A Kárpát-medence és a Keleti-Alpok találkozásánál fekvő Nyugat-Dunántúl heterogén arculatú, átmeneti jellegű növényföldrajzi térség (a Praenoricum flóravidéke). Kistájai: Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vasi-dombvidék, Pinka-fennsík, Rába-sík, Gyöngyös-sík, Répce-sík, Vasi-hegyhát, Hetés, Kemeneshát, Göcsej stb. Szervesen kapcsolódnak hozzá a Nóri-Alpok egyes részei (Ceticum, Stiriacum). Több mint négy évszázados botanikai hagyományaival az ország legjobban feltárt területei közé sorolható.
          Mégis megkérdezhetjük: milyen szinten és mennyire behatóan ismerjük ezen közép-európai alapú, de sajátosan átmeneti - pannon-, alpi-, atlanti-, illetve szubmediterrán hatásokat egyesítő - vidék növényi diverzitását, flóráját, vegetációját, védett természeti, illetve gazdasági értékeit? Hol áll, milyen helyet foglal el, és milyen recens teljesítményeket mutathat fel a rendszerváltás óta a botanika tudománya, a "scientia amabilis"?
          Ezeket a kérdéseket próbáltuk elemezni és megválaszolni a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának dr. Jeanplong József tiszteletére szervezett, 1356. sz. ünnepi ülésén Budapesten (1999. december 20.). Az ott elhangzott tágabb kitekintésű (a flórakutatás kezdeteit, hőskorát, illetve modern irányzatait tárgyaló) előadásunk jelen változatában csak a huszadik század utolsó évtizedének, a rendszerváltozás éveinek (1991-1999) botanikai "termékeit" szeretnénk ismertetni. Nem szokványos párhuzam, mégis bátran állíthatjuk, hogy a közép-európai politikai rendszerváltozás változások sorozatait indukálta az addig többé-kevésbé szunnyadó nyugat-dunántúli klasszikus botanikai kutatásokban is.
          A gyorsuló környezeti változások korában egyre nagyobb kihívást jelentett (és jelent továbbra is) a növényi sokféleség feltárása, megőrzése, az élőhelytípusokat meghatározó növényzetnek (az "élő környezetnek") az állapotismerete, leírása, elemzése, kezelésének-védelmének biztosítása, vagyis a flóra- és a vegetáció tanulmányozása és gyakorlati védelme. Ezen ökológiai és természetmegőrző szemlélet következetes érvényesülése napjainkban a terepbotanikai kutatások és azok határtudományainak szinte minden területét átszövi: florisztika, taxonómia, chorológia, fitocönológia, növényökológia, erdészeti, kertészeti, élőhelyismereti kutatások, tudománytörténet, ismeretterjesztés stb. Felértékelődtek a klasszikus flóra- és vegetációtérképezések, a botanikai-ökológiai állapotfelmérések, a fajok és növénytársulások pontos identifikációja, biológiai-ökológiai természetvédelmi jellegzetességeik alapos ismerete stb., melyek új távlatokat nyitottak úgy a módszertani és alapkutatásokban, mint az alkalmazott biodiverzitás-monitorozó munkálatokban. Az alábbiakban mégsem az egyes résztudományok felől közelítjük meg a nyugat-dunántúli botanika századvégi eredményeinek a bemutatását, hanem inkább a dinamikus fejlődést, a kibontakozást jobban szemléltető kronológiai beosztást követjük (1991-1999).
          Az időrendi felsorolásban főleg az edényes flórára, vegetációra, mohákra, zuzmókra illetve a botanikatörténeti adatokra vonatkozó munkák kerültek előtérbe. Így évről évre követni lehet, hogyan alakult és terebélyesedett a nyugat-dunántúli botanikai szakirodalom. Külön csoportosítottuk a megjelent publikációkat (a), az absztraktokat (b) és a fontosabb kéziratos munkákat (c). A botanika határterületei közül, különösen az ökológiával és természetvédelemmel kapcsolatos dolgozatokat vettük fel, még akkor is, ha ezek részben ismeretterjesztő céllal íródtak. A napilapok újságcikkei, valamint a szakdolgozatok és recenziók nem képezték a felsorolás tárgyát. Az összeállított anyag még így is több mint 200 tételt tartalmaz, melyből 160 feletti a botanikai publikációk száma. Ez olyan tudományos teljesítmény, melyhez hasonlót fél évszázada nem tapasztalhattunk a térségben.
          A századvégi nyugat-dunántúli botanikai szakirodalom alapján jól körvonalazódik a térség tudományos jelentősége, hisz a kutatások zömét most nem a központi intézetek kiadványai képezik, hanem az örvendetesen szerveződő és folyamatosan működő regionális kutatóműhelyek (Nyugat-magyarországi Egyetem, Berzsenyi Dániel Főiskola, Savaria Múzeum, Civil Egyesületek stb.) kiadványai: TILIA (I-VII. kötet, Sopron), KANITZIA (1-7. kötet, Szombathely), SAVARIA (20-25. kötet, Szombathely). Továbbá fontos szerepet töltenek be - különösen a magasabb szintű ismeretterjesztésben - a regionális tudományos és kulturális folyóiratok: Soproni Szemle, Vasi Szemle, ill. a nem periodikus megjelenésű saját kiadványok. Itt és most nem szándékunk az egyes munkák tudományos hozzájárulásának kritikai értékelése, mégis hangsúlyoznunk kell, hogy az utóbbi évtized legfontosabb botanikai eredményei közé tartozik: a határmenti biodiverzitás-kutatás ("vasfüggöny-zóna"), a Kőszegi-hegység, a nyugat-dunántúli növénytársulások, a Soproni-hegység valamint az Őrség botanikai feldolgozása.
          A nyugati határzóna mentén (a volt vasfüggöny mögött) a növényi biodiverzitás-kutatások kezdeményezői egyrészt a Grazi Egyetem és a Szombathelyi Tanárképző Főiskola, másrészt a Vácrátóti Kutatóintézet (MTA-ÖBKI) munkatársai voltak. A vasfüggöny-övezet botanikai kutatása azért volt jelentős, mert olyan területekről szolgáltatott botanikai információkat, melyek korábban 40 évig nem képezhették a tudományos kutatás tárgyát. Ez alkalomból kerültek feldolgozásra olyan területek, mint: a bozsoki Zsidó-rét, a Kovácsi-rét, a Doroszlói-rétek, a kemestaródfai Strém-patakvölgy, Vasszentmihály-Nemesmedves vidéke, az alsószölnöki Rába-völgy, az Írottkő-alja, a szakonyfalui Grajka-völgy, a felsőszölnöki Hármashatár térsége stb. Így kerültek elő a határmenti térség olyan értékes populációi, mint: Dactylorhiza majalis, Dactylorhiza sambucina, Gentianella austrtiaca, Trollius europaeus, Hemerocallis lilio-asphodelus, Sesleria uliginosa, Avenula adsurgens, Iris sibirica etc. Sajnos az adatoknak csak egy része került publikálásra (KANITZIA 1992, 1994), más részük kéziratban maradt, ill. a NÉMETH (1993) szerkesztette angol nyelvű kiadványban került közlésre.
          A Kőszegi-hegység modern botanikai feltárását (különösen az erdőterületek tekintetében) a Soproni Egyetem munkatársai kezdeményezték. Az 1994 őszén Kőszegen szervezett konferencia publikált anyaga (BARTHA szerk.) 13 dolgozattal és 3 vegetációtérképpel nemcsak a terület újabb flóra- és vegetációismeretét alapozta meg, de tudományos adatokat szolgáltatott a Kőszegi Tájvédelmi Körzet hosszú távú természetvédelmi kezelésére is. A kutatások olyan értékes populációkat tártak fel, mint: Thlaspi alpestre, Thlaspi goesingense, Cardamine trifolia, Blechnun spicant, Matteuccia struthiopteris, Alchemilla monticola, Salix aurita, Alnus incana, Cotoneaster integerrimus stb. A Kőszegi-hegység teljes (az osztrák oldalt is magába foglaló) edényes flórájának az összeállítását KIRÁLY (1996) tette közzé. Bár a kutatások azóta is jelentenek új és értékes adatokat, ez a munka hosszú távon a dunántúli gyakorlati florisztika alapvetésének számít.
          A nyugat-dunántúli vegetáció szerkezeti egységeinek a feltárásában ugyancsak jelentős haladás történt az utóbbi évtizedben. A kilencvenes évek elején, különösen természetvédelmi motivációból elindított rendszeres állapotfelmérések és cönológiai vizsgálatok eredményeként három összegző tanulmány jelent meg: egy az erdőkről (BARTHA et al. 1995), egy a lágyszárú társulásokról (KOVÁCS, 1995b) és egy kizárólag a Vas megyei növénytársulásokról - angol és magyar nyelven - (KOVÁCS, 1994b, 1995a). Az aktuális vegetációkutatások igen meggyőzően bizonyítják az egyes élőhelytípusok változását, veszélyeztetettségét. Mindenképpen nagyobb figyelmet és konkrét védelmet igényelnek a Nyugat-Dunántúl olyan jellegzetes növényegyüttesei, mint: Caricetum echinatae-Sphagnetum, Caricetum elatae, Caricetum canescenti-nigrae, Carici flavae-Eriophoretum, Seslerietum uliginosae, Succiso-Molinietum, Junco-Molinietum, Brachypodio-Avenuletum, Arrhenathero-Brometum erecti, Luzulo-Callunetum, Dryopteridi-Alnetum, Salicetum auritae, Querco-Ulmetum s.l., Cyclamini-Fagetum, Castaneo-Quercetum, Genisto nervatae-Pinetum, Aulacomnio-Pinetum, Asphodelo-Quercetum etc.
          A Soproni-hegység és a hazai Laitaicum botanikai feldolgozása is folyamatban van. Az utóbbi években több florisztikai és vegetációtanulmány (CSAPODY 1993, FRANK 1997, KIRÁLY 1998, SZMORAD 1997a stb.) közölt innen értékes adatokat. Alapozó jellegű dolgozatok születtek továbbá a vegetációtérképezés elméleti-gyakorlati problémáiról, az ökológiai hálózattérképek botanikai-természetvédelmi értékeléséről, ritka és értékes növényfajok monitorozásáról. Ki kell emelnünk itt még a természetvédelmi botanika két sajátos hozzájárulását, melyeket a Soproni Műhely jelentetett meg: Vörös Lista. A Soproni-hegység védett és veszélyeztetett edényes növényfajai (TÍMÁR 1996), ill. Vörös Lista. A hazai Laitaicum védett és veszélyeztetett edényes növényfajai (FRANK et. al. 1998). Így nem csak a tulajdonképpeni Soproni-hegység térségéből szaporodnak az új adatok, hanem mondhatni naprakész botanikai információkkal rendelkezünk a Fertő-menti dombsor, a kőhidai medence és a Dudlesz-erdő térségéből is: pl. Rhamnus saxatilis, Ophrys insectifera, Cypripedium calceolus, Primula farinosa, Liparis loeselii, Teucrium botrys, Salix pentandra, Dryopteris dilatata, Polystichum aculeatum, Cardamine amara, Pyrola minor stb.

A Kárpát-medence és a Keleti-Alpok találkozásának növényföldrajzi egységei (Guglia 1957, Pócs 1960, Soó 1964 nyomán, kiegészítve) Jelmagyarázat: ------- flóratartomány határa -- -- -- flóravidék határa, ········ flórajárás határa, -- · -- · --; I - Carpaticum (Kárpáti); II - Pannonicum (Pannóniai), A - Eupannonicum (alföld), B - Praenoricum (Nyugat-Dunántúl) 1. Laitaicum (Lajtai) 2. Castriferreicum (Alpokalja) 3. Petrovicum ( Göcsej), C - Praeillyricum (Dél-Dunántúl) 1. Saladiense (Zalai-dv., Bakonyalja) 2. Somogyicum (Belső-Somogy), D - Bakonyicum (Dunántúli-középhegység); III - Alpicum (alpesi), A - Austriacum (osztrák), B - Noricum (Kelet-Alpesi) 1. Ceticum (Soproni-hg., Kőszegi-hg.) 2. Stiriacum (Stájer fl., Vendvidék)

          Az Őrség és a Vendvidék egyes jellegzetes területeinek a botanikai feltárását már az ún. "vasfüggöny-projekt" is megcélozta (Alsószölnök, Grajka-völgy, Hármashatár stb.). A feldolgozás a Fertő-Hanság NP Igazgatóság támogatásával folytatódott (1993-1995). A nagyobb horderejű zoológiai kutatások mellett, ekkor került sor a mohák, a zuzmók, az inváziós fajok elterjedésének rögzítésére (SAVARIA 23-24, 1996-1997), illetve az egész Őrségi TK vegetációjának az átnézeti térképezési felvételére 1:25000 léptékű térképeken (KOVÁCS-TAKÁCS 1993, 1994, kéziratos munkák, majd KOVÁCS 1999). A Vendvidék védett növényeiről TÍMÁR (1995) külön publikációt tett közzé. Később, 1996-1997-ben az Őrség Nemzeti Parkká történő szervezése ügyében civil kezdeményezések indulnak, melyek hatására a jelenben is folytatódik az Őrségi TK és Nemzeti Parkká kiterjesztendő környezetének botanikai kutatása (1999-2000). A 120-nál több ritka és védett edényes növényfaj pl.: Daphne cneorum subsp. arbusculoides, Trollius europaeus, Comarum palustre, Matteuccia struthiopteris, Cyclamen purpurascens, Dianthus superbus, Hemerocallis lilio-asphodelus, Doronicum austriacum, Drosera rotundifolia, Iris sibirica, Teucrium scorodonia, Dactylorhiza majalis, Achillea ptarmica, Spiranthes spiralis, Gentiana pneumonanthe, Cyclamen purpurascens, Alnus viridis, Narcissus angustifolius stb. védelme, illetve a sajátos élőhelytípusok megőrzése (tőzegmohás átmeneti lápok, láprétek, hegyi rétek, csarabosok, lombelegyes erdeifenyvesek stb.), valamint a kultúrtörténeti hagyományok megmentése mindenképpen csak egy Nemzeti Park keretében oldható meg optimálisan. Az egyes tudománytörténeti és ismeretterjesztő munkák néha azonban túlzóak, olyan fajok jelenlétét is idézik, melyekről a botanikus szakmának nincs tudomása (pl. Orchis laxiflora ssp. palustris VIG, 1998).
          A nyugat-dunántúli botanikai szakirodalom utóbbi évtizedének áttekintése során ugyanakkor jól kirajzolódnak azok az irányvonalak, melyek meghatározóvá válhatnak az elkövetkező években: kritikus taxonok (Rosa, Rubus, Hieracium, Carex stb.) feldolgozásának sürgető aktualitása, herbáriumi, biológiai-ökológiai adatbázisok építése, chorológiai elemzések elindítása, invazív növények behatóbb vizsgálata, gyomnövények-gyomvegetáció feltárása, megismerése, védett és veszélyeztetett növényfajok aktív védelme, konkrét florisztikai, cönológiai és vegetációtérképezési munkálatok elmélyítése, gyakorlati célú botanikai-ökológiai és biodiverzitás-monitorozó munkálatok teljesítése. Különben ezek a gondolatok fogalmazódtak meg országos szinten is a szakma szombathelyi találkozóján az "Aktuális flóra- és vegetációkutatás Magyarországon III." c. konferencián, ahol 50 poszter, 27 előadás és 4 kiállítás került bemutatásra.

BIBLIOGRÁFIA

A) PUBLIKÁCIÓK (1991-1999)

1991

          BARTHA D., MARKOVICS T., 1991, A széleslevelű harangvirág (Campanula latifolia L.) előfordulása a Kőszegi-hegységben, Természetvédelmi Közlemények 1, 19-21.
          JEANPLONG J., 1991, Új előfordulási adatok Északnyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez, Vasi Szemle XLV, 1, 17-19.
          JEANPLONG J., 1991, A kemeneskápolnai láp a múlté, Vasi Szemle, XLV, 2, 274-276.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1991, A bozsoki Zsidó-rét növényzete és botanikai értékei, Kanitzia, 1, (próbaszám, 25 db) pp. 46.
          SZABÓ T. A., (szerk.) 1991, A hóvirág. Gyűjtési útmutató. TTM-Növénytár, BDTF-Növénytani Tanszék, Budapest-Szombathely, pp. 24.
          SZABÓ T. A., (szerk.) 1991, Természettudósok arcképcsarnoka. Vas megye, BioTár VIII, Szombathely, Tikett Kft., pp. 51.
          TÓTH J., 1991a, A szelestyei Arborétum évelős kertje, Vasi Honism. Helytört. Közlem., 4.
          TÓTH J., 1991b, A gencsapáti Apponyi kastélykert dendrológiai felmérése, Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője, 20/2.

1992

          CSAPODY I., BARTHA D., 1992, Útmutató védett növényeink ismeretéhez és gyakorlati védelméhez, Oktatási segédanyag EFE, Sopron, pp. 72.
          CSAPODY I., (szerk.) 1992, Szemelvények Loew Frigyes Károly és Deccard János Kristóf Soproni flórájából, Líceumi füzetek, 2, Sopron, pp. 49.
          JEANPLONG J., 1992, Megemlékezés Stephan Aumüller biológusra (1903-1988), Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője, Szombathely, 20/2, 137-144.
          KOVÁCS J. A., 1992a, A nyugati határzóna természetvédelmi és ökológiai problémái, Lippay János előadások, KÉE Kiadv. 53, 166-169.
          KOVÁCS J. A., 1992b, Betűrendes fajlista. In: SZABÓ T. A., KOVÁCS J. A., TAKÁCS B. (szerk.). Germoplasma (Index seminum et plantarum 5), Szombathely-Mosonmagyaróvár, pp. 9-68.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1992, A bozsoki Zsidó-rét növényzete és botanikai értékei, Kanitzia, 1, 1-52.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., VARGA T., 1992, Védelemre javasolt növényfajok és növénytársulások jegyzéke, KTM-BDTF-Szombathely, pp. 19.
          SZABÓ T. A. (ed.), 1992 (1994), The beginnings of Pannonian ethnobotany: Stirpium nomenclator pannonicus, Collecta Clusiana, 2, Szombathely-Graz-Güssing, pp. 142.
          TÓTH J., 1992, Szombathely város nevezetesebb fasorainak és alléinak története a XIX-XX. században, MMIK Búvár Klub, Szombathely.

1993

          BARTHA D., BODONCZI L., MARKOVICS T., 1993, Változások a Kőszegi-hegység edényes virágtalan flórájában, Bot. Közlem. 80, 31-40.
          CSAPODY I., 1993, Florisztikai adatok Sopron környékéről, Soproni Szemle, 53, 318-322.
          KESZEI B., 1993, Adatok a kis holdruta előfordulásáról és élőhelyének állapotáról a Kőszegi-hegységben, Vasi Szemle, 47, 197-204.
          KOVÁCS J. A., 1993, Betűrendes fajlista. In: KOVÁCS J. A. (szerk.) Germoplasma (Index seminum et plantarum 6), 2, Szombathely-Mosonmagyaróvár, pp. 7-64.
          NÉMETH F. (ed.) 1993, Exploratory Biodiversity Studies in former Iron Courtain zone of Hungary, WWF-MTA-ÖBKI, Vácrátót.
          NÉMETH F., 1993, Hazai tájakon. A néhai vasfüggöny mögött, Természetbúvár, 48, 3, 20-23.
          SZINETÁR CS., GYURÁCZ J., 1993, A Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, Vasi Szemle, XLVII, 3, 369-377.
          TÓTH J., 1993, A Rába-völgy növényvilága, Vasi Szemle, 47, 3, 346-368.

1994

          ANTAL J., BARTHA D., BÁLINT S., BÖLÖNI J., KIRÁLY G., MARKOVICS T., SZMORAD F., 1994. A Kőszegi-hegység virágos flórája, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Saját kiadás, Kőszeg-Sopron, 54-99.
          BALOGH L., 1994, A százéves kőszegi Chernel-kert, Vasi Szemle, 48, 2, 179-204.
          BALOGH L., TÓTHMÉRÉSZ B., SZABÓ T. A., 1994, Patakkísérő invazív gyomok (Helianthus, Humulus, Impatiens, Reynoutria, Rubus, Sambucus, Solidago és Urtica) állományainak számítógépes elemzése Szombathely térségében, BDTF Tudományos Közlem. IX., Természettudományok, 4, 73-99.
          BARTHA D., 1994a, Magyarország faóriásai és famatuzsálemei, Erdészettörténeti Közlemények, Budapest-Sopron, pp. 242.
          BARTHA D., 1994b, A Kőszegi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 13-25.
          BARTHA D., BIDLÓ A., KOVÁCS G., 1994, Degradáltsági vizsgálatok a Kőszegi-hegységben, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 183-196.
          BARTHA D., BIDLÓ A., KOVÁCS G., MARKOVICS T., 1994-1995, Termőhely és vegetáció kapcsolata a bozsoki Zsidó-réten, EFE Tudományos Közleményei, 40-41, 27-46.
          BARTHA D., MARKOVICS T., 1994, A Kőszegi tőzegmohás láp, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 175-182.
          BODONCZI L., 1994, A Kőszegi-hegység harasztflórája, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 42-53.
          CSAPODY I., 1994, A hazai Noricum megítélésének új szempontjai, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 100-104.
          KESZEI B., 1994, Adatok a Kőszeg környéki védett növényekről, Vasi Szemle, XLVIII, 2, 166-178.
          KOVÁCS J. A., 1994a, A Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja réttársulásai, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 147-174.
          KOVÁCS J. A., 1994b, Outline for a Synopsis of Plant Communities in Vas County (Hungary), Kanitzia, 2, 79-113.
          KOVÁCS J. A., 1994c, Broadening of the forage grass and clover genetic resources in the Alp-Carpathian area, Proceedings of Genetic Resources EUCARPIA, Clermont-Ferrand, 27-33.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B, 1994a, A nárai Zsidu-rét botanikai értékei, Kanitzia, 2, Szombathely, 43-64.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1994b, A cáki gesztenyés oldal edényes flórája és növényzete, Kanitzia, 2, 9-41.
          MAJER A., 1994, A Kőszegi-hegység erdei ökoszisztémái: fafajváltozások a szukcesszió tükrében, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 133-139.
          MARKOVICS T., 1994, A Kőszegi-hegység természetföldrajzi képe, In: BARTHA D. (szerk.) A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, 6-12.
          PETHŐ J., SCHRŐDL L., 1994, Erdőgazdálkodás, In: VÉGVÁRI I. (szerk.) Vas megye mezőgazdaságának jövőképe, Szombathely, 51-59.
          SZMORAD F., 1994, A Kőszegi-hegység erdőtársulásai, In: BARTHA D. (szerk.), A Kőszegi-hegység vegetációja, Saját kiadás, Kőszeg-Sopron, 106-132.
          SZINETÁR M., 1994a, Körmend élővilága, Vasi Szemle, XLVIII, 2, 205-221.
          SZINETÁR M., 1994b, Körmend és környékének élővilága, Oskar Kiadó, Szombathely, 1-54.
          TIMPE W., 1994, Orchideen im südlichen Burgenland (VII). Ein Neufund für das Burgenland: Epipactis nordeniorum Robatsch, Burgenländische Heimatbl., 56, 131-134.
          TOMPA T., 1994, Természetvédelem, In: VÉGVÁRI I. (szerk.) Vas megye mezőgazdaságának jövőképe, Szombathely, 105-114.
          TÓTH J., 1994, A gencsapáti Apponyi kastélypark, Vasi Honism. Közlem. 1.

1995

          BARTHA D., MÁTYÁS Cs., 1995, Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon, Saját kiadás, Sopron, pp. 223.
          BARTHA D., KEVEY B., MORSCHHAUSER T., PÓCS T., 1995, Hazai erdőtársulásaink, Tilia, 1, 8-85.
          FEKETE G., 1995 (1998), Fitocönológia és vegetációtan. Hazai aspektusok. Bot. Közlem. 82, 107-127.
          KOVÁCS J. A., 1995a, Vas megye növénytársulásainak áttekintése, Vasi Szemle, XLIX, 4, 518-557.
          KOVÁCS J. A., 1995b, Lágyszárú növénytársulásaink rendszertani áttekintése, Tilia, I., 86-144.
          MAJER A., 1995, Szombathely örökzöld díszei: a borókák, Vasi Szemle, XLIX, 4, 558-581.
          MOLNÁR A., SULYOK J., VIDÉKI R., 1995, Vadon élő orchideák. A hazai növényvilág kincsei. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, pp. 160.
          MOLNÁR A., VIDÉKI R., SULYOK J., 1995, Három határ találkozásánál: Vendvidék, Természetbúvár, 5, 20-22.
          NÉMETH F. (szerk.) 1995, Nemzeti Ökológiai Hálózat - Javaslat a környezet- és természetbarát területhasznosításra, IUCN, Gland-Svájc, Budapest-Magyarország.
          ROBATSCH K., 1995, Beiträge zur Kenntnis der europäischen Epipactis-Arten (Orchidaceae) und zur Evolution der Autogamie bei europäischen und asiatischen Gattungen der Neottioideae, Journal Europäischer Orchideen 27, 125-177.
          TÍMÁR G., 1995, A Vendvidék védett és veszélyeztetett növényei, Vasi Szemle 1, 3-18.
          TIMPE W., 1995, Orchideen im südlichen Burgenland (IX). Epipactis- (Stendelwurz) Neufunde im Günser Gebirge, Burgenländische Heimatbl. 57, 125-131.
          TÓTH J., 1995, Az oladi Ernuszt kastély és parkja, Vasi Szemle, XLIX, 1, 19-41.
          VIG K., 1995, "Az Őrség Természeti Képe" kutatási program, Savaria, Vas megyei Múzeumok Értesítője, 22/2, 11-35.

1996

          BALOGH L., 1996a, Adatok néhány inváziós növényfaj elterjedéséhez az Őrségi TK-ban és a kapcsolódó területeken, Savaria, A Vas megyei Múzeumok Értesítője, 23/2, 297-307.
          BALOGH L., 1996b, Horváth Ernő - Andreánszky tanítvány - ősnövénytani hagyatéka a szombathelyi Savaria Múzeumban, Studia Naturalia 9, 49-63.
          BARTHA D., BODONCZI L., BÖLÖNI J., KIRÁLY G., SZMORAD F., 1996, Változások a Kőszegi-hegység növényvilágában, Vasi Szemle, L., 2, 175-189.
          BARTHA D., OROSZI S., FRANK N., (szerk.) 1996, A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája. 1935-1944, Erdészettörténeti Közlem., XXVI, pp. 70.
          BORHIDI A., (Ed.) Critical Revision of the Hungarian Plant Communities, Janus Pannonius University, Pécs, pp. 138.
          BÖLÖNI J., 1996, Havasalji tarsóka (Thlaspi alpestre L.) a Kőszegi-hegységben, Bot. Közlem. 83, 1-2, 117-120.
          CSAPODY I., 1996, Változások és új növényfajok Sopron és környéke flórájában, In: KÖRNYEI Á., G. SZENDE K., (szerk.) Tanulmányok Csatkai Endre emlékére, Soproni Múzeum Kiadványai, 2, Sopron, 391-398.
          DOBRI M., SIMON Sz., 1996, A Magyar Növénytani Lapok köteteiben megjelent cikkek és mellékletek repertóriuma, (1877-1896), Kanitzia, 4, 161-183.
          GYURÁCZ J., 1996, Természetvédelem Vas megyében, In: CSAPÓ T. (szerk.) Átalakulás Vas megyében, Szombathely, 205-218.
          KESZEI B., A nagygeresdi rétek növénytársulásai és azok természetességi állapota, Vasi Szemle, L, 2, 190-205.
          KIRÁLY G., 1996a, A Kőszegi-hegység edényes flórája, Tilia 3, 1-415.
          KIRÁLY G., 1996b, Hármaslevelű kakukktorma (Cardamine trifolia L.) a Kőszegi-hegységben, Bot. Közlem. 83, 1-2, 109-115.
          KOVÁCS J. A., SIMON K., 1996, Védett növények szemléltető gyűjteménye, Kanitzia, 4, Szombathely, 7-160.
          ORBÁN R., 1996, Millenniumi faültetések Vas megyében, Vasi Honism. Helytört. Közlem., 2, 68-75.
          ÓDOR P., SZURDOKI E., TÓTH Z., 1996, Újabb adatok a Vendvidék mohaflórájához, Bot. Közlem. 83, 1-2, 97-108.
          PAPP B., RAJCZY M., 1996, Az Őrség mohaflórája a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára mohaherbáriuma alapján, Savaria, A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 23/2, 275-295.
          TARDY J. (szerk.) 1996, Magyarországi települések védett természeti értékei, Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 663.
          TÍMÁR G., 1996, Vörös Lista, A Soproni-hegység védett és veszélyeztetett edényes növényfajai, Soproni Műhely, különszám, pp. 50.
          TÍMÁR G., SZMORAD F., 1996, Új adatok a Soproni-hegység flórájához, Kitaibelia, I, 17-24.
          TÓTH J., SÓS E., 1996, A rátóti kastélypark, Vasi Szemle, 2.

1997

          BALOGH L., 1997, Horváth Ernő szerepe az Alpokalja florisztikai megismerésében, Bot. Közlem. 84, 1-2, 117-122.
          FRANK N., 1997a, Védett növények a soproni Dudlesz-erdőben, Kitaibelia, II, 1, 39-40.
          FRANK N., 1997b, Adatok a Dudlesz-erdő flórájához, Soproni Szemle, 51, 2, 144-152.
          FRANK N., KIRÁLY G., 1997, Flórakutatás a Laitaicumban, Kitaibelia, II, 2, 213-216.
          FEKETE G., MOLNÁR Zs., HORVÁTH F. (szerk.) 1977, A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II.) Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
          IVÁNCSICS A., 1997, Vegetációkutatás a Soproni-hegység rétjein, Kitaibelia, II, 2, 278-280.
          KESZEI B., 1997a, Adatok a fehér sáfrány (Crocus albiflorus Kit. ex Schult.) előfordulásának ismeretéhez a Kőszegi-hegységben, Kitaibelia, II, 1, 98-102.
          KESZEI B., 1997b, A Répce-menti rétek vegetációja Vámoscsalád és Csáfordjánosfa térségében, Vasi Szemle, LI, 469-480.
          KIRÁLY G., 1997a, A Kőszegi-hegység florisztikai feltárásának eredményei, Kitaibelia, II, 2, 217-219.
          KIRÁLY G., 1997b, A Kőszegi-hegység növényföldrajzi viszonyai, Tilia, V, 313-321.
          KIRÁLY G., 1997c, A Kőszegi-hegység flóra- és vegetációváltozásai az elmúlt 150 évben, Tilia, V, 322-353.
          KOVÁCS J. A., 1997a, A közép-európai Helictotrichon pratense alakkör taxonómiai értékelése, Kitaibelia, II, 2, 197-198.
          KOVÁCS J. A., 1997b, Szemelvények a Vasi térség flórájának-vegetációjának ismeretéhez, Vasi Szemle, LI, 3, 285-298.
          KOVÁCS J. A, 1997c (1999), A Csödei-erdő és környékének florisztikai és természetvédelmi adottságai, Kanitzia, 5, 19-68.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1997, Vas megye edényes flórájának kritikai vonatkozásai, Kitaibelia, II, 2, 220-225.
          LÁJER K., 1997a, Északi sás Vas megyében, Vasi Szemle, LI, 4, 481-492.
          LÁJER K., 1997b, Vázlatok a Carex hartmanii Cajander magyarországi elterjedéséről, cönológiai viszonyairól, Kitaibelia, II, 1, 103-122.
          LŐKÖS L., FARKAS E., 1997, Az Őrség zuzmóflórájának alapvetése, Savaria, A Vas megyei Múzeumok értesítője, 24/2, 127-160.
          LŐKÖS L., TÓTH Z., BALOGH L., 1997, A Kőszegi-hegység zuzmóflórája, Tilia, 5, 7-93.
          MOLNÁR A., VIDÉKI R., SULYOK J., 1997a, Adatok a lápi békabuzogány (Sparganium minimum Wallroth 1840) ismeretéhez, Kitaibelia, II, 2, 164-168.
          MOLNÁR A., VIDÉKI R., SULYOK J., 1997b, Adatok a hazai Epipactis-fajok ismeretéhez, Kitaibelia, II, 2, 204-209.
          PURGER Z., BALOGH L., PAPP B., RAJCZY M., SZMORAD F., 1997, A Kőszegi-hegység mohaflórája, Tilia, 5, 94-271.
          SZMORAD F., 1997a, A Soproni-hegység vegetációtérképezésének problémái és kezdeti eredményei, Kitaibelia, II, 2, 305-306.
          SZMORAD F., 1997b, A Kőszegi-hegység újabb botanikai bibliográfiája, Tilia, V, 354-358.
          SZÖVÉNYI P., 1997, A kőszegi tőzegmohás lápok, Tilia, V, 272-312.

1998

          BARTHA D., 1998, Az Őrségi erdők elemzése történeti ökológiai alapon, In: VÍG K. (szerk.) Húsz éves az Őrségi Tájvédelmi Körzet, Fertő-Hanság NP Ig. Sarród, 59-68.
          FRANK N., 1998, Dr. Roth Gyula (1873-1961) élete és munkássága, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, pp. 25.
          FRANK N., KIRÁLY G., TÍMÁR G., 1998, Vörös lista. A hazai Laitaicum védett és veszélyeztetett edényes növényfajai, Soproni Műhely, Sopron, pp. 68.
          KESZEI B., 1998, Új növénytársulás Vas megyében, Vasi Szemle, LII, 3, 269-277.
          KIRÁLY G., 1998, Megjegyzések a Fertőmelléki-dombsor és a Kőhidai-medence flórájához és vegetációjához, Soproni Szemle, 52, 2, 168-183.
          KIRÁLY G., KIRÁLY A., 1998a, Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez, Kitaibelia, III, 1, 113-120.
          KIRÁLY G., KIRÁLY A., 1998b, A hazai flóra két alig ismert növénye: Chaerophyllum hirsutum L. és Glyceria declinata Breb., Kitaibelia, III, 1, 121-125.
          KIRÁLY G., KIRÁLY A:, 1998c, Kiegészítések Vas megye flórájának ismeretéhez, Vasi Szemle, 52, 3, 278-286.
          KOVÁCS J. A., 1997 (1998), Szemelvények a Vasi-térség flórájának és vegetációjának ismeretéhez, Bot. Közlem., 84, 1-2, 147-157.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1998, Az alsószölnöki Rába-völgy botanikai értékei, Kanitzia, 6, Szombathely, 89-110.
          KOVÁCS J. A., SIMON K., 1998, Védett növények szemléltető gyűjteménye, Betűvető Kiadó, Szombathely, pp. 158.
          KOVÁCS J. A., CSANAKI Sz., MOLNÁR Zs., MIHOLICS L., 1998, Az Ablánc-völgy botanikai állapotfelmérése (Vas megye), Kanitzia, 6, Szombathely, 25-56.
          LÁJER K., 1998, Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez, Kitaibelia, III, 2, 263-274.
          MOSKOVITS P., TÍMÁR G., 1998, Ökológiai hálózatok kialakításának lehetőségei Magyarországon, Sopron környéki ökológiai hálózat-tervezet, Természetvédelmi Közlem. 7, 33-54.
          NAGY J., MOLNÁR M., SZERDAHELYI T., FIGECZY G., SELÉNYI M., 1998, A Dryopteris cristata L. új magyarországi lelőhelye, Kitaibelia, III, 2, 219-221.
          PETHŐ J., 1998, Erdőgazdálkodás az Őrségben, In: VÍG K. (szerk.) Húsz éves az Őrségi Tájvédelmi Körzet, Fertő-Hanság NP Ig., Sarród, 69-74.
          SZMORAD F., 1998. Új növényfaj Magyarország flórájában: a berki lizinka (Lysimachia nemorum L.), Kitaibelia, III, 2, 243-247.
          TÍMÁR G., 1998a, A vegetációtörténet pollenanalitikai elemzésének problémái, Vasi Szemle, LII, 3, 333-348.
          TÍMÁR G., 1998b, Régi-új faj hazánk flórájában: A fenyérgamandor (Teucrium scorodonia L.), Kitaibelia, III, 2, 209-211.
          TIMPE W., 1998, Orchideen im südlichen Burgenland (XI.). Epipactis voethii - eine für das Burgenland neue Stendelwurzart, Burgenländische Heimatbl., 60, 2, 92-95.
          VIG K., 1998, Szemelvények az Őrség növénytani és állattani kutatásának történetéhez, In: VÍG K. (szerk.). Húszéves az Őrségi Tájvédelmi Körzet, Fertő-Hanság NP. Ig., Sarród, 47-58.
          VIG K., 1998 (1999), Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei, Savaria, A Vas megyei Múzeumok értesítője, 25/2, 5-82.
          ZAGYVA T., 1998, Az Őrség és a Vendvidék természeti értékei, Természet Világa, 8, 82-84.

1999

          BALOGH L., 1999, Szenczy Imre Szombathelyen őrzött herbáriuma, In: BALOGH L., KÖBÖLKUTI K. (szerk.) Szenczy Imre emlékezete, BDMK - Savaria Múzeum, Szombathely, pp. 32-40.
          BODONCZI L., 1999, Az Őrség és a Vendvidék védett és veszélyeztetett növényei, Kitaibelia, IV, 1, 169-177.
          BODONCZI L., HAVAS M., 1999, Füles fűz - Salix aurita L., In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai, 1, Tilia, VII, 63-68.
          BORHIDI A., SÁNTA A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól, Természetbúvár Kiadó, Budapest, 1. (pp. 362), 2. (404).
          BÖLÖNI J., 1999, Madárbirs fajok - Cotoneaster spp., In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai I, Tilia, VII, 193-232.
          FARKAS S. (szerk.) Magyarország védett növényei, Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 416.
          FÁBIÁN L., SIPOS E., 1999, Örök virulás, TIT - Szombathely, pp. 91.
          FRANK N., 1999, Sopron város erdei a XIX. sz. közepén, Saját kiadás, Sopron, pp. 52.
          HAVAS M., BODONCZI L., MARKOVICS T., 1999, Az Őrség. A természet parkja, Természetbúvár, 54, 20-22.
          HULJÁK P., 1999, Vörös áfonya - Vaccinium vitis-idaea L., In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 78-86.
          JEANPLONG J., 1999, Új adatok Északnyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez, Vasi Szemle, LIII, 1, 143-145.
          KÉZDY P., TÍMÁR G., 1999, Henye boroszlán - Daphne cneorum L., In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 111-125.
          KESZEI B., BAUER N., 1999, A tömördi Nagy-tó és környékének növényvilága, Vasi Szemle, LII, 1, 97-110.
          KESZEI B., KIRÁLY G., KULCSÁR L., 1999, Újabb adatok Kőszeg környékének edényes flórájához, Vasi Szemle, 3, 335-340.
          KIRÁLY G., KIRÁLY A., 1999, Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez, Kitaibelia, IV, 2, 229-246.
          KIRÁLY G., KUN A., SZMORAD F., 1999, A Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei, Kitaibelia, IV, 1, 119-142.
          KIRÁLY G., 1999, Vörös ribiszkék - Ribes rubrum agg., In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 132-143.
          KIRÁLY G., KEVEY B., 1999a, Fekete ribiszke - Ribes nigrum L., In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 154-162.
          KIRÁLY G., KEVEY B., 1999b, Hamvas éger - Alnus incana (L.) Moench, In: BARTHA D., BÖLÖNI J. KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 24-36.
          KOVÁCS J. A., 1999a, Az Őrségi Tájvédelmi Körzet növényzetének sajátosságai, ökológiai-természetvédelmi problémái, Vasi Szemle, LIII, 1, 111-142.
          KOVÁCS J. A., 1999b, Virágzatok tipológiájának aktuális kérdései a Poaceae családban, Kanitzia, 7, Szombathely, 75-89.
          KOVÁCS J. A., 1999c, Aktuális flóra- és vegetációkutatás Magyarországon III. konferencia, Kanitzia, 7, 189-198.
          KOVÁCS J., A., DANI M., 1999, Festuca pratensis Huds. és F. arundinacea Schreb. populációk géntartalék és morfo-anatómiai vizsgálata, Kanitzia, 7, 91-116.
          LÁJER K., 1999, Florisztikai adatok a Dunántúlról, valamint Vácrátót környékéről, Kitaibelia IV, 2, 311-317.
          NAGY L., 1999, Kövi benge - Rhamnus saxatilis Jacq. In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 261-268.
          SOMKUTHY F., TÓTH J., 1999, Szombathely város védett és védendő zöld területei, fás növényei, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata - Pro Natura Egyesület, pp. 15.
          SOMKUTHY F., TÓTH J., 1999, Védett és védelemre méltó fák és fasorok, Szombathelyi Magazin, 3 (21), 4 (16), 5 (21-22).
          SOMKUTHY F., TÓTH J., 1999, Szombathely város, Vas megye és a természetvédelem, Szombathelyi Magazin, 3 (20), 4 (15).
          SZINETÁR M., 1999, A Rába-völgy élővilága Vas megyében, Csaba József Honismereti Egyesület Kiadványa, Körmend, 3-52.
          TÍMÁR G., 1999, Farkasboroszlán - Daphne mezerum L. In: BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G. (szerk.) Magyarország ritka fa- és cserjefajai 1, Tilia, VII, 89-96.
          TÓTH J., SOMKUTHY F., 1999, Szombathely kertkultúrája, Vas megye kézikönyve, Ceba Könyvkiadó, 464-467.

B) ABSZTRAKTOK (1991-1999)

          BALOGH L., 1991, A Perint-patak természetközeli és telepített növényzete Szombathely térségében, In: SZABÓ T. A. (szerk.) 100 éves a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya, Budapest-Szombathely, pp. 68.
          BALOGH L., 1992, A Perint-patak természetközeli és telepített növényzete, különös tekintettel a vízrendezésre, Abstracta, 2, BioTár IV, Szombathely, 39-42.
          BALOGH L., 1998, Külső alaktani megfigyelések a Fallopia x bohemica (Chrtek et Chrteková) J. Bailey hibridfaj magyarországi jelenlétének alátámasztásához, Kitaibelia, III, 2, 255-256.
          BALOGH L., 1999, Elgurult aranylabda, avagy Rudbeckia laciniata L. cv. Golden Glow a Göcsejben, Kitaibelia, IV, 2, pp. 423.
          CSAPODY I., 1991, Flóra- és vegetációkutatás Nyugat-Dunántúlon, In: SZABÓ T. A. (szerk.) 100 éves a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya, Budapest-Szombathely, pp. 48.
          KESZEI B., 1998, A Répce-vidék flóra- és vegetációkutatásának eddigi eredményei, Kitaibelia, III, 2, pp. 259-261.
          KOVÁCS J. A., 1991, Germplasm research in Lolium perenne populations, IBPGR-Workshop, Budapest, pp. 11.
          KOVÁCS J. A., 1992 Szakdolgozatok címlistája, Abstracta, 2, BioTár IV, Szombathely, pp. 7-8, 27-28, 38.
          KOVÁCS J. A., 1993, Festuca pratensis Huds. és rokonsági körének morfo-anatómiai és ökológiai differenciálódása, Annales Univ. Sci. Bp., Sectio Biologica, Supplimentum XLIII-XLIV, pp. 49-50.
          KOVÁCS J. A., 1994, Ecotypic differentiation in forage grasses, Exploration of wild genetic resources - Braunschweig, pp. 12.
          KOVÁCS J. A., 1995, Avenula taxonok morfo-anatómiai vizsgálata, VIII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium, Pécs, pp. 76-78.
          KULCSÁR L., 1999, A kis holdruta (Botrychium lunaria (L.) Sw. in Schrad.) újabb lelőhelye a Kőszegi-hegységben, Kitaibelia, IV, 2, pp. 424.
          TIMÁR G., 1997, Tájtörténeti szempontú vegetáció-értékelés a Vendvidéken, IV. Magyar Ökológus kongresszus, Pécs, pp. 202.

C) FONTOSABB KÉZIRATOS MUNKÁK (1991-1999)

          AGÓCS J., HÁMOR G., HÁRS O., TIMÁR G., 1996, Sopron természeti értékei, Sopron.
          BALOGH L., VÍG K., 1993, A nyugati határzóna természetrajzi irodalma, Savaria Múzeum, Szombathely, pp. 53.
          BARTHA D., BÁLINT S., KIRÁLY G., SZALACSI Á, 1993, Az Őrség nyugati felének botanikai értékei, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, pp. 16.
          BARTHA D., BÖLÖNI J., KIRÁLY G., KOVÁCS J. A., SZMORAD F., 1995, Javaslat a Kőszegi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelésére, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, pp. 47. + 2 térkép.
          BÖLÖNI J., KIRÁLY G., 1998, A Kistóhalmi-láprét botanikai felmérése és rekonstrukciós tervének elkészítése, Soproni Egyetem, pp. 36 + 17 térkép.
          KIRÁLY G., KUN A., SZMORAD F., 1995a, A felsőcsatári Vas-hegy vegetációja és botanikai értékei, Budapest-Sopron, pp. 10 + 14 térkép.
          KIRÁLY G., KUN A., SZMORAD F., 1995b, Természetvédelmi szempontú javaslatok a felsőcsatári Vas-hegy üzemtervezéséhez, KÉE Növénytani Tanszék, EFE Növénytani Tanszék, Budapest-Sopron, pp. 14 + 6 térkép.
          KIRÁLY G., KIRÁLY A., SZALAY D., 1997, A Felsőrákosi Új-hegy vegetációja és botanikai értékei, Soproni Egyetem, pp. 18 + 13 térkép.
          KOVÁCS J. A. (szerk.) 1998, A Rába-völgy természetvédelmi-ökológiai élőhelyvizsgálata 1, Pro Natura Egyesület, Szombathely, pp. 99.
          KOVÁCS J. A. (szerk.) 1999, A Rába-völgy természetvédelmi-ökológiai élőhelyvizsgálata 2, Pro Natura Egyesület, Szombathely, pp. 48.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1992b, DAP - Vas megye. Ökológiai-természetvédelmi hatástanulmány (Botanikai vonatkozások), BDTF - Szombathely, pp. 11-23.
          KOVÁCS J. A., MELANSCHEK G., 1991 Ausweisung ökologisch wervoller Biotopinheiten im burgenländisch-ungarischen Grenzgebiet als Grundlage für einen grenzüberschreitenden Naturschutz, BDTF - Szombathely, pp. 17.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1993, Az Őrségi TK nyugati részének vegetációtérképezése. BDTF - Szombathely, Növénytani Tanszék, pp. 66 + 4 térkép.
          KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1994, Az Őrségi TK keleti részének vegetációtérképezése, BDTF - Szombathely, Növénytani Tanszék, pp. 127 + 7 térkép.
          KOVÁCS J. A., CSANAKI Sz., MOLNÁR Zs., MIHOLICS L., 1996, Az Ablánc-völgy botanikai-ökológiai állapotfelmérése, BDTF - Szombathely, pp. 37 + 8 térkép.
          MELANSCHEK G., KOVÁCS J. A., 1992, The vegetation of river Rába near the Austrian-Hungarian border, Univ. Graz, pp. 19.
          RÉDEI T., LENDVAI G., 1992, A vendvidéki Hármashatár, Grajka-völgy és a Kőszegi-hegységi Írott-kő növényzete, MTA-ÖBKI, Vácrátót, pp. 21.
          TÍMÁR G., 1995, A Soproni-medence eddig feltáratlan láprétjei, Soproni Egyetem, Sopron.
          TÓTH J., BALOGH L., 1993, Parkok, fák. In: GYURÁCZ J., (szerk.) Vas megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei és természeti értékei, Pro Natura Egyesület, Szombathely.