VÉKONY GÁBOR
Fettich Nándor és
a szkíták
--------------------
Fettich Nándor a XX. századi magyar régészeti
kutatás meghatározó személyisége volt. Különösen
jelentősnek tekinthetők a magyarországi szkíta leletekkel
foglalkozó munkái, amelyek művészettörténeti vonatkozásban
máig érvényesnek tekinthetők. A zöldhalompusztai,
tápiószentmártoni valamint a bulgáriai garcinovoi leletek
feldolgozásakor meghatározta ezen együttesek stíluskritikai
helyét, amelyet az azóta előkerült újabb leletek
ismeretében is érvényesnek tekinthetünk. Pontosan látta
ezeknek a leleteknek a kapcsolatát a késő asszír, újbabiloni
valamint a perzsa művészettel. Az újabb iráni leletek
alapján tudjuk, hogy ez az archaikus szkíta művészet
ténylegesen észak-iráni területen alakult ki, s onnét
került át az európai térségbe. Zöldhalompuszta,
Táppiószentmárton és Vettersfelde (Witaszkowo) esetében is
sikerült meghatároznia, hogy az illető lelőhelyeken
előkerült tárgyak hamvasztásos temetkezésekből származnak.
Azóta ismerjük ezeknek a korai hamvasztásos temetkezéseknek
megfelelőit Kelet- Európából is: Litoj kurgan, Krivoroz'e, s
nem lehetetlen, hogy ilyen hamvasztásos temetkezések Iránban
is előfordulnak.