A szombathelyi Szent Márton templomot a középkor óta számon tartották, mint Szent Márton születési helyét. A Szent Márton-kápolnában az oltáron helyezték el a püspök ülõ kõszobrát, amirõl Carolus Clusius neves botanikus tudósított 1573-ban. A szent kõszobra valószínûleg ereklyetartó is lehetett, hiszen a templomban õrizték Szent Márton ereklyéjét.
A Szûz Mária kegyszobor a 17. században már biztosan a templomban állt; a jelenlegi berendezésbõl a legkorábbi oltárszobor. Esterházy Pál 1696-ban megemlékezik róla. A festett faszobor díszes reneszánsz viseletet hord, Mária fején csillagkoszorú, hosszú virágmintás ruhát, kötényt és palástot visel. Kezében jogar, karján a kis Jézus ül. A kegyszobornak csodálatos erõt tulajdonítottak, kultusza a 17-18. században virágzott. Zarándokok keresték fel, és képét metszett lapokon terjesztették. A szombathelyi polgárok számos esetben hagyományoztak a szoborra pénzt, ruhát, ékszert.