PALKOVITS ISTVÁN: |
GONDOLATOK A VERSENYKÉPESSÉG KÖRÜL VAS MEGYE GAZDASÁGÁRÓL - A KUTATÓ SZEMÉVEL |
--------------------A rendszerváltás után jó tíz évvel - miként
az ország - Vas megye is új kihívások előtt áll. A
közelgő EU-csatlakozás, a regionalizáció, a megyék és
városok közti élesedő versenyhelyzetek, az "új
gazdaság" térnyerése, az információs-informatikai
robbanás, vagy éppen a tudásalapú fejlődés leckéje új
megvilágításba helyezi az egy évtized alatt elért
eredményeket, s elsöprő erővel állítja középpontba minden
területen a folyamatos megújulás követelményét.1
E körülmények fényében egyéb területek mellett (újra és
újra) mérlegre kerül a helyi gazdaság is, annak mai
teljesítményét, de még inkább jövőbeli perspektíváit,
hosszabb távon értelmezett versenyképességét illetően.
--------------------A régiók, megyék és települések
versenyképességének fogalma és igénye az ezredforduló
Magyarországán is minden korábbinál jobban az érdeklődés
középpontjába került. Ennek okai szerteágazóak: egyrészt a
gazdasági átalakulás lényegében megtörtént, mindinkább
előtérbe kerül a területek hosszabb távú jövőjének
kérdése; másrészt a magyar régiók szereplőinek
teljesítménye jelentős hányadában ma már az európai
piacokon mérettetik meg, s maguk a régiók is európai
összehasonlításokban értékeltetnek; harmadrészt a ma
használatos értékelési módok hiányosságaival egyre több -
nemegyszer érdekeiben sértett - önkormányzati illetékes és
egyre több, a folyamatok lényegét azokkal megragadni nem tudó
elemző szembesül.
--------------------Az új trendek, illetve az ezekkel és a
területi fejlődéssel összefüggő elméleti megfontolások
mai magyar gyakorlattal való ütköztetése mindezeknél fogva
természetes és sürgető igény, ugyanakkor komoly
nehézségeket is rejtő módszertani kihívás. A fejlett világ
tapasztalatai alapján megfogalmazható elvek egyelőre - annak
ellenére, hogy az ott jellemző alapstruktúrák lassan nálunk
is kikristályosodnak - nyilvánvalóan nem maradéktalanul
számonkérhetők. Az utóbbi évtized folyamatainak, és az azok
eredményeként kialakult állapotoknak az értékelése ezért
ma még tudathasadást okozhat. Az elemzők gyakorta
szembesülnek azzal, hogy "a viharos tengeren a hajózás
általános szabályai nem alkalmazhatók, így a siker a gyorsan
felállított adaptációs stratégiákban, vagy a véletlen
nyújtotta lehetőségek célirányos megragadásában
keresendő" (RECHNITZER 1998). E nehézségek mindazonáltal
nem mentik fel a valós helyzetet bemutatni szándékozókat a
releváns összefüggésrendszer figyelembevételének
kötelessége alól, enélkül az elemzések és megfogalmazódó
stratégiák ingatag alapokra épülnének.
"HIVATALOS VERSENYKÉPESSÉG": FOLYAMATOK A STATISZTIKA TÜKRÉBEN
--------------------Vas megyének az országon belüli és
nemzetközi munkamegosztásban betöltött pozícióját
évszázadok óta különleges földrajzi helyzete determinálja,
a történelmi széljárástól függően kifejezetten kedvező
vagy kedvezőtlen feltételeket nyújtva a lakosság
megélhetéséhez. A mai gazdasági folyamatokat is alapvetően
befolyásolja ez az adottság: a rendszerváltást követően a
korábban belső perifériaként kezelt térség számára a
helyi adottságok és készségek kibontakoztatásának
útjából leomlottak az ebből fakadó akadályok, új
perspektívákat nyitva a helyi társadalomnak és új dinamikát
adva a gazdaság fejlődésének.
--------------------A rendszerváltással megindult
dinamikus változási folyamatok egyik gócpontja közismerten a
nyugati határmente: e térség, illetve e sávon belül egyes
települések váltak az ország térszerkezetében
bekövetkezett átrendeződés egyik nyertesévé mind a pozitív
trendek hozadékai, mind a negatív mellékhatások
mérsékeltsége tekintetében. Így az ismét előnyössé
váló földrajzi helyzet, annak szerteágazó pozitív hatásai,
a humán tényezők minősége, az örökölt gazdasági
szerkezet, a társadalmi konfliktusok viszonylagos
mérsékeltsége és egyéb adottságok következtében ma Vas
megye gazdasága országos viszonylatban jóval átlag feletti
feltételek között jóval átlag feletti prosperitást mutat.
(PALKOVITS 1998)
--------------------A gazdasági teljesítmény
leggyakrabban használt mutatója, a területi GDP
népességarányos nagysága Vas megyét a megyék szerinti
rangsorban az igen előkelő harmadik helyre sorolja. Bár
az ebbe az adatba sűrített információk jó közelítést
adnak a gazdasági kibocsátás szintjére, a fejlettségbeli
rangsorolás és a központi forráselosztás bázisaként való
alkalmazhatósága erősen vitatható. A GDP-mutató általános
elvi hiányosságai2 mellett annak területi
számítása (az országos mutató lebontása útján
történő származtatása) is felvet bizonyos megbízhatósági
problémákat, az így kapott megyei összesítések elfedik a
belső, gyakorta szélsőséges különbségeket, sőt egy-egy
nagyvállalat - így a paksi atomerőmű vagy a vasi mutató
egyötödét adó OPEL-gyár - egyedi adatai alapvetően
meghatározhatják egy megye megítélését.
--------------------Az elemzésekben leggyakrabban használt
többi statisztikai mutató jellemzően ugyancsak kedvező
relatív helyzetet körvonalaz. Az egy főre jutó adóköteles
jövedelem - mely egyébként erősen korrelál a
lakosságarányos GDP-adatokkal - szintén magasnak mondható. E
mutató magas szintjének jelentősége abban áll, hogy ez a
helyi lakosság személyi jövedelemadó-alapját mutatva
némileg objektívabb képet nyújt a megyéről, területi
elv helyett lakóhely szerinti számbavételt alkalmazva
kiszűri a megyei ipar rendkívül nagyfokú külföldi
dominanciáját és függőségét.
--------------------A vállalkozások terjedésének
abszolút számai (mint "reálgazdasági" mutatók) is
látványosak ugyan, de Vas megye országos viszonylatban
általában rendkívül kedvező gazdasági jellemzői közül
"kilóg" a vállalkozási aktivitás mértéke. Ennek
lakosságszámra vetített mutatói minden kategóriában vidéki
átlag alattiak, bár ütemüket tekintve annál némileg
dinamikusabban növekvők. E jelenség magyarázatául a
munkaalkalmak viszonylagos bősége kínálkozik, amint a
munkanélküliségi ráta kifejezetten alacsony szintje is ebből
fakad. A munkanélküliség közismerten alacsony szintje
kétségtelenül összefügg a gazdaság általános
állapotával, még inkább a szociális konfliktusok alacsony
szintjével, de - különösen a komoly kételyeket ébresztő
működésű textilipar magas reprezentáltságának fényében -
korántsem a gazdasági versenyképesség vitán felül álló
indikátora.3
--------------------A gazdasági(-társadalmi) pozíció
mindezen egyszerű "egydimenziós" mércéi - melyek
szinte egyöntetűen minősítik "fejlettnek",
"dinamikusnak" Vas megyét - tehát nemcsak az elvi
megfontolások tükrében bizonyulnak ingatagnak, de az azok
hátterében húzódó bizonyos konkrét jelenségek puszta
említésével is könnyen megkérdőjelezhetővé tehető ezek
helyzetértékelési pontossága4 és nem utolsó
sorban a területfejlesztési források kizárólagos elosztási
kritériumaként funkcionálásra való alkalmassága.
ALTERNATÍV MINŐSÍTÉSI KÍSÉRLETEK
--------------------Habár "egydimenziós"
skálát nyújt, a különböző információk sűrítésével
kialakított "gazdasági egészség" szerinti rangsor
(NEMES NAGY 1995) a fentieknél komplexebb, finomabb
pozíció-értékelési technikának számít. A faktoranalízis
eredményeként képződő, e megnevezéssel ellátott faktor,
egy több gazdasági mutató5 információtartalmát
sűrítő6 komplex változó, melynek alapján
összevethető a magyarországi városoknak,
városkörnyékeknek, illetve megyéknek a helyzete. Eszerint -
ha ez utóbbit tekintjük - Vas megye gazdasága a vizsgálat
időpontjában (Budapesttől eltekintve) Győr-Moson-Sopron után
a második "legegészségesebb" volt az országban.
--------------------Már többdimenziós megközelítés, de
ugyancsak faktoranalízis segítségével (viszont több
alapváltozóval7) készült versenypozíció-elemzés
eredménye a területeknek egy háromdimenziós faktortérben
történő elhelyezése.8 Ez - a módszerből
fakadóan - alkalmas viszonylag homogén részsokaságok
azonosítására, a "nyertesek" és
"vesztesek" elkülönítésére. Szemben a gazdasági
egészség egydimenziós osztályozásával, ahol erősen
különböző jellemzőkkel bíró területek kerülnek egy
csoportba (hasonló fejlettségi pozícióba), itt a gazdasági
karakter különbségei is megragadhatók. Eszerint e triadikus
faktortérben elfoglalt pozíciójuk alapján a Vas megyei
városkörzetek zöme (Szombathely, Sárvár, Körmend, Kőszeg,
Celldömölk) a stabil munkavállalói pozícióval, erős
külföldi tőkevonzással, de gyenge vállalkozói aktivitással
jellemezhető csoportba sorolódott, kirajzolva ezzel
egyszersmind a megye egészének karakterét is. (NEMES NAGY
1995)
1.
táblázat: A legjobb gazdasági helyzetben levő magyarországi
városkörnyékek
egy faktoranalízis segítségével történt
"rangsorolás" szerint
Városkörzet |
Faktorértékek |
Pozíciók (rangszámok) |
||||||
(zárójelben a "gazdasági egészség" szerinti rangszám) |
A "munkavállalói térben" |
A "vállalkozói térben" |
A "külföldi tőke terében" |
A "munkavállalói térben" |
A "vállalkozói térben" |
A "külföldi tőke terében" |
Összevont rangszám |
|
Budapest | (1) |
1,438 |
2,133 |
2,354 |
12 |
8 |
5 |
1 |
Sopron | (9) |
1,371 |
0,285 |
1,663 |
14 |
44 |
11 |
2 |
Hévíz | (2) |
1,041 |
6,227 |
0,827 |
25 |
1 |
27 |
3 |
Veszprém | (12) |
2,006 |
0,290 |
0,012 |
5 |
43 |
64 |
4 |
Szeged | (5) |
1,416 |
1,728 |
-0,087 |
13 |
11 |
73 |
5 |
Szentendre | (8) |
1,438 |
1,032 |
-0,232 |
9 |
18 |
86 |
6 |
Pécs | (10) |
1,291 |
1,133 |
-0,011 |
16 |
14 |
68 |
7 |
Győr | (17) |
1,442 |
0,280 |
0,225 |
11 |
45 |
52 |
8 |
Sz.fehérvár | (16) |
1,184 |
0,223 |
1,306 |
19 |
52 |
17 |
9 |
Budaörs | (6) |
1,004 |
0,652 |
2,374 |
30 |
28 |
4 |
10 |
Szombathely | (14) |
2,073 |
-0,150 |
0,498 |
2 |
101 |
37 |
11 |
Forrás: Nemes Nagy (1995)
--------------------Ez utóbbi, háromfaktoros eljárás
matematikai értelemben nem ad fejlettségi rangsort, az 1.
táblázatban szereplő összevont rangszám tehát erre
tekintettel - amint a szerző is hangsúlyozza - csupán
tájékoztató jellegű. (Ennek ellenére érdekes a két lista,
a városkörnyékek gazdasági egészség szerinti és a
triadikus faktortérbeli pozíciók alapján képzett
"rangsora" összevetése: a kettő közt jelentős
különbségek regisztrálhatók.)
--------------------E két vizsgálat, különösen a kettő
párhuzamos információi átfogó és szemléletes képet
nyújtanak az ország regionális különbségeinek egy
időpontra vonatkozó állapotáról, de a gazdasági pozíciók
(perspektivikus versenyhelyzet) mélyebb elemzésére csak
bizonyos korlátok közt alkalmasak. A faktoranalízis
eljárásból fakadó korlátokon túl a magyarországi átmenet
kapcsán lényeges szem előtt tartani az adatok
megbízhatósági szintjének problémáit is (a kifinomult
matematikai módszerek alkalmazása az alapmutatókkal
kapcsolatos elvi és konkrét számbavételi bizonytalanságokat
természetesen nem tudja kiküszöbölni).
--------------------A területek összevetését más
alapokon, kevésbé "fejlettségi szint központúan"
kíséreli meg egy innováció központú megközelítés
(RECHNITZER 1993.) Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a
területek hosszú távú fejlődését, fejlődőképességét
annak innovációs adottságai határozzák meg, a
minősítés kritériuma itt az ún. "innovációs
környezet". E vizsgálat során negyven mutató
értékelése, majd az ezek bázisára épített
klaszteranalízis nyomán körvonalazódtak az azonos
innovációs környezeti jegyeket mutató térségek és városok
csoportjai.
1. ábra: A városok és városkörnyék-körzetek innovációs környezete a kilencvenes évek elején |
Jelmagyarázat: 1 - aktív és sokoldalú, 2 - kommunikáció és vállalkozás-orientált, 3 - adaptációs, 4 - szegényes és egyoldalú, 5 - innovációhiányos; 6 - aktív és sokldalú, 7 - kommunikáció-orientált, 8 - vállalkozás-orientált, 9 - átalakuló: ipari profilú, 10 - átalakuló: vegyes profilú, 11 - innovációhiányos |
Forrás: RECHNITZER 1993.
--------------------Ami a Vas megyei pozíciókat illeti,
négy kistérség (és azok központja) kifejezetten
"innováció-hiányos"-nak minősíttetett, az
önmagában is "aktív és sokoldalú" Szombathely
környékének innovációs környezete szintén "aktív és
sokoldalú", a "kommunikáció- és
vállalkozás-orientált" Kőszegé
"kommunikáció-orientált", az
"adaptációs" Szentgotthárdé pedig
"átalakuló: vegyes profilú" (1. ábra).
Habár e minősítések a klaszteranalízis matematikája szerint
ugyancsak nem nyújtanak rangsort, a kutatói értékelés e
címkéi - a már ekkor magas "regionális makromutatók
"ellenére - meglehetősen közepes pozícióba helyezik
tehát Vas megyét.
--------------------Az alapelv - az innovációs potenciál
középpontba állítása - helyessége nem vitás, s a módszer
egy viszonylag stabil gazdasági környezetben (ahol a gyors
változásokból adódó véletlenszerű különbségek kevésbé
torzítanák az általános képet) feltehetően hosszabb távra
érvényesen is alkalmazható volna. Másfelől azonban a
vizsgálat időpontjában még hozzáférhető és valóban -
talán éppen a leginkább - releváns adatok (pl.
hitelállomány, mobiltelefon-ellátottság,
számítógép-ellátottság, lapelőfizetők adatai)
elérhetőségének, a potenciális információs bázisnak a
szűkülése e megközelítés megalapozottságát gyengítheti.
--------------------Inkább tartalmában, mintsem
módszertanilag rokon ezzel az az eljárás, mely az innovációs
potenciált néhány elérhető, "kemény", országos
összevetésre lehetőséget adó mutató segítségével
kíséreli meg megragadni (2. táblázat). E gyakorlati
nézőpontból kiinduló értékelési mód - mely, amint
megfigyelhető, kifejezetten kedvezőtlen színben tünteti fel
Vas megyét - korlátai nyilvánvalóak: az innováció
szempontjából mindinkább döntő jelentőségű ún.
"rejtett" (vagy "hallgatólagos") tudás
megragadása meglehetősen nehéz, s az ezek híján táblázatba
foglalható mutatók általános következtetések levonására
csak korlátozottan alkalmasak.
2. táblázat: Az innovációs potenciál egyes tényezői Vas megyében
Megnevezés |
A megyei érték |
Pozíció (vidéki átlag =100%) |
A legkedvezőtlenebb helyzetű megye és értéke |
Pozíció (vidéki átlag =100%) |
Szabadalmak száma | 12 db |
11,2 % |
Vas 12 db |
11,2 % |
KMŰFA támogatás | 65,5 Ft/fő |
14,9 % |
Nógrád 17,6 Ft/fő |
4,0 % |
Felsőokt.dolg. oktatók száma | 218 fő |
50,1 % |
Nógrád 33 fő |
7,7 % |
Tudományos minősítettek | 66 fő |
15,8% |
Nógrád 7 fő |
1,7 % |
K+F vállalkozások | 5 db |
35,4 % |
Nógrád 2 db |
14,2 % |
Forrás: MTA RKK NYUTI Adatbázis; Dőry T. és Rechnitzer J. feldolgozása, In: PALKOVITS, 1999
--------------------Többváltozós9 elemzéssel,
kifinomult matematikai módszerrel közelíti a problémát
LENGYEL is, mikor a többdimenziós skálázás (MDS)
segítségével elemzi a hazai megyei jogú városokat, azok
"hasonlóságát fejlettségi színvonaluk és fejlődési
jellemzőik alapján" (LENGYEL, 1999). Habár e
megfogalmazás egyfajta sorrendiség elérésének reményét
kelti, ez az eljárás is "csupán" (ami persze nem
kevés) az eredmények (a területek közti kimutatható
hasonlóságok) értelmezése által nyújt fejlettségre,
versenyképességre vagy rangsorban elfoglalt pozícióra
vonatkozó, korántsem egzakt minősítést.
--------------------A megyei jogú városok
hasonlóságának MDS segítségével történt számítása
bizonyos esetekben viszonylag jól, máskor kevésbé
egyértelműen értelmezhető eredményeket hozott. A
legszélesebb adatbázison alapuló "gazdasági
potenciál"-elemzés inkább csak tendenciaszerűen tesz
különbséget az ún. sikeres (a Budapest-Balaton tengelytől
északra fekvő) városok és a többiek között. Szombathely
mindenesetre az előbbibe, azon belül is az ún. "teljes
gazdasági potenciállal" bírók csoportjába sorolódik.
Jóval egyértelműbb a "munkaerő versenyképessége"
szerinti pozícióelemzés, ahol - az itt vizsgált régiót
illetően - határozottan elkülönül hat10
(általában is történeti-kulturális rokonságban állónak
tekintett) északnyugati település.
--------------------A hosszabb távú
"versenyképesség" tekintetében leginkább
relevánsnak minősíthető számítás, a "dinamizmus"
szerinti elemzés ugyancsak viszonylag markáns eredményeket
hozott (2. ábra), alapot szolgáltatva a szerzőnek arra
a következtetésére, miszerint "nyilvánvaló, hogy a
'sikeres' dunántúli városok az elmúlt évek dinamizmusának
is köszönhetik prosperáló gazdasági helyzetüket".11
2. ábra: A megyei jogú városok hasonlósága "dinamizmusuk" szerint |
Forrás: LENGYEL, 1999 |
--------------------Mindazonáltal e "prosperáló
helyzetről", annak strukturális meghatározottságairól,
mögöttes jellemzőiről, a gazdasági szereplők ezzel
összefüggő motivációiról - minden pozitívuma ellenére - e
módszer sem képes mély információkkal, a fejlesztési
stratégiák számára döntő jelentőségű támpontokkal
szolgálni.
--------------------A több tényező figyelembevételének
egy további módja lehet indikátorsorok összevetése
különböző módszerekkel. Erre szolgál példaként az az
egyszerű eljárás, amit Nemes Nagy alkalmaz: hét jelzőszám
alapján képez térségi típusokat, aszerint, hogy azok közül
hány kedvezőbb az átlagnál (NEMES NAGY, 1998). (Eszerint
egyébként Vas megyében található "nyertes",
"nekilendülő", "stagnáló" és
"vesztes" kistérség egyaránt.12)
Gondolatmenetének továbbvitelével - regresszióelemzéssel,
melyben a földrajzi helyzet a magyarázó változó - azonban
mélyebb összefüggéseket is kimutat a szerző. Itt kiemelésre
érdemes megállapítása, hogy a gazdasági pozíciók
térbeli-területi determináltsága kifejezetten erős. Ezzel
lényegében igazoltnak tekinthető, hogy ma Magyarországon ez
a domináns "versenyképességi előnye" a
lokalitásoknak, ez a jószerével egyetlen olyan nehezen
másolható adottság, mellyel a városok és megyék
rendelkeznek a területek (európai) "versenyében".
--------------------Az egy vagy több standard
"regionális makromutató" összevetése, mint
minősítő kritérium több-kevesebb relevanciával
körvonalazza ugyan a térségi különbségeket, de a
strukturális különbözőségek, a térségi egyediségek
(melyek önálló minőségként különös jelentőséggel
bírhatnak a versenypozíció meghatározásában) ezekkel
nehezen megragadhatók. Ennek fényében értékelendő jelentős
előrelépésnek a sikeres térségek kutatásának
utóbbi években tapasztalható fellendülése (RECHNITZER,
1998). A sikeres területek döntően esettanulmányok alapján
történő azonosítása, majd azok rendszerezése
módszertanilag megadja a specifikumok megragadhatóságának
lehetőségét, de a hazai kutatások eddig inkább csak ezek
(és az adaptációs folyamatok) ex post
dokumentálására, semmint jövő-orientált, hosszú távú,
gazdálkodás- és versenyképesség-központú értékelésére
törekedtek.
--------------------A hazai siker-kutatásban exponált
területek közül a vizsgált megyét13 - a
leginkább az Opel gyárral és hármashatármenti
elhelyezkedésével jellemezhető - Szentgotthárd város
képviseli, melynek példája is rávilágít a sikeresség és
versenyképesség fogalompár bizonyos disszonanciájára.
Tekintettel arra, hogy az OPEL gyár adja a megye GDP-jének
közel egyötödét, s a foglalkoztatási és jövedelemmutatók
is kiugróak a városban, a hagyományos megközelítésekben a
"területi versenyképesség" nem megkérdőjelezhető.
Ugyanakkor e kirívó esetben is tehetők olyan megjegyzések
(például a beágyazottság, a helyi gazdasági
"miliő", vagy éppen az átlagos jövedelmek
kérdésköreiben), amelyek a hazai mércével mért
minősítéseket relativizálják (PALKOVITS, 1997).
--------------------Viszonylag kevés figyelmet kap a
regionális elemzések során az ingatlanpiac, noha jelentősége
a piaci viszonyok dominánssá válásával nem csekély: a piaci
szereplők (piaci szegmensenként elkülönülve persze)
autentikus értékítéletét fejezi ki a terület iránt. Az
összevetés ugyan nem problémamentes (összefüggésben az
ingatlanok széles spektrumú különbözőségével), de
bizonyos többé-kevésbé "standardizálható" elemek
esetében ez meglehetősen sokatmondó lehet: pl. a
megyeszékhelyek 50-55 m2-es panellakásainak árai (3.
táblázat), illetve az azok által tükrözött
értékítéletek, jól jellemzik a megyék gazdasági
erőviszonyait. (Úgy is lehet tehát fogalmazni, hogy a piac a
fejlődési kilátásait tekintve leginkább vonzó területek
közé sorolja Vas megyét.14)
3.
ábra: Az ország egyes városainak alkalmassága a
gazdasági tevékenységfolytatására a hazai vállalatvezetők véleménye szerint (skála: 1 - legjobb feltételek, 5 - legrosszabb feltételek) |
Forrás: KOZMA (1998) alapján |
--------------------A piac általi minősítés,
értékítélet "megmérhető" tranzakciók és piaci
árak nélkül is, elsősorban a közvéleménykutatások, a
statisztika eszközeivel. Erre szolgáltat egy példát a 3.
ábra, mely - országos minta alapján - a vállalati
vezetők véleményét összegzi. Látható, hogy a városok
potenciális telephelyként való megítélései közt jelentős
eltérések vannak, itt is a nyugati városok előnyével.
(KOZMA, 1998) Megjegyzést érdemel persze ezen értékekkel
kapcsolatban is néhány torzító szempont: egyfelől a számok
bizonyos mértékben manipuláltak15 (nem
függetleníthetők a statisztikák vagy a tömegtájékoztatás
befolyásától), másfelől a megítélés a számbavétel
módjából adódóan szükségképpen felületes, mely
felületesség a konkrét döntési szituációkat kevésbé
jellemzi, a minősítés tehát az igazán fontos
"éles" szituációkban alapvetően módosulhatna.
--------------------A területek közti rangsort illetően
érdemes összevetni az országos véleményt a helyiek - akik az
országos "manipulációs kísértések" mellett
lokális tapasztalatokkal is bírnak - megítélésével. A 4.
ábra szerint a kettő egymásnak megfeleltethető: Vas
megyét általában Budapest és Győr-Moson-Sopron (és
nagyvállalati körökben Fejér) mögött zömmel az
élmezőnybe sorolják a területek képzeletbeli rangsorában.
4. ábra: Vas megye pozíciója gazdasági kilátásait illetően a megyék rangsorában a helyi gazdasági szereplők szerint |
Forrás: PALKOVITS, 1999 |
--------------------A sokirányú megítélés nyújt egy
hozzávetőleges képet, de ezek egzakt összegzésére nincs
mód. Természetesen a mozaikok egymás mellé helyezése is
egyfajta járható út, miként arra van is példa a
szakirodalomban. Rechnitzer egy-egy konkrét térség esetében a
versenyképességet - több e tárgyú elemzése alapján
ítélve - e módszerrel találja leginkább megragadhatónak: a
gazdasági teljesítőképesség, a tercier gazdaság, az
innovációs potenciál, a vállalkozói és tőkeaktivitás,
valamint a telepítési tényezők nyolc szeletének egymás
mellé helyezésével volna leginkább széleskörűen
bemutatható az általános versenyképesség (RECHNITZER,
1997).
--------------------Nemcsak a részterületek
mozaikkockáinak, de a különböző átfogó igényű
megközelítéseknek az egymás mellé helyezése is
tanulságokkal jár. Vas megye országos rangsorbeli
elhelyezésének néhány változatát emeli ki a 3.
táblázat, ami - különösen kiegészülve a fent
bemutatott egyéb kísérletek eredményeivel - markáns
következtetések megfogalmazásához teremt alapot.
--------------------Először: habár a - Vas megyénél sem
tapasztalt - kirívó eltérések ritkák, a rangszámok közt
számottevő különbségek mutatkoznak. Másodszor: a
számításokhoz használt, vagy a megítéléseket
"manipuláló" alapadatok jobbára közös forrásból
származnak, ami a bizonytalanság közös voltát is jelentheti.
Harmadszor, de az adott térségre vonatkozó jelentőségét
tekintve korántsem utolsó sorban: abból az alapállásból
nézve a minősítéseket, hogy bármilyen versenyképességnek
hosszabb távval és fennhatósággal kapcsolatos
jelentéstartalmának is lennie kell, sokat mondó, hogy éppen
az innovációval összefüggő számszerűsíthető
jellemzők lógnak ki Vasban a szinte egyöntetűen kedvező
képet festő értékelések sorából.
A GAZDASÁGI BÁZIS VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL
--------------------A bemutatott értékelési módok hiányosságai, azok eredményeinek szerteágazósága megerősíti azt az alternatív elvi álláspontot, miszerint a területi "versenyképesség" - határozott és szigorú kritériumok szerint, de - a területhez önmagához képest, semmint mindenütt érvényes mutatószámok alapján (pl. országos összevetésben) határozható meg, a belső folyamatok és jellemzők mélyreható értékelése alapján. Ez utóbbi megközelítés azonban számos problémát vet fel. Egyrészt elvész az összehasonlítás lehetősége, másrészt az értékelés módszertana is nehézségeket rejt, harmadrészt az így feltárt helyzetkép élesen ütközhet a "hivatalos" ("egzakt") álláspontokkal, esetleg ahhoz kötődő érdekekkel.
3. táblázat: A megyék pozíciója néhány mutató tekintetében (rangszámok)
megye |
"rangsor" gazdasági egészség szerint (1993) |
GDP/fő (1997) |
nettó jövedelem egy lakosra |
székhelyének menedzserek általi minősítése (1997) |
lakásár a megyeszékhelyen (2000) |
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
|
Bács-Kiskun | 13 |
15 |
19 |
10 |
10 |
Baranya | 7 |
10 |
10 |
7 |
15 |
Békés | 16 |
16 |
16 |
19 |
16 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 19 |
18 |
15 |
16 |
17 |
Budapest | 1 |
1 |
1 |
2 |
. |
Csongrád | 8 |
6 |
9 |
11 |
9 |
Fejér | 9 |
2 |
2 |
3 |
6 |
Győr-Moson-Sopron | 2 |
4 |
3 |
1 |
2 |
Hajdú-Bihar | 15 |
13 |
18 |
14 |
8 |
Heves | 14 |
11 |
11 |
15 |
7 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 17 |
14 |
13 |
13 |
14 |
Komárom-Esztergom | 10 |
7 |
5 |
8 |
12 |
Nógrád | 18 |
20 |
17 |
17 |
18 |
Pest | 5 |
12 |
7 |
... |
. |
Somogy | 11 |
17 |
14 |
9 |
11 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 20 |
19 |
20 |
18 |
13 |
Tolna | 12 |
8 |
12 |
12 |
5 |
Vas | 3 |
3 |
4 |
4 |
1 |
Veszprém | 6 |
9 |
6 |
5 |
3 |
Zala | 4 |
5 |
8 |
6 |
4 |
Forrás: a fenti táblázatok, ábrák és HVG 2000/10. alapján
--------------------Vas megye elemzése szemléletes
példáját adja ezen ellentmondások létezésének. A
bemutatott átfogó mutatók szinte egyöntetűen kedvező
színben tüntetik fel a térséget, másrészt viszont a térségi
jellemzők gazdasági hasznosulása, a mikroökonómiai
folyamatok, illetve a vállalkozások versenyképességi
jellemzői egy jóval árnyaltabb - és más tónusú - kép
megalkotását teszik lehetővé.
--------------------Az alternatív térségi
"gazdasági portré" a gazdasági faktorok
jellemzőiből épül fel, azok konkrét - lokalitás
összefüggésében is értékelt - gazdálkodási, minőségi
ismérveinek feltárásával körvonalazódik. Ehhez
reprezentatív mintákon elvégzett kérdőíves megkérdezések
nyújthatnak csupán támpontokat, az e szférában ma rejlő
minden bizonytalanság (alacsony válaszadási hajlandóság,
információközlési ellenérdekeltség, cégnyilvántartások
anomáliái stb.) ellenére.
--------------------A megyében az utóbbi fél évtizedben
több olyan kutatás zajlott, melyek a vállalkozói
szempontokat, motivációkat, jellemzőket kísérelték meg
különböző célokkal és aspektusokból feltárni,16
s ezek - illetve az alábbiakban közülük kiemelt momentumok -
módot adnak az e témában alapvető kérdések (vagyis a
vállalkozások versenyképesek-e, illetve a
vállalkozások létrejöttéhez és versenyképességéhez hozzájárul-e
a hely) értékelésére is.
A probléma persze egyrészt nehezen megszerezhető
információkkal, módszertani nehézségekkel terhelt,
másrészt erősen szerteágazó, különös tekintettel arra,
hogy a két alapkérdés önmagában is csak mozaikokból
illeszthető össze. Az alábbi összefüggések ennek
megfelelően különböző elemei egy általános képnek, azok
együttes értékelése alapján fogalmazhatók meg
következtetések a terület hosszú távú versenyképességére
vonatkozóan.
4. táblázat: A telephelyi tényezők értékelése a Nyugat-Dunántúl megyéiben
Megnevezés |
Győr-Moson-Sopron |
Vas |
Zala |
Népesség aktivitás | magas |
Átlagos |
átlag feletti |
Munkaerőköltsége és képzettsége | magas |
Átlagos |
átlagos |
Közlekedés és kommunikáció | magas |
átlagos |
átlag alatti |
Települések infrastrukturális ellátottsága | átlag feletti |
átlag alatti |
átlag alatti |
Szociális infrastrukturális ellátottság | átlag feletti |
átlag feletti |
magas |
Helyi gazdaság támogatottsága | magas |
átlag feletti |
átlag alatti |
Helyi gazdaság aktivitása | magas |
átlag feletti |
átlag feletti |
Életkörülmények | magas |
magas |
magas |
Megjegyzés: az átlagos
érték az országos átlagtól való +- 10 % eltérést jelent,
míg magas értékelés
az áltagtól 50 %-kal nagyobb értéket jelent, a köztes
tartomány az átlag feletti minősítés megjelenítője
Forrás: MTA RKK NYUTI Adatbázis, Rechnitzer J. feldolgozása,
in: PALKOVITS, szerk., 1999
--------------------A gazdasági bázis, mint a gazdasági
szereplők összessége, versenyképességének magának is több
ismérve van, melyek mindegyike ráadásul több módon is
megragadható. Ez szorosan összefügg az olyan kérdésekkel,
hogy mely telepítési tényezők vonzzák vagy hívják
életre a vállalkozásokat, mely vélt (valós vagy nem
valós) versenyelőnyökre alapozzák stratégiájukat a
gazdasági szereplők, vagy miként értékelik saját
környezetük adottságait, lehetőségeit.
--------------------A telepítési tényezők listája több
okból fontos: lényeges egyrészt azok minősége (a gazdasági
környezet jellege), másrészt azok relatív szerepe a
vállalkozások számára (gazdálkodásuk szempontjából),
illetve azok (relatív) szerepe a vállalkozásindításnál. E
kérdések ismerete alapján minősíthető egy nézőpont
alapján a helyi gazdasági bázis. A viszony kölcsönössége
kiemelésre érdemes: a telepítési tényezők összességeként
tekinthető gazdasági környezet minősége önmagában is
fontos ugyan, de sokkal inkább a gazdasági bázissal való
összefüggésében, annak jellemzői tükrében, illetve a két
fél (mintegy az érem két oldala) egymásra hatását
illetően.
--------------------Vas megye országos összevetésben
általában kedvező telephelyi feltételekkel rendelkezik (4.
táblázat).17 E puszta körülmény azonban
(természetesen) viszonylag csekély magyarázó erővel bír a
helyi gazdasági bázis mennyiségi és minőségi jellemzőit
illetően (a működőtőke-beáramlás szintje alacsonyabb, a
vállalkozási aktivitás magasabb volna, ha a megyék
statisztikai mutatóinak arányai képeződnének le). A
telepítő tényezők kínálatával szemben jóval inkább
informatív (illetve releváns a vizsgált témában) azok
kereslete, pontosabban az itt működő gazdasági szervezetek
azokhoz való viszonya, azok ezáltal kialakuló súlyozódása.
(E súlyozódás értékeli egyrészt a területet, mint a
befektetési piacon jelenlevő "árut", annak piac
által érzékelt jellemzőit, másrészt képet nyújt a
vállalkozások magatartásának lényeges aspektusairól,
"minőségi" jegyeiről.)
--------------------A kisvállalkozói szférától ma még
nem várható el általánosan és reálisan a tudatos
súlyozás, a telephelyi tényezők racionális figyelembe
vétele, ezzel kapcsolatos motívumaik számbavétele inkább
csak kortüneteket dokumentál, mintsem messzemenő
következtetések levonására adna módot. A piacgazdaság e
kezdeti szakaszában egyértelműen kimutatható, hogy -
feltehetően a törvényszerű szelekció következtében
átmeneti jelenségként - kiugróan magas azoknak a száma, akik
kényszerek vagy megalapozatlan remények által ösztönözve, a
feltételeket és lehetőségeket kevéssé mérlegelve, s
gyakran a szükséges ismeretek nélkül kezdenek vállalkozásba
(PALKOVITS 1996).
--------------------Ami a domináns szférát, a
nagyvállalatokat e tekintetben illeti, a kép eléggé markáns,
s a gazdálkodás egyéb jellemzőivel láthatóan erősen
összefüggő (5. ábra). A telepítési tényezők
széles halmazából relatív fontosságát tekintve szemmel
láthatóan kiemelkednek a kemény, azonnali költségekre
lefordítható elemek (fogadási feltételek, infrastruktúra,
közlekedés, helyi adó, adókedvezmények stb.), s ugyancsak
szembetűnően háttérbe szorulnak a térségi piaccal
kapcsolatos szempontok, valamint a magasabb rendű
szolgálatásokat kínáló szolgáltatók, intézmények
kínálati jellemzői.
A helyi/regionális piacok szerepének alulértékelése a
"rendelésre történő tömegtermelés" korában
magáért beszélő hiányosság, miként az "egyéb",
nem közvetlen költségelemként szolgáló tényezők is
nagyobb hangsúlyt érdemelnének. A fejlett világban a
befektetési feltételrendszer mind fontosabb részét képezik
azok a gazdálkodást segítő körülmények, melyek nem a
közvetlen, szűkebb értelemben vett termelési költségekkel
kapcsolatosak, hanem a gazdálkodás lebonyolítását,
szervezését, megfelelő körülményeinek biztosítását -
nagyságuk alapján - megkönnyítő vagy megnehezítő ún.
"tranzakciós" költségekkel. Ebbe a körbe sorolható
a szolgáltató intézmények jelenléte, a bürokratikus
akadályok mérsékeltsége, a helyi gazdasági kapcsolatok,
szerveződések működőképessége, a gazdasági környezet
innovativitása, az innovációs intézmények elérhetősége,
innováció-születéshez és - terjedéshez hozzájáruló
környezeti elemek stb. E kevéssé kézzel fogható tényezők
objektív megragadása nem egyszerű, az alábbi aspektusok
mindazonáltal körvonalazhatják a probléma lényegét.
5. ábra: A telepítési tényező fontossága a Vas megyei "nagyvállalatoknál"(minősítések átlaga, skála: 1-5) | |
Forrás: PALKOVITS, 1999 |
--------------------Komoly súrlódások vagy éppen
katalizáló erők (másképp fogalmazva igen eltérő nagyságú
tranzakciós költségek) származhatnak általában az üzleti
környezetből, annak viszonyrendszeréből, jellegéből. A
gazdasági környezet tehát nem passzív tényező (nem
csak a tevékenységek puszta fizikai terepe), az nagymértékben
segítheti vagy gátolhatja a vállalkozások működését,
innovációs készségét és versenyképességét. E környezet
csak részben ítélhető meg objektív tényezők (adószint,
bérköltségek, intézmények) számbavételével, mind nagyobb
figyelem irányul a szubjektív elemek (helyi kapcsolatok,
térségi arculat, "vállalkozói miliő") irányába,
fejlődést befolyásoló szerepük mind szélesebb körben
elismert.
--------------------Vas megyét - a 4. ábra szerint -
országszerte a vállalkozások számára kedvező területnek
tekintik. A kedvező külső megítélést igazolják - ha nem is
elsöprő erővel - a helyi üzleti kultúrával kapcsolatban
általánosan megfogalmazódó vélemények: azt az országosnál
jobbnak minősítők nagy száma miatt a mérleg határozottan a
pozitív irányba billen, de szembeötlő, hogy a többség azzal
ért egyet, hogy az "csak" az országoshoz hasonló (6.
ábra).
--------------------Az a kifejezés, hogy
"innováció-barát gazdasági környezet", szintúgy
kevéssé egzakt ugyan, de többségében véleményt tudnak
róla alkotni a vállalkozók: az állást foglalók zömmel
"mérsékelten innováció-barátnak" minősítik a
térséget (7. ábra). Pozitív, hogy számottevő azok
száma, akik kifejezetten annak tartják, de figyelemre méltó a
negatív értékelések hasonló nagyságrendje is (e néhány
leginkább elégedetlen vélemény az iparból, 10 fő alatti
cégektől származik).
6. ábra: A társas vállalkozások megoszlása aszerint, hogy miként minősítik a helyi üzleti kultúrát | |
Forrás: PALKOVITS, 1999 |
7. ábra: A társas vállalkozások megoszlása aszerint,hogy mennyire ítélik innovációbarátnak a helyi gazdasági-társadalmi környezetet | |
Forrás: PALKOVITS, 1999 |
--------------------Fontos kérdés ezekkel
összefüggésben, hogy miért alakultak ki e vélemények, a
megyei jellemzők milyen "kompozíciója",
"mátrix"-a vezetett a fenti általános
értékelésekhez. Ezt körvonalazandó, a gazdasági környezet
milyenségében kulcsszerepet játszó tényezőket sorol fel a 8.
ábra, a vállalkozók általi minősítésük
kíséretében.
--------------------E telephelyi jellemzőket elemző
grafikon, illetve ez alapján a telephelyi környezet (legalább)
kétféleképpen értékelhető. Egyrészt a pontszámok átlagos
nagysága meglehetősen közepes, vagyis nincs különösebben
magasan értékelve a megye. Másrészt viszont, a lista
sorrendje biztató jeleket rejt: megfigyelhető, hogy a
"lágy", "minőségi" jellegű elemek (pl.
oktatás, munkaerő-minőség, életminőség) határozottan
pozitívabb megítélésben részesülnek, mint a
"mennyiségi", pusztán a költségszinttel
összefüggő tényezők. A közlekedési elérhetőség mint
objektív adottság és "költségelem" kivétel ez
alól, de látható, hogy kézenfekvő és egyértelmű kedvező
minősítése ellenére nem nagy különbséggel vezeti a
listát.
--------------------Említést érdemel még, hogy az
említett (viszonylag) magasra értékelt "lágy"
tényezők jellemzően (a szűk értelemben vett) gazdaságon
kívüliek, míg az azon belüliek (üzleti klíma,
szolgáltatások, tanácsadók léte) inkább közepes
minősítéssel található a középmezőnyben.
8. ábra: Milyennek ítélik meg a társas vállalkozások az egyes telephelyi jellemzőket (skála 1-5) | |
--------------------A gazdasági környezet fontos
ismérveként a szolgáltató intézmények jelenlétének,
elérhetőségének jelentősége a hazai cégek számára is
mindinkább nyilvánvaló. A tercier szektor, azon belül is az
üzleti szolgáltatások szférája a "kemény"
statisztikai adatok szerint Vas megye gazdaságának egyik gyenge
pontját jelentik, mind a szervezetek számát, mind az
ágazatban képződő hozzáadott érték tekintetében
PALKOVITS, 1998. E kérdés megítéléséhez további
("lágy") adalékot nyújthat a vállalkozások
közvetlen megkérdezése: az e témában lebonyolított
vizsgálat egészen konkrét információkat nyújt az egyes
szolgáltatás-típusok elérhetőségéről (illetve annak
szubjektív érzetéről). Eszerint az alapvető tevékenységek
terén nincs hiány, ugyanakkor a "magasabb rendű",
speciális menedzsment-ismereteket megkívánó
vállalati/vállalkozási funkciókat támogató, a
vállalkozások jövedelmezőségére, versenyképességére
jobbára hosszú távon hatást gyakorló szolgáltatások
rendelkezésre állásának megítélése kevésbé pozitív. Ez
nyilvánvalóan nem tünteti fel - távlati horizonttal tekintve
- kedvező színben az üzleti környezetet. A kínálati oldal
persze nem alakulhat a keresletitől függetlenül: a szervezetek
gazdálkodási jellemzőkkel összefüggő igényeinek
(másfelől funkció-elsorvadásoknak) a szerepe elsődleges. Vas
megyében ez annál is inkább figyelmet érdemel, hogy itt a
társas vállalkozások, különösen az ipariak közt
meglehetősen nagy arányt tesznek ki (az iparban 40%, egyéb
ágazatokban 28%) az egy-egy anyavállalattól vagy
megrendelőtől, "bérmunkáltatótól" erős
függőségben levők, az egy, vagy néhány vevő
működésének kitettek (PALKOVITS, 1999).
--------------------A telephelyi tényezők, azok relatív
fontossága, illetve a környezet általános minősítése
alapján tehát kirajzolódik a megye gazdasági fejlettségének
egy másik rajzolata: eszerint közepes minősítések sora, a
környezeti elemek alulkihasználtsága (túlnyomórészt csak az
"alacsonyabb rendű" erőforrásokra alapozás) és
számos hiányosság tapasztalható, s ez arra utal, hogy a
makromutatók sugallta egyöntetűen kedvező kép csak
felületes megítélést tesz lehetővé, még országon belül
is.
--------------------A környezet általános állapota
nyilván szorosan összefügg a vállalkozási aktivitással,
eredményességgel, gazdálkodási jellemzőkkel, de az annak
megítélésére vonatkozó információk még nem vonatkoznak
közvetlenül a gazdasági szereplők magatartására,
motivációira. Sokkal inkább és jóval közvetlenebb
módon utal a gazdasági szereplők és egy adott térség
pozíciójára, hosszabb távú kilátásaira annak vizsgálata,
hogy mely tényezőket állítják a cégek versenystratégiájuk
központjába, mit tekintenek (esetleges) versenyelőnyük
forrásának.
--------------------A tartalmi kérdéseket nem fedi fel
ugyan, de érdekes viszonyítási alapot nyújt a vállalkozók
önminősítése arra vonatkozóan, hogy létezik-e egyáltalán
versenyelőnyük, illetve miként értékelik
versenypozíciójukat. A vasi társas vállalkozások körében
lebonyolított felmérés során a válaszadók zöme, összesen
több mint 80%, jónak vagy közepesnek ítélte meg saját
pozícióját,18 vagyis a szélsőséges válaszokat
kerülték: helyzetét különösen jónak vagy rossznak a nagy
többség nem értékelte. Érdekes a különbség az ipar és az
egyéb ágazatok között az előbbi javára, valamint az, hogy a
kitűnő "önminősítések" mely szegmensekben
képződtek: túlnyomórészt az iparban, illetve jobbára
azoknál a vállalkozásoknál, melyek árbevételéért egy vagy
csupán néhány vevő felelős.
--------------------Közelebbi információkat nyújt a
versenypozíció hátterét kutató 9. ábra, mely
összességében megerősíti az ellentmondásokkal,
versenyképességi hiányosságokkal tarkított megyei
általános képet. Ami a versenypozíciót meghatározó
tényezőket, a vállalkozások hosszú távú létalapját
illeti, több figyelemre méltó konkrét megfigyelés is
rögzíthető: a két klasszikus versenystratégiai elem, a piaci
rés betöltése és a versenyelőny kialakítása meglehetősen
háttérbe szorul; az ár szerepét számottevően magasabbra
értékelik az ipari vállalkozások, mint az egyéb ágazatokban
működők; kifejezetten sok az egy (vagy néhány) külföldi
megrendelőtől függő, létét annak keresletére építő
szereplő az iparban; végül, de korántsem mellékesen, az
iparban is, de az egyéb ágazatokban még inkább viszonylag
sokan tekintenek optimizmus nélkül a jövőbe.
--------------------Mindezen jellemzők egy általános
képet festenek a megye gazdasági szereplőiről, egy-egy
szigetként kiemelhető vállalat vagy vállalatcsoport inkább
kivétel, esetleg reménykeltő ellenpélda, de a zöm alapján
ítélhető meg az egész térség jelene és valószínű
jövője. Ma a világgazdaságban az ágazatok közti
összefonódások olyannyira megkövetelik a hasonló elveket,
hasonló magatartásmintákat, hogy a hagyományos merev ágazati
elhatárolásnak kevés értelme marad (lásd klaszterek). Ezzel
is összefügg, hogy a területek pozíciója és a gazdaság
ágazati szerkezete közt - amennyiben nem a mit, hanem a hogyan
a kulcskérdés - nincs függvényszerű összefüggés, így a
kialakult arányok puszta adatai nem tekinthetők minősítő
kritériumnak. Mindazonáltal ágazati eltérések léteznek,
melyek felhívják a figyelmet a gyenge láncszemekre, s módot
adnak ezek kapcsán egyes - másutt is kimutatható - problémák
sarkított megjelenítésére.
9. ábra: A társas vállalkozások versenypozícióját döntően befolyásoló,a hosszú távú létalapját biztosító tényezők saját megítélésük szerint (az említések aránya, %) | |
--------------------A megkülönböztető jegyek, egyedi
versenyelőnyök kutatása, illetve a gazdasági bázis ez
alapján történő megítélése mindazonáltal - mint a
fentiekből is érzékelhető - egy némiképp tudathasadásos
helyzetet okoz az elemző számára. A világpiaci törvények
és elvek iránymutatására számon kell kérni a különlegest,
miközben az alapvető magatartásminták, piacgazdasági
rutinok, és általános megfelelések stabilizálódásához is
hosszabb idő kell, mint a transzformáció óta eltelt egy
évtized. E "kétlépcsős alkalmazkodást" tovább
nehezíti az ún. kettős átmenet problémája, melynek során a
"hagyományos" piacgazdaságok közé integrálódni
igyekvők egy alapvetően új típusú piacgazdaság viszonyaival
szembesülnek (KOCSIS-SZABÓ, 2000). Ezt jól illusztrálja a
vállalatok piachoz való viszonya: A kereslethez alkalmazkodás,
a piacok fontossága (mint klasszikus piacgazdasági szempont)
szinte mindegyik fenti grafikonon megjelenik, de azok alapján
ugyancsak egyértelmű, hogy a
"marketing-orientáció", vagy az "egyes vevőre
való orientálódás" (mint az ezredforduló időszakának
követendő elve) - enyhén szólva - korántsem általános.
--------------------E kettősségnek ugyancsak
"emblematikus" területe az informatika. Itt is
kimutatható az elsődleges, trendhez való alkalmazkodás
pozitív folyamata, melyhez szintén hozzáfűzhető a
megjegyzés, hogy ez, noha kétségkívül szükséges, de önmagában,
alapvető követelményként természetesen nem elégséges a
versenyképességhez.
--------------------Néhány éve a számítógép, annak
használata - kis túlzással - maga volt az
"innováció". Bár ma már a gazdaság legtöbb
területén beépült a mindennapos használati tárgyak közé,
az ellátottság és az alkalmazás mutatói ma is fontos
információkat nyújtanak. A Vas megyei viszonyok felmérése
mindenekelőtt igazolja a széles körű használat tényét: a
vasi társas vállalkozások háromnegyedénél áll
rendelkezésre számítógép, csupán minden nyolcadik
válaszadó nem érzi szükségét a számítógép
alkalmazásának (ezek is túlnyomórészt egyszemélyes, vagy 10
főnél kisebb létszámú vállalkozások). A kommunikációs
forradalom újabb vívmánya az információs szupersztráda,
ennek terjedése még tart. Mindazonáltal a társas
vállalkozások meglehetősen nagy hányada (mintegy
kétötödük) rendelkezik Internet-hozzáféréssel, mely szám
gyors bővülése - a felmérés által is alátámasztottan -
kockázat nélkül megjósolható (10. ábra). Az
Internet-használat tartalmát illetően fontos tény: az arra
előfizető társaságok majdnem hatvan százaléka napi
rendszerességgel használja a hálózatot üzleti céllal, ami a
magyar cégek világpiaci integrációja, az "új
világ" rutinjainak átvétele összefüggésében biztató
jel.
10. ábra: A Vas megyei társas vállalkozások megoszlása aszerint,hogy rendelkeznek-e Internet-hozzáféréssel |
Forrás: PALKOVITS, 1999 |
--------------------Míg egyik oldalon egyértelműen
megfigyelhetők az előremutató jelek, a (hagyományos)
piacgazdasági magatartásminták terjedése meglehetősen gyors,
addig az alkalmazkodás második lépcsőjéhez (az új gazdaság
logikájához) tartozó elemek terén már kevesebb pozitívum
ragadható meg. Ez utóbbi jellemző példája (tekintettel
például az új gazdaság logikáját jól tükröző
"hálózati kapitalizmus" megnevezés
használatosságára) a hálózati szerveződés, annak
kiépültsége: a Vas megyei nagyvállalatok körében
lebonyolított teljes körű megkérdezés ennek, sőt
egyáltalán a kooperációnak, csak ritka nyomait találta.
--------------------Összességében tehát a vizsgált
térségben mint közös földrajzi térben működő
gazdasági szereplőket - mind a telepítő tényezők, mind a
versenyelőnyök oldaláról - vizsgálva megállapítható, hogy
túlnyomó többségben vannak a rövid távú szempontokat
előtérbe helyező, viszonylag szimpla (könnyen másolható)
stratégiát követő vállalkozások, és viszonylag csekély
mértékű a konkrét hely nyújtotta, vagy ahhoz szorosan
kapcsolódó (tágan értelmezett) erőforrások kihasználása,
versenyelőnnyé alakítása. Mindezen keresett, de alig fellelt
versenyelőnyök, különösképpen a lokalitáshoz kötődő
tényezők koncentráltan jelennek meg világszerte a
klaszterekben (bár, mint e jelenség legismertebb kutatója
felhívja rá a figyelmet , nem szükségesek különös helyi
jellemzők a klaszterek kialakulásához, a véletlen is
magyarázó lehet formálódásuk első fázisában). Ez a
körvonalazott helyzetértékelés azonban nyilvánvalóan
ellentétes a fejlett világ számos pontján kialakult - és
követendő mintát kínáló - klaszterek működési
logikájával, ami magyarázatául szolgál a helyi
klaszter-szerveződés ellentmondásos voltának. A vizsgált
térségben és tágabb környezetében a regionális
hálózatokra irányuló kutatásoknak kevés kézzelfogható
kötődést sikerült kimutatni, ezek eredményeként csupán a
lehetséges klaszterek körvonalazására nyílt mód (DŐRY,
1998). A spontán módon, piaci érdekek alapján létrejövő
szerveződések híján a folyamat előmozdítása a
területfejlesztés oldaláról indult (a gépjárműipari
klaszter alapító okirata már aláírásra kerül), de ma még
a formális aktusok jelentősen előtte járnak a tartalmi elemek
kiépülésének.
--------------------Az esetek többségében a klaszterek is
bizonyos lokalitáshoz kötődő okok miatt kezdenek
kikristályosodni, s a megkülönböztető és tartós
versenyelőnynek is mindinkább egyes - adott formában másutt
reprodukálhatatlan - helyi tényező a forrása, így egy
térség perspektíváira tekintettel is érdemes közelebbről
megnézni, mely területi jellemzők a legfontosabbak a
megfigyelt fejlődésben, melyek a stratégiailag leginkább
kihasznált, esetleg leginkább értékes helyi adottságok,
lehetőségek.
HELY ÉS GAZDASÁG: AKTÍV HOZZÁJÁRULÁS A VERSENYKÉPESSÉGHEZ VAGY (PASSZÍV) TERÜLETI MEGHATÁROZOTTSÁG
--------------------A telepítő tényezőkkel és
versenyelőnyökkel kapcsolatos fenti információk, illetve a
vállalkozásalapításra vonatkozó ismereteink (PALKOVITS,
1996) arra utalnak, hogy az általános termelési,
gazdálkodási szempontok mögött az egyedi, helyhez kötődően
specifikus tényezők erősen háttérbe szorulnak, alig-alig
jelennek meg a döntések és motivációk hátterében.
--------------------A 11. ábra szerint hasonló
megállapításokra vezet a kérdés konkrét felvetése, annak
vizsgálata, hogy melyek a megye gazdasági fejlődést
ösztönző adottságai a vállalkozók szerint. A megye
gazdasági kilátásait illetően ugyanis (kimagaslóan)
legnagyobb mértékben a földrajzi helyzetre, illetve az
erre épülő idegenforgalomra és bevásárlóturizmusra
alapozzák optimizmusukat a vállalkozók. Ha a vállalkozók
nagyobb része közvetlen hasznot nem húz is Ausztria
közelségéből,19 de áttételesen és
perspektivikusan határozott előnyöket várnak a nyugati
határszél folyamatosan felértékelődő szerepétől és a
bejövő külföldi tőkétől. (Pozitív elemként érdemes
viszont kiemelni a humán tényezők viszonylag magasra
értékeltségét, különösen a munkaerő szakképzettségére
vonatkozó véleményt, de jelzés értékű - ugyan a
realitások talaján maradva inkább csak hazai viszonylatban,
kevésbé az európai versenyre tekintettel - a polgárosultság
és a tradíciók többszöri említése is.)
11. ábra: A megye gazdasági fejlődést ösztönző adottságai a vállalkozók szerint (említések a megkérdezettek százalékában) |
Forrás: PALKOVITS (1999) |
--------------------A megye negatívumaira,
pontosabban gazdasági fejlődésének akadályaira irányuló
kérdés csupán kontrollként nyújt adalékot: leggyakoribb
válaszai viszonylag kevés megyei sajátosságra hívják
fel a figyelmet: a fejlődés akadálya a vállalkozók
véleménye szerint makroszinten keresendő, s ugyancsak
országos problémák a munkanélküliség, a bürokrácia és
korrupció, illetve az ipar és mezőgazdaság válságjegyei.
--------------------A földrajzi helyzet kiemelése e
vizsgálatban is lényegi elem. Az e konkrét eset példájával
(adott szituációt illetően is figyelembe veendő fontos
mondanivalóval) alátámasztja Nemes Nagy tanulmányának (NEMES
NAGY, 1998) a gazdasági pozíciók kifejezetten erős
térbeli-területi determináltságára vonatkozó tételét,
illetve az abból levonható következtetést, miszerint ma
Magyarországon és Vas megye esetében is jószerével ez az egyetlen
olyan nehezen másolható (önmagában azonban
meglehetősen szimpla) adottság, mellyel a földrajzi egységek
rendelkeznek a területek európai "versenyében".
--------------------Arra az e ponton felmerülő kérdésre,
hogy a földrajzi helyzet területi meghatározottsága
kényszerpályát jelöl-e ki (általában, illetve konkrétan
a versenyképesség mint hosszú távon döntő tényező
szempontjából), a szakirodalmi trendek körvonalazzák az
itt is érvényes "nem" választ, mely azonban e
kutatási eredmények fényében, adott viszonyok közt
értelmezve, némileg árnyalandó.
--------------------A közösségek befolyásolni képesek
saját fejlődésüket, de a fejlődési trendek alakítása,
megváltoztatása, különösen a fejlettségi szintek
ugrásszerű változtatása mint közösségi erőfeszítés,
illetve területi menedzsment-ráhatás, nem tetszés szerinti
szabadságfokú. A szimpla adottságok, földrajzi-természeti
erőforrások rövid távú megoldások alapjául szolgálhatnak,
esetleg látványos eredményekkel, szembeötlő
sikertörténetekkel, de a hosszú távú versenyképesség tudatos
stratégiai és történeti-felkészülési
megalapozást kíván. A tapasztalatok ugyan mindkettő
hiányosságaira (korántsem teljes hiányára) utalnak, de
természetüknél fogva egyik sem jelent ma végérvényesen
elszalasztott lehetőséget, mindkettő fonala felvehető.
--------------------A tudatos stratégiák hiánya a
kilencvenes években Magyarország és a vizsgált terület
esetében nyilvánvaló és magyarázható, különös
tekintettel az átmenet sajátos problémáira, illetve a
területi tervezés és menedzsment intézményi, személyi és
cselekvési rendszerének fokozatos kiépülése időigényére.
A stratégiai tudatosság egy másik megfogalmazásaként is
értelmezhető szempont az evolúciós-történeti
megalapozottság, kulturális meghatározottság
követelménye. (Ez inkább a gazdaság egésze szemszögéből
merül fel, a szereplők összességének a körülményekhez,
egyúttal a stratégiák ösztönzőihez és korlátozásaihoz
igazodó kollektív tanulási folyamatára utal, mindenesetre
ugyancsak az idővel és az építkező jelleggel van
kapcsolatban.) Ez utóbbi jelentősége pozitív megerősítést
nyer az európai sikerpéldák által, s negatív szerepe is mind
gyakrabban fogalmazódik meg általánosságban is, különösen
a volt szocialista országok kapcsán: "Kelet-Európa
átalakuló gazdaságainak kudarca abban, hogy prosperálni és
növekedni kezdjenek rögtön a szovjet blokk összeomlása
után, a közgazdaságtant a növekedés történeti
előfeltételeinek fontosságára figyelmeztette. (EICHENGREEN,
1998).
--------------------Másképp, e dolgozat logikájához
jobban illeszkedő módon is felvethető e kérdés, vagyis a
spontaneitás és determináltság versus tudatosság és
korlátlan lehetőségek dilemmája: miként befolyásolja a
flexibilis termelés új rendje az új térbeli struktúrát
ma Magyarországon (illetve általában a világban), s az
mennyiben irányítható tudatos politikával. Az elvi kérdésre
vonatkozóan az empirikus vizsgálatok fenti eredményei nem
adnak ugyan választ, de az elemzett folyamatok értelmezhetők e
koordináták közt is.
--------------------A vizsgált terület gazdasága is
elhelyezhető a világban zajló trendek viszonyrendszerében,
melynek döntő erejű alappilléreit a gazdasági érdekek
(és az azt tükröző, az ezredfordulón a korábbihoz képest
markánsan újszerű magatartásmódok és döntések)
rögzítik. E keretek jelentik a feltétlenül figyelembe veendő
feltételrendszert: az európai munkamegosztás alakulása, az
üzleti szféra változó magatartását tükröző, azt
leképező regionális fejlődés körvonalazza a hazai
térségek lehetőségeit, valószínűsíti a fejlettségi
rangsorban "kijelölt" helyüket. E körülményekhez
és erőkhöz a helyi gazdasági szereplők és a helyi
gazdaságpolitikák részéről lehet passzívan és aktívan
is viszonyulni (konstatálni a történéseket, illetve a
sikerpéldák mintájára tudatosan megkeresni egy terület
helyét és lehetőségeit), de logikáját, mozgatórugóit
figyelmen kívül hagyni, azzal szembeszállni semmiképp sem.
--------------------Jelenleg Vas megyében - és a ritka
kivételektől eltekintve országszerte - ennek spontán
folyamata érvényesül, némileg módosulva bizonyos
véletlenszerűségek és/vagy személyekhez kötődő egyedi
menedzsment-jellegű akciók esetlegességével (vö. RECHNITZER,
1998, PALKOVITS, 1998). E spontán folyamatnak - elsősorban a
megye földrajzi helyzetének köszönhetően - a pozitív
hozadékai látványosak, ezek a regionális makromutatókban
egyértelműen tükröződnek. A megye cégei számára a
versenyelőnyszerzés forrásául kínálkozó adottságok,
készségek szimpla voltából (földrajzi helyzet) ennyire
futotta (viszonylag békés transzformáció, viszonylag jó
mutatók, de ellentmondásokkal, sebezhetőségekkel terhelt
gazdasági bázis). Ez nem kevés, de hosszú távon nem kínál
automatikusan versenyben maradást, felzárkózást az európai
mezőnyhöz.
IRODALOM:
BELUSZKY P.-GYŐRI R., 1999: A
magyarországi városhálózat és az EU-csatlakozás. In: Tér
és Társadalom, 1-2. pp. 1-30.
BOCSOR M.-KENGYEL Á.-SZŰCS A., 2000: A területfejlesztési
politika új irányai az Európai Unióban. In: Közgazdasági
Szemle, Nov., pp. 932-948.
CSAPÓ T.-PALKOVITS I. (szerk.), 2001: Vas megye
területfejlesztési programja. Készült a Nyugat-Magyarországi
Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából, MTA RKK NYUTI
- Reginnov Kft., Szombathely, 93 p.
DŐRY T., 1998: Beszállítói kapcsolatok és az ipari
együttműködés lehetséges klaszterei a Közép-Dunántúlon.
In: Tér és Társadalom, 3. pp. 77-92.
EICHENGREEN, B., 1998: Geography as destiny. In: Foreign
Affairs, New York, Mar-Apr, pp. 128-133.
KOCSIS É.-SZABÓ K., 2000: A hozzáértés világversenye. In: A
21. század kihívása: a tudásalapú humanista társadalom
létrehozása (Stratégiai Füzetek 3.), MH Stratégiai
Elemző Központ, Budapest. pp. 7-30.
KOZMA G., 1998: A gazdasági élet szereplőinek térbeli
preferenciái. In: Falu, Város, Régió, 9.
LENGYEL I., 1999: Mérni a mérhetetlent? A megyei jogú városok
vizsgálata többdimenziós skálázással. In: Tér és
Társadalom, 1-2. pp. 53-77.
NEMES NAGY J., 1995: A Nyugat-Dunántúl a piacgazdasági
átmenetben. Kézirat, 35 p.
NEMES NAGY J., 1998: A földrajzi helyzet szerepe a regionális
tagoltságban. In: Fazekas K. (szerk.): Munkaerőpiac és
regionalitás az átmenet időszakában. MTA KTI, Budapest,
pp. 147-167.
PALKOVITS I., 1996: A kis- és középvállalkozások
alapítását meghatározó tényezők Vas megyében, Tanulmány
Vas megye és Szombathely Város Regionális
Vállalkozásfejlesztési Alapítványa Vállalkozói Központ
megbízásából, 29 p.
PALKOVITS I., 1997: Sikeres vállalatok - sikeres település:
Szentgotthárd. In: Tér és Társadalom, 4., pp. 69-85.
PALKOVITS I., 1998: Gazdasági folyamatok Vas megyében. In: Területi
Statisztika, 6. pp. 510-527.
PALKOVITS I., (szerk.), 1999: Innovációs környezet, telephelyi
feltételek, befektetési lehetőségek Vas megyében. Tanulmány
a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kht megbízásából,
MTA RKK NYUTI, Szombathely, 132 p.
PORTER, M., 1998: Clusters and the New Economics of Competition.
In: Harvard Business Review, Nov-Dec.
RECHNITZER J., 1993: Szétszakadás vagy felzárkózás. A
térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK, Győr, 208 p.
RECHNITZER J., 1997: Az Észak-Dunántúl térségének
gazdasági adottságai és versenyelőnyei. In: Tér és
Társadalom, 1. pp. 1-38.
RECHNITZER, J., 1998: Az átmenet a területi gazdaságban és a
siker. In: Fazekas K. (szerk.): Munkaerőpiac és
regionalitás az átmenet időszakában. MTA KTI, Budapest,
pp. 113-145.
JEGYZETEK:
1 | E kihívások árnyékában született meg több hónapos vajúdás után Vas megye területfejlesztési programja (CSAPÓ-PALKOVITS 2001). A programkészítés során lezajlott számos szakmai vita egyik leggyakrabban visszatérő témája a megye gazdaságának értékelése volt. Az ezek során felmerült dilemmák, bizonytalanságok tisztázásának igénye jelentős mértékben hozzájárult e tanulmány létrejöttéhez. |
2 | Címszavakban: pénzbeli vs. nem pénzbeli mutatók; a számbavehetőség korlátai; a tevékenységek társadalmasítottsága; területi vs. állampolgársági elv; bruttó vs. nettó; tényleges vs. potenciális szint; termelés vs. fejlettség; fogyasztás vs. jólét; egy mutató vs. több; piac által "be nem árazott" dolgok kérdése; jövedelemmutatók tartalmi alternatívái stb. |
3 | Ezt támasztják alá az EU-régiók adatai, melyek vizsgálata alapján kijelenthető, hogy "a munkanélküliség szintje nem feltétlenül függ össze a gazdasági fejlettséggel". (Bocsor et al., 2000. 937. p.) |
4 | Ha a beruházások nagyságát tekintenénk mérvadónak, azt ugyancsak egy-egy nagyvállalat (Opel) adatai határozzák meg döntő mértékben, hasonlóképpen ez tükröződik a vegyesvállalatok jegyzett tőkéjének rangsorában is, míg a vegyesvállalatok arányát mint mércét Vas megyében a kis tőkével, gyanúsan hasonló körülmények közt alapított, de tényleges tevékenységet nem folytató betéti társaságok tehetik "irreálissá". |
5 | A munkanélküliségi ráta, a kettős könyvvitelű cégek száma a népességre vetítve, a vegyesvállalatok a kettős könyvvitelű cégek között, egy állandó lakosra jutó adóköteles jövedelem. |
6 | A négy alapadattal erősen korreláló mutató a megyei elemzésben azok információtartalmának mintegy 80%-át tömöríti. |
7 | Egy lakosra jutó adózott jövedelem, adófizetők aránya, adóköteles jövedelem növekedése, munkanélküliségi ráta, főállású munkaviszonyon kívüli jövedelemmel rendelkezők, egyéni vállalkozások sűrűsége, vegyesvállalatok sűrűsége, vállalkozási nyereségadót fizető cégek sűrűsége, külföldi tőke a kettős könyvvitelű vegyesvállalatokban az aktív korú népességre vetítve, vegyesvállalatok a vállalkozási nyereségadót fizető cégek között. |
8 | Előbbi egydimenziós osztályozásként rangsort is ad, utóbbi komplexebb helyzetértékelést nyújt, de egyértelmű rangsor felállítására (a három dimenzió korrelálatlansága, össze nem adható volta miatt) nem alkalmas. |
9 | Az elemzés 50 változót használ, közte demográfiai és foglalkoztatottsági, lakossági infrastruktúrára vonatkozó, valamint gazdasági és egyéb mutatókat. |
10 | Szombathely, Győr, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém, Székesfehérvár. |
11 | Figyelemre méltó adalék az elemzések módszertani bizonytalanságához, hogy Beluszky - ezzel egyidőben publikált - számításai "a magyar városok dinamikájáról" ettől jelentősen eltérő eredményeket mutatnak. (BELUSZKY-GYŐRI, 1999) |
12 | Tekintettel a megyék nagyobb részének hasonlóan "tarka" képére, e szimpla eljárás is felhívja a figyelmet a térségi (megyei, regionális, országos) aggregálás bizonyos veszélyeire, így a belső perifériák kérdésére. |
13 | Mely megyét általában is sikeresnek tekintik, habár e minősítéssel egy tanulmány sem ruházta fel a kutatások ezen irányzata részéről szisztematikus vizsgálatra hivatkozva. |
14 | Az árak alakulása természetesen sok tényező eredője (nem egy egyszerű árupiac, különös tekintettel a megtakarítási/spekulációs megfontolásokra és a munkaerő mobilitásának korlátaira), de az értékelés "piaci" volta fontos elem, komoly "információ-sűrítést" garantál. |
15 | A marketing számára ez természetesen korántsem probléma. |
16 | Az egyes kutatásokra épülő tanulmányok pl. PALKOVITS-FATH, 1995; DŐRY-LADOS, 1997; PALKOVITS, 1999. |
17 | Az infrastrukturális és egyéb "kemény jellemzők" részletes taglalása meghaladná e dolgozat - logikai és terjedelmi - kereteit. |
18 | A felkínált válaszlehetőségek: szélsőséges "kitűnő", "jó", "közepes", "elég rossz", "kifejezetten rossz". |
19 | A megkérdezettek 84%-ának nincs külföldi kapcsolata, ezek 63%-ának nincs is erre szüksége, 12%-nak nyelvtudás, 13%-nak információk, 23%-nak kapcsolatok hiányában, 14%-nak egyéb okból nincsen (néhányan többet is említettek). |