PUSZTAY JÁNOS

NÉHÁNY GONDOLAT
A FELSŐOKTATÁSRÓL ÉS
A TUDOMÁNYFEJLESZTÉSRŐL

1. HELYZET- ÉS JÖVŐKÉP

--------------------Közismert, hogy Vas megye a magas GDP-értékekkel ellentétben a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés szempontjából az utolsók között van a magyar megyék sorában. Ez a paradoxális helyzet általánosságban igaz a - Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye alkotta - Nyugat-dunántúli régióra is, bár a régió három megyéje között hatalmas különbségek állapíthatók meg. A felsőoktatási és kutatás-fejlesztési mutatók alapján Vas megye a régióban az utolsó helyen van.
--------------------Az utóbbi időben talán egyre inkább ismertté válik, hogy a megyénkben kimutatott GDP csupán virtuális szám: zömét a külföldi cégek állítják elő, ám emögött magyar hozzáadott szellemi termék gyakorlatilag nincs, azaz a magas GDP-t lényegileg segéd- és betanított munkával érik el.
--------------------Minőségi, vonzó és az értékeket megtartani képes régiót csak magas szintű tudásra lehet építeni. Ha tehát valóban a szűkebb pátria érdekeit kívánják szolgálni mindazok, akiknek ez kötelességük, vagy egyáltalán cselekvőképes helyzetben vannak, akkor el kell szakadniuk az eddigi rutinszerű s rövidlátó megoldásoktól. Az együttgondolkodáshoz szeretnék néhány ötletet, szempontot adni.

a) A felsőoktatási integráció és Szombathely

A felsőoktatási integrációnak szakmai és gazdasági céljai egyaránt vannak, ám ezek a mai tapasztalatok szerint nem mindig valósulnak meg. Szakmai szempontból a cél elvileg az, hogy az atomizálódott, túl sok kicsi és szűk profilú felsőoktatási intézményt ésszerűen működő - pl. a felesleges párhuzamosságokat kiküszöbölő - sokprofilú intézményekké alakítsák át. Gazdaságilag éppen a párhuzamosságok megszüntetése hozna - a minőségi fejlesztésbe visszafordítható - hasznot.
--------------------Az integráció alapelve, hogy az egy városban működő felsőoktatási intézményeket egyesítsék. Ez részben meg is történt, ld. a Szegedi Tudományegyetem kialakítását a korábbi József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola bázisán; a Debreceni Tudományegyetem megalapítását a korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Debreceni Orvostudományi Egyetem bázisán stb. Az alapelv azonban elsősorban az orvostudományi egyetemek valamilyen okból privilegizált helyzete miatt nem valósulhat meg tökéletesen, hiszen az egészségügyi kihelyezett főiskolai tagozatok sehol - így Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposváron, vagy az ország másik feléből véve a példát, Nyíregyházán - sem integrálódtak a helyi felsőoktatási intézményekkel, hanem megmaradtak a pécsi, illetve - Nyíregyháza esetében - a debreceni anyaintézmény kizárólagos fennhatósága alatt. Ez a lépés szakmailag nagyon nehezen védhető. Szombathelyen az egészségügyi főiskolai tagozaton az oktatást szinte teljes mértékben helyi - jelentős részben magasan kvalifikált - szakemberek végzik (gondoljunk a Markusovszky kórház professzori karára és a többi tudományosan minősített főorvosára). Azaz a program végrehajtható volna úgy is, hogy a tagozat (és a kórház) "csupán" szakmai kapcsolatot ápolna a pécsi egyetemmel, jogi és igazgatási szempontból viszont egy új típusú szombathelyi felsőoktatási intézménynek volna a része. Ennek a megoldásnak szakmailag több előnye volna. Pl. az egészségügyi tagozat és a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) új típusú, főiskolai és akár egyetemi képzéseket indíthatna el a meglévő profilok megfelelő kombinációjával, amit a jelenlegi helyzetben - Pécs nem lévén érdekelt a konkurensnek is fölfogható képzésben - valószínűleg nem lehet megtenni. Egy másik előny a magasan kvalifikált szakemberek koncentrációja volna. Ma a BDF a tudományosan minősített oktatók számát tekintve a kb. 30 állami felsőoktatási intézmény közül a 19., a 14 állami főiskola közül az 5. helyen áll. A Markusovszky kórház tudományosan minősített orvosai - amennyiben részt vesznek a felsőoktatásban - a pécsi egyetem paramétereit javítják. Egy helyi integráció esetén viszont valamennyien a szombathelyi felsőoktatás résztvevői volnának. A felsőoktatásban és a kutatási pályázatokban dúló versenyben egyáltalán nem mindegy, hogy a BDF - mint egyetlen önálló szombathelyi (Vas megyei) felsőoktatási intézmény - 50 minősítettel (köztük 10 egyetemi tanárral) vesz részt a versenyben, vagy 75 minősítettel (köztük mintegy 20 egyetemi tanárral).
--------------------1992-96 között úttörő szerepet vállalt a Berzsenyi Dániel (akkor még Tanárképző) Főiskola a regionális integráció megtervezésében és megvalósításában. A Soproni (akkor még Erdészeti és Faipari) Egyetemmel együtt évekig folyt a munka a Nyugat-dunántúli (Regionális) Egyetem létrehozásán. Ennek az volt a célja, hogy - az 1992/93-ban még készülőfélben, majd 1996-ban átdolgozás alatt volt felsőoktatási törvény szelleme szerint - a szűk profilú soproni egyetem éppen a BDTF gazdag profiljával bővülve universitas-szerű intézménnyé váljon, a BDTF előtt pedig ezzel az integrációval megnyílt (volna) az út az egyetemi, azaz minőségi fejlesztés előtt. Sopron 1996 tavaszán - váratlanul - kilépett a szoros együttműködésből, s egy 1997-es langyos újrakezdéstől eltekintve a két intézmény a maga külön útját járja. A soproni egyetem a hozzá profilját tekintve viszonylag közel álló - s korábban a keszthelyi székhelyű Pannon Agráregyetem karaként működött - Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Karral és a Soproni Óvóképző Főiskolával ugyan létrehozta a Nyugat-dunántúli Egyetemet (amelynek alapgondolata még 1992 tavaszán Szombathelyen született meg), a helyzetben azonban megítélésem szerint egy-két éven belül változás állhat be. A győri egyetem 2002-es megalakulása után Sopron - mind programját, mind a hallgatói létszámot tekintve - légüres térbe kerülhet, s egyetemi fennmaradását csak olyan szakmai és minőségi fejlődés biztosíthatja, amit egy, a jelenleginél szélesebb regionális együttműködéstől kaphat meg. Kérdések persze merülnek föl, pl. hogy
--------------------- a politika következetesen ragaszkodik-e a felsőoktatási törvény betűjéhez és szelleméhez (eddig ezt, a Felsőoktatási Törvény és módosításai nyolc esztendejében meglehetősen szelektíven tette),
--------------------- felismeri-e Sopron ezt a lépéskényszert (illetve a politika rákényszeríti-e erre a felismerésre),
--------------------- fogadókész lesz-e Szombathely - két fiaskó után - az együttgondolkodásra és együttműködésre.
--------------------Amennyiben a válaszok igenlőek, akkor létrejöhet egy, a felsőoktatásnak mind a négy szintjét (akkreditált iskolarendszerű felsőfokú, azaz postsecondary képzés, főiskolai szintű képzés, egyetemi szintű képzés, PhD-képzés) a jelenleginél szélesebb profilban biztosítani tudó intézmény, amely átfogja a nyugat-dunántúli régiót, mert tagja lehet Sopron és Szombathely mellett Zalaegerszeg is. Ez az intézmény profilját tekintve regionális szinten egészségesen egészíti ki a leendő győri egyetemet. Ezzel tehát belátható időn belül elérhető lesz, hogy a régió fiatalsága majdnem minden szakirányt illetően a régióban találja meg az igényeinek megfelelő felsőoktatási intézményt. S ezzel el is érkeztünk ahhoz a gyakran feltett kérdéshez, miért kell az egyetem - pl. Szombathelyen.
--------------------A felsőoktatás hálózatát a művelt világban két típusú intézményrendszer alkotja: universitasok (azaz egyetemek) és egyéb felsőoktatási intézmények (a németeknél pl. Hochschule, az angolszász világban college, magyarul mindkettőt főiskolának nevezik). Az egyes intézmények besorolását egyik vagy másik kategóriába - illetve elnevezésüket - nagy mértékben meghatározzák a hagyományok. A két intézménytípus között azonban jogi-tartalmi vonatkozásban nincs nagy különbség. Magyarországon fogalmi zavar van a mögöttes tartalmi zavar miatt. A 2000-re végrehajtott felsőoktatási integráció ellenére Magyarországon - eléggé egyedülálló módon - az egyetem és az universitas tartalmilag még mindig elkülönül egymástól. Egyetem nálunk nem okvetlenül az universitas-szerű intézmény, hanem az, amire a politika azt mondja. Az universitas ugyanis - az első egyetem alapításakor érvényes meghatározás (a tanárok és a tanulók együttese) mellett - a sok szakterület magas szintű jelenlétét jelenti, ezért alkotja alapvetően és hagyományosan bölcsészet, természettudomány, jog, orvostudomány, teológia az egyetemet. A Hochschule vagy college általában ennél szűkebb, esetleg csak egy-egy profilt képviselő, ám magas tudományos szintű felsőoktatási intézmény. Ezért a Hochschule-k és a college-ok az egyetemekkel csaknem - esetenként teljesen - azonos jogokkal rendelkeznek, azaz diplomájuk egyenértékű az egyetemivel, s ami meghatározó fontosságú, mert ez adja meg a felsőoktatási intézmény értékét, súlyát, indíthatnak doktori képzést stb. Nálunk ez messze nem így van. Magyarországon hierarchikus és - számos esetben, s ettől nem függetlenül - színvonalbeli különbség van egyetem és főiskola között. Ám a rossz beidegződés, esetenként a versenytől való félelem, valamennyi főiskolát az egyetemekhez képest másodrendű intézményként ítéli meg, s ezt a hozzáállást még az olyan megfogalmazások sem tudják leplezni, hogy a főiskola nem rosszabb, mint az egyetem, csak más. (Ez a "csak más" az egyeteminél - szakmailag többnyire megmagyarázhatatlan módon - lényegesen kedvezőtlenebb normatív finanszírozást, a versenypályázati elbírálásoknál stb. eleve hátrányos helyzetet jelent.) A magyarországi főiskoláknak - jelenlegi ismereteim szerint nyolc kivételtől eltekintve (Győr és Szombathely 3-3, Eger és Nyíregyháza 1-1 szak) - nincs saját jogon egyetemi diplomakiadási joguk, doktori programot pedig - legyenek bár mégoly jó szakmai feltételeik - egyáltalán nem indíthatnak.
--------------------Miért kell hát az egyetem - vagy azzal jogilag azonos státuszú intézmény?
--------------------- Egy város, régió jövőjét nagy mértékben meghatározza az elit. Az elit részben egyetemen (egyetemi rangú intézményben) dolgozik. Az egyetemi közeg vonzza a kutató-fejlesztő intézeteket. Mindezek együttesen képesek megtartani a szellemi elitet, s vonzanak további erőket. Munkalehetőségeket teremtenek (ld. a geopolitikailag hátrányos helyzetű, ám a kutatás-fejlesztésben és a felsőoktatásban élenjáró Csongrád megye, illetve Szeged helyzetét: a munkanélküliségi rátájuk kedvezőbb, mint Vas megyéé; a GDP szerint a megyék első harmadában találhatók; magas a külföldi beruházások aránya és mértéke).
--------------------- Az adott város, megye fiatalságának továbbtanulási és ittmaradási perspektívát nyújt. Jelenleg Szombathely legjobb gimnáziumainak legjobb végzettjei túlnyomó részben az ország felsőoktatási szempontból kedvezőbb adottságú városaiba, régióiba kénytelenek elmenni egyetemre, ahonnan a legjobbak - megfelelő szintű munkahelyek (egyetem, kutató intézet) hiánya miatt - nem térnek vissza. Ezáltal tovább mélyül a szakadék a fejlettebb és a fejletlenebb régiók között.
--------------------- A tényleges, s nem csupán papíron levő, esetleg néhány protokolláris látogatásra korlátozódó nemzetközi együttműködés egyre fontosabb a felsőoktatásban. E téren a helyzet - kedvező geopolitikai fekvésünk ellenére - talán még rosszabb. Ez a magyarországi főiskolák jogi korlátait ismerve ugyan nem csoda, de ezzel nem lehet örök időkre takarózni, mert az idő elszáll fölöttünk. Egy egyetemen lényegesen nagyobb az esély arra, hogy a legkülönbözőbb tudományterületeken idegen nyelven is hirdessenek meg kurzusokat, s ezekre - ha szakmailag izgalmasak - külföldi hallgatókat is meg lehet nyerni.
--------------------- Az egyetemre más merítésből jönnek a hallgatók, mint a főiskolára. Más a hozzáállás, más a felkészültség, más az igényszint, az elvárás.
--------------------- S végül, de nem utolsó sorban, az egyetem és környezete újfajta, igényes szellemi közeget teremt, amitől egy város arculata is képes - előnyére - megváltozni.

b) A tudományos minősítés kérdése

Megvan-e a szakmai háttér egy ilyen változáshoz? Jelenleg Szombathelyen több tudományosan minősített dolgozik, mint pl. a Kaposvári Egyetemen; a nálunk meglévő profil sokkal gazdagabb, mint akár az említett vagy néhány más egyetemen. Azaz a mérce nem objektív, hanem politikai erőviszonyoktól függ.
--------------------A BDF 230 fős oktatói karából mintegy 50-nek van kandidátusi, PhD vagy az MTA doktora fokozata; ebből tízen habilitáltak, s egyetemi tanári kinevezésük van. Több mint 70 oktató jár a doktori (PhD) kurzusokra, az elsők már meg is szerezték a fokozatot, illetve közvetlenül a védés előtt állnak. Nagy kihívást jelent a főiskolának (de a városnak és a megyének is), hogy ezeket a fiatalokat meg tudja-e tartani. Ezáltal az oktatói kar mintegy 60%-a fog tudományos fokozattal rendelkezni, s ez igen magas arány. Ha megtalálják az alkalmas ösztönzőket (pl. előléptetés, kinevezés), akkor van esély arra, hogy nem más felsőoktatási intézményeknek neveljük ki a tudományos utánpótlást.
--------------------Gyakran felteszik a kérdést, hogy éppen azokon a területeken van-e szükség tudományosan kvalifikált szakemberekre, amelyeken a BDF oktatói megszerzik fokozatukat. A kérdésre csak összetett választ lehet adni. A főiskola több évtizedes hagyományait nem lehet - s nem is szabad - egyik napról a másikra sutba dobni. A ma még - egyetemi mércével mérve - alacsony minősítettségi arány javításához bármely területen megszerzett fokozat hozzájárul. Az intézmény hagyományos profilja - esetleg csökkenő arányban, de - még hosszú ideig megmarad. Az ily módon javuló paraméterek jó hivatkozási alapot biztosítanak mind a jogi státuszról való tárgyalásokhoz, mind a profilbővítés előkészítéséhez, mind további minőségi szakemberek megnyeréséhez, mind pedig egy esetleges integrációs tárgyalás során. (Arról nem beszélve, hogy az intézmény "fejpénzt" kap a tudományosan minősítettek után.)

c) A tudományfejlesztés néhány kérdése

A tudományosan minősítettek által képviselt szellemi környezet kedvezően befolyásolja a tudományfejlesztést. Alapvető kérdés, hogy milyen irányt vegyen, s ezt a közelmúlt néhány eseménye - pl. a Sárváron 2001. június 7-én lezajlott kutatás-fejlesztési konferencia - már jelezte is. Figyelembe véve a nyugat-dunántúli régió, s azon belül különösen Vas megye elmaradottságát, egyértelmű, hogy nem a hagyományos tudomány- és felsőoktatási területekre kell elsősorban koncentrálni, hiszen ott hátrányunkat a nagy egyetemi és kutatóközpontokkal szemben nem hozhatjuk be.
--------------------Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?
--------------------- A megye földrajzi helyzete: kedvező, tagja az Alpok-Adria közösségnek, tagja a Nyugat-(West-) Pannon EU-régiónak. E két közösségen belül mind a felsőoktatási, mind a tudományos együttműködésre kitűnő lehetőségek kínálkoznak. Burgenland felsőoktatási és tudományos szempontból kb. ugyanolyan hátrányos helyzetben van Ausztriában, mint Vas megye Magyarországon. Célszerű tehát összefogni. Tematikailag legalább két terület jöhet számításba:
--------------------- Közép-Európa-tanulmányok a maga szakmai elágazásaival a politológia, szociológia, történelem, nyelv, irodalom, néprajz stb. felé,
--------------------- az ipari klaszterekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési és erre épülő felsőoktatási programok.
--------------------- A már meglévő helyi szellemi és infrastrukturális adottságok: ez részben a már meglévő profilok konzerválását jelenti ugyan, de nemzetközivé téve őket új dimenziót kaphatnak.
--------------------- Versenyképes új területek: megvizsgálandó, hogy melyek azok a kutatási világtrendek, amelyeknek Magyarországon még nincs kialakult bázisuk, s azt itt kell - lehetőleg (közép-európai) nemzetközi összefogással - megteremteni.

2. A MEGOLDÁSOK

a) Keretek:

--------------------- kihasználva a BDF és a város/megye nemzetközi kapcsolatait, a közép-európai térség egyetemeivel közös felsőoktatási programokat kell kidolgozni; az oktatás során igénybe lehet és kell venni az internetet, azaz modern - internetes - peregrinációt lehet kialakítani,
--------------------- a közös oktatási programok alapján meg kell teremteni a közös, nemzetközi kreditrendszert - ez amolyan pilot project lehetne, amelynek során különböző országok felsőoktatási intézményei működnek együtt a kreditrendszer kialakításában, s egyúttal annak gyakorlati tesztelésében,
--------------------- közös diploma kiadása a közös szakokon, jogi akadályok elhárítása,
--------------------- kezdeti lépésként - figyelembe véve hasonló nemzetközi programok tapasztalatait - célszerű kétéves posztgraduális képzés elindítása (pl. közép-európai tanulmányok szakirányban.)

b) Politikai teendők

A West-Pannon Régió hozza létre felsőoktatási és tudománypolitikai munkacsoportját, amelyik elemzi a régió helyzetét, kidolgozza stratégiáját, és megteszi a fejlesztési javaslatokat.
--------------------A Nyugat-dunántúli régió szintén hozza létre tudománypolitikai kollégiumát. (Célszerű volna javasolni a többi dunántúli régiónak, hogy ugyanezt tegyék meg. Ily módon meghatározhatók a Dunántúl K + F és felsőoktatási stratégiájának általános és lokális elvei, kidolgozhatók a gyakorlati lépések. A Dunántúl az ország keleti felével szemben nagy hátrányban van a felsőoktatást és a K + F-t illetően. Ki kell alakítani - az egyes régiók esetleges érdekkülönbségei mellett és ellenére - a Dunántúl, majd ezen belül a régió(k) érdekérvényesítő intézményeit, ti. a kormány tudománypolitikai kollégiumában nincs egyetlen dunántúli szakember sem. Régiónkon belül a Vas megyei érdekérvényesítés e területen egyenlő a nullával, s ez stratégiai bűn.)
--------------------- Vas megye hozzon létre tudománypolitikát meghatározni képes megyei szakbizottságot (konzultatív vagy közgyűlési elnöki tanácsadó testületet) a formálisan működő bizottságosdi fenntartása helyett. Ez az új testület - amelybe megyénkben dolgozó, nemzetközileg ismert, s a saját tudományterületük határain túlra is kitekinteni képes kutatókat kell meghívni - lesz hivatott arra, hogy megfogalmazza - nemzetközi, regionális és helyi szempontokat figyelembe véve - a tudományos és felsőoktatási stratégiát. Ennek elfogadása után a politika szereplőinek (városi és megyei közgyűlés, országgyűlési képviselők) a társadalmi és szakmai szervezetekkel együtt e stratégia megvalósításán kell fáradozniuk.
--------------------A célok megvalósítására koncentrálni kell a szellemi és anyagi erőforrásokat. Az amúgy is szűkös kereteket nem szabad kis kutatási programokra szétforgácsolni.

VÉGSZÓ HELYETT

--------------------Örülnék, ha a felvetett gondolatok többek érdeklődését felkeltenék, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően vitafórum alakulhatna ki megyénk jövőjéről.*

* Mi is örülnénk, és a színvonalas hozzászólásoknak szívesen teret adnánk. (A szerk.)