++ Capra sibirica almásyi LORENZ, 1906 (= Capra sibirica PALLAS, 1776) (érvénytelen alfaj)

Surnia ulula tianschanica SMALLBONES, 1906
Alauda arvensis almásyi KEVE, 1943

++ Eremias velox stummeri WETTSTEIN, 1940 (= Eremias multiocellata yarkandensis BLANFORD, 1875)

? Acrotylus inornatus KUTHY, 1905
Crotogonus turanicus KUTHY, 1905
+ Eremobia stummeri KUTHY, 1905 (= Asiothmetis stummeri KUTHY, 1905)
+ Podisma almásyi KUTHY, 1905 (= Conophyma almásyi KUTHY, 1905)

? Tarisa chloris HORVÁTH, 1904
Dolycoris penicillatus HORVÁTH, 1904
Nysius pilosulus HORVÁTH, 1904
Emblethis brevicornis HORVÁTH, 1904
++ Gerris thoracicus SCHUMM. var. rapidus HORVÁTH, 1904 (érvénytelen változat)
Nabis cinerascens HORVÁTH, 1904
Dichrooscytus consobrinus HORVÁTH, 1904
Anapus pectoralis HORVÁTH, 1904
Scirtetellus seminitens HORVÁTH, 1904
++ Maurodactylus albidus KOL. var. pallidicornis HORVÁTH, 1904 (érvénytelen változat)
++ Salda jakowleffi FEUT. var. moerens HORVÁTH, 1904 (érvénytelen változat)
++ Corina acromelaena HORVÁTH, 1904 (= Paracorixa caspica HORVÁTH, 1904)

++ Gnathodus punctatus THUNB. var. lineolatus HORVÁTH, 1904 (= Balchlutha punctatus)?(érvénytelen változat)
Thamnotettix macilentus HORVÁTH, 1904
+ Deltocephalus stummeri HORVÁTH, 1904 (= Psammotettix stummeri HORVÁTH, 1904)
+ Idiocerus almasyi HORVÁTH, 1904 (= Rhytidodus almasyi HORVÁTH, 1904)
Pediopsis pictipes HORVÁTH, 1904
+ Delphax conspicua HORVÁTH, 1904 (= Delphacodes conspicua HORVÁTH, 1904)

? Psylla nasuta HORVÁTH, 1904

? Arrhenurus rosulatus DADAY, 1904

+ Eucandona stummeri DADAY, 1904 (= Candona stummeri DADAY, 1904)
++ Potamocypris almasyi DADAY, 1904 (= ? Potamocypris arcuata (SARS, 1903)

Maraenobiotus affinis DADAY, 1904
+ Nitocra paradoxa DADAY, 1904 (= Schizopera paradoxa DADAY, 1904)

Macrothrix cornuta DADAY, 1904

? Monhystera labiata DADAY, 1904
? Chromadora dubiosa DADAY, 1904
 
 

ALMÁSY Gy., 1901a, Az 1900.-dik év nyarán az orosz Turkesztánban fekvõ Szemirjetsenszk kormányzóságban végrehajtott állattani expedícióról , - Aquila, 8: 181-187.
ALMÁSY Gy., 1901b, Jelentés a tiensani tudományos utazásomról , - MTA Math. Term. tud. Ért., 19: 196-209.
ALMÁSY Gy., 1901c, Utazásom Orosz-Turkesztánba , - Lloyd-Társulat, Budapest, 20. pp.
ALMÁSY Gy., 1901d, Utazásom orosz Turkesztánba. - Term. tud. Közlöny, 33: 537-555.
ALMÁSY, Gy., 1901e, Reise nach Westturkestan und den Zentralen Tienschan, - Mitteil. d. k. k. geogr. Ges. (Wien), 44(9-10): 239-261.
ALMÁSY, Gy., 1901f, Beobachtungen über den Bartgeier (Gypaëtus barbatus) im Zentralen Tien-Schan , - Mitteil. Öst. Raubvogelkunde und Vogelschutz (Wien), 1: 22-23.
ALMÁSY Gy., 1901g, Lingguistische Bemerkungen zum Kara-Kirgisischen, - Keleti Szemle, 2: 108-122.
ALMÁSY Gy., 1902a, Le Turkestan oriental et le massif central du Tien-Chan, - Le Mouvement Géographice.
ALMÁSY Gy., 1902b, Central Asien die Urheimat der Turkvölker, - Keleti Szemle, 3: 179-207.
ALMÁSY Gy., 1903a, Vándorutam Ázsia szívébe, - K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 737. pp. + XII.
ALMÁSY Gy., 1903b, Állati élet Ázsia szívében, - Term. tud. Közl., 35: 735-752.
ALMÁSY Gy., 1904, A kara-kirgizek ornamentikája, - A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítõje, 5: 165-185, 213-233.
DADAY J., 1903, Turkesztáni édesvízi mikroszkopikus állatok , - MTA Math. Term. tud. Ért., 21: 322-357.
DADAY, J., 1904, Mikroskopische Süsswasserthiere aus Turkestan, - Zool. Jahrb. Abt. Syst. Ökol. u. Geogr. d. Thiere, 19: 469-553.
HORVÁTH, G., 1904, Insecta Heptapotamica a DD. Almásy et Stummer-Trauenfels collecta. I. Hemiptera, - Annls. Mus. nat. hung.,2: 574-590.
KEVE, A., 1943, Einige neue Vogelrassen aus Asien, - Akad. Anz. Wien, 1943(4-5): 16-22.
KEVE, A. és ROKITANSKY, G., 1966, Die Vögel der Almásy-Ausbeute, 1901 und 1906, - Ann. Naturhistor. Mus. Wien, 69: 225-283.
KOLLER, O. és LOCHBERGER, K., 1927, Fische aus dem Thien-Shan gesammelt von Prof. Dr. Stummer von Traunfels (Graz), - Sitz. Ber. Akad. Wiss. Wien, Math. Naturw. Kl., Abt. 1., 136: 151-158.
KUTHY, D., 1905, Insecta Heptapotamica a DD. Almásy et Stummer-Trauenfels collecta. II. Orthoptera, - Annls. Mus. nat. hung., 3: 215-218.
LORENZ VON LIBURNAU, L., 1906, Zur Kenntnis der Steinböcke Innerasiens, - Denkschr. Mat. Naturw. Kl. K. Akad. Wien, 80: 83-105.
SMALLBONES, G., 1906, Surnia ulula tianschanica n. ssp., - Ornith. Monatsber., 14: 27-29.
SMALLBONES, G., 1906, Ein Beitrag zur Ornis des Tianschan, - J. Ornith., 54: 411-428.
WETTSTEIN, O., 1940, Eideschen aus dem Tien-Shan-Gebiet, - Zool. Anz., 130: 79-89.
 

ALMÁSY, Gy., 1924b Storchzug über das Hochgebirge, - Ornith. Monatsber., 32: 30-31.
ALMÁSY, Gy., 1930, Beizjagd in Mittelasien, - Deutscher Falkenorden, 4: 5-9.
ENDRÕDY, S., 1938, Die paläarktischen Rassenkreise des Genus Oryctes. III., - Arch. f. Naturgesch., N. F.,7: 53-96.
KASZAB, Z., 1940, Revision des Tenebrioniden-Tribus Platyscelini (Coleoptera, Tenebrionidae), - Mitt. Münch. Ent. Ges., 30: 119-235, 896-1003.
KEVE, A., 1960, Eine rätselhafte Bekassine aus dem Tian Schan, - Beitr. z. Vogelk., 7: 54-55.
MERZBACHER G., 1907, Megjegyzések Prinz Gyula dr. úti jegyzeteihez, - Földrajzi Közlem., 35(4): 149-153.
PRINZ Gy., 1906-1908, Úti jegyzetek Közép-Ázsiából I-VIII., - Földrajzi Közlem., 34(4): 215-224; 34(8): 313-325; 34(9): 371-379; 34(10): 35(8): 350-371; 35(9): 405-411; 36(1): 6-23; 36(4): 151-162.
 

Princz Gyula visszaemlékezése szerint Almásy György 1906. július 20-án Narin-kolban egy frissen lelõtt tigrist látott. Ismeretes ugyanakkor, hogy második útjáról egy tigriskoponyát is hazahozott, amelyet a bécsi Naturhistorisches Museum-nak adományozott. Sajnos nem sikerült kideríteni, mikor és hol készítette Almásy ezt a "tigrises" képet, amelyet a Néprajzi Múzeum hozzájárulásával közlünk	Almássy György második tien-sani expedícióján (1906) használt névjegykártyája. (A Néprajzi Múzeum hozzájárulásával)

PRINZ Gy., 1908a, A középponti Tien-Sán északi részének pleistocén képzõdményei, - MTA Math. Term. tud. Értesítõ, 26: 537-545. (eljegesedési megfigyelések)
PRINZ Gy., 1908b, A tarandzsik földjén, - Term. tud. Közl., 40(1-2), Pótfüzetek, 89-90: 24-34.
PRINZ Gy., 1909, A kuldzsai Nan-Shan morfológiájáról, - MTA Math. Term. tud. Értesítõ, 27: 289-298.
PRINZ Gy., 1910, Utazásom a Tien-Sán déli hegyláncaiban Nárin és a Maral-basi között, - Földrajzi Közlem., 36 (6-7): 253-281. (második utazása utolsó fejezete)
PRINZ Gy., 1911, Utazásaim Belsõ-Ázsiában, - Kertész József kiadása, Budapest, 344 p. + egy térkép.
PRINZ Gy., 1916, Eljegesedési adatok Belsõ-Ázsiából. A Közép-Tienshán, Keleti-Pamir és Nyugati-Kuenlûn pleisztocén eljegesedése és a jégkorszak után bekövetkezett klímaváltozás , - A Magyar Kir. Földtani Int. Évkönyve , 24(2): 27-215. + I-III. és egy térképmelléklettel
SZENTPÉTERY Zs., 1913, Kõzettani adatok Belsõ-Ázsiából. Prinz Gyula belsõ-ázsiai utazásainak kõzettani eredményei , - A Magyar Kir. Földtani. Int. Évkönyve , 21(9): 238-341. + 3 térképmelléklettel
VADÁSZ E., 1911, Õslénytani adatok Belsõ-Ázsiából , - A Magyar Kir. Földtani Int. Évkönyve , 19(2): 54-105, + I-III., és egy térképmelléklettel.
WAGNER J., 1928, Faunisztikai adatok Közép-Ázsiából, - Állattani Közlem., 25(3-4): 157-160.
 

ALMÁSY Gy., 1896a, Néhány adat Magyarország orniszához , - Aquila,3: 209-216.
ALMÁSY, Gy., 1896b, Ornithologisches und taxidermistisches von der Milleniums-Ausstellung , - Ornith. Jahrb., 7: 205-227.
ALMÁSY, Gy., 1897a, Einige Schlussworte zu meinem Milleniumberichte , - Ornith. Jahrb., 8: 103-108.
ALMÁSY Gy., 1897b, Dobrudzsa ornitológiai kutatása , - Aquila, 7: 173-176.
ALMÁSY, Gy., 1898a, Addenda zur Ornis Ungarns II. , - Ornith. Jahrb., 9: 83-112.
ALMÁSY Gy., 1898b, Betekintés a román Dobrudzsába, - Term. tud. Közlöny, 30: 169-192.
ALMÁSY Gy, 1898c, Madártani betekintés a román Dobrudzsába , - Aquila, 8: 1-207.
ALMÁSY, Gy., 1900, Stephal Chernel: Vögel Ungarns I-II. , - Ornith. Jahrb.,11: 106-108.
ALMÁSY Gy., 1901a, Az 1900-dik év nyarán az orosz Turkesztánban fekvõ Szemirjetsenszk kormányzóságban végrehajtott állattani expedícióról , - Aquila, 8: 181-187.
ALMÁSY Gy., 1901b, Utazásom Orosz-Turkesztánba , - Lloyd-Társulat, Budapest, 20. pp.
ALMÁSY Gy., 1901c, Utazásom orosz Turkesztánba, - Term. tud. Közlöny, 33: 537-555.
ALMÁSY, Gy., 1901d, Reise nach Westturkestan und den Zentralen Tienschan, - Mitteil. d. k. k. geogr. Ges. (Wien), 44(9-10): 239-261.
ALMÁSY, Gy., 1901e, Jelentés a tiensani tudományos utazásomról, - MTA Math. Term. tud. Ért.,19: 196-209.
ALMÁSY, Gy., 1901f, Beobachtungen über den Bartgeier (Gypaëtus barbatus) im Zentralen Tien-Schan , - Mitteil. Öst. Raubvogelkunde und Vogelschutz (Wien), 1: 22-23.
ALMÁSY Gy., 1901g, Linguistische Bemerkungen zum Kara-Kirgisischen, - Keleti Szemle, 2: 108-122.
ALMÁSY, Gy., 1902a, Le Turkestan oriental et le massif central du Tien-Chan, - Le Mouvment Géographice.
ALMÁSY, Gy., 1902b, Central Asien die Urheimat der Turkvölker, - Keleti Szemle, 3: 179-207.
ALMÁSY Gy., 1903a, Vándorutam Ázsia szívébe, - K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 737. pp. + XII.
ALMÁSY Gy., 1903b, Állati élet Ázsia szívében, - Term. tud. Közl., 35: 735-752.
ALMÁSY Gy., 1904a, A kara-kirgizek ornamentikája, - A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítõje, 5: 165-185, 213-233.
ALMÁSY Gy., 1904b, A közép-ázsiai vasúton, - Uránia, 1904: 103-109. pp.
ALMÁSY, Gy., 1911, Der Abschied des Helden Manas von seinem Sohne Sémetéj, - Keleti Szemle, 12: 215-223.
 

Almásy György második expedíciójáról egy kirgiz énekmondó fiút, egy "akin"-t is magával hozott Borostyánkõre. A képen balról jobbra Almásy László, Turgán Bezdikján és Almásy János látható

ALMÁSY Gy., 1922, Chernelházi Chernel István , - Aquila, 28: 7-13 .
ALMÁSY Gy., 1924a, Schmidhoffeni Tschusi Viktor lovag, 1847-1923 , - Aquila,30-31: 363-366 .
ALMÁSY, Gy., 1924b, Storchzug über das Hochgebirge , - Ornith. Monatsber., 32: 30-31.
ALMÁSY, Gy., 1929, Instinkt und intellekt als Anpassungen und als Wachstumsbahnen, - In: CSIKI, E. (szerk.): Xe CongrÕs International de Zoologie, Part I., Section I. Zool. gen., 510-529. pp.
ALMÁSY, Gy., 1930, Beizjagd in Mittelasien , - Deutscher Falkenorden,4: 5-9.
 

AGÁRDI F., 1955, Dr. Almásy György Kirgisztánban, - In: A nagyvilág magyar vándorai, Mûvelt Nép, Budapest, 174-188. pp.
BÖGÖS L., 1989, Régi utazóink a kirgizek között, - Magyar Hírlap Melléklete, 1989. II. 11., 53-54. pp.
CHOLNOKY J., 1904a, Almásy György útazása Belsõ-Ázsiában, - Földrajzi Közlem., 32(2): 72-75.
CHOLNOKY J., 1904b, Könyvszemle: Almásy György dr.: "Vándorutam Ázsiai szívébe", - Uránia,1904: 143-144. pp.
CHOLNOKY J., 1938, Európa, Kisázsia, Belsõ- és Kelet-Ázsia felfedezése és meghódítása, - In: A Föld felfedezõi és meghódítói, Révai Irodalmi Intézet Kiadása, Budapest, 191-193. pp.
CSABA J., 1967, Almásy György dr. (1867-1933), - Vasi Szemle, 21(4): 588-592.
CSERNOV, Sz. A., 1959, Fauna Tadzsikszkoj SzSzR, XVIII., - "Preszmükajuscsieszja", Tr. Izip Tadzs. SzSzR Dusanbe.
CSÖRGEY T., 1934, Dr. Almásy György (1867-1933) , - Aquila,38-41: 472-473.
KEVE, A. és SÁMUEL, N., 1969, Hungarian ornithologists and bird-collectors abroad and overseas. - Opusc. Zool. Budapest,9(2): 339-356.
K. J. , 1993, Almásy György, - In: BALÁZS D. (szerk.): Magyar utazók lexikona. - Panoráma, Budapest, 18-19. pp.
KUBASSEK J., 1993, Zoológusok a kazahok és a kirgizek között - Almásy György, - In: KUBASSEK J.: Magyar utazók Ázsiában. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 72-76. pp.
KUBASSEK J., 1999, A Szahara bûvöletében. Az "Angol beteg" igaz története, - Almásy László hiteles életrajza, - Panoráma, Budapest, 307 p.
LIGETI L., 1940, Az ismeretlen Belsõ-Ázsia, - Athenaenum kiadása, Budapest, 359 p.
PRINZ Gy., 1911, Utazásaim Belsõ-Ázsiában, - Kertész József kiadása, Budapest, 344 p. + egy térkép.
SÁNTHA I., 1997, A "másik" Almásy, - Élet és Tudomány, 1997, 29: 910-914.
SCSERBAK, N. N., 1974, Jascsurki Palearktiki, - AN Ukransk. SzSzR, Inst. Zool., Naukova Dumka, Kiev.
STEIN A., 1913, Romvárosok Ázsia sivatagjaiban, - Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadása, Budapest, 643 p. + Egy színes térképpel.
SZÉKELY A., 1973, Almásy György Közép-ázsiai expedíciói, - In: HAVASNÉ BEDE P. és SOMOGYI S. (szerk.): Magyar utazók, földrajzi felfedezõk, Budapest, 288-291. pp.
SZILÁDY Z., 1925, Széljegyzetek az Almásy-expedíció leírásához, - Állattani Közlem.,22: 217-219.
 

          Igen Tisztelt Doktor Úr!

          Köszönöm két rendbeli levelét, melyek közül az elsõt pár nap elõtt vettem, amiután Krassó megyétõl Vasig keresett engem.
          Tájékozásul egyelõre - mivel fontos - az útirányt: Középsõ Tiën-Sán az orosz határ és a Juldusz-völgyek közt, Tekkes és Kunges völgyek (Április-Szeptember). Szeptemberben a Musz-art szoroson át Ak-szú, Zil, Chotán-Daryn⁵¹ mentén Chotánba,⁵² ott Father Hedriks által összeállított karavánnal vagy a Jurun-Kas,⁵³ vagy a Kara-Kas, vagy pedig a Polu-gorge-on át a Deasy-féle útra Nyugat-Tibeten át a Lunak-la szorosig és onnan Lehbe (Október-November). Lehbõl Decemberben Simlába. Január-Áprilisig India, onnan haza.
          Kis változtatások a körülményektõl függenek.
          A napokban várom Pedro herczeget (Orléans) - szeretném, ha egyidejûleg jöhetne Doktor Úr ide hozzám.
          Mindenesetre kérem úgy beosztani ügyeit, hogy esetleges sürgönyre a jövõ hét folyamán felfáradhasson. Legalkalmasabb volna Bpestrõl esti vonattal indulni, Szombathelyen a Pinkafõi reggeli vonatra átszállani. Érkezés délelõtt fél tízre Tarcsa-Fürdõ állomásra, ahol kocsim várni fogja.

          Szívélyes üdvözlettel:

          Almásy György
 

Igen Tisztelt Doktor Úr!

          Köszönöm szíves levelét, melyre rövidesen sietek felelni. A Neumayer-t majd megnézzük, esetleg el is visszük, bár tapasztalatom szerint nagyjából útközben keveset forgat az ember könyveket. Doktor Úr helyben ismeri a kövületeket - ez kell ily úton.
          A munkát illetõleg felfogásom az, hogy Doktor Úr fõleg a geológiával és topographiával foglalkozzék. Utóbbira esetleg komoly szükségünk lesz a Deasy-féle út megkeresésére. Közben, annál inkább, mert - ha lehet - a Stein, Deasy és Crosby útvonalai közt fekvõ Kuen-Lün ⁵⁴ fel fogjuk venni - a mi Doktor ur feladata leend, amiben csak részletekben járhatunk segítségére.
          A növénygyûjtés csak mellesleg van czélba véve, Archer barátom foglalkozik ezzel, de semmiesetre sem káros, ha Doktor ur is mellesleg foglalkozik a dologgal.
          Az út tervét nyilvánosan nem szabad közölnünk, nem csak azért, mert a ringing bell soha sem jó, hanem különösen a politikai kérdések miatt. Ázsia fene kicsi, és nagy ott a pletyka: az oroszok úgy tudják a dolgokat, hogy Khotanból Kashgaron⁵⁵ át haza megyünk, az indiai governement meg semmit sem tud egyelõre felõlünk; Macartney⁵⁶ jóban van Dom Pedroval és ezen a réven készülünk.
          A Tien-Shan problémákat illetõleg nagyon derék dolog, hogy összeállította. Ez feltétlenül Doktor ur tulajdona, és leközlése ellen kifogásom nem is lehetne. De nem ismervén nézeteit és konkluzióit, csak Merzbacher existencziájára figyelmeztetem Doktor urat. Ha vele ellenkezõ eredményeket vár, talán politikusabb volna, most mélységesen hallgatni a dologról, és aztán elõjönni az eredménnyel. Annál inkább talán, mert Merzbacher pontos eredményeit még nem ismerjük. Ezt persze teljesen Doktor ur belátására bízom.
          Merzbachert illetõleg kérném, hogy ne nagyon diskuráljanak vele terveinkrõl. Erre, kérem, Lóczy tanárt is kérje fel. Különösen nem szükséges hogy arról tudjon, hogy mi erõs geológiai készültséggel megyünk neki a Tien-Sánnak. Majd induláskor van idõ mindezek ismertetésére.
          Egyelõre elég ennyi. Ide - már úgy látom - alighanem Nagyszebeni útja után fogom csak kérhetni. A rém idõ és egyebek nagyon összezavartak minden beosztást.

          Szívélyes üdvözlettel

          dr. Almásy György
 
 

Almásy György borostyánkõi vára kapujában, vadászatról hazatérõben

          Igen Tisztelt Doktor Ur!

          feleltem kérdéseire - röviden rezumálva a következõkben: az indiai diverzióról egyáltalában nem jó beszélni orosz-angol politikai okokból. Az út részleteirõl pedig elõzetesen nem szükséges sokat híresztelni - Merzbacherre való tekintetbõl. A "Tiën-Shan problémák" határozottan zürös dolog - de gondoljon Merzbacherre, ha vele ellenkezõ véleményen van, most ne publikáljon - hanem üsse agyon az ipsét akkor, ha nagy könyve már megjelent és mi visszajöttünk. Ha indifferens munkája M.-el szemben - tessék leközölni.
          Merzbachernek kérem ne említsék sokat utunkat - amire Lóczy tanár urat is kértem. Nehézségeket okozhat: nagy német!
          Indiai tervünk mind jobban kidomborodik. Röviden vázolom: a Jurung-Kash völgyében fölfelé a Nissa vagy Kash folyóba, onnan a "Janghi-Davan" vagy "Hindoo-Tashdavan"⁵⁷ szoros megkeresésével át a Kara-Kash völgybe Potarehon felül. (Kérem Schlaginweit⁵⁸ mappáit tanulmányozni, s talán ha megvan Johnson 1865-i útját s mappáját nézni.) A Kara-Kash völgyében fölfelé Crosby utolsó camp-jáig, onnan egy utat keresni a Crosby-féle éjszaki hegylánczon át az Aksai-Chin még ismeretlen részére az igazi Kuen-Lün range (Stein felsõ Jurun-Kash vidékétõl kezdve) és a Crosby-Deasy routok közt, odáig, hol Deasy a Chotan darysz (Jurunkash) forrásvidékét vélte felismerni. The thing is to be done! Topographiailag ezzel Nyugat-Tibet el volna intézve.
          Most arra kérném, szíveskedjék nekem egy lajstromot összeállítani azokból a szerszámokból, melyek az úton szükségesek, topographiai és geológiai czélokra, mint phototheodolith, sextáns (vagy universalinstrument?), chronometerek stb. stb., stb. - jegyezze hozzá az egyes tárgyak hozzávetõleges árát is. Hypsometerem⁵⁹ és psychsometerem jó minõségben van -, de a legtöbbet be kell szerezni, s éppen nincs szándékomban, ezt a sok czókmókot megvenni. Tehát, ha egy teljes és kellõ mennyiségre is számot tartó listánk lesz, majd elõveszem a földrajzi intézetet, úgyszintén a földtanit etc., etc. - Hopp Ferenczet is, s majd úgy egészítjük ki. A militär-geograph. Institut is ad egyetmást.
          Megjegyzem, hogy terv szerint a topographiai és geológiai munka teljesen Doktor urat terhelné, azzal, hogy az eredmények feldolgozására Lóczy tanár aegise alatt a földrajzi intézet kebelében Doktor ur rendelkezésére áll. Tehát fontos, hogy minden tekintetben jó felszerelésünklegyen; - én és társaim csakis detail-croguis-kkal egészíthetjük ki Doktor ur felvételeit.
          Találkozásunk egyelõre úgy el van halasztva - de elvégre ez nem nagy baj, mert mindkettõnknek úgyis jelenleg rém sok dolga!

          Szívélyes üdvözlettel

          dr. Almásy György
 
 

          Igen Tisztelt Doktor Ur!

          Én f. h. 10-én - vasárnap - érkezem Budapestre valószínûleg este a gyorsvonattal, s ott maradok egy pár sürgõs ügyben 15-16-ig. Remélem hogy legközelebb már megírhatom, mely napokon leszek elfoglalva, s melyeken állhatok rendelkezésére. Minden esetre az esti órákban rendesen szabad vagyok, s így együtt vacsorálhatunk és beszélgethetünk minden szükségesrõl. Tehát egyelõre arra kérném, szíveskedjék hétfõn 11-én estére úgy rendezni dolgait, hogy circites 7 óra tájt a Pannonia szállodában felkereshessen.
          Mindenesetre - ha valamely akadály merülne fel - pár nappal a földrajzi intézetben fogom értesíteni hétfõn délelõtt.
          A közeli találkozásig szívélyesen üdvözli

          Almásy György
 

          Igen Tisztelt Doktor Ur!

          Köszönöm szíves levelét - nagy érdekkel olvastam. Úgy hiszem, hogy tervezete nyélbeüthetõ lesz, legalább a fõ vonalakban - azaz úgy, hogy toronyiránt A-felõl⁶⁰ a Son-Külhoz megyünk, onnan Narynszkijposzty-ra. A Karakol-völgyet én is megakarnám nézni, de a Tauskan-Darysz kilépését a hegyekbõl is. Itt lesz nehézségünk a vízállás miatt! No de sebaj.
          Különben amennyire én a Tiën-Sánt taksálom, mindenütt meglehetõsen könnyû terrénumunk lesz. Az utazás ott nem nehéz, és szükség szerint járhatunk ki ki a maga dolga után is.
          A topografikálás hogyan megy? Erõs szükségünk lesz reá, mert a mappáknak én nem hiszek!
          Topografikailag a Kok-Sal-tau volna érdekes, mert én úgy hiszem, hogy ott 2-3 hegyláncznak kell lennie!
          17-én Bpestre érkezem, és a következõ napok valamelyikén találkozni fogunk.
          Oroszországi viszonyok kedvezõknek látszanak!

          Szívélyes üdvözlettel õszinte híve

          Almásy György
 

          Igen Tisztelt Doktor Ur!

          Levelezõlapot megkaptam - terminus helyes. Ha az éjjeli vonattal jön, tessék csak a vonatról egyenesen Burg gasse 9-re hajtatni - de még jobb, ha a vonatot jelzi elõzetesen. 17-ére tehát várom!
          Megbeszélendõ egyebek közt a naplók, papirok (mm papiros) etc. beszerzése. Ezek iránt kérem tájékozódjék Bpesten, s kérem rendelje meg azt, a mi Doktor ur czéljaira kell. Igy az árak dolgában is tájékozódva lesz, s majd a szükséges összegeket aztán itt bocsájtom rendelkezésére.
          A khronometer dolgában tengerész tisztekkel beszéltem, a kik leintettek a hajókhronometertõl - azt mondják, hogy a szárazföldi utakat nem bírják ki.
          Tehát eziránt úgynevezett félkhronometerekrõl kell gondoskodnunk, a melyek szárazon megbízhatóbbak. Szíveskedjék eziránt is tájékozódni.
          Mindezen kérdésekben Lóczy tanár ur lesz oly szíves útmutatásokat nyújtani. Kérje meg, kérem, nevemben, hogy egy kis privatis immuniot legyen szíves adni a route felvételhez szükséges praktikus kartonlapok s egyéb technikai részletekrõl.
          Mi itt nyakig úszunk a felszerelési kérdésekben!

          Szívélyes üdvözlettel igaz híve

          Almásy
 

          Kedves Doktor Ur!

          Ma megyek Grazba - tehát leveleket oda kérek (Burg gasse 9)
          Pumpelly melléklet szerinti könyve okvetlen megszerezendõ. Kérem intézkedjék - talán Lóczy valamelyik könyvtárában megvan és megrendelés fejében átengedi.
          Közvetlen megrendelésre Amerikából késõ az idõ - helyben pedig összehasonlításért kellene, úgy hiszem?

          Szívélyesen üdvözli

          Almásy György