldást! - és a
piedesztálra erősített kerek plakettek tájékoztatnak az
adományozókról, ábrázolják az ispáni vár alaprajzát,
István és Gizella valamint a Szent Korona képét.
-----Az emlékszoborral kapcsolatban érdemes
megemlítenünk, hogy a város másik temploma közelében Lebó
Ferenc korábbi királyszobra található: a lovát megülő
Szent László!
-----A rábaközi kisvárosban, Kapuváron Kligl
Sándor szegedi szobrászművész Szent István és Boldog
Gizella című életszerű, kissé teátrális, jelenetező
művét emelték talapzatra. Megbízásában bizonyára szerepet
játszott evidéki származása s a téma Szegeden
megvalósított változata nyújtotta biztosíték.
-----Az elbeszélő jelleget nem tagadó művészi
törekvés találkozott a közérthetőséget és az emlékezés
szándékát képviselő megrendelői igénnyel. Felfogása
mégis eltér a hagyományos, pátosszal teli munkáktól. A
szétterülő köpeny sátorába burkolódzó, trónján ülő
öreg király és a körülötte serénykedő királyi társ
párosa inkább emlékeztet egy meghitt biedermeier vagy
romantikus családi idillre, mint az alattvalói hódolatot
váró-fogadó udvari szertartásra. Az olvadékony kedvességet
ellensúlyozza, tompítja az egészen belüli részletek
megmunkálásában mutatkozó kettősség s a szereplők eltérő
életkorával együttjáró mentalitás különbözősége. Ez
feszültséget indukáló erőként a drapériák, lengő
brokátok elnagyoltabb plasztikájával a karakterjegyeket
hordozó részletek precíz, tárgyilagos, szinte dokumentum
hitelességű ábrázolását állítja szembe.
Lebó Ferenc szobra Mosonmagyaróváron |
-----
-----Az ülő király balján, alacsonyabb szinten, a
posztamens kiszélesedő platóján, felé fordulva áll
életnagyságban II. Henrik lánya, Bajor Gizella, a királyi
hitves. Karcsú, sudár termetű, szép arcú fiatal asszonyként
ábrázolta a művész. Lengő krinolinja, díszes mellénye,
lesütött szeme, elválasztott, női koronával leszorított
rövid haja inkább emlékeztet mai, első bálos lányra, mint
tisztét büszkén viselő középkori királynőre. Finom
kézmozdulata mégis megóvó gesztust, az idősebb férfi
iránti ragaszkodást fejez ki.
-----A talapzat előlapján megtaláljuk az ismert
királyi monogramot is.
-----Ugyancsak az "uralkodói pár" témát
dolgozta fel a szombathelyi Marosits József. A
technikákat, anyagokat váltogató szobrász ezúttal a fa
megmunkálásában szerzett jártasságát kamatoztatta.
Korábban számos kopjafát készített. A
Szombathely-Szentkirály városrészen, a zarkaházi
Szily-kastély mellett felállított emlékműve lényegében a
közismert motívumokkal díszített, keresztkötésekkel
összekapcsolt kettős kopjafának tekinthető. Koronás
címerünkkel ékített kőhalomból emelkedik magasba a két
négyzethasáb. A stilizált koronás fők alatt szimbólumok
követik egymást. István kézfejének "fészkében"
az országalma nyugszik, markos jobbja hosszú kardot szorít.
Gizella nőiességét egyszerűsített keblei s a kézben
tartott, több jelentésű rozetta egyértelműsíti. A kar
"párhuzamosa", az életfa ugyancsak számos
értelmezési lehetőséget kínál (Pl.: Árpád-házi
nemzetség, új élet a régi talajból stb.). A kötőelemeken
az évezred nyitó-záró száma (1000-2000) olvasható.
-----Hasonló szellemben és felfogásban, plasztikailag
gazdagabb formában faragta meg Szent István alakját az
egyházasrádóci emlékparkban is Marosits József.
"Épített környezete" egy középkori templom
romrészletét imitálja. A "toronymaradvány"
falából kiemelkedő fa védőtető alatt áll a faszobor. A
markáns arcú királyfő a kikerekített, galléros
palástnyílásból emelkedik ki. A már említett
elrendezésben, keményen markolja a két parasztos, dolgos kéz
az uralkodói jelvényeket (országalma, kard), de azok szorosan
egymásra támaszkodnak, s erőteljesebben nehezedik kardjára a
palástos figura is.
Marosits József: Szent István és
Gizella. |
-----
-----Szervátiusz Tibor méreteiben imponáló
győri "Boldogasszony-köve" a felajánlás-legenda
hagyományos jelenetét dolgozza fel. A Székesegyház
bronzkapujával szemben helyezkedik el a három részből
összeállított fehér carrarai márvány emlékmű. A
középső, legnagyobb tömbbe lapos dombormű formájában
mélyítette az erdélyi fafaragások stílusjegyeit követő,
tömör kifejezésre törekvő művész a Hartvik-legenda
szerkesztményében olvasható eseményt.23 A halálra
készülődő, megtört István az "Ég
Királynőjé"-nek ajánlotta fel "életművét",
e szavakkal: "a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az
országot a néppel s az urakkal a Te oltalmadra bízom
/-/lelkemet a Te kezedbe ajánlom".24
-----A Hold sarlóján álló, gyermekét baljában
tartó Mária, fején már az "elfogadott" koronával,
tekint a meghajló királyra. Jobbját áldón emeli az
abroncskoronás fej fölé. Mária alakját mandorla -
lángnyelvekkel csipkézett dicsfény - övezi. A háttér román
stílű oszlopokon nyugvó boltívvel lezárt. Peremén felirat:
"Mária, magyarok Nagyasszonya, segítsd meg népedet".
Az oszlopfőn a "Magyar Millennium 2000" felirat
olvasható. A reliefet testes görög keresztre feszített
aszkétikus, középkorias Krisztus-ábrázolás koronázza.
-----A szakralitást kiemelő boltozatos kő két
szárnyán a szkíta aranyszarvasok lapos, vésett vonalakkal
részletezett átirata tölti meg a trapezoid hasábok
felületét. Itt található kis "övveretekbe"
foglalva az évezred határait jelző két évszám. Szervátiusz
e jelentős műve elsőként a balladai sűrítésű, számos
grafikai elemet alkalmazó domborművet hordozó kőtömbök
formájával és tömegével hat. A vonalak lendülete, az
egyszerű formák játéka, expresszivitása s a hordozott
gondolat csak a közelebbi ismerkedés nyomán bomlik ki, fejti
ki hatását.
Szervátiusz Tibor műve a győri Káptalandombon |
-----
-----Tornay fehérségével világosságot hirdető
munkája, a forma felől közelítve, íves és egyenes vonalak
határolta tömbök kontrasztját aknázza ki. A
kiegyenlítődést a vízszintesek és vertikálisok iránya,
aránya, osztása teremti meg. A szétnyíló palástra avagy
résnyire nyitott kapura emlékeztető boltozatos kőtáblák
(tömbök!) - a szöveghordozók! - a képbe hozott barokk
templomtoronnyal egyértelműen utalnak a megmaradásunkat
biztosító nyugati kereszténység szerepére. A nyílásba
fektetett hasáb akár a "távolba, jövőbe vezető
út" jelképeként magyarázható. "Királyt
kereső" igyekezetünkben a szobrász korábbi
"vállas" figurái, az érmein is sűrűn megjelenő
alakzatok segíthetnek. A palásttal borított, széles vállú
férfi forma akkor válik felismerhetővé könnyebben, ha a két
oldalt képzeletben összetoljuk, vagy az 1987-es Álló alak X.
című munkával vetjük egybe. Ott már együtt voltak
"felében" a Szent István-emlék alapformái! A
nyílást áthidaló mértani testen nyugvó gömb második
jelentése könnyen lehet gömbre-keresztre(korona?) redukált
fej. Bizonyos, az életmű korábbi eredményeire visszautaló
összegző szándék nyilatkozik meg a keresztalak talpazat és a
lecsonkolt külső ívek találkozásánál elhelyezett
"ékek" alkalmazásában. A szerkezetes, ácsolatos
művein oly fontos rögzítők itt inkább csak esztétikai
kiegészítői a tömegében tekintélyes, mégis elegánsan
megfaragott-csiszolt, részletekig kimunkált kompozíciónak.
Eredetisége, sajátos stílusa korszerű plasztikai nyelven adja
tovább a múlt üzenetét a jövőnek.
Tornay Endre András |
-----
-----Németh Mihály - miközben jubileumi
életmű-kiállítására készült - korábbi Szent
István-portréját továbbfejlesztve, Gérce község számára
mintázott egy újabb mellszobrot. Büsztje felfogásában,
plasztikailag igényesen megmunkált részleteiben a klasszikus
elődök szellemiségét viszi tovább. Magabiztosságot, erőt,
öntudatot és szigorúságot sugárzó arcvonásai olyan ideált
formáznak, akire kell és érdemes felnézni. Műtermében
időközben befejezte fogadott szülőfaluja, Káld részére
egész alakos Szent István-kompozícióját.
-----Lesenyei Márta István és Gizella című szobrát
a körmendi plébánia kertjében avatják fel. A háromnegyedes
bronz figurák térbeli helyzete - István elmozduló
lábfejekkel áll az előtérben, Gizella részben takarva mögé
húzódik, jobbját férje vállára helyezi - jól érzékelteti
hierarchikus szerepüket. Szigorú tekintetű királyunk rangját
díszesebb öltözete, jelvényei tudatosítják. Hosszú,
hálódíszítésű ingruhát, zsinórral összefogott, vállra
vetett palástot visel. A jogar és országalma, a fején ülő
korona hűen követi a kialakult ikonográfiát. A királynő
alakját csuklyás, elöl széles rátéttel ellátott
apácaköntös takarja, amelyet látható méltósággal hord.
Fején keresztekkel negyedelt egyszerű korona fénylik. A szobor
körvonalai nyugodtak, a formák összefogottak, feszültség
leginkább a ruházat egyszerűbb és a fejek érzékenyebb
megformálásából adódik.
-----Két munkát kell még megemlítenünk, tudva, hogy
így sem teljes a felsorolásunk. Balogh Tamás fafaragó
István-szobrát még 1999-ben avatták fel Meggyeskovácsiban. Illés
Erika formák burkát vibráló, nyugtalan felületekké
szaggató Szent István-emlékművét Nemeskeresztúron
állították fel 2001 júniusában.
*
A nyugat-pannóniai Szent
István-monumentumokat az előbbiekben többé-kevésbé a
felállítás időrendjében tekintettük át, s röviden
megkíséreltük leírásukat. Megneveztük az alkotókat, a
műveket, felállításuk helyét, s utaltunk a körülményekre.
Nyilvánvaló, hogy mindahány önálló, egyéni jegyeket
hordozó alkotásként került ki a műtermekből, miként az is,
hogy az erősen behatárolt téma, az ábrázolásban kialakult,
elfogadott hagyományok a közösségek kívánalmaival
kiegészülve, alig megkerülhetően, nehezítették a
szobrászok dolgát. A feladat komolyságát átérzőknek az
akadályokat legyűrve sikerült megközelíteni, esetleg elérni
a minden nagyra törő alkotással, így az emlékművekkel
szemben támasztott minőségi követelményt, amelyet Ferenczy
Béni imígyen fogalmazott meg: "Monumentális
műalkotás az, ami értékében az".25 Ebből
egyenesen következik, hogy a méret nem feltétlenül dönt egy
mű "nagyságáról". Az "érték" fokát
számos követelmény vizsgálatán keresztül mérhetjük fel.
Szempontok sora, elemzése, a hasonlóságok és eltérések
kiemelése segíthet közös nevezők, esetleg konklúziók
megvonásában. Nézzünk meg ezek közül néhányat, miként
érvényesülnek új szobrainkra "vetítve".
Lesenyei Márta munkája |
-----
-----A helyszín - mint a közösségi élet egy
fóruma - megválasztása, kialakítása ilyetén
körültekintést igényel, mert közrejátszik abban, miként
érvényesül maga a műalkotás, milyen a viszonya a
környezetéhez, s az segíti vagy akadályozza-e a vállalt
eszme kisugárzásában. A szobor - természetesen - nem passzív
közreműködő, hanem maga is rendelkezik térszervező, a hely
szellemét megtestesítő erővel. A pannonhalmi
"szoborhármas", például, a millenniumi emlékpark,
esetleg szoborkert lehetőségét teremtette meg.
-----A szobrok helyének megválasztásában számos
változat figyelhető meg, a pusztán ötletszerű
kijelöléstől a tudatos, szakmailag átgondolt tervezésig. A
tradíciónak, a legendáknak és a történelmileg igazolt
tényeknek egyaránt jutott szerep. A legizgalmasabb példaként
Kiss Sándor természeti környezetben elhelyezett Somló hegyi
művét hozhatjuk fel. A lankás tájból kimagasló, jellegzetes
formájú bazaltkúp tömegével uralja a vidéket. Ennek
szirtfokán a mégoly monumentális figura is eltörpülhet.
Látványos minta persze akad a világon. Legismertebb talán a
Rio de Janeiro fölé tornyosuló Krisztus, de hivatkozhatunk a
gellérthegyi Szabadság-szoborra is. Az építész és a
szobrász azonban megtalálta az üdvözítő megoldást: a
toronyméretű, éjjel megvilágított fakereszt messze hirdeti
az új kultikus hely létét, magához vonzza a tekintetet, de a
komplex műalkotás csak a meredély leküzdése után (nehéz
volt a múltból vezető utunk is!) bontakozik ki a maga
szépségében, teljében. A "jelben" búcsúzó
király szemsugarát követve tárul elénk "a haza"
kis szegmense, a pannon táj.
Németh Mihály gércei büsztje |
-----
-----Részben új, parkosított terek építésére is
találunk példákat. Kapuváron - a főútvonal mellett - a
millecentenáriumi kopjafás emlékhellyel átellenben jött
létre intim tér. Szombathelyen - a templom itt is a közelben
van! - a "felvezető" Kálvária út és a körút
metszése jelölte ki Tornay szobrának a helyét. A döntést
befolyásolta a már idézett régi elképzelés: Szent István
így, messziről láthatóan, a róla elnevezett park szegélyén
áll s vált környezetéből kiemelkedve a város felemelő
hangulatú kulmináns pontjává. Szentgotthárdon a
"fehér" emlékmű környezetében ugyancsak emlékpark
körvonalai bontakoznak ki. Történelmileg indokolt emlékhelyet
alakítottak ki a zarkaházi kastély szomszédságában.
Egyházasrádócon mesterséges "műrom" alkotja
Marosits szobrának környezetét, a majdani park nyomai is
felfedezhetők. Őriszentpéteren maga a természet kínált
ismét csak a szentegyház közelében hangulatos környezetet
Gömbös László "királyfej"-ének. Gércén a falu
központjában, Káldon ugyancsak központi helyen van Németh
Mihály műve. Lesenyei Márta királyi párja a körmendi
plébánia kertjében nyeri el végső állomását. Már
meglévő emlékparkban kanyarintottak árnyas rétet Kő Pál
képoszlopának, míg Lakatos József Mária-emlékére még a
tér "megszervezésének" feladata vár.
-----A plasztikai alkotások térbeli megjelenésének
fontos eleme a talapzat. Készülhet kőből, fából,
falazhatják téglából. Léte vagy hiánya elkülönítheti
vagy éppen közel hozza a művet az emberekhez. Arányaival,
méretével jelentősen hozzájárul a hatások
közvetítéséhez. Nem közömbös anyagának, formájának
megválasztása sem. Szobraink többsége talapzatra emelve
szolgálja hivatását. Formai megjelenésükre a szabályos
geometriai alakzatok jellemzőek: henger, hasáb, csonka kúp és
gúla, valamint ezek variációi egyaránt előfordulnak, de az
eltérő, rendhagyó megoldásokra is akad példa. Király Ferenc
lendvai posztamense forgástestek - kúpok - kombinációja, csak
kis mértékben emeli meg a szobrot. A bajánsenyei portré
kúp-henger szerkesztmény, néhol síkokkal megcsonkolva, de
biztosítja a körbejárást. Sima vonalú obeliszken áll a
vashosszúfalui Szent István, amely mérete okán
emberfelettivé avatja alakját. Rusztikus felületű, ívelt
élű csonka gúlákat alkalmazott Lebó Ferenc Mosonban, míg
Kligl Sándor királyi párját tagolt hasáb emeli az út
forgataga fölé. Lukácsházán formás építmény védi a kis
lovast, Őriszentpéteren fa esőtető szolgálja e célt
Gömbös kockára állított portréjánál. Medgyessy
lovasszobra azt példázza, amikor az aránytalanra növelt,
burkolt kőhasáb kedvezőtlenül hat tömegével a feles
méretűre csökkentett figurára. Somló hegyén kerek, sziklás
platón, valójában a "földön jár" az égbe vágyó
ember. A koronázó dombra emlékeztető halom, földből,
kőből több helyen is megtalálható (Zarkaháza). Szervátiusz
domborműves "köve" kis zöld mezőben a mögöttes
falhoz támaszkodik, Tornay szombathelyi szobra lépcsőzetesen
szélesedő, a háttér homorú pilléréhez épített
posztamens-konzol kombináció tetejéről kémleli a
messzeséget, míg szentgotthárdi "márvány műve"
gyepes talajon áll. Pannonhalmán vörös téglából rakott,
eltúlzott méretű, túlszabott henger szolgál talapzatként.
-----Szemlézett szoborműveink "anyagvizsgálatán"
könnyen túl tehetjük magunkat. Az ősi bronz és kemény kő
tulajdonságai, időtállósága, nemessége nagy mértékben
befolyásolja a mai megrendelő, a mai alkotó döntéseit.
Márpedig a Szent István emlékét őrizni hivatott művek ezer
év történéseit magukba sűrítve, a jövő számára kódolt
üzenetek hordozói, így hosszú "életkorra"
számítanak. Különösen népszerű a bronz, mert alig
korlátozza teremtő munkájában a szobrászt. Már bonyolultabb
s komoly ellenállás leküzdésére kényszeríti a márvány, a
gránit, általában a kövek megmunkálása. A portrék (Gérce,
Bajánsenye), az egész alakos kompozíciók többsége
(Kapuvár, Moson, Körmend, Káld stb.) e fémötvözetből
készült. A kondorfai, magyarnádaljai domborművek ugyancsak.
Szervátiusz Tibor carrarai márvánnyal dolgozott, míg a
szentgotthárdi "szimbólum" szlovéniai márványból
épült fel. Nem hiányoznak a fából faragott emlékművek sem.
Marosits József négyzetes gerendákról véste le a
"felesleget", Lakatos József megmunkált részekből
állította össze képoszlopát. Gömbös László egyetlen
őrségi fatömbből bontotta ki az arcmást. Kiégetett agyag -
terrakotta - őrzi a sárvári templomban István alakját.
-----A műfaji, tematikai tagolódás szélesebb
távlatú képet mutat. Igényesség és tehervállalási
készség, az évforduló és a személyiség jelentőségének
felismerése magyarázhatja az egész alakos művek nagyobb
arányát. Lendvától Mosonig tíz, életnagyság körüli vagy
azt jóval meghaladó méretű alkotást vettünk számba. Ezek
mindegyike egyedül, a sorsát viselő királyt jeleníti meg
ifjú uralkodóként (Lebó), élete teljében, határozottságot
mutató lovagként (Tornay) s megtört, reményeit feladó, csak
a hitben bizakodó agg férfiként (Kiss Sándor).
Kiss Sándor domborműve, Magyarnádalja |
-----
-----A mellszobrok az arcvonások, elképzelt
karakterjegyek segítségével a legendák, a korai
ábrázolások nyomán Szent István ideálportréját
próbálják megközelíteni. Életszerűen részletezett
(Gérce), előképet követő stilizált (Őriszentpéter),
geometrizáló (Pannonhalma) változat és domborműves megoldás
egyaránt előfordul.
-----"István király hitében meghatározó Mária
égi alakja"26 - ezt a plasztika nyelvén a
győri dombormű felajánlási jelenete fogalmazza újra. Lakatos
már csupán a Boldogaszszony megidézését célozza meg
(Sárvár).
-----Tornay körplasztikája egyértelműen - ha elvont
formában is! - a jelkép kategóriájába sorolható, Kő Pál
ifjú királya pedig a "lovasszobor" sajátos
értelmezését mutatja be.
-----Az emlékmű-szobrászat s különösen a
történelmi személyeket, uralkodókat tárgyszerűen
ábrázoló művek meghatározásának fontos elemét képezik az
attribútumok, az azonosítást segítő jelvények,
amelyek egyben részei a megjelenített ikonográfiájának is.
Szent István képein, szobrain együtt vagy különböző
társításban öt-hat, egykor a koronázáson használt jelvény
figyelhető meg. Egyik vagy másik alkalmazása vagy elhagyása
az adott konkrét mű jelentéstartalmával van
összefüggésben, esetenként az uralkodói gesztusok
valamelyikének hangsúlyozása lehet a közvetlen cél.
-----A hatalmi jelvények közül kétségtelenül a
"megkülönböztetett szakrális jellegű
tisztelettel"27 övezett korona a legjelentősebb.
Hagyománya, kalandos története köré valóságos tudományág
szövődött, hatalmas szakirodalom foglalkozik vele. Dávid
Katalin szerint "a Szent Korona szimbólum", amelynek
különleges jelentése, hogy "egy területet borít
be", István országát.28 E megállapítás a ma ismert
koronára vonatkozik, de a szobrokon feltűnik egy másik,
egyszerűbb abroncs korona, amelyet keresztek vagy liliomok
díszítenek. A XX. század István-ábrázolásain mindkét
formát alkalmazták. Strobl Alajos budavári lovasszobrán
részletekbe menően pontos másolatot helyezett hőse fejére s
szent voltát a glóriával nyomatékosította. Pátzay egy
faszobrán egyszerűsítette a süvegboltozatot, Ispánky
hasonlóan járt el veszprémi művén. Ikonográfiai mintát
kínált Szécsi Antal ovális domborművével a Bazilika
homlokzatán. Medgyessy "királyának" szinte szorul a
fejére, míg a közelben, a Káptalan-dombon - a
Boldogasszony-kövön - már Mária viseli hasonmását. Pontosan
leképezte felépítését, szerkezetét, díszítményeit
Király Ferenc, Kligl a csüngőket s aprólékosan másolta át.
Formahű a körmendi, bajánsenyei, nádaljai korona is, míg
Vashosszúfaluban egyszerűsített, Zarkaházán stilizált
változatával szembesülhetünk.
-----Az I. Andrással kapcsolatba hozható abroncs
korona díszítménye mindössze a görög kereszt, amelyből
negyedes osztásban hol négyet, hol meg a homlokrészen csupán
egyet helyeznek el. Kő Pál az utóbbit választotta, míg Kiss
Sándor, Tornay a négyes formát. Gömbös László ugyancsak
domborművén s testesre formázva, faragva őrségi Szent
Istvánján. Németh Mihály rátétként alkalmazta (Gérce).
Lebó egyedüliként Anjou-liliommal ékesítette a keskeny
fémpánt koronát.
-----Az országalma ugyancsak I. István
korától a jelvények közé tartozott. Szinte szabályszerű,
hogy legtöbb szobrunkon meg is találjuk a király bal kezében
(Moson, Lendva, Szombathely, Kapuvár stb.), vagy szorosan a
mellkashoz fogva (Körmend) vagy a térbe kitárt kézben. Tornay
emlékművén kompozíciós elemmé alakul át. A hatalmat
jelképező jogar Medgyessynél keményen kitartva, előre
a jövőbe mutat. Megtalálható az ifjú uralkodó (Moson) s az
öregedő király kezében is (Kapuvár, Vashosszúfalu). Az
erőt a kard képviselte, de az ábrázolásokon nem
mindig szerepel, holott az ősi jelvények közé tartozott.
Szabad kéz hiányában, Lebó a megereszkedő övére csatolta,
Kligl a trón mellé tűzte le. Marosits munkáin (Zarkaháza,
Egyházasrádóc) mintegy kemény támaszul szolgál. Németh
Mihály "királya" mint keresztet emeli a vállához. A
kezdetben a koronázási dekórumok közé tartozó lándzsa csak
Király Ferenc szobrán jelenik meg. A szentséget szimbolizáló
kereszt Tornaynál - Rumi Rajky művére emlékezve - nyomatékos
elemként szerepel. Kiss Sándor somlói királya a hit
jelképeként kapaszkodik az égre mutató keresztbe. Kopriva a
kardot és keresztet egyetlen jelképpé alakította s helyezte a
talapzat homloksíkjára.
-----Végezetül a koronázási palástot - mint
a jelvényegyüttes részét - kell szemügyre vennünk.
Kiemelten (Szombathely, Lendva stb.) vagy csak jelzésszerűen
legtöbb munkán része a kompozíciónak. Király és Lebó
különös gondossággal mintázta meg a díszített részeket
is. Tornay a drapéria ráncainak tömegét, térbeli mozgását
a kompozíció szerves részévé avatta, Kligl a hímzett
brokát súlyosságát érzékeltette. Kiss Sándor és Lesenyei
Márta az anyag mintázatának ősi eredetével utalt a
történelmi folyamatosságra. Németh Mihály az anyagszerűség
helyett a felületek impulzív mintázásával növelte a
plasztikai élményt. A portrékon a vállra simuló szárnyakat
összekötő csatok, zsinórok (Nádalja) figyelmeztetnek a jeles
szimbólum érintőleges jelenvalóságára.
*
Az egyetlen eszmei csomópont köré sűrűsödő, de egymástól - néhány esetet leszámítva! - függetlenül megszületett Szent István-monumentumaink további elemzését itt berekesztjük. Valamennyire érvényes, hogy azok a szobrászat törvényei szellemében, az ábrázolt modell és az alkotó hozzá fűződő viszonyát, lelki kapcsolatát tükrözik. Tisztességes mestermunka s emelkedettebb, egyes művészek életművében rangos helyet elfoglaló műalkotás egyaránt található közöttük. Zöme a hagyományokra épít, de ezeket és az eltérő próbálkozásokat egyaránt megérintette a kor, az újat, jobbat, eredetit teremtő vágy. Hogy a tehetség, felkészültség, alkotókedv, munkabírás, a feladat átélésének hőfoka mely műveket emeli át a maradandóságba, azt a rostáló idő dönti el. A mi feladatunk csupán a helyzetkép rögzítésére szorítkozott - ezúttal.
JEGYZETEK
1. MÓROCZ Zsolt: Boldog Isthwan
kyral. In: Vasi Szemle, 2000. 4. sz.
2. WEHNER Tibor: Köztéri szobraink. Gondolat Kiadó, 1986. 20.
o.
3. WEHNER T.: i. h.
4. LÁSZLÓ Gyula: A kígyóölő. In: Életünk, 1978. 6.
sz.
5. LÁSZLÓ Gyula: Medgyessy Ferenc. Képzőművészeti Alap
Kiadó, 1991. 121. o.
6. LÁSZLÓ Gyula: Medgyessy. Corvina Kiadó, 1968. 63. o.
7. MÓROCZ Zs.: i. m.
8. Másodpéldány, Esztergom, 1978. felállítva
9. 1980. Róma
10. A szerző kész kézirata
11. Dunántúli Szemle, 1943. (X. évf.) 5-6. sz.
12. Magyar Nemzet, 2000. december, 30. sz.
13. Műértő, 2001/1. sz.
14. Árgus: 2000/5. sz. 94. o.
15. Árgus: i. h.
16. Vas Népe, 2000. augusztus 5.
17. Avatás: 2000. augusztus 6.
18. Avatás: 2000. augusztus 18.
19. Avatás: 2001. május 26.
20. GYŐRFY György: István király emlékezete. Magyar Helikon,
1971. 14. o.
21. Vas Népe, 2001. augusztus 19.
22. Kisalföld, 2000. augusztus 19.
23. GYŐRFY György: i. m.
24. GYŐRFY György: i. m.
25. FERENCZY Béni: Írás és kép. Magvető Kiadó, 1961. 66.
o.
26. MÓROCZ Zs.: i. m.
27. Kovács Éva/Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények,
Corvina, 1980. 7. p.
28. Árgus, 2000/5. sz. 100. o.
-----